{"id":79698,"date":"2018-11-05T02:55:04","date_gmt":"2018-11-05T02:55:04","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=79698"},"modified":"2018-10-31T06:54:44","modified_gmt":"2018-10-31T06:54:44","slug":"dabi-istvan-mindenutt-vagyok-de-sehol-sem-vagyok-itt-is-vagyok-ott-is-vagyok-13","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=79698","title":{"rendered":"Dabi Istv\u00e1n: Minden\u00fctt vagyok, de sehol sem vagyok, itt is vagyok, ott is vagyok (13)"},"content":{"rendered":"

(Kisreg\u00e9ny)<\/strong><\/em><\/p>\n

A kis utca elt\u0171nt. M\u00e1r a h\u00e1z sem volt sehol. S\u00edk vid\u00e9ken \u00e1lltak, csak messzir\u0151l hallatszott a tenger hull\u00e1mainak parthoz csap\u00f3d\u00e1sa.
\n– Hol vagy?
\n– Itt vagyok melletted – sz\u00f3lt a L\u00e1thatatlan.
\n– Itt vagyok benned – sz\u00f3lt a gyerek.
\n– Indul a haj\u00f3d – hallotta J\u00e1nos a feles\u00e9ge hangj\u00e1t a tenger fel\u0151l. – Gyere m\u00e1r, elk\u00e9sel!
\n– \u00c9n sehov\u00e1 sem megyek – mondta a gyerek.
\n– Akkor itt maradsz, mert \u00e9n indulok – kezdett vit\u00e1zni vele J\u00e1nos. – \u00c9s a L\u00e1thatatlan is elk\u00eds\u00e9r.<\/p>\n

Felr\u00f6ppent p\u00e1r sir\u00e1ly, \u00e9lesen felvijjogtak. A haj\u00f3k\u00fcrt ism\u00e9t felb\u00fagott.
\n– Akkor megy\u00fcnk? – sz\u00f3lt a L\u00e1thatatlan.
\n– N\u00e9lk\u00fcle sehov\u00e1 sem mehetek – mondta J\u00e1nos. – Itt kell maradnom. \u0150t nem \u00e9rdekli a haj\u00f3\u00fat.
\n– Akkor Isten veled – ki\u00e1ltotta m\u00e9g a n\u0151.
\nBeborult az \u00e9g. Eleredt az es\u0151. \u00d3ri\u00e1si cseppek most\u00e1k v\u00e9gig a h\u00e1zfalakat. A tet\u0151n lecsurogtak. J\u00e1nos nyak\u00e1ba.
\n– Jobb itt? – k\u00e9rdezte.
\n– Jobb – felelte egyszerre a gyerek \u00e9s a L\u00e1thatatlan.
\n– \u00d6sszefogtatok ellenem?
\n– \u00c9n nem l\u00e1tom a L\u00e1thatatlant, nem besz\u00e9ltem vele – v\u00e9dekezett a fiatalember.
\n– \u00c9n azonban mindenkit l\u00e1tok, mindenkit hallok, mindet \u00e9rzek – vihogott a L\u00e1thatatlan. – \u00c9s ir\u00e1ny\u00edtalak mindenfel\u00e9.<\/p>\n

Zuhogott az es\u0151. Megd\u00f6rd\u00fclt az \u00e9g, vill\u00e1m has\u00edtotta kett\u00e9 a h\u00e1z el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 hatalmas di\u00f3f\u00e1t. A szemk\u00f6zti h\u00e1zb\u00f3l r\u00e9m\u00fclten kirohantak:
\n– Valakit agyoncsapott a vill\u00e1m? Le\u00e9gett a h\u00e1z?<\/p>\n

A vihar el\u00fclt. Kider\u00fclt az \u00e9g. Ism\u00e9t forr\u00f3n t\u0171z\u00f6tt a nap. A kiskacs\u00e1k \u00e9s a kislib\u00e1k a t\u00f3cs\u00e1kban lubickoltak. A kotl\u00f3sok ijedten rohang\u00e1ltak a pocsoly\u00e1k k\u00f6r\u00fcl \u00e9s r\u00e9m\u00fclt kod\u00e1csol\u00e1ssal igye\u00adkeztek megmenteni a v\u00edzbe f\u00fal\u00e1st\u00f3l elfajzott csemet\u00e9iket. A kismacsk\u00e1k az anyjukhoz b\u00fajva \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel figyelt\u00e9k a csig\u00e1kat, de egyik\u00fcknek sem volt b\u00e1tors\u00e1ga b\u00e1rmelyiket is megk\u00f6ze\u00adl\u00edteni.<\/p>\n

Egy feh\u00e9r lepke sz\u00e1llt a k\u00f6zeli vir\u00e1gsz\u00e1lra, ami m\u00e9g jobban felkeltette a kismacsk\u00e1k \u00e9rdek\u00adl\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00e9s att\u00f3l nem f\u00e9ltek, de amint k\u00f6zeledni pr\u00f3b\u00e1ltak hozz\u00e1, az ijedt meg t\u0151l\u00fck \u00e9s felr\u00f6ppent. A h\u00e1z ajtaja kiny\u00edlt, \u00e9s egy feket\u00e9be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, fekete kend\u0151s \u00f6regasszony \u00e1llt meg a torn\u00e1con.
\n– \u00c9s a kicsi hol van? Hol van az \u00e9n kicsim? – ki\u00e1ltott fel, az \u00e9g fel\u00e9 ny\u00fajtva a karjait. Majd v\u00e1ratlanul, amint megjelent, elt\u0171nt a h\u00e1zban, \u00e9s hangtalanul becsuk\u00f3dott m\u00f6g\u00f6tte az ajt\u00f3. A h\u00e1z is elt\u0171nt.<\/p>\n

J\u00e1nos megint egy s\u00e1ros falusi utc\u00e1n \u00e1llt \u00e9s tan\u00e1cstalanul n\u00e9zel\u0151d\u00f6tt jobbra\u2011balra, nem tudta, hogy merre is induljon. V\u00e1rta, hogy megsz\u00f3lal benne a gyerek vagy a fiatalember, de hall\u00adgattak. V\u00e1rta a L\u00e1thatatlan vih\u00e1ncol\u00e1s\u00e1t, a f\u00fcl\u00e9t hegyezte, hogy meghallja annak v\u00e9kony hang\u00adj\u00e1t, \u00e9s nem is csal\u00f3dott.
\n– Itt vagyok – sz\u00f3lalt meg a L\u00e1thatatlan a k\u00f6zel\u00e9ben -, \u00e9s m\u00e9g m\u00e1s valaki is itt van. \u0150, \u00e9nvelem ellent\u00e9tben, nem besz\u00e9l, de l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n

J\u00e1nos csak ekkor vette \u00e9szre a kis v\u00e9kony emberk\u00e9t, a T\u00f6rp\u00e9t. Az egyik kapunak d\u0151lve \u00e1llt. Odament hozz\u00e1. A T\u00f6rpe elmosolyodott \u00e9s a kez\u00e9t ny\u00fajtotta, majd k\u00e9zen fogva bevezette J\u00e1nost az udvarra. Hatalmas gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt kanyargott egy sz\u0171k \u00f6sv\u00e9ny az udvar m\u00e9ly\u00e9n \u00e1ll\u00f3 h\u00e1zik\u00f3hoz. J\u00e1nos nem tudta, hogy hov\u00e1 vezetik, de sz\u00f3fogad\u00f3an k\u00f6vette a T\u00f6rp\u00e9t. Tal\u00e1n kicsit f\u00e9lt, de a L\u00e1thatatlan jelenl\u00e9te m\u00e9gis csak bizonyos biztons\u00e1got adott neki, mert \u00e1llan\u00add\u00f3an ott hallotta maga m\u00f6g\u00f6tt annak a kuncog\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Meg\u00e1lltak a h\u00e1zik\u00f3 lelakatolt ajtaja el\u0151tt. A T\u00f6rpe egy ujjal \u00e9ppen csak meg\u00e9rintette a lakatot, az leesett, az ajt\u00f3 kiny\u00edlt, \u00e9s egy hatalmas teremben tal\u00e1lt\u00e1k magukat.
\n– Ez lesz a te h\u00e1zad – mondta a L\u00e1thatatlan.
\n– \u00c9s az ott micsoda?
\n– Ne k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dj, egyszer majd magadt\u00f3l r\u00e1j\u00f6ssz.
\n– Ez lesz a h\u00e1zam? – k\u00e9rdezte kis sz\u00fcnet ut\u00e1n J\u00e1nos m\u00e9g mindig \u00e9rtetlen\u00fcl n\u00e9zve hol a T\u00f6rp\u00e9re, hol a l\u00e1thatatlan hang ir\u00e1ny\u00e1ban. Majd megint alaposan k\u00f6r\u00fcln\u00e9zett, \u00e9s felnevetett:
\n– De hiszen m\u00e1r j\u00e1rtam itt! \u00c9s ez nem csak lesz az \u00e9n h\u00e1zam, valamikor m\u00e1r az is volt! Igen, az \u00e9n h\u00e1zam volt. Most is az, \u00e9s az is lesz.<\/p>\n

A T\u00f6rpe el\u00e9gedetten b\u00f3lintott. A L\u00e1thatatlan elhallgatott.<\/p>\n

A terem v\u00e1ratlanul megv\u00e1ltozott. \u00c1talakult. Egy szob\u00e1v\u00e1 \u00e9s konyh\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltozott. A konyh\u00e1b\u00f3l m\u00e9g egy kis \u00e9l\u00e9skamra is ny\u00edlt. Egy\u00e9bk\u00e9nt tov\u00e1bbra is teljesen \u00fcres volt. Se b\u00fator nem volt benne, se ember nyoma. Mintha soha senki sem lakott volna itt, de J\u00e1nos valahonnan m\u00e9gis ismerte.
\n– Az ott valamikor kis f\u0151z\u0151f\u00fclke volt \u00e9s mosd\u00f3 egyszerre – mutatott J\u00e1nos szinte sz\u00f3tlanul, csak a sz\u00e1j\u00e1t mozgatva az \u00e9l\u00e9skamra ajtaja fel\u00e9. A T\u00f6rpe ism\u00e9t mosolyogva b\u00f3lintott.
\n– Itt pedig egy cser\u00e9pk\u00e1lyha \u00e1llt. \u00c9s ott, bent, k\u00e9t \u00e1gy, k\u00e9t szekr\u00e9ny \u00e9s k\u00f6z\u00e9pen egy kisasztal…
\n– M\u00e1s nem volt itt? – s\u00fagta b\u00e1tor\u00edt\u00f3an a hang. – Gondolkozz csak el!
\n– De, volt egy r\u00e9gi t\u00fck\u00f6r, ahol…
\n– Ne, ne folytasd – szak\u00edtotta f\u00e9lbe a L\u00e1thatatlan. – Hiszen \u00e9n is itt voltam. Akkor m\u00e9g l\u00e1that\u00f3, \u00e9s az \u00f6sszehajtott t\u00fck\u00f6rben t\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1nyban is megjelentem teveled egy\u00fctt.
\n– Igen, sorban \u00e1lltunk…<\/p>\n

A T\u00f6rpe tov\u00e1bbra is csak mosolyogva b\u00f3logatott.
\n– \u00c9s azt\u00e1n… innen hossz\u00fa id\u0151re elt\u00e1voztam – folytatta J\u00e1nos elgondolkodva, \u00e9s lassan v\u00e9gig\u00adj\u00e1rta a k\u00e9t helyis\u00e9get, megvizsg\u00e1lta a falakat, az ablakon kin\u00e9zett az utc\u00e1ra, \u00e9s a szemk\u00f6zti h\u00e1zra mutatott: – Amikor utolj\u00e1ra j\u00e1rtam itt, \u00e9ppen akkor fejezt\u00e9k be az \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.
\n– Ki lakott ott? – k\u00e9rdezte a L\u00e1thatatlan, de a T\u00f6rpe egy k\u00e9zmozdulattal jelezte, hogy m\u00e1r nem besz\u00e9lhet, mert indulniuk kell tov\u00e1bb.
\n– Ki lakott ott, ki lakott ott? – ism\u00e9telgette mag\u00e1ban J\u00e1nos, am\u00edg v\u00e9gighaladtak az \u00f6sv\u00e9nyen, de ez\u00fattal ellenkez\u0151 ir\u00e1nyban. Hi\u00e1ba volt a h\u00e1z ismer\u0151s, mindent tudott r\u00f3la, maga a kert teljesen ismeretlennek, \u00fajnak t\u0171nt.
\n– Nem ismered fel? – sz\u00f3lalt meg a L\u00e1thatatlan, mik\u00f6zben a T\u00f6rpe sz\u00e9lesre t\u00e1rva a karjait, v\u00e9gigmutatott az udvaron, a kerten. – Valaha itt szaladg\u00e1lt\u00e1l.<\/p>\n

J\u00e1nos meglepetten n\u00e9zett k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s halkan felnevetett:
\n– \u00c9n szaladg\u00e1ltam? Nekem sohasem volt szabad szaladg\u00e1lnom.
\n– Ne szaladg\u00e1lj, mert kiizzadsz! Ne szaladj, mert elesel \u00e9s meg\u00fct\u00f6d magad – mondta hangosan egy n\u0151 a f\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

J\u00e1nos a hang ir\u00e1ny\u00e1ba fordult. Senkit sem l\u00e1tott, azonban ism\u00e9t hallotta a hangot.
\n– Arra ne menj, mert most gerebly\u00e9ztem el!<\/p>\n

J\u00e1nos \u00e9s a T\u00f6rpe r\u00e9m\u00fclten a l\u00e1ba el\u00e9 n\u00e9zett. A L\u00e1thatatlan csak vihogott.
\n– Felgerebly\u00e9zte, de mikor?… \u00c9s hol van a gyerek, akinek mondja? – k\u00e9rdezte.
\n– Ott szalad, nem l\u00e1tj\u00e1tok? – k\u00e9rdezte a n\u0151.
\n– Nem l\u00e1tok senkit – mondta J\u00e1nos.
\n– \u00c9n l\u00e1tom – jelentette ki a L\u00e1thatatlan, \u00e9s a T\u00f6rpe a h\u00e1z fel\u00e9 mutatott.
\n– Ki van ott? – k\u00e9rdezte meglepetten a f\u00e9rfi. – \u00c9n m\u00e9g most sem l\u00e1tok senkit.
\n– Megvakult\u00e1l? – k\u00e9rdezte a n\u0151. – Mindig sz\u00e9lkajla volt\u00e1l, biztosan valami t\u00f6rt\u00e9nt veled.<\/p>\n

J\u00e1nos tov\u00e1bbra is csak \u00e9rtetlen\u00fcl forgol\u00f3dott, de a T\u00f6rp\u00e9n k\u00edv\u00fcl senkit sem l\u00e1tott, b\u00e1r a n\u0151 hangj\u00e1t mindig vil\u00e1gosan hallotta a k\u00f6zeli f\u00e1k k\u00f6z\u00fcl.
\n– Itt j\u00e1rtam? Itt szaladg\u00e1ltam? – gondolkodott hangosan. – Meglehet… Tal\u00e1n teljesen elfelej\u00adtettem?<\/p>\n

Amikor m\u00e1r a kapuhoz \u00e9rtek, a n\u0151 megint odaki\u00e1ltott:
\n– Janika, hov\u00e1 m\u00e9gy? Hadd menjen el a b\u00e1csi, nem kell elk\u00eds\u00e9rned. Majd visszaj\u00f6n.
\n– Tudom, hogy vissza fog j\u00f6nni, de az nagyon sok\u00e1 lesz, te akkor m\u00e1r nem itt fogsz lakni – mondta egy kisfi\u00fa, akit J\u00e1nos nem l\u00e1tott. – Nekem most el kell mennem vele, hogy olyan nagyra n\u0151jek, mint \u0151.<\/p>\n

A n\u0151 s\u00edrva fakadt, de a f\u00e9rfi h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt valaki j\u00f3 hangosan becsapta a kaput.
\n– Biztosan a kisfi\u00fa csintalankodik – mondta J\u00e1nos hangosan, aki el\u0151tt sz\u00f3tlanul ott l\u00e9pdelt a T\u00f6rpe, ugyanakkor a f\u00fcl\u00e9be vih\u00e1ncolt a L\u00e1thatatlan.
\n– Az a kisfi\u00fa te vagy. Valamikor te is \u00edgy ment\u00e9l el hazulr\u00f3l, pont ebb\u0151l a h\u00e1zb\u00f3l, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 vissza ne t\u00e9rj ide – mondta a L\u00e1thatatlan. – Az \u00e9let azonban \u00fagy akarja, hogy visszaj\u00f6jj. Igaz, a h\u00e1z ugyanaz, de minden m\u00e1s, mindenki m\u00e1s \u00e9s…
\n– … \u00e9s itt m\u00e1r \u00e9n is idegen vagyok – fejezte be a mondatot J\u00e1nos.
\n– Te itt nem vagy idegen, hiszen mindig itt \u00e9lt\u00e9l, mindig ide v\u00e1gy\u00f3dt\u00e1l vissza, egyed\u00fcl ez a h\u00e1z, a rem\u00e9ny, hogy visszat\u00e9rsz ide, \u00e9ltetett.<\/p>\n

A T\u00f6rpe kedvesen mosolygott \u00e9s egy k\u00e9zmozdulattal tov\u00e1bbi \u00fatra k\u00fcldte J\u00e1nost. \u0150 maga meghajolt \u00e9s elindult visszafel\u00e9 a h\u00e1zhoz.
\n– A T\u00f6rpe elmegy? – k\u00e9rdezte J\u00e1nos izgatottan. – \u00c9s most merre?
\n– Eddig is egyed\u00fcl j\u00e1rt\u00e1l, a saj\u00e1t elhat\u00e1roz\u00e1sod, kedved szerint, csak az \u00e9n k\u00eds\u00e9retemben – nevetett fel a L\u00e1thatatlan. – \u00c9n tov\u00e1bbra is itt vagyok a k\u00f6zeledben, ha nem is melletted – vigasztalta. – \u00c9s m\u00e9g a gyerek meg a fiatalember is itt van. Mindketten benned vannak. Mert ti h\u00e1rman egy\u00fctt vagytok te.
\n– Mi h\u00e1rman?
\n– Igen: a r\u00e9gm\u00falt, a m\u00falt \u00e9s a jelen!
\n– H\u00e1t a j\u00f6v\u0151? – k\u00e9rdezte k\u00edv\u00e1ncsian. – Ha van r\u00e9gm\u00falt, m\u00falt, jelen, valahol j\u00f6v\u0151nek is kell lennie.
\n– Az is tebenned, tibennetek rejt\u0151zik, de m\u00e9g nem alakult ki teljesen – nevette el mag\u00e1t megint a L\u00e1thatatlan. – Lehet, hogy itt van, ebben a h\u00e1zban, lehet, hogy m\u00e1sutt, valahol messze.
\n– De hiszen azt mondtad, hogy \u00e9nbennem van – \u00e9rtetlen\u00fcl n\u00e9zett k\u00f6r\u00fcl \u00e9s tapogatta v\u00e9gig a tekintet\u00e9vel a vid\u00e9ket J\u00e1nos.
\n– M\u00e9g csak a magja van benned.<\/p>\n

\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 2. r\u00e9sz<\/strong> <\/a>\/ 3. r\u00e9sz<\/a><\/strong> \/ 4. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 5. r\u00e9sz<\/a><\/strong> \/ 6. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 7. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 8. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 9. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 10. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 11. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 12. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Kisreg\u00e9ny) A kis utca elt\u0171nt. M\u00e1r a h\u00e1z sem volt sehol. S\u00edk vid\u00e9ken \u00e1lltak, csak messzir\u0151l hallatszott a tenger hull\u00e1mainak parthoz csap\u00f3d\u00e1sa. – Hol vagy? – Itt vagyok melletted – sz\u00f3lt a L\u00e1thatatlan. – Itt vagyok benned – sz\u00f3lt a gyerek.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-79698","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/79698","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=79698"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/79698\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=79698"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=79698"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=79698"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}