{"id":78904,"date":"2018-10-12T02:56:26","date_gmt":"2018-10-12T02:56:26","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=78904"},"modified":"2018-10-11T13:39:06","modified_gmt":"2018-10-11T13:39:06","slug":"farkas-jozsef-gyorgy-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=78904","title":{"rendered":"Farkas J\u00f3zsef Gy\u00f6rgy: Magyar vend\u00e9gprofesszorok \u2013 Tartu"},"content":{"rendered":"

\u00c9sztorsz\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb v\u00e1rosa, Tartu \u00e9s annak egyeteme az eg\u00e9sz Baltikumon t\u00falsug\u00e1rz\u00f3 hat\u00e1s\u00fa tudom\u00e1nyos k\u00f6zpont. El\u0151dj\u00e9nek 1583-i megalap\u00edt\u00e1sa m\u00e9g B\u00e1thory Istv\u00e1n nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, j\u00f3llehet, akkor m\u00e9g fel sem vet\u0151d\u00f6tt a finnugor nyelvrokons\u00e1g \u00e9s az ebb\u0151l levezethet\u0151 kapcsolattart\u00e1s. K\u00e9s\u0151bb, a c\u00e1ri id\u0151kben a tartui oktat\u00e1s n\u00e9met\u00fcl folyt.
\nCsak az orsz\u00e1g f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa, 1918 ut\u00e1n lett az \u00e9szt a tan\u00edt\u00e1s nyelve a Tartui Egyetemen. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 finnugor tansz\u00e9k is alakult, emellett 1923-t\u00f3l Magyar Tudom\u00e1nyos Int\u00e9zet kezdte el m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, az universitashoz kapcsol\u00f3dva.
\nEnnek az int\u00e9zetnek lett els\u0151 igazgat\u00f3ja \u2013 \u00e9s az egyetem professzora \u2013 Csekey Istv\u00e1n (1889\u20131963) eur\u00f3pai h\u00edr\u0171 jogtud\u00f3s, aki kiemelked\u0151en \u00e9rt\u00e9kes munk\u00e1ss\u00e1got fejtett ki az \u00e9szt\u2013finn\u2013magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s jogrendszerbeli kapcsolatok kutat\u00e1s\u00e1ban is. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t (1931-ig tartott) az \u00c9szt Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g \u00f6r\u00f6k\u00f6s tags\u00e1ggal, az egyetem pedig tiszteletbeli doktori c\u00edmmel honor\u00e1lta.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A 20-as \u00e9vekben egy m\u00e1sik magyar tud\u00f3s, Haltenberger Mih\u00e1ly (1888\u20131972) is vend\u00e9gprofesszorkodott Tartuban. 1924-ben az akkor m\u00e1r Eur\u00f3pa-szerte ismert f\u00f6ldrajztud\u00f3s elfogadta az egyetem megh\u00edv\u00e1s\u00e1t, \u00e9s k\u00e9t \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt a v\u00e1rosban, tan\u00edtott \u00e9s kutatott. Az\u00f3ta a magyar geogr\u00e1fust tekintik az \u00e9szt f\u00f6ldrajztudom\u00e1ny egyik megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, aki az egyetemen megszervezte a balti-tengeri oceanogr\u00e1fiai kutat\u00e1sokat is. A k\u00e9t tud\u00f3s haz\u00e1nkfia tisztelet\u00e9re a Tartui Egyetem 1998-ban eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t \u00e1ll\u00edtott. <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A v\u00e1ros sz\u00e1mos m\u00e1s esetben is kifejezte rokonszenv\u00e9t Magyarorsz\u00e1g ir\u00e1nt: 1971-ben p\u00e9ld\u00e1ul a Szovjetuni\u00f3ban (ahov\u00e1 akkor \u00c9sztorsz\u00e1g is tartozott) minden sz\u00ednh\u00e1znak k\u00f6telez\u0151en el\u0151\u00edrt\u00e1k a r\u00e9szv\u00e9telt a magyar dr\u00e1mafesztiv\u00e1lon. A tartui te\u00e1trum Mad\u00e1ch m\u0171v\u00e9t, Az ember trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t mutatta be modern felfog\u00e1sban, \u00e9s a hatalmas orsz\u00e1g (a Szovjetuni\u00f3) t\u00f6bb sz\u00e1z sz\u00ednh\u00e1za k\u00f6z\u00f6tt elh\u00f3d\u00edtotta az els\u0151 helyet.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

Nagyon k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Lupt\u00e1k Zolt\u00e1n bar\u00e1tomnak a fot\u00f3t \u00e9s a seg\u00edts\u00e9get.<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Magyar eml\u00e9kek a nagyvil\u00e1gban<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9sztorsz\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb v\u00e1rosa, Tartu \u00e9s annak egyeteme az eg\u00e9sz Baltikumon t\u00falsug\u00e1rz\u00f3 hat\u00e1s\u00fa tudom\u00e1nyos k\u00f6zpont. El\u0151dj\u00e9nek 1583-i megalap\u00edt\u00e1sa m\u00e9g B\u00e1thory Istv\u00e1n nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, j\u00f3llehet, akkor m\u00e9g fel sem vet\u0151d\u00f6tt a finnugor nyelvrokons\u00e1g \u00e9s az ebb\u0151l levezethet\u0151 kapcsolattart\u00e1s. K\u00e9s\u0151bb, a c\u00e1ri id\u0151kben a tartui oktat\u00e1s n\u00e9met\u00fcl folyt.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[126],"tags":[],"class_list":["post-78904","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-riport"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/78904","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=78904"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/78904\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=78904"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=78904"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=78904"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}