Egy tavaly ny\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1n arra v\u00e1gytam, hogy elmenjek a r\u00e9gi \u00f6sv\u00e9nyhez, amit p\u00e1r \u00e9ve bicikli-\u00f6sv\u00e9nny\u00e9 avattak azzal, hogy a bej\u00e1rat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 fa t\u00f6rzs\u00e9re egy kis ny\u00edl form\u00e1j\u00fa t\u00e1bl\u00e1t sz\u00f6geztek, rajta egy z\u00f6ld, apr\u00f3cska biciklivel. Gondolom olyan valaki d\u00f6nthetett err\u0151l, aki nem tud az itteni utakr\u00f3l, \u00f6sv\u00e9nyekr\u0151l semmit. Egyetlen-egy biciklis sem hajtott rajta \u00e1t sohasem. A t\u00e1bla mostanra megs\u00e9r\u00fclt, let\u00f6redeztek sz\u00e9lei, de legf\u0151k\u00e9ppen a ny\u00edl hegye. A fa, amire felszegezt\u00e9k, valamikor egy sz\u00e9p sz\u00e1l domin\u00e1ns fa volt, m\u00e9g most is az, hab\u00e1r sokkal \u00f6regebb, de mivel a mellette l\u00e9v\u0151 t\u00e9rben elburj\u00e1noztak a bokrok, m\u00e1r nem annyira felt\u0171n\u0151.<\/p>\n
Mi\u00e9nk volt ez az \u00f6sv\u00e9ny, az eny\u00e9m \u00e9s a r\u00e9gi kuty\u00e1m\u00e9, \u00e9vekkel ezel\u0151tt. Nem mi tapostuk ki, \u00fagy tal\u00e1ltunk r\u00e1. Ha bel\u00e9pt\u00fcnk az \u00fatr\u00f3l, nem gazok fogadtak, hanem f\u0171. A f\u00e1k t\u00f6v\u00e9ben sz\u00e9p \u00e9s ritka vir\u00e1gok ny\u00edltak \u00e9s haltak, ahogy az \u00e9vszakok m\u00faltak. A hegyr\u0151l legurult \u0151sr\u00e9gi k\u00f6veket finom moha bor\u00edtotta. Az \u00f6sv\u00e9ny apr\u00f3 kanyarokban \u00edvelt felfel\u00e9, a l\u00e1thatatlan cs\u00facs fel\u00e9. A term\u00e9szet hagyta, hogy az \u00f6sv\u00e9ny megmaradjon olyannak, amilyenn\u00e9 mi form\u00e1ljuk. Tudtam, ha n\u00e9ha-n\u00e9ha f\u00e9lrel\u00e9p\u00fcnk is, a f\u0171 majd \u00fajra felegyenesedik, de nem fog er\u0151szakkal a mi utunkba n\u0151ni. Sz\u00e1mtalanszor l\u00e1ttunk itt \u0151zet, n\u00e9zt\u00fcnk egym\u00e1sra egy-k\u00e9t percig, meg\u00e1lltunk, m\u00e9ricsk\u00e9lt\u00fck a m\u00e1sik gondolat\u00e1t. Mindig az \u0151z l\u00e9pett el\u0151sz\u00f6r, \u00e9s ez \u00edgy volt j\u00f3. A kuty\u00e1m elpusztult, az \u00faj, a mostani egy m\u00e1s term\u00e9szet\u0171, m\u00e1s \u00f6sv\u00e9nyek fel\u00e9 h\u00faz.<\/p>\n
M\u00e1snap reggel odamentem kuty\u00e1mmal az \u00f6sv\u00e9ny bokrokkal, magas gazokkal ben\u0151tt bej\u00e1rat\u00e1hoz. F\u00e9lrehajl\u00edtottam az \u00e1gakat, l\u00e1bammal tapostam a magas f\u00fcvet, magam el\u0151tt tartva az \u00e1llatot, \u0151 k\u00e9rd\u0151n fel\u00e9m ford\u00edtotta fej\u00e9t, hogy most merre. De bel\u00e9pt\u00fcnk oda, ahol p\u00e1r \u00e9ve annyiszor j\u00e1rtam. A f\u0171 ugyanolyan z\u00f6ld \u00e9s b\u00e1rsonyos volt, amilyenre eml\u00e9keztem. Arr\u00e9bb l\u00e1ttam a k\u00f6veket, a f\u00e1k ott voltak mindannyian, de mintha \u00e9rtelmetlen\u00fcl. \u00c1lltam, \u00e9s nem tudtam elindulni, mert nem volt ott az \u00f6sv\u00e9ny. Pr\u00f3b\u00e1ltam elk\u00e9pzelni a valamikori ir\u00e1nyt, a hely\u00e9t. De val\u00f3j\u00e1ban semmilyen nyom\u00e1t nem tal\u00e1ltam, mintha sohasem l\u00e9tezett volna. Az eb h\u00fazott kifel\u00e9 ebb\u0151l az ir\u00e1nytalan t\u00e9rb\u0151l, \u00e9s mik\u00f6zben kifel\u00e9 harcoltuk magunkat, arra gondoltam, hogy hozok egy k\u00e9st, egy j\u00f3 nagy k\u00e9st, vagy egy metsz\u0151oll\u00f3t, \u00e9s v\u00e1gok itt egy sz\u00e9p bej\u00e1ratot \u00e9s visszacsin\u00e1lom a r\u00e9gi \u00f6sv\u00e9nyt.<\/p>\n
Jean-Michel Guenassia leg\u00fajabb k\u00f6nyv\u00e9t olvastam ekkort\u00e1jt, a \u201eDe l\u2019influence de David Bowie sur la destin\u00e9e des jeunes filles\u201d- t, egy meglehet\u0151sen j\u00f3 szlov\u00e1k ford\u00edt\u00e1sban.
\nEgy r\u00e9szlet a k\u00f6nyvb\u0151l, term\u00e9szetesen az \u00e9n ford\u00edt\u00e1somban (szlov\u00e1kb\u00f3l) a k\u00f6vetkez\u0151:
\n\u201eHa egy k\u00f6tel\u00e9k elszakad, \u00e9s ha a kapcsolatok nemcsak pr\u00f3b\u00e1ra vannak t\u00e9ve, vagy el vannak hanyagolva, hanem igaz\u00e1n megszakadnak, lehet\u00fcnk boldogtalanok, sajn\u00e1lhatjuk ezt, de elk\u00e9pzelni, hogy meg tudjuk ezt jav\u00edtani, hogy vissza tudjuk mindezt \u00e1ll\u00edtani, ez ill\u00fazi\u00f3. Sohasem t\u00e9r\u00fcnk vissza, b\u00e1rmennyire is pr\u00f3b\u00e1lgatn\u00e1nk ezt, mindig fogjuk \u00e9rezni a halott test b\u0171z\u00e9t.\u201d<\/p>\n