{"id":78837,"date":"2018-10-10T02:55:37","date_gmt":"2018-10-10T02:55:37","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=78837"},"modified":"2018-10-09T15:14:45","modified_gmt":"2018-10-09T15:14:45","slug":"lator-anna-bozotvago-kesek-ejszakai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=78837","title":{"rendered":"Lator Anna: Boz\u00f3tv\u00e1g\u00f3 k\u00e9sek \u00e9jszak\u00e1i"},"content":{"rendered":"

avagy er\u0151szak-trauma val\u00f3di szemben\u00e9z\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl<\/strong><\/p>\n

\u201eNem az \u0151si t\u00f6rzsi indulatok f\u00e9kevesztett kit\u00f6r\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3\u2026 A gy\u0171l\u00f6letet \u00e9s a f\u00e9lelmet egy modern elitr\u00e9teg sz\u00e1nd\u00e9kosan \u00e1ll\u00edtotta saj\u00e1t szolg\u00e1lat\u00e1ba hatalma megtart\u00e1s\u00e1\u00e9rt.\u201d<\/em>
\n\/Leave None to Tell The Story\/<\/em><\/p>\n

\n

A gyakran Kelet-Afrika Sv\u00e1jca n\u00e9ven is emlegetett mintegy 26 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres orsz\u00e1gban, Ruand\u00e1ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 800 ezer ember vesz\u00edtette \u00e9let\u00e9t valamivel t\u00f6bb, mint h\u00e1rom h\u00f3nap alatt 1994-ben, f\u0151k\u00e9nt a t\u00f6bbs\u00e9gi hutu csoport \u00e1ltal, a tuszik megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 n\u00e9pirt\u00e1sban \u00e9s harcokban. B\u00e1r a vil\u00e1gsajt\u00f3ba gyakorlatilag tiszt\u00e1n etnikai konfliktusk\u00e9nt vonult be a ruandai n\u00e9pirt\u00e1s, ut\u00f3lag tudjuk, hogy sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 \u2013 mint a hatalmas n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9g, f\u00f6ld- \u00e9s \u00e9lelmiszerhi\u00e1ny, korrupci\u00f3, vil\u00e1ggazdas\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151k stb. – \u00e9s egy c\u00e9ltudatos, eredetm\u00edtoszt hangs\u00falyoz\u00f3 gy\u0171l\u00f6let-propaganda egy\u00fcttesen vezetett a v\u00e9res konfliktusig (Diamond 2009). Annak ellen\u00e9re, hogy a tuszi \u00e1llatteny\u00e9szt\u0151k \u00e9s a hutu f\u00f6ldm\u0171vesek k\u00f6zt ink\u00e1bb gazdas\u00e1gi, mint etnikai elt\u00e9r\u00e9s volt, az addig valamilyen m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1kat \u2013 ahogy T.Horv\u00e1th Attila fogalmaz \u2013 \u201ea gyarmati t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s merev etnikai c\u00edmk\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltoztatta\u201d<\/em> (T. Horv\u00e1th 2008) a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben. K\u00e9s\u0151bb, a m\u00e9dia \u00e1ltal is gerjesztett gy\u0171l\u00f6let ment\u00e9n meghat\u00e1rozott orsz\u00e1g az ezredfordul\u00f3hoz k\u00f6zel\u00edtve, 1994. \u00e1prilis 6-\u00e1n \u2013 amikor az 1973 \u00f3ta hatalmon l\u00e9v\u0151 hutu Juvenal Habyarimana g\u00e9p\u00e9t lel\u00f6vik \u2013 jutott el a t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legbrut\u00e1lisabb h\u00e1bor\u00faj\u00e1hoz, amelyben katon\u00e1k \u00e9s civilek, szomsz\u00e9dok \u00e9s rokonok estek egym\u00e1snak boz\u00f3tv\u00e1g\u00f3 k\u00e9sekkel \u00e9s sz\u00f6gesbotokkal (Diamond 2009). A v\u00e9res sz\u00e1z nap alatt becsl\u00e9sek szerint k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 250 ezerre tehet\u0151 \u2013 a f\u0151k\u00e9nt tuszi n\u0151k ellen elk\u00f6vetett \u2013 szexu\u00e1lis er\u0151szak sz\u00e1ma, a trag\u00e9dia ezen aspektusa m\u00e9gsem kapott megfelel\u0151 figyelmet. A nemi er\u0151szak mint h\u00e1bor\u00fas fegyver \u201ealkalmaz\u00e1sa\u201d a legt\u00f6bb h\u00e1bor\u00fara \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n a d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00faban a szerbiai muszlimok ellen, vagy a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban n\u00e1ci jap\u00e1n katon\u00e1k \u00e1ltal Nankingban elk\u00f6vetett t\u00f6meges nemi er\u0151szak \u2013 jellemz\u0151, ugyanakkor ind\u00edt\u00e9kai, elk\u00f6vet\u0151i, mint\u00e1zatai \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke nem ugyanaz. L\u00e9nyeges mindez az\u00e9rt, mert nem mindegy, hogy milyen \u00e9s mekkora t\u00e1v\u00fa nyomokat hagy a t\u00e1rsadalomban egy konfliktus, \u00e9s hogy milyen m\u00f3don dolgozhat\u00f3 fel mindez a trauma \u2013 ha egy\u00e1ltal\u00e1n feldolgozhat\u00f3. Fontos szerepet j\u00e1tszanak a t\u00e9nyez\u0151k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben: mennyire sz\u00e9les r\u00e9teget \u00e9rintenek az esem\u00e9nyek; milyen hat\u00e1ssal van testi-lelki eg\u00e9szs\u00e9g\u00fckre; hogy az elk\u00f6vet\u0151k \u00e9s az \u00e1ldozatok tov\u00e1bb \u00e9lnek-e egym\u00e1s mellett ismer\u0151sk\u00e9nt, szomsz\u00e9dk\u00e9nt; hogy mik\u00e9nt kezeli a b\u0171n\u00f6st, \u00e9s mik\u00e9nt a stigmatiz\u00e1lt \u00e1ldozatot az adott t\u00e1rsadalom \u2013 mind hat\u00e1ssal vannak a tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9sre.<\/p>\n

\n

 Szexu\u00e1lis er\u0151szak mint a n\u00e9pirt\u00e1s egyik eleme<\/strong><\/p>\n

B\u00e1r az ENSZ j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u2013 \u00e9s mert a hutuk egy pillanatig sem titkolt\u00e1k c\u00e9ljaikat \u00e9s tetteiket \u2013, a tag\u00e1llamok m\u00e1r 1993-ban nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel tudt\u00e1k, hogy mire k\u00e9sz\u00fcl a ruandai korm\u00e1ny \u2013 szemben p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e1cik megsemmis\u00edt\u0151 t\u00e1boraival \u2013, m\u00e9gis a m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sok m\u00f3dszeres megkezd\u00e9se ut\u00e1n m\u00e9g \u00f6tven napig halogatt\u00e1k a n\u00e9pirt\u00e1s t\u00e9ny\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9t. T\u00f6rt\u00e9nt mindezt az\u00e9rt, mert a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a N\u00e9pirt\u00e1s B\u0171ntett\u00e9nek Megel\u0151z\u00e9s\u00e9re \u00e9s Megb\u00fcntet\u00e9s\u00e9re elfogadott 1948-as Egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben k\u00f6teless\u00e9g\u00fck lett volna beavatkozni a genoc\u00eddiumba. Az egyezm\u00e9ny az al\u00e1bbiak szerint defini\u00e1lja a n\u00e9pirt\u00e1st: \u201evalamely nemzeti, n\u00e9pi, faji vagy vall\u00e1si csoport, mint olyan, teljes vagy r\u00e9szleges megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val\u201d<\/em> k\u00f6vetnek el. Az ENSZ-nek pedig tudom\u00e1sa volt r\u00f3la, hogy 1993-ban a hutu vezet\u00e9s \u00f6ssze\u00edr\u00e1sokat v\u00e9gzett a lakoss\u00e1gr\u00f3l, majd az orsz\u00e1g \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k az ott \u00e9l\u0151 tuszikat (Gutman \u00e9s Rieff 2002:359-361). Az ENSZ tudom\u00e1s\u00e1ra jutott esem\u00e9nyek, a megismert dokumentumok, illetve az el\u0151zetesen import\u00e1lt t\u00f6bb sz\u00e1zezer boz\u00f3tv\u00e1g\u00f3 k\u00e9s (Diamond 2009) a b\u0171ncselekm\u00e9ny el\u0151re megfontolts\u00e1g\u00e1t jelzi (Gutman \u00e9s Rieff 2002:359).<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fakat \u00e9s n\u00e9pirt\u00e1sokat \u201ek\u00eds\u00e9r\u0151\u201d t\u00f6meges nemi er\u0151szak ugyan m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta h\u00e1bor\u00fas b\u0171ncselekm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt, azonban csak a Boszni\u00e1ban az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n elk\u00f6vetett szexu\u00e1lis er\u0151szak idej\u00e9n mer\u00fcl fel, hogy ezek az esem\u00e9nyek emberis\u00e9g ellen elk\u00f6vetett b\u0171ncselekm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtanak, \u00e9s az el\u0151re eltervezett n\u00e9pirt\u00e1s egyik elem\u00e9t alkotj\u00e1k. A k\u00fclf\u00f6ldi sajt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra akkor v\u00e1lnak \u00e9rdekess\u00e9 ezek az esem\u00e9nyek, amikor tud\u00f3s\u00edt\u00f3k bemutatj\u00e1k az \u00e1ldozatokat, akik meger\u0151s\u00edtik az addig \u00e9rkezett h\u00edreket a t\u00f6meges nemi er\u0151szakr\u00f3l \u00e9s szexrabszolgas\u00e1gr\u00f3l (Gutman \u00e9sRieff 2002:377). Noha a m\u00f3dszeres nemi er\u0151szak a nemzetk\u00f6zi jogban nem jelent \u00f6n\u00e1ll\u00f3 b\u0171ncselekm\u00e9nyt, m\u00e9gis fontos t\u00e9nyez\u0151 a n\u00e9pirt\u00e1s v\u00e1dj\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban (Gutman \u00e9s Rieff 2002:381). Ugyanakkor a Volt Jugoszl\u00e1via Nemzetk\u00f6zi B\u00fcntet\u0151t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ket l\u00e9trehoz\u00f3 1993-as ICTY Stat\u00fatum 5. cikke, a Ruandai Nemzetk\u00f6zi B\u00fcntet\u0151t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ket l\u00e9trehoz\u00f3 1994-es ICTR Stat\u00fatum 3. cikke \u00e9s az \u00e1lland\u00f3 Nemzetk\u00f6zi B\u00fcntet\u0151t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ket l\u00e9trehoz\u00f3 1998-as R\u00f3mai Stat\u00fatum 7. cikke m\u00e1r az emberiess\u00e9g elleni b\u0171ncselekm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 sorolja a nemi er\u0151szakot.<\/p>\n

A 20. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szervezetek is t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen hat\u00e1rozt\u00e1k meg a m\u00f3dszeres nemi er\u0151szakot: vannak esetek, amelyben \u201eh\u00e1bor\u00fas fegyvernek\u201d, \u00e9s van, hogy az \u201eetnikai tisztogat\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9nek\u201d nevezik (Gutman \u00e9s Rieff 2002:381). Ruand\u00e1ban azonban \u2013 a k\u00e9s\u0151bb vizsg\u00e1lt nankingi \u00e9s boszniai esettel szemben – \u00fagy haszn\u00e1lt\u00e1k h\u00e1bor\u00fas fegyverk\u00e9nt \u00e9s az etnikai tisztogat\u00e1s eszk\u00f6zek\u00e9nt a nemi er\u0151szakot, hogy el\u0151zetesen az elpuszt\u00edtani k\u00edv\u00e1nt tuszi csoport dehumaniz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra fel\u00e9p\u00edtett propaganda-g\u00e9pezetben kiemelt szerepet sz\u00e1ntak a tuszi n\u0151k ellen ir\u00e1nyul\u00f3 narrat\u00edv\u00e1nak \u2013 lealacsony\u00edt\u00e1sukkal er\u0151s\u00edtve demoraliz\u00e1l\u00f3 folyamataikat. Mindezt pedig legjobban a hagyom\u00e1nyos kult\u00far\u00e1ba \u00e1gyazva tudt\u00e1k megtenni.<\/p>\n

\n

Mi\u00e9rt v\u00e1lt ennyi n\u0151 nemi er\u0151szak \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1? A n\u0151k\u00e9p a hagyom\u00e1nyos ruandai t\u00e1rsadalomban<\/strong><\/p>\n

Ahogy az afrikai kult\u00far\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben, Ruand\u00e1ban is jellemz\u0151en f\u00e9rfidominanci\u00e1j\u00fa t\u00e1rsadalommal tal\u00e1lkozunk, ahol a n\u0151 a f\u00e9rfi rokons\u00e1g\u00e1hoz tartozik \u2013 h\u00e1zass\u00e1g el\u0151tt apja csal\u00e1dj\u00e1hoz, k\u00e9s\u0151bb pedig f\u00e9rje, \u00e9s bizonyos esetekben fi\u00fagyermeke csal\u00e1dj\u00e1hoz. A lesz\u00e1rmaz\u00e1si rendszer miatt a n\u0151k \u00e1ltal\u00e1ban nem is rendelkeznek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 (p\u00e9ld\u00e1ul f\u00f6ld-) tulajdonnal, f\u00e9rfirokonaik feladata gondoskodni r\u00f3luk (Diamond 2009). A huszadik sz\u00e1zadban a ruandai n\u0151k feladatai olyannyira a h\u00e1ztart\u00e1s \u00e9s az anyaszerep k\u00f6r\u00fcl hat\u00e1roz\u00f3dtak meg, hogy ar\u00e1nyuk a k\u00f6zigazgat\u00e1sban \u00e9s a priv\u00e1t szektorban is jelent\u0151sen alacsonyabb volt, mint a f\u00e9rfiak\u00e9.<\/p>\n

Az al\u00e1rendelt, kiszolg\u00e1ltatott poz\u00edci\u00f3t j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza az Emberi Jogi Figyel\u0151 1996-ban kiadott tanulm\u00e1nya, amely egy Kigaliban tev\u00e9kenyked\u0151 szervezet munkat\u00e1rs\u00e1t id\u00e9zi: \u201eA l\u00e1nyokat kiskorukt\u00f3l kezdve az anyas\u00e1gra \u00e9s a feles\u00e9gszerepre tan\u00edtja \u00e9desanyjuk. A n\u0151nek a h\u00e1zr\u00f3l kell gondoskodnia \u00e9s a f\u00f6ldeken dolgoznia. Sz\u00e1mtalan viselked\u00e9st meg kell tanulnia, mint a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 attit\u0171d vagy a beh\u00f3dol\u00e1s\u2026 A csal\u00e1d \u00e9rt\u00e9ke, hogy h\u00e1ny fi\u00fagyermeke van\u201d<\/em> (Binaifer 1996). A tanulm\u00e1ny r\u00e1mutat arra is, hogy ez a fajta berendezked\u00e9s j\u00e1tszotta a legf\u0151bb szerepet az orsz\u00e1g t\u00faln\u00e9pesed\u00e9s\u00e9ben. Jean Hatzfeld A boz\u00f3tv\u00e1g\u00f3 k\u00e9sek \u00e9vszaka<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben egy interj\u00faalanya, Pancrare \u00edgy mes\u00e9l a ruandai n\u0151k st\u00e1tusz\u00e1r\u00f3l \u00e9s a genoc\u00eddium alatti esem\u00e9nyek jelleg\u00e9r\u0151l: \u201eAzt hiszem, hogy a n\u0151ket a f\u00e9rj\u00fck ir\u00e1ny\u00edtja. Ha egy f\u00e9rfi reggel elmegy \u00f6lni, \u00e9s este, amikor ennival\u00f3val t\u00e9r haza, az asszony meggy\u00fajtja a t\u00fczet a l\u00e1bas alatt, az bizony azt jelenti, hogy a n\u0151 t\u00e1mogatja az ur\u00e1t, a hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151en\u201d<\/em> (Hatzfeld 2006:121). M\u00edg makroszinten elnyom\u00e1st \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyt, addig mikroszinten gyakran fizikai b\u00e1ntalmaz\u00e1st is szenvedtek a n\u0151k: a ruandai korm\u00e1ny riportja szerint \u00e1tlagosan a n\u0151k \u00f6t\u00f6de v\u00e1lt csal\u00e1don bel\u00fcli er\u0151szak \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 f\u00e9rfipartner\u00e9t\u0151l a \u201990-es \u00e9vek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n (Binaifer 1996). A n\u0151k ilyen fok\u00fa al\u00e1rendelts\u00e9ge a tuszik ellen \u00e1ltal\u00e1ban kialakult gy\u0171l\u00f6lettel egy\u00fctt k\u00f6nnyen vezetett oda, hogy a kisebbs\u00e9gi csoport n\u0151tagjai elk\u00e9peszt\u0151 sz\u00e1mban v\u00e1ljanak c\u00e9lpontt\u00e1…<\/p>\n

\n

A tanulm\u00e1ny teljes sz\u00f6veg\u00e9t l\u00e1sd a Periszk\u00f3p port\u00e1lon<\/a><\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

avagy er\u0151szak-trauma val\u00f3di szemben\u00e9z\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u201eNem az \u0151si t\u00f6rzsi indulatok f\u00e9kevesztett kit\u00f6r\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3\u2026 A gy\u0171l\u00f6letet \u00e9s a f\u00e9lelmet egy modern elitr\u00e9teg sz\u00e1nd\u00e9kosan \u00e1ll\u00edtotta saj\u00e1t szolg\u00e1lat\u00e1ba hatalma megtart\u00e1s\u00e1\u00e9rt.\u201d \/Leave None to Tell The Story\/ A gyakran Kelet-Afrika Sv\u00e1jca n\u00e9ven is emlegetett mintegy 26 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9teres orsz\u00e1gban, Ruand\u00e1ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 800 ezer ember vesz\u00edtette \u00e9let\u00e9t valamivel t\u00f6bb, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-78837","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/78837","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=78837"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/78837\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=78837"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=78837"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=78837"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}