{"id":81842,"date":"2019-02-20T03:01:30","date_gmt":"2019-02-20T03:01:30","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=81842"},"modified":"2019-02-20T15:20:39","modified_gmt":"2019-02-20T15:20:39","slug":"szekedi-ferenc-arcok-szavak-emlekek-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=81842","title":{"rendered":"Sz\u00e9kedi Ferenc: Arcok, szavak, eml\u00e9kek (4)"},"content":{"rendered":"

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tv\u00e1logattam a k\u00f6nyveimet, egy utols\u00f3 simogat\u00e1ssal iskol\u00e1knak, k\u00f6nyvt\u00e1raknak, egyetemnek, antikv\u00e1riumnak, rokonoknak, bar\u00e1toknak aj\u00e1nd\u00e9kozva oda mindazokat a k\u00f6teteket, amelyekr\u0151l \u00fagy \u00e9reztem, hogy m\u00e1r aligha fogok \u00fajraolvasni. A dedik\u00e1lt k\u00f6nyvek jelentett\u00e9k a kiv\u00e9telt. A megmarad\u00f3kat.<\/em><\/p>\n

Imreh Sz. Istv\u00e1n: A kromosz\u00f3ma<\/strong><\/h2>\n

(Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bukarest, 1986, Szerkeszt\u0151: Moln\u00e1r Guszt\u00e1v. M\u0171szaki szerkeszt\u0151: B\u00e1lint Lajos. \u00c1ra: lei 26)<\/em><\/p>\n

Amikor engem sz\u00e9lnek eresztett az \u00e9let \u00e9s besodort egyenesen a cs\u00edkszeredai k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba, bizony, m\u00e9g a tan\u00e1rok sem nagyon besz\u00e9ltek kromosz\u00f3m\u00e1kr\u00f3l. Mendel-Morgant, meg a muslic\u00e1kat ugyan el\u0151-el\u0151h\u00fazt\u00e1k m\u00e9g, mint a reakci\u00f3s kapitalizmus \u00e1ltudom\u00e1nyos term\u00e9keit, de az ok \u00e9s okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket kimondottan t\u00e1rsadalmi szempontok alapj\u00e1n magyar\u00e1zt\u00e1k: a szovjet tudom\u00e1ny, valamint Micsurin \u00e9s Liszenko nagy dics\u0151s\u00e9g\u00e9re, mindig kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1sok vezethettek a nagy, bels\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz.
\nDe h\u00e1t mindezt m\u00e9g ink\u00e1bb \u00e9rezhette a kolozsv\u00e1ri Imreh Istv\u00e1n (1945), aki a biol\u00f3gia kedv\u00e9\u00e9rt el sem kezdte azonos nev\u0171 \u00e9desapja \u00e1ltal ak\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra is hagyom\u00e1nyozhat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szp\u00e1ly\u00e1t, hanem amint Rom\u00e1ni\u00e1ban is kiss\u00e9 kiny\u00edlt a vil\u00e1g, fejest ugrott a genetik\u00e1ba \u00e9s nem is ak\u00e1rhogyan. Amikor tal\u00e1lkoztunk \u2013 ez minden bizonnyal Udvarhelyen t\u00f6rt\u00e9nhetett meg a c\u00edmben eml\u00edtett kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9nek a bemutat\u00f3j\u00e1n \u2013, \u00e9n m\u00e1r k\u00f6zel m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizede szerkesztettem a Hargit\u00e1ban minden szombaton megjelen\u0151 Tudom\u00e1nyos Horizontot, \u00e9s alighanem innen a dedik\u00e1ci\u00f3 utal\u00e1sa.
\nTudom, hogy 1988-t\u00f3l Istv\u00e1n a stockholmi Karolinska Int\u00e9zetben dolgozik, a daganatok biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val foglalkozik \u00e9s el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt j\u00f3 n\u00e9h\u00e1nyszor k\u00f6rbej\u00e1rta m\u00e1r a vil\u00e1got. Hogyha valaki, akkor \u0151 minden bizonnyal roppant kiegyens\u00falyozottan el tudn\u00e1 magyar\u00e1zni, hogyan is \u00e1llunk a szem\u00e9lyre szabott, c\u00e9lzott r\u00e1kter\u00e1pi\u00e1val, az immunrendszer sejtszaporod\u00e1st g\u00e1tl\u00f3, receptori beavatkoz\u00e1saival. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel \u0151 itt van a facebookon, a bar\u00e1taim k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9s meglehet\u0151sen gyakran Kolozsv\u00e1ron. Nem virtu\u00e1lisan.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

 <\/p>\n

Imreh Sz. Istv\u00e1n: R\u00e1kkelt\u0151k \u00e9s mutag\u00e9nek (r\u00e9szlet a k\u00f6nyvb\u0151l)<\/strong><\/h2>\n

…Kezdetben teljesen k\u00fcl\u00f6n kateg\u00f3ri\u00e1t alkottak. 1960-ban m\u00e9g alig n\u00e9h\u00e1ny anyagr\u00f3l tudtuk, hogy egyszerre mutag\u00e9n \u00e9s karcinog\u00e9n is, lesz\u00e1m\u00edtva a fizikai t\u00e9nyez\u0151ket (sug\u00e1rz\u00e1sok), melyek kett\u0151s hat\u00e1s\u00e1t el\u0151sz\u00f6r tiszt\u00e1zt\u00e1k. A vegyi r\u00e1kkelt\u0151k helyzete is megv\u00e1ltozott az\u00f3ta… Ma m\u00e1r oda jutottunk, hogy amint \u201etetten \u00e9rnek\u201d egy \u00fajabb mutag\u00e9n vegyszert, szinte automatikusan r\u00e1kkelt\u00e9ssel is \u201ev\u00e1dolj\u00e1k\u201d. Ha jelenleg m\u00e9g van is n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9tel, teh\u00e1t olyan mutag\u00e9n, mely nem bizony\u00edtott karcinog\u00e9n (pl. a b\u00e1zisanal\u00f3gok), a ford\u00edtott eset kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9g: minden r\u00e1kkelt\u0151 mutag\u00e9n-t\u00e9nyez\u0151 is.<\/em>
\nA mutag\u00e9nek k\u00e9t csoportra oszthat\u00f3k: g\u00e9nmut\u00e1ci\u00f3- \u00e9s kromosz\u00f3mamut\u00e1ci\u00f3-kiv\u00e1lt\u00f3kra, ez ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00f6tt minket legink\u00e1bb a kromosz\u00f3mat\u00f6r\u0151k (a klasztog\u00e9nek) szerepe \u00e9rdekel. A r\u00e1kkelt\u0151k klasztog\u00e9n volta az ut\u00f3bbi id\u0151ben annyira egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy az el\u0151z\u0151ekben ismertetett kromosz\u00f3mamut\u00e1ci\u00f3t \u00e9s testv\u00e9rkromatida-cser\u00e9t kimutat\u00f3 tesztrendszerek ma m\u00e1r a karcinog\u00e9n hat\u00e1s el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9nek is hat\u00e9kony eszk\u00f6zei (Nagao \u00e9s mtsai 1978, Hollstein \u00e9s mtsai 1979, Preston \u00e9s mtsai 4981, Ramel 1983).<\/em>
\nMai szemmel teh\u00e1t a k\u00f6rnyezeti mutag\u00e9nek \u00e9s karcinog\u00e9nek k\u00f6z\u00f6s ellenf\u00e9lnek sz\u00e1m\u00edtanak, melyek mut\u00e1ci\u00f3t okozhatnak a cs\u00edrasejtekben, \u00e9s ezzel a popul\u00e1ci\u00f3ban az \u00f6r\u00f6kletes betegs\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1t szapor\u00edtj\u00e1k, ugyanakkor mut\u00e1ci\u00f3t okozhatnak a testi sejtekben, \u00e9s ezzel rosszindulat\u00fav\u00e1 v\u00e1ltoztathatj\u00e1k \u0151ket, az egyed r\u00e1kos megbeteged\u00e9s\u00e9t v\u00e1ltva ki (Nagao \u00e9s mtsai 1978).<\/em>
\nAz \u00f6sszes r\u00e1kos eset 90 %-\u00e9rt k\u00f6rnyezet\u00fcnk r\u00e1kkelt\u0151 t\u00e9nyez\u0151it lehet felel\u0151ss\u00e9 tenni (Boice Fraumeni 1984)!<\/em>
\nAz ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1s a legismertebb r\u00e1kkelt\u0151. Mindenki hallott a hiroshimai t\u00fal\u00e9l\u0151k fokozott leuk\u00e9miakock\u00e1zat\u00e1r\u00f3l (1\/60 \u2013 az \u00e1tlagos 1\/2880 helyett, Miller 1987). Tudjuk, hogy a spondilartritis sug\u00e1rkezel\u00e9se ut\u00e1n megt\u00edzszerez\u0151d\u00f6tt a feh\u00e9rv\u00e9r\u0171s\u00e9g (Sk\u00f3ci\u00e1ban), \u00e9s m\u00e9g hosszan sorolhatn\u00e1nk az adatokat arr\u00f3l, hogy a nagyobb d\u00f3zis\u00fa besug\u00e1rz\u00e1s vagy<\/em> a be\u00e9p\u00fclt sug\u00e1rz\u00f3 izot\u00f3pok milyen v\u00e9rk\u00e9pz\u0151szervi vagy daganatos folyamatok elind\u00edt\u00f3i (Boice, Fraumeni 1984). Jelen\u00fcnk nagy vit\u00e1j\u00e1nak t\u00e1rgya az, hogy van-e \u00e9s milyen m\u00e9rv\u0171 az igen kis d\u00f3zis\u00fa sug\u00e1rz\u00e1sok r\u00e1kkelt\u0151 hat\u00e1sa. A kis d\u00f3zisok ugyanis orvosi \u00e9s szakmai sug\u00e1rterhel\u00e9sb\u0151l igen nagy t\u00f6megeket \u00e9rintenek az atomkorban. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve kicsit igazs\u00e1gtalanok is vagyunk a sug\u00e1rz\u00e1ssal. Mivel t\u00f6bbet tudunk biol\u00f3giai-genetikai hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, mint tal\u00e1n az \u00f6sszes t\u00f6bbi mutag\u00e9n-karcinog\u00e9nr\u0151l egy\u00fcttv\u00e9ve, \u00e9s mivel joggal retteg\u00fcnk az atomh\u00e1bor\u00fat\u00f3l, gyakran f\u00e9l\u00fcnk olyan kicsiny \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171leg javunkat szolg\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1sokt\u00f3l is (radioakt\u00edv j\u00f3dos pajzsmirigyvizsg\u00e1lat, r\u00f6ntgen\u00e1tvil\u00e1g\u00edt\u00e1s), melyek genetikai \u00e9s r\u00e1kkelt\u0151 kock\u00e1zata bizonyosan kisebb, mint a napi 10\u201420 cigarett\u00e1\u00e9 vagy ak\u00e1r a nyugodt l\u00e9lekkel fogyasztott agyonf\u00fcst\u00f6lt oldalasok\u00e9.<\/em>
\nHadd soroljak fel a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat k\u00f6rnyezet\u00fcnk legh\u00e9tk\u00f6znapibb r\u00e1kkelt\u0151ib\u0151l (Nagao \u00e9s mtsai 1978, Ames 1982, Sorsa, Vainio 1982).<\/em>
\nA s\u00fct\u00e9s-f\u0151z\u00e9s sor\u00e1n meg\u00e9g\u0151-megbarnul\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k mutag\u00e9nek \u00e9s karcinog\u00e9nek. A s\u00fcl\u0151 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k barnul\u00e1sakor, a cukrok karamelliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val mutag\u00e9nek-karcinog\u00e9nek keletkeznek, p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9g a pir\u00edtott keny\u00e9r meg\u00e9gett fel\u00fclet\u00e9n is. R\u00e9gebb ismert volt, hogy a s\u00fct\u00e9s felgyors\u00edtja a zs\u00edrok, olajok avasod\u00e1si folyamat\u00e1t, \u00e9s \u00edgy mutag\u00e9n-karcinog\u00e9nek keletkeznek. A n\u00f6v\u00e9nyi t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kban is rengeteg a toxikus, mutag\u00e9n-karcinog\u00e9n vegyi anyag. Nincs botorabb elk\u00e9pzel\u00e9s, mint azt hinni, a n\u00f6v\u00e9nyi extraktumok az\u00e9rt a legel\u0151ny\u00f6sebbek, mert \u201eterm\u00e9szetesek\u201d, \u00e9s \u00edgy, \u201eha nem haszn\u00e1lnak, legal\u00e1bb biztosan nem is \u00e1rtanak\u201d. A \u201eterm\u00e9szetes\u201d eredet\u0171 gy\u00f3gyszereket \u00e9pp\u00fagy kell ellen\u0151rizni mutagenicit\u00e1s, r\u00e1kkelt\u00e9s \u00e9s torzsz\u00fcl\u00e9skiv\u00e1lt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l, mint b\u00e1rmelyik szintetikus gy\u00f3gyszert. N\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda a tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zismertek k\u00f6z\u00fcl: a hagym\u00e1b\u00f3l, p\u00e1fr\u00e1nyb\u00f3l kvercetin vonhat\u00f3 ki, de a flavonoidok n\u00e9pes csal\u00e1dja igen sok n\u00f6v\u00e9nyben megtal\u00e1lhat\u00f3. A citromf\u00e9l\u00e9k \u00e9s a bergamottk\u00f6rte h\u00e9j\u00e1nak ill\u00f3olajai f\u00e9nyaktiv\u00e1ci\u00f3s mutag\u00e9nek, n\u00f6velik az UV-sug\u00e1r keltette DNS-s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t, a kozmetikai szerekb\u0151l ki is tiltott\u00e1k \u0151ket. (\u00c9s a narancslik\u0151rb\u0151l?) A roml\u00f3 burgony\u00e1b\u00f3l t\u00f6bb torzsz\u00fcl\u00e9s okoz\u00f3 glikoalkaloida vonhat\u00f3 ki, pl. a szolanin. A cik\u00e1sz-di\u00f3ban a cikazin, a Petorites japonicusb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 jap\u00e1n-\u00e9tel\u00edzes\u00edt\u0151k vagy az Agaricus bisporus csiperkegombafaj \u00edzanyagai egyar\u00e1nt r\u00e1kkelt\u0151k. Sok n\u00f6v\u00e9ny tartalmaz kinonokat, szafrolt, melyek egy r\u00e9sze bizony\u00edtottan mutag\u00e9n. A kaka\u00f3por 2 % teobromint tartalmaz, a tea kevesebbet, de koffeint a tea \u00e9s k\u00e1v\u00e9 egyar\u00e1nt, \u00e9s mindk\u00e9t anyag g\u00e1tolja a DNS-s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1t. A kutyatejf\u00e9l\u00e9k forbol\u00e9sztereket tartalmaznak, melyek egyes k\u00ednai teakever\u00e9kekben nyel\u0151cs\u0151- \u00e9s g\u00e9ger\u00e1kot okoznak. Az \u00e9getett mutag\u00e9n-karcinog\u00e9n term\u00e9kek besz\u00edvott mennyis\u00e9ge a \u201ek\u00e9tcsomagos\u201d doh\u00e1nyz\u00f3n\u00e1l 500 mg k\u00f6r\u00fcli. A k\u00e1v\u00e9 nagy mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9getett term\u00e9ket tartalmaz, \u00e9s egy cs\u00e9sze csak a biztosan mutag\u00e9n \u00f6sszetev\u0151kb\u0151l is 250 mg-t tartalmaz a koffein mellett. A k\u00e1v\u00e9z\u00e1st petef\u00e9szek- \u00e9s hasny\u00e1lmirigyr\u00e1kkal kapcsolj\u00e1k \u00f6ssze. Mindennapi tudatos gyenges\u00e9geink k\u00f6z\u00fcl a k\u00e1v\u00e9 \u00e9s a cigaretta ut\u00e1n nem feledkezhet\u00fcnk meg az alkoholr\u00f3l sem. Hadd id\u00e9zzem G\u00fcnter Obet \u00e9s Hansj\u00fcrgen Ristowot (1979), ez\u00fattal sz\u00f3 szerint: \u201eAz alkohol emberben mutag\u00e9n, r\u00e1kkelt\u0151 \u00e9s torzsz\u00fcl\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3. Az etil-alkohol els\u0151 metabolitja az acetaldehid \u00fatj\u00e1n v\u00e1lik mutag\u00e9nn\u00e9. Ezt bizony\u00edtja, hogy az acetaldehid kromosz\u00f3maaberr\u00e1ci\u00f3t, testv\u00e9rkromatida-cser\u00e9t \u00e9s a DNS-sz\u00e1lak k\u00f6z\u00f6tt keresztk\u00f6t\u00e9st okoz. A metil-alkohol, sok italf\u00e9le szennyez\u0151je szint\u00e9n metabolitja, a formaldehid \u00fatj\u00e1n mutag\u00e9n,, Ezenfel\u00fcl t\u00f6bb indirekt \u00fat vezet az alkohol okozta mut\u00e1ci\u00f3hoz.\u201d<\/em>
\nAz \u00e9lelmiszer-adal\u00e9kok, \u00edzes\u00edt\u0151k, \u00e9des\u00edt\u0151k, a kozmetikai szerek (formalintartalm\u00fa izzad\u00e1sg\u00e1tl\u00f3kt\u00f3l a hajfest\u00e9kekig), de a gyom- \u00e9s rovarirt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt is t\u00f6bb mutag\u00e9n-karcinog\u00e9n vegy\u00fcletet tal\u00e1ltak (Imreh 1983).<\/em>
\nA r\u00e1kellenes gy\u00f3gyszerek egy r\u00e9sze maga is r\u00e1kkelt\u0151, m\u00e1sodlagos malignit\u00e1st okozhat. M\u00e1s gy\u00f3gyszerr\u0151l is feljegyeztek ilyen vesz\u00e9lyt: az arz\u00e9n b\u0151rr\u00e1kot, a kloramfenikol, ciklofoszfamid feh\u00e9rv\u00e9r\u0171s\u00e9get, az imuran retikuloszark\u00f3m\u00e1t, a fenacet\u00edn vesekarcin\u00f3m\u00e1t okozhat.<\/em>
\nA gyermekruh\u00e1k gy\u00fal\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt tris (2,3,-dibr\u00f3m-propil) foszf\u00e1tr\u00f3l kider\u00fclt, hogy mutag\u00e9n \u00e9s karcinog\u00e9n, ez\u00e9rt az USA-ban be is tiltott\u00e1k.<\/em>
\nIpari k\u00f6rnyezetben az epoxidok, etil\u00e9n-imin\u00e9k, a benz\u00e9n, benzidin, vinilklorid mutag\u00e9n-karcinog\u00e9n volta \u00e9pp\u00fagy k\u00f6zismert, mint az azbeszt, kadmium, nikkel \u00e9s kr\u00f3m egyes vegy\u00fcletei\u00e9. Nem maradhat m\u00e9g e v\u00e1zlatos felsorol\u00e1sb\u00f3l sem ki a legtrivi\u00e1lisabb p\u00e9lda: a nagyv\u00e1rosi \u201eszmog\u201d koncentr\u00e1tuma r\u00e1kkelt\u0151. Vannak szinte egyetemes mutag\u00e9n-karcinog\u00e9nek is, mint a nitrozaminok, melyek az iparban, t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kban, rovarirt\u00f3ban, benzinben, doh\u00e1nyf\u00fcstben egyar\u00e1nt megtal\u00e1lhat\u00f3k\u2026<\/em><\/p>\n

\n

Eml\u00e9kk\u00f6nyv: Domokos G\u00e9za hetven\u00f6t \u00e9ves<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Koz\u00e1n Imre : Fekete ugar<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Bodor P\u00e1l: Monol\u00f3g z\u00e1r\u00f3jelben<\/a>. R\u00f6plapok versben, pr\u00f3z\u00e1ban<\/strong><\/em><\/h2>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tv\u00e1logattam a k\u00f6nyveimet, egy utols\u00f3 simogat\u00e1ssal iskol\u00e1knak, k\u00f6nyvt\u00e1raknak, egyetemnek, antikv\u00e1riumnak, rokonoknak, bar\u00e1toknak aj\u00e1nd\u00e9kozva oda mindazokat a k\u00f6teteket, amelyekr\u0151l \u00fagy \u00e9reztem, hogy m\u00e1r aligha fogok \u00fajraolvasni. A dedik\u00e1lt k\u00f6nyvek jelentett\u00e9k a kiv\u00e9telt. A megmarad\u00f3kat. Imreh Sz. Istv\u00e1n: A kromosz\u00f3ma (Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bukarest, 1986, Szerkeszt\u0151: Moln\u00e1r Guszt\u00e1v. M\u0171szaki szerkeszt\u0151: B\u00e1lint Lajos. \u00c1ra: […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-81842","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/81842","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=81842"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/81842\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=81842"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=81842"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=81842"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}