{"id":77953,"date":"2018-09-10T03:00:39","date_gmt":"2018-09-10T03:00:39","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=77953"},"modified":"2018-09-09T18:35:57","modified_gmt":"2018-09-09T18:35:57","slug":"a-megallitott-ido-kis-erdelyi-fotografiatortenet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=77953","title":{"rendered":"A meg\u00e1ll\u00edtott id\u0151: kis erd\u00e9lyi fotogr\u00e1fiat\u00f6rt\u00e9net"},"content":{"rendered":"
\"\"<\/a>

Kolozsv\u00e1r f\u0151tere 1905-ben. Ekkor m\u00e1r nem sz\u00e1m\u00edtott itt \u00fajdons\u00e1gnak a fotograf\u00e1l\u00f3 berendez\u00e9s \u2022 Fot\u00f3: Fortepan.hu<\/p><\/div>\n

A csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rt a n\u00e9p, amikor 1840-ben Kolozsv\u00e1ron bemutatt\u00e1k az els\u0151 dagerrot\u00edpi\u00e1t, hogy r\u00e1 egy \u00e9vre egy olasz fest\u0151 m\u00e1r meg is jelenjen a v\u00e1rosban, \u00e9s sorra \u00f6r\u00f6k\u00edtse meg az ez\u00fcst\u00f6z\u00f6tt r\u00e9zlemezekre a kor tehet\u0151s embereit. Volt, aki a fest\u00e9szetet temette, amikor megl\u00e1tta az els\u0151 felv\u00e9telt, a t\u00f6megek viszont rajongtak \u00e9rte. Kis fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9net Moln\u00e1r Attila fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sszel.<\/em>
\nA Magyar Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g 1840. augusztus 29-ei \u00fcl\u00e9s\u00e9n V\u00e1llas Antal matematikus, fizikus \u00e9s f\u00f6ldrajztud\u00f3s bemutatta, mik\u00e9nt lehet k\u00e9pet alkotni egy ez\u00fcst\u00f6z\u00f6tt r\u00e9zlemezre f\u00e9nysugarak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Ekkor k\u00e9sz\u00fclt Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r nyilv\u00e1nos rendezv\u00e9nyen dagerrot\u00edpia, ez\u00e9rt \u00fcnnepelj\u00fck 2003 \u00f3ta a Magyar Fot\u00f3m\u0171v\u00e9szeti Alkot\u00f3csoport Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9ge kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re augusztus 29-\u00e9n a magyar fotogr\u00e1fia napj\u00e1t. A magyar f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t 1840. augusztus 29-t\u0151l sz\u00e1m\u00edtjuk. 
\nA jeles napot sz\u00e1mos helyen meg\u00fclik, Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n p\u00e9ld\u00e1ul a Gyergy\u00f3sz\u00e1rhegyi Kultur\u00e1lis \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti K\u00f6zpont megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1rhegyi kult\u00farh\u00e1z Cika term\u00e9ben Moln\u00e1r Attila fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tartott vet\u00edt\u00e9ssel egybek\u00f6t\u00f6tt el\u0151ad\u00e1st, valamint az Erd\u00e9lyi Fotogr\u00e1fia M\u00fazeum\u00e9rt Egyes\u00fclet Hargita megyei vonatkoz\u00e1s\u00fa fot\u00f3ritkas\u00e1gaib\u00f3l v\u00e1logatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st is meg lehetett tekinteni. Ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l a fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt a a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s kezdeteir\u0151l k\u00e9rdezt\u00fck.
\nMoln\u00e1r Attila kiemelte: Louis-Jacques-Mand\u00e9 Daguerre \u00e9s Nic\u00e9phore Ni\u00e9pce 1839. janu\u00e1r 7-\u00e9n mutatta be a Francia Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia el\u0151tt az els\u0151 fotogr\u00e1fiai elj\u00e1r\u00e1st, amelyet Ni\u00e9pce hal\u00e1la ut\u00e1n Daguerre mag\u00e1r\u00f3l nevezett el. A szabadalmi jogokat a francia \u00e1llam v\u00e1s\u00e1rolta meg, majd n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap m\u00falva az eg\u00e9sz vil\u00e1g rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1totta: b\u00e1rki k\u00e9sz\u00edthetett ezek ut\u00e1n daguerrot\u00edpi\u00e1t. Magyarorsz\u00e1gon febru\u00e1r 2-\u00e1n jelent meg az \u00faj tal\u00e1lm\u00e1nyr\u00f3l h\u00edr. Zimmermann Jakabnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1840 elej\u00e9n megjelent a daguerrot\u00edpia m\u0171helytitkait \u00f6sszefoglal\u00f3 k\u00e9zirat magyar ford\u00edt\u00e1sa, a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g j\u00falius 1-j\u00e9n l\u00e1thatott el\u0151sz\u00f6r felv\u00e9teleket egy pesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Augusztus 29-\u00e9n pedig V\u00e1llas Antal bemutatta az elj\u00e1r\u00e1s folyamat\u00e1t, az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett daguerrot\u00edpi\u00e1n a Duna \u00e9s a Budai v\u00e1r volt l\u00e1that\u00f3. Tauffer \u00e9s Veress Gyula f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek m\u0171helye m\u00e1r 1870-ben a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1llott Kolozsv\u00e1ron
\n\u201eA feljegyz\u00e9sek szerint amikor Paul Delaroche francia fest\u0151 megl\u00e1tta az els\u0151 daguerrot\u00edpi\u00e1t 1839-ben, kijelentette: mostant\u00f3l a fest\u00e9szet halott. Mindenki portr\u00e9t akart k\u00e9sz\u00edttetni, a fest\u0151knek nem lett munk\u00e1juk. Hogy meg\u00e9ljenek, lettek a fest\u0151 f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek. Ezeket a felv\u00e9teleket ki is sz\u00ednezt\u00e9k, hogy m\u00e9g \u00e9l\u0151bb\u00e9 tegy\u00e9k. Erd\u00e9lybe az els\u0151 dagerrot\u00edpi\u00e1t 1840-ben hozta valaki Kolozsv\u00e1rra, ahol val\u00f3s\u00e1ggal csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rtak. 1841-ben egy olasz fest\u0151m\u0171v\u00e9sz Kolozsv\u00e1rra utazott, ekkor t\u00f6bb daguerrot\u00edpi\u00e1t is k\u00e9sz\u00edtett, ebb\u0151l egy maradt fenn, a Bethlen csal\u00e1dot \u00e1br\u00e1zolja. T\u00f6bb mint val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy ekkor k\u00e9sz\u00fcltek Erd\u00e9lyben az els\u0151 f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telek\u201d \u2013 magyar\u00e1zta Moln\u00e1r Attila. Munk\u00e1csy Lajos m\u0171term\u00e9r\u0151l 1887-b\u0151l van bizony\u00edt\u00e9k. Mint mondta, r\u00f6vid id\u0151re r\u00e1 megjelentek az erd\u00e9lyi v\u00e1rosokban a \u201eszerencsecsin\u00e1l\u00f3k\u201d, az utaz\u00f3 fotogr\u00e1fusok, akik gyakran az aranym\u0171vesekb\u0151l, patikusokb\u00f3l ker\u00fcltek ki. Versengtek is egym\u00e1ssal, hogy ki \u00e9r hamarabb egy v\u00e1rosba, a felv\u00e9telek\u00e9rt ugyanis bus\u00e1s \u00e1rat kellett fizetni, amelyet nem csak a tal\u00e1lm\u00e1ny \u00fajdons\u00e1ga hordozott, hanem mert az ez\u00fcst\u00f6z\u00f6tt r\u00e9zlemezek igencsak dr\u00e1g\u00e1k voltak. \u00cdgy csak a tehet\u0151sebbek engedhett\u00e9k meg maguknak, hogy meg\u00f6r\u00f6k\u00edttess\u00e9k arck\u00e9p\u00fcket az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra, a fotogr\u00e1fusok pedig meggazdagod\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get l\u00e1ttak benne.
\n\u201eNagyon hossz\u00fa expoz\u00edci\u00f3s id\u0151t ig\u00e9nyelt egy daguerrot\u00edpia elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se. Ekkor j\u00f6tt be a k\u00e9pbe Petzval J\u00f3zsef, \u00e9s elk\u00e9sz\u00edtett egy olyan objekt\u00edvet, amely j\u00f3val lereduk\u00e1lta az expoz\u00edci\u00f3s id\u0151t. Ezzel a speci\u00e1lis lencs\u00e9vel Petzval j\u00f3 t\u00edz \u00e9vvel megel\u0151zte a kor\u00e1t. Min\u00e9l jobban t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett\u00e9k az elj\u00e1r\u00e1st, a technik\u00e1t, a labormunk\u00e1t, ann\u00e1l ink\u00e1bb egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt f\u00e9nyk\u00e9p elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dja, \u00e9s egyre t\u00f6bbeknek v\u00e1lt hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9.\u201d
\nJames Clerk Maxwell 1861-ben bemutatta az els\u0151 sz\u00ednes fot\u00f3t, ugyanakkor William Fox Talbotnak kik\u00eds\u00e9rletezte a negat\u00edv-pozit\u00edv elj\u00e1r\u00e1st is, amely a sokszoros\u00edthat\u00f3s\u00e1got seg\u00edtette. 1878-ban Eadweard Muybridge elk\u00e9sz\u00edti h\u00edres l\u00f3 \u00e9s lovas\u00e1nak mozg\u00e1s\u00e1t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 felv\u00e9telsorozat\u00e1t: megsz\u00fcletett az els\u0151 mozg\u00f3k\u00e9p. De az m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net. Id\u0151k\u00f6zben egyre t\u00f6bb f\u00e9nyk\u00e9pm\u0171terem ny\u00edlt, csal\u00e1dok vonultak be, hogy a klasszikus \u201ecsal\u00e1df\u0151 \u00fcl, feles\u00e9g \u00e1ll mellette\u201d k\u00e9peket elk\u00e9sz\u00edttess\u00e9k. A k\u00f6zember sz\u00e1m\u00e1ra viszont csak az 1850-es \u00e9vek elej\u00e9n v\u00e1lt el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 az \u00faj csoda, egy francia fotogr\u00e1fusnak, Andr\u00e9 Disd\u00e9rinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. \u0150 n\u00e9vjegyk\u00e1rtya m\u00e9ret\u0171 (5,4X9,2 cm), kartonlapra kas\u00edrozott portr\u00e9kat k\u00e9sz\u00edtett, n\u00e9gy lencs\u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ppel, \u00edgy ugyanarra a lemezre t\u00f6bb felv\u00e9telt is tudott k\u00e9sz\u00edteni. R\u00f6vid id\u0151 alatt nagyon n\u00e9pszer\u0171ek lettek az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pek, m\u0171term\u00e9be m\u00e9g III. Nap\u00f3leon is ell\u00e1togatott. Az 1860-as \u00e9vekben azt\u00e1n a nagyobb m\u00e9ret\u0171, az un. Cabinet form\u00e1tumot haszn\u00e1lt\u00e1k \u2013 10×13,7 cm-es k\u00e9peket, azt\u00e1n \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s form\u00e1tum\u00fa fot\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtettek.
\n\u201eAzt\u00e1n el\u00e9rkezett az a vil\u00e1g, amikor az Eastman Kodak Company 1888-ban piacra dobta az els\u0151, amat\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra kifejlesztett g\u00e9pet. Ugyanakkor megny\u00edltak az el\u0151h\u00edv\u00f3laborok. \u00cdgy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s. A huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n szint\u00e9n a Kodak hozta forgalomba a sz\u00ednes filmet, a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n pedig Edwin Land bemutatta a polaroid elj\u00e1r\u00e1st, igaz, m\u00e9g t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9vet kellett v\u00e1rni, am\u00edg el is k\u00e9sz\u00fclhetett az els\u0151 Polaroid k\u00e9p. Ett\u0151l arrafel\u00e9 m\u00e1r csak r\u00f6vid id\u0151 kellett, hogy megjelenjenek az automata, majd a napjainkban haszn\u00e1lt digit\u00e1lis g\u00e9pek\u201d \u2013 z\u00e1rta a fot\u00f3z\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnket Moln\u00e1r Attila.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Liget \/ P\u00e9ter Be\u00e1ta \u2022 2018. szeptember 04.<\/strong><\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rt a n\u00e9p, amikor 1840-ben Kolozsv\u00e1ron bemutatt\u00e1k az els\u0151 dagerrot\u00edpi\u00e1t, hogy r\u00e1 egy \u00e9vre egy olasz fest\u0151 m\u00e1r meg is jelenjen a v\u00e1rosban, \u00e9s sorra \u00f6r\u00f6k\u00edtse meg az ez\u00fcst\u00f6z\u00f6tt r\u00e9zlemezekre a kor tehet\u0151s embereit. Volt, aki a fest\u00e9szetet temette, amikor megl\u00e1tta az els\u0151 felv\u00e9telt, a t\u00f6megek viszont rajongtak \u00e9rte. Kis fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9net Moln\u00e1r Attila […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122],"tags":[],"class_list":["post-77953","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/77953","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=77953"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/77953\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=77953"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=77953"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=77953"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}