{"id":80954,"date":"2019-01-01T02:56:34","date_gmt":"2019-01-01T02:56:34","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80954"},"modified":"2018-12-31T14:10:55","modified_gmt":"2018-12-31T14:10:55","slug":"gyorfi-denes-abrudbanya-magyar-muvelodesi-multjabol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=80954","title":{"rendered":"Gy\u0151rfi D\u00e9nes: Abrudb\u00e1nya magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9si m\u00faltj\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"

A szerz\u0151, b\u00e1r \u00e9let\u00fcnkben oly ritk\u00e1n tal\u00e1lkoztunk, igen j\u00f3 bar\u00e1tom. Egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol ugyan, m\u00e9gis s\u0171r\u0171n tal\u00e1lkoztunk \u00e9let\u00fcnk del\u00e9n az elk\u00f6telezett munk\u00e1ban, a haszn\u00e1lni akar\u00e1sban.<\/strong>
\n1948-ban sz\u00fcletett Enyedszentkir\u00e1lyon, 1973-ban t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz oklevelet szerzett a kolozsv\u00e1ri Babes-Bolyai egyetemen, 1977-ig tan\u00edtott, majd a Nagyenyedi Bethlen Koll\u00e9gium k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak hossz\u00fa ideig egyed\u00fcli, mag\u00e1nyos munkat\u00e1rsa. Onnan ment nyugd\u00edjba.<\/strong> Mindennapi munk\u00e1ja mellett rendszeresen tud\u00f3s\u00edtotta m\u0171vel\u0151d\u00e9si anyagokkal, helyi h\u00edrekkel, tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokkal a Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3t \u2013 azokban a rendszerv\u00e1lt\u00f3 \u00e9vekben t\u00e9nylegesen is koll\u00e9g\u00e1k voltunk. Szerettem azt a m\u00f3dot, ahogy megk\u00eds\u00e9relte \u00e9rt\u00e9kes\u00edteni a gondjaira b\u00edzott szellemi \u00e9rt\u00e9keket, amiket oly sok\u00e1ig k\u00e9nytelen volt hallgat\u00e1ssal \u00e9s rejteztet\u00e9ssel v\u00e9delmezni. 2017-ben, a M\u0171vel\u0151d\u00e9s Egyes\u00fclet kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent \u201eR\u00e9gi dal r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9gr\u0151l\u201d c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9nek el\u0151szav\u00e1ban olvashattam err\u0151l<\/strong>:
\n\u201eMinden ember \u00e9let\u00e9ben vannak sorsd\u00f6nt\u0151 pillanatok, melyek egy \u00e9letre meghat\u00e1rozz\u00e1k, meghat\u00e1rozhatj\u00e1k \u00e9let\u00fatj\u00e1nak tov\u00e1bbi alakul\u00e1s\u00e1t, \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 tartalommal t\u00f6ltv\u00e9n ki annak mindennapjait. J\u00f3magam is a nagyenyedi Bethlen K\u00f6nyvt\u00e1r ny\u00fajtotta egyedi lehet\u0151s\u00e9gek, el\u0151ny\u00f6k \u00e9lvez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltam az\u00e1ltal, hogy e jeles int\u00e9zm\u00e9ny gondoz\u00e1s\u00e1ra, kezel\u00e9s\u00e9re kaptam megb\u00edzat\u00e1st, minek sor\u00e1n, e min\u0151s\u00e9gemben, harminc\u00f6t \u00e9ven \u00e1t gazdag \u00e9lm\u00e9nyekkel, benyom\u00e1sokkal, de mindenekel\u0151tt rendk\u00edv\u00fcl tartalmas ismeretanyaggal ker\u00fcltem kapcsolatba, mellyel semmif\u00e9le m\u00e1s t\u00e9ren, m\u00e1s szakter\u00fcleten sem tal\u00e1lkozhattam volna, meg nem ismerkedhettem volna. Nem kev\u00e9s id\u0151mbe ker\u00fclt mindezt \u00e1tfogni, apr\u00f3 r\u00e9szleteiben f\u00f6lfedezni \u00e9s megismerni e kincsesb\u00e1nya rejtett \u00e9rt\u00e9keit, \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet alkotv\u00e1n az \u00e9vsz\u00e1zados polcokon felhalmozott t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados tem\u00e9rdek forr\u00e1sanyagr\u00f3l, els\u0151sorban magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis, tudom\u00e1nyos, egyh\u00e1zi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnkr\u0151l, hogy majd, mindezek ismeret\u00e9ben elkezdhessem felt\u00e1r\u00f3, ismeretterjeszt\u0151 munk\u00e1mat. Menet k\u00f6zben jutottam azon k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy a nagy nyilv\u00e1noss\u00e1g \u2013 noha addig is \u00e9rt\u00e9kes munk\u00e1k jelentek meg el\u0151deim toll\u00e1b\u00f3l e k\u00f6nyvt\u00e1ri \u00e1llom\u00e1nyr\u00f3l \u2013 mind helyi, mind erd\u00e9lyi vonatkoz\u00e1sban m\u00e9g el\u00e9gg\u00e9 keveset tud e gy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9szletes tartalm\u00e1r\u00f3l, nagybecs\u0171, els\u0151sorban magyar vonatkoz\u00e1s\u00fa \u00e9rt\u00e9keir\u0151l. \u00c9ppen ez\u00e9rt az ilyen jelleg\u0171, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 adatk\u00f6zvet\u00edt\u00e9st tekintettem els\u0151rend\u0171 feladatomnak. E tekintetben sz\u00fclettek meg azon \u00edr\u00e1saim, melyeket az 1990-es \u00e9vekkel kezd\u0151d\u0151leg, orsz\u00e1gos kiadv\u00e1nyainkban, k\u00f6zponti napilapunkban juttattam el min\u00e9l t\u00f6bb olvas\u00f3hoz.\u201d<\/em>
\nEzek ut\u00e1n j\u00f6hetne a bizony\u00edt\u00f3 jelleg\u0171 felsorol\u00e1s a Gy\u0151rfy D\u00e9nes megjelent munk\u00e1ir\u00f3l, amit\u0151l az\u00e9rt tekint\u00fcnk el, mert a teljess\u00e9g elv\u00e9t \u00e9ppen csak megk\u00f6zel\u00edteni tudn\u00e1m. Szilveszter el\u0151tt jutott el hozz\u00e1m h\u00e1rom munk\u00e1ja, k\u00f6zt\u00fck a \u201eR\u00e9gi dal r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9gr\u0151l\u201d. Cikkek, tanulm\u00e1nyok Nagyenyed \u00e9s Erd\u00e9ly kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9r\u0151l, illetve az Enyedszentkir\u00e1lyi Eml\u00e9kk\u00f6nyv. De \u00e9lvezettel \u00e9s haszonnal forgattam kor\u00e1bban a Gy\u0151rfy D\u00e9nes \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta \u00e9s gondozta S\u00e1ska-k\u00f6tetet a neves enyedi orvos afrikai \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l, tanulm\u00e1nyoztam a Vita-testv\u00e9rek \u2013 S\u00e1ndor \u00e9s Zsigmond \u2013 levelez\u00e9s\u00e9t, amit a k\u00f6z\u00e9rdek jegy\u00e9ben szint\u00e9n \u0151 rendezett sajt\u00f3 al\u00e1, s ma is a felfedez\u00e9s erej\u00e9vel b\u00f6ng\u00e9szem gy\u0171jtem\u00e9nyemben az RMSZ-ben megjelent m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti cikkeit, h\u00edrad\u00e1sait. Gy\u0151rfy D\u00e9nes 2008-ban Monoki Istv\u00e1n d\u00edjat kapot, laud\u00e1tora Spielmann Mih\u00e1ly volt, a v\u00e1s\u00e1rhelyi testv\u00e9rint\u00e9zm\u00e9ny, a Teleki T\u00e9ka egykori vezet\u0151je. Az al\u00e1bb k\u00f6z\u00f6lt \u00f6sszefoglal\u00f3ban Abrudb\u00e1nya magyar kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyair\u00f3l a sz\u00f3rv\u00e1nysors egy lehets\u00e9ges sz\u00ednfoltj\u00e1t tal\u00e1ljuk. Gy\u0151rfy D\u00e9nes \u00e9letm\u0171v\u00e9ben ma m\u00e1r se szeri, se sz\u00e1ma a hasonl\u00f3 b\u00fav\u00e1rl\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek\u2026<\/strong> (Cseke G\u00e1bor)<\/p>\n

\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A Pallas Nagy Lexikona al\u00e1bbiakat r\u00f6gz\u00edtette Abrudb\u00e1ny\u00e1r\u00f3l:
\n\u201eLatin neve: Auiaria Maior, sz\u00e1sz neve: Gross-Schlatten, Altenburg, rom\u00e1n neve: Abrud. Rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros a Stur hegy alj\u00e1n. Hely\u00e9n a r\u00f3maiak idej\u00e9n is v\u00e1ros fek\u00fcdt s a procurator aurark\u00edtn is a mai Abrudb\u00e1ny\u00e1n sz\u00e9kelt. Az erd\u00e9lyi aranym\u00edvel\u00e9s k\u00f6zpontja, b\u00e1ny\u00e1szata tulajdonk\u00e9ppen Verespatak, Korna hegyeiben zajlott le, Zalatna, Top\u00e1nfalva \u00e9s Verespatak k\u00f6r\u00fcl. A b\u00e1ny\u00e1k \u00e9vente 1070 kg aranyat adtak. Az \u00c1rp\u00e1dok alatt a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9ghez tartozott, b\u00e1ny\u00e1szai sz\u00e1sz telepesek voltak. 1784 november\u00e9ben Horea \u00e9s Closca csapatai v\u00e9rf\u00fcrd\u0151t rendeznek, 1848 m\u00e1jus\u00e1ban a v\u00e1rost Iancu seregei fosztj\u00e1k ki \u00e9s \u00e9getik fel s koncolj\u00e1k f\u00f6l lakoss\u00e1g\u00e1t. Mindezen t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek ut\u00e1n ism\u00e9telten f\u00f6l\u00e9p\u00fcl e v\u00e1ros, oly m\u00f3don, hogy a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1ggal, telekk\u00f6nyvi hivatallal, b\u00e1nya- \u00e9s aranybev\u00e1lt\u00f3 hivatallal, b\u00e1nyabiztoss\u00e1ggal, r\u00f3mai katolikus, reform\u00e1tus \u00e1s unit\u00e1rius templommal, kaszin\u00f3val, takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1rral, b\u00e1nyaseg\u00e9lyz\u0151 egyes\u00fclettel, \u00e1llami elemi le\u00e1nyiskol\u00e1val, \u00e1llami polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1val, rendezett tan\u00e1ccsal, sz\u00e1mos csinos emeletes h\u00e1zzal rendelkezett. Mindezekben valaha pezsg\u0151 magyar \u00e9let zajlott az \u00e9vek hossz\u00fa sor\u00e1n.”<\/p>\n

A sz\u00e9ps\u00e9ges term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet is val\u00f3s\u00e1ggal vonzotta az utaz\u00f3kat, term\u00e9szeti \u00edr\u00f3kat, \u00edgy veszi c\u00e9lba e t\u00e1jat m\u00e1r a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben, amikor imm\u00e1r divatt\u00e1 v\u00e1lt t\u00e1jainkon is a term\u00e9szetj\u00e1r\u00e1s, a kir\u00e1ndul\u00f3 magyarok nem kev\u00e9s h\u00e1nyada. \u00cdgy jut el 1837-ben, 1838-ban, 1839-ben e vid\u00e9kre Zeyk J\u00e1nos erd\u00e9lyi \u00fatt\u00f6r\u0151 turista, aki azt\u00e1n a kolozsv\u00e1ri Nemzeti T\u00e1rsalkod\u00f3ban ismertette e vid\u00e9ken szerzett tapasztalatait \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyeit. 1841 j\u00falius\u00e1ban pedig E\u00f6rdegh K\u00e1roly Nagyenyedr\u0151l kiindulva j\u00e1rta be az Erd\u00e9lyi \u00c9rchegys\u00e9g legfontosabb nevezetess\u00e9geit s b\u00e1ny\u00e1szati k\u00f6zpontjait, \u00fati \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l a Bethlen K\u00f6nyvt\u00e1rban \u0151rz\u00f6tt k\u00e9zirat\u00e1b\u00f3l szerz\u00fcnk tudom\u00e1st, melyben Abrudb\u00e1ny\u00e1r\u00f3l t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ezeket \u00edrta:<\/p>\n

\u201eA v\u00e1ros n\u00e9h\u00e1ny \u00edzl\u00e9ses \u00e9p\u00fcleteivel el\u00e9g csinos, itt t\u00f6rt\u00e9nik honunkban a leggazdagabb aranyv\u00e1lt\u00e1s minden h\u00e9tf\u0151n. A bev\u00e1lt\u00e1st az aranypor megtiszt\u00edt\u00e1sa \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1itat\u00e1sa el\u0151zi meg, ti. a por vasmozs\u00e1rba t\u00e9tetv\u00e9n, mennyis\u00e9g\u00e9hez k\u00e9pest k\u00e9nes\u0151 t\u00f6ltetik r\u00e1, mely hosszas d\u00f6rg\u00f6l\u00e9s \u00e9s mos\u00e1s ut\u00e1n az aranyat mag\u00e1ba veszi azut\u00e1n ezen egyveleg rongyba k\u00f6tve, kem\u00e9ny apr\u00f3 cser\u00e9pcs\u00e9sz\u00e9be, kemenc\u00e9be t\u00e9tetik, hol bizonyos id\u0151 m\u00falva a k\u00e9nes\u0151 t\u0171z \u00e1ltal elg\u0151z\u00f6l\u00f6g, de hogy el ne eny\u00e9sszen, vas cs\u00f6vekben \u00fajb\u00f3l felfogatik, s az aranypor kem\u00e9nyen egybetapulva megmarad. Ez a teljes bizonyoss\u00e1g ok\u00e1\u00e9rt kett\u00e9 v\u00e1gatik, ha el\u00e9gg\u00e9 megtiszt\u00edtott nem lenne, tulajdonos\u00e1nak b\u0151vebb megtiszt\u00edt\u00e1s v\u00e9gett visszaadatik \u00e9s v\u00e9g\u00fcl \u00e9rt\u00e9ke szerint bev\u00e1ltatik.”<\/p>\n

Abrudb\u00e1nya k\u00f6zel\u00e9ben fogt\u00e1k el Varga Katalint, a vid\u00e9kre telep\u00fclt magyar asszonyt, aki a m\u00f3cok jogainak v\u00e9delm\u00e9ben emelte f\u00f6l szav\u00e1t, s akit v\u00e9g\u00fcl is Andrei Saguna g\u00f6r\u00f6gkeleti p\u00fcsp\u00f6k vik\u00e1rius k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel Pog\u00e1ny Gy\u00f6rgy akkori alisp\u00e1n ker\u00edtett k\u00e9zre 1847-ben \u2013 cselhez folyamodva \u2013 a bucsumi templomszentel\u00e9s alkalm\u00e1val. A templomb\u00f3l val\u00f3 kij\u00f6vetelkor Saguna \u00e9s Pog\u00e1ny karjukat aj\u00e1nlott\u00e1k Katalinnak, s az alisp\u00e1n pedig a maga sz\u00e1nj\u00e1hoz vezette. A n\u00e9p ujjongott \u00f6t\u00f6m\u00e9ben., viszont az abrudb\u00e1nyai \u00fatra \u00e9rve, a t\u00f6meg \u00e1mulat\u00e1ra Zalatna fel\u00e9 kanyarodott a p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s alisp\u00e1n sz\u00e1nja. A jelenlev\u0151k k\u00f6z\u00fcl sokan l\u00f3ra pattantak, de apr\u00f3 hegyi lovaik t\u00e1vol elmaradtak a robog\u00f3 sz\u00e1nt\u00f3l, mely r\u00f6vid zalatnai pihen\u0151 ut\u00e1n Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra sz\u00e1guldott. Onnan a tov\u00e1bbiak sor\u00e1n \u2013 jobb biztons\u00e1g c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l \u2013 az enyedi fogh\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k Varga Katalint. Pog\u00e1ny Gy\u00f6rgy pedig, aki az 1848-49-es esem\u00e9nyek sor\u00e1n igen sokszor ker\u00fclt v\u00e9gvesz\u00e9lybe, gyakran ism\u00e9telgette, hogy az\u00e9rt a bucsumi \u00farn\u0151 elfog\u00e1s\u00e1ra nehezen sz\u00e1nn\u00e1 re\u00e1 mag\u00e1t m\u00e9g egyszer \u00e9let\u00e9ben.
\n1848-49-ben e vid\u00e9k is a trag\u00e9di\u00e1k sz\u00ednhely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Elegend\u0151, ha a zalatnai \u00e9s abrudb\u00e1nyai esem\u00e9nyekre gondolunk, melyek eml\u00e9k\u00e9t az ompolygyep\u0171i oszlop, valamint a k\u00f6zel\u00e9ben begyepesedett t\u00f6megs\u00edr \u0151rzi napjainkban is.
\nAz 1850-es \u00e9vek komor, nyomaszt\u00f3 hangulata Abrudb\u00e1ny\u00e1n is \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t. Azon id\u0151 t\u00e1jt egy Ruf nev\u0171 cs\u00e1sz\u00e1ri ker\u00fcleti f\u0151n\u00f6k a mindenhat\u00f3 e v\u00e1rosban, aki negat\u00edv cselekedetei \u00e1ltal r\u00f6gz\u00edt\u0151d\u00f6tt Abrudb\u00e1nya abszolutizmuskori t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A cs\u00e1sz\u00e1r sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra a helyi hivatalnokokb\u00f3l k\u00e9nyszerdal\u00e1rd\u00e1t szervezett, melynek ellentmondani vagy abban r\u00e9szt nem venni f\u0151benj\u00e1r\u00f3 b\u0171nnek sz\u00e1m\u00edtott. El lehet k\u00e9pzelni, mennyire emelhette az \u00fcnnepi istentisztelet magasztoss\u00e1g\u00e1t a csupa botf\u00fcl\u0171ekb\u0151l verbuv\u00e1lt dal\u00e1rda. S ugyancsak az \u0151 rendelet\u00e9re k\u00f3rh\u00e1zat rendeztek be a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n. Eddig minden rendj\u00e9n is volt, csup\u00e1n a betegek hi\u00e1nyoztak, a vid\u00e9kiek ugyanis tart\u00f3zkodtak, idegenkedtek az \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyt\u0151l. A f\u0151n\u00f6k pedig ablak\u00e1b\u00f3l kitekingetve, igen sok r\u00e9szegen l\u0151d\u00f6rg\u0151 egy\u00e9nt fedezv\u00e9n fel a v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9n, r\u00f6gt\u00f6n meg is parancsolta, hogy azokon azonnali k\u00f3rh\u00e1zi kezel\u00e9st bonyol\u00edtsanak le, persze a kezel\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g azonnali \u00e9s k\u00f6telez\u0151 behajt\u00e1s\u00e1val. 1852-ben a kornai Kirnik hegyben lev\u0151 Szent Simon aranyb\u00e1ny\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9gi viaszt\u00e1bl\u00e1t tal\u00e1ltak. Di\u00f3szeghy Lajos b\u00e1nyaigazgat\u00f3, a f\u0151n\u00f6k utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy minden tal\u00e1lt \u00e9rt\u00e9ket be kell szolg\u00e1ltatni, be is mutatta azokat a ker\u00fcleti f\u0151n\u00f6knek. Annak viszont halv\u00e1ny fogalma sem l\u00e9v\u00e9n a t\u00e1rgyak \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l, r\u00f6gt\u00f6n vissza is adta bemutat\u00f3j\u00e1nak, aki gyors \u00fctemben a budapesti r\u00e9g\u00e9szeti m\u00fazeumnak post\u00e1zta. Lett is azt\u00e1n nagy z\u0171r a lapokban, mely a b\u00e9csi udvarhoz is eljutott, s kapott az abrudb\u00e1nyai f\u0151n\u00f6k olyan fejmos\u00e1st, hogy a tov\u00e1bbiak sor\u00e1n m\u00e1r csak a viaszt\u00e1bl\u00e1k emleget\u00e9s\u00e9re is hal\u00e1los d\u00fchbe gurult.
\nEgy alkalommal a Detun\u00e1t\u00e1ra szervezett kir\u00e1ndul\u00e1st a n\u00e9met hivatalnokokkal, melyre a varos magyars\u00e1ga is megh\u00edv\u00e1st kapott. Ez viszont t\u00e1volmarad\u00e1s\u00e1val fejezte ki ellenszenv\u00e9t \u00e9s tiltakoz\u00e1s\u00e1t. T\u00f6rt\u00e9nt viszont, hogy pontosan azokban a napokban a Peleskei n\u00f3t\u00e1riust adt\u00e1k el\u0151 az Abrudb\u00e1ny\u00e1n tart\u00f3zkod\u00f3 sz\u00edn\u00e9szek. A magyars\u00e1g in corpore jelent meg az el\u0151ad\u00e1son s ott \u00e9rtes\u00fclv\u00e9n J\u00f3kai M\u00f3r jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l, no meg arr\u00f3l is. hogy m\u00e1snap \u0151maga a Detun\u00e1t\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl, e napon a magyarok sokas\u00e1ga is t\u00e1rsult a jeles \u00edr\u00f3 kiruccan\u00e1s\u00e1hoz.
\nA kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban Abrudb\u00e1ny\u00e1n is felpezsd\u00fclt a magyar \u00e9let. \u00cdgy pl. 1848. m\u00e1rcius 15-ike 35. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, 1883. m\u00e1rcius 15-\u00e9n nyilv\u00e1nos \u00fcnnep\u00e9ly keret\u00e9ben eml\u00e9keztek a szabads\u00e1g szent napj\u00e1ra \u2013 mely alkalommal az id\u0151k\u00f6zben megalakult Polg\u00e1ri olvas\u00f3 \u00e9s t\u00e1rsalg\u00f3 egylet az \u00fcnnep\u00e9ly f\u0151szervez\u0151je \u2013, melynek keret\u00e9ben a 16 tag\u00fa egyes\u00fclt zenekar, a polg\u00e1ri vegyes kar s egy kvartett l\u00e9pett sz\u00ednre, a zenesz\u00e1mokat eml\u00e9kbesz\u00e9d \u00e9s szavalatok gazdag\u00edtott\u00e1k. A k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 n\u0151k egyforma ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zve, v\u00e1llukon nemzeti sz\u00edn\u0171 szalaggal, a f\u00e9rfiak pedig hasonl\u00f3 sz\u00edn\u0171 kok\u00e1rd\u00e1val mell\u00fck\u00f6n l\u00e9ptek sz\u00ednre. 1884 tel\u00e9n pedig a farsangi b\u00e1lok sorozata k\u00f6veti egym\u00e1st Abrudb\u00e1ny\u00e1n. Egyik ilyen mulats\u00e1gr\u00f3l al\u00e1bbiak szerint sz\u00e1mol be az enyedi K\u00f6z\u00e9rdeknek a helysz\u00edni tud\u00f3s\u00edt\u00f3: \u201eA f\u00fcz\u00e9rt\u00e1nc igen sz\u00e9pen volt rendezve, s meg kell jegyeznem, hogy igaz\u00e1n nagyon sz\u00e9p \u00e9s mulattat\u00f3 alakzatok fordultak el\u0151 benne s tov\u00e1bb tartott egy \u00f3r\u00e1n\u00e1l. Ezt k\u00f6vette a k\u00f6rt\u00e1nc \u00e9s v\u00e9gre a cs\u00e1rd\u00e1s, melynek reggeli f\u00e9l nyolc \u00f3ra vetett v\u00e9get, amikor is a lelkes\u00edt\u0151 R\u00e1k\u00f3czi-indul\u00f3 harsog\u00e1sa mellett, egym\u00e1snak j\u00f3 reggelt k\u00edv\u00e1nva, a legjobb ked\u00e9lyhangulatban oszlott a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, kinyilv\u00e1n\u00edtva azt, hogy nemcsak az idei farsangon, de m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta nem eml\u00e9keznek arra, hogy ily ked\u00e9lyes \u00e9s sz\u00e9pen siker\u00fclt b\u00e1l adatott volna, mint a dalegylet\u00e9. H\u00e1la Istennek!”.<\/p>\n

1882. december 10-\u00e9n arr\u00f3l \u00e9rtes\u00fcl\u00fcnk, hogy az alig egy \u00e9ve l\u00e9tes\u00fclt s k\u00e9t rendes tan\u00edt\u00f3n\u0151vel rendelkez\u0151 \u00e1llami elemi le\u00e1nyiskol\u00e1nak n\u00f6vend\u00e9kei m\u00e1ris szerencs\u00e9s p\u00e1rtfog\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcltek az illet\u00e9kesek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Gelei K\u00e1lm\u00e1nn\u00e9 kir\u00e1lyi j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3n\u00e9 2 tall\u00e9rt adom\u00e1nyozott a magyar nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban legjobb eredm\u00e9nyt felmutatott k\u00e9t rom\u00e1n le\u00e1nynak, ifj. R\u00e1kosi Frendel Istv\u00e1n pedig egy hangverseny tiszta j\u00f6vedelm\u00e9t, Tibi\u00e1n Gyula egy m\u0171kedvel\u0151 el\u0151ad\u00e1s bev\u00e9tel\u00e9t adom\u00e1nyozta a szeg\u00e9ny sors\u00fa tanul\u00f3k tank\u00f6nyveinek megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra. 1887 augusztus\u00e1ban egy \u00faj katonai laktanya \u00e9p\u00edt\u00e9se ker\u00fcl a tan\u00e1cs\u00fcl\u00e9s napirendj\u00e9re, ez\u00e9rt a megyei alisp\u00e1n a helybeli 23-as z\u00e1szl\u00f3alj parancsnok\u00e1val v\u00e9gez terepszeml\u00e9t a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n a legmegfelel\u0151bb hely kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra. Az \u00fcnnep\u00e9lyes bek\u00f6lt\u00f6z\u00e9sre \u00e9s \u00e1tad\u00e1sra n\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1891 m\u00e1jus\u00e1ban ker\u00fclt sor. \u201eD\u00e9lben a. katonas\u00e1g m\u00e9g a r\u00e9gi helyis\u00e9gben megeb\u00e9delve \u2013 \u00edrja az enyedi lap tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja \u2013 d\u00e9lut\u00e1n 1 \u00f3rakor t\u00f6rt\u00e9nt a d\u00edszben ki\u00e1ll\u00edtott z\u00e1szl\u00f3aljnak Kraj\u00e1tsch alezredes \u00e9s a t\u00f6bbi tisztek vezet\u00e9se mellett az \u00fcnnep\u00e9lyes bevonul\u00e1s. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 id\u0151 kedvezett \u00e9s a lakoss\u00e1g is sz\u00e1z\u00e1val vonult ki az \u00faj laktany\u00e1hoz, hogy jelen lehessen az \u00e1tv\u00e9teln\u00e9l, mi \u00e1ltal egy igen nagy teher v\u00e9tetett le Abrudb\u00e1nya v\u00e1ros v\u00e1llair\u00f3l. A katonas\u00e1g a bevonul\u00e1s ut\u00e1n a II. fenns\u00edkon frontban \u00e1llott. Az alezredes im\u00e1hoz vez\u00e9nyelt, azut\u00e1n az alisp\u00e1n el\u0151tt tisztelegve jelent\u00e9, hogy az \u00faj laktany\u00e1t elfoglalta, mire az alisp\u00e1n v\u00e1laszolt, feleml\u00edtette, hogy \u0150 Fels\u00e9ge koron\u00e1s kir\u00e1lyunk engedelm\u00e9vel l\u00e9tes\u00fclt e sz\u00e9p m\u0171 \u00e9s k\u00edv\u00e1nja, hogy a katonas\u00e1g abban mindig otthon \u00e9s j\u00f3l \u00e9rezze mag\u00e1t…”<\/p>\n

\n

Az \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s teljes terjedelm\u00e9ben a Periszk\u00f3p port\u00e1lon olvashat\u00f3<\/a>.<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A szerz\u0151, b\u00e1r \u00e9let\u00fcnkben oly ritk\u00e1n tal\u00e1lkoztunk, igen j\u00f3 bar\u00e1tom. Egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol ugyan, m\u00e9gis s\u0171r\u0171n tal\u00e1lkoztunk \u00e9let\u00fcnk del\u00e9n az elk\u00f6telezett munk\u00e1ban, a haszn\u00e1lni akar\u00e1sban. 1948-ban sz\u00fcletett Enyedszentkir\u00e1lyon, 1973-ban t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz oklevelet szerzett a kolozsv\u00e1ri Babes-Bolyai egyetemen, 1977-ig tan\u00edtott, majd a Nagyenyedi Bethlen Koll\u00e9gium k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak hossz\u00fa ideig egyed\u00fcli, mag\u00e1nyos munkat\u00e1rsa. Onnan ment nyugd\u00edjba.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-80954","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80954","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=80954"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/80954\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=80954"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=80954"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=80954"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}