1989. december 23-\u00e1n, Balla Zs\u00f3fia r\u00e9v\u00e9n \u00e9rt el G\u00e1ll Ern\u0151 megh\u00edv\u00e1sa, hogy venn\u00e9k r\u00e9szt a k\u00f6vetkez\u0151 napon, az egykori Igazs\u00e1g szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben tartott \u00e9rtelmis\u00e9gi \u00f6sszej\u00f6vetelen. A jelenlev\u0151k arra m\u00e9ltattak, hogy beker\u00fcljek a frissen megalakult Kolozsv\u00e1ri Magyar Demokrata Tan\u00e1cs v\u00e1lasztm\u00e1ny\u00e1ba. A k\u00e9s\u0151bbiekben azt\u00e1n az arculattervez\u00e9s egy r\u00e9sz\u00e9t b\u00edzt\u00e1k r\u00e1m, nagyon zavart viszont az, hogy mindenki mindent csin\u00e1lt, ugyanazt. Nem siker\u00fclt vil\u00e1gosan elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni a felel\u0151ss\u00e9geket, hat\u00e1sk\u00f6r\u00f6ket, jogk\u00f6r\u00f6ket. Nagyon zavart. V\u00e9g\u00fcl is ez\u00e9rt nem v\u00e1llaltam sok\u00e1ig a r\u00e9szv\u00e9telt a v\u00e1lasztm\u00e1nyban, 1990. okt\u00f3ber 1-t\u0151l a BBTE oktat\u00f3ja lettem, s lektork\u00e9nt annyi \u00f3r\u00e1t kellett tartanom, hogy ez nyilv\u00e1nval\u00f3 d\u00f6nt\u00e9si helyzetet jelentett. De mivel \u00e9n mindig is a szakm\u00e1mmal, a filoz\u00f3fi\u00e1val akartam foglalkozni \u2013 s ezt azel\u0151tt nem tudtam megtenni \u2013, nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, hogy nem maradok a politik\u00e1ban. De politika-k\u00f6zelben maradtam, ami az\u00e9rt v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9, mert akkoriban volt egy olyan szab\u00e1lyoz\u00e1s, hogy a tev\u00e9kenys\u00e9g bizonyos sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban elfogadt\u00e1k a k\u00f6z\u00e9leti-politikai szerepv\u00e1llal\u00e1st.
\nNagyon sokat kellett k\u00e9sz\u00fclni demokr\u00e1ci\u00e1b\u00f3l. Ma mosolyt fakaszt ez a kijelent\u00e9s, de szinte minden f\u00f3rumon err\u0151l folyt a diskurzus: mi a demokr\u00e1cia? Hogyan m\u0171k\u00f6dik? Milyen a demokratikus viselked\u00e9s? Stb. (M\u00edgnem Ion Iliescu megfejtette a k\u00e9rd\u00e9st azzal, hogy kijelentette az eredeti demokr\u00e1ci\u00e1t, amelyben a b\u00e1ny\u00e1szok k\u00e9pviselt\u00e9k a seg\u00e9dhatalmat.) 1989. december 25-t\u0151l folyamatosan k\u00f6z\u00f6lt\u00fcnk ezzel kapcsolatos anyagokat, politikai manifesztum-szer\u0171 dolgozatokat a kolozsv\u00e1ri Szabads\u00e1gban (Cs. Gy\u00edmesi \u00c9v\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen \u00edrtuk az els\u0151 darabokat Balla Zs\u00f3fi\u00e9k zongor\u00e1j\u00e1n), majd pedig Vofkori M\u00e1ri\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen is \u00edrtunk n\u00e9h\u00e1nyat \u2013 ezeket m\u00e1r a kedves kis udvarhelyi k\u00f6z\u00e9leti lap, a H\u00eddf\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Volt r\u00e1 kereslet: v\u00e9g\u00fcl a Hitel vette \u00e1t \u00e9s k\u00f6z\u00f6lte folyamatosan a sorozatot. Valamire m\u00e1r akkor felfigyelt\u00fcnk, \u00e9spedig arra, hogy t\u00fals\u00e1gosan sok bizalmi ember maradt a hely\u00e9n, \u00e9s t\u00falz\u00e1sba viszik a kedvess\u00e9g\u00fcket is. De csak r\u00f6vid ideig tartott (Bevez\u00e9nyl\u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1ba \u2013 ez volt az egyik publik\u00e1ci\u00f3 c\u00edme).
\nAmi a megalakult RMDSZ-t illeti: a vit\u00e1k k\u00f6zismerten arr\u00f3l folytak, hogy p\u00e1rt legyen vagy t\u00e1rsadalmi-\u00e9rdekv\u00e9delmi szervezet. Nagyon nehezen lehetett meghat\u00e1rozni a rom\u00e1niai magyars\u00e1gnak (\u00edgy eg\u00e9szben v\u00e9ve) az \u00e9rdek\u00e9t, k\u00f6z\u00e9rdek\u00e9t. Emiatt nagyon sok teoretikus besz\u00e9ly \u00e9s vita volt, de a neh\u00e9zs\u00e9gnek megvolt az oka: a k\u00f6z\u00e9rdeket \u00fagy neh\u00e9z volt megfogalmazni, hogy abba mindenki belef\u00e9rjen: a sz\u00e9kely t\u00f6mbmagyars\u00e1g, a sz\u00f3rv\u00e1ny, a f\u00f6ldm\u0171vesek, a kisv\u00e1rosi \u00e9s nagyv\u00e1rosi \u00e9rtelmis\u00e9g, a munk\u00e1sok, b\u00e1ny\u00e1szok \u2013 akik nemsok\u00e1ra el is t\u0171ntek a magyars\u00e1g palett\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Nem lehet ez\u00e9rt senkit sem hib\u00e1ztatni: olyan nagym\u00e9rt\u00e9kben megg\u00e1tolta az el\u0151z\u0151 rezsim az \u00e9rdek-artikul\u00e1ci\u00f3t \u2013 hiszen ez volt az alapja a k\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9ny kialakul\u00e1s\u00e1nak \u2013, hogy neh\u00e9z volt a probl\u00e9mahalmazon fog\u00e1st tal\u00e1lni, \u00e9s ez\u00e9rt nem kell a nagyon kis sz\u00e1m\u00fa, ezzel foglalkoz\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9git hib\u00e1ztatni. Az \u00e9rdekfelfed\u00e9snek, megfogalmaz\u00e1snak is megvan a m\u00f3dszertana. Amit akkor nem ismert\u00fcnk fel, az alighanem az indukt\u00edv elj\u00e1r\u00e1soknak, a projektszer\u0171s\u00e9gnek a hi\u00e1nya volt, azaz konkr\u00e9t tervezeteket kellett volna fogalmaznunk a konkr\u00e9t probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra, ahelyett hogy t\u00f6rt\u00e9nelmi alapokon \u00e9s elvi szinten vetj\u00fck fel azokat; \u00e9s ezzel term\u00e9szetesen nem akarom azt mondani, hogy nem voltak j\u00f3l kidolgozott tervezetek, mint amilyen a Jenei Dezs\u0151 egyetem-terve. De k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kev\u00e9s volt az ilyen terv, \u00e9s ezzel kapcsolatban kellett felfigyelni a diskurzus profilj\u00e1ra: vil\u00e1gos volt, hogy amennyiben akaratunk ellen\u00e9re visszacs\u00faszunk a t\u00f6rt\u00e9nelmi-s\u00e9relmi magyar \u00e9rdekk\u00e9pviseletek besz\u00e9dm\u00f3dj\u00e1ba, a szankci\u00f3k is ilyen term\u00e9szet\u0171ek lesznek a rom\u00e1n f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. \u00c9s ezek nem is k\u00e9slekedtek: nagyon hamar megjelent a rom\u00e1n partnerekn\u00e9l az az \u00e1ll\u00e1spont, hogy a magyarok megint a r\u00e9gi dolgokat akarj\u00e1k, \u00e9s hi\u00e1ba f\u00fajj\u00e1k a demokr\u00e1ci\u00e1t, nem is akarj\u00e1k a rom\u00e1n\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s nagy projektet, valami radik\u00e1lisan \u00faj, k\u00f6z\u00f6s demokratikus v\u00e1llalkoz\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az iskol\u00e1k sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa kapcs\u00e1n foly\u00f3 vit\u00e1k torkolltak bele a szegreg\u00e1ci\u00f3s meg\u00edt\u00e9l\u00e9sbe, egy ilyen z\u00e1rt ideolog\u00e9ma-rendszerben pedig m\u00e1r szinte semmit nem lehetett elmondani a j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kokr\u00f3l. A rom\u00e1n\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s diskurzust pedig alapjaib\u00f3l kellett volna fel\u00e9p\u00edteni. K\u00e9t \u00edzben tal\u00e1lkoztam ennek a hi\u00e1ny\u00e1val: mivel igen j\u00f3 viszonyban voltam Ion Aluas professzorral, a BBTE szociol\u00f3gia tan\u00e1r\u00e1val, r\u00e1m h\u00e1rult az a feladat, hogy besz\u00e9ljek vele \u00e9s h\u00edvjam meg a kolozsv\u00e1ri magyars\u00e1g els\u0151 nagygy\u0171l\u00e9s\u00e9re, a B\u00e9ke t\u00e9ri Di\u00e1km\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1zba 1990. febru\u00e1r 10-\u00e9re \u2013 hiszen alig voltak rom\u00e1n partnereink. \u00c9s nem valamilyen opportunizmusb\u00f3l kellett erre odafigyelni, hanem abb\u00f3l kiindulva, hogy semmit nem fogunk tudni csak magunkra hagyatkozva el\u00e9rni a rom\u00e1niai k\u00f6zegben. A jeles professzor, nem mellesleg a rom\u00e1n\u2013magyar viszony erd\u00e9lyi t\u00f6rt\u00e9neti aspektusainak is j\u00f3 ismer\u0151je, v\u00e1llalta is a besz\u00e9d megtart\u00e1s\u00e1t, megjegyezv\u00e9n, hogy \u0151 \u201eel\u0151tte” mindig olyan b\u00e1tor, \u201eut\u00f3bb” pedig gy\u00e1va, f\u00e9l, mint a nyuszi. A nagyobb k\u00e9rd\u00e9s viszont az volt, hogy mir\u0151l is besz\u00e9ljen. Mivel Max Weber volt a sz\u00edv\u00e9nek oly kedves szerz\u0151, azt javasoltam tr\u00e9f\u00e1san, hogy \u00e9rtekezzen Max Weberr\u0151l. Ez nem is volt olyan rossz \u00f6tlet, mert lassan felder\u00fclve arr\u00f3l kezdett besz\u00e9lni, hogy val\u00f3ban lehetne valamit mondani a t\u00e1rsadalmi koh\u00e9zi\u00f3r\u00f3l meg a t\u00e1rsadalmat \u00e9ltet\u0151 nagy projektekr\u0151l. Igy is lett: megtartotta a hossz\u00fa, j\u00f3l fel\u00e9p\u00edtett besz\u00e9det, \u00e9n meg k\u00f6zben arra figyeltem az eln\u00f6ks\u00e9gb\u0151l, hogy ki is k\u00f6veti ezt oly nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel: a legutols\u00f3 sorban, a bej\u00e1rat el\u0151tt Gheorghe Funar figyelte mindezt (alig ismertem m\u00e9g, csak a k\u00e9s\u0151bbiekben azonos\u00edtottam be).
\nMeg kell jegyeznem, hogy szinte folyamatosan tal\u00e1lkozott egy sz\u0171kebb csoport a M\u00fcller \u00c1d\u00e1m lak\u00e1s\u00e1n, Salat Levente \u00e9s Patrub\u00e1ny Mikl\u00f3s volt oszlopos r\u00e9sztvev\u0151je az ott foly\u00f3 megbesz\u00e9l\u00e9seknek, tervezget\u00e9seknek \u00e9s nem egy esetben gyakorlati l\u00e9p\u00e9seknek. Eml\u00e9kszem arra, hogy m\u00e9g Topliceanu t\u00e1bornokhoz is k\u00fcldt\u00fcnk egy emissz\u00e1riust valamilyen besz\u00e1mol\u00f3f\u00e9l\u00e9vel, nem tudv\u00e1n, hogy \u0151 maga volt egyike azoknak, akik a t\u0171zparancsot kiadt\u00e1k vagy k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k, illetve b\u0171n\u00f6s szerepet v\u00e1llaltak a munk\u00e1sfelvonul\u00e1s v\u00e9rbe fojt\u00e1s\u00e1ban.
\nA rom\u00e1n\u2013magyar problematika az els\u0151 bukaresti \u00e9rtelmis\u00e9gi tal\u00e1lkoz\u00f3n is felbukkant (Horv\u00e1th Andor volt a megh\u00edv\u00f3m). Ezt 1990. m\u00e1rcius elsej\u00e9n tartott\u00e1k a Scanteia H\u00e1z els\u0151 emeleti nagy tan\u00e1cskoz\u00f3term\u00e9ben. Feljegyz\u00e9seimben az szerepel, hogy el\u00e9g laz\u00e1nak bizonyult a napirend, nehezen lehetett afel\u00e9 terelni a besz\u00e9lget\u00e9st, hogy val\u00f3ban lehetne egy rom\u00e1n\u2013magyar k\u00f6z\u00f6s \u00e9rtelmis\u00e9gi projekt. Igy h\u00e1t maradtak a k\u00f6z\u00e9rdek\u0171 t\u00e9m\u00e1k: demokr\u00e1cia, amelyben nem egyed\u00fcl a t\u00f6bbs\u00e9gi elv \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl (a \u201et\u00f6bbs\u00e9g zsarnoks\u00e1ga”- John Stuart Mill \u00e9s Tocqueville kifejez\u00e9s\u00e9vel), hanem a kisebbs\u00e9gek jogv\u00e9delm\u00e9nek megvannak a maguk jogi int\u00e9zm\u00e9nyei \u00e9s \u00e1llamilag finansz\u00edrozott projektjei, a kisebbs\u00e9g megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1nak joga \u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge, r\u00e9szv\u00e9tele az \u00e1llam\u00e9letben \u00e9s a d\u00f6nt\u00e9sekben. Jogbiztons\u00e1g. Na \u00e9s itt volt az Eur\u00f3pa-h\u00e1z, ez a nagy metafora, amelyet azonban akkoriban nem sokan igyekeztek az el\u00e9gg\u00e9 elvont nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyi jog, a szerz\u0151d\u00e9sek, jogi dokumentumok fel\u0151l lebontani. V\u00e9g\u00fcl arr\u00f3l is besz\u00e9ltem, hogy azonnal le kell \u00e1ll\u00edtani az ideol\u00f3giai jelleg\u0171 tant\u00e1rgyak oktat\u00e1s\u00e1t \u00e9s r\u00e1 kell t\u00e9rni a t\u00f6rt\u00e9nelemtank\u00f6nyvek \u00fajra\u00edr\u00e1s\u00e1ra. (A jelenb\u0151l visszan\u00e9zve csak azt kell itt megjegyeznem, hogy ez p\u00e9ld\u00e1ul magyar\u2013szlov\u00e1k rel\u00e1ci\u00f3ban megval\u00f3sult, de Rom\u00e1ni\u00e1ban ma m\u00e1r sz\u00f3 sem esik r\u00f3la.) Meg kellett l\u00e1tni, hogy ezek a felvet\u00e9sek csak margin\u00e1lisan \u00e9rdeklik a rom\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9g ott lev\u0151 k\u00e9pvisel\u0151it. Gabriel Liiceanu pedig szemmel l\u00e1that\u00f3an ink\u00e1bb a Lenin-szobor led\u00f6nt\u00e9s\u00e9t n\u00e9zte az ablakb\u00f3l, \u00e9s meg is mondta, hogy sz\u00e1m\u00e1ra ez a nap d\u00f6nt\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nye.
\nGabriel Liiceanu t\u00f6bbsz\u00f6r is fel\u00e1llt a t\u00e1rgyal\u00f3asztal mell\u0151l, \u00e9s kifel\u00e9 n\u00e9zegetett. Ugyanis egy t\u00f6bb tonn\u00e1s s\u00e1rga darus kocsi jelent meg a Lenin-szobor mellett. A tv-kamer\u00e1k is k\u00f6vetni kezdt\u00e9k a szobor lev\u00e9tel\u00e9nek a kezdeti pillanatait. Ekkor m\u00e9g egyik\u00fcnk sem tudta, hogy az \u00e9ppen h\u00e1rom napig fog eltartani. A darus kocsi mellett megjelent egy m\u00e1sik is, t\u0171zolt\u00f3 l\u00e9tr\u00e1st\u00f3l, s hatalmas k\u0151kolonccal kezdt\u00e9k el d\u00f6ngetni a szobrot. Lenin azonban nem hagyta mag\u00e1t, kegyetlen\u00fcl ellen\u00e1llt a led\u00f6nt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteknek. K\u00f6zben nyakraval\u00f3t k\u00f6t\u00f6ttek r\u00e1, \u00e9s fel is akart\u00e1k emelni, de annak sem engedett, mivelhogy \u2013 ezt ott senki nem tudta \u2013 hossz\u00fa sarkanty\u00fai voltak. Harmadnap, vas\u00e1rnap ker\u00fclt el\u0151 azt\u00e1n az az egykori \u00e9p\u00edt\u0151m\u00e9rn\u00f6k, aki a szobor\u00e1ll\u00edt\u00e1st tervezte \u00e9s fel\u00fcgyelte, s \u0151 magyar\u00e1zta el, hogy mik\u00e9nt is kell a l\u00e1ngv\u00e1g\u00f3kkal elkezdeni a munk\u00e1t. Harmadnap, m\u00e1rcius 3-\u00e1n fejezt\u00e9k be. A kezdetekben pedig Gabriel Liiceanu hosszasan elm\u00e9l\u00e1zva n\u00e9zte, \u00e9s sz\u00f3rakozottan b\u00f3lingatott a jog\u00e1llamis\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejteget\u00e9seimre…
\nUgyanilyen \u00e9rz\u00e9seim voltak a budapesti rom\u00e1n\u2013magyar \u00e9rtelmis\u00e9gi tal\u00e1lkoz\u00f3 els\u0151 napja ut\u00e1n (amelyet k\u00f6zismert m\u00f3don a Joseph von Ferenczy Alap\u00edtv\u00e1ny szervezett, a magyar K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium B\u00e9la kir\u00e1ly \u00fati k\u00f6zpontj\u00e1ban). Ugyan az \u00e9jszakai besz\u00e9lget\u00e9sben p\u00e9ld\u00e1ul Alin Teodorescu messzemen\u0151en k\u00e9sznek mutatkozott az auton\u00f3m kolozsv\u00e1ri magyar egyetem projektj\u00e9nek az elfogad\u00e1s\u00e1ra, az \u00e9rtelmis\u00e9gi platformot ott gyakorlatilag elmosta Marosv\u00e1s\u00e1rhely v\u00e9res m\u00e1rciusa. Mindennek a v\u00e9geredm\u00e9nyek\u00e9ppen viszont pontosan k\u00f6rvonalaz\u00f3dott, hogy a kisebbs\u00e9gi problematika ment\u00e9n \u2013 amely viszont Rom\u00e1nia demokratiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak a sarokk\u00f6ve volt \u2013 nem lehet a rom\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9g kiemelked\u0151 k\u00e9pvisel\u0151it partnernek megnyerni, hiszen ez sz\u00e1mukra v\u00e9g\u00fcl is csak egy margin\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9snek mutatkozott.<\/p>\n
Forr\u00e1s: A H\u00edv\u00f3 sz\u00f3 \u00e9s a v\u00e1ndor id\u0151. Eml\u00e9kez\u00e9sek, dokumentumok (1989. december 23-1990. \u00e1prilis-m\u00e1jus). Komp-Ress. Kolozsv\u00e1r T\u00e1rsas\u00e1g, 2010.<\/strong><\/em><\/p>\n (Befejez\u00e9se k\u00f6vetkezik)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" 1989. december 23-\u00e1n, Balla Zs\u00f3fia r\u00e9v\u00e9n \u00e9rt el G\u00e1ll Ern\u0151 megh\u00edv\u00e1sa, hogy venn\u00e9k r\u00e9szt a k\u00f6vetkez\u0151 napon, az egykori Igazs\u00e1g szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben tartott \u00e9rtelmis\u00e9gi \u00f6sszej\u00f6vetelen. A jelenlev\u0151k arra m\u00e9ltattak, hogy beker\u00fcljek a frissen megalakult Kolozsv\u00e1ri Magyar Demokrata Tan\u00e1cs v\u00e1lasztm\u00e1ny\u00e1ba. A k\u00e9s\u0151bbiekben azt\u00e1n az arculattervez\u00e9s egy r\u00e9sz\u00e9t b\u00edzt\u00e1k r\u00e1m, nagyon zavart viszont az, hogy mindenki mindent csin\u00e1lt, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,120],"tags":[],"class_list":["post-80853","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80853","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=80853"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80853\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=80853"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=80853"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=80853"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}