{"id":78237,"date":"2018-09-20T02:57:01","date_gmt":"2018-09-20T02:57:01","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=78237"},"modified":"2018-09-19T13:41:04","modified_gmt":"2018-09-19T13:41:04","slug":"hazimozi-azok-a-szep-regi-bekebeli-gyilkossagok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=78237","title":{"rendered":"H\u00e1zimozi: Azok a sz\u00e9p, r\u00e9gi, b\u00e9kebeli gyilkoss\u00e1gok\u2026"},"content":{"rendered":"

H\u00e1t igen, \u00edgy, egy enyhe oximoronnal kezden\u00e9m a gondolkod\u00e1st Costa-Gavras b\u0171n\u00fcgyi filmj\u00e9r\u0151l, amely 1965-ben k\u00e9sz\u00fclt, par\u00e1d\u00e9s szereposzt\u00e1sban. A rendez\u0151 egy\u00e9bk\u00e9nt az egyik legelismertebb m\u0171vel\u0151je a krimi m\u0171faj\u00e1nak, de ink\u00e1bb a politikai krimi\u00e9nek – sokan egyenesen a politikai thriller megteremt\u0151j\u00e9nek tartj\u00e1k. Olyan filmekkel jegyzi mag\u00e1t e t\u00e9ren, mint az 1969-ben k\u00e9sz\u00fclt, a g\u00f6r\u00f6g katonai diktat\u00far\u00e1t bemutat\u00f3  Z, avagy egy politikai gyilkoss\u00e1g anat\u00f3mi\u00e1ja<\/em>, illetve az 1982-es Elt\u0171ntnek nyilv\u00e1n\u00edtva<\/em> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s, amely a CIA latin-amerikai szerep\u00e9t leplezi le. De az\u00e9rt ha valakinek kedve t\u00e1mad a filmjei k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1logatni, ne gondolja, hogy nem tal\u00e1l m\u00e1s m\u0171fajban is m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9ket a rendez\u0151t\u0151l. Az 1977-ben k\u00e9sz\u00fclt El\u0151ttem az \u00e9let<\/em> c\u00edm\u0171 filmje m\u00e9lt\u00e1n kapott Oscar d\u00edjat. Emile Ajar ( az \u00edr\u00f3i \u00e1ln\u00e9v m\u00f6g\u00f6tt a h\u00edres francia \u00edr\u00f3, Romain Gary rejt\u0151zik) megind\u00edt\u00f3 reg\u00e9ny\u00e9nek filmadapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban megcsod\u00e1lhatjuk egy kiv\u00e9telesen tehets\u00e9ges sz\u00edn\u00e9szn\u0151, az \u00f6reged\u00e9se romjait b\u00e1tran visel\u0151 \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edt\u00f3 Simone Signoret jutalomj\u00e1t\u00e9k\u00e1t is.
\nA rendez\u0151 zajos sikert aratott els\u0151 filmj\u00e9ben, A t\u00f6k\u00e9letes b\u0171nt\u00e9ny<\/em>ben m\u00e9g k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa asszonyk\u00e9nt bukkan fel a sz\u00edn\u00e9szn\u0151, mellette Yves Montand, az akkor m\u00e9g rettent\u0151en fiatal Jean-Paul Trintignant, valamint sok, ma m\u00e1r tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 ismert nev\u0171, de remek sz\u00edn\u00e9szt\u00e1rs: Jacues Perrin, Michel Piccoli \u00e9s Pierre Mondy. Az igazi \u201eh\u00faz\u00f3n\u00e9v\u201d mindenk\u00e9ppen a sz\u00edn\u00e9szh\u00e1zasp\u00e1r Simone Signoret \u00e9s Yves Montand. Tal\u00e1n sokan val\u00f3ban miattuk \u00fcltek be a moziba, hogy azt\u00e1n megtanulj\u00e1k az eladdig ismeretlen rendez\u0151 nev\u00e9t, aki ekkor indult el a vil\u00e1gh\u00edr fel\u00e9.
\nA film alapj\u00e1ul a „Gyilkosok kup\u00e9ja”<\/em> c\u00edm\u0171  k\u00f6nyv, Sebastian Japrisot (eredeti neve: Jean-Baptiste Rossi ) reg\u00e9nye szolg\u00e1lt. Azt m\u00e1r Agatha Christie \u00f3ta tudjuk, hogy a vonaton val\u00f3 \u00f6sszez\u00e1rts\u00e1g ad valami k\u00fcl\u00f6n\u00f6s atmoszf\u00e9r\u00e1t az ilyesfajta t\u00f6rt\u00e9neteknek. De ha csak arra a k\u00e9rd\u00e9sre keresn\u00e9 a v\u00e1laszt a film, hogy \u201e Ki volt\u201d, tal\u00e1n nem ragadtam volna tollat. Mert \u00e9ppen arr\u00f3l szeretn\u00e9k egy kicsit lament\u00e1lni, miben m\u00e1s vagy ink\u00e1bb t\u00f6bb ez a film egy klasszikus b\u0171n\u00fcgyi t\u00f6rt\u00e9netn\u00e9l, amelyben v\u00e9g\u00fcl elcs\u00edpik a tettest, mert t\u00f6k\u00e9letes b\u0171nt\u00e9ny – hi\u00e1ba sugallja ezt a c\u00edm – nincsen, legfeljebb az ebben mindig vastagon t\u00e9ved\u0151 b\u0171n\u00f6z\u0151k fej\u00e9ben.<\/p>\n

https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=FmwtGQcUtPM<\/p>\n

Nem akarn\u00e1m elvenni azok kedv\u00e9t, akik esetleg meg fogj\u00e1k n\u00e9zni a filmet, azzal, hogy t\u00fal sokat el\u00e1rulok a b\u0171nt\u00e9nyr\u0151l. legyen el\u00e9g az, hogy a Marseilles-b\u0151l P\u00e1rizsba tart\u00f3 \u00e9jszakai vonaton gyilkoss\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nik, amelyre csak azut\u00e1n der\u00fcl f\u00e9ny, hogy a kup\u00e9 utasai az utaz\u00e1st k\u00f6vet\u0151en reggel kisz\u00e1llnak a p\u00e1lyaudvaron. Neh\u00e9z \u00fcgy\u2026. a DNS-adatbankot \u00e9s sok egyebet m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem ismer\u0151 b\u0171n\u00fcld\u00f6z\u00e9s mondhatni h\u0151skor\u00e1ban\u2026 M\u00e9gis, azon kaptam magam a film k\u00f6zben, hogy el\u00e9gg\u00e9 nem \u00e9rdekel az, ami k\u00e9ne hogy \u00e9rdekeljen, azaz a krimi alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9se: ki tette?, m\u00e9g az sem nagyon: hogy mi\u00e9rt? Mi ennek az oka, \u00e9s vajon \u00edgy \u00e9reztek-e a n\u00e9z\u0151k is 1965-ben, amikor m\u00e9g nem d\u0151ltek v\u00e9res, vad thrillerek \u00e9s gyilkoss\u00e1gi sorozatok ezerrel a borzong\u00e1sra ugyan v\u00e1gy\u00f3, de manaps\u00e1g lassan m\u00e1r ez ir\u00e1nyban imuniss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 honpolg\u00e1r nyak\u00e1ba?….
\nEr\u0151s a gyan\u00fam, \u0151ket igenis foglalkoztatt\u00e1k ezek a k\u00e9rd\u00e9sek. \u00c9s az is lehet, hogy az \u00e9n 21. sz\u00e1zadi, magas ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00f6m seg\u00edt hozz\u00e1, hogy olyanokat l\u00e1ssak meg ebben a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s filmben, amik tal\u00e1n akkor \u00e9rt\u00e9knek, de nem a legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9knek t\u0171ntek.
\nMert \u00fagy van az, hogy ha minden f\u00e9l\u00f3r\u00e1ban elszenesedett holttestek f\u00f6l\u00f6tt lament\u00e1l\u00f3 szakembereket \u00e9s a szervezett-szervezetlen alvil\u00e1g elk\u00e9pzelhetetlen m\u00e9lys\u00e9g\u0171 bugyrait l\u00e1tja az ember, nem nagyon b\u00edr m\u00e1r vel\u00fck mit kezdeni. \u00c1m felkapja a fej\u00e9t olyasmire, ami f\u00e1jdalmasan hi\u00e1nyzik m\u00e1r a krimikb\u0151l. Az emberre, a h\u00e9tk\u00f6znapi homo sapiensre, aki k\u00f6zben megpr\u00f3b\u00e1l \u00fagy-ahogy \u00e9lni, m\u00e9g ha \u00e9ppen valakinek ezt nem is engedte meg a gonosz aktu\u00e1lis inkarn\u00e1ci\u00f3ja.
\nSz\u00f3val, aj\u00e1nlom a krimi kedvel\u0151inek a filmet, de nem \u00edg\u00e9rhetem, hogy nem fogj\u00e1k \u00fagy \u00e9rezni: az id\u0151 elj\u00e1rt a m\u0171 felett. Pontosabban: elj\u00e1rt a 60-as \u00e9vek b\u0171n\u00fcgyi t\u00f6rt\u00e9neteinek \u00e1rtatlans\u00e1ga felett. A j\u00f3 b\u00e9kebeli gyilkoss\u00e1gok kora lej\u00e1rt, nagy\u00fczeben megy m\u00e1r ez is, egy perc alatt x sz\u00e1m\u00fa l\u00f6ved\u00e9kkel, nincs id\u0151 r\u00e9szletekre, hossz\u00fa nagytot\u00e1lra, f\u00e9lren\u00e9z\u00e9sre, cigarettasz\u00fcnetre. Ha nem lenne bizonyos \u00e9rtelemben blaszf\u00e9mia, azt mondan\u00e1m, van ebben a gyilkoss\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9netben egy \u00e1rtatlan kis nosztalgia.
\nDe hogyan lehetne \u00e1rtatlan valami, ami\u00e9rt v\u00e9r\u00e9t ontj\u00e1k valakinek?… Am\u00f6g\u00f6tt sorsok vannak, emberek, \u00e9s ezekre \u2013 na ezekre – alig, vagy nem jut id\u0151 .
\nGavras filmje ez\u00e9rt fogott meg engem. mert egyr\u00e9szt l\u00e9tezik a felder\u00edtend\u0151 eset, \u00e9s vannak az \u00e1ltala s\u00farolt arcok, portr\u00e9k. Kezdj\u00fck a fel\u00fcgyel\u0151\u00e9vel, akit Yves Motnand alak\u00edt. K\u00fcl\u00f6nleges, fanyar s\u00e1rmja \u00f6nmag\u00e1ban is \u201edolgozik\u201d, de k\u00f6sz\u00f6ni sz\u00e9pen, egy\u00e9b pluszra nincs sz\u00fcks\u00e9ge. Egy munk\u00e1j\u00e1t v\u00e9gz\u0151, hallgatag rend\u0151rt l\u00e1tunk – nincs semmi kunsztja, legfeljebb f\u00fajja az orr\u00e1t, mert n\u00e1th\u00e1s. Nem der\u00fcl ki r\u00f3la, hogy meghalt a feles\u00e9ge, hogy kirakt\u00e1k igaztalanul m\u00e1shonnan, hogy hendikeppje van, mik\u00f6zben persze zseni\u00e1lis\u2026. Amb\u00edci\u00f3ja m\u00e9rs\u00e9kelt, haragja is, reakci\u00f3i is, egy kis camus- i k\u00f6z\u00f6ny lengi be az alakj\u00e1t. Egysz\u00f3val teszi a dolg\u00e1t – \u00e9s annyira nem is \u00e9lvezi. Meghallgatja f\u0151n\u00f6ke elmefuttat\u00e1sait, \u00e9s esz\u00e9ben sincs vele konfront\u00e1l\u00f3dni. Nem folytat elm\u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9deket a tan\u00fakkal \u2013 erre vonatkoz\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteiket cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban elfojtja -, s gyakran \u00e1t is passzolja \u0151ket ennek vagy annak a munkat\u00e1rsnak. N\u00e9ha jegyzetel, szeml\u00e9l\u0151dik, \u00e9s v\u00e1rja a pillanatot, amikor \u201ebelefolyhat\u201d. A vil\u00e1g \u00f6sszes nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1t l\u00e1tta m\u00e1r, nem lep\u0151dik meg semmin, de megteszi, amit lehet. Sz\u00edvesen meginn\u00e9k vele egy abszintot (m\u00e9g \u00fagy sem ittam), \u00e9s nem az\u00e9rt, mert \u00edgy, unott-felel\u0151ss\u00e9gteljesen is fene j\u00f3k\u00e9p\u0171, hanem mert olyan \u201eigazi\u201d. Ezen a rend\u0151r\u00f6rs\u00f6n nincsenek h\u0151s\u00f6k, hanem emberek – akik piti tolvajok, magamutogat\u00f3k, kurv\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt pr\u00f3b\u00e1lnak kulcsot tal\u00e1lni a gyilkoshoz, \u00e9s tal\u00e1n jobban \u00e9rtik a dolgok hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g\u00e1t, mint ahogy mutathatj\u00e1k.
\nA kup\u00e9 utasainak miniportr\u00e9i is megannyi remekbe szabott l\u00e1tlelet – a mag\u00e1nyos kishit\u0171s\u00e9g\u00e9ben, perverz k\u00e9pzelg\u00e9seiben \u00e9s \u00f6nsajn\u00e1lat\u00e1ban k\u00e9jelg\u0151 \u00f6r\u00f6k l\u00fazerr\u0151l, aki potenci\u00e1lis sorozat- \u00e9s k\u00e9jgyilkos lehetne, de itt nem ez a szerepe. Az \u00f6reged\u0151, m\u00e1sodvonal\u00fa sz\u00edn\u00e9szn\u0151 \u00e9s az \u0151t kihaszn\u00e1l , g\u00e1tl\u00e1stalan fiatal fi\u00fa val\u00f3j\u00e1ban ban\u00e1lis kapcsolat\u00e1r\u00f3l, amelyr\u0151l a m\u00fal\u00f3 id\u0151t kij\u00e1tszani akar\u00f3 n\u0151 mindig azt hiszi, vel\u00fck m\u00e1shogy fog t\u00f6rt\u00e9nni, \u00e9s amely mindig ugyanoda torkollik – sz\u00e1nalmas megal\u00e1ztat\u00e1sba.
\nFriss szell\u0151k\u00e9nt s\u00f6pri arr\u00e9bb a mag\u00e1nyba falazott sorsokat a k\u00e9t fiatal vonaton kezd\u0151d\u0151 \u00e9s kibontakoz\u00f3 szerelme, s ha a rendez\u0151 sz\u00e1nt volna erre filmkock\u00e1t, m\u00e9g az is lehet, hogy a fel\u00fcgyel\u0151 is elmosolyodna a bel\u0151l\u00fck \u00e1rad\u00f3, f\u00e9nyes rem\u00e9nyen.
\nSz\u00f3val, lehet csod\u00e1lni a sok remek alak\u00edt\u00e1st, figur\u00e1t, \u00e9s persze az\u00e9rt k\u00f6zben folyik a nyomoz\u00e1s is. Azok az elemek, amelyek a filmben idej\u00e9tm\u00faltnak t\u0171nnek, a maguk kor\u00e1ban kor\u00e1ntsem voltak azok, \u00e9s er\u0151s gyan\u00fam, hogy a rendez\u0151 \u00e1ltal\u00e1ban a krimi, nemcsak a politikai krimi sz\u00e1mos klis\u00e9j\u00e9t el\u0151legezi vagy er\u0151s\u00edti meg. Nincs sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, de van rajz a t\u00e1bl\u00e1n a kup\u00e9r\u00f3l ( \uf04a), van ballisztikai vizsg\u00e1lat, motoros \u00fcld\u00f6z\u00e9s. b\u00e1r a motorosokat, akik seg\u00edtenek, ut\u00e1na elfogatja a rend\u0151rf\u0151n\u00f6k, a k\u00f6vetkez\u0151 mondattal: \u201eCsukja le a hulig\u00e1nokat<\/strong>.\u201d, \u00e9s \u00e9n erre egyszer\u0171en nem tudok m\u00e1st mondani, minthogy: \u00e9des\u2026 \u201dHulig\u00e1n\u201d<\/em> \u2026\u00d3, Istenem kicsit nem lehetne visszautazni az id\u0151ben?<\/p>\n

H\u00e1t persze, hogy nem. \u00c9s azt sem lehet elv\u00e1rni, hogy a ma n\u00e9z\u0151je ne \u00e9rezze n\u00e9mileg azt, hogy \u00e1tl\u00e9pett az id\u0151 ezen a vil\u00e1gon. De az emberin, ami val\u00f3j\u00e1ban a legnagyobb \u00e9rdeme ennek az alkot\u00e1snak , nem tudott. Ez\u00e9rt \u00e9rdemes a filmet megn\u00e9zni. Hogy mennyire tudunk izgulni ilyen ritmika mellett, nem tudom, de gondolkozni, egy\u00fctt\u00e9rezni eg\u00e9szen biztosan. A magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l nem cser\u00e9ln\u00e9m el semmilyen 21. sz\u00e1zadi , szofisztik\u00e1lt, profin megsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pezett borzong\u00e1ssal..<\/p>\n

Albert Csilla<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

H\u00e1t igen, \u00edgy, egy enyhe oximoronnal kezden\u00e9m a gondolkod\u00e1st Costa-Gavras b\u0171n\u00fcgyi filmj\u00e9r\u0151l, amely 1965-ben k\u00e9sz\u00fclt, par\u00e1d\u00e9s szereposzt\u00e1sban. A rendez\u0151 egy\u00e9bk\u00e9nt az egyik legelismertebb m\u0171vel\u0151je a krimi m\u0171faj\u00e1nak, de ink\u00e1bb a politikai krimi\u00e9nek – sokan egyenesen a politikai thriller megteremt\u0151j\u00e9nek tartj\u00e1k. Olyan filmekkel jegyzi mag\u00e1t e t\u00e9ren, mint az 1969-ben k\u00e9sz\u00fclt, a g\u00f6r\u00f6g katonai diktat\u00far\u00e1t bemutat\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,144],"tags":[],"class_list":["post-78237","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-hazimozi"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/78237","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=78237"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/78237\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=78237"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=78237"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=78237"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}