{"id":80409,"date":"2018-12-01T03:00:10","date_gmt":"2018-12-01T03:00:10","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80409"},"modified":"2018-12-03T12:45:12","modified_gmt":"2018-12-03T12:45:12","slug":"vendegul-lattuk-a-hetedik-bemutatkozik","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80409","title":{"rendered":"Vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1ttuk: A Hetedik bemutatkozik"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

Id\u0151r\u0151l id\u0151re online irodalmi testv\u00e9rlapok bemutatkoz\u00e1s\u00e1ra is sort ker\u00edt\u00fcnk. A Hetedik<\/a> az els\u0151 a sorban. A v\u00e1logat\u00e1s a vend\u00e9gszerkeszt\u0151s\u00e9g munk\u00e1ja. Sz\u00edvesen adtunk helyet a k\u00f6zel h\u00e1rom esztend\u0151s irodalmi m\u0171hely alkot\u00f3inak, meg\u00fajult honlapunkon!<\/strong><\/p>\n

\n

A magyar irodalmi \u00e9letben az az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s maradt el, ami orsz\u00e1gunk \u00e9s t\u00e1rsadalmunk \u00e9let\u00e9ben is l\u00e1that\u00f3, mivel az elm\u00falt \u00e9vtizedekben nem t\u00f6rt\u00e9nt \u00e1tfog\u00f3 meg\u00fajul\u00e1s. Az irodalommal foglalkoz\u00f3k ma is kasztokra szakadtan \u00e9lnek, s\u0151t, ezt a kasztosod\u00e1st \u00e9ppen azok er\u0151s\u00edtik, akik val\u00f3di befoly\u00e1ssal rendelkeznek.
\nSok tehets\u00e9ges \u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6lt\u0151 nem jut el a val\u00f3di megm\u00e9rettet\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9ig, \u00e9s nem kap m\u00e9lt\u00f3 elismer\u00e9st, mert nem tagja bizonyos k\u00f6r\u00f6knek.
\nAz \u00edgy elfelejtett alkot\u00f3k vil\u00e1g\u00e1ban nem tal\u00e1ltam olyan m\u0171helyt, amely ak\u00e1r csak t\u00f6rekedne is r\u00e1, hogy elfogults\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl kutassa, felmutassa \u00e9s meg\u0151rizze a val\u00f3di \u00e9rt\u00e9ket a jelennek \u00e9s az ut\u00f3kornak. Azokat az \u00e9rt\u00e9keket, amelyeket m\u00e1sok passz\u00edv, vagy akt\u00edv magatart\u00e1ssal \u00edt\u00e9ln\u00e9nek feled\u00e9sre.
\nEz\u00e9rt j\u00f6tt l\u00e9tre A Hetedik.
\nAlkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk havi periodikak\u00e9nt hoz l\u00e9tre online foly\u00f3iratot. Szerkeszt\u00e9si elveink csup\u00e1n az embertelen eszm\u00e9k hirdet\u00e9s\u00e9t z\u00e1rj\u00e1k ki. \u00cdgy minden alkot\u00f3t k\u00e9szek vagyunk befogadni, aki emberi \u00e9s m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9keket mutat fel.
\nSzerkeszt\u0151ink maguk is alkot\u00f3k. Azonban nem csup\u00e1n az alkot\u00f3i tehets\u00e9g j\u00e1tszott szerepet a kiv\u00e1laszt\u00e1sukban, hanem az is, hogy ezt a munk\u00e1t fegyelmezetten, a feladat ir\u00e1nti al\u00e1zattal \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9ggel v\u00e9gzik h\u00f3napr\u00f3l-h\u00f3napra.
\nA Hetedik szerkeszt\u0151i g\u00e1rd\u00e1ja bizony\u00edtotta r\u00e1termetts\u00e9g\u00e9t!
\nJelenleg 16 akt\u00edv szerkeszt\u0151vel dolgozunk, de a munk\u00e1nkat seg\u00edti m\u00e9g k\u00e9t olvas\u00f3szerkeszt\u0151 is. A m\u00e1r nem akt\u00edv \u00e9s elhunyt szerkeszt\u0151ket, \u00e9s egy hat\u00e1rozott id\u0151re bekapcsol\u00f3d\u00f3 vend\u00e9gszerkeszt\u0151ket is figyelembe v\u00e9ve, eddig mintegy harminc nagyszer\u0171 ember dolgozott\/dolgozik az\u00e9rt, hogy A Hetedik \u00fajra \u00e9s \u00fajra megjelenhessen.
\nSzerz\u0151ink sz\u00e1ma k\u00f6zel\u00edt a h\u00e1romsz\u00e1zhoz.
\nA k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mokkal egy\u00fctt eddig 37 alkalommal jelentkezt\u00fcnk az online t\u00e9rben, \u00e9s 4 alkalommal k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk nyomtatott lapsz\u00e1mot. 2019-t\u0151l pedig tervezz\u00fck, hogy rendszeresen, minden negyed\u00e9vben megjelen\u00fcnk nyomtat\u00e1sban.
\nA szerkeszt\u00e9si munkafolyamat k\u00e9t f\u0151bb r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll; az els\u0151ben anonim m\u00f3don b\u00edr\u00e1lunk.
\nA szerkeszt\u0151k a szerz\u0151 kil\u00e9t\u00e9nek ismerete n\u00e9lk\u00fcl mondanak v\u00e9lem\u00e9nyt az egyes m\u0171vekr\u0151l, minden egyes m\u0171r\u0151l ketten, vagy h\u00e1rman, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. Azt, hogy az adott \u00edr\u00e1s tov\u00e1bbmegy-e a k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e1zisba, k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen, egybehangz\u00f3 szerkeszt\u0151i v\u00e9lem\u00e9ny (k\u00e9t igen) d\u00f6nti el.
\nA m\u00e1sodik szakaszban a F\u0151szerkeszt\u0151k \u00e9s a Rovatvezet\u0151k \u00e9rt\u00e9kelik a m\u0171veket, tov\u00e1bbsz\u0171rve \u00e9s rovatokba sorolva a megjelen\u00e9sre javasolt alkot\u00e1sokat.
\nEz a m\u00f3dszer id\u0151- \u00e9s munkaig\u00e9nyes. Ez\u00e9rt egy-egy \u00edr\u00e1s \u00e1tfut\u00e1sa 3 \u00e9s 6 h\u00e9t k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nik meg. A megjelen\u00e9s nem mindig azonnali, hiszen a kimen\u0151 tartalom szerkeszt\u00e9s\u00e9n\u00e9l tematikai v\u00e1logat\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nik. Hab\u00e1r szerz\u0151ink t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t mi magunk k\u00e9rj\u00fck fel arra, hogy n\u00e1lunk publik\u00e1ljanak, t\u00edz be\u00e9rkezett alkot\u00e1sb\u00f3l olykor csak n\u00e9gy jelenik meg.
\nEzt a munkam\u00f3dszert igyeksz\u00fcnk folyamatosan finom\u00edtani, hogy A Hetedik k\u00edn\u00e1lat\u00e1ban mindig magas sz\u00ednvonal\u00fa alkot\u00e1sok szerepeljenek.
\nMeggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk, hogy szerz\u0151ink \u00e9rdeke is az, hogy alapos \u00e9s hiteles v\u00e1logat\u00e1ssal ink\u00e1bb kevesebbet jelentess\u00fcnk meg a be\u00e9rkezett m\u0171vekb\u0151l, de b\u00edrjon hiteles\u00edt\u0151 er\u0151vel az, hogy n\u00e1lunk jelent meg adott \u00edr\u00e1suk.
\n\u00c1m A Hetedik nem csak az online t\u00e9rben l\u00e9tezik m\u00e1r, \u00e9s nem csak pap\u00edralapon van jelen. Az elm\u00falt id\u0151szakban t\u00f6bb helyr\u0151l is kaptunk megtisztel\u0151 megh\u00edv\u00e1st rendhagy\u00f3 irodalom\u00f3ra megszervez\u00e9s\u00e9re \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1kba, besz\u00e9lget\u00e9sre invit\u00e1ltak t\u00f6bb kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nybe (pl. k\u00f6nyvt\u00e1rakba, m\u0171vel\u0151d\u00e9si k\u00f6zpontokba stb.) az orsz\u00e1g sz\u00e1mos helysz\u00ednein, s\u0151t, szerepelt a szerkeszt\u0151s\u00e9g region\u00e1lis TV-ben is.
\nTessz\u00fck a dolgunkat, megy\u00fcnk el\u0151re.<\/p>\n

2019-ben m\u00e1r, janu\u00e1r 26-\u00e1n, a 3.sz\u00fclet\u00e9snapunkat \u00fcnnepelj\u00fck!<\/em><\/p>\n

A szerkeszt\u0151s\u00e9g tagjai:<\/strong><\/p>\n

F\u0151szerkeszt\u0151k:
\nNagy Imre, F\u00e1bi\u00e1n J\u00f3zsef.<\/strong>
\nRovatvezet\u0151k:
\nF\u00e1bi\u00e1n J\u00f3zsef, Siska P\u00e9ter, Vir\u00e1g Bal\u00e1zs Face.<\/strong>
\nTov\u00e1bbi akt\u00edv szerkeszt\u0151ink:
\nA. T\u00fari Zsuzsa, Bak Rita, Csat\u00f3 Gyula, Egerv\u00e1ri J\u00f3zsef, Ferenczfi J\u00e1nos, Ferenczfi-Farag\u00f3 Eszter, Ha\u00e1sz Ir\u00e9n, Nagy Antal R\u00f3bert, P\u00e1pay Eszter, Partmann Tibor, P\u0151d\u00f6r Gy\u00f6rgy, Simon Adri.<\/strong>
\nKor\u00e1bban szerkeszt\u0151ink voltak:
\nCsipp\u00e1n P\u00e9ter, Fab\u00f3k Endre, Litv\u00e1n \u00c1d\u00e1m, Nagy Andrea, Payer Imre, Szecs\u0151dy P\u00e9ter.<\/strong>
\nElhunyt szerkeszt\u0151ink:
\nKapui \u00c1gota, Litv\u00e1n P\u00e9ter.<\/strong>
\nOlvas\u00f3szerkeszt\u0151k:
\nMagyar Fruzsina, Barz\u00f3 M\u00e1t\u00e9<\/strong>. A kor\u00e1bbiakban r\u00e9szt vett a munk\u00e1ban olvas\u00f3szerkeszt\u0151k\u00e9nt Herpai Blanka \u00e9s Vasi Ferenc Zolt\u00e1n<\/strong> is.<\/p>\n

Nincs t\u00f6k\u00e9letes munka, de eredm\u00e9nyes igen! Hiteles, a m\u00e1sok \u00e1ltal elfelejtett \u00e9rt\u00e9keket k\u00e9pvisel\u0151 irodalmi foly\u00f3iratot \u00e9s alkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00e9p\u00edt\u00fcnk. \u00c9rt\u00e9ket teremt\u00fcnk.
\nA Hetedik: irodalom a jav\u00e1b\u00f3l!
\nK\u00f6sz\u00f6nj\u00fck, hogy olvass\u00e1k! K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck bizalmukat, hogy elk\u00fcldik hozz\u00e1nk m\u0171veiket!<\/p>\n

Ferenczfi J\u00e1nos<\/strong><\/em>
\nAlap\u00edt\u00f3<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

Szemelv\u00e9nyek a \u201ehetedikes\u201d alkot\u00f3k munk\u00e1ib\u00f3l:<\/strong><\/h2>\n
\n

SISKA P\u00c9TER<\/strong><\/p>\n

Aktai\u00f3n kuty\u00e1i<\/strong><\/h2>\n

L\u00e1ttalak t\u00e9ged.
\nMost az \u00e1gak
\nk\u00f6z\u00f6tt, fejjel lefel\u00e9
\na val\u00f3s\u00e1got
\nellen\u0151rz\u00f6m: \u00f6t ujj,
\njegygy\u0171r\u0171.<\/p>\n

A kuty\u00e1im m\u00e1r
\nk\u00f6zel j\u00e1rnak \u2013<\/p>\n

m\u00e9g egyszer,
\nutolj\u00e1ra
\nv\u00e9giggondolom
\ntested.<\/p>\n

Par\u00fazia<\/strong><\/h2>\n

\u2013 az asszony
\na f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban \u00e1ll,
\ndarabokban
\nj\u00f6n fel
\nbel\u0151le a cs\u00f6nd.
\nMegmossa
\naz arc\u00e1t.
\nA t\u00fck\u00f6rbe n\u00e9z \u2013<\/p>\n

a f\u00e9rfi
\nz\u00e1rt ajt\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt
\n\u00f6nmag\u00e1t \u00edrja.
\nMeg\u00e1ll, az \u00f3r\u00e1ra n\u00e9z.
\nNem j\u00e1r \u2013<\/p>\n

a gyermek
\na sz\u0151nyegen \u00fcl,
\napr\u00f3 ujjain
\nn\u00e9m\u00e1n
\nIsten v\u00e9gtelen
\ntitkait
\nsz\u00e1molja.<\/p>\n

Cs\u00f6ngetnek \u2013<\/p>\n

K\u00e1na\u00e1n, v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s<\/strong><\/h2>\n

Lassan \u00e1ttetsz\u0151v\u00e9 v\u00e1lunk
\nmi magunk is.<\/p>\n

A n\u0151, aki
\nmellettem \u00fcl, nem \u00e9rti
\nazt, ami t\u00f6rt\u00e9nik.
\nG\u00f6rcs\u00f6sen szor\u00edtja
\na kezem. A szerelv\u00e9ny
\nnem mozdul,<\/p>\n

vil\u00e1g\u00edt a t\u00e1j. Felold\u00f3dik
\naz \u00e9gben \u2013<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> 1984-ben sz\u00fcletett Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n. A Miskolci Egyetemen v\u00e9gzett, magyar szakos tan\u00e1rk\u00e9nt dolgozik. Verseivel 2004-ben a Kaleidoszk\u00f3p Versfesztiv\u00e1l d\u00edjazottjai k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclt, \u00e9s m\u00e9g ebben az \u00e9vben tagja lett a Fecske Csaba \u00e1ltal vezetett \u00daj Holnap St\u00fadi\u00f3nak, illetve a Fiatal \u00cdr\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek. A Hetedik c. f\u00fcggetlen irodalmi \u00e9s kultur\u00e1lis foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je. Publik\u00e1lt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00daj Holnap, Zempl\u00e9ni M\u00fazsa, Ex Symposion, A V\u00f6r\u00f6s Postakocsi, Partium c. foly\u00f3iratokban, illetve t\u00f6bb antol\u00f3gi\u00e1ban. K\u00f6tetei: Szt\u00e1zis (2013), P\u00e1rhuzamos kir\u00e1lys\u00e1gok (2015).<\/em><\/p>\n

\n

EGERV\u00c1RI J\u00d3ZSEF<\/strong><\/p>\n

Cs\u00e1rli<\/strong><\/h2>\n

M\u00e1r a m\u00falt \u00e9vezredben is hozz\u00e1tartozott a v\u00e1rosk\u00e9phez, v\u00e9zna virg\u00e1csaival oly gyorsan tudta tekerni citroms\u00e1rga biciklij\u00e9t, mint senki m\u00e1s, n\u00e9ha m\u00e9g a Babett\u00e1val k\u00f6zleked\u0151 h\u00f6lgyeket is versenyre k\u00e9sztette. Alig v\u00e1ltozott valamit az \u00e9vtizedek alatt, kicsit v\u00e9konyabb sz\u00e1l\u00fara metszette az id\u0151 bozontos haj\u00e1t, \u0151szebbre festette gondosan ny\u00edrt szak\u00e1ll\u00e1t. Senki nem ismerte az \u00e9letkor\u00e1t, t\u00e1n csak orvosa \u00e9s az \u0151t igazoltat\u00f3 fiatal rend\u0151r\u00f6k.
\nCs\u00e1rli egyed\u00fcl \u00e9lt, sz\u00fclei meghaltak m\u00e1r r\u00e9gen; kom\u00e1m, \u00e9n is meghalok egyszer, anya mondta, \u00e9s azt is mondta, ne f\u00e9ljek, v\u00e1rni fog r\u00e1m, citromos-t\u00far\u00f3s palacsint\u00e1val, olyannal, amilyet csak \u0151 tudott s\u00fctni; h\u00e1t, nem f\u00e9lek \u00e9n a hal\u00e1lt\u00f3l, olyan lesz, mintha elaludn\u00e9k az ablak el\u0151tt, a kock\u00e1s pl\u00e9dembe burkol\u00f3zva, l\u00e1bamat felt\u00e9ve a puffra, s amikor fel\u00e9bredek, anya ott v\u00e1r.
\nCs\u00e1rli enyh\u00e9n \u00e9rtelmi fogyat\u00e9kos volt, \u00e1m mindig olvasott, amikor csak tehette. Mindent. \u00dajs\u00e1got, k\u00f6nyvet, Bibli\u00e1t, kereskedelmi sz\u00f3r\u00f3anyagot, g\u00e1zsz\u00e1ml\u00e1t, plak\u00e1tot, furcsa agy\u00e1val mindent megjegyzett, mindent vissza tudott mondani, autista von\u00e1sokat mutatott, mik\u00f6zben allergi\u00e1val \u00e9s epilepszi\u00e1val k\u00fczd\u00f6tt, s egy ves\u00e9vel sz\u00fcletett.
\nCs\u00e1rlit vagy szerette az ember, vagy nem. Cs\u00e1rli is vagy szerette az embereket, vagy nem, \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen r\u00e1\u00e9rzett, hogy kivel \u00e9rdemes sz\u00f3ba elegyedni, kinek kell seg\u00edteni, s kit \u00e9rdemes nagy \u00edvben elker\u00fclni. Akkora sz\u00edve volt, ak\u00e1r egy m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e1zkaz\u00e1n, legal\u00e1bb annyi melegs\u00e9ggel is. Anya mondta, hogy j\u00f3 legyek, am\u00edg nem tal\u00e1lkozunk, vigyorodott el, k\u00f3cos fogsora mindig feh\u00e9ren csillant.
\nEgy napon a parkban tal\u00e1lkoztam vele, kedvetlen\u00fcl intett, nem \u00fagy mint m\u00e1skor; l\u00e1ttam, nagy a baj. K\u00e9rdeznem se kellett, kifakadt bel\u0151le a sz\u00f3, \u00e1ramlott, ahogyan a fert\u0151z\u00f6tt sebb\u0151l a genny. Cs\u00e1rli nehezen t\u0171rte az igazs\u00e1gtalans\u00e1got, f\u00e1jt neki, cs\u00edpte a szem\u00e9t, k\u00f6nnyezett t\u0151le, szor\u00edtotta mellkas\u00e1t; h\u00fclye vagyok \u00e9n?, k\u00e9rdezte t\u0151lem, anya nem mondta ezt, anya szeretett. Nem sokon m\u00falott, hogy els\u00edrja mag\u00e1t. Kostos atya \u00fcv\u00f6lt\u00f6tt vele, te h\u00fclye idi\u00f3ta, any\u00e1d forog a s\u00edrj\u00e1ban, mert ilyen nem norm\u00e1lis k\u00f6lyke van, takarodj innen! Cs\u00e1rli nem \u00e9rtette, mi a baj, samponnal, sik\u00e1rkef\u00e9vel megtiszt\u00edtotta a megfesz\u00edtett Krisztus bronztest\u00e9t, piszkos volt, z\u00f6ld foltok \u00e9ktelenkednek az oldal\u00e1n, megigazgatta a t\u00f6viskoszor\u00fat J\u00e9zus homlok\u00e1n, a keresztet is megcsuszolta, ut\u00e1na lefestette fekete fest\u00e9kkel. Kostos atya tajt\u00e9kzott, Cs\u00e1rli pedig csak \u00e1llt el\u0151tte n\u00e9m\u00e1n, l\u00f3g\u00f3 karokkal, lehajtott fejjel, \u00fagy \u00e9rezte, kit\u00e9ptek a lelk\u00e9b\u0151l egy darabot. A pap nem bocs\u00e1tott meg neki, \u0151 sem bocs\u00e1tott meg az aty\u00e1nak. Soha t\u00f6bb\u00e9 nem tette be l\u00e1b\u00e1t a templomba, soha t\u00f6bb\u00e9 nem ment f\u00fcvet ny\u00edrni, vir\u00e1got \u00fcltetni, s\u00f6pr\u00f6getni, takar\u00edtani, m\u00e9g a fej\u00e9t is elford\u00edtotta, amikor a t\u00e9ren biciklizett kereszt\u00fcl.
\nCs\u00e1rli t\u00e9len megf\u00e1zott, t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1st kapott, a k\u00f3rh\u00e1zban k\u00f6t\u00f6tt ki. K\u00e9tnaponta megl\u00e1togattam, vittem neki forr\u00f3 h\u00faslevest, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t, csokol\u00e1d\u00e9t. Lassan t\u00e9rt vissza bel\u00e9 az \u00e9let, mintha m\u00e1r nem is igaz\u00e1n akarn\u00e1, mintha m\u00e1r nem leln\u00e9 benne \u00f6r\u00f6m\u00e9t.
\nA futball-vil\u00e1gbajnoks\u00e1got a kisv\u00e1ros f\u0151ter\u00e9n fel\u00e1ll\u00edtott kivet\u00edt\u0151n n\u00e9zte, sokkal sz\u00f3tlanabb volt, mint r\u00e9gen, de m\u00e9g mindig szeretett az emberek k\u00f6z\u00f6tt forgol\u00f3dni, m\u00e1lnasz\u00f6rp\u00f6t ivott, minden este k\u00e9t kors\u00f3val, s mindig a gyeng\u00e9bb csapatnak szurkolt. Ma sem j\u00e1tszanak a magyarok?, k\u00e9rdezte a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00fcl\u0151kt\u0151l, pedig \u0151 legsz\u00edvesebben nekik drukkolna.
\nA d\u00f6nt\u0151 napj\u00e1n is ott \u00fccs\u00f6rg\u00f6tt a kivet\u00edt\u0151 el\u0151tt, kez\u00e9ben az elmaradhatatlan m\u00e1ln\u00e1s kors\u00f3val, a franci\u00e1knak drukkolt, im\u00e1dta a k\u00e9k mez\u00fcket. Amikor gy\u0151ztek, k\u00f6nnyes szemmel \u00fccs\u00f6rg\u00f6tt; anya is biztosan nekik szurkolt volna, jelentette ki, \u0151 is \u00f6r\u00fclne, hogy nyertek. Sz\u00e9p volt a ruh\u00e1juk, tette hozz\u00e1 mosolyogva, sz\u00e9pek voltak azok a barna b\u0151r\u0171, villog\u00f3 szem\u0171, izmos fi\u00fak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00edzes. \u0150 futott a leggyorsabban, majdnem olyan gyorsan, mint ahogyan \u00e9n, vigyorgott.
\nN\u00e9h\u00e1ny napig nem tal\u00e1lkoztunk, azt\u00e1n cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n d\u00e9lut\u00e1n, amikor j\u00f6ttem haza Budapestr\u0151l, a f\u0151t\u00e9ren \u00f6sszefutottunk. \u00dclt a padon \u00e9s elm\u00e9ly\u00fclten olvasott. Meg\u00e1lltam el\u0151tte. Lassan feln\u00e9zett r\u00e1m, elmosolyodott. Gy\u0151ztek, jelentette ki. Mert \u0151k voltak a legjobbak.
\nN\u00e9zd, Cs\u00e1rli, mit vettem, h\u00faztam el\u0151 t\u00e1sk\u00e1mb\u00f3l a nejlonszatyrot. Le\u00fcltem mell\u00e9 a padra, lassan, nagyon lassan nyitottam ki a szatyor sz\u00e1j\u00e1t, \u00e9rdekl\u0151dve figyelt. El\u0151h\u00faztam a szatyorb\u00f3l a mezt, sz\u00e9tnyitottam, Cs\u00e1rlinak elkerekedett a szeme. A franci\u00e1k ruh\u00e1ja, a sz\u00e9p k\u00e9k ruh\u00e1ja, \u00e1muldozott, neked van ilyened, nagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k. Nem, Cs\u00e1rli, ez nem az eny\u00e9m, n\u00e9zd csak meg jobban, mondtam, s megford\u00edtottam a mezt, n\u00e9zd csak, mi van r\u00e1\u00edrva.
\nCs\u00e1rli lassan olvasni kezdte: CS\u00c1RLI! T\u00edzes sz\u00e1m. Elhallgatott, mozdulatlanul b\u00e1multa a mezt \u00e9s ism\u00e9t elolvasta, hangosan: CS\u00c1RLI! T\u00edzes sz\u00e1m.
\nA ti\u00e9d Cs\u00e1rli, nyomtam a kez\u00e9be. Vedd le az inget, gyere, azonnal fel kell pr\u00f3b\u00e1lnod.
\nZavartan vetk\u0151z\u00f6tt, azt\u00e1n nehezen beleb\u00fajt a mezbe. Kih\u00fazta mag\u00e1t. Cs\u00e1rli, a t\u00edzes, hadarta, m\u00e1r nevetett. Meg fogom mutatni any\u00e1nak is. Igen. \u00c9s elmondom, hogy t\u0151led kaptam. \u00c9s azt is elmondom, hogy vannak m\u00e9g j\u00f3emberek ezen a f\u00f6ld\u00f6n, akiket kell szeretni, mert t\u0151l\u00fck lesz jobb itt minden.
\nV\u00e1ratlanul mag\u00e1hoz \u00f6lelt, olyan szorosan, hogy alig kaptam leveg\u0151t. Azt\u00e1n pedig, amikor elengedett, kapkodtam a leveg\u0151t, szapor\u00e1n, m\u00e9lyen, mert a szemem is bef\u00e1tyolosodott, biztosan Cs\u00e1rli er\u0151teljes \u00f6lel\u00e9s\u00e9t\u0151l.
\n\u201cAz l\u00e9gy, aki vagy, \u00e9rezd j\u00f3l magad, ha elhaj\u00f3zol hossz\u00fa vizeken…\u201d, \u00e9nekelte t\u00f6k\u00e9letesen tiszt\u00e1n, pontosan Cs\u00e1rli a Charley n\u00f3t\u00e1j\u00e1t, k\u00f6zben boldogan himb\u00e1lta cs\u00edp\u0151j\u00e9t \u00e9s annyira ragyogott a szeme, mintha csillog\u00f3 gy\u00e9m\u00e1ntokat rejtegetne benn\u00fck, melyeken a ny\u00e1ri napf\u00e9ny penderedett t\u00e1ncra.
\n\u00dcltem a padon \u00e9s n\u00e9ztem \u0151t, \u00e9lveztem hat\u00e1rtalan \u00f6r\u00f6m\u00e9t, amint mutogatta mez\u00e9t a j\u00e1r\u00f3kel\u0151knek, s kezdtem \u00e9n is elhinni, amit mondott: vannak m\u00e9g j\u00f3emberek ezen a f\u00f6ld\u00f6n, akiket szeretni kell, mert t\u0151l\u00fck lesz itt jobb minden.<\/p>\n

Az irodalom rejtelmei<\/strong><\/h2>\n

Valami olyasmit mondt\u00e1l, hogy a szavak csak szavak, s akkor \u00e1llnak \u00f6ssze k\u00f6lt\u00e9szett\u00e9, ha tehets\u00e9g is van hozz\u00e1, fels\u0151 fogsoroddal r\u00e1harapt\u00e1l finoman als\u00f3 ajkadra, \u00f6ntudatlan mozdulat, mindig akkor teszed, ha er\u0151sen gondolkodsz, s j\u00f3 v\u00e1laszt akarsz adni, harapt\u00e1l egyet a pog\u00e1cs\u00e1b\u00f3l is, egy morzsa behullott dekolt\u00e1zsodba, \u00e9szre sem vetted.
\nA l\u00e9t borzalmass\u00e1g\u00e1ban \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r \u00e9reztem, ak\u00e1r morzsak\u00e9nt is boldog lehetn\u00e9k, de elhessegettem a gondolatot, mert t\u00f6bbre v\u00e1gytam, t\u00f6bbet akartam a kispolg\u00e1ri m\u00e9zes k\u00f6cs\u00f6g ragad\u00f3ss\u00e1g\u00e1n\u00e1l, mely csak gy\u00e1vas\u00e1gba \u00e9s reszketeg v\u00e1gyakoz\u00e1sba tasz\u00edtja az embert, reprodukci\u00f3kba s\u0171r\u00edtve a m\u0171v\u00e9szet hatalmass\u00e1g\u00e1t a b\u00fator sz\u00edn\u00e9hez passzol\u00f3 k\u00e9pkeretben, Renoir, Monet, b\u00e1trabbaknak Vasarely, de semmi Chagall, Ernst, net\u00e1n Kondor B\u00e9la…
\nFinom ujjaiddal csipegetted a s\u00f3smogyor\u00f3t, folyamatosan besz\u00e9lt\u00e9l, rekedtes hangsz\u00ednedbe befurakodott az esti sz\u00e9l, mely a tet\u0151k felett rohang\u00e1lt, feh\u00e9r, \u00e1ttetsz\u0151 bl\u00fazod alatt sejtelmek domborultak, \u00e9s \u00e9n k\u00e9ptelen voltam figyelni az irodalom m\u00e9lys\u00e9geire, nem \u00e9rdekeltek abban a pillanatban a kort\u00e1rs k\u00f6lt\u0151k szenved\u00e9sei, lelem\u00e9nyei, t\u00e9rd f\u00f6l\u00f6tt \u00e9rt szokny\u00e1d, \u00e1tvetetted egyik l\u00e1badat a m\u00e1sikon, \u00e9s \u00e9n kezdtem \u00e9rt\u00e9kelni \u00e9s \u00e9rteni az \u00edvek \u00e9s form\u00e1k geometri\u00e1j\u00e1t, libben\u0151 hajtincseidben felfedeztem a sz\u00e9lcsatorn\u00e1k fizik\u00e1j\u00e1t, \u00e1m amikor eg\u00e9szen k\u00f6zel hajolt\u00e1l hozz\u00e1m, illatod \u0151r\u00fcletbe kergette szagl\u00f3szervemet, agyam v\u00e9szjelz\u00e9seket k\u00fcld\u00f6tt kezemnek, hogy maradjon v\u00e9gre nyugton, ne akarjon minden\u00e1ron meg\u00e9rinteni t\u00e9ged; kezdtem azt \u00e9rezni, v\u00e9gleg elvesztem.
\nA cs\u00f6nd l\u00f6kd\u00f6ste f\u00e9lre gondolataimat, k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zt\u00e9l r\u00e1m, mosolyogva, csod\u00e1lkozva, hogy m\u00e1r egy perce csak bel\u00e9d veszve b\u00e1mulok r\u00e1d, nem v\u00e1laszolok semmire, megmerevedve, belegabalyodva a pillanatba, nem \u00e9rezve \u00e9s \u00e9rz\u00e9kelve m\u00e1st, csak tekinteted, mely fogva tartott; elk\u00e9pzeltem, amint megcs\u00f3koln\u00e1lak, \u00f6sszeny\u00e1lazn\u00e1lak, minden\u00fctt, miut\u00e1n megvadultan kibontan\u00e1lak g\u00fany\u00e1db\u00f3l, mindb\u0151l, sorban, meggondolatlanul sz\u00e9tdob\u00e1lva.
\nFelnevett\u00e9l, k\u00f6zelebb \u00fclt\u00e9l hozz\u00e1m, megcs\u00f3kolt\u00e1l, \u00f6sszeny\u00e1lazt\u00e1l, minden\u00fctt, miut\u00e1n megvadultan, ak\u00e1r egy v\u00e1gyt\u00f3l \u0171z\u00f6tt n\u0151st\u00e9ny\u00e1llat, kibontott\u00e1l g\u00fany\u00e1mb\u00f3l, megkem\u00e9nyedtek szabadon ring\u00f3 melleid, pattan\u00e1sig fesz\u00fclve \u00e1gaskodtak mellbimb\u00f3id, hajad arcomba csap\u00f3dott, magad al\u00e1 gy\u0171rt\u00e9l, combjaid k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtva, magadba engedve, fuldokolva, jajongva, felszabad\u00edtva az eddig g\u00fazsba k\u00f6t\u00f6tt spiritu\u00e1lis er\u0151ket, egy ir\u00e1nyba \u00e1ll\u00edtva a megbolond\u00edtott molekul\u00e1kat, a begerjesztett elektronokat, felt\u00f6rve a mindens\u00e9g titkait.
\nAkkor \u00e9rtettem meg, semmihez sem el\u00e9g a tehets\u00e9g, kell hozz\u00e1 a szabads\u00e1g is, az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s, a mer\u00e9szs\u00e9g, meg\u00e9lve \u00e9s \u00e1t\u00e9lve legrejtettebb v\u00e1gyainkat, legtitkosabb elk\u00e9pzel\u00e9seinket a vil\u00e1g foly\u00e1s\u00e1r\u00f3l, mert minden gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g csak \u00fagy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g, ha teljess\u00e9g\u00e9ben \u00e9lj\u00fck meg, nem csak sz\u00e9pelg\u0151n, fanyalogva, m\u00edmelve a val\u00f3s\u00e1got, ketrecbe, bilincsbe z\u00e1rva er\u0151it \u00e9s indulatait.
\nAzt hiszem, nagyon szeretem Petri Gy\u00f6rgy verseit, mondtam halkan, \u00e9s im\u00e1dtam meztelens\u00e9g\u00fcnket.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Egerv\u00e1ri J\u00f3zsef vagyok, J\u00e1szber\u00e9nyben sz\u00fclettem 1962-ben, de Cegl\u00e9den \u00e9lek m\u00e1r huszon\u00f6t \u00e9ve. Semmif\u00e9le irodalmi v\u00e9gzetts\u00e9gem sincs, a k\u00f6telez\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos- \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskolai magyar \u00f3r\u00e1kon k\u00edv\u00fcl csak az olvas\u00e1s szeretete vonzott az \u00edr\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez mindenf\u00e9le kacskaring\u00f3s utakon.<\/em>
\nTizenh\u00e9t \u00e9vig \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1ssal foglalkoztam, egy kisv\u00e1rosi lapnak f\u0151szerkeszt\u0151je is voltam egy darabig, m\u00edg bele nem tenyerelt a politika, s mivel sosem szerettem b\u00e9rtollnok lenni, egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra elj\u00f6ttem az \u00fajs\u00e1gt\u00f3l. H\u00e9t \u00e9ve ism\u00e9t nekifogtam verseket, elbesz\u00e9l\u00e9seket, novell\u00e1kat \u00edrni, t\u00f6bb antol\u00f3gi\u00e1ban, internetes oldalon jelent meg \u00edr\u00e1som, 2017-t\u0151l A Hetedik egyik szerkeszt\u0151je vagyok.<\/em><\/p>\n

\n

SIMON ADRI<\/strong><\/p>\n

Bart\u00f3k elutazik<\/strong><\/h2>\n

Az asztalon, a kott\u00e1k lapjain
\ngl\u00e9d\u00e1ban \u00e1llnak kulcsok, hangjegyek.
\nEgy f\u00e9lsz\u00fcnet, \u00e9s basszus, violin;
\nmaholnap kihaj\u00f3zom, elmegyek
\nk\u00f6z\u00fcletek, h\u00edv \u00f3ce\u00e1n szele,
\n\u00c1merika, \u00faj, messzi otthonom,
\na zongor\u00e1m \u2013 egy hang is k\u00e1r bele \u2013
\nm\u00e1r n\u00e9m\u00e1n \u00e1ll, mint \u00fcres polcsorom.<\/p>\n

Kossuth-szimf\u00f3ni\u00e1m is m\u00e1r a m\u00falt\u00e9;
\ntengerent\u00falra hajt a harci k\u00edn,
\neml\u00e9kem n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6nny\u00e1ztatta kupl\u00e9,
\nt\u00fck\u00f6rb\u0151l n\u00e9z egy s\u00edr\u00f3 Harlekin.
\nErd\u00e9ly, Rom\u00e1nia \u00e9s Afrika
\nb\u0171nb\u0151l fogant ifj\u00fas\u00e1gom id\u00e9zik,
\nl\u00e1togat\u00f3ba j\u00f6v\u00f6k csak haza
\nha m\u00e9g, tal\u00e1n \u2013 a hadsereg len\u00e9z itt.<\/p>\n

Nem vagyok el\u00e9g d\u00e9lceg katon\u00e1nak,
\nh\u00e1l\u2019 Isten, hogy a sors \u00edgy szabta r\u00e1m.
\nBenny Goodman s a Columbia v\u00e1rnak,
\nNew York lesz mostant\u00f3l az \u00faj haz\u00e1m;
\nconcert\u00f3kkal \u00e9s szon\u00e1t\u00e1kkal fekszem
\nmostant\u00f3l, br\u00e1csaversenyt kompon\u00e1l
\nt\u00edz ujjam, meglesz\u00fcnk mi tizenketten,
\n\u0151k \u00e9s \u00e9n, \u00e9s a megv\u00e1lt\u00f3 hal\u00e1l.<\/p>\n

Most k\u00e9l a Nap a t\u00e1gas tengeren,
\na v\u00edzbe f\u00fajja kott\u00e1im a sz\u00e9l,
\nde nyelvem elhagyni m\u00e9g nem merem,
\nb\u00e1r n\u00e1lam tal\u00e1n l\u00e1gyabban zen\u00e9l.
\nKi tudja, mit f\u00faj arcunkba a holnap,
\nha h\u00e1bor\u00fa van, minden jeltelen \u2013
\nhaj\u00f3sinasok l\u00e1d\u00e1kat pakolnak.
\n\u0150sz van. K\u00e9kszak\u00e1ll\u00fa, utazz velem.<\/p>\n

Megtelt b\u0151r\u00f6nd\u00f6k ballad\u00e1ja<\/strong><\/h2>\n

Kilencvenkett\u0151 r\u00e9szeges \u0151sz\u00e9t
\nsz\u00edvtuk magunkba, \u00e9s rohantunk, mi
\nk\u00e9t, foszl\u00f3 cip\u0151j\u0171, sz\u00e9llelb\u00e9lelt
\nalak, k\u00e9t h\u00e1mozhatatlan krumpli;
\nj\u00e1tsszuk azt, hogy j\u00e1tszunk megint, mondtad,
\nmi voltunk D\u00e9sir\u00e9 \u00e9s Antoine,
\nt\u00fckr\u00f6z\u0151dt\u00fcnk koll\u00e9giumfalon,
\n\u00e9s lobogott rajtunk a kardig\u00e1n,
\nvolt git\u00e1rom. N\u00e9ha el\u0151vettem
\negyre ritk\u00e1bban, ahogy az \u00e9vek
\nm\u00faltak, \u00e9s Cseh Tam\u00e1sost\u00f3l minden,
\na fiatals\u00e1g is semmiv\u00e9 lett \u2013,
\n\u00e9s j\u00e1tszottuk, \u00e9n meg a nagy git\u00e1r,
\nhogy csak most nehogy el\u0151red\u0151lj\u00fcnk,
\nde megteltek az \u00e9vek \u00e9s megtelt
\nvel\u00fck minden haszn\u00e1lhat\u00f3 b\u0151r\u00f6nd;
\nahol megvannak a bakelitek,
\noda nem sokat j\u00e1rok, s a lemez-
\nj\u00e1tsz\u00f3 is tizen\u00f6t \u00e9ve d\u00f6gl\u00f6tt,
\nYoutube-ot hallgatni term\u00e9szetes;
\nalb\u00e9rletem vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony \u2013
\nalatta tal\u00e1n szikl\u00e1k \u00e9s tenger,
\nleugrani az ismeretlenbe
\nnem merek ma m\u00e1r bek\u00f6t\u00f6tt szemmel.
\nTam\u00e1s elment, mi meg m\u00e9g itt vagyunk,
\nnom\u00e1d indi\u00e1nt j\u00e1tszunk n\u00e9ha, meg
\nd\u00fadolunk, mert f\u00faj a sz\u00e9l \u00e9s zaj van,
\n\u00e9s dallamra s\u00fcket embert\u00f6meg.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> 1974. augusztus 22-\u00e9n sz\u00fcletett Szegeden.<\/em>
\n1992 \u00e9s 1998 k\u00f6z\u00f6tt tanulm\u00e1nyokat folytatott a J\u00f3zsef Attila Tudom\u00e1nyegyetem magyar, illetve irodalomelm\u00e9let \u00e9s interpret\u00e1ci\u00f3 speci\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9s szak\u00e1n. K\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1ri diplom\u00e1j\u00e1t 1998-ban kapta meg. 1998 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt Budapesten \u00e9lt, ezt k\u00f6vet\u0151en Szegedre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, majd 2010 \u00f3ta ism\u00e9t budapesti lakos. K\u00f6tetei: Komplemente (2010), F\u00f6ldereng\u00e9s (2015).<\/em>
\nA Spanyoln\u00e1tha, a Magyar Napl\u00f3, a Parnasszus, az Irodalmi Jelen stb. szerz\u0151je. 2010 \u00e9s 2014 k\u00f6zt a Gondolat Kiad\u00f3 sz\u00f6veggondoz\u00f3ja. 2010 \u00e9s 2012 k\u00f6zt a Dokk irodalmi port\u00e1l, 2014-t\u0151l a Holdkatlan sz\u00e9pirodalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti port\u00e1l szerkeszt\u0151je. 2017 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l az Irodalmi Jelen kritikarovat\u00e1nak szerkeszt\u0151je.<\/em>
\n2013-ban \u00e9s 2018-ban NKA-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt. 2015 \u00f3ta a Magyar \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g tagja.<\/em><\/p>\n

\n

F\u00c1BI\u00c1N J\u00d3ZSEF<\/strong><\/p>\n

Geol\u00f3giai t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s<\/strong><\/h2>\n

A patakmeder most sz\u00e1raz volt,
\na Nap t\u0171z\u00f6tt az \u00e1gak k\u00f6z\u00f6tt.
\nCsak n\u00e9hol volt egy-egy nedves folt.
\nAz \u00e9gbolt m\u00e9lyk\u00e9kbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

A t\u00fcske karmolt, kezedbe sz\u00fart,
\nhogyha hozz\u00e1 \u00e9rt\u00e9l esztelen.
\nAz \u00e1gropog\u00e1sa semmi h\u00fart
\nnem pend\u00edtett meg a sz\u00edveden.<\/p>\n

Ez itt a tri\u00e1sz, azt j\u00f3l tudod,
\nde melyik emelete lehet?
\nHa szerencs\u00e9det ki nem futod,
\ntal\u00e1n lesz egy szintjelz\u0151 lelet.<\/p>\n

Az \u00e1rnyas, sz\u00e1radt patakmeder
\nitt-ott leleteket b\u00fajtatott,
\nhogy r\u00e1tal\u00e1lj, puszta kezeddel
\nt\u00fartad f\u00f6l a kis homokot.<\/p>\n

\u00c9s hopp, most egy k\u0151b\u00e9l b\u00fajt el\u0151.
\nEgy p\u00f6rgekar\u00fanak k\u0151bele
\nmajdnem \u00e9p maradt. Szerethet\u0151,
\nbarn\u00e1s agyagos sz\u00ednezete.<\/p>\n

Megsim\u00edtottad \u00f3vatosan
\n\u2013 mint csecsem\u0151t, illette kezed \u2013,
\nmajd tov\u00e1bb, mert a Nap eloson,
\n\u00e9s a f\u00e9ny elfogy, Isten veled!<\/p>\n

A meder most a faluhoz \u00e9rt;
\nerre m\u00e1r szem\u00e9ttel van tele.
\nA gyomor is korog, enni k\u00e9r.
\nIr\u00e1ny a kocsma! Rakjuk tele!<\/p>\n

Metr\u00f3<\/strong><\/h2>\n

S\u00e1padt szirmok a metr\u00f3f\u00e9nyben az arcok.
\nJ\u00f6jj\u00f6n a j\u00e1rat, v\u00e1rnak hangtalanul.
\nP\u00e1r perc, most \u00e9ppen sz\u00fcnetelnek a harcok,
\naz ember ezekb\u0151l m\u00e1r \u00fagyse tanul.<\/p>\n

Megj\u00f6n a j\u00e1rat, szisszen, ny\u00edlik az ajt\u00f3.
\nEgyk\u00e9nt mozdul a sok l\u00e1b, s rajta bel\u00e9p \u2013
\n\u0171z az id\u0151, e kegyetlen, szorgos hajt\u00f3
\nmunk\u00e1b\u00f3l haza, vagy menni el\u00e9d.<\/p>\n

\u00c9s ha a f\u00f6ldre, a fenti vil\u00e1gra ki\u00e9r\u00fcnk,
\nfordul a f\u00e9nyre a sok s\u00e1padt vir\u00e1g?
\nVagy majd ott is a rohan\u00e1s t\u00fcz\u00e9ben \u00e9g\u00fcnk,
\ne pokoli l\u00e1ngon, am\u00edg vil\u00e1g a vil\u00e1g?<\/p>\n

Fog\u00e1s. Fokozatok<\/strong><\/h2>\n

0.<\/p>\n

F\u00fcredn\u00e9l a hal\u00e1szok
\negy furcsa teremtm\u00e9nyt fogtak ki
\na m\u00falt \u00e9jjel a Balatonb\u00f3l;<\/p>\n

h\u00e1l\u00f3jukban a keszegen
\n\u00e9s egy-k\u00e9t tal\u00e1n \u00e9ppen azokra
\nvad\u00e1sz\u00f3 balinon k\u00edv\u00fcl<\/p>\n

egy gyermekalkarnyi
\nnagys\u00e1g\u00fa sell\u0151 is verg\u0151d\u00f6tt,
\n\u00e9s v\u00e9kony hangon valami<\/p>\n

ismeretlen nyelven
\nfolyamatosan kiab\u00e1lt, amint
\na h\u00e1l\u00f3t a v\u00edz f\u00f6l\u00e9 emelt\u00e9k.<\/p>\n

A sell\u0151-l\u00e1nyka tizen-\u00e9veinek
\nelej\u00e9n j\u00e1r\u00f3, gyeng\u00e9n fejlett kamasznak
\nt\u0171nt, cs\u00edp\u0151j\u00e9t\u0151l halfarokkal.<\/p>\n

1.<\/p>\n

A h\u00e1rom megillet\u0151d\u00f6tt hal\u00e1sz
\nleesett \u00e1llal b\u00e1multa a teremtm\u00e9nyt,
\nazt\u00e1n a legid\u0151sebb, Kov\u00e1cs J\u00e1nos,
\ngyeng\u00e9den kiszabad\u00edtotta a l\u00e1nyk\u00e1t a h\u00e1l\u00f3b\u00f3l,
\n\u00e9s \u00f3vatosan a v\u00edzbe engedte, ahol az
\nmiel\u0151tt egy csobban\u00e1ssal elt\u0171nt volna,
\nbal karj\u00e1val m\u00e9g visszaintegetett.<\/p>\n

2.<\/p>\n

A h\u00e1rom hal\u00e1sz egy percig hallgatta
\na teremtm\u00e9ny s\u00edpol\u00f3 kiab\u00e1l\u00e1s\u00e1t,
\nmajd Kov\u00e1cs J\u00e1nos halfark\u00e1n\u00e1l fogva megragadta,
\n\u00e9s fej\u00e9t p\u00e1rszor az e c\u00e9lra szolg\u00e1l\u00f3
\ntusk\u00f3hoz csapta, majd az elernyedt
\ntetemet a b\u00e1rka gyomr\u00e1ba dobta
\naz el\u0151z\u0151 mer\u00edt\u00e9ssel fogott halak k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n

3.<\/p>\n

A h\u00e1rom hal\u00e1sz egy darabig elk\u00e9pedve b\u00e1multa
\na sell\u0151 l\u00e1nyk\u00e1t, majd a Kov\u00e1cs J\u00f3zsef,
\na brig\u00e1d legfiatalabb tagja egy es\u0151kab\u00e1tot dobott r\u00e1.
\nAz \u00edgy betakart l\u00e9nyt a haj\u00f3 fed\u00e9lzet\u00e9nek
\nsz\u00e9l\u00e9re fektett\u00e9k, majd a h\u00e1l\u00f3
\nki\u00fcr\u00edt\u00e9se ut\u00e1n visszat\u00e9rtek a kik\u00f6t\u0151be.
\nKov\u00e1cs J\u00e1nos m\u00e9g a haj\u00f3r\u00f3l \u00e9rtes\u00edtette
\na ment\u0151szolg\u00e1latot,
\n\u00edgy a kik\u00f6t\u00e9s\u00fck ut\u00e1n nem sokkal
\nrend\u0151rs\u00e9gi k\u00eds\u00e9rettel meg\u00e9rkezett ment\u0151
\nelvitte a sell\u0151 l\u00e1nyt.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> 1957-ben sz\u00fclettem. Gyermekkorom \u00f3ta geol\u00f3gus szerettem volna lenni, az is lettem. T\u00edz \u00e9ven \u00e1t egy iparv\u00e1llalatn\u00e1l dolgoztam geol\u00f3gusk\u00e9nt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl a rendszerv\u00e1lt\u00e1sig, az\u00f3ta informatikusk\u00e9nt dolgozom. \u00d6t gyermekem van, kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl\u00fck rokkant.<\/em>
\n2010-ben kezdtem verset \u00edrni. El\u0151sz\u00f6r egy blog weboldalra tettem f\u00f6l verseimet, majd k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 amat\u0151r versoldalakon publik\u00e1ltam \u0151ket. Egy id\u0151 ut\u00e1n ig\u00e9nyem t\u00e1madt a verstan \u00fajratanul\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00f6m sz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9re, ezzel p\u00e1rhuzamosan hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1saimban kritik\u00e1t is kezdtem \u00edrni. Felk\u00e9rtek a Magyar L\u00edra Csarnoka port\u00e1l szerkeszt\u0151j\u00e9nek, ahol t\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t dolgoztam szabadid\u0151mben. K\u00f6zben bekapcsol\u00f3dtam egy irodalmi kerekasztal t\u00e1rsas\u00e1g munk\u00e1j\u00e1ba, majd egy m\u00e1sik\u00e9ba, amelyb\u0151l az aHetedik.hu online irodalmi foly\u00f3irat n\u0151tt ki, amelynek jelenleg a megjelen\u00e9s\u00e9rt felel\u0151s f\u0151szerkeszt\u0151je vagyok<\/em>.<\/p>\n

\n

FERENCZFI J\u00c1NOS<\/strong><\/p>\n

Jesuah<\/strong><\/h2>\n

Mint f\u00e9ny az \u00e9jben, \u00fagy j\u00f6n el.
\nHa t\u00e1vol vagy is, \u0150 k\u00f6zel.
\nEmber, Isten benne egy:
\nC\u00e9lod lesz, nem v\u00e9gzeted.<\/p>\n

\u00dajabb jelent\u00e9s a Fortinbrasr\u00f3l<\/strong><\/h2>\n

Orb\u00e1n Ott\u00f3nak tisztelettel<\/em><\/p>\n

Valami b\u0171zlik D\u00e1ni\u00e1ban.
\nD\u00e1nia a b\u0171z maga.
\nEz a hely m\u00e1r nem is orsz\u00e1g,
\nCsak a r\u00e9szv\u00e9nyeseknek haza.
\nHaj\u00f3nk egy komp volt, elk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k,
\nBiztos parton volt horgonya,
\nDe bolondok, kapzsik eloldozt\u00e1k,
\nF\u0151bolond a kapit\u00e1ny maga.
\nHaj\u00f3nkon \u00e1lmok szebb j\u00f6v\u0151kr\u0151l,
\nIgazs\u00e1g, jog \u00e9s szeretet\u2026
\nMost tivorny\u00e1s tort \u00fcl a rakom\u00e1nyb\u00f3l,
\nA tolvaj, a gyilkos, a megveszett.
\nMost sodr\u00f3dik gyorsan a vihar fel\u00e9,
\nCsendes az \u00e9j, s a tivornya zaj
\n\u00c1lm\u00e1b\u00f3l a holtat is felvern\u00e9\u2026
\nA haj\u00f3,
\nA j\u00f6v\u0151, az \u00e1lmok: mind elveszett.
\nValami b\u0171zlik D\u00e1ni\u00e1ban.
\nD\u00e1nia a b\u0171z maga.
\nEz a hely m\u00e1r nem is orsz\u00e1g,
\nCsak a gy\u0171l\u00f6let b\u0171z\u00f6s iszonya.<\/p>\n

http:\/\/ahetedik.hu\/kategoriak\/versek\/item\/2737-ujabb-jelentes-a-fortinbrasrol.htm<\/a>l<\/p>\n

\u00c1rny vagy<\/strong><\/h2>\n

\u00c1rny vagy m\u00e1r.
\nA kihuny\u00f3 f\u00e9nyben \u00e1rny vagyok \u00e9n is,
\nB\u00e1bel z\u0171rzavar\u00e1ban a sz\u00f3 elv\u00e9sz.
\nElhal a hang, a d\u00fch\u00f6dten z\u00fag\u00f3 zivatarban a j\u00f3,
\namit mondanunk kellene m\u00e9g,
\nmert a j\u00f6v\u0151re tan\u00edt az a sz\u00f3:
\naz igaz, mit sz\u00f3lnunk m\u00e9g k\u00f6teless\u00e9g.<\/p>\n

Elfojtja most is a horda, a v\u00e9rszomjt\u00f3l r\u00e9szeg,
\ns \u00fajra t\u00e1mad a sz\u00f6rny,
\na l\u00e9lek e f\u00f6ld\u00f6n csak pr\u00e9da lehet,
\na j\u00f3ra vez\u00e9rl\u0151 sz\u00f3ra nincs felelet m\u00e1r.<\/p>\n

B\u00e1bel hangzavar\u00e1ban elveszek \u00e9n is.
\nNyelvem szikkadt \u00ednyre tapad,
\nord\u00edt a v\u00e1gy, d\u00fch szor\u00edt, fogva a torkom.
\nM\u00e9gse tudok \u00edrni ma verset.
\nCsak a csendet. A csend szavait.<\/p>\n

N\u00e9ma vagyok m\u00e1r.
\n\u00c9sai\u00e1s szava sz\u00f3lhat m\u00e9g \u00e1tkot e korra.
\nNincs az az \u00e1ld\u00e1s m\u00e1r,
\nami megtiszt\u00edthatn\u00e1 Szodom\u00e1t.
\nN\u00e9ma vagyok, l\u00e1sd, \u00e1rnyad.
\nSz\u00e1m\u0171z\u00f6tt itthoni t\u00e1jban.
\nHalni men\u0151.<\/p>\n

M\u00e9g \u00e9lek t\u00e1n.
\nT\u00e1n \u00e9lnek m\u00e9g szavaim,
\nde nem sz\u00f3lnak m\u00e1r ennek a kornak,
\ncsak a holnapnak \u00fczenek magam is.<\/p>\n

http:\/\/ahetedik.hu\/kategoriak\/versek\/item\/3172-arny-vagy.html<\/a><\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s<\/strong>: 1967-ben sz\u00fclettem. Irodalommal a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban kezdtem foglalkozni. A p\u00e1ly\u00e1m 1985-ben hirtelen magasra \u00edvelt, s azzal a lend\u00fclettel meg is t\u00f6rt. M\u00e1sk\u00e9nt gondolkodtam.<\/em>
\nTev\u00e9kenykedtem kultur\u00e1lis civilszervezetekben, irodalmi k\u00f6r\u00f6kben. K\u00e9sz\u00edtettem r\u00e1di\u00f3s m\u0171sorokat, p\u00f3dium-esteket, szerz\u0151i esteket. Alap\u00edt\u00f3ja vagyok A Hetedik online foly\u00f3iratnak. \u00cdrok t\u00f6bb m\u0171fajban.<\/em>
\nIsmeretlen vagyok.<\/em><\/p>\n

\n

HA\u00c1SZ IR\u00c9N<\/strong><\/p>\n

Avar alatt<\/strong><\/h2>\n

Kertek eloml\u00f3 f\u00fcstk\u00f6peny\u00e9t
\nh\u00fazza mag\u00e1ra most a vid\u00e9k.
\nB\u00fajva szem\u00e9rmes h\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tt
\nf\u00fcst\u00f6l\u00f6g olcs\u00f3 r\u0151zsek\u00f6d\u00f6t
\ns\u0171r\u0171, elaggott, nedves avar.<\/p>\n

Halmai alatt f\u00e9lve kavar
\ngyenge par\u00e1zsr\u00f3l sz\u00fcrke paplant
\nsz\u00e9l, ahogy suttog lankadatlan,
\ns a tikkadt, z\u00f6rg\u0151 lev\u00e9llepel
\n\u00e1jult csom\u00f3kba let\u00e9rdepel.<\/p>\n

Mint vizek \u00e1rj\u00e1n fenn a haj\u00f3,
\nm\u00e9gis lenn v\u00edz az uralkod\u00f3,
\n\u00fagy eszi csendben, l\u00e1thatatlan
\npar\u00e1zs az avart szakadatlan;
\nmint k\u00f3r, mely lassan terjed tov\u00e1bb,<\/p>\n

de hal\u00e1ln\u00e1l nem adja al\u00e1bb;
\nb\u00e9k\u00e9tlens\u00e9g, mely szikr\u00e1ra v\u00e1r,
\n\u00e9s el\u00e9g hozz\u00e1 egy szalmasz\u00e1l,
\nhogy l\u00e1ngtengerr\u00e9 feleszm\u00e9lve
\nkorhad\u00f3 kazl\u00e1t felem\u00e9ssze.<\/p>\n

\u00c1mor<\/strong><\/h2>\n

A falb\u00f3l l\u00e9pett ki, vagy f\u00e1t\u00f3l v\u00e1lt el
\na falusz\u00e9len, s onnan k\u00f6vetett,
\nnem tudom m\u00e1r; csak abb\u00f3l vettem \u00e9szre,
\nmez\u00edtl\u00e1b rugdosta a k\u00f6veket.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, furcsa lett akkor az erd\u0151.
\nToboz zuhogott, k\u00fatba f\u00e9ny esett,
\na p\u00f3kh\u00e1l\u00f3kon sziv\u00e1rv\u00e1nyos cseppek
\nhallgat\u00f3ztak, s holl\u00f3sz\u00e1rny verdesett.<\/p>\n

A l\u00e1bak halkan surrantak m\u00f6g\u00f6ttem,
\nde k\u00f6zelebbre sohasem ker\u00fclt.
\nN\u00e9m\u00e1n k\u00eds\u00e9rt, fekete k\u00f6peny\u00e9be
\nezernyi b\u00e1nat hold-arca mer\u00fclt.<\/p>\n

Ahogy a r\u00e9v\u00fclt f\u00e1k ritkulni kezdtek,
\nsz\u00edvembe \u00fagy lop\u00f3zott a der\u0171,
\nl\u00e1ttam, a k\u00f6peny \u00faj hold-arcot villant,
\ns az eny\u00e9m t\u00f6bb\u00e9 nem volt keser\u0171.<\/p>\n

Nem tart sok\u00e1ig<\/strong><\/h2>\n

Hull\u00e1mos haj\u00fa, barna volt,
\nelbolondozott \u00f3r\u00e1kig,
\nhittem, hogy holtomiglan lesz, \u00e1m
\nnem tartott sok\u00e1ig.<\/p>\n

\u00c9s akkor gy\u0171jteni kezdtem.
\nFot\u00f3kkal csaltam csapd\u00e1ba
\naz id\u0151t, bizony\u00edtand\u00f3,
\nhogy l\u00e9tezett a h\u00e1z, a t\u00f3,
\nanya, gyerek, a nyaral\u00f3,
\naz ostendei kaszin\u00f3,
\negy \u0151sz p\u00f6d\u00f6rte falev\u00e9l,
\negy diszn\u00f3toros, r\u00e9gi t\u00e9l,
\nh\u00e1z kulcsai a k\u0151 alatt,
\naz avarban fut\u00f3 patak,
\negy r\u00e1ncban megb\u00fav\u00f3 mosoly,
\nh\u00f3fogs\u00e1gban v\u00e1rrom, komor,
\ntengerparton tarisznyar\u00e1k,
\nosztrigah\u00e9j \u00e9s Esplan\u00e1d,
\nb\u0151g\u0151 tenger, bar\u00e1tok arca,
\na b\u0151rbe v\u00e9sett \u00e9vek karca\u2026<\/p>\n

S az \u00f6sszes dolog, amir\u0151l
\ntudom, hogy \u00f6r\u00f6m, s b\u00e1nat is, mert
\nak\u00e1rhogyan is szeretn\u00e9nk,
\negy sem tart sok\u00e1ig.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s<\/strong>: Ha\u00e1sz Ir\u00e9n vagyok. 1954.-ben sz\u00fclettem, Budapesten. Nevel\u0151sz\u00fcl\u0151kn\u00e9l nevelkedtem. Saj\u00e1tos \u00e9letem sor\u00e1n k\u00f6zgazdas\u00e1gi v\u00e9gzetts\u00e9ggel t\u00f6bb szakm\u00e1ban \u00e9s munkak\u00f6rben pr\u00f3b\u00e1lkoztam t\u00f6bb-kevesebb sikerrel. Voltam v\u00e1llalkoz\u00f3 \u00e9s alkalmazott, vezet\u0151 \u00e9s beosztott, eltart\u00f3 \u00e9s eltartott. H\u00e1rom gyermek nevel\u00e9se nyomta v\u00e1llamat, olykor egymagamban, mivel m\u00e1sodik h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9lek.<\/em>
\n2008-ban s\u00falyos betegs\u00e9get diagnosztiz\u00e1ltak n\u00e1lam, a kezel\u00e9s alatt \u00edrtam els\u0151 reg\u00e9nyemet figyelemelterel\u00e9s \u00fcr\u00fcgy\u00e9n. Ifj\u00fakori verseim elkall\u00f3dtak m\u00e1r, az id\u0151 folyam\u00e1n az \u00e9let m\u00e1s ter\u00fcleteivel voltam k\u00e9nytelen foglalkozni, de kis unok\u00e1m sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta ism\u00e9t \u00edrok, \u00e9s imm\u00e1r \u0151rz\u00f6m rapszodikusan sz\u00fclet\u0151 szerzem\u00e9nyeimet. 2010.-ben a Hajnal kik\u00f6t\u0151i c. antol\u00f3gi\u00e1ban v\u00e1logat\u00e1s jelent meg gyermekverseimb\u0151l, s a kiad\u00f3 tov\u00e1bbi m\u0171k\u00f6d\u00e9sre buzd\u00edtott. Tagja vagyok t\u00f6bb kultur\u00e1lis klubnak \u00e9s port\u00e1lnak, szerkesztek k\u00e9t online foly\u00f3iratot, szerepelek antol\u00f3gi\u00e1kban, kaptam n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rt\u00e9kes d\u00edjat is. Hetedik e-k\u00f6nyvemet \u00edrogatom, lust\u00e1n, mert k\u00f6zben meg\u00e1talkodottan verselek\u2026<\/em><\/p>\n

\n

BAK RITA<\/strong><\/p>\n

Kil\u0151tt\u00e9k a putnikokat<\/strong><\/h2>\n

Az\u00e9rt lett olyan furcsa minden,
\nmert kil\u0151tt\u00e9k a putnikokat \u2013
\nmondta m\u00e9g r\u00e9gen nagymama.
\nMindennap a konyh\u00e1ban \u00fcl,
\nmint egy anyakir\u00e1lyn\u0151.
\nK\u00f6rbefonja a f\u00e9ny,
\namikor bel\u00e9pek.
\nCsillog a gang.
\nDundi kisbab\u00e1k alszanak
\na lak\u00e1sokban.
\nM\u00e1r nem bomb\u00e1znak.
\nNe f\u00e9lj,
\nnem fognak m\u00e1r hasba r\u00fagni,
\nmint akkor, \u201945-ben.
\n\u00c9s nem kell
\nmagadra d\u00f6ntened
\na szekr\u00e9nyt,
\nmert nem tudsz enni adni
\na gyerekeidnek.
\nA vil\u00e1g billeg,
\naz\u00e9rt lett olyan furcsa minden \u2013
\nkezdi \u00fajb\u00f3l.
\nMik\u00f6zben a
\nbetonkertben
\nb\u00fagnak a galambok.<\/p>\n

Lak\u00f3telepi Jancsi \u00e9s Juliska<\/strong><\/h2>\n

A mese elej\u00e9n,
\na mes\u00e9ben,
\na mese v\u00e9g\u00e9n,
\nm\u00e9zeskal\u00e1csh\u00e1zban,
\nde ink\u00e1bb panelben
\nmajdnem- v\u00e9gtelen
\nteng\u0151d\u00e9s\u00fck.
\nReggel
\nkihas\u00edtott ragyog\u00e1s
\na kertben.
\nJancsi zseb\u00e9ben kavicsok,
\nnem k\u00e9tsz\u00e1z forintos \u00e9rm\u00e9k.
\nElmennek a CBA mellett.
\n\u00c9hesek.
\nA szomsz\u00e9dos erd\u0151b\u0151l
\nhallj\u00e1k fav\u00e1g\u00f3 apjuk
\nl\u00e1ncf\u0171r\u00e9sz\u00e9nek
\nberreg\u00e9s\u00e9t.
\nS\u00f3hajt az erd\u0151.
\nTal\u00e1lt sorsuk
\nkivonhat\u00f3 a
\nv\u00e9gtelenb\u0151l
\n\u00e9s marad
\nmajdnem-v\u00e9gtelen.<\/p>\n

Uljana Wolf : K\u00f6dkalitka<\/strong>
\n(Kreisau)<\/h2>\n

szigor\u00faan v\u00e9ve november van
\nfeh\u00e9r, k\u00f6ds\u0171r\u0171 melleden
\nmit mondok mell, egy \u00f6sszecsukhat\u00f3
\nkacatokkal
\n\u00fcl benne egy \u00f6reg mad\u00e1r, \u00fcl a boton
\nf\u00e9lig t\u00e9l, f\u00e9lig t\u0171nek hat\u00f3 fodor
\nhogyan hozt\u00e1l el, hogyan jutottam a v\u00f6lgybe
\nhogyan mentesz ki a t\u00f6lgyek k\u00f6z\u00fcl
\nvis\u00edt\u00f3 l\u00e9legzeted a s\u00e9t\u00e1nyon nedves
\nh\u00e1l\u00f3kat fon a lombok k\u00f6r\u00e9
\nf\u00e9lig vakon vagyok az oldalf\u00e9nyben
\n\u00e9s sz\u00e9d\u00fclten, kedvesem, mintha
\n\u00f6r\u00f6kre a rozsd\u00e1s ker\u00edt\u00e9st fabrik\u00e1ltad volna
\nsz\u00edved lebeg\u0151 r\u00e9szei, a mad\u00e1r k\u00f6r\u00fcl<\/p>\n

(Bak Rita ford\u00edt\u00e1sa)<\/strong><\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Sz\u00fcletett 1974-ben, Budapesten. A Hetedik, a Holdkatlan Sz\u00e9pirodalmi \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Foly\u00f3irat Foly\u00f3irat \u00e9s az szerkeszt\u0151je.<\/em>
\nA Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem magyar-n\u00e9met-sz\u00ednh\u00e1ztudom\u00e1ny szak\u00e1n v\u00e9gzett.<\/em>
\nJelenleg az ELTE klinikai \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3gia szak MA hallgat\u00f3ja.<\/em>
\nVersesk\u00f6tetei:Boml\u00f3 perspekt\u00edva, Kr\u00e1ter Kiad\u00f3, 2016; Csillaganya, Parnasszus K\u00f6nyvek, 2018<\/em>
\nM\u0171ford\u00edt\u00e1s: Christoph Ransmayr: A j\u00e9g \u00e9s a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g rettenetei- m\u0171ford\u00edt\u00f3i szemin\u00e1rium, m\u0171helymunka, Tiszat\u00e1j, 1999.<\/em>
\nChristoph Hein: Az idegen bar\u00e1t\/S\u00e1rk\u00e1nyv\u00e9r, 1. fejezet- Pol\u00edsz, 2013.<\/em>
\nChristian Falb: F\u00e1zis\u00e1tmenet, Tiszat\u00e1j, 2014<\/em>
\nB\u00edr\u00f3 J\u00f3zsef minioper\u00e1j\u00e1t, K\u00e1nt\u00e1s Bal\u00e1zs verseit, valamint Boldogh Dezs\u0151 verseit ford\u00edtotta n\u00e9metre, Uljana Wolf kort\u00e1rs n\u00e9met k\u00f6lt\u0151n\u0151 verseit pedig magyarra. A m\u0171vek a hochroth Budapest kiad\u00f3n\u00e1l jelentek meg.<\/em>
\nVersei: Pol\u00edsz, 1999, 2012; Magyar Napl\u00f3, 2012; Tiszat\u00e1j, 2012; \u00dajnyugat Plusz,2012; Nek\u00fcnk Nyolc, 2011-2013; tiszat\u00e1jonline.hu; Foly\u00f3 – internetes magazin.<\/em>
\nM\u0171v\u00e9szetterapeutak\u00e9nt is dolgozik, m\u0171v\u00e9szetter\u00e1pi\u00e1s csoportokat vezet, a Magyar Pszichol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g klinikai pszichol\u00f3gia szekci\u00f3j\u00e1nak tagja.<\/em>
\nPublik\u00e1ci\u00f3: Kult\u00far\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3, Szocioter\u00e1pi\u00e1s csoportok a Soteria alap\u00edtv\u00e1nyn\u00e1l, Edge Kiad\u00f3, 2012<\/em><\/p>\n

\n

KAPUI \u00c1GOTA<\/strong><\/p>\n

Alfa \u00e9s \u00f3mega<\/strong><\/h2>\n

K\u00e9t d\u00e1tum k\u00f6z\u00f6tt a l\u00e9t\u00fcnk kifesz\u00edtve
\naz \u00e9rkez\u00e9s \u00e9s t\u00e1voz\u00e1s hat\u00e1ra
\negy ismer\u0151s s egy \u00f6r\u00f6k ismeretlen
\negy agyonhaszn\u00e1lt, k\u00f3dolt \u00fczenet
\nmely mindent elmond r\u00f3lunk a vil\u00e1gnak
\ns egy \u00f6r\u00f6k rejt\u00e9ly a tiltakoz\u00f3 \u00e9nnek
\nez \u00e1m a paradoxon
\nismerni m\u00e1sok l\u00e9tez\u00e9se v\u00e9g\u00e9t
\n\u00e9s sosem jutni el a saj\u00e1t
\n\u00f3meg\u00e1nkig<\/p>\n

Oda\u00e1t<\/strong><\/h2>\n

P\u00e1rk\u00e1ink most \u00faj sorsokat szabnak,
\n\u00e1tsz\u0151 mindent lass\u00fa t\u00e9r-id\u0151 \u2013
\ngr\u00e1nitlapba v\u00e9sett fogadalmak,
\nv\u00e9letlenbe botl\u00f3 kockak\u0151.
\nSzavaim a f\u00f6ldr\u0151l f\u00f6lemelnek,
\neml\u00e9kekb\u0151l adnak r\u00e1d ruh\u00e1t,
\n\u00e1rtatlan vagy \u00fajra mint a gyermek,
\ntestetlen, s a lelked oda\u00e1t.<\/p>\n

Az id\u0151 foglyai<\/strong><\/h2>\n

Egy mozdulat s kihullunk e vil\u00e1gb\u00f3l
\nrost\u00e1l a jelen lankadatlanul
\nmint liszthalom mit v\u00e1r a f\u00f6ld kov\u00e1sza
\naz oml\u00f3 test humussz\u00e1 alakul.
\nA l\u00e1zas l\u00e9lek sz\u00e1z viadal\u00e1ban
\naz ifj\u00fas\u00e1g volt minden fegyver\u00fcnk
\nde r\u00e1nk rontott az id\u0151 armad\u00e1ja,
\n\u00e9vek had\u00e1t kergette ellen\u00fcnk
\ns az elme f\u00e9nye nem lobbant m\u00e1r l\u00e1ngot
\nminden mi volt most csendben elk\u00f6sz\u00f6n
\na k\u00f6z\u00f6ny sz\u00fcrke k\u00f6ny\u00f6rtelen str\u00e1zsa
\nuralkodik az elny\u0171tt \u00f6szt\u00f6n\u00f6n.
\nA t\u00e9nyek hada foglyul ejti lelk\u00fcnk
\ntiltakoz\u00e1snak helye nem lehet,
\nha fejet hajtunk id\u0151 pallos\u00e1nak,
\nl\u00e9gy gy\u00f6ng\u00e9d hozz\u00e1nk, kegyes \u00e1tmenet!<\/p>\n

Kapui \u00c1gota<\/strong> (Sepsiszentgy\u00f6rgy, 1955. m\u00e1jus 15. \u2013 Ny\u00e1regyh\u00e1za, 2018 j\u00fanius 19) magyar k\u00f6lt\u0151, szerkeszt\u0151. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban az 1. sz\u00e1m\u00fa L\u00edceumban v\u00e9gzett (1974), a kolozsv\u00e1ri Babe\u0219\u2013Bolyai Tudom\u00e1nyegyetemen magyar\u2013francia szakos tan\u00e1ri oklevelet szerzett (1979). A sepsiszentgy\u00f6rgyi G\u00e9p- \u00e9s G\u00e9palkatr\u00e9szgy\u00e1rt\u00f3 \u00dczem ford\u00edt\u00f3jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/em>
\nEls\u0151 verseit a Gy\u00f6kerek k\u00f6z\u00f6lte. 1974-t\u0151l rendszeresen jelentek meg versei az Utunk, Korunk, Igaz Sz\u00f3, M\u0171vel\u0151d\u00e9s, Dolgoz\u00f3 N\u0151, Echinox, Napoca Universitar\u0103, Napsug\u00e1r, a Haza S\u00f3lymai, Igazs\u00e1g, Brass\u00f3i Lapok, Megyei T\u00fck\u00f6r has\u00e1bjain. Vari\u00e1nsok a szabads\u00e1gra c. vers\u00e9vel nyitott a fiatal \u00edr\u00f3k \u00d6t\u00f6dik \u00c9vszak c. antol\u00f3gi\u00e1ja (Marosv\u00e1s\u00e1rhely, 1980). \u201c (Wikip\u00e9dia)<\/em>
\n1988-ban csal\u00e1dj\u00e1val Magyarorsz\u00e1gra telep\u00fclt, Dabason \u00e9lt. Saj\u00e1t elmond\u00e1sa szerint ezent\u00fal mell\u0151zt\u00e9k, \u201chaza\u00e1rul\u00f3nak\u201d b\u00e9lyegezt\u00e9k. Az \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9ssel \u00e9s a megv\u00e1ltozott \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel egy id\u0151ben kiapadt k\u00f6lt\u0151i v\u00e9n\u00e1ja, \u00e9s 25 \u00e9ven kereszt\u00fcl egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00edrt.<\/em>
\nTizen\u00f6t \u00e9vig volt a dabasi gimn\u00e1zium tan\u00e1ra, majd 2002-t\u0151l p\u00e1ly\u00e1t m\u00f3dos\u00edtott \u00e9s az \u00f6nkorm\u00e1nyzat kabinetiroda-vezet\u0151jek\u00e9nt kultur\u00e1lis feladatokkal, rendezv\u00e9nyszervez\u00e9ssel, kiadv\u00e1ny- \u00e9s \u00fajs\u00e1gszerkeszt\u00e9ssel foglalkozott.<\/em>
\nT\u00f6bb, mint 25 \u00e9v kihagy\u00e1s ut\u00e1n, hatvan\u00e9vesen kezdett el \u00fajra verseket \u00edrni.<\/em>
\nK\u00e9t versesk\u00f6tete l\u00e1tott napvil\u00e1got: A m\u00e1sik oldal (2015), A l\u00e9lek sz\u00e1rnycsap\u00e1sai (2017). Mindkett\u0151 a Hungarovox kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban, Kaiser L\u00e1szl\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Rendszeresen publik\u00e1lt sz\u00e1mos ismert- \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 ismert irodalmi lapban. 2018 j\u00fanius 19-\u00e9n, aut\u00f3balesetben \u00e9let\u00e9t vesz\u00edtette. Hi\u00e1nya feldolgozhatatlan. \u00c9rdekess\u00e9g a trag\u00e9di\u00e1ban, hogy K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor el\u0151tt egy nappal \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/em><\/p>\n

\n

NAGY ANTAL R\u00d3BERT<\/strong><\/p>\n

Mondanival\u00f3<\/strong><\/h2>\n

Van, akin\u00e9l lez\u00e1rul \u00e9s pont,
\ncs\u00f6ndben kijelentik, hogy v\u00e9ge.
\nM\u00e1sn\u00e1l egy szomor\u00fa s\u00f3haj,
\negy beteljes\u00fcletlen \u00f3haj,
\nvagy egy r\u00e9m\u00fclt ki\u00e1lt\u00e1s
\nvan a mondat v\u00e9g\u00e9n.
\nD\u00fch\u00f6s kiab\u00e1l\u00e1s,
\nmegszegett utas\u00edt\u00e1s,
\nmegv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9s
\n\u00e9rtelmetlen k\u00e9rd\u0151jellel:
\nez is lehet a sors.
\nA mondat kezd\u0151bet\u0171je nagy,
\na v\u00e9g\u00e9n is lesz egy \u00edr\u00e1sjel.
\nA k\u00e9t v\u00e9gpont k\u00f6zt
\nbez\u00e1rva a mondanival\u00f3.
\nLehet\u0151s\u00e9g? Rem\u00e9ny?
\nA kezdet \u00e9s a v\u00e9g:
\nk\u00e9t lek\u00fczdhetetlen korl\u00e1t.
\nHa be is teljes\u00edti sors\u00e1t,
\nbefejezetlen az ember.<\/p>\n

K\u00e9t ajt\u00f3<\/strong><\/h2>\n

K\u00e9t csukott ajt\u00f3: m\u00f6g\u00f6tt\u00fck k\u00e9t dac,
\nm\u00f6g\u00f6tt\u00fck k\u00e9t mag\u00e1ny.
\nEgy nyitott ajt\u00f3: egy lehet\u0151s\u00e9g,
\nszerelem r\u00e9szedr\u0151l.
\nEgy nyitott ajt\u00f3: egy lehet\u0151s\u00e9g,
\nszerelem r\u00e9szemr\u0151l.
\nNyitott ajt\u00f3k: egym\u00e1s huzatj\u00e1ban
\nde neh\u00e9z szeretni.<\/p>\n

Megint<\/strong><\/h2>\n

A szakadt \u00e9gen \u00e1t \u00e1thullik a vil\u00e1g,
\nmit \u00f3cska garask\u00e9nt elgur\u00edt az Isten.
\nKi gyenge, nem gyilkol, csak gy\u00f6kereket r\u00e1g.
\nHideg a k\u00f6zt\u0171zhely, se f\u00e9lk\u00e9sz, se frissen
\ns\u00fct\u00f6tt olcs\u00f3 m\u00f3csing, csak zs\u00edros, rongyos ing,
\nmeg a gatya, mi l\u00f3g a kizsebelt n\u00e9pen.
\nA l\u00e9t od\u00e9bb k\u00faszik, fenn d\u00f6gev\u0151 kering.
\nTiszte csak tizedel. Mi tartja majd f\u00e9ken?
\n\u0150 mossa kezeit, megvet\u0151n r\u00e1nk legyint.
\nA mocskos falon l\u00f3g, r\u00e1nk ragyog keresztje.
\nVel\u00fcnk megcsin\u00e1lj\u00e1k, de n\u00e9lk\u00fcl\u00fcnk megint.
\nHit, haza \u00e9s rem\u00e9ny ig\u00e1nkra fesz\u00edtve.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Pedag\u00f3gus vagyok. Jelenlegi munkahelyemen, a gyenesdi\u00e1si K\u00e1rp\u00e1ti J\u00e1nos \u00c1ltal\u00e1nos Iskol\u00e1ban 13 \u00e9ve dolgozom, els\u0151sorban als\u00f3 tagozatos gyermekekkel foglalkozom. A p\u00e1rommal \u00e9s gyermekeimmel Keszthelyen \u00e9lek.<\/em>
\nEgyik hobbim a vers\u00edr\u00e1s. A m\u0171veim eddig p\u00e1ly\u00e1zati antol\u00f3gi\u00e1kban, hangos k\u00f6nyvben, a Zalai H\u00edrlapban jelentek meg. T\u00f6bb alkalommal publik\u00e1lta verseimet a Kal\u00e1ka internetes sz\u00e9pirodalmi foly\u00f3irat. Az internetes Hetedikben is k\u00f6zlik verseimet. P\u00e1r h\u00f3napja szerkeszt\u0151i feladatokat is ell\u00e1tok enn\u00e9l az online irodalmi lapn\u00e1l. Els\u0151 nyomtatott k\u00f6tetem F\u00e9lid\u0151ben c\u00edmmel a tavasszal jelent meg.<\/em><\/p>\n

\n

NAGY IMRE<\/strong><\/p>\n

Visszavonhatatlanul<\/strong><\/h2>\n

Csak \u00e1llt ott,
\n\u00e9s
\nt\u00e9tlen\u00fcl n\u00e9zte,
\nahogy
\nsemmiv\u00e9
\nfoszlik.
\n*
\nA kapcsolatveszt\u00e9sben
\na legf\u00e1jdalmasabb
\naz elidegen\u00edt\u00e9s:
\nmegtagadni!,
\nkifosztani!,
\nelvonatkoztatni! –
\n\u00e9s elvesz\u00edteni
\nmindent,
\nami addig
\nfontos volt;
\nsz\u00e1nd\u00e9kosan
\n\u00e9s
\nvisszavonhatatlanul.
\n*
\na m\u00faltba
\nsz\u00e9d\u00fclt jelen
\nostoba r\u00e1ncai; \u2013
\nvalamit
\nelfelejtettem,
\nnem eml\u00e9kszem;
\nte sem!<\/p>\n

*<\/p>\n

N\u00e9zni sem
\nvolt id\u0151m,
\n\u00e9s
\nl\u00e1tni sem;
\ntal\u00e1n
\na mag\u00e1ny,
\namibe lassan
\nkirekeszttettem,
\naz
\ntehet
\nmindenr\u0151l.
\n*<\/p>\n

A felejt\u00e9s \u00fatjait
\nkerested;
\nde itt
\nnem lehet
\na kiz\u00e1r\u00f3d\u00e1s
\n\u00fatjait
\na bez\u00e1r\u00f3d\u00e1ssal
\nkirekeszteni \u2013
\npedig
\nazt hitted<\/p>\n

\n\u00cdgy maradj<\/strong><\/h2>\n

\u00cdgy l\u00e9gy,
\n\u00edgy maradj,
\nmagtalan
\n\u00f6ntudat;
\nmagadat
\nne m\u00e9rd;
\naki volt,
\naki lesz,
\nmind igaz.<\/p>\n

Stanc\u00e1k*<\/strong><\/h2>\n

Egy t\u0171t
\nsem lehetett
\nleejteni; –
\na teremt\u00e9s
\nzakatolt.<\/p>\n

*<\/p>\n

Az er\u0151szaknak
\n\u00e9s a hazugs\u00e1gnak
\nrengeteg
\nismeretlen arca van; –
\naz igazs\u00e1g arctalan.<\/p>\n

*<\/p>\n

R\u00e9gen
\negy s\u00edkon
\nl\u00e1ttam mindent; –
\nma t\u00f6bb s\u00edkon
\nsemmit.<\/p>\n

*<\/p>\n

Ez a hi\u00e1ny
\nsemmit sem ad,
\ncsak \u00f6r\u00f6kre
\n\u00e9s v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen
\nelvesz; –
\na retteg\u00e9s fels\u0151 foka
\nnem a tud\u00e1s hi\u00e1nya,
\nhanem,
\ne hi\u00e1ny
\ntud\u00e1sa,
\nami
\nmindenn\u00e9l ink\u00e1bb
\n\u00f6r\u00f6kre meg\u00edt\u00e9l,
\n\u00e9s megsebez.<\/p>\n

*<\/p>\n

Kinn korcs id\u0151
\nt\u00e9nfereg; –
\nitt nem lesznek
\nm\u00e1r \u00fcnnepek.<\/p>\n

*Stanca: anyaminta. M\u00e9ly\u00edtett m\u00e1sa valamely bet\u0171form\u00e1nak, vagy lemeznek.<\/strong><\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> T\u00f6bb mint harminc \u00e9ve \u201efoglalkozom \u00edr\u00e1ssal\u201d – legink\u00e1bb versekkel -, ami term\u00e9szetesen egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelenti azt, hogy \u201ej\u00f3l teszem\u201d. K\u00e9tszer d\u00f6nt\u00f6ttem az elhallgat\u00e1s mellett. Az \u00e9let, s ki tudja m\u00e9g ki, \u00fagy akarta, hogy m\u00e9gis, harmadszor is nekifussak. Ez egyfajta elk\u00f6telezetts\u00e9get, \u00e9s \u00f6nfegyelmet is k\u00f6vetel, miszerint bebizonyosodott sz\u00e1momra, hogy az alkot\u00f3  legjobb esetben is, legfeljebb(!) eszk\u00f6z lehet, mint k\u00f6zvet\u00edt\u0151 valaminek a l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, mely rajta messze t\u00falmutat. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve nem zavar, hogy ismeretlen alkot\u00f3 vagyok, az eg\u00e9szs\u00e9ges, \u00e9s term\u00e9szetes, olykor felvet\u0151d\u0151 egoizmuson t\u00fal, mely minden ember velesz\u00fcletett \u201et\u00fal\u00e9l\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge\u201d. Egyed\u00fcl azt rem\u00e9lem, legal\u00e1bb egy \u00edr\u00e1som t\u00fal\u00e9l majd engem. S ennyi m\u00e1r el\u00e9g is!<\/em><\/p>\n

\n

FERENCZFI-FARAG\u00d3 ESZTER<\/strong><\/p>\n

A csereszny\u00e9s t\u00e1l<\/strong><\/h2>\n

A legjobb, ami egy emberrel t\u00f6rt\u00e9nhet, hogy elvesz\u00edti az eml\u00e9kezet\u00e9t. Eml\u00e9kezni annyi, mint szemben\u00e9zni a m\u00falttal, ami k\u00f6telez. A m\u00falt f\u00e1j. Az eml\u00e9kezet \u2013 felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s. De \u00e9n ezt nem akarom\u2026
\nTizenh\u00e1rom \u00e9ves koromig teljes er\u0151mmel arra t\u00f6rekedtem, hogy meg\u00e9rtsem \u00e9s elrakt\u00e1rozzam a csal\u00e1domban t\u00f6rt\u00e9nteket. Tizenh\u00e1rom \u00e9ves koromig pr\u00f3b\u00e1ltam meg \u00e9rtelmezni, \u00e9s elemezni a hazugs\u00e1got, amit \u00e9szleltem ugyan m\u00e1r amint eszm\u00e9lni tudtam, de nem siker\u00fclt meg\u00e9rtenem. \u00c9s tizenh\u00e1rom \u00e9ves koromig pr\u00f3b\u00e1ltam meg elhitetni a vil\u00e1ggal, \u00e9s magammal, hogy szeretem a sz\u00fcleimet, \u00e9s \u0151k is szeretnek engem. Mi voltunk a k\u00f6rny\u00e9ken a mintacsal\u00e1d. Akkor j\u00f6ttem r\u00e1, hogy k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem mindenki hazudik, leplez valamit \u2013 ap\u00e1m, any\u00e1m, s a vel\u00fcnk \u00e9l\u0151 apai nagyany\u00e1m. Sok\u00e1ig nem tudtam, mily m\u00f3don fejezzem ki tiltakoz\u00e1somat. Ahhoz gy\u00e1va voltam, hogy a szem\u00fckbe ki\u00e1ltsam: ne \u00e1ltassatok, t\u00f6bbet l\u00e1tok, \u00e9s hallok, mint gondolj\u00e1tok, mert gyerek vagyok ugyan, de h\u00fclye nem \u2013 \u00edgy m\u00e1s \u00fatj\u00e1t v\u00e1lasztottam a tiltakoz\u00e1snak: elkezdtem hallgatni, \u00e9s kiz\u00e1rni a k\u00fclvil\u00e1got. Bez\u00e1r\u00f3d\u00e1sommal p\u00e1rhuzamosan kezdtem \u00e9p\u00edteni magamban egy csak a saj\u00e1t magam sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1got; itt nem volt hazugs\u00e1g, nem voltak f\u00f6lv\u00e1llalhatatlan \u00e9lm\u00e9nyek, itt minden \u00e1tl\u00e1that\u00f3 volt \u00e9s igaz. Pontosabban \u00fagy igaz, ahogyan \u00e9n akartam. M\u00e9g az \u00f6cs\u00e9met sem engedtem be ide. Dani mindig j\u00f3 kisfi\u00fa volt, soha nem l\u00e9pte \u00e1t a m\u00e1sok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott \u00e9s elv\u00e1rt hat\u00e1rokat. Most is engedelmesen kint maradt megszabott k\u00f6r\u00f6m\u00f6n, csak addig l\u00e9pve be, am\u00edg nekem ez j\u00f3 volt, s ha meg\u00e9rezte, hogy t\u00fals\u00e1gosan k\u00f6zel mer\u00e9szkedett hozz\u00e1m, azonnal visszavonult, minden l\u00e1zad\u00e1s \u00e9s s\u00e9rt\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Azt, hogy \u0151 a kedvenc, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek tekintettem; Dani olyan \u00e1rtatlanul viselte t\u00fcnd\u00e9rsz\u00e9p von\u00e1sait, ar\u00e1nyos termet\u00e9t, megnyer\u0151 modor\u00e1t, hogy egyszer\u0171en nem f\u00e9rhetett hozz\u00e1 semmif\u00e9le irigys\u00e9g, sem neheztel\u00e9s. Ink\u00e1bb mintha azt \u00e9reztem volna, hogy valami nagy veszedelemt\u0151l kell \u0151t \u00f6r\u00f6k\u00f6sen \u00f3vnom \u2013 egy \u00e9rtehetetlen \u00e9s megfogalmazhatatlan veszedelemt\u0151l. Kor\u00e1n megtanultam agg\u00f3dni \u00e9rte, b\u00e1r nem szorult r\u00e1m, hiszen s\u00fcrg\u00f6l\u0151d\u00e9semet a k\u00f6zt\u00fcnk lev\u0151 alig k\u00e9t \u00e9v sem indokolta. Dani \u00fagy \u00e9lt csal\u00e1dunkban, hogy sosem \u00e9szlelt semmit; legal\u00e1bbis sok\u00e1ig \u00fagy hittem. Egy nap, amikor sz\u00fcleink elutaztak, s mi ketten maradtunk nagyany\u00e1nk fel\u00fcgyelete alatt, \u00e9jjel testv\u00e9rem hangj\u00e1ra riadtam. Mondtam, valami\u00e9rt folyton azt \u00e9reztem, hogy v\u00e9denem kell \u0151t egy megfogalmazatlan bajt\u00f3l. Riadt ki\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9bredtem: egy nem l\u00e1that\u00f3 k\u00eds\u00e9rtettel hadakozott, s m\u00e9g akkor sem \u00e9bredt f\u00f6l, amikor berohantam a szob\u00e1j\u00e1ba. P\u00e1rn\u00e1ja, leped\u0151je egy kupacban volt alatta, szeme r\u00e9m\u00fclten t\u00e1gra nyitva meredt egy pontra, s legal\u00e1bb 2-3 percembe telt, mire mag\u00e1hoz t\u00e9r\u00edtettem. Arca maszatos volt a k\u00f6nnyekt\u0151l, \u00fagy reszketett, hogy \u00e9n is megriadtam. K\u00e9rd\u00e9semre, mit \u00e1lmodott, nem felelt, csak n\u00e9zett r\u00e1m gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 pillant\u00e1s\u00fa szem\u00e9vel, azt\u00e1n megk\u00e9rdezte, hogy az a f\u00e9ny, ugye, az ablakban m\u00e1r a hajnal odakinn? Akkor j\u00f6ttem r\u00e1, hogy Daninak is van egy titkos vil\u00e1ga, ahova \u0151 sem enged be m\u00e9g engem sem, csak az \u00f6v\u00e9 tele van f\u00e9lelemmel, szorong\u00e1ssal. Lassan megnyugodott, \u00e9s m\u00e1r lehunyt pill\u00e1i al\u00f3l k\u00e9rdezte, hogy holnap j\u00f6nnek-e any\u00e1\u00e9k haza. Megigazgattam gy\u0171r\u00f6tt \u00e1gynem\u0171j\u00e9t, \u00e9s sut\u00e1n betakargattam, csak azt\u00e1n feleltem, hogy m\u00e9g k\u00e9t nap. Lassan elaludt. \u00c9ppen kifele lopakodtam, amikor d\u00fcnny\u00f6g\u0151 hangja utol\u00e9rt: \u2013 Misike, ne nevess, Misike f\u00e9lek! Visszafordultam, de aludt, felismerhetetlenn\u00e9 v\u00e1ltak motyog\u00f3 szavai, majd elcs\u00f6ndesedett. Reggel, amikor megk\u00e9rdeztem t\u0151le, mit \u00e1lmodott, \u00e9s ki az a Misike, csak b\u00e1mult r\u00e1m, mint egy olt\u00e1rk\u00e9p. Nem figyeltem f\u00f6l r\u00e1, hogy nagyany\u00e1m kez\u00e9b\u0151l hangos cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9ssel esik ki a villa; megszoktuk, hogy \u00fcgyetlen, hol egy t\u00e1ny\u00e9rt, hol egy b\u00f6gr\u00e9t ejtett el, de apa megmagyar\u00e1zta, hogy \u00edgy a nyolcvanon t\u00fal m\u00e1r nem olyan \u00fcgyes az ember, h\u00e1t seg\u00edts\u00fcnk neki, nevet\u00e9st, g\u00fanyt nem t\u0171rt meg.
\nAmikor megj\u00f6ttek a sz\u00fcleink, nagyany\u00e1nk bez\u00e1rk\u00f3zott ap\u00e1nkkal \u00e9s any\u00e1nkkal a szob\u00e1jukba, \u00e9s a fojtott besz\u00e9lget\u00e9sb\u0151l nem hallatszott ki m\u00e1s, mint nagyany\u00e1nk fel-felcsukl\u00f3 zokog\u00e1sa, s sz\u00f3t\u00f6red\u00e9kek. Apa, mikor kij\u00f6ttek, furcs\u00e1n n\u00e9zett Danira, kutatva r\u00e1m, de nem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem, vette a kalapj\u00e1t, \u00e9s bement a munkahely\u00e9re. Anya \u00e9s nagymama zavartan, kis\u00edrt szemekkel j\u00f6ttek el\u0151, de \u0151k sem sz\u00f3ltak; nagymama ment szokott feladataihoz a konyh\u00e1ba, anya pedig neki\u00e1llt a mos\u00e1snak. Mivel m\u00e1r iskolasz\u00fcnet volt, Danival a kertben b\u00f3kl\u00e1sztunk, pr\u00f3b\u00e1ltuk elhitetni magunkkal, hogy semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt, k\u00e9s\u0151bb el\u0151ker\u00fclt a b\u0151rlabda is, \u00e9s azt r\u00fagtuk eszel\u0151s elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9ggel, hogy ne kelljen tudom\u00e1sul venni, valami m\u00e9gis t\u00f6rt\u00e9nt a feln\u0151ttekkel. Nem b\u00edrtam legy\u0151zni a retteg\u00e9st, melyek cik\u00e1z\u00f3 gondolataim sor\u00e1n kergett\u00e9k egym\u00e1st, mert akkorra m\u00e1r sok iskolat\u00e1rsunk sz\u00fclei v\u00e1ltak el, h\u00e1t mi lehetett volna a biztos\u00edt\u00e9k, hogy a mieink ilyet nem tesznek, s nem err\u0151l sz\u00f3lt odabenn a titkos megbesz\u00e9l\u00e9s. Akkor\u00e1ra n\u0151tt a fesz\u00fclts\u00e9g bennem, hogy musz\u00e1j volt Danival is megosztani f\u00e9lelmemet.  Dani azt felelete, h\u00fclye vagyok, a mi sz\u00fcleink soha nem v\u00e1lnak el, s ez a t\u0151le szokatlanul durva megnyilv\u00e1nul\u00e1s \u00e1tmenetileg megnyugtatott. De az\u00e9rt izgatott a k\u00e9rd\u00e9s: mi\u00e9rt z\u00e1rk\u00f3ztak be a sz\u00fcleink, \u00e9s mi az a titok, amit\u0151l a nagymam\u00e1nk s\u00edrt, \u00e9s ap\u00e1nk elmenek\u00fclt itthonr\u00f3l? Egyre ink\u00e1bb \u00e9reztem, valami s\u00f6t\u00e9t\u00e9t titkot rejtegetnek el\u0151l\u00fcnk. K\u00e9s\u0151 estig k\u00f3boroltunk a kertben Danival, \u00e9s napnyugtakor a hinta\u00e1gyon besz\u00e9lgett\u00fcnk csendesen, amikor v\u00e9gre vacsor\u00e1hoz sz\u00f3l\u00edtottak minket. Apa m\u00e9g ekkor sem volt otthon, n\u00e9gyen \u00fclt\u00fcnk a vacsor\u00e1hoz. R\u00f6gt\u00f6n \u00e9reztem, hogy valami nem stimmel, mert anya \u00e9s nagymama nem besz\u00e9lgettek, csak f\u00f6l-f\u00f6lpillantgattak hol r\u00e1nk, hol egym\u00e1sra. Ekkor hat\u00e1roztam el: kider\u00edtem a titkot, ami t\u0171rhetetlen, ami fesz\u00fclts\u00e9get kelt, s f\u00e9lelmet bennem.  Hogy azt\u00e1n mi lesz, ha minden kider\u00fcl, azon egy pillanatig sem t\u00f6prengtem el, pedig j\u00f3 lett volna, de akkor nem \u00e9reztem m\u00e1st, mint az adrenalint, ami egyre magasabbra sz\u00f6k\u00f6tt bennem, \u00e9s a moh\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got, hogy belel\u00e1thassak a feln\u0151ttek z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1ba. Lopva megfigyeltem any\u00e1mat \u00e9s nagyany\u00e1mat, mintha m\u00e9g sohasem l\u00e1ttam volna \u0151ket. Any\u00e1m arca kem\u00e9ny volt, mint mindig, mi\u00f3ta az eszemet tudom, nagyany\u00e1m\u00e9 meg a s\u00edr\u00e1sra g\u00f6rb\u00fcl\u0151 sz\u00e1j\u00e1val maga a gyenges\u00e9g, v\u00e9dtelens\u00e9g. Eld\u00f6nt\u00f6ttem, hogy a nagyany\u00e1mmal kezdem; azt rem\u00e9ltem, hogy hamarabb megadja mag\u00e1t, mint any\u00e1m. Nem gondoltam volna, hogy gyenges\u00e9g\u00e9ben rejlik az ereje, hogy k\u00f6nnyei m\u00f6g\u00e9 b\u00fajik, ha v\u00e9dekezni k\u00e9nyszer\u00fcl. Azt\u00e1n egy v\u00e9letlen feled\u00e9kenys\u00e9g sietett a seg\u00edts\u00e9gemre.
\nM\u00e1snap reggel mindenki munk\u00e1ba sietett, nagymama meg a szomsz\u00e9dba besz\u00e9lgetni, amikor Dani tudta n\u00e9lk\u00fcl beosontam apa szob\u00e1j\u00e1ba, \u00e9s l\u00e1zas izgalommal nyitogattam ki a fi\u00f3kjait, folyton kifele f\u00fclelve, nehogy meglepjen valaki. \u00d3ri\u00e1si m\u00e1zlim volt: apa a legfels\u0151 fi\u00f3kban felejtette a kulcsait! L\u00e1zas buzgalommal lapoztam \u00e1t a sokszor sz\u00e1momra \u00e9rthetetlen \u00e9s \u00e9rdektelen iratokat. Egyszerre csak, az egyikben legh\u00e1tul egy fot\u00f3albumra leltem. Kicsit szakadozott volt, de belelapoztam, hiszen eddig m\u00e9g semmit sem tal\u00e1ltam, jobb h\u00edj\u00e1n ez is \u00e9rdekesnek t\u0171nt. M\u00e1r \u00e9pp indultam volna, hogy titokban megmutassam Daninak is a szerzem\u00e9nyemet, amikor meg\u00e1llt bennem az \u00fct\u0151: az egyik f\u00e9nyk\u00e9p, az utols\u00f3 el\u0151tti oldalon, d\u00f6bbenetesen \u00fajnak t\u0171nt, \u00e9s a testv\u00e9remet, Danit \u00e1br\u00e1zolta – dupl\u00e1n! K\u00e9t kicsi fi\u00facska \u00fclt egy h\u00e1l\u00f3s j\u00e1r\u00f3k\u00e1ban egym\u00e1ssal szemben, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck valami puha sz\u0151rmej\u00e1t\u00e9k, aminek az egyik\u00fck a mancs\u00e1t, a m\u00e1sik kisgyerek meg a f\u00fcl\u00e9t fogta. Remeg\u0151 sz\u00edvvel ford\u00edtottam meg a f\u00e9nyk\u00e9pet. A h\u00e1tulj\u00e1n egy t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tti d\u00e1tum \u00e1llt \u00e9s k\u00e9t n\u00e9v: \u201eDani \u00e9s Misi els\u0151 sz\u00fclet\u00e9snapja, 20.. m\u00e1jus 15.\u201d. A d\u00f6bbenett\u0151l b\u00e9n\u00e1n \u00e1lltam, szememet nem tudtam levenni a k\u00e9pr\u0151l. Azt\u00e1n lassan m\u00e9lyeket l\u00e9legeztem, s \u00f3vatosan visszas\u00fcllyesztettem a f\u00e9nyk\u00e9palbumot a hely\u00e9re. Majd egy hirtelen \u00f6tlett\u0151l vez\u00e9relve \u00fajra kikaptam, kivettem a fot\u00f3t, majd gyorsan visszadobtam \u00fajra az albumot. Becsaptam a fi\u00f3kot, \u00e9s visszagy\u00f6m\u00f6sz\u00f6ltem a kulcsokat. \u00c9pp ideje volt. Dani hangj\u00e1t hallottam, ahogy nagymam\u00e1val besz\u00e9lgetve k\u00f6zeledett. Kisurrantam a f\u00fcrd\u0151be, magamra z\u00e1rtam az ajt\u00f3t, \u00e9s csak most kezdtem el gondolkodni. A k\u00e1d sz\u00e9l\u00e9re \u00fcltem, \u00e9s \u00fajra el\u0151vettem a f\u00e9nyk\u00e9pet. Alaposan megn\u00e9ztem, egyetlen r\u00e9szletet sem hagyva ki, mik\u00f6zben l\u00e1zasan j\u00e1rtak a gondolataim. Sz\u00f3val Daninak volt egy ikertestv\u00e9re is, akit soha nem eml\u00edtettek a sz\u00fcleink nek\u00fcnk! De mi\u00e9rt titkolt\u00e1k? Hogy k\u00e9pzelik, hogy csak \u00fagy elfelejtik az egyik gyerek\u00fcket, aki meghalt? Hiszen val\u00f3sz\u00edn\u0171leg meghalhatott, ha csak \u00fagy elt\u0171nt a semmibe! Ha \u00e9n halok meg, engem is csak \u00fagy, elfelejtenek? R\u00e9m\u00fcletes gondolat volt, majdnem megfulladtam t\u0151le. \u00c9s vajon Dani eml\u00e9kszik az ikertestv\u00e9r\u00e9re? Hiszen m\u00e9g \u00e1lmodik is vele! Saj\u00e1t f\u00fclemmel hallottam, mikor \u00e1lm\u00e1ban sz\u00f3l\u00edtgatta, az nem lehet, hogy csak \u00fagy elfelejtette! Megmostam az arcom hideg v\u00edzzel, elrejtettem a k\u00e9pet, \u00e9s kimentem a f\u00fcrd\u0151b\u0151l.
\nAlkonyodott, Dani a kertbe vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151sor legtetej\u00e9n \u00fclt, \u00e9s csereszny\u00e9t eszegetett egy t\u00e1lb\u00f3l. A kertb\u0151l ezer illat sz\u00e1llt f\u00f6l az alkonyattal, \u00e9s \u00e9n is le\u00fcltem a testv\u00e9rem, az egyetlen testv\u00e9rem mell\u00e9. – K\u00e9rsz? – k\u00e9rdezte, de \u00e9n csak megr\u00e1ztam a fejem, \u00e9s bambultam a lassan s\u00f6t\u00e9tbe borul\u00f3 kertbe. \u2013 Na, mit\u0151l vagy \u00edgy elk\u00e1mpicsorodva? \u2013 k\u00e9rdezte \u00e9s oldalba b\u00f6k\u00f6tt j\u00e1t\u00e9kosan. Ijedtemben d\u00fchbe gurultam. Nagyot l\u00f6ktem Danin, aki \u00e9ppen fel\u00e9m fordult nevetve, s a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban m\u00e1r gurult is le a nyolc l\u00e9pcs\u0151fokon, elejtette a csereszny\u00e9s t\u00e1lat, majd egy f\u00e1jdalmas ord\u00edt\u00e1ssal elter\u00fclt a kertben. Azt\u00e1n cs\u00f6nd lett, \u00e9s nem mozdult t\u00f6bb\u00e9. A csereszny\u00e9k hangtalanul, j\u00e1t\u00e9kosan sz\u00f6kelltek ut\u00e1na a l\u00e9pcs\u0151fokokon, \u00e9s ekkor bel\u00e9m v\u00e1gott egy sz\u00f6rny\u0171 eml\u00e9k; az ikrek babakocsija egy s\u00f6t\u00e9t l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z legfels\u0151 l\u00e9pcs\u0151sor\u00e1n \u00e1ll, a lak\u00e1s, ahonnan \u00e9ppen kik\u00f6lt\u00f6z\u00fcnk, t\u00e1rva-nyitva \u00e1ll, anya kisz\u00f3l, fogjam meg a kocsit, le ne guruljon, m\u00edg \u0151 ap\u00e1val pakol valamit. \u00c9n sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl megtasz\u00edtom a gyerekkocsit, s az gurul \u00e9s pattog lefel\u00e9 a l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n, n\u00e9m\u00e1n b\u00e1mulok ut\u00e1nuk, anya sik\u00edtva, apa ord\u00edtva rohan, hogy elkapj\u00e1k, a gyerekek torkukszakadt\u00e1b\u00f3l b\u00f6mb\u00f6lnek, majd cs\u00f6nd lesz, s csak az egyik kicsi nyikkan olykor-olykor m\u00e9g egyet\u2026
\nDani f\u00f6l\u00e1llt, leporolta mag\u00e1t, \u00e9s mikor megl\u00e1tta hal\u00e1lra v\u00e1lt, h\u00f3feh\u00e9r arcomat, szederjess\u00e9 v\u00e1lt ajkaimat, f\u00f6lszaladt mell\u00e9m, bar\u00e1ts\u00e1gosan h\u00e1tba vert, s vigyorogva sz\u00f3lalt meg:
\n – Beszart\u00e1l, mi? Nyugi, nyugi semmi bajom, nem \u00f6lt\u00e9l meg, tes\u00f3k\u00e1m! De magadat l\u00e1tnod kellene! \u2013 mondta, s nevetni kezdett \u2013 Ember! Micsoda arc!
\n\u2013 Nem \u2013 gondoltam, m\u00edg meg\u00f6lelt \u2013, t\u00e9ged nem \u00f6ltelek meg val\u00f3ban, \u00e9s nem rajtam m\u00falott, hogy nem siker\u00fclt. Most m\u00e1r r\u00e1j\u00f6ttem, mi\u00e9rt volt bennem az az \u00e9rz\u00e9s, hogy v\u00e9denem kell az \u00f6cs\u00e9met, \u00e9s m\u00e1r azt is meg\u00e9rtettem, hogy az a l\u00e1thatatlan \u00e1rny, mely \u00e9vek \u00f3ta fenyegeti \u0151t, \u00e9n vagyok! <\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> 9 \u00e9vesen kezdtem verseket \u00edrni. K\u00e9s\u0151bb, egy tan\u00e1rom biztat\u00e1s\u00e1ra, \u00e1tt\u00e9rtem a pr\u00f3z\u00e1kra. Manaps\u00e1g m\u00e1r nagyon ritk\u00e1n sz\u00fcletnek verseim, a pr\u00f3z\u00e1ban leltem magamra.<\/em>
\n2012-ben adt\u00e1k ki Hajl\u00e9ktalan angyalok c\u00edm\u0171 versesk\u00f6tetemet, majd 2015-ben novella gy\u0171jtem\u00e9nyem, Novemberi levelek c\u00edmen.<\/em>
\nSok-sok d\u00edjat kaptam, \u00e9s nagyon sok helyen l\u00e9ptem m\u00e1r fel; iskol\u00e1kban, id\u0151sek otthonaiban, m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1zakban, egyetemen.<\/em>
\nDe ha mindez nem lenne, akkor sem tudn\u00e1m elk\u00e9pzelni az \u00e9ltemet \u00edr\u00e1s \u00e9s olvas\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Ez egy adotts\u00e1g, ahogy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 nyelv\u00fcnk is kifejezi, kaptuk a Mindenhat\u00f3t\u00f3l, nem a mi\u00e9nk puszt\u00e1n, felel\u0151ss\u00e9ggel tartozunk vele.<\/em>
\nBudapesten \u00e9lek k\u00f6lt\u0151, essz\u00e9ista f\u00e9rjemmel, Ferenczfi J\u00e1nossal, aki bar\u00e1taink odaad\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megval\u00f3s\u00edtotta nagy \u00e1lm\u00e1t, l\u00e9trehozott egy, a mai irodalmi k\u00e1nonon t\u00fali, el nem ismert, de minden elismer\u00e9st meg\u00e9rdeml\u0151 \u00edr\u00f3embereket egy nagyobb egys\u00e9gbe t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 lapot, A HETEDIKET, mely most m\u00e1r t\u00falmutat az orsz\u00e1g hat\u00e1rain is.<\/em><\/p>\n

\n

A. T\u00daRI ZSUZSA<\/strong><\/p>\n

1.<\/strong>
\nMegvil\u00e1gosod\u00e1s<\/strong><\/h2>\n

H\u00e1nyszor h\u00edvt\u00e1l m\u00e1r s indultam fel\u00e9d
\nbizonytalan l\u00e9ptekkel a porban,
\nhalv\u00e1nyan hallottam \u00e9gi zen\u00e9d,
\nan\u00e9lk\u00fcl, hogy tudtam volna, hol van
\nki \u00fczen,
\nvagy tal\u00e1n m\u00e9lyen, bennem
\nzend\u00fcl rem\u00e9nyb\u0151l m\u00e9gis a csoda,
\nami miatt messzire kell mennem,
\n\u00e9s \u00fatk\u00f6zben kider\u00fcl majd, hova,
\n\u00e9s mint v\u00e1s\u00e1ri t\u00fckr\u00f6s szob\u00e1ban
\nmindenfel\u0151l intett h\u00edmzett f\u00e1tyol,
\ns felold\u00f3dtam a k\u00edn\u00e1lt csod\u00e1ban,
\nfent lebegve k\u00f6zel volt a t\u00e1vol.
\nHegytet\u0151kr\u0151l v\u00f6lgykatlanba n\u00e9zve
\nj\u00f3 h\u00edrn\u00f6kk\u00e9nt ig\u00e9t b\u00fcszk\u00e9n vittem,
\nelfelejtett im\u00e1kat id\u00e9zve
\nkerestelek, s mikor m\u00e1r azt hittem,
\nk\u00f6zel vagy, abbamaradt a zene.<\/p>\n

\u00c9s mert a b\u0171n cs\u00e1b\u00edt\u00f3bb a hitn\u00e9l,
\nhosszan sodort a moh\u00f3s\u00e1g szele,
\na Nap fel\u00e9 sz\u00e1lltam, vagy Te vitt\u00e9l,
\nrongy lelkem\u00e9rt m\u00e1sokat okoltam,
\nla\u0301ttam sz\u00e9pet, zavaros hom\u00e1lyb\u00f3l,
\nla\u0301ttam hal\u00e1lt a f\u00f6ldi Pokolban,
\nla\u0301ttam k\u00ednt, mit lefedett cs\u00f6nds\u00e1tor,
\nl\u00e1ttam angyalt, \u00e1rnyak k\u00f6z\u00fcl n\u00e9zett,
\nkez\u00e9t felemelte, hogy meg\u00e1ldjon,
\n\u00e9s suttogva megnevezett t\u00e9ged,
\nleintettem, hogy egy cseppet v\u00e1rjon,
\nl\u00e1ttam, m\u00edg a templom torka elnyelt,
\nszentjeid k\u00f6zt lelkek mint cik\u00e1znak,
\n\u00e9s l\u00e1ttam a fiadat. Az Embert.
\nKi meggy\u00f6t\u00f6rt gazd\u00e1ja-e h\u00e1znak.
\nR\u00f3zsaablak ragyogott el\u0151ttem,
\ns t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt sz\u00ednesen a f\u00f6ld\u00f6n,
\nfeln\u00e9ztem az olt\u00e1rra er\u0151tlen,
\ns meg\u00e9rtettem: ez is csak egy b\u00f6rt\u00f6n.
\nLa\u0301ttam gyerty\u00e1t, sz\u00f6get a kereszten,
\nsim\u00edtotta talpam h\u0171v\u00f6s m\u00e1rv\u00e1ny,
\nh\u00edvott fiad, hogy most felfedezzem,
\nde hirtelen \u00fagy t\u0171nt, csak egy b\u00e1lv\u00e1ny,
\npadok k\u00f6z\u00f6tt mag\u00e1nyosan mentem
\n\u00e9s r\u00e1m n\u00e9zett n\u00e9h\u00e1ny h\u00edv\u0151 ember,
\nazt hiszem, hogy meg\u00e9rtettem menten,
\nezeknek a Szent Biblia nem kell,
\nahogy \u00fclnek megv\u00e1lt\u00e1sra v\u00e1rva
\n\u0151k is csak az elm\u00fal\u00e1st\u00f3l f\u00e9lnek,
\ns el akarj\u00e1k hinni, nem hi\u00e1ba
\nj\u00e1rnak ide, s ha zend\u00fcl az \u00e9nek,
\nbenned, \u00e1ltalad majd tov\u00e1bb \u00e9lnek,
\n\u00e9s a kez\u00fck im\u00e1ba, ha dermed,
\nutat nyitsz tal\u00e1n benn\u00fck a f\u00e9nynek,
\nfals boldogs\u00e1g t\u00f6lti meg a termet,
\ns aranyf\u00fcst\u00f6s szobrok k\u00f6z\u00f6tt j\u00e1rva
\nmeg\u00e9rintett suhogva a lelk\u00fck,
\nrem\u00e9nyked\u0151 haland\u00f3k b\u00fas \u00e1lma,
\nszemeikben galaxisok \u00e9gtek,
\n\u00e1h\u00edtatban \u00e9s semmit se l\u00e1tva,
\negy\u00fctt sz\u00f3ltak, \u00fcltek, \u00e1lltak, l\u00e9ptek,
\nnem gondolva az \u00e9hes hal\u00e1lra.
\nL\u00e1ttam hideg szem\u00fckben a sz\u00e9gyent.
\nHogy felt\u00e1mad\u00e1sban \u0151k se b\u00edznak.
\nBebesz\u00e9lik maguknak az \u00c9dent.
\nS minden gyeng\u00e9t maguk k\u00f6z\u00e9 h\u00edvnak.<\/p>\n

L\u00e1ttam a t\u0151rt a vakok kez\u00e9ben.
\nL\u00e1ttam foszlott felh\u0151it egemnek.
\nL\u00e1ttam a t\u0151rt mer\u00fclni a v\u00e9rben,
\nm\u00edg nevedben rendet tenni mennek
\nakik szel\u00edd \u00e1h\u00edtatban \u00fclnek
\n\u00e9rdekb\u0151l t\u00e1n \u00f6lni fognak \u00e9rted,
\ngyilkoss\u00e1gok c\u00e9ll\u00e1 szentes\u00fclnek,
\ns \u00fcnnepelnek, pedig nem Te k\u00e9rted.<\/p>\n

Azt\u00e1n lassan l\u00e9pcs\u0151n botladoztam,
\nmessze t\u0171nt a meg\u00e1lmodott \u00c9den,
\nmit rem\u00e9ltem…
\nCsak keservet hoztam.
\n\u00c9s bevallom: akkor \u00fajra f\u00e9ltem.
\nMinden \u00fat lejt a s\u00edrg\u00f6d\u00f6r fel\u00e9,
\ncsak h\u00edzelg\u00e9s az emberi h\u00e1la.
\nKi ker\u00fcl majd a Te sz\u00edned el\u00e9?
\nNem kulcsolom kezeim im\u00e1ra…
\nHa l\u00e9tezel, el\u00e9g munk\u00e1d akad.
\nNem lehet a Hit, az ima fegyver.
\nSzomor\u00fa vagy? Maradj h\u00e1t hallgatag.
\nT\u00e9ved\u00e9sb\u0151l sz\u00f3l Hozz\u00e1d az ember.
\nMenek\u00fcl\u00f6k most, elfutok sut\u00e1n,
\nelf\u00falt szavak k\u00f6z\u00e9 akad l\u00e1bam,
\nnem hiszek \u00e9letben hal\u00e1l ut\u00e1n,
\nhiszek \u00e9let ut\u00e1ni hal\u00e1lban.<\/p>\n

2.<\/strong>
\nKrisztus<\/strong><\/h2>\n

… Oly unalmas olykor az \u00e9let,
\nha nincs J\u00fad\u00e1s aki el\u00e1rul,
\nnincs ellenf\u00e9l, langyos a l\u00e9nyeg,
\nkintr\u0151l a b\u00e9ke m\u00e9l\u00e1n beb\u00e1mul,
\nnincs kereszt sem, foszlik a semmi,
\nbomlik a minden, surran az \u00e9gen,
\nmerre kellene, illene menni,
\nha nincs zsong\u00e1s, pezsg\u00e9s a v\u00e9rben?
\n\u00c9l\u00fcnk, sokszor t\u00fal sok a d\u00edszlet,
\ngiccses csokrok, ablakok z\u00e1rva,
\nmosolyb\u00f3l fintor, borb\u00f3l v\u00edz lett,
\nmamlasz az ember, t\u00e1rssal is \u00e1rva.
\nHervad\u00f3, sz\u00e1raz gl\u00f3ri\u00e1kat
\nkih\u00edv\u00f3 p\u00f3zban egyre csak r\u00e1znak
\nhipokrit h\u00edvek, \u00f3, im\u00e1dnak
\nt\u00e9ged \u00e9s r\u00f3lad magyar\u00e1znak,
\nhazug mind, m\u00fal\u00f3 \u00e9s esend\u0151,
\nsorsuk el\u0151bb-ut\u00f3bb sz\u00e9tszakad,
\nfoszl\u00e1nyok… V\u00e9tkek… Mind egyenl\u0151.<\/p>\n

Merre j\u00e1rsz? Mutasd m\u00e1r meg Magad!<\/p>\n

3.<\/strong>
\nEgyszer tal\u00e1n…<\/strong><\/h2>\n

Egyszer tal\u00e1n majd le\u00fcl\u00f6k mell\u00e9d,
\nf\u00fcst\u00f6s f\u00e9lhom\u00e1lyban l\u00f3gatjuk a l\u00e1bunk,
\nnem lesz fontos a l\u00e9t vagy a neml\u00e9t,
\nm\u00faltb\u00f3l sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3 igazs\u00e1gra l\u00e1tunk,
\nszavak se kellenek, a szemedben
\nott lesz a ny\u0171gronggyal f\u00e9nyesre csiszolt hit
\ns mosolyogsz, mint lass\u00edtott menetben
\nsz\u00e1ll\u00f3 tollpihe, sug\u00e1rnyi f\u00e9nyben, amit
\n\u00f6nmag\u00e1ba z\u00e1rt egy titkos vil\u00e1g,
\nmelyben csak mi vagyunk, j\u00e1tszik \u00e9s \u00e9nekel
\nk\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk a sz\u00e9l, id\u0151-csig\u00e1k,
\nki mivel sz\u00fart sz\u00edven, m\u00e1r r\u00e9g nem \u00e9rdekel,
\ns sz\u00e9tloccsantott v\u00e1gyakat feledve
\nvadul bel\u00e9mcs\u00edpsz, hogy tudjam, ez nem \u00e1lom,
\nhogy adjam a kezemet kezedbe,
\nfelh\u0151pamacsok akadnak fenn a f\u00e1kon,
\nmint tengerz\u00fag\u00e1s kagyl\u00f3t, tel\u00edted
\nsz\u00edvem semmivel, mindennel, jeleneddel,
\ns n\u00e9zlek, mint ki mindent elvesz\u00edtett,
\nm\u00edg lelkem letisztult csendk\u00e9nt emeled fel.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Budapesten sz\u00fclettem, de r\u00e9g\u00f3ta Genfben \u00e9lek. Mi\u00f3ta \u00edrni tudok, verselek, legt\u00f6bbsz\u00f6r r\u00edmes form\u00e1ban. Kalandos \u00e9letem leegyszer\u0171s\u00edtett, t\u00f6m\u00f6r\u00edtett vallom\u00e1sai ezek, melyekben ott vagyok \u00e9n \u00e9s az \u00e1ltalam l\u00e1tott, \u00e1t\u00f6lelt vil\u00e1gmindens\u00e9g. Az \u00e1h\u00edtat \u00e9s az iszonyat, a boldogs\u00e1g \u00e9s a hal\u00e1lf\u00e9lelem. \u00c9letem, az \u00dat a v\u00e9gs\u0151 \u00e1llom\u00e1s fel\u00e9 csod\u00e1kkal \u00e9s csal\u00f3d\u00e1sokkal teli. Ezt szeretn\u00e9m megosztani azokkal, akik a verseket szeretik. T\u00f6bb ismert- \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 ismert irodalmi lapn\u00e1l publik\u00e1lok, eddig h\u00e1rom \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetem jelent meg.<\/em><\/p>\n

\n

PARTMANN TIBOR<\/strong><\/p>\n

Gy\u00e1sz<\/strong><\/h2>\n

Mert egy id\u0151 ut\u00e1n enyh\u00fcl a gy\u00e1sz,
\nM\u00e1r nem k\u00f6nnyezel, csak r\u00e1g\u00f3dsz rajta;
\nEz a felejt\u00e9s mechanizmusa…
\nHa messzebb v\u00e1gtatsz, enged a zabla.<\/p>\n

Mi fekete volt, ma m\u00e1r megkopott –
\nSz\u00fcrke. S\u00f6t\u00e9t vil\u00e1gosabb \u00e1rnya;
\nSz\u00e9ncsillan\u00e1s\u00fa teliv\u00e9rek f\u00fcst-
\nCsik\u00f3inak patakopog\u00e1sa.<\/p>\n

A gy\u00e1sz; id\u0151vel eml\u00e9k, mit gondoz
\nA tudat, b\u00e1r van \u00fagy, hogy \u00e1thasad…
\n\u00d6sv\u00e9ny pora, mely az \u00e9jszak\u00e1ban
\nV\u00e1gt\u00e1z\u00f3 l\u00f3 b\u0151r\u00e9re r\u00e1tapad.<\/p>\n

Csillagf\u00e9ny\u00e9v<\/strong><\/h2>\n

A gyanta illata. Az maradt meg abb\u00f3l az
\n\u00e9jszak\u00e1b\u00f3l, valamint egy befejezetlen
\ngondolat v\u00e9gess\u00e9ge. Ha megfelel\u0151
\nsz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zt\u00fck a feny\u0151t \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld hittel,
\negy f\u00e9nyes csillag pont \u00fagy ragyogott
\nfelette, mint szikratest\u0171 cs\u00facsd\u00edsz
\nkar\u00e1csonykor. Te azt mondtad akkor, hogy
\ntal\u00e1n az a csillag, melyet titokban meglest\u00fcnk
\nazon az est\u00e9n, b\u00e1r m\u00e9g l\u00e1that\u00f3, lehet, m\u00e1r
\nkihunyt – majd a f\u00e9nysebess\u00e9gr\u0151l kezdt\u00e9l
\n\u00e9rtekezni, de azt m\u00e1r nem hallottam. Arra
\ngondoltam, ez milyen ironikus; tekintet\u00fcnkh\u00f6z
\nt\u00e1n a gyanta illata ragasztotta az \u00f6szt\u00f6nt,
\nhogy \u00e9jvakon is rohanjunk egy f\u00e9nyesnek v\u00e9lt
\npont fel\u00e9, amely lehet, hogy m\u00e1r eleve halott…<\/p>\n

B\u00e1nyalovak<\/strong><\/h2>\n

A b\u00e1nyalovak hozz\u00e1szoktak az
\n\u00f6r\u00f6k \u00e9jhez, s t\u00e1n ma is akcentus
\nn\u00e9lk\u00fcl besz\u00e9lik az ostor, gyepl\u0151
\n\u00e9s a zabla nyelv\u00e9t.
\nNem panaszkodnak,
\nhogy kisz\u00edvta minden izmukat a b\u00e1nya terhe,
\nhiszen mi m\u00e1st tehettek volna, ez a m\u00e9ly rendje.<\/p>\n

A b\u00e1ny\u00e1kat bez\u00e1rt\u00e1k. S most sz\u00e9nk\u00e9nt
\ns\u00f6t\u00e9tlik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy aki csak
\ntanulta a f\u00e9nyt, magass\u00e1got, a
\nfal n\u00e9lk\u00fcli teret,
\na szabads\u00e1got, s
\nv\u00e9gtelenbe sz\u00e9d\u00edteni egy tekintet hossz\u00e1t,
\naz vajon az ut\u00f3dokba mit \u00f6r\u00f6k\u00edthet \u00e1t?<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Partmann Tibornak h\u00edvnak, Tam\u00e1siban \u00e9lek. 1983.12.20.-\u00e1n sz\u00fclettem. 12 \u00e9ves korom \u00f3ta foglalkoztat az \u2013 els\u0151sorban l\u00edrai \u2013 \u00edr\u00e1s, 2011-t\u0151l komolyabban. Ekkor jelent meg els\u0151 k\u00f6tetem \u201eHajnalnyi mag\u00e1ny\u201d c\u00edmmel a Holnap Magazin gondoz\u00e1s\u00e1ban. 2013-ban \u201eTandem\u201d c\u00edmmel jelent meg egy k\u00f6z\u00f6s k\u00f6tet Kiss Be\u00e1t\u00e1val, szint\u00e9n a Holnap Magazin \u00e9gisze alatt. 2016-ban jelent meg legut\u00f3bbi k\u00f6tetem, a \u201eReflexi\u00f3\u201d, melyet szint\u00e9n a fent eml\u00edtett kiad\u00f3 gondozott.<\/em>
\nVerseim eddig a Hetedik online foly\u00f3iratn\u00e1l jelentek meg, nyomtatott irodalmi magazinokban pedig a Holnap Magazinban, a Pannon T\u00fck\u00f6rben, valamint az El\u0151retolt Hely\u0151rs\u00e9g has\u00e1bjain.<\/em>
\nD\u00edjaim k\u00f6z\u00fcl a legb\u00fcszk\u00e9bb a Bats\u00e1nyi-Cserh\u00e1t M\u0171v\u00e9sz K\u00f6r \u00e1ltal adom\u00e1nyozott Radn\u00f3ti-eml\u00e9kd\u00edjra vagyok, amelyet a k\u00f6lt\u0151\u00f3ri\u00e1s tisztelet\u00e9re \u00edr\u00f3dott szonettkoszor\u00fam\u00e9rt kaptam. 2017 \u00f3ta a Hetedik munk\u00e1j\u00e1t szerkeszt\u0151k\u00e9nt is seg\u00edtem<\/em>.<\/p>\n

\n

P\u0150D\u00d6R GY\u00d6RGY<\/strong><\/p>\n

T\u00e1vol a j\u00f6v\u0151t\u0151l<\/strong><\/h2>\n

folyton v\u00e1ltozik a holt h\u0151s\u00f6k t\u00e1bora
\nn\u00e9ha-n\u00e9ha m\u00edtoszt kavar t\u00e1n pora
\nfelkapn\u00e1d a z\u00e1szl\u00f3t azt vagy akkor\u00e1t
\nm\u00e9g eldadogn\u00e1d hogy add tov\u00e1bb<\/p>\n

jelszavakkal teli a bez\u00e1rt laktanya
\nsokat levakart az id\u0151 s a sanda ma
\na k\u00e9tely is kit\u00f6rt ablakon araszol
\na ravasz hol \u00fcl egy rozsd\u00e1s ravaszon<\/p>\n

a tegnap didereg olyan igen \u00e1rva
\npedig az eml\u00e9kek nagy sz\u00edve t\u00e1rva
\n\u00e9s a ragok v\u00e9ge is aranybojtos<\/p>\n

a mosdat\u00f3ban a t\u00fck\u00f6r vakfoltos
\nj\u00e1tszadoznak benne m\u00e9g l\u00e1tszatok
\nmint a p\u00f3kh\u00e1l\u00f3ba szikkadt sz\u00e1zadok<\/p>\n

Hi\u00e1nyszonett<\/strong><\/h2>\n

(Ap\u00e1m eml\u00e9k\u00e9re)<\/em><\/p>\n

Valahogy m\u00e9g nem l\u00e1ttalak P\u00e1rizs.
\nNem h\u00edvt\u00e1l titkaidra Szajnapart.
\nEl\u00fasz\u00f3 \u00e1lmokban benne volt az \u00e1r is,
\ns f\u00e9lt k\u00f6r\u00f6mnyom, mit szajha mart.<\/p>\n

Szeg\u00e9ny volt kis falum, de tiszta o\u00e1zis.
\n\u00c9ltem, s valahogy nem lettem szakadt,
\ncsup\u00e1n ap\u00e1m szav\u00e1hoz loj\u00e1lis,
\nmert \u0151 \u00f6nmag\u00e1hoz mindig h\u0171 maradt.<\/p>\n

Tudta, milyen m\u00e9ly az \u00e9let mocska.
\nNem nyelt el se b\u0171n, se b\u0171z\u00f6s kocsma,
\nb\u00e1r \u00edgy sem jutottam \u00e1t a t\u0171 fok\u00e1n.<\/p>\n

Itt ok halmoz\u00f3dott mindig okra,
\ns t\u00e9kozl\u00f3 lelkemet visszafogta,
\nez\u00e9rt maradtam h\u00edv\u0151k\u00e9nt pog\u00e1ny.<\/p>\n

\u00c1lmodoz\u00e1s<\/strong><\/h2>\n

F\u00e1kra hajtja fej\u00e9t az est,
\nm\u00e1r mag\u00e1nyosul az \u00e1rny\u00e9k.
\nAz \u00f6reg torony\u00f3ra rest,
\ns ok\u00e1t vesz\u00edti a sz\u00e1nd\u00e9k.<\/p>\n

Okozat \u00e1lmos, t\u00e9tova,
\nf\u00fcggni kell ok\u00e1t\u00f3l tudja.
\nNem vesztette el m\u00e9g soha,
\nvalaki most dobta sutba.<\/p>\n

M\u00e9g f\u00e1j az egyszervolt indok,
\naz \u00e1lom ellopott \u00e9den,
\nahol a v\u00e9gtelen csillog,
\n\u00e9s boldog benne, mint r\u00e9gen.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Vas megy\u00e9ben, Vasszilv\u00e1gyon sz\u00fclettem 1948-ban. A k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t m\u0171szaki p\u00e1ly\u00e1n v\u00e9geztem el, majd szereztem h\u00e1rom egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9get Budapesten \u00e9s Veszpr\u00e9mben. M\u00e9rn\u00f6k-tan\u00e1rk\u00e9nt egy szombathelyi k\u00f6z\u00e9piskola tan\u00e1ra, majd igazgat\u00f3ja voltam. Min\u0151s\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1si szakm\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1sban ma is akt\u00edv vagyok. Foglalkozom az \u00e1sv\u00e1nyokkal, k\u00f6v\u00fcletekkel, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1sv\u00e1nytani m\u00fazeumom van. K\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt a Magyar Kult\u00fara Lovagja elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcltem.<\/em>
\nVerseim a hetvenes \u00e9vekt\u0151l kezdve folyamatosan jelentek s jelennek meg. Nyolc \u00f6n\u00e1ll\u00f3 versesk\u00f6tetem van k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kiad\u00f3kt\u00f3l,ebb\u0151l kett\u0151 \u00f3vod\u00e1soknak sz\u00e1nt gyermekvers k\u00f6tet. T\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z antol\u00f3gi\u00e1ban szerepeltem, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Corvin Kiad\u00f3 Magyarok vagyunk Eur\u00f3p\u00e1ban c\u00edm\u0171ben is. Az \u00c9let\u00fcnk mellett a Kelet fel\u0151l, az Agria, az Art\u2019hur Gondola, a Mont\u00e1zsmagazin, a Hetedh\u00e9that\u00e1r,az \u00c9l\u0151 Magyar L\u00edra Csarnoka \u00e9s m\u00e1s irodalmi port\u00e1lok oldalain olvashat\u00f3k alkot\u00e1saim. A vasi gyermekvers antol\u00f3gi\u00e1k elind\u00edt\u00f3ja \u00e9s egyik szerkeszt\u0151je vagyok harminc \u00e9ve. A Hetedik online irodalmi foly\u00f3iratnak szinte indul\u00e1sa \u00f3ta szerz\u0151je, majd egyik szerkeszt\u0151je vagyok.<\/em><\/p>\n

\n

VIR\u00c1G BAL\u00c1ZS FACE<\/strong><\/p>\n

Ut\u00e1na minden \u00e1llat szomor\u00fa<\/strong><\/h2>\n

ut\u00e1na minden \u00e1llat szomor\u00fa
\nahogy a ki\u00fcresed\u00e9s eluralkodik
\ns a s\u00edrokba t\u00e9rnek az \u00e1lmok
\na jelen m\u00faltt\u00e1 asz\u00f3dik
\ns csak a b\u0151r illata \u00e9s a test melege marad
\neml\u00e9k a sz\u00e1rad\u00f3 ny\u00e1l
\namit a hold f\u00e9nye csillogtat
\na t\u0171z gy\u0171r\u0171je hamuv\u00e1 lesz a sz\u00edv k\u00f6r\u00fcl
\nlassul a l\u00e9gz\u00e9s
\nmeg\u00e9lt elm\u00fal\u00e1s, meg\u00e9lt pusztul\u00e1s
\nkimerevedett az id\u0151
\ns most \u00fajra beindulnak a kegyetlen kerekek
\na val\u00f3s\u00e1g visszaveszi ami az \u00f6v\u00e9
\nmarad az \u00e9des szomor\u00fas\u00e1g
\nahogy lassul a v\u00e9r, s az erek sz\u0171k\u00fclnek
\nut\u00e1na minden \u00e1llat szomor\u00fa
\nmert nincs \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tart\u00f3
\n\u00e1lom a halhatatlans\u00e1g
\nnincs enn\u00e9l igazabb forma
\nnincs igazabb val\u00f3s\u00e1g
\nde a s\u00edrok \u00e1s\u00edtanak
\nunj\u00e1k m\u00e1r az \u00f6r\u00f6m\u00f6t
\ns csak v\u00e1rj\u00e1k
\nhogy elengedj mindent
\namit szeretsz
\na b\u0171n\u00fcnk a sz\u00fclet\u00e9s
\ns m\u00e9gis a leggy\u00f6ny\u00f6r\u0171bb
\nazaz \u00fat, ami az \u00faj \u00e9lethez vezet
\namikor testek egym\u00e1shoz \u00e9rnek
\na nemz\u00e9s a mindenek feletti igen
\nde ut\u00e1na minden \u00e1llat szomor\u00fa
\nkotyog\u00f3 k\u00e1v\u00e9 sz\u00fclte m\u00e9lab\u00fa
\nfejed k\u00f6r\u00fcl a koszor\u00fa
\ns a par\u00e1zs itt is jelen van
\nahogy felizzik a s\u00f6t\u00e9tben
\nmint a v\u00e1gy
\nazt\u00e1n el\u00e9g, kialszik
\neml\u00e9kk\u00e9 halv\u00e1nyul benned
\naz id\u0151 elt\u0171nik \u00e9s vissza
\nut\u00e1na minden \u00e1llat szomor\u00fa
\nde a lelke tudod, az egy kicsit tiszta<\/p>\n

Cselekv\u00e9s<\/strong><\/h2>\n

Cselekv\u00e9sre \u00edt\u00e9lt ember,
\nez vagyok, ez ver,
\nmert ha \u00fcl\u00f6k kicsit csendesen
\nmegindul valami odabent
\ns felsikolt a lelkiismeret,
\nhamis szavai val\u00f3diak
\nmenj\u00e9l, csin\u00e1lj, cselekedj
\nmenni, csak menni,
\nhatni, alkotni, gyarap\u00edtani,
\nde nem der\u00fcl f\u00e9nyre semmi,
\ncsak n\u00e9zem a partr\u00f3l
\na nyugalmat, mint haj\u00f3t a v\u00edzen
\ns nem \u00e9rtem, nem \u00e9rtem,
\nmi\u00e9rt pont engem mozgat valami
\ncsom\u00f3zott idegrendszeri er\u0151kit\u00f6r\u00e9s,
\nmi\u00e9rt nincs a mozg\u00e1sban valami r\u00e9s,
\nmi\u00e9rt kev\u00e9s a sok \u00e9s mi\u00e9rt a mi\u00e9rt,
\ncselekv\u00e9s, ez jelet v\u00e9s
\ncselek ezek s v\u00e9snek
\na szemem al\u00e1 vonalakat,
\nm\u00e9lyeket,
\nde nyomokat nem ut\u00e1nam,
\nmert az es\u0151 elmos, ez a dolga
\nez a term\u00e9szete, bez\u00e1r a m\u00falt,
\nkiz\u00e1r a j\u00f6v\u0151,
\ncselekv\u00e9sre \u00edt\u00e9lt szenved\u0151
\nemberi t\u00e9ny
\nez \u0151
\nes\u0151, es\u0151, es\u0151<\/p>\n

H\u00e1jtengeren vitorl\u00e1val<\/strong><\/h2>\n

meztelen mellel dagadtak \u00fclnek asztaln\u00e1l
\nfej\u00fck\u00f6n lobog\u00f3 ennyi a m\u00e9rvad\u00f3
\nkez\u00fckben a fegyver h\u00e1jtenger sz\u0151rrel
\na test ami gy\u0171l\u00f6letet nevel
\naz agyban bomba robban
\ncsak a k\u00fcls\u0151 ami sz\u00e1m\u00edt
\nut\u00e1lni kell ut\u00e1lni kell ut\u00e1lni
\nbels\u0151 vil\u00e1g korcs kuty\u00e1k
\nkifordult v\u00e9gtaggal nyargalnak im\u00e1t
\nmormolnak de nincs
\nde nincs
\nde nincs
\nfelismer\u00e9s \u00e9s \u00f6ntudat
\nsemmi nincs csak
\ngy\u0171l\u00f6let szakad ki
\n\u00fcv\u00f6lt\u00e9sbe dermed\u0151
\n\u00e9gbe ki\u00e1lt\u00f3 erjed\u0151
\nh\u00f6rg\u00e9s b\u00f6ffent\u00e9s
\nmeztelen mellel d\u00f6nget\u00e9s
\nut\u00e1lj mindent, itt egy k\u00e9s
\nh\u00e1tk\u00f6z\u00e9pbe sz\u00farjad bele
\nj\u00f3 lesz ez \u00edgy
\nut\u00e1ld ami\u00e9rt sz\u00e9p j\u00f3 kedves
\nolvasott m\u0171velt boldog sikeres
\nvagy b\u00e1rmi\u00e9rt
\nami lehetn\u00e9l te is de nem vagy
\nmert h\u00e1jtengeren vitorl\u00e1dba
\ngy\u0171l\u00f6leted szel\u00e9t fogtad
\ns mindenr\u0151l m\u00e1s tehet
\nm\u00e1s-m\u00e1s m\u00e1s
\nr\u00e1d f\u00e9rne ez vallom\u00e1s
\nmagadnak
\nelbasztad<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Egyre kev\u00e9sb\u00e9 fiatal \u00e9s egyre kev\u00e9sb\u00e9 lend\u00fcletes, de van, l\u00e9tezik, alkot \u00e9s nyomokat hagy. H\u00edv\u00f3szavai: utaz\u00e1s, \u00fat, l\u00e1ngol\u00e1s, zen, \u201etantra\u201d, \u00f6nismerete, \u00f6nfelt\u00e1r\u00e1s, kutat\u00e1s, j\u00e1t\u00e9k, kaland, k\u00e1v\u00e9, mozg\u00e1s, sisu, nyers, finom, test, elmem\u00e9lys\u00e9g, s\u00f6t\u00e9t f\u00e9ny, adrenalin, medit\u00e1ci\u00f3, \u00f6szt\u00f6n\u00f6ss\u00e9g.<\/em>
\nTizenegy \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l \u00edr, hol t\u00f6bbet, hol kevesebbet. Szerepelt filmekben, sz\u00edndarabokban, vezetett r\u00e1di\u00f3m\u0171sort, zen\u00e9l, \u00edr, n\u00e9ha k\u00e9palkot. Azt csin\u00e1lja, amit szeret s elvan mag\u00e1val, mint egy gyerek a homokoz\u00f3ban.<\/em><\/p>\n

\n

CSAT\u00d3 GYULA<\/strong><\/p>\n

Testet \u00f6lt<\/strong><\/h2>\n

\u2013 Apuk\u00e1m! Nekem l\u00f3g a mellem. Tudtad ezt?
\nA k\u00e9rd\u00e9sre nem \u00e9rkezett v\u00e1lasz. A k\u00e9rdez\u0151 a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban \u00e1llt a t\u00fck\u00f6r el\u0151tt, a k\u00e9rdezett pedig kint \u00fclt a verand\u00e1n, \u00e9s \u00fajs\u00e1got olvasott. K\u00f6zt\u00fck volt a f\u00e9lig behajtott f\u00fcrd\u0151szoba ajt\u00f3, meg a nappali, r\u00e1ad\u00e1sul a kertben v\u00edgan zajongtak a madarak. A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t f\u00e9lig \u00e9rthetetlen\u00fcl \u00e9rkezett a f\u00e9rj f\u00fcl\u00e9be, valahogy \u00edgy: \u201e\u2026k\u00e1m n.k \u00f3g m..l m t..t?\u201d Ez nem \u00e9rte el az ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. \u00c9rz\u00e9kelte, hogy feles\u00e9ge k\u00e9rdez valamit, de \u00fagy \u00edt\u00e9lte: fontos nem lehet, mert akkor a k\u00e9rd\u00e9s nem ily mell\u0151zhet\u0151 m\u00f3don hangzott volna el. Egysz\u00f3val lehet tov\u00e1bb olvasni. Az\u00e9rt, hogy osztatlan figyelm\u00e9r\u0151l biztos\u00edtsa az asszonyt, f\u00e9lhangosan visszasz\u00f3lt:
\n– Aha, igen! \u2013 de tov\u00e1bb olvasott.
\nN\u00e9ha t\u00e9ved\u00fcnk. A k\u00e9rd\u00e9s fontos volt. Mikor a f\u00e9rj legk\u00f6zelebb feln\u00e9zett az \u00fajs\u00e1gb\u00f3l, asszonya m\u00e1r ott \u00e1llt a veranda ajtaj\u00e1ban, \u00e9s t\u00fcrelmesen v\u00e1rta a fel\u00e9 fordul\u00f3 osztatlan figyelmet. Pizsamanadr\u00e1g volt rajta, m\u00e1s semmi. Lehet, hogy csak a reggeli \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9st hagyta f\u00e9lbe, de az is lehet, hogy k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t illusztr\u00e1land\u00f3 \u00e1llt ott meztelen fels\u0151testtel\u2026
\n– Apuk\u00e1m! Nekem l\u00f3g a mellem. Tudtad ezt? \u2013 ism\u00e9telte meg imm\u00e1ron j\u00f3l \u00e9rthet\u0151en, \u00e9s kif\u00fcrk\u00e9szhetetlen tekintettel az asszony.
\nA ny\u00e1ri reggel egyszerre fontoss\u00e1, m\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt.
\nA f\u00e9rj \u00f6l\u00e9be eresztette az \u00fajs\u00e1got, \u00e9s n\u00e9zte az asszonyt. Az ott \u00e1llt, pizsamanadr\u00e1gja a cs\u00edp\u0151j\u00e9n, a nadr\u00e1g korca felett kerek has, \u00e9s a f\u00f6l\u00f6tt\u2026 h\u00e1t igen, telt mellek, er\u0151sen megereszkedett telt keblek.
\nKi tudja megmondani, hogy egy p\u00e1r h\u00e1nyszor l\u00e1tja egym\u00e1st r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben meztelen\u00fcl? Egy\u00fctt \u00e9l\u0151k h\u00e1nyszor tal\u00e1lkoznak \u00f6ssze ruh\u00e1tlanul? Az egyik m\u00e9g tusol, a m\u00e1sik hajat sz\u00e1r\u00edt. Az egyik test\u00e1pol\u00f3val keni mag\u00e1t, a m\u00e1sik egy pattan\u00e1st nyom ki a has\u00e1n. Borotv\u00e1lkoz\u00e1s, fogmos\u00e1s, egyikhez sem szok\u00e1s nagyon fel\u00f6lt\u00f6zni. \u00c9s ez csak a f\u00fcrd\u0151szoba. Ott vannak az esti, reggeli vetk\u0151z\u00e9sek \u00f6lt\u00f6z\u00e9sek. Egy reggel h\u00e1nyszor caplat \u00e1t meztelen\u00fcl az ember a lak\u00e1son, am\u00edg elkezd fel\u00f6lt\u00f6zni? Azt\u00e1n az \u00e1gy, ott is lehet meztelenkedni c\u00e9lzatosan, \u00e9s csak \u00fagy is. Meleg ny\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1kon ak\u00e1r. Ezek ketten negyven egyneh\u00e1ny \u00e9ve \u00e9ltek egy\u00fctt, \u00e9s egyik\u00fck sem volt t\u00fal szem\u00e9rmes. Ki tudja megmondani, hogy h\u00e1nyszor l\u00e1tt\u00e1k egym\u00e1st meztelen\u00fcl, vagy alig takarva? Senki, \u0151k maguk sem.
\nA f\u00e9rfi nagyon pontosan tudta, hogy az asszonynak l\u00f3g a melle. Vaknak kellett volna lennie ahhoz, hogy ne tudja. Persze vakon is tudhatta, hiszen \u00e9rintette, fogta, massz\u00edrozta, simogatta eleget ezeket a melleket. Mindent tudott r\u00f3luk. Mindent tudott a fels\u00e9ge test\u00e9r\u0151l \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban is. Amit nem l\u00e1tott, az kider\u00fclt. Persze ez oda-vissza ment. A f\u00e9rfinak nem kellett v\u00e9gign\u00e9znie mag\u00e1n, \u00edgy is tudta, hogy mit ny\u00fajt a l\u00e1tv\u00e1nya. A marad\u00e9k haj \u0151sz gl\u00f3ri\u00e1ja a fejen. \u00c1ltal\u00e1ban \u0151sz sz\u0151rzet mindenfel\u00e9, b\u00e1r egyre ritk\u00e1sabban. Anyajegyek \u00e9s m\u00e1jfoltok. K\u00e9t m\u0171t\u00e9ti heg, egy keresztben, egy hossz\u00e1ban. Has, ami kor\u00e1bban j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 volt dombor\u00fa. Visszerek a l\u00e1bon, feh\u00e9rre kopott b\u0151rkem\u00e9nyed\u00e9sek a l\u00e1bfejen. \u00c9s a kock\u00e1s sortban meg\u2026.
\nErr\u0151l az egyr\u0151l keveset besz\u00e9ltek. Test\u00fck egyre-m\u00e1sra adta meg mag\u00e1t az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1nak. Hol ez, hol az akadozott. Kor\u00e1bbi hossz\u00fa s\u00e9t\u00e1ik egyre zsugorodtak az asszony f\u00e1j\u00f3s l\u00e1bai \u00e9s a f\u00e9rfi prosztat\u00e1ja miatt. B\u00e1rmit \u00e9s b\u0151s\u00e9gesen megettek kor\u00e1bban, de ez m\u00e1r nem ment. Egyszer\u0171en nem tudtak mindent megem\u00e9szteni, egy nem kontroll\u00e1lt eb\u00e9d randa t\u00fcneteket okozott. A f\u00e9rfi v\u00e9rnyom\u00e1sa karbantart\u00e1st ig\u00e9nyelt, ak\u00e1r csak az asszony erei. Ezeket meg tudt\u00e1k besz\u00e9lni, biztatt\u00e1k egym\u00e1st, \u00e9s korholt\u00e1k, ha oda nem figyel\u00e9st v\u00e9ltek tapasztalni. Nyitott k\u00f6nyv volt a m\u00e1sik em\u00e9szt\u00e9se, f\u00e1jdalmai, tompa sajg\u00e1sai, sz\u00e9d\u00fcl\u00e9sei, alv\u00e1sgondjai. Volt, amib\u0151l lehetett viccet csin\u00e1lni. \u201eMegint cs\u0151t\u00f6r\u00e9s van n\u00e1lunk!\u201d vigyorgott az asszony, ha a v\u00edzhajt\u00f3 hat\u00e1sa hirtelen jelentkezett \u00e9s f\u00e9rj\u00e9nek nem siker\u00fclt pont id\u0151ben el\u00e9rni a wc-ig. Ezen lehetett nevetni. Az asszony belei meg v\u00e1ratlan hanghat\u00e1sokat produk\u00e1ltak. \u201eItt a sirokk\u00f3\u201d \u2013 mondta ilyenkor a f\u00e9rfi, \u00e9s ezen is mosolyogtak. Nem volt mit sz\u00e9gyellni, a testek egy\u00fctt v\u00e1ltoztak, egy\u00fctt v\u00e1ltak esetlenebb\u00e9, kiszolg\u00e1ltatottabb\u00e1.
\nArr\u00f3l, azonban, hogy ritk\u00e1s egy\u00fcttl\u00e9teik\u2026 h\u00e1t \u2013 mondjuk \u00edgy \u2013 egyre t\u00f6bb t\u00fcrelmet ig\u00e9nyeltek, nem besz\u00e9ltek. R\u00e9gebben nem \u00edgy volt, szeretkez\u00e9seik k\u00f6zben ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k egym\u00e1st, sz\u00f3ltak: \u201e\u00cd\u00ed\u00ed\u00edgy, ezt \u00ed\u00ed\u00edgy\u201d. Odatett\u00e9k a m\u00e1sik kez\u00e9t, ahol annak helye volt, sz\u00f3ltak, ha m\u00e1sk\u00e9pp akart\u00e1k: \u201emegyek f\u00f6l\u00fclre\u201d \u201eezt most ne\u201d \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Ut\u00f3lag is gyakran megbesz\u00e9lt\u00e9k, szinte elemezt\u00e9k a t\u00f6rt\u00e9nteket. Mondom, nem voltak t\u00fal szem\u00e9rmes p\u00e1r.
\nMostans\u00e1g azonban szem\u00e9rmess\u00e9 v\u00e1ltak. A lassan elfogy\u00f3 v\u00e1gy zavarba hozta \u0151ket. A f\u00e9rfi titokban orvoshoz is ment, hogy lehetne-e valamit tenni. Nem lehetett sok mindent. Az orvos \u2013 r\u00e9gi bar\u00e1t \u2013 megvonta v\u00e1ll\u00e1t. \u201eElj\u00e1rt az id\u0151. Fel lehet pump\u00e1lni a dolgokat gy\u00f3gyszerrel, de nem besz\u00e9llek r\u00e1. Megy, ameddig megy. Er\u0151szakolni nem lehet semmit.\u201d Ezzel kellett be\u00e9rnie, \u00edgy h\u00e1t tett\u00e9k tov\u00e1bb, ahogy ment. Nehezen ment.
\nEz jutott nagy hirtelen a f\u00e9rfi esz\u00e9be, mik\u00f6zben f\u00e9lmeztelen feles\u00e9ge t\u00fcrelmesen \u00e1llt a veranda ajtaj\u00e1ban. Mellei bar\u00e1ts\u00e1gosan l\u00f3gtak m\u00e9lyen a mellkas al\u00e1. \u201eMit j\u00f6n itt nekem a melleivel\u201d \u2013 lett egy pillanatra inger\u00fclt a f\u00e9rfi. \u2013 \u201eOlyanok, amilyenek. B\u00e1rcsak nekem is csak a melleimmel lenne baj\u2026\u201d
\nAzt\u00e1n egyszerre r\u00e1j\u00f6tt. A k\u00e9rd\u00e9s, a meztelen test \u00fczenet. Az asszony szabadd\u00e1 tett melleivel azt \u00fczeni, hogy mindegy, kinek mije milyen. Hogy m\u0171k\u00f6dik. Nem tudta m\u00e1sk\u00e9pp megfogalmazni, amit mondani akart, csak ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel, a l\u00e1tv\u00e1nnyal. Nem mondhatta ki, hogy: \u201enem baj, sz\u00edvem, ha nem tudsz m\u00e1r \u00fagy az eny\u00e9m lenni, mint r\u00e9gen. M\u00e1r \u00e9n sem akarom azt annyira\u201d mert ez kimondhatatlan volt. Beismer\u00e9se a beismerhetetlennek. \u00cdgy lehetett csak kimondani: olyanok vagyunk amilyenek. Te is. \u00c9n is. \u00c9rj\u00fck be azzal, ami van.
\n\u2013 Apuk\u00e1m! Nekem\u2026 \u2013 kezdte \u00fajra az asszony, \u00e9s most m\u00e1r s\u00fcrget\u0151en n\u00e9zett. \u201eMondj m\u00e1r valami \u00e9rtelmeset.\u201d
\nV\u00e1laszolni kellett valamit, valamit amivel jelezni lehet, hogy \u201e\u00e9rtelek, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a tapintatot, az \u00fczenetet.\u201d Kellett valamit mondani, amivel el lehet \u00fctni az eg\u00e9szet, tr\u00e9f\u00e1v\u00e1 szel\u00edd\u00edteni a pillanatot, hogy zavar \u00e9s rossz \u00e9rz\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl tudjanak visszaeml\u00e9kezni erre a reggelre, amikor eld\u00f6nt\u00f6ttek valami nagyon fontosat. \u00c9s gyorsan kellett v\u00e1laszolni, mert ha a pillanat elsz\u00e1ll\u2026Megsz\u00f3lalt h\u00e1t:
\n\u2013 Tudom, tudom! Az a j\u00f3, sz\u00edvem! Hadd l\u00f3gjon a melled, ahogy akar. Elv\u00e9gre neki is szabad akarat adatott. Csak arra k\u00e9rlek \u2013 vigyorogta el mag\u00e1t \u2013, hogy l\u00f3gasd id\u0151nk\u00e9nt a tenyerembe bele.
\nAz asszony \u00f6bl\u00f6sen felnevetett, tal\u00e1n hangosabban \u00e9s hosszabban, mint amit az otromba tr\u00e9fa meg\u00e9rdemelt. R\u00e1kacsintott a f\u00e9rfira.
\n\u2013 Megyek reggelit csin\u00e1lni. Virsli lesz. \u2013 Ezzel megfordult, \u00e9s elindult a konyha fel\u00e9, \u00fagy ahogy volt, f\u00e9lmeztelen\u00fcl.
\nA f\u00e9rfi egy picit m\u00e9g \u00fclve maradt. Azt\u00e1n felt\u00e1p\u00e1szkodott.
\n\u2013 J\u00f6v\u00f6k seg\u00edteni! \u2013 ki\u00e1ltott az asszony ut\u00e1n. Azt\u00e1n ahogy bel\u00e9pett a h\u00e1zba, egy pillanatnyi gondolkod\u00e1s ut\u00e1n megfordult, \u00e9s becsukta a veranda ajt\u00f3t, kiz\u00e1rva a k\u00fclvil\u00e1got.
\n\u2026\u00e9s ezen a reggelen megint testet \u00f6lt\u00f6tt a szerelem kett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00f6tt.
\nCsak az\u00e9rt is.<\/p>\n

Meghalni<\/strong><\/h2>\n

Azok a kocsm\u00e1k\u2026 amik m\u00e1r csak a kicsi utc\u00e1k m\u00e9ly\u00e9n \u00e9lnek, ahov\u00e1 \u00f6t l\u00e9pcs\u0151n kell lemenni, amik hatkor nyitnak, ahol mindig b\u00fcd\u00f6s a s\u00f6r, dohos a bor, sz\u00e1raz a pog\u00e1csa \u00e9s van rum sz\u00e1zt\u00edz\u00e9rt. Ahol az elvon\u00f3r\u00f3l visszat\u00e9r\u0151k bocs\u00e1natk\u00e9r\u0151 mosollyal a sz\u00e1juk sz\u00e9l\u00e9n k\u00e9rik az els\u0151 kisfr\u00f6ccs\u00f6t, \u00e9s mindig van valaki, aki hazak\u00eds\u00e9ri a megsz\u00e9d\u00fclteket.
\n\u2026.na valahol itt kell lefordulni a sz\u00e9kr\u0151l egy \u0151szi este, \u00e9s meg se v\u00e1rva a ment\u0151ket h\u00f6r\u00f6gni egy utols\u00f3t. Mert itt eml\u00e9kezni fognak r\u00e1d, hal\u00e1lod legend\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, eml\u00e9ked be\u00e9p\u00fcl a falakba \u00e9s ott is marad am\u00edg \u00e1ll a vil\u00e1g \u00e9s az utca.<\/p>\n

Bemutatkoz\u00e1s:<\/strong> Sz\u00fclettem 1961-ben, m\u00e9g az t\u00f6rt\u00e9nt akkort\u00e1jt, hogy Gagarin megker\u00fclte a f\u00f6ldet. Any\u00e1m, ap\u00e1m szerett\u00e9k egym\u00e1st, teh\u00e1t id\u0151nk\u00e9nt \u00f6sszevesztek, kib\u00e9k\u00fcltek, \u00f6sszevesztek, kib\u00e9k\u00fcltek. Azt\u00e1n \u00f6sszevesztek velem, mikor kamasz lettem, el\u0151bb nem, tal\u00e1n nem volt r\u00e1 okuk. K\u00f6zben iskol\u00e1kba j\u00e1rtam, elv\u00e9geztem a nyolc oszt\u00e1lyt, egy kicsit \u00fagy n\u00e9zett ki, hogy t\u00f6bbet nem fogok, de azt\u00e1n csak le\u00e9retts\u00e9giztem. Legk\u00f6zelebb 13 \u00e9v m\u00falva \u00fcltem iskolapadba, mert egy kis id\u0151t azzal t\u00f6lt\u00f6ttem, hogy \u00e9ltem. Voltam d\u00edszletmunk\u00e1s, gy\u00e1ri munk\u00e1s, \u00e1llat\u00e1pol\u00f3, f\u00f6ldm\u00e9r\u0151, lev\u00e9lt\u00e1ros, eszterg\u00e1lyos, de egyszer csak 28 \u00e9ves lettem. Hirtelen \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy \u00e9letp\u00e1ly\u00e1t keresek, azt\u00e1n egy m\u00e1sikat is, \u00e9s \u00edgy lettem szoci\u00e1lis munk\u00e1sba oltott tan\u00e1r. Azt\u00e1n egyszer csak r\u00e1j\u00f6ttem, hogy csal\u00e1dterapeuta is szeretn\u00e9k lenni, mert vannak csal\u00e1dok, ahol a szeretetet \u00e9s a harm\u00f3ni\u00e1t n\u00e9ha elhom\u00e1lyos\u00edtja valami oda nem ill\u0151, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s boldogs\u00e1g kicsit visszavonul. \u00c9n hiszek abban, hogy ezek a helyzetek megoldhat\u00f3k, a harm\u00f3nia meg a boldogs\u00e1g visszasomford\u00e1l eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rve, csak egy kis seg\u00edts\u00e9g kell.<\/em>
\nMegn\u0151s\u00fcltem, hogy ezt a boldogs\u00e1got magam is gyakorolni tudjam, \u00e9s meg is tal\u00e1ltam egy olyan t\u00e1rs mellett, aki mindig mindenben t\u00e1mogat. K\u00f6zben meg \u00edrtam, \u00e9s \u00edrogattam, \u00e9s \u00edrtam\u2026mindenf\u00e9l\u00e9t. Maradt a mindenf\u00e9le a l\u00e1dafi\u00e1ban, am\u00edg egyszer csak\u2026. Az\u00f3ta is \u00edrok \u00e9s \u00edrok.<\/em>
\nA c\u00e9lom egyszer\u0171. \u00c9leteket, helyzeteket, a vil\u00e1gunkat akarom elkapni egy \u2013 egy pillanatban. Emberi sorsokat, olyanokat, amilyeneket l\u00e1tok magam k\u00f6r\u00fcl, meg amiket elk\u00e9pzelek azok alapj\u00e1n, amiket l\u00e1tok.<\/em>
\nHiszem, hogy az ember esend\u0151, n\u00e9ha j\u00f3, n\u00e9ha b\u0171n\u00f6s, n\u00e9ha ilyen-olyan, de majdnem mindig szerethet\u0151. Ezt a hitemet \u00f6nt\u00f6m \u00e1t a pap\u00edrra, \u00e9s \u00edrok, \u00e9s \u00edrok.<\/em>
\nAbban hiszek m\u00e9g, hogy az \u00edr\u00e1s c\u00e9lja az, hogy \u00f6r\u00f6m\u00f6t okozzon, hogy aki olvas, az r\u00e1ismerjen a vil\u00e1gra, \u00e9s azt tudja mondani\u2026\u201dh\u00e1t neh\u00e9z, neh\u00e9z, de m\u00e9giscsak \u00e9lhet\u0151 ez a valami, ami k\u00f6r\u00fclvesz\u2026.\u201d<\/em>
\nEz az \u00e9n \u00e9letem \u00e9s annak c\u00e9lja di\u00f3h\u00e9jban. Gyerekkel foglalkozom, meg gyerek lelk\u0171 feln\u0151ttekkel, \u00e9s k\u00f6zben meg \u00edrok, irok\u2026 \u00e9s nem v\u00e1rok semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebbet, hogy egyszer csak\u2026mert nagyj\u00e1b\u00f3l minden megvan, amit szeretn\u00e9k.<\/em>
\nKerek a vil\u00e1g, az \u00e9n vil\u00e1gom legal\u00e1bbis\u2026.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Id\u0151r\u0151l id\u0151re online irodalmi testv\u00e9rlapok bemutatkoz\u00e1s\u00e1ra is sort ker\u00edt\u00fcnk. A Hetedik az els\u0151 a sorban. A v\u00e1logat\u00e1s a vend\u00e9gszerkeszt\u0151s\u00e9g munk\u00e1ja. Sz\u00edvesen adtunk helyet a k\u00f6zel h\u00e1rom esztend\u0151s irodalmi m\u0171hely alkot\u00f3inak, meg\u00fajult honlapunkon! A magyar irodalmi \u00e9letben az az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s maradt el, ami orsz\u00e1gunk \u00e9s t\u00e1rsadalmunk \u00e9let\u00e9ben is l\u00e1that\u00f3, mivel az elm\u00falt \u00e9vtizedekben nem t\u00f6rt\u00e9nt \u00e1tfog\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[147],"tags":[],"class_list":["post-80409","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-vendegseg"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80409","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=80409"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80409\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=80409"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=80409"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=80409"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}