{"id":7864,"date":"2011-03-08T08:27:59","date_gmt":"2011-03-08T08:27:59","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=7864"},"modified":"2011-03-09T08:59:09","modified_gmt":"2011-03-09T08:59:09","slug":"kerekes-roadmovie-tamas-a-posztmodern","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=7864","title":{"rendered":"Kerekes Roadmovie Tam\u00e1s: A posztmodern"},"content":{"rendered":"

<\/span><\/strong><\/p>\n

Korunkat – a posztmodernizmust – a magas \u00e9s az alacsony kult\u00fara, azaz a „hivatalos magaskult\u00fara” \u00e9s a „popul\u00e1ris- vagy t\u00f6megkult\u00fara” hierarchi\u00e1j\u00e1nak felboml\u00e1sa jellemzi (Frederic Jameson \u00e9s Andreas Huyssen szerint). Azaz a magas \u00e9s a popul\u00e1ris kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok folyamatosan elmos\u00f3dnak, a posztmodernizmus felszabad\u00edt\u00f3 ereje lerombolja a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 falat.<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

M\u00edg a t\u00e1rsadalmon k\u00edv\u00fcl helyezked\u0151 punkok azt vallj\u00e1k, egy magukfajta ne dolgozzon pakiszt\u00e1ninak, a nagyb\u00e1csi filoz\u00f3fi\u00e1ja a k\u00f6vetkez\u0151: professzion\u00e1lis \u00fczletember vagyok, nem professzion\u00e1lis pakiszt\u00e1ni. Az \u00fczlet nem faji k\u00e9rd\u00e9s. Neki Anglia a v\u00e1llalkoz\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1val maga a f\u00f6ldi mennyorsz\u00e1g, m\u00edg \u00fagy l\u00e1tja, Pakiszt\u00e1nt t\u00f6nkretette a vall\u00e1s. A k\u00e9tes \u00fcgyleteket lebonyol\u00edt\u00f3 gazdag Szajid sem etnikai ind\u00edttat\u00e1sb\u00f3l gy\u0171l\u00f6li a punkokat, azok szem\u00e9ben nem neon\u00e1cik, hanem munkaker\u00fcl\u0151k, haszontalanok, \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151k. Frederic Jameson l\u00e9nyeg\u00e9ben ezt az \u00e1llapotot nevezte k\u00e9s\u0151kapitalizmusnak – emelte ki T\u00f3th L\u00e1szl\u00f3<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

„Tehet\u00fcnk, amit akarunk, Krisztus \u00fajra al\u00e1sz\u00e1llhatna a f\u00f6ldre: teljesen kiz\u00e1rt, hogy hat\u00e1st gyakorolhatna” -Lyotard.<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

Fredric Jamesonnak, a Duke Egyetem professzor\u00e1nak c\u00e9lja, hogy pontos\u00edtsa a „posztmodern” fogalm\u00e1t. Sz\u00e9les ter\u00fcleten vizsg\u00e1lja a posztmodernt, a „magas” m\u0171v\u00e9szett\u0151l a t\u00f6megkult\u00far\u00e1ig, \u00fczleti elm\u00e9letekt\u0151l az \u00e9p\u00edt\u00e9szetig, a fest\u00e9szett\u0151l a „punk” filmig, a vide\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u0151l az irodalomig.<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

„Fredric Jameson, nemzetk\u00f6zileg elismert irodalomteoretikus, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok egyik legjelent\u0151sebb kort\u00e1rs gondolkod\u00f3ja, a posztmodernizmus kutat\u00e1s\u00e1hoz hatalmas anyagot szolg\u00e1ltat, mind m\u0171alkot\u00e1sokat, mind elm\u00e9leti vitaanyagot; \u00f6sszekapcsolja a kultur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sokat a kult\u00fara helysz\u00edneinek v\u00e1ltoz\u00e1saival az \u00e9let eg\u00e9sz strukt\u00far\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl, melyet a gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net \u00faj szakasza, a globalizmus termelt ki. Szigor\u00fa tudom\u00e1nyoss\u00e1ggal elemzi \u00e9s \u00e9rtelmezi tanulm\u00e1ny\u00e1nak t\u00e1rgy\u00e1t.” (Jonathan Arac)<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

A k\u00f6tet a James Russell Lowell Prize (www.mla.org<\/a>) nyertese. A szerz\u0151 2008-ban a Holberg Prize d\u00edjazottja volt. <\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

Kiadta: Noran Libro Kiad\u00f3<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

kereskedelem@kossuth.hu<\/span><\/a><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

A posztvalami gigantikus atlasza<\/span><\/a><\/h2>\n

<\/span>Hornyik S\u00e1ndor<\/span><\/a> <\/span><\/p>\n

<\/span><\/h3>\n

Egy j\u00f3 nev\u0171 amerikai filoz\u00f3fus, <\/span>Susan Buck-Morss<\/span><\/a> szerint 1992 \u00f3ta mindannyian (vagyis nemcsak „mi”, hanem „\u0151k” is) egy posztszovjet \u00e1llapotban leledz\u00fcnk. Egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert amerikai kult\u00farakutat\u00f3 (<\/span>D. C. Moore<\/span><\/a>) viszont m\u00e1r 1995-ben azt \u00e1ll\u00edtotta – \u00e9ppen Budapesten -, hogy a posztszovjet nem igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a posztkolonialist\u00e1t\u00f3l, \u00e9s legal\u00e1bb a Canterbury mes\u00e9k \u00f3ta egy alapvet\u0151en gyarmati vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk (\u00e9s ezt nemcsak az „afrikaiak” \u00e9s a „kelet-eur\u00f3paiak”, de egykoron m\u00e9g a normann uralom alatt s\u00ednyl\u0151d\u0151 „angolok” is megtapasztalhatt\u00e1k). Ebben a kolonialista vil\u00e1gban Edward Said legend\u00e1s fogalm\u00e1nak (orientalizmus) \u00e9rtelm\u00e9ben a Nyugat saj\u00e1t maga ellenp\u00f3lusak\u00e9nt konstru\u00e1lja meg az egzotikus Keletet. A legh\u00edresebb szlov\u00e9n filoz\u00f3fus viszont azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a <\/span>Nagy M\u00e1sik<\/span><\/a> (geopolitikai \u00e9rtelemben a Nyugat) nem is l\u00e9tezik. Slavoj \u017di\u017eek lacani bon mot-j\u00e1b\u00f3l r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g az is k\u00f6vetkezik, hogy a Nagy Egyik (a „kommunista” Kelet) sem l\u00e9tezik. Innen m\u00e1r k\u00f6nnyen ad\u00f3dhat a k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor hol is vagyunk „mi”, \u00e9s mit is csin\u00e1lunk val\u00f3j\u00e1ban?<\/span><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

Posztmodern perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia semmilyen m\u00f3don nem \u00edg\u00e9ri valami valamif\u00e9le tud\u00e1seg\u00e9sz vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. \u00cdg\u00e9ri viszont, hogy minden jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 k\u00e9rd\u00e9shez utat rendel, amely a megfelel\u0151 v\u00e1laszhoz vezet.<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

A posztmodern maga egy el\u0151nytelen k\u00fclsej\u0171 costa rica-i ribanc \u00e9s egy lav\u00f3r kolb\u00e1szm\u00e9reg t\u00f6rv\u00e9nytelen gyermeke, de mik\u00e9pp keletkezett?- k\u00e9rdi Timur Link<\/span><\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Mivel kezd\u0151d\u00f6tt a posztmodern? <\/span><\/strong><\/p>\n

<\/strong>Az 1980-as \u00e9vekben Leos Carax<\/strong> Rossz v\u00e9r<\/em> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa tartalmazott egy akkor szenz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9psort, melyben egy fegyveres lesz\u00e1mol\u00e1s alkalm\u00e1val a f\u0151h\u0151s feh\u00e9r trik\u00f3j\u00e1t el\u00f6nt\u00f6tte a v\u00e9r. De, hogy ez tudatosan hamis k\u00e9p volt, ezt abb\u00f3l tudhatjuk meg, hogy n\u00e9h\u00e1ny pillanat m\u00falva megpillanthat\u00f3 ugyanez a trik\u00f3 a haldokl\u00f3 h\u0151s\u00f6n, imm\u00e1r vak\u00edt\u00f3 feh\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben. <\/span><\/p>\n

A rendez\u0151 ezzel \u00e9rz\u00e9keltette, hogy vil\u00e1g\u00e1ban, s az\u00f3ta vil\u00e1gunkban minden id\u00e9z\u0151jeles, minden pontatlan, egy kiss\u00e9 val\u00f3szer\u0171tlen. A l\u00e1tv\u00e1ny az igazi t\u00f6rt\u00e9net nosztalgi\u00e1j\u00e1t jelen\u00edtette meg, imm\u00e1r ezredv\u00e9gi eszk\u00f6z\u00f6kkel. A posztmodern itt kezd\u0151d\u00f6tt. (Pet\u0151cz Andr\u00e1s<\/em>), annak elen\u00e9re, hogy Ny\u00edri Krist\u00f3f\u00a0 A hagyom\u00e1ny filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban a kezdet\u00e9t Ausztri\u00e1ba helyezi, ugyanakkor Nietzsche filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban is fellel posztmodern e\u00e9lemeket.<\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Amit ez\u00fattal posztmodern probl\u00e9m\u00e1nak szeretn\u00e9k nevezni, az…az \u00f6sszt\u00e1rsadalmi tud\u00e1s \u00e1ttekinthetetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e1ll el\u0151. Abb\u00f3l a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an, hogy a k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye imm\u00e1r nem el\u00e9gs\u00e9ges ahhoz, hogy ma a tud\u00e1st kinek-kinek a sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvet\u00edtse….Ha a tud\u00e1s \u00e1ttekinthetetlenn\u00e9 v\u00e1lik, \u00fagy egym\u00e1ssal esetleg \u00f6sszeegyezhetetlen, \u00f6sszem\u00e9rhetetlen vagy egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 tud\u00e1startom\u00e1nyok j\u00f6nnek l\u00e9tre; az igazs\u00e1g abszol\u00fat \u00e9rv\u00e9nye odav\u00e9sz, az egyesnek a vil\u00e1ghoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonya viszonylagoss\u00e1 v\u00e1lik, koherens szellemi k\u00f6rnyezet h\u00edj\u00e1n elillan az \u00e9n bels\u0151 egys\u00e9ge. Lyotard szavaival: a nagy elbesz\u00e9l\u00e9s elveszti legitimit\u00e1s\u00e1t, a tudom\u00e1ny egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen „kis elbesz\u00e9l\u00e9sek”…alakj\u00e1t \u00f6lti – a kollekt\u00edv tud\u00e1s fragmentumokra hullik sz\u00e9t. <\/span><\/p>\n

<\/span><\/p>\n

Ezekre a fejlem\u00e9nyekre ad\u00f3d\u00f3 v\u00e1lasz m\u00e1rmost – a posztmodern megold\u00e1s – el\u0151sz\u00f6r is filoz\u00f3fiai: tudatos lemond\u00e1s a z\u00e1rt (s ezzel egyszersmind t\u00f6rt\u00e9neti) vil\u00e1gk\u00e9p v\u00e1gy\u00e1r\u00f3l, f\u00f6lad\u00e1sa annak az ig\u00e9nynek, hogy egys\u00e9ges \u00e1br\u00e1zol\u00e1st nyerjen az egy\u00e9ni, \u00e9s (az egy\u00e9nben imm\u00e1r vissza nem t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151) \u00f6sszt\u00e1rsadalmi tud\u00e1s. M\u00e1sodszor azonban a posztmodern megold\u00e1s a kommunik\u00e1ci\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak \u00fajabb fordulat\u00e1ban \u00e1ll: az elektronikus adatfeldolgoz\u00e1s, a komputerek \u00e9s h\u00e1l\u00f3zataik l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, \u00e9s persze – ezek folyamat szemantikai k\u00eds\u00e9r\u0151jelens\u00e9gek\u00e9nt – a tud\u00e1sfogalomnak az inform\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 f\u00f6lold\u00f3d\u00e1s\u00e1ban. Posztmodern perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia semmilyen m\u00f3don nem \u00edg\u00e9ri valamif\u00e9le tud\u00e1seg\u00e9sz vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. \u00cdg\u00e9ri viszont, hogy minden jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 k\u00e9rd\u00e9shez utat rendel, mely megfelel\u0151 v\u00e1laszhoz vezet – mik\u00f6zben elker\u00fclend\u0151 az ezen v\u00e1laszok rendszeres \u00f6sszess\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s (Bessenyei Istv\u00e1n)<\/span><\/p>\n

A legbiztons\u00e1gosabban \u00fagy ragadhatjuk meg a posztmodern fogalm\u00e1t, ha megk\u00eds\u00e9rl\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nelmileg gondolni a jelenre egy olyan korban, amely m\u00e1r elfelejtette, hogyan is kellene t\u00f6rt\u00e9nelmileg gondolkodni. A posztmodernizmus, a posztmodern tudat teh\u00e1t tal\u00e1n nem is jelent sokkal t\u00f6bbet ann\u00e1l, hogy saj\u00e1t lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek felt\u00e9teleir\u0151l gy\u00e1rt elm\u00e9leteket, amelyek els\u0151sorban a v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s \u00e1talakul\u00e1sok puszta felsorol\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e1llnak. A modernizmus is megr\u00f6gz\u00f6tten foglalkozott az \u00dajjal, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lta megfigyelni annak sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, a posztmodern azonban ink\u00e1bb v\u00e1lt\u00e1sokat, esem\u00e9nyeket keres, nem \u00faj vil\u00e1gokat; az \u00e1rulkod\u00f3 pillanatot, amely ut\u00e1n m\u00e1r semmi sem a r\u00e9gi.<\/span><\/h1>\n

A kiad\u00f3<\/span><\/span><\/strong><\/p>\n

<\/span><\/strong><\/p>\n

Kerekes Roadmovie Tam\u00e1s<\/span><\/em><\/p>\n

„M\u00e1r eddig is t\u00fal sok ember halt bele,
\nhogy nem olvasott el\u00e9g Kerekes Tam\u00e1s-t.”<\/span><\/p>\n

Magyar Irodalom Rt.<\/span><\/p>\n

www.marlonbrandy.nolblog.hu
\nthomaskerekes@msn.com<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Korunkat – a posztmodernizmust – a magas \u00e9s az alacsony kult\u00fara, azaz a „hivatalos magaskult\u00fara” \u00e9s a „popul\u00e1ris- vagy t\u00f6megkult\u00fara” hierarchi\u00e1j\u00e1nak felboml\u00e1sa jellemzi (Frederic Jameson \u00e9s Andreas Huyssen szerint). Azaz a magas \u00e9s a popul\u00e1ris kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok folyamatosan elmos\u00f3dnak, a posztmodernizmus felszabad\u00edt\u00f3 ereje lerombolja a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 falat.<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[22],"tags":[],"class_list":["post-7864","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-recenzio"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7864","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7864"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7864\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7864"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7864"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7864"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}