{"id":82060,"date":"2019-03-02T03:02:17","date_gmt":"2019-03-02T03:02:17","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=82060"},"modified":"2019-03-01T14:44:06","modified_gmt":"2019-03-01T14:44:06","slug":"szekedi-ferenc-arcok-szavak-emberek-14","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=82060","title":{"rendered":"Sz\u00e9kedi Ferenc: Arcok, szavak, emberek (14)"},"content":{"rendered":"

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tv\u00e1logattam a k\u00f6nyveimet, egy utols\u00f3 simogat\u00e1ssal iskol\u00e1knak, k\u00f6nyvt\u00e1raknak, egyetemnek, antikv\u00e1riumnak, rokonoknak, bar\u00e1toknak aj\u00e1nd\u00e9kozva oda mindazokat a k\u00f6teteket, amelyekr\u0151l \u00fagy \u00e9reztem, hogy m\u00e1r aligha fogok \u00fajraolvasni. A dedik\u00e1lt k\u00f6nyvek jelentett\u00e9k a kiv\u00e9telt. A megmarad\u00f3kat.<\/em><\/p>\n

Gecse G\u00e9za: Biz\u00e1nct\u00f3l Biz\u00e1ncig. Az orosz birodalmi gondolat<\/strong><\/h2>\n

(Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, 2007, Budapest, szerkeszt\u0151: Csuka T\u00fcnde, M\u0171szaki szerkeszt\u0151: W\u00e9ber Anna. \u00c1ra: 3000 Ft.)<\/em><\/p>\n

Az \u00e9vre m\u00e1r nem eml\u00e9kszem pontosan, de annyi bizonyos, hogy Pet\u0151fi-megeml\u00e9kez\u00e9sen vettem r\u00e9szt a Segesv\u00e1r melletti Feh\u00e9regyh\u00e1z\u00e1n \u00e9s a m\u00fazeumhoz vezet\u0151 \u00faton az ilyenkor megszokott eml\u00e9kt\u00e1rgyak \u00e9s n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti csecsebecs\u00e9k mellett \u00e1rultak k\u00f6nyvet is. Az egyiknek a c\u00edme ugyancsak meg\u00fct\u00f6tte a szemem. Nem id\u00e9zem sz\u00f3szerint, valamif\u00e9le sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny rejt\u0151z\u00f6tt m\u00f6g\u00f6tte, de kimondottan izgalmasnak t\u0171nt: hogyan l\u00e1tj\u00e1k az orosz t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek korabeli dokumentumok alapj\u00e1n az 1848-49-es magyar forradalmat \u00e9s szabads\u00e1gharcot. Am\u00edg a mi politikusaink mondogatt\u00e1k a meglepet\u00e9st aligha okoz\u00f3 sz\u00f6vegeiket, addig az egyik fa \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban belelapoztam a k\u00f6nyvbe, amelyben a magyarokra utal\u00f3 legszebb kifejez\u00e9s az volt, hogy l\u00e1zad\u00f3, de akadt ott sok m\u00e1s minden az ellens\u00e9g le\u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l. 2008-ban azut\u00e1n egy cs\u00edkszeredai bemutat\u00f3 ut\u00e1n megkaptam Gecse G\u00e9z\u00e1t\u00f3l (1962) ezt a k\u00f6nyvet, amelyben ugyancsak ott lapult egy sokatmond\u00f3 fejezet az oroszok magyars\u00e1gk\u00e9p\u00e9r\u0151l. 1869-ben egy bizonyos Popov t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Bem t\u00e1bornokot v\u00e9rengz\u0151 haramiak\u00e9nt, kegyetlen katonak\u00e9nt \u00edrja le, seregei nyom\u00e1t felgy\u00fajtott falvak jelezt\u00e9k, amerre csak j\u00e1rtak. Gecse G\u00e9za Leningr\u00e1dban sz\u00fcletett, \u00e9desanyja \u00e9szt, \u00e9desapja k\u00e1rp\u00e1taljai magyar, \u00edgy nem v\u00e9letlen\u00fcl foglalkozott rengeteg orosz forr\u00e1smunka alapj\u00e1n az orosz birodalmi gondolatokkal, imm\u00e1r Magyarorsz\u00e1gon, ahov\u00e1 \u00e1ttelepedtek \u00e9s bizony\u00e1ra sokan eml\u00e9keznek m\u00e9g arra is, hogy j\u00f3 ideig vezette a Kossuth R\u00e1di\u00f3 ma is fut\u00f3, Hat\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcl c\u00edm\u0171 m\u0171sor\u00e1t. A k\u00f6nyv a kezdetekt\u0151l az els\u0151 putyini \u00e9vekig elemzi az Oroszorsz\u00e1gon, a Szovjetuni\u00f3n, majd megint Oroszorsz\u00e1gon \u00e1t\u00edvel\u0151 birodalmi gondolat v\u00e1ltoz\u00e1sait \u00e9s ha valaki beleolvas \u2013 tal\u00e1n mifel\u00e9nk is megtal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00f6nyvt\u00e1rakban -, akkor r\u00f6gt\u00f6n m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tja az orosz-ukr\u00e1n konfliktusokat, az orosz \u00e1llamegyh\u00e1z szerep\u00e9t, az arab vil\u00e1gban \u00e9s a Balk\u00e1non t\u00f6rt\u00e9n\u0151 leg\u00fajabb orosz helyfoglal\u00e1st, az Uni\u00f3val, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal, a K\u00edn\u00e1val szembeni orosz magatart\u00e1st, az energiaforr\u00e1sok hat\u00e9kony fegyverk\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1t \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n, hogy mit jelent a geopolitika a mi kis h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let\u00fcnk mellett \u00e9s mindenekel\u0151tt f\u00f6l\u00f6tt. Nemzed\u00e9kemet azt hiszem a negyedik oszt\u00e1lyt\u00f3l az \u00e9retts\u00e9gi vizsg\u00e1ig tan\u00edtott\u00e1k oroszul, kezdetben olyan tan\u00e1rok, akik gyakorlati \u00f3r\u00e1ikat a szib\u00e9riai hadifogs\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s bizony azt is megtanultuk, hogy a vill\u00e1mh\u00e1r\u00edt\u00f3t\u00f3l a g\u0151zg\u00e9pig, az \u0151szi m\u00e9lysz\u00e1nt\u00e1st\u00f3l a rizstermeszt\u00e9sig \u00e9s a foly\u00f3k ir\u00e1ny\u00e1nak a megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ig minden a szovjet emberek m\u0171ve. Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov, Gogol \u00e9s sokan m\u00e1sok persze m\u00e1r nem f\u00e9rtek be az orosz \u00f3r\u00e1kra. Igy azt\u00e1n volt amit p\u00f3tolni \u00e9s tal\u00e1n azt a k\u00ednkeservesen megtanult orosz nyelvet sem kellett volna elfeledni. Vagy legal\u00e1bb l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek bizonyoss\u00e1g\u00e1t \u00e1tadni a gyermekeknek, az unok\u00e1knak. Hiszen ki tudja, mikor lehet megint sz\u00fcks\u00e9g\u00fck r\u00e1.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

 <\/p>\n

Gecse G\u00e9za: A hidegh\u00e1bor\u00far\u00f3l (r\u00e9szlet a k\u00f6nyvb\u0151l)<\/strong><\/h2>\n

A hidegh\u00e1bor\u00fa \u2013 mint fogalom \u2013 ebben a korszakban sz\u00fcletett. Walter Lippman amerikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r 1947-ben. Az igazi, a forr\u00f3 (vagyis a fegyverekkel v\u00edvott) h\u00e1bor\u00fat\u00f3l az k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg, hogy \u00e1gy\u00fak nem d\u00f6r\u00f6gnek, a harc m\u00e1s, vagyis ideol\u00f3giai, propaganda- \u00e9s gazdas\u00e1gi ter\u00fcleten zajlik. L\u00e9nyege: a felek nem tudj\u00e1k, hogy a \u201ehidegh\u00e1bor\u00fa” mikor v\u00e1lik \u201eforr\u00f3v\u00e1”, vagyis mikor d\u00f6rd\u00fclnek el a fegyverek. L\u00e9nyegi eleme tov\u00e1bb\u00e1 a l\u00e9lektani hadvisel\u00e9s, ez\u00e9rt gyakran j\u00e1r h\u00e1bor\u00fas fesz\u00fclts\u00e9ggel.<\/em>
\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9re a Szovjetuni\u00f3\u00e9 volt a vil\u00e1g legnagyobb hadserege, m\u00edg az Amerikai Egyes\u00fclt Allamok az atombomba bevet\u00e9s\u00e9vel bizony\u00edtotta haditechnikai f\u00f6l\u00e9ny\u00e9t.<\/em>
\n1945-t\u0151l teh\u00e1t m\u00e1r adottak voltak a k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa, idegen sz\u00f3val \u00e9lve a bipol\u00e1ris vil\u00e1grend alapjai.<\/em>
\nA Szovjetuni\u00f3 az 1945 j\u00fanius\u00e1ban megalakult Egyes\u00fclt Nemzetek Szervezete Biztons\u00e1gi Tan\u00e1csa \u00f6t \u00e1lland\u00f3 tagj\u00e1nak egyike lett, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a legfontosabb nemzetk\u00f6zi politikai d\u00f6nt\u00e9sekben v\u00e9t\u00f3joga volt. 1947 k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Szovjetuni\u00f3 a befoly\u00e1si \u00f6vezet\u00e9be ker\u00fclt orsz\u00e1gok \u201eszovjetiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ba\u201d, azaz t\u00e1rsadalmi rendszer\u00fck hat\u00e1rozott megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ba, saj\u00e1t arck\u00e9p\u00e9re form\u00e1l\u00e1s\u00e1ba kezdett. A Moszkv\u00e1ba l\u00e1togat\u00f3 jugoszl\u00e1v p\u00e1rtvezet\u0151nek, Milovan Gyilasznak Szt\u00e1lin a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00far\u00f3l meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az k\u00f6vetkezm\u00e9nyeiben annyiban volt m\u00e1s jelleg\u0171, mint az \u00f6sszes addigi, hogy aki abban \u201eelfoglal egy ter\u00fcletet, kiterjeszti oda a maga t\u00e1rsadalmi rendszer\u00e9t, ameddig ezt a hadserege k\u00e9pes megval\u00f3s\u00edtani.\u201d Nemcsak Eur\u00f3p\u00e1ban cselekedtek Szt\u00e1lin\u00e9k e logik\u00e1nak megfelel\u0151en.<\/em>
\nA T\u00e1vol-Keleten Jap\u00e1n legy\u0151z\u00e9se ut\u00e1n az 1945. j\u00faliusi potsdami meg\u00e1llapod\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben Kore\u00e1t a 38. sz\u00e9less\u00e9gi fokt\u00f3l \u00e9szakra az orsz\u00e1got a szovjetek, ett\u0151l d\u00e9lre az amerikaiak sz\u00e1llt\u00e1k meg. (A k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 megsz\u00e1ll\u00e1srendszer 1948 nyar\u00e1ra \u00c9szak \u00e9s D\u00e9l \u00e1llami elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s\u00e9hez vezetett.) Emellett a szovjetek 1945 \u0151sz\u00e9n t\u00e1mogatt\u00e1k a t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi \u00f6rm\u00e9nyek \u00e9s kurdok harc\u00e1t, illetve flottab\u00e1zist k\u00f6veteltek a Dardanell\u00e1k valamelyik\u00e9n a t\u00f6r\u00f6k korm\u00e1nyt\u00f3l. A vesztes eur\u00f3pai orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl Bulg\u00e1ri\u00e1ban, Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1ban tan\u00e1csad\u00f3k h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, az NKVD operat\u00edv csoportjait foglalkoztatta. A Szovjetuni\u00f3 akt\u00edv k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se mellett 1947 m\u00e1sodik fel\u00e9ben kiszor\u00edtott\u00e1k a polg\u00e1ri p\u00e1rtokat a kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok politikai \u00e9let\u00e9b\u0151l.<\/em>
\nA hidegh\u00e1bor\u00fa t\u00e1rgyal\u00e1sakor nem szabad elfeledkezni Szt\u00e1linnak arr\u00f3l a besz\u00e9d\u00e9r\u0151l, amelyet 1946 febru\u00e1rj\u00e1ban \u201eaz imperialista h\u00e1bor\u00fak elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l” \u00e9s \u201ea V\u00f6r\u00f6s Hadsereg erej\u00e9r\u0151l, illetve a szovjet t\u00e1rsadalmi rendszer kapitalizmus\u00e9n\u00e1l halad\u00f3bb jelleg\u00e9r\u0151l\u201d tartott. Szt\u00e1lin besz\u00e9d\u00e9t Nyugaton a kapitalista vil\u00e1g elleni harc meghirdet\u00e9sek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel arra, hogy a Szovjetuni\u00f3 vezet\u0151jek\u00e9nt 1941 \u00f3ta nem fogalmazott ennyire \u00e9lesen. Szt\u00e1lin eset\u00e9ben nem egyszer\u0171en akt\u00edv, funkci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 \u00e1llamf\u00e9rfir\u00f3l, hanem a vil\u00e1g egyik legnagyobb hatalm\u00fa dikt\u00e1tor\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3. Churchill h\u00edres fultoni besz\u00e9de csak ez ut\u00e1n, vagyis 1946 m\u00e1rcius\u00e1ban hangzott el. Ebben szerepelt a h\u00edres fordulat \u201ea vasf\u00fcgg\u00f6ny\u201d Stettint\u0151l Triesztig val\u00f3 \u201eleereszked\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d, amely m\u00f6g\u00f6tt \u201esehol sincs igazi demokr\u00e1cia\u201d \u00e9s \u201erend\u0151r\u00e1llamot megval\u00f3s\u00edt\u00f3 korm\u00e1nyzatok terjednek sz\u00e9t Moszkv\u00e1b\u00f3l\u201d. Churchill eset\u00e9ben egy j\u00f3 \u00e9ve funkci\u00f3n k\u00edv\u00fcli minisztereln\u00f6kr\u0151l volt sz\u00f3 \u00e9s m\u00e9g akkor is, ha a Missouri \u00e1llambeli Fulton-ban mondand\u00f3j\u00e1nak s\u00falyt adott, hogy hallgat\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt ott volt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok eln\u00f6ke, Harry Truman azonban ekkor m\u00e9g hallgatott. A brit k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium 1946 tavasz\u00e1n jutott arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy \u201eN\u00e9metorsz\u00e1g keleti fele \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa visszavonhatatlanul …Oroszorsz\u00e1g uralma al\u00e1 ker\u00fcl.\u201d<\/em>
\nMilyennek l\u00e1tszik a szt\u00e1lini szovjet politika a dokumentumok t\u00fckr\u00e9ben?<\/em>
\n\u201eSzt\u00e1linnak a t\u00e9rs\u00e9gre vonatkoz\u00f3 terveiben a szoci\u00e1lforradalmi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s \u00e9s a nemzet\u00e1llami restaur\u00e1ci\u00f3 egys\u00e9get alkotott\u2026 Szt\u00e1lin tiszta nemzet\u00e1llami kateg\u00f3ri\u00e1kban gondolkodott, s nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban egyenjog\u00fa \u00e1llamok sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek vagy uni\u00f3j\u00e1nak l\u00e9trehoz\u00e1sa. A kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok \u00f6sszeolvaszt\u00e1s\u00e1t a Szovjetuni\u00f3val nem tartotta sem k\u00edv\u00e1natosnak, sem \u00e9rtelmesnek. Erre az esetre a Nyugat ellenl\u00e9p\u00e9seivel sz\u00e1molt; att\u00f3l is tartott, hogy az ilyen betagol\u00f3d\u00e1s kultur\u00e1lis \u00e9s gazdas\u00e1gi t\u00f6r\u00e9st okozna a Szovjetuni\u00f3n bel\u00fcl, amely komolyan vesz\u00e9lyeztetn\u00e9 a h\u00e1bor\u00faban legyeng\u00fclt orsz\u00e1g bels\u0151 egyens\u00faly\u00e1t. (…)<\/em>
\nEz\u00e9rt ink\u00e1bb a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kommunist\u00e1kat orsz\u00e1guk virulens nacionalizmus\u00e1nak kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s saj\u00e1t c\u00e9ljaikra val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra b\u00e1tor\u00edtott\u00e1k. Ez\u00e9rt jelszavuk nem a Szovjetuni\u00f3hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s, hanem \u00e1llami \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1guk helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s meg\u0151rz\u00e9se lett.”<\/em>
\nA nyugati hatalmakkal k\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1sokat Szt\u00e1lin igyekezett pontosan betartani. B\u00e1r a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa f\u0151szerepl\u0151j\u00e9vel, N\u00e9metorsz\u00e1ggal nem sz\u00fcletett b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s, a vele sz\u00f6vets\u00e9ges valamennyi vesztes orsz\u00e1ggal viszont 1947 elej\u00e9n al\u00e1\u00edrt\u00e1k a h\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3 b\u00e9k\u00e9ket. Finnorsz\u00e1g, Olaszorsz\u00e1g, Bulg\u00e1ria, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Rom\u00e1nia jog\u00e1ll\u00e1sa \u00edgy tiszt\u00e1z\u00f3dott.<\/em>
\nA t\u00e1rgyalt id\u0151szakban Magyarorsz\u00e1g nemzetk\u00f6zi mozg\u00e1stere igen kicsi volt: \u201e1945-1946-ban a Szovjetuni\u00f3 N\u00e9metorsz\u00e1g elleni ford\u00edtott \u00bbcordon sanitaire\u00ab elk\u00e9pzel\u00e9seibe m\u00e9g nem illett bele Magyarorsz\u00e1g. A szovjet sz\u00f6vets\u00e9gi politika 1943-1947 k\u00f6z\u00f6tt a gy\u0151ztes szl\u00e1v \u00e1llamokra: Csehszlov\u00e1ki\u00e1ra, Jugoszl\u00e1vi\u00e1ra \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gra t\u00e1maszkodott. Ehhez\u2026 a legy\u0151z\u00f6tt \u00e1llamok (Bulg\u00e1ria, Rom\u00e1nia \u00e9s Magyarorsz\u00e1g) csak k\u00e9s\u0151bb, 1947 \u00e9s 1949 k\u00f6z\u00f6tt csatlakozhattak”.<\/em>
\nA Szovjetuni\u00f3 nem t\u00e1mogatta a kommunist\u00e1k \u00e1ltal kirobbantott polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban, mert nem akart a Nyugattal konfront\u00e1l\u00f3dni. Nagy-Britannia m\u00e1r 1944-t\u0151l v\u00e1llalta a g\u00f6r\u00f6g korm\u00e1nyer\u0151k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, \u00e1m 1947 febru\u00e1rj\u00e1ra kimer\u00fclt. London unszol\u00e1s\u00e1ra v\u00e9g\u00fcl az Egyes\u00fclt \u00c1llamok hajland\u00f3nak bizonyult \u201e\u00e1tv\u00e1llalni\u201d \u00e9s a \u201esaj\u00e1t fels\u00e9gter\u00fclet\u00e9nek\u201d tekinteni G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1got. Truman amerikai eln\u00f6k ottani esem\u00e9nyekkel kapcsolatos 1947 m\u00e1rciusi besz\u00e9d\u00e9t szok\u00e1s a hidegh\u00e1bor\u00fa val\u00f3di kezdet\u00e9nek tekinteni. Itt fogalmazta meg ugyanis a kommunizmussal kapcsolatban az \u00fan. \u201efeltart\u00f3ztat\u00e1si doktr\u00edn\u00e1t\u201d, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u201eseg\u00edti azoknak a szabad n\u00e9peknek a k\u00fczdelm\u00e9t, amelyek ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edtanak, ha fegyveres kisebbs\u00e9gek vagy k\u00fcls\u0151 er\u0151k k\u00edv\u00e1nj\u00e1k \u0151ket leig\u00e1zni”.<\/em>
\n1947 j\u00fanius\u00e1ban George Marshall amerikai k\u00fcl\u00fcgyminiszter a h\u00e1bor\u00fat szenvedett orsz\u00e1gok gazdas\u00e1g\u00e1nak a rendbet\u00e9tel\u00e9re meghirdette a r\u00f3la elnevezett Marshall-seg\u00e9lyt, amelyet a Szovjetuni\u00f3 \u2013 \u00e9s a befoly\u00e1sa al\u00e1 tartoz\u00f3 valamennyi orsz\u00e1g \u2013 k\u00e9nytelen volt visszautas\u00edtani. A seg\u00e9ly konszolid\u00e1l\u00f3d\u00e1ssal, az annak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9ggel j\u00e1rt volna, a keleteur\u00f3pai \u00e1llamok eset\u00e9ben pedig legal\u00e1bb a \u201ekett\u0151s (szovjet, illetve amerikai) k\u00f6t\u0151d\u00e9ssel\u201d, amit a szt\u00e1lini vezet\u00e9s nem enged\u00e9lyezett.<\/em>
\nA Marshall-seg\u00e9lyre a moszkvai vezet\u00e9s saj\u00e1ts\u00e1gos m\u00f3don \u201ev\u00e1laszolt\u201d: egy lengyelorsz\u00e1gi \u00fcd\u00fcl\u0151helyen 1947 szeptember\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n l\u00e9trehozta a Kommunista P\u00e1rtok T\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 Irod\u00e1j\u00e1t, r\u00f6vid, mozaikszavas nev\u00e9n: a Kominformot. A \u201eKominform\u201d elnevez\u00e9s\u00e9ben is azt sugallta, hogy konzultat\u00edv, tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fcletr\u0151l van sz\u00f3, holott a val\u00f3s\u00e1gban az eg\u00e9sz kommunista mozgalom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra ig\u00e9nyt form\u00e1lt. Az olasz \u00e9s a francia kommunista p\u00e1rt r\u00e9szv\u00e9tele e politika nyugat-eur\u00f3pai szalonk\u00e9pess\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t volt hivatott el\u0151mozd\u00edtani. A szovjet p\u00e1rt egyik f\u0151ideol\u00f3gusa, Andrej Alekszandrovics Zsdanov besz\u00e9d\u00e9ben meg\u00e1llap\u00edtotta: \u201ea vil\u00e1g kett\u00e9szakadt\u201d,vagyis val\u00f3j\u00e1ban nem t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1s, mint az, hogy \u2013 a bipol\u00e1ris rendszer logik\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en \u2013 Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban az \u201eelvi” ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st form\u00e1lisan is a Szovjetuni\u00f3 Kommunista P\u00e1rtja vette a kez\u00e9be.<\/em>
\nA Kominform foly\u00f3irat\u00e1nak egyik sz\u00e9khelye Belgr\u00e1d lett, ami arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy a Szovjetuni\u00f3 er\u0151teljesen t\u00e1maszkodni k\u00edv\u00e1nt Jugoszl\u00e1vi\u00e1ra.<\/em>
\nNem telt bele egy esztend\u0151, \u00e9s a helyzet megv\u00e1ltozott.<\/em>
\nBalj\u00f3s el\u0151zm\u00e9nyek ut\u00e1n Jugoszl\u00e1via 1948. j\u00fanius 28-\u00e1n \u201ev\u00e1lt fekete b\u00e1r\u00e1nny\u00e1\u201d, \u00e9s miut\u00e1n kiz\u00e1rt\u00e1k a szervezetb\u0151l, a Kominform j\u00faliusi hat\u00e1rozat\u00e1ban a \u201etagp\u00e1rtok\u201d felsz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a jugoszl\u00e1v kommunist\u00e1kat, hogy szabaduljanak meg vezet\u0151ikt\u0151l.<\/em>
\nTit\u00f3\u00e9k nem teket\u00f3ri\u00e1ztak, letart\u00f3ztattak, illetve b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rtak mindenkit, akit Kominform-szimpatiz\u00e1nsnak tartottak, ez\u00e9rt a Szovjetuni\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re Jugoszl\u00e1vi\u00e1t nemsok\u00e1ra kitagadt\u00e1k a \u201eszocialista orsz\u00e1gok testv\u00e9ri csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l\u201d, majd \u201eaz imperializmus l\u00e1ncos kuty\u00e1j\u00e1v\u00e1\u201d min\u0151s\u00edtett\u00e9k. S\u0151t a Szovjetuni\u00f3 \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai t\u00f6mb orsz\u00e1gai 1949 szeptember\u00e9ben felmondt\u00e1k a Jugoszl\u00e1vi\u00e1val k\u00f6t\u00f6tt egyezm\u00e9nyeket, majd az ekkor ind\u00edtott koncepci\u00f3s perekben megb\u00e9lyegz\u00e9s, rosszabb esetben kiv\u00e9gz\u00e9s j\u00e1rt a jugoszl\u00e1v kapcsolat\u00e9rt, pedig Jugoszl\u00e1via ugyan\u00fagy a \u201eszocializmust \u00e9p\u00edtette\u201d, mint a Szovjetuni\u00f3 vagy a sz\u00f6vets\u00e9gi rendszer\u00e9be tartoz\u00f3 \u00f6sszes t\u00f6bbi orsz\u00e1g.<\/em>
\nJugoszl\u00e1via \u201e\u00e1rul\u00e1s\u00e1n\u201d k\u00edv\u00fcl a nemzetk\u00f6zi politik\u00e1ban az is hozz\u00e1j\u00e1rulhatott a p\u00e1nszl\u00e1vizmus h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1s\u00e1hoz, hogy a szl\u00e1v nemzetek k\u00f6z\u00f6tti konfliktusokat e doktr\u00edna alapj\u00e1n sem voltak k\u00e9pesek megoldani. Ilyen volt Teschen hovatartoz\u00e1s\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9se a csehek \u00e9s lengyelek k\u00f6z\u00f6tt, Maced\u00f3nia \u00fcgye a szerbek \u00e9s a bolg\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt, tov\u00e1bb\u00e1 ilyen volt Ukrajna \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga is.<\/em>
\nA jugoszl\u00e1vokkal kirobbant konfliktus, a nem szl\u00e1v magyarok, alb\u00e1nok, kisebb m\u00e9rt\u00e9kben a nem szl\u00e1v, de ortodox rom\u00e1nok jelenl\u00e9te, valamint 1949-ben az NDK megjelen\u00e9se a Szovjetuni\u00f3 eur\u00f3pai sz\u00f6vets\u00e9gesei k\u00f6z\u00f6tt nem kedvezett egy kifejezetten \u201eszl\u00e1v elven\u201d nyugv\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9snek. R\u00e1ad\u00e1sul \u00c1zsi\u00e1ban tov\u00e1bb folyt a harc, \u00e9s ott a szl\u00e1v mivoltot hangs\u00falyozni \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a K\u00ednai N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g megalakul\u00e1sa ut\u00e1n \u2013 anakronizmusk\u00e9nt hatott volna.<\/em>
\nK\u00f6zben a G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban zajl\u00f3 polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa 1949-re a korm\u00e1ny, \u00e1tt\u00e9telesen az amerikaiak gy\u0151zelm\u00e9vel z\u00e1rult.<\/em>
\nA t\u00f6mblogika alapj\u00e1n 1949-re l\u00e9trehozt\u00e1k azokat a klasszikus hidegh\u00e1bor\u00fas int\u00e9zm\u00e9nyeket, amelyek k\u00f6z\u00fcl az egyik leghat\u00e9konyabbnak a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n a NATO bizonyult, amely a csatlakoz\u00f3 nyugat-eur\u00f3pai \u00e1llamoknak amerikai atomv\u00e9derny\u0151t biztos\u00edtott. (…)<\/em>
\nA klasszikus amerikai-szovjet szemben\u00e1ll\u00e1s N\u00e9metorsz\u00e1g ut\u00e1n, f\u0151k\u00e9nt 1948-t\u00f3l Kore\u00e1ban is kifejez\u00e9sre jutott. Els\u0151sorban ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy a szl\u00e1v testv\u00e9ris\u00e9g hely\u00e9t mindink\u00e1bb egy olyan tan\u00edt\u00e1s v\u00e1ltotta fel, amely Moszkva befoly\u00e1s\u00e1t nemcsak a szl\u00e1v n\u00e9pekre k\u00edv\u00e1nta kiterjeszteni, hanem a magyarokra, a rom\u00e1nokra, az \u00fczb\u00e9gekre \u00e9s a kauk\u00e1zusi n\u00e9pekre is. Ebben az \u00faj \u201eszovjet patriotizmusban” nehezen lehetett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni az orosz \u00e9s a szovjet k\u00f6z\u00f6tt\u2026<\/em><\/p>\n

(A k\u00f6nyvben szerepl\u0151, forr\u00e1sokra utal\u00f3 gyakori szakjegyzeteket a k\u00f6nnyebb olvashat\u00f3s\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt mell\u0151zt\u00fck.)<\/em><\/strong><\/p>\n

\n

Eml\u00e9kk\u00f6nyv: Domokos G\u00e9za hetven\u00f6t \u00e9ves<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Koz\u00e1n Imre : Fekete ugar<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Bodor P\u00e1l: Monol\u00f3g z\u00e1r\u00f3jelben<\/a>. R\u00f6plapok versben, pr\u00f3z\u00e1ban<\/strong><\/em><\/h2>\n

Imreh Sz. Istv\u00e1n: A kromosz\u00f3ma<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Mihai Flamaropol: 50 de ani de hochei \u00een Rom\u00e2nia<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

M\u00e9liusz J\u00f3zsef: Bukaresti k\u00e1v\u00e9h\u00e1z<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Tari Istv\u00e1n: Elmulatott j\u00f6v\u0151<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Fodor S\u00e1ndor: Levelek hazulr\u00f3l \u2013 haza<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Implon Ir\u00e9n: Nagyv\u00e1radi tollrajzok<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Bedros Horasangian: Mag\u00e1nyos l\u00f3 az aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Baracs D\u00e9nes: Chanson\u00e9vek<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3: Harangok<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n

Ferencz S. Istv\u00e1n: Ny\u00e1ri v\u00e1ndorl\u00e1sok<\/strong><\/em><\/a><\/h2>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tv\u00e1logattam a k\u00f6nyveimet, egy utols\u00f3 simogat\u00e1ssal iskol\u00e1knak, k\u00f6nyvt\u00e1raknak, egyetemnek, antikv\u00e1riumnak, rokonoknak, bar\u00e1toknak aj\u00e1nd\u00e9kozva oda mindazokat a k\u00f6teteket, amelyekr\u0151l \u00fagy \u00e9reztem, hogy m\u00e1r aligha fogok \u00fajraolvasni. A dedik\u00e1lt k\u00f6nyvek jelentett\u00e9k a kiv\u00e9telt. A megmarad\u00f3kat. Gecse G\u00e9za: Biz\u00e1nct\u00f3l Biz\u00e1ncig. Az orosz birodalmi gondolat (Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, 2007, Budapest, szerkeszt\u0151: Csuka T\u00fcnde, M\u0171szaki szerkeszt\u0151: […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,3],"tags":[],"class_list":["post-82060","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-jegyzet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82060","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=82060"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82060\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=82060"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=82060"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=82060"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}