{"id":80114,"date":"2018-11-16T03:00:57","date_gmt":"2018-11-16T03:00:57","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80114"},"modified":"2018-11-15T15:15:50","modified_gmt":"2018-11-15T15:15:50","slug":"rostas-zoltan-es-bukarest","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80114","title":{"rendered":"Rost\u00e1s Zolt\u00e1n \u00e9s Bukarest"},"content":{"rendered":"

Rost\u00e1s Zolt\u00e1n, a Bukaresti Egyetem tan\u00e1ra 1946. december 28-\u00e1n sz\u00fcletett Sz\u00e9kelyudvarhelyen. Iskol\u00e1it Erd\u0151szentgy\u00f6rgy\u00f6n \u00e9s Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen v\u00e9gezte. Kolozsv\u00e1ri egyetemi tanulm\u00e1nyai befejezt\u00e9vel helyezt\u00e9k Bukarestbe.<\/em><\/p>\n

\u2013 K\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada Bukarestben \u00e9l. De vannak bukaresti eml\u00e9kei kor\u00e1bbi id\u0151szakr\u00f3l is?<\/strong>
\n\u2013 Ny\u00e1ri oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1s alkalm\u00e1val j\u00e1rtam el\u0151sz\u00f6r Bukarestben. \u00dagy hatodikos lehettem. K\u00e1nikula, f\u00e1rads\u00e1g, mert egy hete \u00faton voltunk. Kev\u00e9s dologra eml\u00e9kszem. De \u00e9l\u00e9nken megmaradt eml\u00e9keim k\u00f6z\u00f6tt a r\u00e9g elt\u0171nt Gradinita vend\u00e9gl\u0151 kerthelyis\u00e9ge, ahol eb\u00e9delt\u00fcnk. Az\u00e9rt eml\u00e9kszem r\u00e1, mert a n\u00e9h\u00e1ny tagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 zenekart egy val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen\u00fcl alacsony zen\u00e9sz vezette, aki hihetetlen\u00fcl nagy m\u00e9ret\u0171 sz\u00e1jharmonik\u00e1n j\u00e1tszott. Nos, ilyesmit \u00e9n sohasem l\u00e1ttam. Nem csoda, hogy ez a l\u00e1tv\u00e1ny kapott meg, mert a m\u00fazeumokban a tank\u00f6nyvekb\u0151l m\u00e1r ismert t\u00e1rgyakat mutatt\u00e1k meg nek\u00fcnk. Kolozsv\u00e1ri egyetemistak\u00e9nt m\u00e1r csak egy r\u00f6vid \u00e9rtekezletre j\u00f6ttem Bukarestbe.
\n\u2013 V\u00e9g\u00fcl hogyan ker\u00fclt a f\u0151v\u00e1rosba?<\/strong>
\n\u2013 Mivel Kolozsv\u00e1ron nem helyezkedhettem el szociol\u00f3gusk\u00e9nt az \u00e1llamvizsga ut\u00e1n, t\u00f6bbnyire kalandv\u00e1gyb\u00f3l a Rom\u00e1n Telev\u00edzi\u00f3 kev\u00e9ssel azel\u0151tt alakult Magyar Ad\u00e1s\u00e1hoz szeg\u0151dtem. 1970 augusztus\u00e1ban lek\u00f6lt\u00f6ztem Bukarestbe. Egy-k\u00e9t h\u00e9t keres\u00e9s ut\u00e1n tal\u00e1ltam egy rendk\u00edv\u00fcl sz\u0171k, de ann\u00e1l k\u00f6zpontibb fekv\u00e9s\u0171 csel\u00e9dszob\u00e1t. Tulajdonk\u00e9ppen nem is lehetett szob\u00e1nak nevezni, mert a keskeny \u00e1gy \u00e9s a kis \u00f6sszecsukhat\u00f3 t\u00e1bori asztal teljesen kit\u00f6lt\u00f6tte a teret. Szerencs\u00e9mre volt ablaka, ami az ilyen helyis\u00e9gekn\u00e9l gyakran hi\u00e1nyzott. Nem id\u0151ztem t\u00fal sokat ebben a lyukban, hiszen nagyon gyakran kellett terepre j\u00e1rnom, amit nagyon sz\u00edvesen v\u00e1llaltam. Kider\u00fclt, hogy a nom\u00e1d \u00e9letm\u00f3d kedvemre val\u00f3. \u00cdgy azt\u00e1n nem is tekinthetem magam igazi bukaresti magyarnak, noha 48 \u00e9ve ide sz\u00f3l a szem\u00e9lyazonoss\u00e1gim. Az igaziak nap mint nap bej\u00e1rtak munkahely\u00fckre, legfennebb a pihen\u0151 szabads\u00e1gukat t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n. \u00cdgy a bar\u00e1ti kapcsolatrendszer\u00fck Bukarestben r\u00f6gz\u00fclt. \u00c9n azonban oly gyakran megfordultam Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen, Kolozsv\u00e1rott, Temesv\u00e1ron, Cs\u00edkszered\u00e1ban s a t\u00f6bbi, magyar szakember lakta v\u00e1rosban, hogy minden\u00fctt otthon \u00e9reztem magam.
\n\u2013 Eml\u00edtette, hogy a Magyar Ad\u00e1s akkort\u00e1jt alakult. Hogyan szervez\u0151d\u00f6tt a szerkeszt\u0151s\u00e9g?<\/strong>
\n\u2013 Egy 1969-es p\u00e1rthat\u00e1rozat hozta l\u00e9tre a magyar m\u0171sort tipikus adminisztrat\u00edv m\u00f3dszerekkel. A r\u00e1di\u00f3 magyar szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e1tvez\u00e9nyeltek n\u00e9h\u00e1ny munkat\u00e1rsat \u00e9s a t\u00e9v\u00e9b\u0151l is egy p\u00e1r magyar nev\u0171, de a nyelvet \u00e9s kult\u00far\u00e1t nem, vagy alig ismer\u0151 szerkeszt\u0151t. F\u00e9l \u00e9v ut\u00e1n kider\u00fclt, hogy ez \u00edgy nem mehet, \u00e9s kinevezt\u00e9k f\u0151szerkeszt\u0151nek Bodor P\u00e1l k\u00f6lt\u0151t, k\u00f6z\u00edr\u00f3t, aki ugyanakkor tehets\u00e9ges irodalom- \u00e9s sajt\u00f3politikus is volt. Szabad kezet kapott a munkat\u00e1rsi g\u00e1rda b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re, de lak\u00e1st nem biztos\u00edtottak az \u00fajonnan bel\u00e9p\u0151knek – mint ahogyan az El\u0151re, a Kriterion \u00e9s A h\u00e9t eset\u00e9ben. Teh\u00e1t Bodor k\u00e9nytelen volt v\u00e1llalkoz\u00f3 szellem\u0171, de a t\u00e9v\u00e9s szakm\u00e1t nem ismer\u0151 fiatalokat alkalmazni f\u0151\u00e1ll\u00e1sban vagy k\u00fcls\u0151sk\u00e9nt. Nem t\u00e9rek ki a \u201ek\u00e1derpolitikai” r\u00e9szletekre, az olvas\u00f3 b\u0151s\u00e9ges le\u00edr\u00e1s\u00e1t tal\u00e1lja a csapat kialakul\u00e1s\u00e1nak A mi Magyar Ad\u00e1sunk c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben, amit volt koll\u00e9gan\u0151im, J\u00f3zsa Erika, Simonffy Katalin \u00e9s Tomcs\u00e1nyi M\u00e1ria jentettek meg 2014-ben. 1974-ben Bodor \u00f6t koll\u00e9g\u00e1val egy\u00fctt \u00e1thelyezett a r\u00e1di\u00f3 magyar ad\u00e1s\u00e1hoz. Akkor a k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny adminisztrat\u00edv szempontb\u00f3l k\u00f6z\u00f6s vezet\u00e9s alatt \u00e1llt. Egy\u00e9bk\u00e9nt biztos vagyok abban, hogy itt volt a legnagyobb mobilit\u00e1s az eg\u00e9sz rom\u00e1niai magyar sajt\u00f3ban. A napi egy \u00f3r\u00e1s magyar r\u00e1di\u00f3m\u0171sor f\u0151leg h\u00edrad\u00e1ssal foglakozott, de interj\u00fakat is sug\u00e1rzott. Koll\u00e9gan\u0151im nem sz\u00edvesen utaztak terepre, \u00e9n pedig boldogan v\u00e1llaltam az ezzel a m\u0171fajjal j\u00e1r\u00f3 kalandot.
\n\u2013 Ha oly gyakran utazott vid\u00e9kre, volt ideje megismerni Bukarestet, a bukaresti magyarokat?<\/strong>
\n\u2013 Persze. Minthogy a legt\u00f6bb koll\u00e9ga el\u0151szeretettel foglakozott irodalommal, sz\u00ednh\u00e1zzal, m\u0171v\u00e9szettel, n\u00e9pm\u0171v\u00e9szettel, \u00e9n a tudom\u00e1nyos \u00e9s m\u0171szaki \u00e9let alkot\u00f3it pr\u00f3b\u00e1ltam megsz\u00f3laltani a telev\u00edzi\u00f3ban \u00e9s a r\u00e1di\u00f3ban. Kedves szociol\u00f3gia- \u00e9s etikatan\u00e1rom, G\u00e1ll Ern\u0151 k\u00f6z\u00f6lt egy akkor sz\u00e1momra nagyon hat\u00e1sos tanulm\u00e1nyt a Korunkban arr\u00f3l, hogy milyen k\u00e1ros a rom\u00e1niai magyar kult\u00fara sz\u00e1m\u00e1ra az egyoldal\u00fa irodalomk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g \u2013 \u00edgy nevezt\u00e9k ezt a jelens\u00e9get. Ezzel sokan egyet\u00e9rtettek ,mert ugye egy nem t\u00fal tehets\u00e9ges versfarag\u00f3 ismertebb volt Erd\u00e9lyben, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy Eur\u00f3pa-h\u00edr\u0171 matematika professzor, de a sajt\u00f3, bele\u00e9rtve a t\u00e9v\u00e9t \u00e9s a r\u00e1di\u00f3t, nem tekintette rendszeres feladat\u00e1nak a kult\u00fara eme szegmens\u00e9nek a bemutat\u00e1s\u00e1t. Amint erre r\u00e1hajtottam, kider\u00fclt, hogy milyen sok k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n ismert rom\u00e1niai magyar kutat\u00f3 ismeretlen a kisebbs\u00e9gi kult\u00far\u00e1ban. S nem csak Kolozsv\u00e1ron, V\u00e1s\u00e1rhelyt, Temesv\u00e1ron, Brass\u00f3ban, hanem Bukarestben, J\u00e1szv\u00e1rosban, Craiov\u00e1n \u00e9s m\u00e1s reg\u00e1ti k\u00f6zpontban is. Bukarestben nem volt olyan akad\u00e9miai kutat\u00f3int\u00e9zet, egyetemi kar, tervez\u0151int\u00e9zet, ahol ne k\u00e9sz\u00edtettem volna t\u00e9v\u00e9- vagy r\u00e1di\u00f3interj\u00fat. A legt\u00f6bb el\u0151sz\u00f6r l\u00e1tott magyar riportert.
\n\u2013 Ilyen izgalmas munka mellett bizony\u00e1ra h\u00e1tt\u00e9rbe szorult a szociol\u00f3gia.<\/strong>
\n\u2013 Nem eg\u00e9szen, mert a hetvenes \u00e9vekben is k\u00f6vettem a szociol\u00f3gia alakul\u00e1s\u00e1t, tartottam a kapcsolatot a szakm\u00e1mmal. M\u00e1sr\u00e9szt n\u00e9h\u00e1ny nagyobb t\u00e9v\u00e9riportomat megpr\u00f3b\u00e1ltam szociol\u00f3giai kutat\u00e1ssal is gazdag\u00edtani, s\u0151t tud\u00f3sinterj\u00faim is ink\u00e1bb tudom\u00e1nyszociol\u00f3giai fogantat\u00e1s\u00faak voltak, mert a t\u00e1rsadalmi ind\u00edttat\u00e1st \u00e9s k\u00f6rnyezetet pr\u00f3b\u00e1ltam megjelen\u00edteni, nem csup\u00e1n a sz\u0171k szakmai karriert. Merem \u00e1ll\u00edtani, hogy szociol\u00f3guss\u00e1 v\u00e1l\u00e1somban sokkal t\u00f6bbet seg\u00edtett az eg\u00e9sz orsz\u00e1gra kiterjed\u0151 terepmunk\u00e1m, mint az, ha egy int\u00e9zeti tervmunk\u00e1n kellett volna r\u00e1g\u00f3dnom, ami nem biztos, hogy mag\u00e1val ragadott volna. Abban az id\u0151ben a szociol\u00f3gi\u00e1t Rom\u00e1ni\u00e1ban \u2013 t\u00e9vesen \u2013 kiz\u00e1r\u00f3lag csapatmunkak\u00e9nt fogt\u00e1k fel. \u00c9n, szerencs\u00e9mre, szabadon v\u00e1laszthattam meg az alanyaimat, a kisz\u00e1ll\u00e1si \u00fatir\u00e1nyt, kisebb kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1imat.
\n\u2013 Meddig dolgozott a r\u00e1di\u00f3n\u00e1l?<\/strong>
\n– Eg\u00e9szen a \u201977-es f\u00f6ldreng\u00e9sig. Akkor ugyanis \u00e9let\u00e9t vesztette a A H\u00e9t t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi szerkeszt\u0151je, a sz\u00e9peml\u00e9k\u0171 Dankanits \u00c1d\u00e1m, \u00e9s engem odah\u00edvtak. \u00d6r\u00f6mmel v\u00e1llaltam a v\u00e1lt\u00e1st, mert \u00e9reztem, hogy ig\u00e9nyesebb munkak\u00f6rre van sz\u00fcks\u00e9gem. A H\u00e9tn\u00e9l jobb lehet\u0151s\u00e9g erre Bukarestben nem volt. K\u00f6zben a szociol\u00f3gi\u00e1hoz is k\u00f6zelebb ker\u00fcltem, nemcsak az \u00e1ltalam szervezett, \u00edrt cikkek r\u00e9v\u00e9n, hanem a 77-ben ind\u00edtott mell\u00e9klet\u00fcnk, a TETT szerkeszt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n. Ekkor m\u00e1r lassan h\u00e1tat ford\u00edtottam a kvantitat\u00edv szociol\u00f3gi\u00e1nak, \u00e9s mindink\u00e1bb az antropologizal\u00f3 t\u00e1rsadalomkutat\u00e1sban t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dtam. Szerencs\u00e9mre akkor, a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, fiatal antropol\u00f3gus csoport kezdte el m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t – Erd\u00e9lyben rendhagy\u00f3 m\u00f3don – nem Kolozsv\u00e1ron, hanem Cs\u00edkszered\u00e1ban. Vel\u00fck egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen egym\u00e1st sarkallva, inspir\u00e1lva honos\u00edtottuk meg ezt az eredeti val\u00f3s\u00e1gfelt\u00e1r\u00e1st. \u00cdgy alakulhatott ki a ’80-as \u00e9vek folyam\u00e1n a ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 Kommunik\u00e1ci\u00f3s Antropol\u00f3giai Munkacsoport, amit imm\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben KAM int\u00e9zetk\u00e9nt ismernek.
\n\u2013 S az interj\u00fak\u00e9sz\u00edt\u00e9s abbamaradt?<\/strong>
\n\u2013 Sz\u00f3 sincs r\u00f3la. Szinte hetente k\u00f6z\u00f6ltem interj\u00fat a lap tudom\u00e1nyos oldalain. Ezen k\u00edv\u00fcl, mivel meg\u0151riztem t\u00f6bb r\u00e1di\u00f3s interj\u00fam teljes anyag\u00e1t, h\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n \u00fajra felkerestem r\u00e9gi alanyaimat az id\u0151k\u00f6zben t\u00f6rt\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00e1sok, esetleg eredm\u00e9nyek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ez a k\u00eds\u00e9rlet meglepte mind az \u00fajra felkeresett tud\u00f3sokat, mind pedig az olvas\u00f3kat. Visszaj\u00e1tsz\u00e1s c\u00edmen k\u00f6tetben is megjelentek ezek az interj\u00fak. K\u00f6zben a besz\u00e9lget\u00e9seim magn\u00f3s r\u00f6gz\u00edt\u00e9se \u00fajabb m\u00f3dszertannal \u00e9s c\u00e9lrendszerrel gazdagodott. 1980 szeptember\u00e9ben r\u00e9szt vettem a 14. Nemzetk\u00f6zi T\u00f6rt\u00e9nelem Kongresszuson. Nyilv\u00e1n sok \u00fajdons\u00e1g volt, de sz\u00e1momra az el\u0151sz\u00f6r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szekci\u00f3ban megszervezett, az oral historyban szakosodott t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek eszmecser\u00e9je volt a leg\u00f6szt\u00f6nz\u0151bb. Ekkor vil\u00e1gosodott meg sz\u00e1momra, hogy az egyre hosszabb interj\u00faimmal tulajdonk\u00e9ppen, m\u00e1r \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen, eme \u00faj m\u00f3dszer fel\u00e9 tartottam. Maga a m\u00f3dszer nem volt ismeretlen sz\u00e1momra, de csak n\u00e9prajzi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben l\u00e1ttam. A1980-as oral history rendezv\u00e9ny fordul\u00f3pont volt, mert ekkor fogadta el a szakma, hogy az id\u0151s emberekkel folytatott m\u00e9lyinterj\u00fa dokumentumnak, forr\u00e1snak tekinthet\u0151, amit ugyan\u00fagy lehet \u00e9s kell elemezni, mint b\u00e1rmilyen \u2013 hivatalos vagy szem\u00e9lyes \u2013 iratot. Arra is felh\u00edvt\u00e1k a figyelmet a r\u00e9sztvev\u0151k, hogy ez az \u00faj t\u00edpus\u00fa dokumentum f\u0151leg a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3, mert a mell\u0151z\u00f6tt, h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 r\u00e9tegekhez tartoz\u00f3 csoportok nem hagynak magukr\u00f3l hiteles dokumentumokat, pontosabban nem \u0151k maguk, hanem a hat\u00f3s\u00e1gok tud\u00f3s\u00edtanak r\u00f3luk. Mi\u00e9rt volt sz\u00e1momra olyan nagyon rokonszenves ez a m\u00f3dszer? Mert szociol\u00f3giai-antropol\u00f3giai szeml\u00e9letet vezetett be a t\u00f6rt\u00e9netkutat\u00e1sba. Nyilv\u00e1n itt a leg\u00fajabb kor kutat\u00e1sa j\u00f6het sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba.
\n\u2013 Milyen t\u00e9m\u00e1t v\u00e1lasztott \u00e9s mikor, milyen keretben l\u00e1tott munk\u00e1hoz?<\/strong>
\n\u2013 Engem m\u00e1r bukaresti l\u00e9tem elej\u00e9t\u0151l fogva lebilincselt ennek a v\u00e1rosnak a soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge, multietnicit\u00e1sa, s\u0151t multikultur\u00e1lis jellege. Ez akkor egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt divatos t\u00e9ma, mert a p\u00e1rt ny\u00edltan homogeniz\u00e1l\u00f3 politik\u00e1t folytatott. Az eszm\u00e9ny a \u201eszocialista nemzet” kialak\u00edt\u00e1sa volt. Nyilv\u00e1n az akad\u00e9miai kutat\u00f3int\u00e9zet nem t\u0171zte napirendre a soksz\u00edn\u0171s\u00e9g vizsg\u00e1lat\u00e1t, de \u00e9n azt csin\u00e1lhattam szabadid\u0151mben, amit akartam. \u00c9s j\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s ut\u00e1n elkezdtem a bukaresti magyarok, n\u00e9metek, zsid\u00f3k, \u00f6rm\u00e9nyek, g\u00f6r\u00f6g\u00f6k, oroszok \u00e9s arom\u00e1nok mes\u00e9ltet\u00e9s\u00e9t. Mivel az \u00f6reg rom\u00e1n arisztokrat\u00e1k \u00e9s munk\u00e1sok is h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetben voltak, \u0151ket is felkerestem. Nem arra t\u00f6rekedtem, hogy sok embert sz\u00f3laltassak meg, hanem arra, hogy a besz\u00e9lget\u00e9s a bizalom l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9njen. Nem is kell mondanom, milyen fel\u00fcd\u00fcl\u00e9s volt sz\u00e1zad elei, els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni sorsokkal, t\u00f6rt\u00e9netekkel ismerkedni. Az interj\u00fak tudom\u00e1nyos fontoss\u00e1ga mellett ezek egyfajta menekv\u00e9st is jelentettek a ’80-as \u00e9ves hi\u00e1nyokkal \u00f6vezett sz\u00fcrke h\u00e9tk\u00f6znapjaib\u00f3l.
\n\u2013 \u00c9s hogy ker\u00fclt be a k\u00e9pbe Dimitrie Gusti szociol\u00f3giai iskol\u00e1ja?<\/strong>
\n\u2013 1981-ben Henri H. Stahl professzor, Gusti hajdani munkat\u00e1rsa megjelentette Amintiri si g\u00e2nduri<\/em> c\u00edm\u0171 eml\u00e9kirat\u00e1t. Ezt elolvasva r\u00e1j\u00f6ttem, milyen \u00e9rdekes m\u00e9ly\u00edt\u00e9si, r\u00e9szletez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek rejlenek az oral history r\u00e9v\u00e9n. R\u00e1j\u00f6ttem arra, hogy t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti dimenzi\u00f3t adhatok e konkr\u00e9t szociol\u00f3giat\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nynek. Ez \u00fajszer\u0171 volt akkor is \u00e9s ma is. Minthogy akkor m\u00e9g \u00e9lt mintegy 25 Gusti tan\u00edtv\u00e1ny, azonnal hozz\u00e1l\u00e1ttam a Bukaresti Szociol\u00f3giai Iskola t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek oral historys megalapoz\u00e1s\u00e1hoz \u2013 an\u00e9lk\u00fcl, hogy cserben hagytam volna a bukaresti kisebbs\u00e9gek felkutat\u00e1s\u00e1t. Nyilv\u00e1n el\u0151sz\u00f6r Stahl professzort kerestem fel. Miut\u00e1n meghallgatott, azonnal k\u00f6t\u00e9lnek is \u00e1llt, s\u0151t elk\u00e9sz\u00edtette sz\u00e1momra a m\u00e9g \u00e9l\u0151 r\u00e9gi munkat\u00e1rsai \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai n\u00e9vsor\u00e1t. \u00c9veken \u00e1t besz\u00e9lgettem magn\u00f3ra a Gusti-iskola tagjaival. A legt\u00f6bbet nyilv\u00e1n Stahllal besz\u00e9lgettem, mert \u0151 volt a legr\u00e9gibb \u00e9s legkitart\u00f3bb Gusti-munkat\u00e1rs. Olyan poz\u00edci\u00f3ban volt Gusti mellett, hogy a m\u00e1sok munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is ismerhette. Mindent \u00f6sszevetve, szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl olyan nagy anyag gy\u0171lt \u00f6ssze, hogy abb\u00f3l a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n n\u00e9gy k\u00f6tet jelent meg. Mert azt nem is kell mondanom, hogy az oral history felv\u00e9teleimet semmilyen form\u00e1ban nem k\u00f6z\u00f6lhettem akkor, mert \u00f3hatatlanul fennakadtak volna a cenz\u00fara rost\u00e1j\u00e1n. De ez nem b\u00e1ntott, mert valahogy b\u00edztam benne, hogy elj\u00f6n majd ezek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek az ideje is. Akkor sokkal fontosabb volt a felv\u00e9telek szakszer\u0171 leg\u00e9pel\u00e9se, amit feles\u00e9gem, M\u00e1rmor Inke v\u00e1llalt fel. Egyesek hi\u00e1baval\u00f3 munk\u00e1nak tartott\u00e1k az \u00f6regek interj\u00favol\u00e1s\u00e1t. De nekem el\u00e9gt\u00e9telk\u00e9nt ott volt a szerkeszt\u0151s\u00e9gi munka, ahol egyre nehezebb felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt kellett olvashat\u00f3 lapot \u00e9s mell\u00e9kletet megjelentetni.
\n\u2013 Hol \u00e9s hogyan \u00e9lte meg az 1989 decemberi fordulatot?<\/strong>
\n\u2013 A szerkeszt\u0151s\u00e9gben, a Sc\u00e2nteia H\u00e1zban. M\u00e1r hetek \u00f3ta fesz\u00fclt volt a l\u00e9gk\u00f6r, \u00e9rezt\u00fck, hogy valaminek t\u00f6rt\u00e9nnie kell, de m\u00e9gis mellbe v\u00e1gott, ami december 22-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt. De azt\u00e1n magamhoz t\u00e9rtem, s m\u00e1snap bementem a szerkeszt\u0151s\u00e9gbe, hogy \u00faj lapot szerkessz\u00fcnk. Nem j\u00f6tt be senki. Ott maradtam, s telefonon szerveztem \u00fajszer\u0171 cikkeket erd\u00e9lyi munkat\u00e1rsainkt\u00f3l. A vezet\u0151csere nem volt dr\u00e1mai, s lassan vissza\u00e1llt a sz\u00fcks\u00e9ges szerkeszt\u0151s\u00e9gi rend. Persze, megd\u00f6bbentett a kor\u00e1bban vezet\u0151 beoszt\u00e1s\u00fa vagy lap\u00edt\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k, \u00e9rtelmis\u00e9giek p\u00e1lfordul\u00e1sa. Nem az szomor\u00edtott el olykor, hogy az emberek elhallgatj\u00e1k m\u00faltjukat, hanem az, amikor eg\u00e9szen m\u00e1st harsogtak, mint amit ’89 el\u0151tt. De azt\u00e1n r\u00e1j\u00f6ttem, hogy minden rendszerv\u00e1lt\u00e1s ezzel j\u00e1r. M\u00e9g \u00e9veken \u00e1t d\u00fch\u00f6ng\u00f6tt a maniheista szeml\u00e9letm\u00f3d, vagyis mindennel, amit ’89 el\u0151tt tett az ember, a diktat\u00far\u00e1t t\u00e1mogatta, de legal\u00e1bbis hallgat\u00f3lagosan kiszolg\u00e1lta. Kider\u00fclt, hogy az \u00e9n oral history gy\u0171jtem\u00e9nyem is hasznos\u00edthatatlan, mert akkor csak a b\u00f6rt\u00f6nviseltek j\u00f6hettek sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba. Hirtelen divatba j\u00f6tt az oral history, de csup\u00e1n a kommunista rendszert leleplez\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kkal. Nos, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz nem leleplez, hanem kutat \u00e9s sine irae et studio bemutat egy val\u00f3s\u00e1gszeletet. Ez a tud\u00e1s se nem objekt\u00edv, se nem v\u00e9gleges. Ilyen nincs a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokban. Persze nem szomorkodtam, mert a fordulat ut\u00e1ni \u00e9vekben rengeteg volt a kih\u00edv\u00e1s. A H\u00e9t szerkeszt\u00e9se mellett mindenf\u00e9le, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1ra h\u00edvtak, de a legnagyobb kih\u00edv\u00e1st a Bukaresti Egyetem \u00fajonnan l\u00e9trehozott Sajt\u00f3- \u00e9s Kommunik\u00e1ci\u00f3tudom\u00e1nyi Kara jelentette. 1990 \u0151sz\u00e9n kezdtem ott tan\u00edtani, f\u0151leg elm\u00e9leti \u00e9s alkalmazott t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokat. K\u00e9t \u00e9vig m\u00e9g A H\u00e9tn\u00e9l is dolgoztam, de a k\u00e9t nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hivat\u00e1st nem lehetett azonos sz\u00ednvonalon folytatni. Az egyetemet v\u00e1lasztottam. A H\u00e9t azt\u00e1n \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre, tal\u00e1n egy \u00e9v m\u00falva meg is sz\u0171nt. Egy\u00e9bk\u00e9nt ez lett a sorsa a legt\u00f6bb bukaresti magyar lapnak. \u00c9rdemes lenne meg\u00edrni ennek a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is.
\n\u2013 Mikor ker\u00fclhetett \u00fajra napirendre a ’80-as \u00e9vek oral history gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se?<\/strong>
\n– Az egyetemi kar \u00e9p\u00edt\u00e9se el\u00e9g sok gonddal j\u00e1rt. Bele is betegedtem. Teh\u00e1t a ’90-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n k\u00e9nytelen voltam bel\u00e1tni, hogy \u201e\u00fajra kell gombolni a mell\u00e9nyt”. Vagyis az egyetemi \u00e9letben ink\u00e1bb a kutat\u00e1s mellett d\u00f6nt\u00f6ttem a szervez\u00e9s-vezet\u00e9s rov\u00e1s\u00e1ra. A ’80-as \u00e9vek anyag\u00e1b\u00f3l meg\u00edrtam egy szervezetszociol\u00f3giai szeml\u00e9let\u0171 szociol\u00f3giat\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1t, \u00e9s kiadtam a H. H. Stahllal k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fak k\u00f6tet\u00e9t. Ennek sikere arra sarkallt, hogy folytassam a bukaresti kisebbs\u00e9gek \u00e9s a gustista interj\u00fak sajt\u00f3 al\u00e1 rendez\u00e9s\u00e9t. Elm\u00falt a maniheizmus, a vagy-vagy kora. Mondanom sem kell, hogy megint a feles\u00e9gem seg\u00edtett. A vil\u00e1g nagyot v\u00e1ltozott, teh\u00e1t a r\u00e9gebben leg\u00e9pelt anyagot most m\u00e1r elektronikusan k\u00e9rte a kiad\u00f3. Ezt a m\u0171veletet \u0151 v\u00e9gezte el, s\u0151t a jegyzeteket is \u0151 \u00edrta.
\n\u2013 Egyetemi tan\u00e1rk\u00e9nt lemondott \u00fajabb oral history interj\u00fak k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l?<\/strong>
\n\u2013 Nem. De kital\u00e1ltam azt, hogy a di\u00e1kok feladata lett az ilyen interj\u00fak k\u00e9sz\u00edt\u00e9se. Vagy 15 \u00e9ven \u00e1t minden \u00e9vfolyam di\u00e1kjai hoztak egy-egy \u00e9let\u00fat-interj\u00fat. Kilenc k\u00f6tet jelent meg eddig. Bevontam a di\u00e1kokat a szociol\u00f3giat\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sba is, most m\u00e1r a hatvanas-hetvenes \u00e9vek szociol\u00f3gusait faggatjuk felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00fckr\u0151l, munk\u00e1jukr\u00f3l.
\n\u2013 Doktor\u00e1tusvezet\u0151k\u00e9nt is szociol\u00f3giat\u00f6rt\u00e9nettel foglalkozik?<\/strong>
\n\u2013 Term\u00e9szetesen. Csak olyan jel\u00f6ltet fogadtam, aki ebb\u0151l a t\u00e1g t\u00e9mak\u00f6rb\u0151l sz\u00e1nd\u00e9kozott megszerezni a doktori c\u00edmet. Azok emelkedtek ki tan\u00edtv\u00e1nyaim k\u00f6z\u00fcl, akik fontosabbnak tekintett\u00e9k a kutat\u00e1st, mint mag\u00e1t a c\u00edmet. Doktori iskol\u00e1m gyorsan \u2013 inform\u00e1lis \u2013 m\u0171helly\u00e9 alakult, \u00e9s Cooperativa G n\u00e9ven meg is tal\u00e1lhat\u00f3 az interneten. Minthogy a Gusti-iskola nem volt bez\u00e1rk\u00f3z\u00f3, etnocentrikus t\u00e1rsas\u00e1g, jelent\u0151s magyar kapcsolatokkal is rendelkezett a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban. Ezeket az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket erd\u00e9lyi magyar doktoranduszok vizsg\u00e1lt\u00e1k. Disszert\u00e1ci\u00f3juk megjelentet\u00e9se rom\u00e1n nyelven jelent\u0151s esem\u00e9ny volt, mert err\u0151l a kapcsolatr\u00f3l m\u00e9g a j\u00f3l t\u00e1j\u00e9kozott rom\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9giek sem tudtak.
\n\u2013 Tudom, hogy a Sapientia cs\u00edkszeredai kar\u00e1n is dolgozik.<\/strong>
\n\u2013 Igen, megalakul\u00e1sa \u00f3ta. 2001-ben k\u00e9rtek fel a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi tansz\u00e9k megszervez\u00e9s\u00e9re. Szociol\u00f3giai \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3tudom\u00e1nyi oktat\u00e1st ind\u00edtottunk. Nyilv\u00e1n az\u00e9rt Cs\u00edkszered\u00e1ban, mert ott a m\u00e1r eml\u00edtett KAM tev\u00e9kenys\u00e9ge indokot \u00e9s teret biztos\u00edtott a kutat\u00e1s \u00e9s az oktat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. Neh\u00e9z volt az indul\u00e1s, mert sokan konkurenci\u00e1t l\u00e1ttak a Sapienti\u00e1ban. Hogy a szakokat akkredit\u00e1ltathassuk, tan\u00e1csad\u00f3i szerepet v\u00e1llaltam az Oktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumban, hogy k\u00f6zel lehessek a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i helyekhez, s\u0151t az ARACIS-ba is bet\u00e1rsultam ugyanolyan okok miatt. Azt\u00e1n, akkredit\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n, lemondtam a tan\u00e1csad\u00f3i szerepr\u0151l. Mindig is jobban \u00e9rdekelt a kutat\u00e1s.
\n\u2013 \u00c9s Szered\u00e1ban mit kutat?<\/strong>
\n\u2013 Meg fog lep\u0151dni: ott is Bukarest-vonzat\u00fa t\u00e9m\u00e1t figyelek \u00e9vek \u00f3ta. Sapienti\u00e1s di\u00e1kjaim oral history felv\u00e9teleket k\u00e9sz\u00edtenek olyan id\u0151s sz\u00e9kelyekkel, akik t\u00f6bb-kevesebb id\u0151t t\u00f6lt\u00f6ttek Bukaresben 1989 el\u0151tt. Mert l\u00e9tezett \u00e9s l\u00e9tezik egy m\u00e1sik magyar Bukarest is, amir\u0151l nem sz\u00f3lt a kr\u00f3nika.<\/p>\n

\n

Az interj\u00fat dr. Bencze Mih\u00e1ly k\u00e9sz\u00edtette<\/strong><\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Bukaresti Magyar \u00c9let, 2018. november 15.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Rost\u00e1s Zolt\u00e1n, a Bukaresti Egyetem tan\u00e1ra 1946. december 28-\u00e1n sz\u00fcletett Sz\u00e9kelyudvarhelyen. Iskol\u00e1it Erd\u0151szentgy\u00f6rgy\u00f6n \u00e9s Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen v\u00e9gezte. Kolozsv\u00e1ri egyetemi tanulm\u00e1nyai befejezt\u00e9vel helyezt\u00e9k Bukarestbe. \u2013 K\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada Bukarestben \u00e9l. De vannak bukaresti eml\u00e9kei kor\u00e1bbi id\u0151szakr\u00f3l is? \u2013 Ny\u00e1ri oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1s alkalm\u00e1val j\u00e1rtam el\u0151sz\u00f6r Bukarestben. \u00dagy hatodikos lehettem. K\u00e1nikula, f\u00e1rads\u00e1g, mert egy hete \u00faton voltunk. Kev\u00e9s dologra eml\u00e9kszem. […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122],"tags":[],"class_list":["post-80114","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80114","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=80114"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80114\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=80114"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=80114"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=80114"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}