{"id":81198,"date":"2019-01-15T03:01:18","date_gmt":"2019-01-15T03:01:18","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=81198"},"modified":"2019-01-15T05:24:29","modified_gmt":"2019-01-15T05:24:29","slug":"csata-erno-tenyek-es-szamok-a-nyomda-es-papirparrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=81198","title":{"rendered":"Csata Ern\u0151: T\u00e9nyek \u00e9s sz\u00e1mok a nyomda- \u00e9s pap\u00edriparr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

K\u00f6zz\u00e9teszem, mert nagyon sok, itt k\u00f6z\u00f6lt adattal kapcsolatban, teljesen m\u00e1s volt a v\u00e9lem\u00e9nyem \u00e9s az elk\u00e9pzel\u00e9sem, a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n. Lehet, hogy sokan lesznek m\u00e1sok is, akik \u00edgy \u00e9rzik.<\/strong><\/p>\n

Az Intergraf nemzetk\u00f6zi szervezet k\u00e9sz\u00edtett egy nagyon izgalmas \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1st az eur\u00f3pai nyomda- \u00e9s pap\u00edriparr\u00f3l. Ezek r\u00e1mutatnak olyan k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szempontokra is, amelyekre az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9s gondolni sem szokott. Minden egyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s eredeti forr\u00e1s\u00e1t is tartalmazza a mell\u00e9kelt dokumentum. \u00dagy v\u00e9lj\u00fck, hogy m\u00e9g a szakmabeliek sz\u00e1m\u00e1ra is okozhatnak meglepet\u00e9seket ezek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok.<\/strong><\/p>\n

A PRINT \u00c9S A K\u00d6RNYEZET VISZONYA<\/strong><\/p>\n

  –  Az Eur\u00f3p\u00e1ban haszn\u00e1lt pap\u00edr 71,7%-\u00e1t hasznos\u00edtott\u00e1k \u00fajra a 2012-es \u00e9v folyam\u00e1n. Az Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcli pap\u00edrfogyaszt\u00e1s 2013-ban 13%-kal volt alacsonyabb, mint 1998-ban, az \u00fajrahasznos\u00edtott pap\u00edr mennyis\u00e9ge azonban m\u00e1sf\u00e9lszer annyi.
\n\u2022    – Eur\u00f3p\u00e1ban a pap\u00edrrostokat \u00e1tlagosan 3,5 alkalommal hasznos\u00edtj\u00e1k \u00fajra egy \u00e9v alatt. A glob\u00e1lis \u00e1tlag 2,4 alkalom.
\n\u2022    – Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcl a pap\u00edrt \u00e9s a kartonpap\u00edrt hasznos\u00edtj\u00e1k \u00fajra a legnagyobb mennyis\u00e9gben (81,3%), ezt k\u00f6veti az ac\u00e9l (74%), az \u00fcveg (70%) \u00e9s az alum\u00ednium (67%).
\n\u2022    – A farostok \u00e1ltal\u00e1ban 4-6 alkalommal hasznos\u00edthat\u00f3k \u00fajra, ut\u00e1na viszont elgyeng\u00fclnek \u00e9s alkalmatlann\u00e1 v\u00e1lnak a pap\u00edriparban val\u00f3 tov\u00e1bbi felhaszn\u00e1l\u00e1sra.
\n\u2022    – A napilapok \u00e9s a hull\u00e1mpap\u00edrb\u00f3l gy\u00e1rtott kartondobozok 90%-a \u00fajrahasznos\u00edtott rostokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcl.
\n\u2022    – Az EU-ban m\u0171k\u00f6d\u0151 pap\u00edrgy\u00e1rak fele r\u00e9szben \u00fajrahasznos\u00edtott pap\u00edrt haszn\u00e1l. Ez 25%-kal t\u00f6bb, mint az 1998-ban m\u00e9rt \u00e9rt\u00e9k.
\n\u2022    – A fenntarthat\u00f3 erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az eur\u00f3pai erd\u0151k \u00e9vente m\u00e1sf\u00e9lmilli\u00f3 futballp\u00e1ly\u00e1nyi ter\u00fclettel gazdagodnak. Ma m\u00e1r 30%-kal t\u00f6bb fa van Eur\u00f3p\u00e1ban, mint 1950-ben.
\n\u2022    – \u201eAz erd\u00e9szet a legink\u00e1bb fenntarthat\u00f3 els\u0151dleges energia- \u00e9s alapanyag-szolg\u00e1ltat\u00f3 ipar\u00e1g. Ahhoz, hogy felvegy\u00fck a harcot a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal, t\u00f6bb f\u00e1t kell haszn\u00e1lnunk, nem kevesebbet. Ha a nagyobb felhaszn\u00e1l\u00e1s r\u00e9v\u00e9n megn\u0151 a f\u00e1kra a kereslet, akkor t\u00f6bb f\u00e1t \u00fcltetnek el, \u00edgy a k\u00edn\u00e1lat is nagyobb lesz. A fa az egyetlen olyan alapanyag, amely meg\u00fajul, term\u00e9szetes m\u00f3don lebomlik \u00e9s nagy mennyis\u00e9gben \u00e1ll rendelkez\u00e9sre.\u201d
\n\u2022    – Egy k\u00f6nyv gy\u00e1rt\u00e1sa sor\u00e1n ugyanannyi sz\u00e9ndioxid keletkezik, mint amennyit egy 7 km-es aut\u00f3\u00fat juttat a leveg\u0151be.
\n\u2022    – A hull\u00e1mpap\u00edrb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt csomagol\u00f3anyagok 80%-\u00e1t gy\u0171jtik be \u00fajrafelhaszn\u00e1l\u00e1sra.
\n\u2022    – A pap\u00edr az \u00f6sszes \u00fajrahasznos\u00edtott anyag mennyis\u00e9g\u00e9nek a k\u00e9tharmad\u00e1t teszi ki. Ez k\u00e9tszer annyi, mint az \u00fajrahasznos\u00edtott \u00fcveg, f\u00e9m \u00e9s m\u0171anyag egy\u00fcttes mennyis\u00e9ge.
\n\u2022    – A cellul\u00f3z-, a pap\u00edr- \u00e9s a nyomdaipar a vil\u00e1g \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zkibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak 1,1%-\u00e1t adja, teh\u00e1t ez az \u00e9rt\u00e9kl\u00e1nc az egyik legkisebb kibocs\u00e1t\u00f3 az \u00f6sszes ipar\u00e1g k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\n

A DIGIT\u00c1LIS M\u00c9DIA K\u00d6RNYEZETI HAT\u00c1SAI <\/strong><\/p>\n

   – Az internet alap\u00fa oktat\u00e1si seg\u00e9dletek glob\u00e1lis felmeleged\u00e9sre val\u00f3 hat\u00e1sa a nyomtatott tank\u00f6nyvek\u00e9nek t\u00edzszerese \u00e9s harmincszorosa k\u00f6z\u00f6tt van.
\n\u2022    – Az elektronikus sz\u00e1ml\u00e1z\u00e1si \u00e9s fizet\u00e9si rendszer k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban sokkal alacsonyabb, mint a pap\u00edr alap\u00fa rendszer\u00e9. Az adatszerverek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se r\u00e9v\u00e9n felhaszn\u00e1lt energia a legnagyobb t\u00e9nyez\u0151 a s\u00falyozott k\u00f6rnyezeti hat\u00e1st illet\u0151en.
\n\u2022    – A kommunik\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia term\u00e9keinek eset\u00e9ben a gy\u00e1rt\u00e1si folyamat teszi ki azok sz\u00e9ndioxid-l\u00e1bnyom\u00e1nak a legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t. Ez a folyamat ugyanis hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 energi\u00e1t haszn\u00e1l fel. P\u00e9ld\u00e1ul, ha az\u00e9rt szeretn\u00e9nk lecser\u00e9lni a megl\u00e9v\u0151 laptopunkat egy \u00fajra, mert az 10%-kal hat\u00e9konyabb energiafelhaszn\u00e1l\u00e1ssal rendelkezik, a gy\u00e1rt\u00e1s, a kisz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s az elad\u00e1s folyam\u00e1n a l\u00e9gk\u00f6rbe ker\u00fcl\u0151 \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zok miatt e l\u00e9p\u00e9s\u00fcnk \u00e1tlagosan 41 \u00e9vnyi haszn\u00e1lat ut\u00e1n t\u00e9r\u00fclne csak meg. Ha az extra hat\u00e9konys\u00e1g 70%-os, akkor is 13 \u00e9vig tart ez az amortiz\u00e1ci\u00f3s id\u0151szak.
\n\u2022    – \u201eBecsl\u00e9sek szerint a kommunik\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia term\u00e9kei \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sai az EU \u00e1ramfogyaszt\u00e1s\u00e1nak 8-10%-\u00e1t, \u00e9s sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak 2,5-4%-\u00e1t teszik ki (ez a sz\u00e1m \u00f6sszevethet\u0151 a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pgy\u00e1rt\u00e1si szektorral, amelyet imm\u00e1ron az EU szab\u00e1lyoz). Ezek az \u00e9rt\u00e9kek folyamatosan n\u0151nek, \u00e9s 2020-ra megdupl\u00e1z\u00f3dhatnak. Ezt szem el\u0151tt tartva jogosan mer\u00fcl fel az ig\u00e9ny arra, hogy a kommunik\u00e1ci\u00f3stechnol\u00f3gia-szektor akt\u00edvan r\u00e9szt v\u00e1llaljon a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s ellen folytatott k\u00fczdelemben. [\u2026] Az adatk\u00f6zpontok energiaig\u00e9nye is jelent\u0151s. M\u00edg a pontos \u00e9rt\u00e9keket neh\u00e9zkes kisz\u00e1molni, a legmegb\u00edzhat\u00f3bb becsl\u00e9sek szerint csak a nyugat-eur\u00f3pai adatk\u00f6zpontok 2020 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9vente 100 milli\u00e1rd kilowatt\u00f3ra energi\u00e1t fogyasztanak majd el. Ez ugyanannyi, mint Hollandia teljes energiafogyaszt\u00e1sa!\u201d
\n\u2022    – A napilapok \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u0151bbek, mint az internetes oldalak.
\n\u2022    – A kommunik\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gia term\u00e9keinek, valamint azok infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak teljes \u00e1ramfogyaszt\u00e1sa 2005-ben 214,5 terrawatt\u00f3ra volt (vagyis az EU teljes \u00e1ramfogyaszt\u00e1s\u00e1nak 8%-a abban az \u00e9vben). Ennek a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sa ugyanannyi, mint 98,3 tonna sz\u00e9ndioxid\u00e9nak (az EU 2005-ben m\u00e9rt teljes sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1nak 1,9%-a). Az el\u0151rejelz\u00e9sek szerint 2020-ra ez a szektor 304,7-433,1 terrawatt\u00f3ra \u00e1ramot fog fogyasztani, ami az EU teljes akkori \u00e1ramfogyaszt\u00e1s\u00e1nak 7,7-10,9%-a k\u00f6z\u00f6tti \u00e9rt\u00e9k\u00e9t teszi majd ki.
\n\u2022    – Naponta \u00e1tlag 247 milli\u00e1rd \u00edm\u00e9lt k\u00fcldtek ki 2009-ben (lev\u00e9lszem\u00e9ttel egy\u00fctt). 2013-ban ez az \u00e9rt\u00e9k 507 milli\u00e1rd k\u00f6r\u00fcl volt.
\n\u2022    – Franciaorsz\u00e1gban egy sz\u00e1zf\u0151s c\u00e9g minden alkalmazottja naponta kb. 58 \u00edm\u00e9lt kap \u00e9s 33-at k\u00fcld ki, \u00e1tlagosan 1 MB m\u00e9ret\u0171 mell\u00e9klettel. Ezek az \u00edm\u00e9lek is \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zkibocs\u00e1t\u00e1st okoznak. Ha 220 munkanappal sz\u00e1molunk \u00e9vente, a c\u00e9g 13,6 tonna sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s.
\n\u2022    – Internetes keres\u00e9s: \u00dagy becs\u00fclik, hogy a franci\u00e1k \u00e1tlagosan 2,6 keres\u00e9st v\u00e9geznek az interneten naponta, illetve \u00e9vente 949-et. 29 milli\u00f3 francia felhaszn\u00e1l\u00f3val sz\u00e1molva a netes keres\u00e9s 287.600 tonna sz\u00e9ndioxid kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s az orsz\u00e1gban.
\n\u2022    – USB drive haszn\u00e1lata: Ha egy sz\u00e1z f\u0151 \u00e1ltal l\u00e1togatott konferencia sor\u00e1n a r\u00e9szvev\u0151k mindegyike kap egy pendrive-ot rajta a konferencia anyag\u00e1val, \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt, hogy a 200 oldalas dokumentumot elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9n olvassa el, a csak az inform\u00e1ci\u00f3k\u00fcld\u00e9sb\u0151l ered\u0151 \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zkibocs\u00e1t\u00e1s nagyj\u00e1b\u00f3l nyolcszorosa annak a mennyis\u00e9gnek, ami akkor ker\u00fclne a leveg\u0151be, ha ugyanezt pap\u00edrr\u00f3l olvasn\u00e1k.
\n\u2022    – Ezek a g\u00e1zkibocs\u00e1t\u00e1sok 80 kg sz\u00e9ndioxidot tesznek ki, \u00edgy a sz\u00e9ndioxidl\u00e1bnyom 20%-kal nagyobb, mint a hagyom\u00e1nyos konferenci\u00e1k\u00e9 (ami alapesetben 400 kg sz\u00e9ndioxidot jelent).
\n\u2022    – A Google-keres\u00e9sek naponta 96,5 tonna sz\u00e9ndioxidot juttatnak a leveg\u0151be, ebben pedig nincs benne az az energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s, amit \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9g\u0171 adatainak t\u00e1rol\u00e1sa ig\u00e9nyel.
\n\u2022    – Egy komputer \u00e9s monitor legy\u00e1rt\u00e1sa sor\u00e1n 240 kg fosszilis t\u00fczel\u0151anyagot, 22 kg vegyszert \u00e9s m\u00e1sf\u00e9l tonna vizet haszn\u00e1lnak fel.
\n\u2022    – \u00c9vente 152 milli\u00e1rd kilowatt\u00f3ra energi\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g az internet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 adatk\u00f6zpontok puszta fenntart\u00e1s\u00e1hoz. Ha ehhez hozz\u00e1vessz\u00fck azt az energi\u00e1t is, amelyet a r\u00e1juk csatlakoztatott sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s perif\u00e9ri\u00e1k haszn\u00e1lnak fel, akkor mindez kiteszi az \u00f6sszes emberi tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l fakad\u00f3 sz\u00e9ndioxid-kibocs\u00e1t\u00e1s 2%-\u00e1t. Ez egy szinten van a l\u00e9gik\u00f6zleked\u00e9s sz\u00e9ndioxidl\u00e1bnyom\u00e1val.
\n\u2022    – 5 \u00e9s f\u00e9l perc internetez\u00e9s ugyanannyi sz\u00e9ndioxidot bocs\u00e1t ki, mint egy sz\u00ednes A4-es pap\u00edr kinyomtat\u00e1sa \u00e9s post\u00e1z\u00e1sa.
\n\u2022    – Az internet 300 milli\u00f3 tonna sz\u00e9ndioxidot juttat a leveg\u0151be \u00e9vente. Ez megegyezik a Lengyelorsz\u00e1gban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fosszilis t\u00fczel\u0151anyag-\u00e9get\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra \u00e9vente keletkez\u0151 sz\u00e9ndioxid teljes mennyis\u00e9g\u00e9vel, vagy Angli\u00e1ban ugyanennek a fel\u00e9vel.
\n\u2022    – Ha napi 30 perc olvas\u00e1si id\u0151vel sz\u00e1molunk, akkor egy web-alap\u00fa \u00fajs\u00e1g \u00e1tb\u00f6ng\u00e9sz\u00e9se nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanakkora k\u00f6rnyezeti hat\u00e1ssal rendelkezik, mint egy nyomtatott \u00fajs\u00e1g\u00e9.
\n\u2022    – Ha h\u00fasz c\u00edmzettnek elk\u00fcld\u00fcnk egy 400 kbyte m\u00e9ret\u0171 csatolm\u00e1nnyal ell\u00e1tott \u00edm\u00e9lt, azzal ugyanannyi energi\u00e1t fogyasztunk, mintha egy 100 wattos izz\u00f3t 20 percen kereszt\u00fcl \u00e9getn\u00e9nk.
\n\u2022    – Eur\u00f3p\u00e1ban az elektronikus hullad\u00e9k mennyis\u00e9ge 3-5%-kal n\u0151 \u00e9vente; ez az \u00f6sszes k\u00f6z\u00fcleti hullad\u00e9k \u00e9venk\u00e9nti n\u00f6veked\u00e9si r\u00e1t\u00e1j\u00e1nak h\u00e1romszorosa.
\n\u2022    – Jelenleg az EU-n bel\u00fcli e-hullad\u00e9knak csup\u00e1n egyharmad\u00e1r\u00f3l \u00e9rkezik meger\u0151s\u00edt\u00e9s annak megfelel\u0151 m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gy\u0171jt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9r\u0151l a tag\u00e1llamokt\u00f3l. A jelenleg \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 uni\u00f3s t\u00f6rv\u00e9ny szerint fejenk\u00e9nt 4 kg e-hullad\u00e9kot kell begy\u0171jteni minden \u00e9vben, ami EU-szinten \u00e9vi 2 milli\u00f3 tonn\u00e1t jelent. Az EU \u00e9vente kb. 10 milli\u00f3 tonna e-hullad\u00e9kot gener\u00e1l. 2020-ra \u00fagy becs\u00fclik, hogy az \u00e9vente keletkez\u0151 e-hullad\u00e9k mennyis\u00e9ge 12 milli\u00f3 tonn\u00e1ra n\u0151. <\/p>\n

A PRINT HAT\u00c1SA<\/strong><\/p>\n

   – Ak\u00e1r 29%-kal javulhat a k\u00f6z\u00e9rzet\u00fcnk, ha olvas\u00e1s k\u00f6zben pozit\u00edv taktilis ingerek is \u00e9rnek minket, mint p\u00e9ld\u00e1ul, amikor kinyitunk egy bor\u00edt\u00e9kot, amit egy bar\u00e1tunk k\u00e9zzel c\u00edmzett meg.
\n\u2022    – \u201eAmi a marketinget illeti, a magazinoknak van egy fontos el\u0151ny\u00fck a netes oldalakkal szemben: ha elhagyunk egy weboldalt, az elt\u0171nik, \u00e9s a hat\u00e1sa is megsz\u0171nik hamar. Egy magazin ezzel szemben ott marad a doh\u00e1nyz\u00f3asztalon vagy a t\u00e1sk\u00e1ban. Sokkal hat\u00e9konyabb teh\u00e1t, amikor komplex t\u00e9m\u00e1kat kell boncolgatnunk, \u00edgy ugyanis t\u00f6bb id\u0151t t\u00f6lthet\u00fcnk el k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fcnkkel.\u201d
\n\u2022    – Az iPad-n\u00e9l 6,2%-kal, a Kindle-n\u00e9l 10,7%-kal lassabb \u00e1tlagos olvas\u00e1si sebess\u00e9get m\u00e9rtek, mint a nyomtatott k\u00f6nyvekn\u00e9l.
\n\u2022    – Pap\u00edrr\u00f3l 10-30%-kal gyorsabban olvasunk, mint k\u00e9perny\u0151r\u0151l.
\n\u2022    – Az olvas\u00e1s 68%-kal cs\u00f6kkenti a stresszt. Ha csendben olvasunk hat percig, az el\u00e9gs\u00e9ges id\u0151 ahhoz, hogy a sz\u00edvritmusunk lelassuljon \u00e9s az izmaink fesz\u00fclts\u00e9ge cs\u00f6kkenjen.
\n\u2022    – Ha k\u00e9perny\u0151r\u0151l olvasunk egy elbesz\u00e9l\u00e9st vagy egy hosszabb sz\u00f6veget, akkor kev\u00e9sb\u00e9 tartjuk meg az inform\u00e1ci\u00f3t, mintha ugyanazt pap\u00edrr\u00f3l olvasn\u00e1nk.
\n\u2022    – A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tanul\u00e1si seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lata esetenk\u00e9nt g\u00e1tolhatja a gyermekek halad\u00e1s\u00e1t a tanul\u00e1sban, ugyanis a sz\u00fcl\u0151k hajlamosak az eszk\u00f6z helyes haszn\u00e1lati m\u00f3dj\u00e1ra koncentr\u00e1lni a tananyag helyett.
\n\u2022    – A nyomtatott k\u00f6nyvek olvas\u00e1sa jobb inform\u00e1ci\u00f3megtart\u00e1st eredm\u00e9nyez, mint az e-k\u00f6nyvek\u00e9, \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 is f\u00e1rasztja a szemet.
\n\u2022    – A \u201edigit\u00e1lis tanul\u00f3k\u201d \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 27 alkalommal v\u00e1ltanak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e9diaplatformok k\u00f6z\u00f6tt (gyakorlatilag majdnem minden 2. percben). Mivel egyszerre haszn\u00e1lnak t\u00f6bbf\u00e9le m\u00e9di\u00e1t, a k\u00f6zt\u00fck \u00e9s az adott tartalom k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00e9rzelmi kapcsolat er\u0151sen limit\u00e1lt.
\n\u2022    – A DM (digit\u00e1lis m\u00e9dium) szerep\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben seg\u00edthet a neurol\u00f3gia tudom\u00e1nya. A k\u00e9zzel megfoghat\u00f3 anyagok nagyobb hat\u00e1ssal b\u00edrnak az agyunkra. A fizikai \u00e9rint\u00e9s m\u00e9lyebb \u00e9rzelmi reakci\u00f3kat v\u00e1lt ki, ami fontos a mem\u00f3ria \u00e9s a m\u00e1rka-asszoci\u00e1ci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l, valamint felfokozza az agy \u00e9s a bels\u0151 k\u00e9sztet\u00e9sek kapcsolat\u00e1t, \u00edgy a hirdet\u00e9sek jobban \u201ea r\u00e9sz\u00fcnkk\u00e9 v\u00e1lnak\u201d. <\/p>\n

\u200eFOGYASZT\u00d3I PREFERENCIA<\/strong><\/p>\n

   – A fiatal emberek 80,5%-a nem tudna \u00e9lni pap\u00edr n\u00e9lk\u00fcl.
\n\u2022    – A fiatalok (f\u0151leg a n\u0151k) 72%-a haszn\u00e1l pap\u00edrt \u00edrott kommunik\u00e1ci\u00f3ra napi rendszeress\u00e9ggel.
\n\u2022    – A print hat\u00e9kony: a megszem\u00e9lyes\u00edtett DM a rekl\u00e1mk\u00f6lts\u00e9gek megt\u00e9r\u00fcl\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l bizony\u00edtottan a legjobb m\u00e9dium. A megk\u00e9rdezettek 52%-a nagyon hat\u00e1sosnak tartja a DM-et.
\n\u2022    – A megk\u00e9rdezettek 75,9%-a \u00fagy gondolja, hogy a print hirdet\u00e9sek \u00e9ppoly hat\u00e1sosak, vagy m\u00e9g hat\u00e1sosabbak, mint az internetes rekl\u00e1mok.
\n\u2022    – A v\u00e1laszad\u00f3k fele a printet tartja a leghat\u00e9konyabb marketing m\u00e9diumnak a r\u00e1ford\u00edtott k\u00f6lts\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l.
\n\u2022    – Az emberek 60%-a egy h\u00e9ten bel\u00fcl rendel valamilyen \u00e1rut az interneten egy nyomtatott katal\u00f3gus elolvas\u00e1sa ut\u00e1n.
\n\u2022    – A digit\u00e1lis h\u00edrv\u00e1s\u00e1rl\u00f3k majdnem 90%-a szeretne a tov\u00e1bbiakban is hozz\u00e1f\u00e9rni a nyomtatott lapokhoz, \u00e9s azokat ak\u00e1r saj\u00e1t otthon\u00e1ban, ak\u00e1r a boltban b\u00f6ng\u00e9szni.
\n\u2022    – Mindazoknak, akik digit\u00e1lis m\u00e9diumon olvasnak h\u00edreket, csup\u00e1n 11%-a nem haszn\u00e1l m\u00e1r pap\u00edrt egy\u00e1ltal\u00e1n.
\n\u2022    – A fogyaszt\u00f3k 60%-a idegenkedik az olyan t\u00e1rsas\u00e1gokt\u00f3l, akik nem aj\u00e1nlj\u00e1k fel a pap\u00edralap\u00fa sz\u00e1ml\u00e1z\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.
\n\u2022    – A fogyaszt\u00f3k 42%-a post\u00e1n szereti megkapni a p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9rtes\u00edt\u00e9seket.
\n\u2022    – A fogyaszt\u00f3k 69%-a szerint a post\u00e1n kapott sz\u00e1mla egyszer\u0171bb\u00e9 teszi az archiv\u00e1l\u00e1st; 65%-a szerint k\u00f6nnyebben ellen\u0151rizhet\u0151, 48%-a szerint biztons\u00e1gosabb.
\n\u2022    – A fogyaszt\u00f3k szerint a nyomtatott sz\u00e1ml\u00e1k k\u00f6nnyebben olvashat\u00f3k.
\n\u2022    – A fogyaszt\u00f3k 38%-a rendszeresen kinyomtatja otthon a sz\u00e1ml\u00e1it.
\n\u2022    – A fogyaszt\u00f3k 63%-a b\u00edzik a napilapok, magazinok hirdet\u00e9seiben, a netes hirdet\u00e9sekben viszont csak 25%. Amikor arr\u00f3l k\u00e9rdezt\u00e9k \u0151ket, hogy melyik hirdet\u00e9si csatorna hozza meg jellemz\u0151en a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si kedvet, majdnem 70%-a v\u00e1laszolta, hogy a napilapokb\u00f3l \u00e9s a magazinokb\u00f3l nyerik els\u0151sorban az ihletet. Ezenfel\u00fcl a fogyaszt\u00f3k 90%-a t\u00f6bbre \u00e9rt\u00e9keli mind a megszem\u00e9lyes\u00edtett, mind a nem megszem\u00e9lyes\u00edtett postai k\u00fcldem\u00e9nyeket, mint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9di\u00e1t e tekintetben is.
\n\u2022    – Az emberek 80%-a nagyobb es\u00e9llyel olvas el olyan sz\u00f6vegeket, amelyek mind az interneten, mind fizikai form\u00e1ban hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k.
\n\u2022    – A britek 44%-a \u00fagy gondolja, hogy a p\u00e9nz\u00fcgyi nyilv\u00e1ntart\u00e1suk nem lenne teljes, ha nem \u0151rizn\u00e9k meg sz\u00e1ml\u00e1ikat kinyomtatva.
\n\u2022    – A britek 41%-a f\u00e9l att\u00f3l, hogy esetleg elfelejt befizetni egy sz\u00e1ml\u00e1t, ha nem kapja meg azt nyomtatott form\u00e1ban.
\n\u2022    – A britek 39%-a bevallotta, hogy nyomtatott p\u00e9nz\u00fcgyi kimutat\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl nem lenn\u00e9nek tiszt\u00e1ban a banksz\u00e1ml\u00e1jukon l\u00e9v\u0151 p\u00e9nz mennyis\u00e9g\u00e9vel.
\n\u2022    – Az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban \u00e9l\u0151 feln\u0151tt lakoss\u00e1g 81%-a maga akarja eld\u00f6nteni, milyen form\u00e1ban kapja meg a t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1sait az illet\u00e9kes hivatalokt\u00f3l.
\n\u2022    – Az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban \u00e9l\u0151 feln\u0151tt lakoss\u00e1g 84%-a felh\u00e1bor\u00edt\u00f3nak tartja, ha az illet\u00e9kes hivatalok helyett\u00fck pr\u00f3b\u00e1lnak d\u00f6nteni abban a k\u00e9rd\u00e9sben, hogy milyen form\u00e1ban kommunik\u00e1ljanak egym\u00e1ssal.
\n\u2022    – Az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban \u00e9l\u0151 feln\u0151tt lakoss\u00e1g 40%-a szerint a pap\u00edralap\u00fa sz\u00e1ml\u00e1z\u00e1s megsz\u00fcntet\u00e9se komoly m\u00e9rt\u00e9kben kihathat p\u00e9nz\u00fcgyeikre.
\n\u2022    – Az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban 5,2 milli\u00f3 olyan h\u00e1ztart\u00e1s van, ahol nem rendelkeznek internet-hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9ssel.
\n\u2022    – 16 milli\u00f3 tizen\u00f6t \u00e9v feletti fogyaszt\u00f3 abszol\u00fat nem \u00e9rt az internet haszn\u00e1lat\u00e1hoz. <\/p>\n

ERD\u0150KRE VONATKOZ\u00d3 ADATOK<\/strong><\/p>\n

   – Minden kiv\u00e1gott fa ut\u00e1n 3-4 \u00fajat \u00fcltetnek.
\n   – Eur\u00f3pa erd\u0151inek fele, valamint a pap\u00edrgy\u00e1rt\u00f3k tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 erd\u0151k 99,9%-a rendelkezik valamilyen erd\u00e9szeti tan\u00fas\u00edtv\u00e1nnyal.
\n   – Az erd\u0151ter\u00fcletek \u00e9venk\u00e9nti n\u00f6veked\u00e9se az EU \u00f6sszes tag\u00e1llam\u00e1n bel\u00fcl kb. 503 ezer hekt\u00e1r \u2013 ez nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9tszer akkora ter\u00fclet, mint Luxemburg.
\n   – A vil\u00e1gszerte kitermelt f\u00e1k 55%-\u00e1t haszn\u00e1lja fel az energiaipar, 25%-\u00e1t az \u00e9p\u00edt\u0151ipar, \u00e9s mind\u00f6ssze kb. 11%-\u00e1t a pap\u00edripar.
\n   – Az erd\u0151irt\u00e1sok 90%-\u00e1t a nem fenntarthat\u00f3 gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9gek okozz\u00e1k.
\n   – Az eur\u00f3pai erd\u0151k 1950 \u00f3ta 30%-kal n\u00f6vekedtek, \u00e9s minden \u00e9vben 1-5 milli\u00f3 futballp\u00e1ly\u00e1nyi ter\u00fclettel gazdagodnak.
\n   – Eur\u00f3pa majdnem fel\u00e9t erd\u0151k bor\u00edtj\u00e1k, \u00e9s ter\u00fclet\u00fck egyre csak gyarapszik. \u201eAz elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben az erd\u0151ter\u00fclet minden eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban l\u00e9nyegesen megn\u00f6vekedett.\u201d <\/p>\n

A PAP\u00cdRIPARRA VONATKOZ\u00d3 ADATOK<\/strong><\/p>\n

   – A pap\u00edriparban felhaszn\u00e1lt energia 54%-a z\u00f6ld energia.
\n\u2022    – Az ipar\u00e1g folyamatosan t\u00f6rekszik arra, hogy cs\u00f6kkentse az \u00e1ltala okozott k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokat: 2010-ben minden tonna pap\u00edr el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n 43%-kal kevesebb sz\u00e9ndioxid jutott a leveg\u0151be, mint 2000-ben.
\n\u2022    – Az Eur\u00f3p\u00e1ban haszn\u00e1lt pap\u00edr 94,4%-\u00e1t Eur\u00f3p\u00e1ban is \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151.
\n\u2022    – 200 kg pap\u00edr (amely az egy szem\u00e9ly \u00e1tlagos \u00e9vi fogyaszt\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151 mennyis\u00e9g) el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n kb. 160 kg sz\u00e9ndioxid jut a leveg\u0151be. Egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p 5 h\u00f3napon \u00e1t t\u00f6rt\u00e9n\u0151 folyamatos haszn\u00e1lata, egy 60 wattos izz\u00f3 egy \u00e9ven \u00e1t val\u00f3 \u00e9get\u00e9se vagy egy \u00e1tlagos h\u00e1ztart\u00e1s energiatakar\u00e9kos m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se egy \u00e9ven kereszt\u00fcl ugyanennyi sz\u00e9ndioxidot bocs\u00e1t ki.
\n\u2022    – Az ipar\u00e1g \u00e1ltal helyben felhaszn\u00e1lt \u00e1ram 94%-\u00e1t kapcsolt energiatermel\u00e9s r\u00e9v\u00e9n biztos\u00edtj\u00e1k.
\n\u2022    – Az eur\u00f3pai pap\u00edrgy\u00e1rakban felhaszn\u00e1lt energia 54%-a meg\u00fajul\u00f3, teh\u00e1t z\u00e9rus sz\u00e9ndioxid-l\u00e1bnyommal rendelkezik.
\n\u2022    – Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3n bel\u00fcli cellul\u00f3z- \u00e9s pap\u00edripar els\u0151dleges energiaforr\u00e1sa a biomassza. Az ipar\u00e1g felel az Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcl el\u0151\u00e1ll\u00edtott bioenergia egy\u00f6t\u00f6d\u00e9\u00e9rt. <\/p>\n

A NAPILAPOKRA VONATKOZ\u00d3 ADATOK<\/strong><\/p>\n

   – Az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban 33 milli\u00f3 ember olvas nyomtatott napilapokat minden h\u00e9ten; a napilapok \u00edgy a legsz\u00e9lesebb k\u00f6rben olvasott nyomtatott m\u00e9diumnak sz\u00e1m\u00edtanak Angli\u00e1ban.
\n\u2022    – Franciaorsz\u00e1gban a L\u2019Equipe olvasotts\u00e1ga 2009 \u00e9s 2010 k\u00f6z\u00f6tt 1,6%-kal n\u0151tt.
\n\u2022    – Ausztri\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen magas a fiatalabb olvas\u00f3k ar\u00e1nya: a 14-19 \u00e9vesek 64%-a, a 20-29 \u00e9vesek 69,9%-a olvasott 2009-ben napi rendszeress\u00e9ggel \u00fajs\u00e1got.
\n\u2022    – Lettorsz\u00e1gban a feln\u0151tt lakoss\u00e1g 47%-a minden nap, vagy legal\u00e1bbis t\u00f6bbsz\u00f6r egy h\u00e9ten olvasott napilapokat a 2009-es \u00e9v folyam\u00e1n.
\n\u2022    – Az Eurostat adatai szerint a napilapok terjeszt\u0151i \u00f6sszesen 302.300 f\u0151t foglalkoztattak k\u00f6zvetlen\u00fcl az EU tag\u00e1llamain bel\u00fcl a 2007-es \u00e9v folyam\u00e1n.
\n\u2022    – T\u00f6bb, mint 150 milli\u00f3 nyomtatott lapot adnak el Eur\u00f3p\u00e1ban minden nap; ezeket t\u00f6bb, mint 300 milli\u00f3 eur\u00f3pai \u00e1llampolg\u00e1r olvassa el.<\/p>\n

Forr\u00e1s: www.magyarnyomdasz.hu<\/a>, 2015. november 19.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00f6zz\u00e9teszem, mert nagyon sok, itt k\u00f6z\u00f6lt adattal kapcsolatban, teljesen m\u00e1s volt a v\u00e9lem\u00e9nyem \u00e9s az elk\u00e9pzel\u00e9sem, a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n. Lehet, hogy sokan lesznek m\u00e1sok is, akik \u00edgy \u00e9rzik. Az Intergraf nemzetk\u00f6zi szervezet k\u00e9sz\u00edtett egy nagyon izgalmas \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1st az eur\u00f3pai nyomda- \u00e9s pap\u00edriparr\u00f3l. Ezek r\u00e1mutatnak olyan k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi szempontokra is, amelyekre az \u00e1ltal\u00e1nos […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-81198","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/81198","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=81198"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/81198\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=81198"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=81198"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=81198"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}