{"id":79814,"date":"2018-11-08T02:56:44","date_gmt":"2018-11-08T02:56:44","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=79814"},"modified":"2018-11-07T08:19:22","modified_gmt":"2018-11-07T08:19:22","slug":"dabi-istvan-mindenutt-vagyok-de-sehol-sem-vagyok-itt-is-vagyok-ott-is-vagyok-15","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=79814","title":{"rendered":"Dabi Istv\u00e1n: Minden\u00fctt vagyok, de sehol sem vagyok, itt is vagyok, ott is vagyok (15)"},"content":{"rendered":"

(Kisreg\u00e9ny)<\/strong><\/em><\/p>\n

Amikor felnyitotta a szem\u00e9t, egy kis szob\u00e1ban tal\u00e1lta mag\u00e1t. Kin\u00e9zett az ablakon.
\n– Hiszen ez olyan, mint a sivatag – nevette el mag\u00e1t hangosan, hogy a szomsz\u00e9d szob\u00e1b\u00f3l mindj\u00e1rt ben\u00e9zett egy n\u00e1la valamivel id\u0151sebb f\u00e9rfi.
\n– Nagyon meleg volt, nem vagy hozz\u00e1szokva – mondta mosolyogva.<\/p>\n

J\u00e1nos a h\u0151s\u00e9gt\u0151l szinte t\u00e1ntorogva indult kifel\u00e9.
\n– No, hogy tetszik? – k\u00e9rdezte a f\u00e9rfi. J\u00e1nos csak v\u00e1llat vont, mert nem tudta, hogy hol is van.
\n– Mardakjan, Mar-dak-jan – zakatolt az agy\u00e1ban az idegen sz\u00f3. Valami az esz\u00e9be jutott, a L\u00e1thatatlant kezdte keresni. Sziszegett neki, f\u00fcttyentett egyet-egyet.
\n– Megint itt vagy – sz\u00f3lalt meg v\u00e9g\u00fcl k\u00f6zvetlen\u00fcl a f\u00fcle mellett. – M\u00e1r tal\u00e1n elfelejtetted, hogy itt is j\u00e1rt\u00e1l.<\/p>\n

J\u00e1nos nem sz\u00f3lt, csak megr\u00e1zta a fej\u00e9t.<\/p>\n

K\u00f6r\u00fcln\u00e9zett.<\/p>\n

Minden\u00fctt homok. N\u00e9h\u00e1ny sz\u0151l\u0151t\u0151k\u00e9r\u0151l a venyig\u00e9k kev\u00e9s, els\u00e1rgult lev\u00e9llel a f\u00f6ld\u00f6n kacska\u00adrin\u00adg\u00f3ztak, mint k\u00edgy\u00f3k. Alacsony f\u00e1kon valami almaszer\u0171 gy\u00fcm\u00f6lcs v\u00f6r\u00f6sl\u00f6tt.
\n– Nar – mondta a f\u00e9rfi, akit a vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3j\u00e1nak v\u00e9lt.<\/p>\n

J\u00e1nos megvonta a v\u00e1ll\u00e1t, mert nem is tudta, hogy mi lehet az a nar. Odal\u00e9pett a f\u00e1hoz, le\u00adszak\u00edtott egy gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t \u00e9s beleharapott, pontosabban bele akart harapni, de a f\u00e9rfi elnevette mag\u00e1t, \u00e9s kikapta a kez\u00e9b\u0151l az almaszer\u0171 valamit s egy \u00e9les kisk\u00e9ssel felv\u00e1gta. Apr\u00f3 magok voltak a piros gy\u00fcm\u00f6lcsh\u00fasban.
\n– No, k\u00f3stold meg – l\u00f6kte meg egy kisfi\u00fa. – \u00c9n m\u00e1r ettem bel\u0151le.<\/p>\n

Az \u00e9gen kegyetlen\u00fcl t\u00fczelt a nap. Sz\u00e1raz h\u0151s\u00e9g uralkodott. Megsz\u00e9d\u00fclt. Gyorsan a kerti csaphoz ment, de abb\u00f3l alig j\u00f6tt p\u00e1r csepp v\u00edz.
\n– El akart\u00e1l j\u00f6nni, \u00e9s most nem tetszik? – nevetett a L\u00e1thatatlan.
\n– De tetszik. Csak… – J\u00e1nos a h\u0151s\u00e9gt\u0151l megint elk\u00e1bult \u00e9s gyorsan visszament a kis szob\u00e1ba, ahol csak egy f\u00e1b\u00f3l \u00f6sszet\u00e1kolt priccse, egy asztal \u00e9s k\u00e9t sz\u00e9k \u00e1llt. A h\u0151s\u00e9gt\u0151l k\u00e1bultan n\u00e9zett k\u00f6r\u00fcl, de nem \u00e9rtette, hogy hogyan is ker\u00fclt ide, \u00e9s azt sem tudta, hogy tulajdonk\u00e9ppen hol is van, hab\u00e1r \u00e9rezte, sejtette, hogy valamikor m\u00e1r j\u00e1rt itt \u00e9s m\u00e9g lesz itt.
\n– Te mindig olyan helyekre vezetsz – mondta a L\u00e1thatatlannak, b\u00e1r nem \u00e9rezte, hogy ott van-e mellette, de biztos volt benne – ahol m\u00e9g sohasem j\u00e1rtam, \u00e9s m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rzem magam, mintha m\u00e1r lettem volna.
\n– Ugye, megmondtam? – nevetett megint a L\u00e1thatatlan egyenesen a f\u00fcl\u00e9be. – Te mindenhol volt\u00e1l, \u00e9s sehol sem j\u00e1rt\u00e1l, itt is vagy, ott is vagy \u00e9s sehol sem vagy.<\/p>\n

A f\u00e9rfi is bej\u00f6tt, le\u00fclt a sz\u00e9kre \u00e9s bekapcsolta a r\u00e1di\u00f3t, amib\u0151l egyszerre v\u00e9rpezsd\u00edt\u0151 keleti zene hangzott fel.
\n– Tudom, hogy szereted ezt – jegyezte meg, de J\u00e1nos nem sz\u00f3lt. Becsukta a szem\u00e9t \u00e9s a kis falura gondolt, ahol nem is olyan r\u00e9gen volt, vagy nem is volt, csak elk\u00e9pzelte. De hiszen l\u00e1tta, vil\u00e1gosan l\u00e1tta a torn\u00e1cos h\u00e1zat, a deszkaker\u00edt\u00e9st, a kanyarg\u00f3 utc\u00e1t, a magas gazzal ben\u0151tt kertet, a szomsz\u00e9d\u00e9k s\u00e1rga ker\u00edt\u00e9s\u00e9t, m\u00f6g\u00f6tte a magasra n\u0151tt k\u00e9k \u00e9s feh\u00e9r vir\u00e1gokat.
\n– \u00c1ruld el, hol vagyok – szinte k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt a L\u00e1thatatlannak, de ez nem sz\u00f3lt. Lehet, m\u00e1r nem is volt ott mellette. Egyszerre sz\u00f6rnyen mag\u00e1nyosnak \u00e9rezte mag\u00e1t, b\u00e1r ott \u00fclt az asztaln\u00e1l az az idegen-ismer\u0151s f\u00e9rfi, csak a r\u00e1di\u00f3ban \u00e9nekelt valaki, egy\u00e9bk\u00e9nt csend volt.<\/p>\n

Megint elgondolkodott. Most egy m\u00e1sik kis h\u00e1z el\u0151tt \u00e1llt. A kertben volt p\u00e1r gy\u00fcm\u00f6lcsfa, egy g\u00e9mesk\u00fat, voltak \u00e1gy\u00e1sok, de az eg\u00e9sz udvart szinte csak sz\u0151l\u0151vel \u00fcltett\u00e9k be. A ker\u00edt\u00e9s h\u00e1l\u00f3j\u00e1n \u00e1t csak a poros vagy s\u00e1ros utc\u00e1t l\u00e1tta, \u00e9s a szemk\u00f6zti, feh\u00e9rre meszelt torn\u00e1cos h\u00e1zat.<\/p>\n

\u00dajra hangosabb lett a keleti zene. Nem \u00e9rtette, hogy hol is van tulajdonk\u00e9ppen. Valami\u00e9rt ideges lett. Felugrott \u00e9s felki\u00e1ltott:
\n– Mi\u00e9rt nem viszel m\u00e1r el oda, ahol m\u00e9g sohasem j\u00e1rtam?
\n– Mi bajod van? nem tetszik a zene? – k\u00e9rdezte a f\u00e9rfi J\u00e1nost\u00f3l. – Nem \u00e9rtem, mit mondasz.
\n– Nem hozz\u00e1d sz\u00f3lok.
\n– Akkor kihez? Hiszen itt senki m\u00e1s sincs!
\n– De van – d\u00fch\u00f6ng\u00f6tt J\u00e1nos egyre jobban, mert a L\u00e1thatatlan meg sem mukkant. \u00cdgy azt\u00e1n nevets\u00e9gess\u00e9 tette mag\u00e1t. Egy\u00e9bk\u00e9nt is nevets\u00e9ges lett volna, mert a L\u00e1thatatlan csak \u0151hozz\u00e1 sz\u00f3l, egyed\u00fcl \u0151 hallja a hangj\u00e1t. De most hozz\u00e1 sem sz\u00f3lt senki. Kirohant az udvarra.
\n\u201cMegint csak a sivatag! A h\u0151s\u00e9g!\u201d – gondolta.<\/p>\n

V\u00e1ratlanul megd\u00f6rd\u00fclt az \u00e9g. A szomsz\u00e9dok hangja felhangzott. Meglepetten kiab\u00e1ltak: \u201cHiszen itt nem szokott ilyenkor esni az es\u0151.\u201d<\/p>\n

Bes\u00f6t\u00e9tedett. Eleredt az es\u0151, s\u0151t j\u00e9g esett. Nagy szemekben.
\n– A sz\u0151l\u0151! – jajongtak t\u00f6bben. \u00c9s ekkor a L\u00e1thatatlan is mell\u00e9je ugrott:
\n– Gyer\u00fcnk innen gyorsan! – parancsolt r\u00e1. – M\u00e9g azt hiszik, hogy te hoztad r\u00e1juk ezt a sors\u00adcsap\u00e1st.
\n– Megint f\u00e9lrebesz\u00e9lt\u00e9l – hallotta J\u00e1nos a feles\u00e9ge hangj\u00e1t. – Orvoshoz kell menned, k\u00f3rh\u00e1zba vagy szanat\u00f3riumba kell befek\u00fcdn\u00f6d. \u00cdgy nem mehet tov\u00e1bb.
\n– De hiszen \u00e9n nem vagyok itt – jajdult fel J\u00e1nos. – \u00c9n ott vagyok, ahol voltam, ott vagyok, ahol leszek. Csak itt nem vagyok.<\/p>\n

Egyre ezeket a szavakat hajtogatta, m\u00edg a betegsz\u00e1ll\u00edt\u00f3k egy hord\u00e1gyon kivitt\u00e9k a ment\u0151\u00adaut\u00f3hoz.
\n– \u00c9n minden\u00fctt vagyok, de sehol sem vagyok, itt is vagyok, ott is vagyok… M\u00e9gis hol vagyok?<\/p>\n

\n

V\u00c9GE<\/strong><\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: 1. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 2. r\u00e9sz<\/strong> <\/a>\/ 3. r\u00e9sz<\/a><\/strong> \/ 4. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 5. r\u00e9sz<\/a><\/strong> \/ 6. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 7. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 8. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 9. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 10. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 11. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 12. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 13. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 14. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Kisreg\u00e9ny) Amikor felnyitotta a szem\u00e9t, egy kis szob\u00e1ban tal\u00e1lta mag\u00e1t. Kin\u00e9zett az ablakon. – Hiszen ez olyan, mint a sivatag – nevette el mag\u00e1t hangosan, hogy a szomsz\u00e9d szob\u00e1b\u00f3l mindj\u00e1rt ben\u00e9zett egy n\u00e1la valamivel id\u0151sebb f\u00e9rfi. – Nagyon meleg volt, nem vagy hozz\u00e1szokva – mondta mosolyogva.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-79814","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/79814","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=79814"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/79814\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=79814"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=79814"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=79814"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}