{"id":81872,"date":"2019-02-21T03:03:54","date_gmt":"2019-02-21T03:03:54","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=81872"},"modified":"2019-02-20T14:59:12","modified_gmt":"2019-02-20T14:59:12","slug":"farkas-jozsef-gyorgy-neumann-janos-gottingen-princeton","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=81872","title":{"rendered":"Farkas J\u00f3zsef Gy\u00f6rgy: Neumann J\u00e1nos \u2013 G\u00f6ttingen, Princeton"},"content":{"rendered":"

Neumann J\u00e1nos (1903\u20131957) Budapesten sz\u00fcletett. \u00c9desapja, Miksa, aki a Magyar Jelz\u00e1log- \u00e9s Hitelbank igazgat\u00f3ja volt, 1913-ban nemesi c\u00edmet kapott, \u00e9s felvette a margittai el\u0151nevet. A fia \u00edgy lett hivatalosan margittai Neumann J\u00e1nos, k\u00e9s\u0151bbi k\u00fclf\u00f6ldi tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9n a John von Neumann nevet haszn\u00e1lta.<\/p>\n

Neumann m\u00e1r kiskor\u00e1ban magyar anyanyelve, valamint a francia \u00e9s a n\u00e9met mellett megtanult latinul \u00e9s \u00f3g\u00f6r\u00f6g\u00fcl, fejsz\u00e1mol\u00e1sban is rendk\u00edv\u00fcli eredm\u00e9nyeket mutatott fel. (Ez ut\u00f3bbi k\u00e9pess\u00e9ge feln\u0151ttkor\u00e1ban szinte v\u00e9djegy\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Legenda szerint a korai elektronikus sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9pek sz\u00e1m\u00edt\u00e1sait \u0151 maga ellen\u0151rizte fejben, a g\u00e9pekkel azonos sebess\u00e9ggel.) T\u00edz\u00e9vesen felvett\u00e9k a pesti, h\u00edres fasori evang\u00e9likus f\u0151gimn\u00e1ziumba, ahol R\u00e1tz L\u00e1szl\u00f3 tan\u00e1r \u00fart\u00f3l tanult matematik\u00e1t. \u00c9retts\u00e9gije ut\u00e1n, 1921-ben Neumann beiratkozott a budapesti tudom\u00e1nyegyetem matematikaszak\u00e1ra. Egyetemi \u00e9vei alatt sokat tart\u00f3zkodott Berlinben, ahol szorosra f\u0171zte kapcsolat\u00e1t Wigner Jen\u0151vel, Szil\u00e1rd Le\u00f3val \u00e9s G\u00e1bor D\u00e9nessel. Vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1j\u00e1t 1925-ben szerezte Z\u00fcrichben, matematik\u00e1b\u00f3l pedig egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb doktor\u00e1lt Budapesten. <\/p>\n

\"\"<\/a>
\nEsztend\u0151 m\u00falt\u00e1n, 1926\u201327-ben G\u00f6ttingenben tov\u00e1bb b\u0151v\u00edtette tud\u00e1s\u00e1t, ottani tart\u00f3zkod\u00e1sa eml\u00e9k\u00e9t m\u00e1rv\u00e1ny-t\u00e1bl\u00e1val \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a n\u00e9met egyetemi v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge. 1930-ban megh\u00edvt\u00e1k vend\u00e9gprofesszornak az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, Princetonba, ahol a vil\u00e1g legkiv\u00e1l\u00f3bb tud\u00f3sai gy\u0171ltek \u00f6ssze. A v\u00e1rosk\u00e1ban ma utcan\u00e9v is \u0151rzi Neumann eml\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nAz 1930-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se egyre jobban az alkalmazott matematikai probl\u00e9m\u00e1k fel\u00e9 fordult. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n addigi tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett Los Alamosban r\u00e9szt vett az els\u0151 atombomba meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos titkos program elm\u00e9leti munk\u00e1iban. 1955-ben az \u00f6ttag\u00fa Atomenergia Bizotts\u00e1g (AEC) tagj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, amely akkor a legmagasabb szint\u0171 korm\u00e1nymegb\u00edzat\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott egy tud\u00f3s sz\u00e1m\u00e1ra. 
\nAz atom-\/hidrog\u00e9nbomba k\u00eds\u00e9rleti robbant\u00e1sain\u00e1l keletkez\u0151 l\u00f6k\u00e9shull\u00e1mok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val olyan bonyolult matematikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekhez jutott, amelyeket klasszikus m\u00f3dszerekkel m\u00e1r nem tudtak megoldani. Akkor fordult a nagysebess\u00e9g\u0171 elektronikus sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9ge fel\u00e9. Neve \u00f6sszekapcsol\u00f3dott a modern elektronikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel. Ennek logikai tervez\u00e9s\u00e9ben kiemelked\u0151 \u00e9rdemeket szerzett, alapvet\u0151 gondolatait \u2013 a kettes sz\u00e1mrendszer alkalmaz\u00e1sa, mem\u00f3ria, programt\u00e1rol\u00e1s, utas\u00edt\u00e1s rendszer \u2013 Neumann-elvekk\u00e9nt eml\u00edti a tudom\u00e1ny. Matematikusi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u0151 a kvantummechanika matematikai megalapoz\u00e1s\u00e1t tartotta a legfontosabbnak.
\nNev\u00e9hez (is) f\u0171z\u0151dik a \u201ej\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let” megteremt\u00e9se, a koreai h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul ezen elm\u00e9let ismeret\u00e9ben d\u00f6nt\u00f6tt az USA \u00fagy, hogy nem t\u00e1madja meg K\u00edn\u00e1t! Sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia \u00e9s t\u00e1rsas\u00e1g v\u00e1lasztotta tagj\u00e1nak, illetve d\u00edszdoktor\u00e1nak. 1957-ben hunyt el, a princetoni temet\u0151ben alussza \u00f6r\u00f6k \u00e1lm\u00e1t.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nNeumann J\u00e1nost a 20. sz\u00e1zad legnagyobb hat\u00e1s\u00fa matematikusak\u00e9nt jegyzik. A matematika majd\u2019 minden \u00e1g\u00e1ban \u00faj eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el, \u00faj diszcipl\u00edn\u00e1kat hozott l\u00e9tre. A Financial Times 1999. december 24-i sz\u00e1m\u00e1ban a 20. sz\u00e1zad ember\u00e9nek deklar\u00e1lta a tud\u00f3st.<\/p>\n

\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m sz\u00e9pen Rab Ir\u00e9n tan\u00e1rn\u0151nek a g\u00f6ttingeni eml\u00e9kt\u00e1bla, Gyuris J\u00f3zsef bar\u00e1tomnak a princetoni s\u00edr, valamint Erd\u0151s Andr\u00e9 diplomat\u00e1nak a princetoni utcan\u00e9vt\u00e1bla fot\u00f3j\u00e1t, amellyel cikkemet gyarap\u00edtott\u00e1k.<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Magyar eml\u00e9kek a nagyvil\u00e1gban<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Neumann J\u00e1nos (1903\u20131957) Budapesten sz\u00fcletett. \u00c9desapja, Miksa, aki a Magyar Jelz\u00e1log- \u00e9s Hitelbank igazgat\u00f3ja volt, 1913-ban nemesi c\u00edmet kapott, \u00e9s felvette a margittai el\u0151nevet. A fia \u00edgy lett hivatalosan margittai Neumann J\u00e1nos, k\u00e9s\u0151bbi k\u00fclf\u00f6ldi tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9n a John von Neumann nevet haszn\u00e1lta.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[126],"tags":[],"class_list":["post-81872","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-riport"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/81872","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=81872"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/81872\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=81872"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=81872"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=81872"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}