{"id":77256,"date":"2018-08-19T02:55:44","date_gmt":"2018-08-19T02:55:44","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=77256"},"modified":"2018-08-18T14:49:42","modified_gmt":"2018-08-18T14:49:42","slug":"fel-evszazados-publicisztikai-montazs-a-hold-utazasrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=77256","title":{"rendered":"F\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados publicisztikai mont\u00e1zs a Hold-utaz\u00e1sr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

\u201eHogy r\u00f6gh\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt nyomor\u00fas\u00e1gainkt\u00f3l megszabaduljunk…\u201d<\/strong><\/h2>\n

1969. j\u00falius 20-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt meg a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat, amikor az els\u0151 ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) n\u00e9vre keresztelt holdkomp fed\u00e9lzeti ajtaj\u00e1n kil\u00e9pve a Hold felsz\u00edn\u00e9re l\u00e9pett. Az 1961-ben beind\u00edtott Hold-program \u00e9vr\u0151l \u00e9vre jobban izgatta az emberis\u00e9g fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t.
\nFikt\u00edv kerekasztal-\u00e9rtekezleten mondatta el \u00edr\u00f3kkal \u00e9s tud\u00f3sokkal a kolozsv\u00e1ri Korunk szerkeszt\u0151s\u00e9ge 1969 febru\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1ban, amit a Hold-kutat\u00e1s \u00fcr\u00fcgy\u00e9n \u00e9reztek \u00e9s tudtak\u2026 Bajor Andor \u00e9s Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3 kiv\u00e9tel\u00e9vel az ank\u00e9t egyetlen r\u00e9sztvev\u0151je sem \u00fclt fizikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban a kerekasztal mellett. Tulajdonk\u00e9ppen \u0151k se: a szerkeszt\u0151s\u00e9gben nem is volt kerek asztal.
\nAz \u00e9rtekezlet r\u00e9sztvev\u0151it csup\u00e1n k\u00e9pzeletben l\u00e1tt\u00e1k vend\u00e9g\u00fcl egy feket\u00e9re; s \u201ebesz\u00e9lget\u00e9s\u00fck” igaz\u00e1n k\u00f6tetlen lehetett, hiszen a k\u00e9rd\u00e9seket szabt\u00e1k el\u0151re ismert v\u00e1laszokhoz, megk\u00eds\u00e9relve a publicisztik\u00e1ban alkalmazni a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szet r\u00e9gi fog\u00e1s\u00e1t
\n\u2014 a mont\u00e1zst.
\nMi pedig az\u00e9rt vessz\u00fck el\u0151 e korai, magvas fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1st az\u00f3ta beteljesedett h\u00e9tk\u00f6znapjainkr\u00f3l, hogy szembes\u00edteni tudjuk: el\u0151deink mennyire helyesen l\u00e1thatt\u00e1k el\u0151re a r\u00e1nk test\u00e1lt j\u00f6v\u0151t? (K\u00e1f\u00e9 f\u0151nix)<\/strong><\/em><\/p>\n

*
\nA \u201efelsz\u00f3lal\u00f3k” lajstroma (a v\u00e9lem\u00e9nyeket hosszabb cikkekb\u0151l, tanulm\u00e1nyokb\u00f3l v\u00e1logatt\u00e1k, de a kiemelt r\u00e9szeket h\u0171en tolm\u00e1csolt\u00e1k):<\/strong>
\nDucrocq, Albert \u2014 az Institut des Sciences politiques professzora<\/strong>
\nBondi, Hermann \u2014 az Organisation europ\u00e9enne des Recherches spatiales (ESRO), az eur\u00f3pai \u0171rkutat\u00e1si szervezet professzora<\/strong>
\nHeren, Louis \u2014 a The Times washingtoni tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja<\/strong>
\nRosch, Jean \u2014 a Pic du Midi csillag\u00e1szati megfigyel\u0151\u00e1llom\u00e1s igazgat\u00f3ja<\/strong>
\nCartier, Raymond \u2014 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, publicista<\/strong>
\nJebeleanu, Eugen \u2014 k\u00f6lt\u0151<\/strong>
\nDolfuss, Audouin \u2014 a nemzetk\u00f6zi asztron\u00f3miai egyes\u00fclet Hold-bizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke<\/strong>
\nKir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3 \u2014 k\u00f6lt\u0151<\/strong>
\nBajor Andor \u2014 \u00edr\u00f3<\/strong><\/p>\n

*
\n1957 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l \u2014 az els\u0151 szputnyik kir\u00f6p\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l \u2014 1968 kar\u00e1csony\u00e1ig (az Appolo-8. kir\u00f6p\u00edt\u00e9se) az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 \u00f6sszesen k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 100 milli\u00e1rd doll\u00e1rt k\u00f6lt\u00f6tt azonos c\u00e9lra: a Hold megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/em>
\nNem t\u00falz\u00e1s ez?<\/em><\/p>\n

ALBERT DUCROCQ:<\/strong> Az emberis\u00e9g enn\u00e9l sokkal nagyobb \u00f6sszegeket k\u00f6lt\u00f6tt olyan dolgokra, amelyek \u2014 higgy\u00e9k el! \u2014 kevesebbet \u00e9rnek, mint a Hold. Erre a k\u00e9rd\u00e9sre k\u00fcl\u00f6nben sem lehet m\u00e9g v\u00e1laszolni. Amikor a villany\u00e1ramot tanulm\u00e1nyozni kezdt\u00e9k, m\u00e9g nem is sejtett\u00e9k, hogy egy sz\u00e9p napon majd vil\u00e1g\u00edt\u00e1sra is hasznos\u00edtani lehet. Azt sem tudt\u00e1k, hogy motorokat fognak majd meghajtani vele.
\nM\u00e1r csak ilyen a technikat\u00f6rt\u00e9net…
\nH\u0151si korszak\u00e1ban az elektromoss\u00e1g csup\u00e1n arra volt j\u00f3, hogy homeop\u00e1ti\u00e1s mennyis\u00e9gekben \u00e1ll\u00edtsanak el\u0151 vele olyan f\u00e9meket, amelyekre igaz\u00e1n semmi sz\u00fcks\u00e9g nem volt. Akkoriban azt k\u00e9rdezt\u00e9k: mire j\u00f3 az elektromoss\u00e1g? Mik\u00e9nt ma ezt k\u00e9rdik: minek a Hold? 1957-ben pedig: minek az \u0171rkutat\u00e1s, minek a m\u0171hold, mi\u00e9rt keringjen m\u0171hold a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl? Manaps\u00e1g m\u00e1r nem vitatkozunk a m\u0171hold haszn\u00e1r\u00f3l, viszont kidolgoztunk m\u00e1r eg\u00e9szen pontos programokat, p\u00e9ld\u00e1ul a navig\u00e1ci\u00f3 szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 m\u0171holdak\u00e9t; a Concorde-rep\u00fcl\u0151g\u00e9p olcs\u00f3bban rep\u00fcli \u00e1t az \u00f3ce\u00e1nt, ha m\u0171bolyg\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, s a forgalom \u00edgy tov\u00e1bb n\u00f6vekedhet. A h\u00edrk\u00f6zl\u00e9si m\u0171holdak is kifizet\u0151d\u0151k, igen gazdas\u00e1gos a m\u0171holdak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u0171velt geod\u00e9zia, s m\u0171holdak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val tervezik a F\u00f6ld nyersanyag-tartal\u00e9kainak felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t.
\nK\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen m\u00e1r nem is vitatj\u00e1k a F\u00f6ld k\u00f6zel\u00e9ben lev\u0151 kozmikus t\u00e9rs\u00e9g hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Egy \u00e9vtizeden bel\u00fcl \u00edgy alakulnak majd a dolgok a Holddal kapcsolatban is, s m\u00e1r most megmondhatom, milyen v\u00e1laszok hangzanak el akkor. Azt mondj\u00e1k majd, hogy az emberek szempontj\u00e1b\u00f3l rendk\u00edv\u00fcl fontos a Hold, m\u00e9gpedig el\u0151sz\u00f6r is az\u00e9rt, mert a Holdr\u00f3l v\u00e9gre l\u00e1that\u00f3 lesz a F\u00f6ld.
\nA F\u00f6lddel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 tudom\u00e1nyok akkor kezd\u0151dnek majd igaz\u00e1b\u00f3l, amikor megfelel\u0151 t\u00e1vlatb\u00f3l lehet majd felfedezni a F\u00f6ldet, amikor v\u00e9gre l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a F\u00f6ld arculata.
\nA fejl\u0151d\u00e9s minden szakasz\u00e1ban a F\u00f6ld \u00faj aspektusai t\u0171nnek el\u0151, de ha majd egyszer eljutunk a Holdra, glob\u00e1lis tanulm\u00e1nyokat kezdhet\u00fcnk. Ez lesz a csillag\u00e1szat igazi kezdete; ezid\u00e1ig \u2014 Galileit\u0151l m\u00e1ig \u2014 m\u00e9g csak a csillag\u00e1szat prol\u00f3gus\u00e1t \u00e9lt\u00fck, de onnan, a Holdr\u00f3l az eget m\u00e1r nem a l\u00e9gk\u00f6r k\u00e9perny\u0151j\u00e9n k\u00e9mlelj\u00fck, foghatjuk h\u00e1t a Vil\u00e1gegyetem minden \u00fczenet\u00e9t.
\nMegeml\u00edten\u00e9m m\u00e9g, hogy a Hold a fizikusok paradicsoma, mivel manaps\u00e1g a r\u00e9szecsk\u00e9k tudom\u00e1nya minden m\u00e1s tudom\u00e1nyt uralma al\u00e1 rendel\u0151 alaptudom\u00e1ny. Viszont azok a r\u00e9szecske-gyors\u00edt\u00f3k, amelyeket a r\u00e9szecsk\u00e9k titkainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a F\u00f6ld\u00f6n \u00e9p\u00edtenek, nevets\u00e9gesen kicsinyeknek t\u0171nnek, ha elgondoljuk, hogy a Kozmoszban olyan r\u00e9szecsk\u00e9k tal\u00e1lhat\u00f3k, amelyeknek energi\u00e1i sz\u00e1zezer GeV-ekben m\u00e9rhet\u0151k. (A GeV, azaz: Giga \u2014 elektron \u2014 volt = egymilli\u00e1rd elektron-volt energia; Houstonban el akarj\u00e1k \u00e9rni a 200, esetleg a 400 GeV-et, s sz\u00f3 van m\u00e1r az 1000 GeV-es logikai r\u00e9szecske-gyors\u00edt\u00f3r\u00f3l is.)
\nA Hold a tudom\u00e1ny \u00faj korszak\u00e1nak kezdet\u00e9t jelzi, mindazzal, ami a gyakorlati alkalmaz\u00e1sokb\u00f3l az emberekre v\u00e1r; az ut\u00f3bbi \u00e9vsz\u00e1zad felfedez\u00e9sei, b\u00e1rmennyire elm\u00e9letiek voltak, egy sem maradt anyagi alkalmaz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

Minden egyes kozmikus exped\u00edci\u00f3, ak\u00e1r az amerikaiak, ak\u00e1r a szovjetek ind\u00edtj\u00e1k, oly nagy publicit\u00e1ssal j\u00e1r, hogy a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sokszor azon t\u00f6preng: vajon tulajdonk\u00e9ppen mindez nem amolyan nemzeti tekint\u00e9ly m\u0171velet-e\u2026<\/em><\/p>\n

ALBERT DUCROCQ:<\/strong> Szerencs\u00e9re igenis \u00edgy van! Tess\u00e9k csak elk\u00e9pzelni, mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha a Hold megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t az ENSZ valamelyik bizotts\u00e1g\u00e1nak a hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be utalt\u00e1k volna. A bizotts\u00e1g mindenekel\u0151tt kinevezett volna egy tanulm\u00e1nyi csoportot, amely d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t majd h\u00fasz \u00e9v m\u00falva tette volna k\u00f6zz\u00e9. S akkor most hol tartan\u00e1nk? Igenis preszt\u00edzsr\u0151l, vet\u00e9lked\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, \u00e9ppen ez a szerencs\u00e9nk; ez\u00e9rt fejl\u0151dik manaps\u00e1g maxim\u00e1lis sebess\u00e9ggel az asztronautika. Kennedy eln\u00f6k az\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6tt az Apollo-program mellett, hogy az asztronautika megteremthesse \u00f6nmaga ipar\u00e1t.
\nA m\u00faltban a helyzet dr\u00e1mai volt. Bocs\u00e1ssanak meg az\u00e9rt, hogy nev\u00e9n nevezem a dolgot: a halad\u00e1shoz h\u00e1bor\u00fak kellettek. A h\u00e1bor\u00fa auspiciuma alatt haladt h\u00e9tm\u00e9rf\u00f6ldes l\u00e9ptekkel a technol\u00f3gia. Ez persze borzalmas volt. Jelenleg, b\u00e9keid\u0151ben a Kozmosz b\u00e9k\u00e9sen j\u00e1rul hozz\u00e1 a fejl\u0151d\u00e9shez, olyan feladatok kit\u0171z\u00e9se v\u00e1lt lehets\u00e9gess\u00e9, amelyek megk\u00edv\u00e1nj\u00e1k \u00faj ipar\u00e1gak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t.
\nHERMANN BONDI:<\/strong> Nagyj\u00e1b\u00f3l egyet\u00e9rtek Ducrocq professzor \u00far n\u00e9zeteivel. Valamit azonban szeretn\u00e9k hozz\u00e1f\u0171zni. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint nagy hiba volna azt hinni, hogy az ember t\u00f6rekv\u00e9sei gazdas\u00e1gi c\u00e9lokra korl\u00e1tozhat\u00f3k. Gondoljunk p\u00e9ldak\u00e9ppen arra a fantasztikus munkamennyis\u00e9gre \u00e9s p\u00e9nz\u00f6sszegre, amelyet Hollandi\u00e1ban a delta s az alacsonyabban fekv\u0151 ter\u00fcletek megment\u00e9s\u00e9re ford\u00edtottak. K\u00f6nny\u0171 lenne bebizony\u00edtani, hogy \u2014 gazdas\u00e1gi \u00e9rtelemben! \u2014 esztelen v\u00e1llalkoz\u00e1s ez. S m\u00e9gis, Hollandia szempontj\u00e1b\u00f3l abszol\u00fat sz\u00fcks\u00e9ges: nem preszt\u00edzs-okokb\u00f3l, nem is gazdas\u00e1gi megfontol\u00e1sokb\u00f3l, hanem hum\u00e1nus okokb\u00f3l. Az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy helytelen a k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9s m\u00f3dja, amikor sok ember \u00edgy sz\u00f3l: minek annyi p\u00e9nzt kidobni a Hold-utaz\u00e1sra, amikor m\u00e9g oly sok a tennival\u00f3 a F\u00f6ld\u00f6n. \u00c9rtelmetlens\u00e9g az \u0171rkutat\u00e1si programot m\u00e1s, kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6lts\u00e9g-ig\u00e9nyes tudom\u00e1nyos t\u00f6rekv\u00e9sekkel \u00f6sszehasonl\u00edtani.<\/p>\n

A k\u00fclf\u00f6ldi megfigyel\u0151 a nemzeti b\u00fcszkes\u00e9g megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak milyen<\/em>
\njeleit \u00e9szlelte az Apoll\u00f3\u20148 \u00fatja idej\u00e9n?<\/em><\/p>\n

LOUIS HEREN:<\/strong> Komolyan hangoztatt\u00e1k, hogy a h\u0151stett nem vezethet a nemzeti b\u00fcszkes\u00e9g orgi\u00e1j\u00e1ra s \u00f6ntelts\u00e9g\u00e9re. Hiszen ink\u00e1bb csak a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e9letlenek sorozata k\u00f6vetkezt\u00e9ben szabadult ki els\u0151 \u00edzben \u00e9ppen egy amerikai az univerzumba, vagy indult f\u00f6ldk\u00f6r\u00fcli \u00fatt\u00f6r\u0151k\u00e9nt \u00e9ppen egy orosz. Az igazi \u00e9rdem \u2014 \u00edrta a New York Times is \u2014 sz\u00e1mos orsz\u00e1g sok f\u00e9rfi\u00faj\u00e1\u00e9, gondoljunk Euklid\u00e9szre, Arkhim\u00e9d\u00e9szre, Newtonra, Keplerre, Kopernikuszra, Ciolkovszkijra, Oberthre, Goddardra \u00e9s sok m\u00e1s szem\u00e9lyis\u00e9gre. Az amerikaiaknak k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kiv\u00e9teles okuk van a b\u00fcszkes\u00e9gre, de \u2014 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s b\u00fcszkes\u00e9g az, amely itt megnyilv\u00e1nul. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e9tezer hangos szurkol\u00f3 h\u00edvta telefonon a Columbia Broadcasting Systemet (az egyik nagy tv-t\u00e1rsas\u00e1g), amikor h\u00e1l\u00f3zatuk a Baltimore\u2014Minnesota r\u00f6gbi-meccs k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1tkapcsolt az \u0171rkutat\u00e1s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re. Hi\u00e1ba j\u00e1tszott\u00e1k le k\u00e9s\u0151bb az els\u0151 f\u00e9lid\u0151 v\u00e9g\u00e9t filmfelv\u00e9telr\u0151l, ez sem csillap\u00edtotta a szurkol\u00f3k d\u00fch\u00e9t. Ilyesmire m\u00e1skor is volt m\u00e1r p\u00e9lda: amikor \u2014 egy kor\u00e1bbi \u0171rrep\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n \u2014 az egyik telev\u00edzi\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1g megszak\u00edtotta a Szeretem Lucyt c\u00edm\u0171 musical k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9t, hogy k\u00f6z\u00f6lje: a kozmonaut\u00e1k vesz\u00e9lyben vannak.<\/p>\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy ha a Hold megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6tt \u00f6sszegeket a r\u00e1k elleni<\/em>
\nharcra ford\u00edtott\u00e1k volna, m\u00e1r siker\u00fclt volna legy\u0151zni a k\u00f3rt…<\/em><\/p>\n

ALBERT DUCROCQ:<\/strong> Alaptalan feltev\u00e9s, helyess\u00e9g\u00e9t semmi sem bizony\u00edtja. Ellenkez\u0151leg. Azt hiszem, minden m\u0171szaki befektet\u00e9s k\u00f6z\u00fcl \u00e9ppen ez a leg\u00e9sszer\u0171bb; s eml\u00e9keztetni szeretn\u00e9m \u00f6n\u00f6ket arra, hogy n\u00e9ha olyankor is r\u00e1tal\u00e1lunk valamire, amikor \u00e9ppen nem kutatjuk. Ne feledj\u00e9k, hogy 1800-ban bizotts\u00e1got l\u00e9tes\u00edtettek a Mars \u00e9s Jupiter k\u00f6z\u00f6tti bolyg\u00f3 felfedez\u00e9s\u00e9re: m\u00e9gse e bizotts\u00e1g fedezte fel, hanem egy egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 csillag\u00e1sz. Sok esetben nem a rendszeres kutat\u00e1sok vezetnek a felfedez\u00e9sre.
\nHERMANN BONDI:<\/strong> Val\u00f3ban, az \u0171rkutat\u00e1ssal foglalkoz\u00f3k t\u00f6bbet foglalkoztatt\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt, mint azok, akik a r\u00e1kot kutatj\u00e1k. A kutat\u00f3k mindk\u00e9t esetben a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez fordultak p\u00e9nz\u00e9rt… Tiszta sz\u00edvb\u0151l k\u00edv\u00e1nom, hogy a r\u00e1kkutat\u00e1s fejl\u0151dj\u00e9k; de a r\u00e1kkutat\u00e1shoz a r\u00e1kkutat\u00f3knak kell el\u0151teremteni\u00f6k a p\u00e9nzt, s nem az \u0171rkutat\u00e1sban elk\u00f6telezettekre v\u00e1r ez a feladat.
\nALBERT DUCROCQ:<\/strong> S\u0151t, m\u00e9g az a k\u00e9rd\u00e9s is felvethet\u0151, hogy vajon ezid\u00e1ig nem rossz m\u00f3dszerrel folyt-e a r\u00e1kkutat\u00e1s. Hiszen m\u00e9g azt sem tudjuk, mi az \u00e9let, azt sem, mi a r\u00e1k, s gy\u00f3gy\u00edtani akarj\u00e1k. A megold\u00e1s: el\u0151bb megismerni az \u00e9let mechanizmus\u00e1t. Annyi bizonyos, hogy az \u00e9lettel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 tudom\u00e1nyok \u2014 az asztronautik\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2014 az \u00e9let \u00e1ltal\u00e1nosabb megismer\u00e9s\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ban fejl\u0151dnek, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen minden bizonnyal r\u00e1tal\u00e1lunk majd a r\u00e1k gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszereire is. Nem \u00e1ll\u00edtom, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag ezen az \u00faton kell j\u00e1rni; folytatni kell a hagyom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel megkezdett kutat\u00e1sokat is; de lehet, hogy az \u0171rkutat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n forradalmi m\u00f3dszerekre tal\u00e1lunk.<\/p>\n

Mr. Heren felsorol\u00e1s\u00e1ban nem feledkezett meg a nagyszebeni sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Oberth professzorr\u00f3l sem, alkalomadt\u00e1n m\u00e9g vissza is kell t\u00e9rn\u00fcnk r\u00e1, r\u00e9gi ad\u00f3ss\u00e1got t\u00f6rleszthetn\u00e9nk ezzel. S \u2026 ill\u0151 eml\u00e9kezni m\u00e9g j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny gondolkod\u00f3ra \u2014 Galileire p\u00e9ld\u00e1ul \u2014, aki m\u00e1r a technol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6k l\u00e9trej\u00f6tte el\u0151tt lek\u00fczd\u00f6tte a F\u00f6ld\u2014Hold t\u00e1vols\u00e1got..<\/em>.<\/p>\n

JEAN ROSCH:<\/strong> Az \u00d3testamentum vagy m\u00e1s \u2014 F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger k\u00f6rny\u00e9ki, illetve m\u00e1s t\u00e1jakr\u00f3l val\u00f3 \u2014 mitol\u00f3gi\u00e1k felfog\u00e1s\u00e1ban, ak\u00e1r istens\u00e9gnek, ak\u00e1r vil\u00e1g\u00edt\u00f3 j\u00e1rul\u00e9knak tekintett\u00e9k a Holdat, \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl egy k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s \u00e9vezredeken \u00e1t, amit Paul Tannery a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k kapcs\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fejez ki: meggy\u0151z\u0151d\u00e9s arr\u00f3l, hogy F\u00f6ld\u00fcnk \u00e9s m\u00e1s \u00e9gitestek term\u00e9szete k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9nyegbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van. \u201eEz a hit eluralta a g\u00f6r\u00f6g fizik\u00e1t Plat\u00f3nt\u00f3l Arisztotel\u00e9szig: b\u00e1rmily form\u00e1ban jelentkezett, teol\u00f3giai jellege k\u00e9ts\u00e9gbevonhatatlan.” Uralkod\u00f3 jelleg\u0171, de nem abszol\u00fat: hiszen Anaxagoraszt m\u00e1r id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tt az V. sz\u00e1zadban istentelens\u00e9ggel v\u00e1dolt\u00e1k, mert ellentmond\u00f3 n\u00e9zetet vallott. A teol\u00f3giai felfog\u00e1s azonban mindenk\u00e9ppen hossz\u00fa id\u0151re gy\u0151zedelmeskedett. M\u00e9gsem akad\u00e1lyozhatta meg, hogy t\u00fcrelmes \u00e9s \u00e9lesesz\u0171 tud\u00f3sok meg ne \u00e1llap\u00edts\u00e1k \u00e9s meg ne jel\u00f6lj\u00e9k a Hold l\u00e1tsz\u00f3lagos mozg\u00e1s\u00e1t az \u00e9gbolton; s felfedeztek szab\u00e1lyos ciklusokat. Tal\u00e1n nem is volt a term\u00e9szetben m\u00e9g egy ily k\u00f6zvetlen\u00fcl hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 \u00e9s sematikusabb jelens\u00e9g, mint a Hold mozg\u00e1sa, amely egyidej\u0171leg ilyen j\u00f3 els\u0151 gyakorlata \u00e9s \u00f6szt\u00f6nz\u0151je lehetett volna a sz\u00fclet\u0151 matematikai szellemnek. A Nap \u00e9s a bolyg\u00f3k is hasonl\u00f3 szerepet j\u00e1tszhattak volna, de csak kisebb m\u00e9rt\u00e9kben, hiszen a Hold mozg\u00e1sainak gyorsas\u00e1ga bonyolultabb, \u00e9s mindenk\u00e9ppen \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151bb, s eredm\u00e9nyei hamarabb kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3k. A kezdetek k\u00e9ts\u00e9gbevonhatatlan tekint\u00e9ly\u0171 mestere Hipparkhosz, \u201ea rhodoszi”; az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tti II. \u00e9vsz\u00e1zadban \u0151 az els\u0151 \u201eval\u00f3ban csillag\u00e1sz”, akir\u0151l tudunk. Pontos megfigyel\u0151, megfigyel\u00e9seit el\u0151mozd\u00edt\u00f3 lelem\u00e9nyes eszk\u00f6z\u00f6k kidolgoz\u00f3ja, s kit\u0171n\u0151 kalkul\u00e1tor; gondoljunk kora matematikai eszk\u00f6zeinek szeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9re. K\u00e9s\u0151bb, Ptolemaioszt\u00f3l Kopernikuszig nem t\u00f6rt\u00e9nik semmi eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3. Gy\u0171lnek a megfigyel\u00e9sek (kiv\u00e1ltk\u00e9ppen az arabok\u00e9i), de semmif\u00e9le d\u00f6nt\u0151 technikai elj\u00e1r\u00e1s nem t\u00f6k\u00e9letes\u00edti e megfigyel\u00e9sek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, s a Vil\u00e1gegyetem \u00e1ltal\u00e1nos koncepci\u00f3j\u00e1ban nincs v\u00e1ltoz\u00e1s. Hetven esztend\u0151 telik m\u00e9g el, am\u00edg Galilei tudom\u00e1nyosan szentes\u00edti Kopernikusz felfedez\u00e9seit, s dr\u00e1g\u00e1n meg is fizet az\u00e9rt, mert elismerteti igazs\u00e1gukat. Az\u00e9rt v\u00e1llalkozhatott erre, mert els\u0151k\u00e9nt \u0151 ir\u00e1ny\u00edtotta az \u00e9gitestek fel\u00e9 az \u00fajonnan felfedezett l\u00e1tcs\u00f6vet, felfedezi a Venusnak a Hold\u00e9val azonos f\u00e1zisait (amelyet Kopernikusz rendszere megmagyar\u00e1z), s a n\u00e9gy nagy holdat, amely \u00fagy kering a Jupiter k\u00f6r\u00fcl, mint a Hold a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl. De a legfontosabb k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az, amit 1610-ben \u00edr a Nuncius Sidereusban: \u201e…Amib\u0151l meg\u00e9rthetj\u00fck, hogy a Hold fel\u00fclete se nem sima, se nem egyenletes, nem is t\u00f6k\u00e9letesen szf\u00e9rikus, mik\u00e9nt err\u0151l \u00e9s m\u00e1s \u00e9gitestekr\u0151l a filoz\u00f3fusok nagy serege felt\u00e9telezi, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg (nem t\u00f6bb\u00e9 \u00e9s nem kev\u00e9sb\u00e9, ak\u00e1r a F\u00f6ld\u00e9, amelyen magas hegys\u00e9gek \u00e9s m\u00e9ly v\u00f6lgyek vannak), szab\u00e1lytalan, \u00e9rdes, m\u00e9lyed\u00e9sekkel \u00e9s domborulatokkal teli.”
\nA Hold megfigyel\u00e9s\u00e9vel Galilei megtette a d\u00f6nt\u0151 l\u00e9p\u00e9st, amit\u0151l a r\u00e9giek tart\u00f3zkodtak: a F\u00f6ld azonos term\u00e9szet\u0171 a k\u00f6rnyez\u0151 \u00e9gitestekkel. E gondolati halad\u00e1s logikai k\u00f6vetkezm\u00e9nye: a f\u00f6ldi ember mi\u00e9rt lenne egyed\u00fcl a Vil\u00e1gmindens\u00e9gben? Giordano Brun\u00f3t meg\u00e9gett\u00e9k, ami\u00e9rt ezt ki merte mondani, s majdnem \u00fagy j\u00e1rt Galilei is. Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Anglia t\u00fcrelmesebb lett volna, mint It\u00e1lia? Vagy nem vett\u00e9k komolyan Cyrano de Bergerac A M\u00e1svil\u00e1g vagy a Hold \u00e1llamainak \u00e9s birodalm\u00e1nak komikus t\u00f6rt\u00e9nete c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t? Ha j\u00f3l meggondoljuk, a Hold seg\u00edtett \u00e1t benn\u00fcnket a teol\u00f3giaib\u00f3l a tudom\u00e1nyos \u00e1llapotba. A matematika \u00e9leszt\u0151je az \u00f3korban, t\u00e1rgyi bizony\u00edt\u00e9k a renesz\u00e1nszban, a Hold nem kisebb szerepet j\u00e1tszik a felvil\u00e1gosod\u00e1s sz\u00e1zad\u00e1ban, majd az ipari \u00e9s a tudom\u00e1nyos forradalom korszak\u00e1ban, illetve a mienkben. Newton tulajdon\u00edt t\u00f6meget a Holdnak, s helyezi \u2014 ak\u00e1rcsak a F\u00f6ldet \u2014 az egyetemes gravit\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1sa al\u00e1. Val\u00f3ban ez az els\u0151 eset, amikor ily tudom\u00e1nyosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a vil\u00e1g egynem\u0171s\u00e9g\u00e9nek fogalma. S ha hisz\u00fcnk az anekdot\u00e1nak, a Hold \u2014 ism\u00e9t csak a Hold! \u2014 volt ennek is a cs\u00edr\u00e1ja; Newton zsenije \u00e9ppen abban nyilv\u00e1nult meg, hogy meg\u00e9rtette: ugyanazok az er\u0151k hullatj\u00e1k az \u00e9rett alm\u00e1t a f\u00f6ldre, mint amelyek a Holdat megakad\u00e1lyozz\u00e1k a v\u00e9gtelenbe sz\u00f6k\u00e9sben. K\u00e9s\u0151bb Leibniz, D’Alembert, Clairaut, Laplace, Lagrange, Euler, azt\u00e1n Gauss, m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb Henri Poincar\u00e9 a matematika \u00e9s egyben az asztron\u00f3mia nagy nevei.
\nAz egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli Brown jutott el egy olyan pontos holdnapt\u00e1r elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ig, hogy tulajdonk\u00e9ppen a Hold v\u00e1lt azz\u00e1 az \u00f3r\u00e1v\u00e1, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a pontos id\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t. Val\u00f3ban, a kvarc-\u00f3r\u00e1k, majd az atom-\u00f3r\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9vel felfedezt\u00e9k, hogy a F\u00f6ld forg\u00e1sa saj\u00e1t tengelye k\u00f6r\u00fcl szab\u00e1lytalans\u00e1gokat mutat, amelyek \u2014 a manaps\u00e1g megk\u00f6vetelt pontoss\u00e1g mellett \u2014 teljesen kiz\u00e1rj\u00e1k a naphossza felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t az id\u0151m\u00e9rt\u00e9k egyseg\u00e9nek megszab\u00e1s\u00e1ra. \u00cdgy h\u00e1t a F\u00f6ld Nap k\u00f6r\u00fcli forg\u00e1s\u00e1nak tartam\u00e1hoz kellett folyamodni, s a m\u00e1sodpercet az \u00e9v bizonyos h\u00e1nyadak\u00e9nt hat\u00e1rozt\u00e1k meg. \u00c1m k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyes meghat\u00e1rozni k\u00f6zvetlen megfigyel\u00e9ssel a Nap l\u00e1tsz\u00f3lagos mozg\u00e1s\u00e1t a csillagokhoz k\u00e9pest; de kiel\u00e9g\u00edt\u0151 pontoss\u00e1ggal r\u00e1 lehet t\u00e9rni a Nap l\u00e1tsz\u00f3lagos mozg\u00e1s\u00e1r\u00f3l a Hold\u00e9ra; ez\u00e9rt azt\u00e1n ink\u00e1bb a Hold helyzet\u00e9t figyelik meg; Brown elm\u00e9lete meghat\u00e1rozza a csillag\u00f3r\u00e1t a Hold adott helyzet\u00e9ben; ha e pillanatban ismerj\u00fck a F\u00f6ldi \u00f3ra mutatta id\u0151t, a f\u00f6ldi \u00f3r\u00e1t \u201ebe lehet \u00e1ll\u00edtani” az abszol\u00fat id\u0151jelz\u00e9snek megfelel\u0151en (helyesebben: a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 \u201elegabszol\u00fatabbnak” megfelel\u0151en). Az id\u0151pont meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban minden, ami hosszan tart\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat illet, az asztron\u00f3mi\u00e1n, azaz gyakorlatilag a Hold megfigyel\u00e9s\u00e9n \u00e9s elm\u00e9let\u00e9n nyugszik.<\/p>\n

Ki\u00e9 lesz a Hold?<\/em><\/p>\n

JEAN ROSCH: A Hold nemsok\u00e1ra a Terra lak\u00f3i\u00e9 lesz. A F\u00f6ld minden lak\u00f3j\u00e1\u00e9, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. A F\u00f6ld lak\u00f3i m\u00e1r meg is egyeztek ebben az ENSZ-k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s \u00fatj\u00e1n az 1957. janu\u00e1r 27-\u00e9n al\u00e1\u00edrt okm\u00e1ny szerint. A Hold t\u00f6bb\u00e9 nem istens\u00e9g, nem \u00e9gi f\u00e1klya, nem k\u00fcl\u00f6n vil\u00e1g, s nem a tudom\u00e1nyos-fantasztikus irodalom birodalma. Jogi st\u00e1tusa lesz, m\u00e9gpedig az Antarktisz\u00e9hoz nagyon hasonl\u00f3; abszorbe\u00e1ljuk, asszimil\u00e1ljuk a Holdat; tulajdonk\u00e9ppen f\u00f6ldr\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1lik majd, \u00e9ppen csak nehezebben megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 \u00e9s k\u00e9nyelmetlenebb lesz.<\/p>\n

De m\u00e1s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket is emlegetnek\u2026<\/em><\/p>\n

RAYMOND CARTIER:<\/strong> Az ember most hatol be azokba a r\u00e9gi\u00f3kba, amelyek nem saj\u00e1tjai. Amikor Kolumbus partra sz\u00e1llt Amerik\u00e1ban, indi\u00e1nok siettek el\u00e9be. Az ember most els\u0151 \u00edzben mer\u00e9szkedik egy olyan kontinensre, ahol nem tal\u00e1l mag\u00e1hoz hasonl\u00f3kra. Az elm\u00falt korok felfedez\u0151ihez, p\u00e9ld\u00e1ul Livingstone-hoz vagy Nansenhez k\u00e9pest, m\u00e1s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is mutatkozik. A r\u00e9giek elindultak, azt\u00e1n egy ideig nyomuk veszett, \u00e9vekre elt\u0171ntek, a dics\u0151s\u00e9g el\u0151tt feled\u00e9s volt oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fck. A kozmonaut\u00e1k viszont sorsukhoz l\u00e1ncolnak benn\u00fcnket, vel\u00fck egy\u00fctt \u00e9lj\u00fck \u00e1t megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1saikat, transzba es\u00fcnk vel\u00fck.
\nLOUIS HEREN:<\/strong> Az asztronaut\u00e1k nem ir\u00e1ny\u00edthatj\u00e1k haj\u00f3jukat olyan \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, mint Kolumbus vagy Drake. A f\u00f6ldrajzi felfedez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben m\u00e9g nem volt p\u00e9lda arra, hogy ily pontosan megtervezt\u00e9k volna az utat. Tal\u00e1n \u00e9ppen ez a \u2014 l\u00e1tsz\u00f3lagos \u2014 biztons\u00e1g oly izgat\u00f3 az \u0171rutaz\u00e1sban.<\/p>\n

Mind nyilv\u00e1nval\u00f3bb, hogy az asztronautika nem csup\u00e1n amolyan \u201em\u00e9rn\u00f6ki \u00fcgy”… \u201eA l\u00e9lek m\u00e9rn\u00f6kei” is most \u201ek\u00e9zhez kapj\u00e1k” egyik ihlet\u0151j\u00fcket:<\/em>
\na Hold t\u00e1rgyiasul…<\/em><\/p>\n

EUGEN JEBELEANU:<\/strong>
\n…Sz\u00fcrke.
\nK\u00f6zelr\u0151l, ahogyan a h\u00e1rom amerikai asztronauta l\u00e1tta, a Hold sz\u00fcrk\u00e9nek t\u0171nik. Hol az \u201earanyl\u00f3 g\u00f6mb”, \u201eaz \u00c9j kir\u00e1lyn\u0151je”, a titokzatos, hol a leveg\u0151\u00e9g gr\u00e1n\u00e1talm\u00e1ja, amely n\u00e9lk\u00fcl vakok \u00e9s kib\u00edrhatatlanok lenn\u00e9nek az \u00e9jszak\u00e1k…
\nA Hold sz\u00fcrke, k\u00f6zelr\u0151l. Nem olyan, mint az \u00e9rt\u00e9ktelen \u00e9rcp\u00e9nz, mint a szentek nimbusza, mint a kerek f\u00e9nykehely.
\nHanem n\u00e9ma \u00e9s sz\u00fcrke. R\u00e1ncos az arca, rem\u00e9nytelen az \u00e1br\u00e1zata, \u00fagy t\u0171nik.
\nA Hold \u2014 vagyis ill\u00fazi\u00f3. Minden, ami messzir\u0151l Mennyorsz\u00e1g \u00e9s Ragyog\u00e1s \u2014 szeg\u00e9nyes sz\u00fcrke t\u00e1ny\u00e9r. A Vil\u00e1gmindens\u00e9g sok k\u00f6nnye hullhatott az ill\u00fazi\u00f3k e t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1ba, hogy oly vigasztalan \u00e9s elszomor\u00edt\u00f3…
\nSz\u00fcrke, sz\u00fcrk\u00e9n szeml\u00e9li a mi olyannyira gazdag, olyannyira n\u00e9pes F\u00f6ld\u00fcnket, amely minden\u00fctt boldog lehetne \u00e9s m\u00e9gis annyi sark\u00e1ban boldogtalan…
\nSz\u00fcrke Hold… S a b\u00fazatengerekt\u0151l aranyl\u00f3 F\u00f6ld, a halak sokas\u00e1g\u00e1t\u00f3l zeng\u0151 \u00f3ce\u00e1nok \u2014 s m\u00e9g… m\u00e9g… m\u00e9g \u2014 annyi helyen, v\u00e9rt\u0151l csillog…
\nA Hold… T\u00e1volb\u00f3l arany… K\u00f6zelr\u0151l sz\u00fcrke…
\nDe vajon a sz\u00fcrke is nem kev\u00e9sb\u00e9 elszomorit\u00f3-e, mint a v\u00e9r?
\nNe, Hold, ne… \u0150rizz\u00fck a b\u00faz\u00e1t \u00e9s a f\u00e9nyt \u00e9s az \u00e1lmot \u2014 \u00e9s ne engedj\u00fck elfolyni \u00e1rtatlanok v\u00e9r\u00e9t…
\nVajon milyen hat\u00e1ssal lesz a Holdra-sz\u00e1ll\u00e1s az emberis\u00e9g jellemfejl\u0151d\u00e9s\u00e9re (ha egy\u00e1ltal\u00e1n lehet ilyesmir\u0151l besz\u00e9lni)?<\/p>\n

KIR\u00c1LY L\u00c1SZL\u00d3:<\/strong>
\n\u2014 gondoljunk Frank Bormanra \u00e9s \u00f6nmagunkra,
\n\u2014 gondoljunk James Lowellre \u00e9s \u00f6nmagunkra,
\n\u2014 gondoljunk William Andersre \u00e9s \u00f6nmagunkra;
\nmert mi m\u00e1st k\u00e9pviseln\u00e9nek \u0151k h\u00e1rman, mint azt, ami benn\u00fcnk a legjobb,
\na legigazibb: a hitet, az er\u0151t, az akaratot, s mert mi m\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtene mind\u00ad
\nny\u00e1junkat az \u0151 cselekedet\u00fck, mint arra, hogy mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en magasabbra
\nemelj\u00fck a tekintet\u00fcnket, feszesebb\u00e9 h\u00fazzuk a gerinc\u00fcnket, nyugodtan, m\u00e9lt\u00f3\u00ad
\ns\u00e1ggal \u00e9s jogos b\u00fcszkes\u00e9ggel kezdve a besz\u00e9det: \u00edme, mik vagyunk.
\nAUDOUIN DOLFUSS:<\/strong> Az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy az eddig elmondottakban benne rejlik egy mot\u00edvun, amit nem dombor\u00edtottunk ki kell\u0151k\u00e9ppen: az ember aspir\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l van sz\u00f3.
\nAz ember szereti a kalandot \u00e9s a felfedez\u00e9st. Elv\u00e9gre, mi\u00e9rt v\u00e1llalkozott annyi \u00fatt\u00f6r\u0151 a Himal\u00e1ja, a Mount Everest megm\u00e1sz\u00e1s\u00e1ra? H\u00e1t..: ez a v\u00e1gy: az emberi teljes\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ig eljutni… Gondoljanak a sarki exped\u00edci\u00f3kra. Mi\u00e9rt ment Scott a D\u00e9li-sarkra? Hogy felfedezzen minden emberileg felfedezhet\u0151t. Azt hiszem, mindent, amit az ember a Holdon m\u0171vel majd, automatikus vagy mechanikai eszk\u00f6z\u00f6kkel is el lehetne v\u00e9geztetni. De embert k\u00fcldeni a Holdra \u00e9s visszahozni onnan, ez m\u00e1r valami, s \u00fagy v\u00e9lem, ha lehets\u00e9ges embert k\u00fcldeni a Holdra, h\u00e1t csak k\u00fcldj\u00fcnk. Ha egy\u00e9b\u00e9rt nem, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, hogy m\u00e9g egy \u00e1lom teljes\u00fclj\u00f6n…
\nALBERT DUCROCQ:<\/strong> Erk\u00f6lcsi s\u00edkon tal\u00e1n m\u00e9g jelent\u0151sebbek lesznek a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek: j\u00f3 alkalom az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy tudom\u00e1sul vegy\u00e9k bolyg\u00f3nk egys\u00e9g\u00e9t. Igen! Az emberek kezdik majd felfogni, \u00e1t\u00e9rezni, hogy a v\u00e9gtelen Kozmoszban egyazon haj\u00f3n eveznek; s ez az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek legnagyobb erk\u00f6lcsi \u00e9s filoz\u00f3fiai halad\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezheti.<\/p>\n

Bizonyos-e a tov\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rletek siker\u00e9ben?<\/em><\/p>\n

BAJOR ANDOR:<\/strong> Bizonyos vagyok. J\u00f3llehet van fogalmam a g\u00e9pezet rendk\u00edv\u00fcli bonyolults\u00e1g\u00e1r\u00f3l, \u00e9s arr\u00f3l, hogy ennek minden egyes eleme emberi alkot\u00e1s, vagyis gyarl\u00f3 \u2014 a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g l\u00e1tszata m\u00f6g\u00f6tt a hiba lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t hordozza \u2014, m\u00e9gis biztos vagyok az \u0171rhaj\u00f3sok visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9ben.
\n\u00c9vsz\u00e1zadunk \u2014 amely f\u00f6lt\u00e9tlen\u00fcl hisz a technik\u00e1ban, olyannyira, hogy g\u00e9peinek nagyobb csarnokokat emel, mint a d\u00f3mok \u00e9s bazilik\u00e1k \u2014 nem most fog a hit\u00e9ben megrend\u00fclni, ilyen l\u00e1tv\u00e1nyosan, hajmereszt\u0151en \u00e9s saj\u00e1t sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa szerint: olcs\u00f3n. A Mindens\u00e9g nem ebben a st\u00edlusban c\u00e1fol vagy bizony\u00edt.
\nA Mindens\u00e9g nem kamasz, aki felm\u00e9rgel\u0151dik, ha megverik pingpongban vagy sakkban.
\nA g\u00e9pezet t\u00f6k\u00e9letesen fog m\u0171k\u00f6dni: csal\u00f3k\u00e1n, mert sok l\u00e1thatatlan hiba fogja ellens\u00falyozni egym\u00e1st, term\u00e9szet\u00fcnk t\u00f6rv\u00e9nye szerint.
\nM\u00e1sr\u00e9szt t\u00f6k\u00e9letesen fog m\u0171k\u00f6dni: igaz\u00e1b\u00f3l, mert ez is r\u00e9sze fajt\u00e1nk legm\u00e9lyebb t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9nek, hogy r\u00f6gh\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt nyomor\u00fas\u00e1gainkt\u00f3l l\u00e1tszatra megszabaduljunk.
\nValamikor a Mindens\u00e9gbe tekint\u0151 k\u00f6lt\u0151 \u00fagy l\u00e1tta, hogy a szeretet mozgatja a Napot \u00e9s minden csillagot.
\nA k\u00f6lt\u0151 emberf\u00f6l\u00f6tti nagys\u00e1g\u00e1nak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban mondom: ezt a holdacsk\u00e1t is a szeretet fogja mozgatni s megtartani tervezett p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n.
\n\u00dagy hiszem, \u00e9vsz\u00e1zadunk balj\u00f3s jele \u2014 ha nem trag\u00e9di\u00e1ja \u2014, hogy ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s komikusan \u00e9s gyermekien hangzik.
\nDe csakis ez a var\u00e1zsige szel\u00edd\u00edtheti meg csillog\u00f3, modern \u00e9s k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s b\u00e1lv\u00e1nyainkat, hogy technik\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt gyarl\u00f3s\u00e1gaink a vil\u00e1got meg ne ronts\u00e1k.
\nAz \u0171rhaj\u00f3sok vissza fognak t\u00e9rni, mert a f\u00f6ld\u00f6n vannak emberek, akik hisznek a becs\u00fcletes emberi sz\u00f3 erej\u00e9ben. \u00c9n magam is ismerek \u2014 ha j\u00f3l \u00f6sszesz\u00e1molom \u2014 tal\u00e1n: h\u00e1rmat, csak itt a v\u00e1rosban. De persze, lehetnek t\u00f6bben is: nincs kiz\u00e1rva, hogy van bel\u0151l\u00fck egy tucat. Holott Kolozsv\u00e1r nem is nagy v\u00e1ros: legt\u00f6bb, ha k\u00e9tsz\u00e1zezer lakosa van.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eHogy r\u00f6gh\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt nyomor\u00fas\u00e1gainkt\u00f3l megszabaduljunk…\u201d 1969. j\u00falius 20-\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt meg a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat, amikor az els\u0151 ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) n\u00e9vre keresztelt holdkomp fed\u00e9lzeti ajtaj\u00e1n kil\u00e9pve a Hold felsz\u00edn\u00e9re l\u00e9pett. Az 1961-ben beind\u00edtott Hold-program \u00e9vr\u0151l \u00e9vre jobban izgatta az emberis\u00e9g fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Fikt\u00edv kerekasztal-\u00e9rtekezleten mondatta el \u00edr\u00f3kkal \u00e9s tud\u00f3sokkal a kolozsv\u00e1ri Korunk szerkeszt\u0151s\u00e9ge […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122],"tags":[],"class_list":["post-77256","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/77256","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=77256"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/77256\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=77256"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=77256"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=77256"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}