{"id":80585,"date":"2018-12-10T02:56:01","date_gmt":"2018-12-10T02:56:01","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80585"},"modified":"2018-12-11T08:15:58","modified_gmt":"2018-12-11T08:15:58","slug":"egy-egbe-meno-lift-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80585","title":{"rendered":"Egy \u00e9gbe men\u0151 lift t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nt 1918-ban, hogy a Karinthy Frigyes akkor m\u00e9g \u00e9letben l\u00e9v\u0151 els\u0151 feles\u00e9ge, Judik Etel \u2013 akinek apokrif, a mindennapi esem\u00e9nyeket komment\u00e1l\u00f3 rafin\u00e1ltan \u201ecsacska\u201d sz\u00f6vegeib\u0151l az \u00edr\u00f3 egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert, szellemes sorozata, A feles\u00e9gem besz\u00e9li<\/em> \u00e1llt \u00f6ssze az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 \u00e9veiben (eredetileg a Pesti Napl\u00f3 lapsz\u00e1maiban jelent meg, nagyj\u00e1b\u00f3l heti rendszeress\u00e9ggel) \u2013 \u00e9let\u00e9r\u0151l nyilatkozott (hamarosan kider\u00fclt: utolj\u00e1ra) a Sz\u00ednh\u00e1zi \u00c9let 1918. 43. <\/em>sz\u00e1m\u00e1ban, s G\u00e1bor fiuk (feln\u0151v\u00e9n, k\u00f6lt\u0151 lett bel\u0151le, majd Benedek Istv\u00e1n elmegy\u00f3gyint\u00e9zet\u00e9be ker\u00fclt, s ott is halt meg) kor\u00e1n megnyilatkoz\u00f3 tehets\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9lve az al\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9netet eml\u00edtette fel:
\n\u201eA fant\u00e1zi\u00e1ja \u00e9rdekesen nyilv\u00e1nult meg egyszer, mikor a liften mentek felfel\u00e9.<\/em>
\n– Anyuk\u00e1m \u2013 mondta \u2013, mi volna, ha ez a lift nem \u00e1llna meg vel\u00fcnk a negyedik emeleten, \u00e9s nem \u00e1llna meg sehol, hanem menne-menne fel, eg\u00e9szen az \u00e9gig?<\/em>
\nJudik Etel r\u00e1b\u00e1mult a fi\u00e1ra, aki e p\u00e1r sz\u00f3ban majdnem azt mondta el, amit az apja meg\u00edrt A lift feljebb megy c\u00edm\u0171 fantasztikus s egyik legszebb novell\u00e1j\u00e1ban…\u201d<\/em>
\nA novella al\u00e1bb olvashat\u00f3. Az\u00f3ta valamennyien tal\u00e1lkozhattak odafenn. (CsG)<\/p>\n

\n

Karinthy Frigyes: A lift feljebb megy<\/strong><\/h2>\n

I<\/strong><\/h1>\n

A laborat\u00f3rium el\u0151tt egy terasz volt: este a fiatal tan\u00e1r fiatal feles\u00e9g\u00e9vel ki\u00fclt a teraszra, az asszony oda\u00fclt, \u00f6l\u00e9be hajtotta a fej\u00e9t. V\u00e9gtelen, holdtalan, csillagos \u00e9g. Lent lank\u00e1s mez\u0151k nehezedtek, a jegenyeall\u00e9 hallgatagon \u00e9s megdermedve ny\u00falt ki alattuk. A fiatalember ivott is valamicsk\u00e9t, minden \u00e9rdekelte, lelkes\u00edtette \u00e9s tele volt szerelemmel. Az \u00f6reg tud\u00f3sr\u00f3l is besz\u00e9lt, az egyetemi tan\u00e1rr\u00f3l, akivel egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tte a d\u00e9lut\u00e1nt, \u00e9s aki \u00f3vatos modor\u00e1hoz k\u00e9pest nagyon h\u00edzelg\u0151 dolgokat mondott neki: \u2013 \u00e9s v\u00e9gre r\u00e1b\u00edzta n\u00e9h\u00e1ny napra azt az ezredgramm r\u00e1diumot, amit neh\u00e9z tokj\u00e1val egy\u00fctt a mell\u00e9nyzseb\u00e9ben hordott most is.
\nA fiatal tan\u00e1r b\u00fcszk\u00e9lkedett, kivette zseb\u00e9b\u0151l a tokot, \u00e9s kitartotta maga el\u00e9.
\n\u2013 L\u00e1tod?
\nHossz\u00fak\u00e1s tubus tengelye t\u00e1j\u00e1n halv\u00e1ny, k\u00e9kes f\u00e9nypontocska vil\u00e1gol. Ez a betokozott, vastagon k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt r\u00e1dium eman\u00e1ci\u00f3ja: a piciny f\u00e9mdarab rettenetes f\u00e9nyenergi\u00e1ja kereszt\u00fclvil\u00e1g\u00edtja az ujjnyi ac\u00e9llemezt.
\nAz asszony n\u00e9zte, hitetlenkedett, b\u00e1mult. A tan\u00e1r is felizgult, sz\u00e9d\u00edt\u0151 sz\u00e1mokat v\u00e1gott ki, r\u00e9m\u00edtgette a feles\u00e9g\u00e9t.
\n\u2013 \u2026Harmincezer kal\u00f3ria\u2026 tudod-e, mennyi az?\u2026 Az eman\u00e1ci\u00f3 m\u00e1sodpercenkint milli\u00f3 \u00e9s milli\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9t l\u00f6vell ki ebb\u0151l a par\u00e1nyi elemb\u0151l\u2026 \u00c9s milyen nagyszer\u0171 dolgokat besz\u00e9lt az \u00f6reg!\u2026 Tudod-e, a r\u00e9szecsk\u00e9knek ez a tasz\u00edt\u00e1sa, ha ugyanezt az er\u0151t vonz\u00e1sban fejezem ki, akkora, hogy ez a cs\u00f6pp f\u00e9m itt a zsebemben hatsz\u00e1zmilli\u00f3 kilom\u00e9terre r\u00e1nt el mag\u00e1val, sz\u0151r\u00f6st\u0151l-b\u0151r\u00f6st\u0151l, felt\u00e9ve, hogy ebben a t\u00e1vols\u00e1gban egy megfelel\u0151, t\u00f6meg r\u00e1dium vonzza ezt a kiszakadt darabk\u00e1t, az \u00fcress\u00e9gen kereszt\u00fcl\u2026
\n\u2013 Hatsz\u00e1zmilli\u00f3\u2026 \u2013 \u00e1llt el l\u00e9legzete az asszonynak. \u2013 Mennyi az?
\nA fiatalember a csillagos \u00e9gen n\u00e9zett k\u00f6r\u00fcl, hogy valami p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1ljon.
\n\u2013 L\u00e1tod azt a v\u00f6r\u00f6s, picinyke pontot? Az a Saturnus, aminek a gy\u0171r\u0171it m\u00faltkor mutattam neked, teleszk\u00f3pon\u2026 \u00c9ppen j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1ltam, a spektr\u00e1lanal\u00edzis kider\u00edtette, hogy a Saturnus f\u00e9lfoly\u00f3s anyag\u00e1ban nagyon sok a r\u00e1dium\u2026 M\u00e1rmost tegy\u00fck fel, hogy a r\u00e1dium, ez a titokzatos, ismeretlen elem, amib\u0151l oly kev\u00e9s van a f\u00f6ld\u00f6n\u2026, ez az \u00f6rd\u00f6ng\u00f6s anyag, ami felforgatta nehezen \u00f6sszet\u00e1kolt k\u00e9mi\u00e1nkat, s miatta \u00fajj\u00e1 kellett form\u00e1lni minden elm\u00e9let\u00fcnket\u2026
\nHirtelen meg\u00e1llt, elgondolkodott. Azt\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, vontatott hangon folytatta. Maga el\u00e9 besz\u00e9lt, a szeme kit\u00e1gult \u2013 ez az \u00faj lehet\u0151s\u00e9g most alakult agy\u00e1ban.
\n\u2013 \u2026Mi\u00e9rt ne?\u2026 Egy m\u00e1s vil\u00e1g kiszakadt darabja nyilv\u00e1n\u2026 egy t\u00e1voli m\u00e1sik vil\u00e1gnak, ahol m\u00e1sf\u00e9le minden neh\u00e9zked\u00e9s\u2026 igen, egy darab meteorit ez, itt a zsebemben\u2026 tal\u00e1n a Saturnusb\u00f3l egy darab, ami ide t\u00e9vedt, a f\u00f6ldre\u2026 \u00e9s most felforgat minden f\u00f6ldi t\u00f6rv\u00e9nyt\u2026 mert ekkora vonz\u00e1st \u00e9s ekkora tasz\u00edt\u00e1st mi nem ismer\u00fcnk. \u00d3, igen\u2026 egy darab kiszakadt Saturnus\u2026 \u00e9s rettenetes volna, hogy egyszer a tasz\u00edt\u00e1s, amivel ama bolyg\u00f3 e porszemet kil\u00f6kte mag\u00e1b\u00f3l, egy pillanatra vonz\u00e1ss\u00e1 alakulna\u2026
\n\u2013 Ugyan\u2026 \u2013 sz\u00f3lt k\u00f6zbe az asszony.
\nA tan\u00e1r t\u0171n\u0151d\u00f6tt, odavetve mondta csak:
\n\u2013 \u2026Mi\u00e9rt ne?\u2026 hisz erre itt a F\u00f6ld\u00f6n ezer a p\u00e9lda\u2026 A foly\u00f3ss\u00e1 v\u00e1lt g\u00e1z atom-tasz\u00edt\u00e1sa m\u00e1r atom-vonz\u00e1ss\u00e1 alakult\u2026 ehhez csak a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet v\u00e1ltoz\u00e1sa kell\u2026 egy ilyen h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletv\u00e1ltoz\u00e1s a Saturnuson\u2026 egyetlen pillanatra\u2026 \u00e9s minden r\u00e1dium sz\u00e9d\u00edt\u0151 sebess\u00e9ggel rep\u00fcl vissza hely\u00e9re, mag\u00e1val r\u00e1ntva mindent, ami rokon vele\u2026
\n\u2013 Rokon\u2026?
\nA tan\u00e1r f\u00e9lig nyitott sz\u00e1jjal, fesz\u00fclten meredt maga el\u00e9. Most m\u00e1r nagyon k\u00fcl\u00f6n\u00f6s dolgokat \u00e9rzett.
\n\u2013 \u2026Igen, rokon\u2026 Ki tudja?\u2026 Hiszen minden elm\u00e9let megingott az utols\u00f3 t\u00edz \u00e9v alatt\u2026 Anyag \u00e9s er\u0151\u2026 mindegy\u2026 Egyszer azt mondtam magamnak, egy s\u00e9tat\u00e9ren t\u00f6rt\u00e9nt, eml\u00e9kszem, megd\u00f6bbenve a gondolatt\u00f3l, mert hirtelen j\u00f6tt, mint a vill\u00e1mcsap\u00e1s: \u201eAz anyag limese az er\u0151.\u201d Az anyag legkisebb r\u00e9sze nem anyag m\u00e1r, hanem er\u0151\u2026 Er\u0151, \u00e9leter\u0151, l\u00e9lek, ha \u00fagy akarod\u2026 \u00c9s a r\u00e1dium\u2026 mely m\u00e1r itt a f\u00f6ld\u00f6n er\u0151v\u00e9 alakul\u2026 el\u0151tt\u00fcnk\u2026 az egyetlen, a d\u00f6bbenetes\u2026 az ismeretlen\u2026 \u00c9s a l\u00e9lek\u2026 az agy eman\u00e1ci\u00f3ja\u2026 az er\u0151v\u00e9, l\u00e9lekk\u00e9 alakult agyvel\u0151\u2026 igen\u2026 a l\u00e9lek az agyvel\u0151 eman\u00e1ci\u00f3ja\u2026 \u00e9rted ezt?\u2026 a l\u00e9lek, az egyetlen, mely \u00fagy j\u00f6n l\u00e9tre, mint a r\u00e1dium energi\u00e1ja\u2026 \u00e9s a r\u00e1dium\u2026 az egyetlen anyag, mely \u00fagy eman\u00e1lja az er\u0151t, mint ahogy az agy eman\u00e1lja absztrakt l\u00e9ny\u00fcnket, a lelket\u2026 a r\u00e1dium, igen\u2026 \u00e9s a l\u00e9lek, a radioakt\u00edv \u00e9rtelem\u2026 ha egyszer minden, ami tasz\u00edt\u00e1s volt, vonz\u00e1s lesz megint\u2026 \u00e9s minden r\u00e1dium visszarep\u00fcl\u2026 \u00e9s minden \u00e9rtelem felszabadul\u2026 \u00e9s minden l\u00e9lek elmenek\u00fcl\u2026 elsz\u00e1ll\u2026 a r\u00e1diummal\u2026
\nAz \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen, rapszodikus szavak \u00fagy t\u00f6redeztek el\u0151, mint mikor egy \u00e9g\u0151 h\u00e1zb\u00f3l, a nyitva hagyott ablakokon kereszt\u00fcl egy-egy l\u00e1ngnyelv kicsap. Az asszony nyugtalanul n\u00e9zett ember\u00e9re.
\n\u2013 Bibi \u2013 mondta, \u00e9s r\u00e1tette kez\u00e9t a f\u00e9rfi karj\u00e1ra.
\nA fiatalember megr\u00e1zta mag\u00e1t, \u00e9s egy pillanatig kifejez\u00e9stelen\u00fcl meredt az arc\u00e1ba. Egyszerre hangosan elnevette mag\u00e1t.
\n\u2013 L\u00e1tod, milyen ostobas\u00e1g. Hja, a rendszer, a rendszer, mondta az \u00f6reg ma d\u00e9lut\u00e1n. A j\u00f3 \u00f6reg Kant meg\u00edrta minden lehet\u0151 metafizika j\u00f6v\u0151j\u00e9t\u2026 Ez persze nem volt k\u00f6zte. Igaza van neki. Micsoda gyerekes, hebehurgya dolog.
\nEgyp\u00e1rszor v\u00e9gigsim\u00edtott homlok\u00e1n, azt\u00e1n csupa meleg mosolyg\u00e1s \u00e9s szerelem volt, mikor mag\u00e1hoz szor\u00edtotta a meleg asszonytestet. Suttogott, \u00e9s l\u00e1gy volt a hangja.
\n\u2013 Vonz\u00e1s\u2026 tasz\u00edt\u00e1s\u2026 Micsoda bolond besz\u00e9d\u2026 Van-e vonz\u00e1s, ami innen kiszak\u00edt, ha te nem akarod? Van-e vonz\u00e1s enn\u00e9l nagyobb?
\n\u00c9s mag\u00e1hoz szor\u00edtotta a mell\u00e9t. Az asszony hozz\u00e1b\u00fajt, mint egy macska.
\n\u2013 Eml\u00e9kszel\u2026 \u2013 s\u00fagta \u2013 mikor jegyben j\u00e1rtunk\u2026 F\u00fczesen\u2026 te azt mondtad, hogy a Saturnus gy\u0171r\u0171je j\u00f3 lesz az ujjamra\u2026?
\nA f\u00e9rfi nevetett, mint akit csiklandoznak.
\n\u2013 Hah\u00f3! A j\u00f3 kis Saturnus! Az \u00e1m!
\nF\u00f6lnevetett az \u00e9gre, intett a csillagoknak. E percben \u00fagy l\u00e1tta \u0151ket, mint hat\u00e9ves kor\u00e1ban, mikor a nagymam\u00e1ja mes\u00e9lt, kar\u00e1csonyest\u00e9n, kint, az \u00fcvegh\u00e1z elej\u00e9n \u2013 \u00e9s azt mondta, hogy a csillagok kis gyerty\u00e1k, amiket J\u00e9zuska gy\u00fajtogat az \u00e9gi kar\u00e1csonyfa lombjaira. \u00c9s elaludt a feles\u00e9ge karjaiban.<\/p>\n

II<\/strong><\/h1>\n

Tizenegy \u00f3rakor d\u00e9lel\u0151tt s\u00fct\u00f6tt a nap, villamosok csilingeltek, rikkancsok kiab\u00e1ltak, az irod\u00e1kban percegett a toll, a csarnokokban tarka f\u0151zel\u00e9kek \u00e9s v\u00e9res m\u00e9sz\u00e1rosok. A fiatal tan\u00e1r gondolt egyet, a r\u00f6videbb utat v\u00e1lasztotta, \u00e1tv\u00e1gott egy k\u00f6z\u00f6n, \u00e9s ott is volt az egyetemen. Sietett, tizenkett\u0151re kellett tal\u00e1lkoznia az \u00f6reg tud\u00f3ssal, hogy visszaadja neki az elemet: d\u00e9lut\u00e1n k\u00eds\u00e9rleteznek vele, \u00fagy volt. Reggel kicsit k\u00e1bultan kelt fel, \u00e9s a h\u00e1zak k\u00f6rvonalai furcs\u00e1n hull\u00e1mzottak. M\u00e9g k\u00e9s\u0151bb, akkor is, eml\u00e9kezett r\u00e1, hogy mag\u00e1ban valamit mormogott \u201ean\u00e9mia\u201d vagy ilyesmit, mert sz\u00e9d\u00fclt, \u00e9s sz\u00edvdobog\u00e1st kapott. Ezt akkor mondta mag\u00e1ban, mikor a liftbe l\u00e9pett \u2013 m\u00e9g l\u00e1tta a szolga elcsap\u00f3d\u00f3 arc\u00e1t, amint az \u00fcvegajt\u00f3 bev\u00e1g\u00f3dott. A szolga volt az utols\u00f3 ember, akit l\u00e1tott. A r\u00e9m\u00fclet a m\u00e1sodik emeletn\u00e9l fogta el. Fuldokl\u00e1sszer\u0171 \u00e9rz\u00e9s volt. A m\u00e1sodik emelet r\u00e1csa elferd\u00fclt, \u00e9s a lift lebegni kezdett, mint egy ballon captif, aminek elv\u00e1gjuk a k\u00f6tel\u00e9t. Mi az, mondta ijedten, csak nem t\u00f6rt\u00e9nt valami? De a lift felfel\u00e9 sz\u00e1llt: teh\u00e1t nem szakadt le. M\u00e9g ezt is mondta mag\u00e1ban: mindj\u00e1rt a negyedik emeletn\u00e9l lesz\u00fcnk \u00e9s meg\u00e1llunk.
\nMi az, mondta utolj\u00e1ra, \u00e9s m\u00e9g nevetni is pr\u00f3b\u00e1lt, mint mikor egy r\u00e9mk\u00e9pet riasztunk el; r\u00e1nevet\u00fcnk, hogy megijessz\u00fck, s a r\u00e9mk\u00e9p higgye azt, hogy nem f\u00e9l\u00fcnk t\u0151le, s t\u0171nj\u00f6n el \u2013 mi az, feljebb megy\u00fcnk?
\nAzt\u00e1n figyelni kezdett \u00e9s sz\u00e1molt. Lefel\u00e9 n\u00e9zni nem mert egyel\u0151re: halv\u00e1ny mosolyban torzult el sz\u00e1ja, tehetetlen dac fogta el. J\u00f3. H\u00e1t akkor l\u00e1ssuk, mi lesz. V\u00e9gre m\u00e9gis megborzadt: most elhat\u00e1rozta, hogy nem gondolkodik addig, m\u00edg meg nem \u00e1llanak.
\nSok\u00e1ig, hihetetlen sok\u00e1ig tartott ez, \u00e9s nem b\u00edrta tov\u00e1bb. \u00dagy t\u0171nt, hogy hossz\u00fa, hossz\u00fa, hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kig nem mert gondolkodni: az \u00e9rtelem elzsibbadt, \u00e9s most k\u00ednosan ny\u00fajt\u00f3zott egyet \u2013 valami tompa, monoton zakatol\u00e1st hallott, \u00fagy eml\u00e9kezett, hosszan \u00e9s sok\u00e1ig, olyant, mint a vas\u00fat zakatol\u00e1sa. K\u00ednosan szedte \u00f6ssze tudat\u00e1t \u2013 eml\u00e9kezett r\u00e1, mi t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s most lefel\u00e9 fordult.
\nA s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben, ami most k\u00f6r\u00fclvette, hidegen, nyirkos borong\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1lt t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni. A csillagos eget l\u00e1tta, \u00e9s m\u00e9g a t\u00e1jat is meg tudta hat\u00e1rozni: az ott az Alcione k\u00e9plete \u2013 erre a Kis-G\u00f6nc\u00f6l, amit gyerekkor\u00e1ban \u00fagy szeretett. De alatta \u2013 vagy f\u00f6l\u00f6tte volt? nem tudta \u2013 egy \u00f3ri\u00e1si, kietlen korong derengett halav\u00e1nyan. A korongon \u00e1rny\u00e9kok h\u00faz\u00f3dtak kereszt\u00fcl. Egyszerre megl\u00e1tta Amerik\u00e1t. Igen, vil\u00e1gosan megl\u00e1tta: az ismert, karcs\u00fa vonal, kiss\u00e9 ferd\u00e9bb, mint ahogy a t\u00e9rk\u00e9pr\u0151l ismerte. \u00c9s ekkor ord\u00edtani, ujjongani akart, \u00e9s m\u00e9rhetetlen v\u00e1gy fogta el, hogy valakivel k\u00f6z\u00f6lje ezt a f\u00e9lelmes gy\u00f6ny\u00f6rt. H\u00e1t m\u00e9gis, h\u00e1t m\u00e9gis, sz\u00f6rny\u0171k\u00f6d\u00f6tt ijedt, hihetetlen \u00f6r\u00f6m\u00e9ben \u2013 h\u00e1t m\u00e9gis, h\u00e1t \u00edgy van, h\u00e1t megl\u00e1thatjuk, \u00e9n \u00e9s ak\u00e1rki \u2013 vagy csak \u00e9n? Mad\u00e1ch jutott esz\u00e9be, \u00e9s tizenhat \u00e9ves lelk\u00e9nek elfeledett absztrakci\u00f3i elevenedtek meg ragyog\u00f3 intenzit\u00e1sban. \u00d3! igen! tudta \u0151 ezt, \u00e9rezte eg\u00e9sz nyomorult \u00e9let\u00e9n kereszt\u00fcl, hogy a hal\u00e1l szorong\u00f3, ostoba k\u00e9pe a buta test szuggeszti\u00f3ja volt csak \u2013 \u00e9s kacagni tudott volna azon az ostobas\u00e1gon, hogy egy-egy pillanatra \u0151 is hitt a hal\u00e1lban.
\nDe ez nem tartott sok\u00e1: egyszerre \u00e9les f\u00e1jdalom k\u00f6vetkezett, az \u0151r\u00fclethez hasonl\u00f3 \u00e9s valami zagyva, kusza gomolyag, kiv\u00e1rhatatlan tompas\u00e1g; \u2013 ebbe beleveszett.
\n\u00c9s hogy most mi m\u00falt el: \u00e9vsz\u00e1zadok vagy \u00e9vezredek, azt csak sejtette. Sejtette, mint ahogy \u00e9bred\u00e9skor, b\u00e1r \u00f6ntudatlanul hevert\u00fcnk sok\u00e1ig, halv\u00e1nyan \u00e9rezz\u00fck: mennyi id\u0151 m\u00falhatott el, m\u00edg mell\u00fcnk\u00f6n nehez\u00fclt az \u00e1lom.
\nEl\u0151sz\u00f6r akkor jutott esz\u00e9be, hogy az elm\u00falt id\u0151t elk\u00e9pzelje, mikor egyszer a l\u00e1that\u00e1r fel\u00e9 fordult, \u00e9s a v\u00f6r\u00f6ses k\u00f6dtenger f\u00f6l\u00f6tt megint megjelent az a par\u00e1nyi f\u00e9nyes csillag, szemben az \u00e9g h\u00e1rmas \u00edv\u00e9vel, amelyr\u0151l akkor tudta m\u00e1r, hogy: a Nap. Elt\u0171n\u0151d\u00f6tt, \u00e9s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl n\u00e9gysz\u00e1z esztend\u0151re becs\u00fclte azt az id\u0151t, m\u00edg ide\u00e9rt \u2013 visszafordult az id\u0151ben is, \u00e9s azt a pontot, mikor \u0151 ott \u00e1llt a lift alj\u00e1n, s a szolga becsapta az ajt\u00f3t, megl\u00e1tta v\u00e9gre \u2013 megl\u00e1tta, olyan t\u00e1vols\u00e1gban, mint amekkora t\u00e1vols\u00e1gban a T\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e9rezte azel\u0151tt \u2013 mintha Nyolcadik Henrikre gondolt volna vagy Stuart M\u00e1ri\u00e1ra \u2013 ezt \u00e9rezte egyszer Londonban, a Tower el\u0151tt \u00e9s Madridban, az Oroszl\u00e1nudvar k\u00f6zep\u00e9n: \u2013 ezt az \u00f3don leveg\u0151t \u2013 \u00edgy csap\u00f3dott be az ajt\u00f3 m\u00f6g\u00f6tte, mikor a Bastille pinc\u00e9j\u00e9b\u0151l f\u00f6lvezette a r\u00e9gis\u00e9g-\u0151r.
\nK\u00f6r\u00fcl\u00f6tte az \u00f6r\u00f6k, egyhang\u00fa, ny\u00fal\u00f3s k\u00f6d. A k\u00f6dben sz\u00e9tfoly\u00f3 alakok ny\u00fajt\u00f3ztak, kit\u00e1gultak, \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dtak megint: egyszer elhat\u00e1rozta, hogy k\u00f6zelebbr\u0151l n\u00e9zi meg \u0151ket, de belef\u00e1radt ebbe a gondolatba, tudta, hogy nem \u00e9rdemes. Ugyan\u00edgy vetette el mag\u00e1t\u00f3l, rem\u00e9nytelen\u00fcl, azt a gondolatot is, hogy egyszer nagyobb utat tesz ebben a s\u0171r\u0171, f\u00e9lf\u00e9ny\u0171 k\u00f6dben, hogy tal\u00e1n eljut valahov\u00e1, valami szil\u00e1rdabb partot tal\u00e1l. Esz\u00e9be jutott, micsoda \u00f3ri\u00e1si g\u00f6mb az, ahov\u00e1 sorsa vetette \u2013 hogy \u00e9vekig g\u00e1zolhatn\u00e1 az iszapot \u00e9s felh\u0151ket, melyeknek fenek\u00e9n ragad\u00f3s eny\u0171 s\u00f6t\u00e9tlett \u2013 s sz\u00e1zmilliomodr\u00e9sz\u00e9t se j\u00e1rhatn\u00e1 be ker\u00fclet\u00e9nek. Az az er\u0151, mely ider\u00e1ntotta, megsz\u0171nt: se rep\u00fclni, se t\u00e1volodni nem tud t\u00f6bb\u00e9, s nem is fog soha m\u00e1r.
\nS hogy ezt bel\u00e1tta s meg\u00e9rtette: nem mozdult t\u00f6bb\u00e9, vagy csak alig. L\u00e1tta ezerszer meg ezerszer felkelni \u00e9s lesz\u00e1llani a Nap piciny csillagj\u00e1t: felkelni \u00e9s lesz\u00e1llani \u00fajra. Heny\u00e9n \u00e9s t\u0171n\u0151dve \u00fclt egy g\u0151zoszlop tetej\u00e9n \u2013 n\u00e9zte az \u00f6bl\u00f6s, fekete \u00e9gboltot \u00e9s a csillagokat s a h\u00e1rmas gy\u0171r\u0171 t\u0171zv\u00f6r\u00f6s \u00edveit feje f\u00f6l\u00f6tt. Alatta gomolyogtak az ellens\u00e9ges anyagok \u2013 ez az \u00f6r\u00f6k, unalmas kotyval\u00e9k, ez a langyos, lomha libab\u0151rz\u0151 t\u00f6meg, mely oly t\u00e1volra bukott a Nap forr\u00f3 hull\u00e1m\u00e1t\u00f3l, hogy kih\u0171lve \u00f6ssze\u00e1llni se tudott \u2013 \u00edgy kering most az \u0171rben a nagy bubor\u00e9k, laz\u00e1n \u00e9s tehetetlen\u00fcl: nagy massza iszap, melyb\u0151l nincs kil\u00e1bol\u00e1s.
\nEleinte \u00e9rdekelte, vannak-e \u00e9l\u0151 lelkek itt vagy \u00e9l\u0151 teny\u00e9szet. De letett err\u0151l is: a sz\u00e9tfoly\u00f3, p\u00e1r\u00e1s k\u00f6dben mozogtak n\u00e9ha alakok, de nem tartotta meg alakj\u00e1t egy se \u00e9s soha \u2013 \u00e9s elcs\u00fcggedt \u00e9s elf\u00e1sult. \u00c9s sz\u00e1zadok m\u00falva r\u00e1j\u00f6tt, hogy a F\u00f6ldr\u0151l nem ker\u00fclt ide senki \u2013 egyed\u00fcl van, egyed\u00fcl, \u00e9s nincs kinek elmondja, hogy egyed\u00fcl van. A F\u00e9nnyel \u00e9s H\u0151vel besz\u00e9lt n\u00e9ha, de azok nem \u00e9rtett\u00e9k, mikor arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy a l\u00e9lek n\u00e9ha egyed\u00fcl lehet \u2013 \u00e9s \u0151 nem tudta ezt megmagyar\u00e1zni, mert maga is hom\u00e1lyosan eml\u00e9kezett csak r\u00e1, a testi \u00e9rtelem r\u00e9gi, r\u00e9gi, megfoghatatlan gyermekkor\u00e1ra: \u2013 egy-egy pillanatra villant f\u00f6l el\u0151tte, mint egy eml\u00e9k, k\u00e9t\u00e9ves korunkb\u00f3l. A F\u00f6ldr\u0151l is besz\u00e9lt, \u00e9s azok tudt\u00e1k is, hol a F\u00f6ld, de mikor azt mondta, hogy \u0151 odaval\u00f3, csod\u00e1lkozva k\u00e9rdezt\u00e9k, hogy lehet a L\u00e9lek valahov\u00e1 val\u00f3? \u00c9s \u0151 maga is elt\u0171n\u0151d\u00f6tt \u00e9s megh\u00f6kkent. \u00c9s elhagyta \u0151ket.
\nIgen! A F\u00f6ld. Mert n\u00e9ha f\u00e1jdalmas, fesz\u00fclt er\u0151lk\u00f6d\u00e9ssel pr\u00f3b\u00e1lt eml\u00e9kezni r\u00e1. Ki\u00fclt a g\u0151zoszlop tetej\u00e9re, \u00e9s tekintet\u00e9t mereven bef\u00farta a M\u00faltba. A Nap piciny csillagja mellett, n\u00e9ha \u00fagy r\u00e9mlett, eg\u00e9szen apr\u00f3, porszemnyi szikra villant meg, \u00e9s \u0151 t\u00e9tov\u00e1n, naivan elmosolyodott \u2013 igen, kapta el fuldokolva az eml\u00e9k\u00e9t \u2013, igen, ez volt az.
\n\u00c9s egyik r\u00e9gi, r\u00e9gi k\u00e9p a m\u00e1sik ut\u00e1n villant fel. Ezermilli\u00f3 m\u00e9rf\u00f6ld\u2026 igen, \u00f3, messze, messze, messze volt v\u00e9gtelen\u00fcl. Tal\u00e1n nem is igaz, t\u0171n\u0151d\u00f6tt n\u00e9ha\u2026 tal\u00e1n csak r\u00e9mk\u00e9p\u2026 De hogyan k\u00eds\u00e9rthet fej\u00e9ben m\u00e9gis az eml\u00e9k, mint az \u00e1lom? \u00c9s nem tudta m\u00e1r: \u00e1lom volt-e csak, itt, a k\u00f6dben \u00e9s \u00e9jben \u2013 vagy val\u00f3s\u00e1g, az \u0151 teste. A test\u00e9re sokszor gondolt, hat\u00e1rozottan eml\u00e9kezett r\u00e1, hogy volt, csak azt nem tudta m\u00e1r, milyen volt. N\u00e9ha hossz\u00fak\u00e1snak l\u00e1tta \u00e9s z\u00f6ldesnek, \u00e9s mindenf\u00e9le \u00e1gak \u00e9s bogak ny\u00faltak ki bel\u0151le \u2013 de azt\u00e1n esz\u00e9be jutott, hogy az m\u00e9gse \u0151 volt, hanem valami, amit F\u00e1knak \u00e9s Term\u00e9szetnek nevezett. Egyszer, egy pillanatra, mikor nagyon er\u0151lk\u00f6d\u00f6tt, esz\u00e9be jutott egy arc: k\u00f6z\u00e9pen k\u00e9t nedves folt, err\u0151l m\u00e1r nem tudta, mi lehetett.
\nEbbe g\u00f6rcs\u00f6sen belekapaszkodott, \u00e9s gyakorolta mag\u00e1t, hogy esz\u00e9be jusson. \u00c9s egyszer-k\u00e9tszer siker\u00fclt el\u00e9g vil\u00e1gosan eml\u00e9kezni r\u00e1, a messze m\u00faltb\u00f3l \u00e9s t\u00e1vol t\u00e9rb\u0151l. Hossz\u00fak\u00e1s, kerek arc volt \u2013 k\u00e9t ibolyak\u00e9k csillag imbolygott rajta \u00e9s egy halv\u00e1nyabb, v\u00f6r\u00f6ses \u2013 egy kicsi, feh\u00e9r, hossz\u00fak\u00e1s t\u00e1rgyat l\u00e1tott a k\u00f6zel\u00e9ben \u2013, \u00e9s megint iszony\u00faan er\u0151lk\u00f6d\u00f6tt, mert hom\u00e1lyosan \u00fagy r\u00e9mlett neki, hogy r\u00e9gen, r\u00e9gen, ezer esztendeje tal\u00e1n, \u00fagy volt, hogy erre a feh\u00e9r kis rudacsk\u00e1ra neki r\u00e1 kell t\u0171zni a t\u0171zv\u00f6r\u00f6s \u00edvet, ami a feje f\u00f6l\u00f6tt l\u00e1ngolt, a Saturnus gy\u0171r\u0171j\u00e9t.
\nDe hogy mi\u00e9rt \u00e9s mikor \u00e9s hogyan t\u00f6rt\u00e9nt ez, soha nem jutott esz\u00e9be t\u00f6bb\u00e9!
\n\u00c9s lassankint elmos\u00f3dott ez is, k\u00ednosan s v\u00e9gtelen\u00fcl szomor\u00faan: elmos\u00f3dott a gondolat, hogy teste volt, s odatartozott valaha, a F\u00f6ldre\u2026 \u00e9s egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb k\u00f6d vonult f\u00f6l\u00e9be \u2013 \u00e9s nem maradt semmi az eg\u00e9szb\u0151l \u2013, egy v\u00e9gtelen, egyenletes b\u00e1nat csak, neh\u00e9z b\u00e1nat, olyan, mint a H\u0151 vagy a Vonz\u00e1s, mely egyhang\u00faan s ridegen hajtja a goly\u00f3kat a t\u00e9ren \u00e1t, hajtja \u00e9s kerengeti egyre, s \u00f6ssze nem \u00e9r, s nem csap \u00f6ssze soha egyetlenegy se \u2013 t\u00e1volban, \u00e9rz\u00e9ketlen\u00fcl kerengen\u00e9k, s n\u00e9zik egym\u00e1st, egyetlen szem\u00fckkel.<\/p>\n

III<\/strong><\/h1>\n

A fiatal tan\u00e1rt d\u00e9lut\u00e1n kett\u0151kor tal\u00e1lt\u00e1k meg a liftben. Az els\u0151 k\u00f3rboncol\u00e1s sz\u00edvsz\u00e9lh\u0171d\u00e9st \u00e1llap\u00edtott meg \u2013 k\u00e9s\u0151bb, ruh\u00e1i k\u00f6zt tal\u00e1lt\u00e1k meg a r\u00e1diumot, \u00e9s felmer\u00fclt a hipot\u00e9zis: hogy a r\u00e1dium eman\u00e1ci\u00f3ja megb\u00e9n\u00edthatja a szervezet bizonyos m\u0171k\u00f6d\u00e9seit. K\u00eds\u00e9rletek is t\u00f6rt\u00e9ntek ez ir\u00e1nyban: mindenesetre eltiltott\u00e1k az egyetemen, hogy a zseb\u00e9ben vagy a test\u00e9n hordjon ak\u00e1rki a veszedelmes elemb\u0151l.<\/p>\n

\n

FORR\u00c1S<\/em>
\nKarinthy Frigyes: Jelbesz\u00e9d. Novell\u00e1k. V\u00e1logatta \u00e9s a sz\u00f6veget gondozta Ungv\u00e1ri Tam\u00e1s. Budapest: Sz\u00e9pirodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3, 1978.<\/em> Magyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/strong><\/a><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

T\u00f6rt\u00e9nt 1918-ban, hogy a Karinthy Frigyes akkor m\u00e9g \u00e9letben l\u00e9v\u0151 els\u0151 feles\u00e9ge, Judik Etel \u2013 akinek apokrif, a mindennapi esem\u00e9nyeket komment\u00e1l\u00f3 rafin\u00e1ltan \u201ecsacska\u201d sz\u00f6vegeib\u0151l az \u00edr\u00f3 egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert, szellemes sorozata, A feles\u00e9gem besz\u00e9li \u00e1llt \u00f6ssze az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 \u00e9veiben (eredetileg a Pesti Napl\u00f3 lapsz\u00e1maiban jelent meg, nagyj\u00e1b\u00f3l heti rendszeress\u00e9ggel) \u2013 \u00e9let\u00e9r\u0151l nyilatkozott (hamarosan […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132],"tags":[],"class_list":["post-80585","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80585","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=80585"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80585\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=80585"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=80585"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=80585"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}