
{"id":82282,"date":"2019-03-14T02:58:48","date_gmt":"2019-03-14T02:58:48","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=82282"},"modified":"2019-03-13T10:16:18","modified_gmt":"2019-03-13T10:16:18","slug":"marias-jozsef-ami-a-leltarbol-kimaradt-vagy-fennakadt-a-rostan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=82282","title":{"rendered":"M\u00e1ri\u00e1s J\u00f3zsef: Ami a lelt\u00e1rb\u00f3l kimaradt, vagy fennakadt a rost\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p>Aki figyelemmel k\u00f6vette\/k\u00f6veti \u00e9s kedveli a N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 d\u00edjjal kit\u00fcntetett Takar\u00f3 Mih\u00e1ly irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek a Duna telev\u00edzi\u00f3ban l\u00e1that\u00f3, nemzeti szellemben fogant sorozatait \u2013 Magyar klasszikusok \u00faj k\u00f6nt\u00f6sben, Sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt magyar irodalom, Elfeledett nagy magyarok, T\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s irodalom mindenkinek \u2013, \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel fogadta a h\u00edrt: az \u00e1ltala \u00edrott\/szerkesztett, sz\u00e9les szerz\u0151g\u00e1rd\u00e1t felvonultat\u00f3 alkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egy\u00fcttes \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1val megjelentetett k\u00f6tet megjelen\u00e9s\u00e9t, amely m\u00e1r c\u00edm\u00e9ben is rendhagy\u00f3, \u00faj szeml\u00e9letet\/megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st \u00edg\u00e9r\u0151 opus: K\u00e1rp\u00e1t-medencei magyar irodalom 1920-t\u00f3l az ezredfordul\u00f3ig \u2013 Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9zik\u00f6nyv \u00e9s sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny.(*)<!--more--><\/p>\n<p>R\u00e9g\u00f3ta v\u00e1rjuk \u00e9s hi\u00e1nyoljuk, hogy megsz\u00fclessen val\u00f3ban eszt\u00e9tikai elvekre\/\u00e9rt\u00e9kekre\/elv\u00e1r\u00e1sokra alapozott\/alkotott, a magyar szellemi r\u00e9gi\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9t fel\u00f6lel\u0151 irodalomt\u00f6rt\u00e9net, p\u00f3toland\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tendenci\u00f3zus, ideol\u00f3giai alap\u00fa k\u00e1nonok korl\u00e1tai miatti hi\u00e1nyos ismereteinket. Takar\u00f3 Mih\u00e1ly \u201ehi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 munka\u201d\u2013k\u00e9nt defini\u00e1lja e k\u00f6tetet, oly m\u0171nek, amely a K\u00e1rp\u00e1t\u2013medence magyar irodalm\u00e1t, a c\u00edmben megjel\u00f6lt id\u0151keretben, a maga szerves egys\u00e9g\u00e9ben mutatja be. Mi\u00e9rt is van sz\u00fcks\u00e9g erre? \u201eKezdetben az internacionalizmus, k\u00e9s\u0151bb a kozmopolitizmus jegy\u00e9ben \u00e9ppen azokr\u00f3l feledkezt\u00fcnk meg, akik sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fck\u00f6n maradva, az ott \u00e9l\u0151 magyar nemzettest l\u00e9t\u2013 \u00e9s sorsprobl\u00e9m\u00e1ir\u00f3l \u00edrtak. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben nem lehet m\u00e1s c\u00e9lunk, mint \u2013 legal\u00e1bb irodalomb\u00f3l \u2013 helyre\u00e1ll\u00edtani vagy l\u00e9trehozni egy k\u00f6z\u00f6s standardot. \u00bbAhogy lehet\u00ab\u201d.<br \/>\nDe mik\u00e9nt lehet rendet v\u00e1gni, egys\u00e9get teremteni ott, ahol egym\u00e1st\u00f3l oly sok ir\u00e1nyzat kereste\/\u00e9p\u00edtette a maga \u00fatj\u00e1t? P\u00e9ld\u00e1ul a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151ben \u2013 amikor a szerkeszt\u0151 szerint \u2013 \u201eh\u00e1rom p\u00f3lus\u201d egym\u00e1s ellen\u00e9re vagy egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edtve hirdette\/vallotta\/\u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette a maga irodalmi kr\u00e9d\u00f3j\u00e1t: a Nyugat k\u00f6re, a Napkelet holdudvara \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi irodalom\u2026 Mik\u00e9pp lehet az \u00e9vtizedek folyam\u00e1n kialakult \u201etorz \u00e9s hi\u00e1nyos k\u00e9pet\u201d, ak\u00e1r a szocializmus idej\u00e9nek n\u00e9zetdiktat\u00fara \u00e9s \u00edzl\u00e9sterror fragment\u00e1lta l\u00e1tleletet, ak\u00e1r az elhallgat\u00e1s\/elhallgattat\u00e1s okozta feh\u00e9r foltokat kit\u00f6lteni, teljess\u00e9 tenni? Mik\u00e9nt is? Azzal \u2013 olvashatjuk az El\u0151sz\u00f3ban \u2013 \u201ea korszak t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9shez hasonl\u00f3an az irodalomban is \u00faj utakra l\u00e9pj\u00fcnk\u201d. Mik\u00e9nt val\u00f3sul meg ez a c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s e k\u00f6tetben? \u201e\u2026nem tartalmazza az eddigi k\u00e1nonban kiemelten szerepl\u0151, p\u00e9ld\u00e1ul nyugatos alkot\u00f3k munk\u00e1s\u00e1g\u00e1nak taglal\u00e1s\u00e1t, hiszen r\u00f3luk hatalmas, modern, j\u00f3l meg\u00edrt szakirodalom \u00e1ll rendelkez\u00e9sre. Tartalmazza viszont olyan \u00edr\u00f3k m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1t, melyek s\u00falyuknak nem megfelel\u0151en, csak margin\u00e1lisan szerepelnek a k\u00e1nonban \u00e9s tank\u00f6nyveinkben.\u201d<br \/>\nDe f\u00f6lmer\u00fcl benn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9s: lehet\u2013e az egyik kirekeszt\u00e9st egy m\u00e1sik kirekeszt\u00e9s\u00e9vel p\u00f3tolni? Egyik torz\u00edtott k\u00e1nont\/\u00edzl\u00e9sterrort egy m\u00e1sik k\u00e1nonnal\/\u00edzl\u00e9sterrorral helyrehozni? Aki ezt a k\u00f6tetet veszi kez\u00e9be, az \u2013 a c\u00edmbe foglalt \u201e\u00edg\u00e9ret\u201d szerint \u2013 a teljess\u00e9get, annak t\u00f6m\u00f6r\u00edtett\/s\u0171r\u00edtett val\u00f3s\u00e1g\u00e1t v\u00e1rja.<\/p>\n<hr>\n<p><strong>I.<\/strong><\/p>\n<p>A k\u00f6tet els\u0151 fejezete \u2013 Magyarorsz\u00e1gi magyar irodalom 1920 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a Nyugat egyeduralm\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3, az e korszakra r\u00e1er\u0151szakolt \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben is tov\u00e1bb \u00e9l\u0151 \u201etorz\u00edtott k\u00e1non\u201d legs\u00falyosabb k\u00f6vetkezm\u00e9nyk\u00e9nt eml\u00edti: \u201eA kereszt\u00e9nydemokrata \u00edr\u00f3kat \u00e9s alkot\u00e1saikat nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel kiiktatt\u00e1k, sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k a magyar irodalomk\u00f6nyvekb\u0151l \u00e9s az irodalomt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l is.\u201d A tov\u00e1bbiakban kimondva \u00e9s kimondatlanul, azt p\u00f3toland\u00f3an hozza el\u0151t\u00e9rbe az eddig elhallgatott\/elhallgattatott \u00e1ramlatok \u00e9s alkot\u00f3k \u00e9letm\u0171v\u00e9t. P\u00e9ld\u00e1ul azzal, hogy \u00e9rdemei szerint m\u00e9ltatja \u201eaz \u00fajkonzervat\u00edv Napkelet, a liber\u00e1lis Nyugat \u00e9s a konzervat\u00edv \u00daj Id\u0151k\u201d szellemi kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1t, hat\u00e1s\u00e1t a korabeli magyar t\u00e1rsadalomra, irodalm\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, kibontakoz\u00e1s\u00e1ra. E t\u00f6rekv\u00e9s jegy\u00e9ben rajzol\u00f3dik ki el\u0151tt\u00fcnk Heczeg Ferenc \u00e9s az \u00daj Id\u0151k, Tormay C\u00e9cile \u00e9s a Napkelet, Zilahy Lajos \u00e9s a H\u00edd arculata\/profilja, mindazon irodalmi \u00e9rt\u00e9kek\/folyamatok, amelyek e szerz\u0151kh\u00f6z\/m\u0171veikhez, e lapokhoz k\u00f6thet\u0151k. E sorba illeszkedik az \u00e9vekig ugyancsak agyonhallgatott Szab\u00f3 Dezs\u0151 \u00e9letm\u0171ve is. Ugyane fejezetben kap m\u00e9lt\u00f3 elismer\u00e9st a sok\u00e1ig mell\u0151z\u00f6tt Sinka Istv\u00e1n. Kevesen tudj\u00e1k, hogy e k\u00f6r\u00f6kb\u0151l, alkot\u00f3m\u0171helyekb\u0151l ker\u00fcltek ki az els\u0151, Nobel-d\u00edjra javasolt alkot\u00e1sok: Herczeg Ferenc: Az \u00e9let kapuj\u00e1ban, Tormay C\u00e9cile: Az \u0151si k\u00fcld\u00f6tt\u2026<br \/>\nA folytat\u00e1s \u2013 A magyarorsz\u00e1gi magyar irodalom t\u00f6rt\u00e9nete 1945 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a tiltott\/t\u0171rt\/t\u00e1mogatott irodalompolitikai lehet\u0151s\u00e9gek adta korszakban a kor\u00e1rammal szembehelyezked\u0151 alkot\u00f3k \u00e9s m\u0171vek sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9t \u00edg\u00e9ri, azokat a folyamatokat, amelyek \u201eaz irodalompolitika nyom\u00e1sa ellen\u00e9re maradand\u00f3 m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sok sor\u00e1ban \u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k meg az 1950-es \u00e9vek magyar t\u00e1rsadalm\u00e1nak k\u00f6z\u00e9rzet\u00e9t, nyomaszt\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t\u201d. Amellett, hogy f\u00f6lv\u00e1zolja \u201eaz 1945 ut\u00e1ni irodalom nemzed\u00e9ki \u00e9s szeml\u00e9leti tagol\u00f3d\u00e1sa\u201d t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3t fel\u00f6lel\u0151 sz\u00ednes k\u00e9p\u00e9t; arra is v\u00e1laszt keres \u00e9s ad, hogy \u201ea kommunista hatalom \u00e1ltal kitagadott \u00e9s megb\u00e9lyegzett szerz\u0151k\u201d honnan hov\u00e1 jutottak, v\u00e1ltak az 1960\u201380-as \u00e9vek reprezentat\u00edv alkot\u00f3iv\u00e1, lettek a szellemi ellen\u00e1ll\u00e1s, a politikai korszakv\u00e1lt\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151iv\u00e9. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rz\u00e9kletes \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet fest a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00edramodellek vari\u00e1nsair\u00f3l, az azokat megteremt\u0151\/megtestes\u00edt\u0151 alkot\u00f3r\u00f3l\/alkot\u00e1sokr\u00f3l. A p\u00e1lya\u00edvek, az egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151, egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan kibontakoz\u00f3 \u00e1ramlatok spektruma f\u00f6l\u00f6tt, mintegy \u00f6sszek\u00f6t\u0151, egym\u00e1sba \u00f6lelkez\u0151 mot\u00edvumk\u00e9nt ott lebeg a nemzeti gondolat, a szabads\u00e1gjogok\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelem, a n\u00e9pszolg\u00e1lat ihlet\u0151 \u00e9s medret szab\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9ka \u00e9s akarata; a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alkot\u00f3m\u00f3dszerek, st\u00edlus\u00e1ramlatok nem egym\u00e1ssal versengve, hanem az alkot\u00e1s palett\u00e1j\u00e1t sz\u00ednezve, a bart\u00f3ki modell \u00fatj\u00e1n haladva seg\u00edtik az olvas\u00f3t a t\u00e1rsadalmi folyamatok jobb megismer\u00e9s\u00e9hez, meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez a cselekv\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9hez. A szerz\u0151r\u0151l szerz\u0151re halad\u00e1s azt az \u00e9rz\u00e9st kelti benn\u00fcnk, mintha var\u00e1zscsizm\u00e1ban l\u00e9pkedve, napf\u00e9nyes hegycs\u00facsokr\u00f3l t\u00e1rulna el\u00e9nk a szellemi t\u00e1j sz\u00e9ps\u00e9ge, tarkas\u00e1ga \u00e9s v\u00e1ltozatoss\u00e1ga, egy\u00fctt sugallva az \u00e9letakaratot \u00e9s igenl\u00e9st, a v\u00e1gyat egy jobb, igazabb \u00e9let ut\u00e1n. A pr\u00f3zairodalomban kev\u00e9sb\u00e9 tapinthat\u00f3 ki a folyamat maga, itt a szerz\u0151k egym\u00e1smellettis\u00e9ge, k\u00fcl\u00f6n\u2013k\u00fcl\u00f6n t\u00e1rgyal\u00e1sa, a hangs\u00falyv\u00e1lt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 az epikai v\u00e1ltozatok sokf\u00e9les\u00e9ge. A megid\u00e9zett m\u0171vek megannyi hegyi patakk\u00e9nt gy\u0171jtik magukba az \u00e9lettapasztalat gazdags\u00e1g\u00e1t, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s egy\u00e9ni kibontakoz\u00e1s, a szoci\u00e1lis \u00e9s lelki h\u00e1ttereit megid\u00e9z\u0151 folyamatok mozgat\u00f3\/\u00e9ltet\u0151 er\u0151tereit. A kor dr\u00e1mav\u00e1ltozatainak felt\u00e1r\u00e1sa is ugyanazon \u00faton halad: a nemzeti sorsk\u00e9rd\u00e9sek f\u00f6lvet\u00e9se \u00e9s \u00e9bren tart\u00e1sa, a t\u00e1rsadalmi torzul\u00e1sok leleplez\u00e9se, a v\u00e1ltoztat\u00e1s ig\u00e9nye \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge jegy\u00e9ben sz\u00fcletett alkot\u00e1sok, t\u00f6bbnyire lez\u00e1rt \u00e9letm\u0171vek jelentik, \u00e9rz\u00e9kelteti azokat a folyamatokat, amelyeket dr\u00e1mairodalmunk, sz\u00ednm\u0171v\u00e9szet\u00fcnk vetett fel, t\u00e1rt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge el\u00e9. Az elemz\u00e9s mindh\u00e1rom esetben \u2013 a l\u00edra, a pr\u00f3za, a dr\u00e1ma tekintet\u00e9ben \u2013 \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en nem l\u00e9pi t\u00fal a rendszerv\u00e1lt\u00e1s hat\u00e1rait, nem jut el a k\u00f6tetc\u00edmben felvillantott id\u0151hat\u00e1rig, holott joggal v\u00e1rhatn\u00e1nk, hogy \u00e9rintse, felvesse a sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizede k\u00edn\u00e1lta\/k\u00edv\u00e1nta\/ig\u00e9nyelte k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9seket, feleleteket; az \u00faj \u00e9lethelyzet \u00e9s \u00e9let\u00e9rz\u00e9st.<\/p>\n<p>A k\u00f6tet tal\u00e1n legink\u00e1bb v\u00e1rt t\u00f6bblete \u2013 Illy\u00e9s Gyula \u00f6t\u00e1g\u00fa s\u00edp metafor\u00e1j\u00e1ra alapozva, m\u00e1sk\u00e9nt sz\u00f3lva: az anyaorsz\u00e1ggal szerves egys\u00e9gben, azt f\u00e9nyes csillagk\u00e9nt \u00f6vezve, vele szimbi\u00f3zisban, de m\u00e9gis saj\u00e1t r\u00f6pp\u00e1ly\u00e1n mozogva \u2013 a lecsonk\u00edtott hat\u00e1rokon t\u00fal kibontakozott magyar irodalom bemutat\u00e1sa, az el\u0151bbi fejezetekkel azonos kett\u0151s, az 1945-\u00f6s esztend\u0151 cez\u00far\u00e1j\u00e1val kett\u00e9osztott id\u0151tagol\u00e1ssal, ez\u00fattal orsz\u00e1gokk\u00e9nt m\u00e1s\u2013m\u00e1s, egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 politikai\/t\u00e1rsadalmi\/kisebbs\u00e9gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00e1ltal meghat\u00e1rozott k\u00f6zegben. A k\u00f6tet szerkeszt\u0151je e tekintetben \u00faj megold\u00e1st v\u00e1lasztott. Nem a k\u00edv\u00fclr\u0151l szeml\u00e9l\u0151d\u0151\/l\u00e1ttat\u00f3 \u2013 N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3, Czine Mih\u00e1ly, Pomog\u00e1ts B\u00e9la, G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s, Sas P\u00e9ter, Bertha Zolt\u00e1n, Ablonczy L\u00e1szl\u00f3\u2026 \u00fatj\u00e1n halad\u00f3 \u2013, hanem az \u201eitt bel\u00fcl a b\u00e1nat\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3dszert v\u00e1lasztotta, t\u00f6bbnyire az elszak\u00edtott ter\u00fcletek szakembereit, irodalomtan\u00e1rait juttatta sz\u00f3hoz.<br \/>\nA sort a leggazdagabb term\u00e9st hoz\u00f3 erd\u00e9lyi irodalom ismertet\u00e9se, bemutat\u00e1sa nyitja meg. R\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9rrel vil\u00e1g\u00edtja meg azt a politikai, t\u00e1rsadalmi, szellemi k\u00f6zeget, amelyben az kialakult. A b\u0151s\u00e9ges \u00e1rad\u00e1s, a gazdags\u00e1g \u00e9s \u00e9retts\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez f\u00f6lt\u00e9tlen ismern\u00fcnk, tudnunk kell, hogy a gy\u00f6kerek nem csup\u00e1n az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fclet, nem csup\u00e1n az Erd\u00e9lyi K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fclet l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ig kell visszat\u00e9rn\u00fcnk az id\u0151ben. Erd\u00e9lynek m\u00e1r a magyar \u00e1llamis\u00e1g megteremt\u00e9s\u00e9t\u0151l saj\u00e1tos st\u00e1tusa volt, vajdas\u00e1gk\u00e9nt, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fejedelems\u00e9gk\u00e9nt, guberniumk\u00e9nt, osztr\u00e1k tartom\u00e1nyk\u00e9nt \u00e9lte a maga k\u00fcl\u00f6n \u00e9let\u00e9t, alak\u00edtotta ki azt az erd\u00e9lyi gondolatot, szellemi mili\u0151t, amely a transzszilvanizmusban cs\u00facsosodott ki: az erd\u00e9lyi di\u00e9ta hozta az els\u0151 d\u00f6nt\u00e9st a vall\u00e1sszabads\u00e1gr\u00f3l 1568-ban; a reform\u00e1tus \u00e9s unit\u00e1rius koll\u00e9giumok, a katolikus l\u00edceumok bocs\u00e1tott\u00e1k \u00fatjukra azokat, akik a tudom\u00e1nyban \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9sben megalapozt\u00e1k \u00e9s biztos\u00edtott\u00e1k a t\u00f6retlen fejl\u0151d\u00e9s menet\u00e9t; az Erd\u00e9lyi Magyar Nyelvm\u00edvel\u0151 T\u00e1rsas\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val keretet teremtettek az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzeti kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez; Kriza J\u00e1nos itt jelentette meg az els\u0151 magyar n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyt; a szellemi \u00e9let magaslatait oly nevek f\u00e9mjelzik, mint Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos, \u00c1rva Bethlen Kata, T\u00f3tfalusi Kis Mikl\u00f3s, J\u00f3sika Mikl\u00f3s, Bolyai Farkas \u00e9s J\u00e1nos, Kem\u00e9ny Zsigmond\u2026<br \/>\nE fejezet \u00edr\u00f3i kitaposott utakon haladhattak, hisz a K\u00e1ntor Lajos \u00e9s L\u00e1ng Guszt\u00e1v k\u00e9t kiad\u00e1st meg\u00e9rt Rom\u00e1niai Magyar Irodalom 1944\u20131970, valamint a szerz\u0151p\u00e1ros nemr\u00e9giben megjelent Sz\u00e1z \u00e9v kaland c\u00edm\u0171 k\u00f6tete, tov\u00e1bb\u00e1 Pomog\u00e1ts B\u00e9la \u00e1ltal \u00edrott \u00e9s szerkesztett, az e k\u00f6tetre jellemz\u0151 szerkeszt\u0151i elgondol\u00e1st k\u00f6vet\u0151 kiadv\u00e1nya \u2013Magyar Irodalom Erd\u00e9lyben \u2013 Irodalmi dokumentumok \u2013 eddig megjelent h\u00e1rom k\u00f6tete kiindul\u00f3 pontk\u00e9nt, ir\u00e1nyjelz\u0151k\u00e9nt szolg\u00e1lhatott a maguk l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek a megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9hez.<br \/>\nA t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e1ttekint\u00e9s a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tbe sodr\u00f3d\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit veszi sz\u00e1mba, azt a k\u00fczdelmet, amelyben az itt maradottaknak \u00faj l\u00e9thelyzettel szembe kellett n\u00e9zni\u00fck: \u201ea rom\u00e1n belpolitika a nemzeti alapelvekhez alkalmazkodik, \u00e9s c\u00e9lja egy\u00e9rtelm\u0171en az, hogy a rom\u00e1n r\u00e9teget meger\u0151s\u00edtse, a nem rom\u00e1n r\u00e9teget pedig minden eszk\u00f6zzel elszeg\u00e9ny\u00edtse\u201d. E t\u00f6rekv\u00e9s r\u00e9sze \u00e9s c\u00e9lja volt a saj\u00e1tos magyar int\u00e9zm\u00e9nyrendszer felsz\u00e1mol\u00e1sa, tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek korl\u00e1toz\u00e1sa, akad\u00e1lyoztat\u00e1sa. Egy azonban bizonyos volt: a t\u00f6rt\u00e9nelmi gy\u00f6kerekb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3, az erd\u00e9lyi talajb\u00f3l \u00e9letnedveit felsz\u00edv\u00f3 szellemi \u00e9let, f\u0151nix-mad\u00e1rk\u00e9nt \u00e9bredt \u00f6nmaga hivat\u00e1s\u00e1ra, a Ki\u00e1lt\u00f3 Sz\u00f3ban fogalmazta meg a cselekv\u00e9s, az \u00e9lni akar\u00e1s parancs\u00e1t, a transzszilvanizmus fogalomk\u00f6r\u00e9ben jel\u00f6lte ki az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 gondolatot, jel\u00f6lte meg a k\u00fczdelem \u2013 mindm\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes program \u2013 v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lj\u00e1t: \u201e\u2026az auton\u00f3mia az a t\u00e1rsadalompolitikai lehet\u0151s\u00e9g, amelynek keretei k\u00f6z\u00f6tt az erd\u00e9lyi identit\u00e1studatot \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzettudatk\u00e9nt \u00e9lheti meg az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g\u201d. Mit jelentett ez az irodalom nyelv\u00e9n? \u00c1prily Lajos: \u201eerd\u00e9lyis\u00e9ge vil\u00e1g\u2013figyel\u0151 tet\u0151, nem szemhat\u00e1rsz\u0171k\u00edt\u0151 provinci\u00e1lizmus\u201d; Kuncz Alad\u00e1r: \u201ea kisebbs\u00e9g csak politik\u00e1ban kisebbs\u00e9g, irodalm\u00e1ban \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben maga az egyetemess\u00e9g\u201d. E gondolatot, \u00e1lmot \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9st szolg\u00e1lt\u00e1k a sorshelyzetet felv\u00e1llal\u00f3, a kibontakoz\u00e1st szolg\u00e1l\u00f3 lapok, foly\u00f3iratok \u2013 k\u00f6zt\u00fck az elm\u00falt \u00e9vtizedekben feledtetett P\u00e1sztort\u0171z \u2013, az \u00edr\u00f3i\/alkot\u00f3i csoportosul\u00e1sokat mag\u00e1ba \u00f6tv\u00f6z\u0151 marosv\u00e9csi helikoni tal\u00e1lkoz\u00f3k, kiad\u00f3v\u00e1llalataink k\u00f6z\u00fcl pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az Erd\u00e9lyi Sz\u00e9pm\u00edves C\u00e9h. Az el\u00e9nk t\u00e1rul\u00f3 sz\u00ednes tabl\u00f3 alkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, \u00edr\u00e1saik kulcsszavak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151k: \u201ea k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1sv\u00e1llal\u00e1s, szolg\u00e1lat \u00e9s k\u00fcldet\u00e9s\u201d, tov\u00e1bb\u00e1 \u201ea nyugalom, b\u00e9ke, erk\u00f6lcs, h\u0171s\u00e9g, biztons\u00e1g, tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9s mor\u00e1lis \u00e9s vit\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kei\u201d, az Erd\u00e9lyben egy\u00fctt \u00e9l\u0151 n\u00e9pek sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek v\u00e1llal\u00e1sa \u00e9s hirdet\u00e9se.<br \/>\nA kor irodalmi \u00e9rt\u00e9kvonal\u00e1t k\u00f6vetve t\u00e1rul fel az olvas\u00f3 el\u0151tt \u201ea helikoni tri\u00e1sz\u201d \u2013 \u00c1prily Lajos, Tompa L\u00e1sz\u00f3, Rem\u00e9nyik S\u00e1ndor \u2013 k\u00f6lt\u0151inek, tov\u00e1bb\u00e1 az \u201eangyali k\u00f6lt\u0151\u201d, Dsida Jen\u0151 portr\u00e9ja, az a folyamat, amely m\u0171veikben az elveszett haza fogalma \u00e9s ide\u00e1lja hely\u00e9be a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldet, az erd\u00e9lyi gondolatot emeli, amelyben az \u00e9get\u0151 \u00e9s f\u00e1jdalmas sorsprobl\u00e9m\u00e1k mellett az erd\u00e9lyi sorshelyzet felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t szorgalmazza, illetve a helyi k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s ragaszkod\u00e1s, ki\u00e1ll\u00e1s \u00e9s h\u0171s\u00e9g v\u00e1lik erk\u00f6lcsi paranccs\u00e1. E heroikus k\u00fczdelem z\u00e1szl\u00f3viv\u0151i a pr\u00f3zairodalom m\u0171vel\u0151i. A k\u00f6lt\u00e9szet t\u00f6m\u00f6r, f\u0151leg a l\u00e9lekre, az \u00e9rzelmekre hat\u00f3 \u00f6sv\u00e9ny\u00e9n t\u00fal a K\u00f3s K\u00e1roly, Kuncz Alad\u00e1r, Nyir\u0151 J\u00f3zsef, B\u00e1nffy Mikl\u00f3s, Wass Albert, Tam\u00e1si \u00c1ron \u00e1ltal \u00edrott alkot\u00e1sok sz\u00e9lesebb rendet v\u00e1gva id\u00e9zik el\u00e9nk azt a vil\u00e1got, amely a m\u00falt hagyom\u00e1nyaira \u00e9p\u00edtkezve, abb\u00f3l er\u0151t \u00e9s buzd\u00edt\u00e1st nyerve ny\u00fajt k\u00f6rk\u00e9pet a korr\u00f3l, t\u00e1rsadalmi \u00e9s szellemi vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l. \u00c9rz\u00e9kletes hangs\u00falyt nyernek azok az ismeretek, amelyek eddig j\u00f3r\u00e9szt elz\u00e1rva, eltorz\u00edtva \u00e9ltek benn\u00fcnk. Az \u00edr\u00f3portr\u00e9kb\u00f3l, a sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyekb\u0151l a po\u00e9zis \u00e9teri tisztas\u00e1g\u00e1t kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00f6ldi kincsek \u00e9s \u00e9rt\u00e9kek jelzik azt az \u00e9rt\u00e9ket \u00e9s csod\u00e1t, amely sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld\u00fcnk szeretet\u00e9t \u00e9breszti \u00e9s m\u00e9ly\u00edti benn\u00fcnk. S ezt az \u00e9rz\u00e9st semmilyen politikai \u00e1ramlat, sokkhat\u00e1s \u00e9s retorzi\u00f3 sem gyeng\u00edtheti benn\u00fcnk, azok el\u0151tt is ott lebeg, akik elt\u00e1voztak onnan.<br \/>\nAz 1940\u20131944 k\u00f6zti \u201ekis magyar vil\u00e1g\u201d egyar\u00e1nt figyelmeztet visszatal\u00e1l\u00e1s \u00e1ld\u00e1saira, a megoszt\u00e1s okozta \u00e1rtalmakra, vesztes\u00e9gekre: \u201emik\u00f6zben \u00c9szak\u2013Erd\u00e9lyben nyugodt \u00e9let \u00e9s alkot\u00f3munka folyhatott, D\u00e9l\u2013Erd\u00e9lyben k\u00f6zel f\u00e9lmilli\u00f3nyi magyar t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk egyik legs\u00f6t\u00e9tebb korszak\u00e1t \u00e9lte a jogfosztotts\u00e1g, a teljes kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g l\u00e9thelyzet\u00e9ben.\u201d K\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u2013 a sz\u00f3rv\u00e1nyosod\u00e1s felgyorsul\u00e1sa \u2013 mindm\u00e1ig nem heverhett\u00fck ki.<br \/>\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151, 1989-ig terjed\u0151 esztend\u0151k\/\u00e9vtizedek \u00faj helyzetet teremtettek a rom\u00e1niai magyars\u00e1g \u00e9let\u00e9ben. Erd\u00e9ly Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 visszacsatol\u00e1sa, a kommunista hatalom berendezked\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en egy k\u00e9pzeletbeli hull\u00e1mvas\u00fat utasaik\u00e9nt \u00e9lhette \u00e9let\u00e9t, egy \u00f6rd\u00f6gi h\u00fazd meg\/ereszd meg politikai man\u0151ver alanyaik\u00e9nt\/t\u00e1rgyak\u00e9nt, kedvezm\u00e9nyezettjeik\u00e9nt\/k\u00e1rvallottjaik\u00e9nt: kezdeti engedm\u00e9nyek\/juttat\u00e1sok, k\u00f6zte a Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem l\u00e9trehoz\u00e1sa, az anyanyelvi iskolarendszer b\u0151v\u00fcl\u00e9se; 1948\/1950: \u00e1llamos\u00edt\u00e1s, nemzetis\u00e9gi int\u00e9zm\u00e9nyeink felsz\u00e1mol\u00e1sa, beb\u00f6rt\u00f6nz\u00e9sek; 1956\/57 enyh\u00fcl\u00e9s: a Korunk \u00fajraind\u00edt\u00e1sa; 1957\/58 megtorl\u00e1sok, a Bolyai Tudom\u00e1ny egyetem beolvaszt\u00e1sa, nemzetis\u00e9gi\/anyanyelvi iskolarendszer\u00fcnk \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak felsz\u00e1mol\u00e1sa; 1965\/70 laz\u00edt\u00e1s: a Kriterion l\u00e9trehoz\u00e1sa, magyar telev\u00edzi\u00f3ad\u00e1s ind\u00edt\u00e1sa; a hetvenes \u00e9vek szem\u00e9lykultusz\u00e1nak kialakul\u00e1sa, az etnikai homogeniz\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek ny\u00edlt meghirdet\u00e9se, az ideol\u00f3giai terror eldurvul\u00e1sa jelezte a politikai, t\u00e1rsadalmi, m\u0171vel\u0151d\u00e9si folyamatok alakul\u00e1s\u00e1t.<br \/>\nEnnek megfelel\u0151en alakult, v\u00e1ltozott a m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s irodalmi \u00e9let. A szocialista realizmus talaj\u00e1n sz\u00fcletett, az \u00faj rendszerbe vetett hit gerjesztette bizalom, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt kialakult hagyom\u00e1nyaink eltipr\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en elk\u00f6vetkezett \u201ea ki\u00e1br\u00e1ndul\u00e1s \u00e9s ill\u00fazi\u00f3veszt\u00e9s\u201d id\u0151szaka, s annak ellens\u00falyak\u00e9nt \u00faj szellemi \u00e9bred\u00e9s, amely els\u0151sorban a Forr\u00e1s\u2013nemzed\u00e9k m\u0171veiben, k\u00e9s\u0151bb a Kriterion-kiadv\u00e1nyokban jutott el az \u00faj, a nemzeti identit\u00e1s\u0151rz\u00e9s, a megmarad\u00e1s, nemzeti hagyom\u00e1nyaink \u0151rz\u00e9snek \u00e9s \u00e1pol\u00e1s\u00e1nak szellemi magaslat\u00e1ra, ahol, a hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9vekben sz\u00fcletett alkot\u00e1sok vez\u00e9rfonala \u201ea nemzetis\u00e9gi \u00f6nismeret \u00e9s helyzettudat m\u0171v\u00e9szi \u00e9rtelmez\u00e9se\u201d lett. Ennek az \u00e9thosz\u00e1t fogalmazta meg B\u00e1lint Tibor a Zokog\u00f3 majom c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyen z\u00e1r\u00f3 soraiban: \u201eSokszor gondoltam r\u00e1, mama, hogy meg\u00edrjam a csal\u00e1dunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t\u2026 Csak h\u00e1t k\u00f6zt\u00fcnk nincs egyetlen h\u0151s se\u2026 Vincz\u00e9n\u00e9 s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten \u00e9s meglep\u0151dve \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dott: \u2013 H\u00e1t az, hogy \u00e9l\u00fcnk, hogy test\u00fcnk\u2013lelk\u00fcnk eg\u00e9szs\u00e9ges maradt\u2026 hogy nm cselekedt\u00fcnk rosszat senki k\u00e1r\u00e1ra \u2013 az nem h\u0151siess\u00e9g?\u2026\u201d E folyamat, az ekkor sz\u00fcletett alkot\u00e1sok h\u00edven k\u00f6vett\u00e9k J\u00f3zsef Attila szavait: \u201eaz igazat mondd, ne csak a val\u00f3dit\u201d. Ezt az ig\u00e9nyt \u00e9s elv\u00e1r\u00e1st \u2014 az igazmond\u00e1st \u2013 fogalmazza meg, sz\u00e1nja fias el\u00e9, k\u00f6vetend\u0151 parancsolatk\u00e9nt Szab\u00f3 Gyula \u00e9desapja, \u00e9s S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s \u00e9desanyja. E folyamatot azonban szinte teljesen elfojtotta, ellehetetlen\u00edtette a nyolcvanas \u00e9vek ideol\u00f3giai terrorja, szabott g\u00e1tat a kor janics\u00e1r szellem\u0151rs\u00e9ge.<br \/>\nA fejezet szerz\u0151i lez\u00e1rt \u00e9letutak megrajzol\u00e1sa \u2013 S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s, K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor, Szil\u00e1gyi Domokos, P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za \u00e9s Sz\u00e9kely J\u00e1nos \u2013, valamint \u00e9rt\u0151 \u00e9s \u00e9rt\u00e9kk\u00f6zpontra figyel\u0151 m\u0171elemz\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n szeml\u00e9ltetik e folyamatok m\u0171vekben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 let\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9t, azt a k\u00fczdelmet, amelyet ellensz\u00e9lben kellett v\u00edvniuk. M\u0171veik \u2013 l\u00edrai, pr\u00f3zai \u00e9s dr\u00e1mai m\u0171vekbe k\u00f3dolva \u2013 rem\u00e9nyt \u00e9s hitet \u00e9breszt\u0151 sugallatk\u00e9nt leltek visszhangra az olvas\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben.<br \/>\nA kilencven ut\u00e1n kibontakoz\u00f3 erd\u00e9lyi\/rom\u00e1niai irodalmi \u00e9let egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan halad\u00f3 s\u00ednp\u00e1ly\u00e1n haladva, a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt megfogalmazott ir\u00e1nyokhoz h\u00edven k\u00edv\u00e1nja megfogalmazni irodalmi kr\u00e9d\u00f3j\u00e1t: mik\u00f6zben \u201ea kisebbs\u00e9gi l\u00e9t k\u00e9rd\u00e9seire keresi a v\u00e1laszt, az egyetemes emberi fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 alkot\u00e1st hoz l\u00e9tre\u201d. R\u00f6vid, lexikon p\u00e9ld\u00e1zat\u00fa c\u00edmszavakban villant fel \u00e9letutakat, sorolja az \u00faj politikai\/t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegben \u00f6nmag\u00e1t megval\u00f3s\u00edt\u00f3, gondolatait imm\u00e1r szabadon kimondhat\u00f3, oly sokr\u00e9t\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1st \u00e9s, \u00e9rtelmez\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 m\u0171veket. Az id\u0151t\u00e1vlat r\u00f6vids\u00e9ge okozhatja, hogy, amint az Adal\u00e9k \u00edr\u00f3ja elismeri, \u201ea kort\u00e1rs magyar irodalom e szelete \u201eaz erd\u00e9lyi k\u00f6lt\u00e9szet sz\u00e1mottev\u0151 recepci\u00f3j\u00e1nak, illetve a kritikai \u00e9letnek a hi\u00e1nya alaposan megnehez\u00edti egy \u00e1rnyalt k\u00e9p kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d.<br \/>\nA k\u00f6tetben figyelmesen elm\u00e9ly\u00fcl\u0151 olvas\u00f3, szemle\u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra felt\u0171nik, hogy a szerkeszt\u0151 \u2013 a Szabolcsi Mikl\u00f3s \u00e1ltal szerkesztett, 1966-ban k\u00f6zreadott (\u201espen\u00f3t\u201d), tov\u00e1bb\u00e1 a B\u00e9l\u00e1di Mikl\u00f3s \u00e1ltal 1982-ben megjelentetett (\u201ekisspen\u00f3t\u201d) irodalomt\u00f6rt\u00e9netekkel ellent\u00e9tben \u2013 meglep\u0151en mostoh\u00e1n, sz\u0171kmark\u00faan, szerz\u0151i megjel\u00f6l\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, v\u00e1zlat jelzettel t\u00e1rgyalja, t\u00e1rja el\u00e9nk \u201e ez\u00fattal t\u00f6bbnyire \u201ehozott\u201d anyagb\u00f3l \u2013 a felvid\u00e9ki magyar irodalomr\u00f3l k\u00f6z\u00f6lni sz\u00e1nd\u00e9kolt ismeretanyagot: az 1918\u20131945 k\u00f6z\u00f6tti korszakot a szlov\u00e1kiai Fon\u00f3d Zolt\u00e1n \u00e9s B\u00e1rczi Zs\u00f3fia felvid\u00e9ki irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, az 1945\u20131991 k\u00f6z\u00f6ttit G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s debreceni, az 1990 ut\u00e1ni \u00e9vtizedek\u00e9t pedig Bertha Zolt\u00e1n, ugyancsak debreceni irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz monogr\u00e1fi\u00e1i, tanulm\u00e1nyai alapj\u00e1n ismerteti, mutatja be.<br \/>\nE t\u00e1jhaza magyar irodalm\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez tudnunk kell, hogy a Felvid\u00e9k magyars\u00e1g\u00e1nak sorsa az erd\u00e9lyin\u00e9l elt\u00e9r\u0151bb viszonyok k\u00f6zt alakult. 1918-ig a magyar kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9lhette \u00e9let\u00e9t, \u00e9lvezhette a pozsonyi di\u00e9ta szellemi kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1t. Szellemi \u00e9let\u00e9t a koll\u00e9giumok, l\u00edceumok falai k\u00f6zt feln\u00f6v\u0151 ifj\u00fas\u00e1g alak\u00edtotta. Az l787-ben l\u00e9trej\u00f6tt Kassai Magyar T\u00e1rsas\u00e1g s az \u00e1ltala kiadott Magyar Museum foly\u00f3irat k\u00f6r\u00e9 csoportosult \u00edr\u00f3g\u00e1rda orsz\u00e1gos kisug\u00e1rz\u00e1s\u00fa hat\u00e1ssal szervezte, befoly\u00e1solta kora irodalmi \u00e9let\u00e9t. Azt sem feledhetj\u00fck, hogy e r\u00e9gi\u00f3 K\u00e1rm\u00e1n J\u00f3zsef, Tompa Mih\u00e1ly, Mad\u00e1ch Imre, Miksz\u00e1th K\u00e1lm\u00e1n, M\u00e1rai S\u00e1ndor\u2026 sz\u00fcl\u0151helye, ami \u00f6nmag\u00e1ban is fontos szellemi\/irodalmi h\u00e1torsz\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edthat, amik\u00e9pp a b\u00e1nyav\u00e1rosok saj\u00e1tos mili\u0151je, G\u00f6m\u00f6r, M\u00e1tyusf\u00f6ld, Garam, Zoboralja, Csall\u00f3k\u00f6z\u2026 n\u00e9pi\/nemzeti \u00e9rt\u00e9kei oly el\u0151zm\u00e9nynek, hagyom\u00e1nynak, amelyre a k\u00e9s\u0151bbiekben, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3sul\u00e1s szellemi kiteljes\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9veiben, \u00e9vtizedeiben is \u00e9p\u00edteni lehetett.<br \/>\nAz els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s itt is leszak\u00edt\u00e1st eredm\u00e9nyezett, k\u00f6vetkezm\u00e9nyei megt\u00f6rt\u00e9k a m\u00e1r kialakult szellemi folyamatot. Erre s\u00falyosan \u201er\u00e1seg\u00edtett\u201d a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en helyre\u00e1llt csehszlov\u00e1k status quo, amikor a magyars\u00e1gra r\u00e1s\u00fct\u00f6tt\u00e9k a kollekt\u00edv b\u0171n\u00f6ss\u00e9g elv\u00e9t. A Csehorsz\u00e1gba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 deport\u00e1l\u00e1sok \u00e9s a lakoss\u00e1gcser\u00e9nek \u00e1lc\u00e1zott kitelep\u00edt\u00e9s \u2013 za Dunaj\u201d \u2013 t\u00edzezrek sorsa f\u00f6l\u00f6tt \u00edt\u00e9lkeztek, el\u0171zt\u00e9k sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fckr\u0151l, sz\u00e1mottev\u0151en megapasztva a magyars\u00e1g l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1t, ellehetetlen\u00edtve, felsz\u00e1molva a magyars\u00e1g int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t, bele\u00e9rtve az anyanyelvi oktat\u00e1st \u00e9s nyelvhaszn\u00e1latot is. A k\u00f6z\u00f6s sors jele volt az is, hogy, \u201emint m\u00e1s elcsatolt ter\u00fcleteken is, az irodalom a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g identit\u00e1s\u2013megtart\u00e1s\u00e1nak az eszk\u00f6ze \u00e9s kulcsa lett\u201d. Ezt szolg\u00e1lt\u00e1k a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt megalakult helyi kultur\u00e1lis szervez\u0151d\u00e9sek is: a kassai Kazinczy T\u00e1rsas\u00e1g, a pozsonyi Toldi K\u00f6r, a kom\u00e1romi J\u00f3kai Egyes\u00fclet, a losonci Mad\u00e1ch K\u00f6r, az ungv\u00e1ri Dugonits Egyes\u00fclet, az eperjesi Sz\u00e9chenyi K\u00f6r, Mad\u00e1ch K\u00f6nyvesh\u00e1z, a Szlov\u00e1kiai Magyar K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fclet, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en l\u00e9trehozott Csemadok\u2026<br \/>\nA felvid\u00e9ki magyar irodalomra sz\u00e1nt sz\u0171k keret nem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy \u00e1ltala az irodalmi folyamatokat, a kibontakoz\u00e1s mik\u00e9ntj\u00e9t nyomon k\u00f6vethess\u00fck, az \u00edr\u00f3i \u00e9letp\u00e1ly\u00e1kr\u00f3l \u00e9s teljes\u00edtm\u00e9nyekr\u0151l k\u00e9pet alkothassunk \u2013 sem a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti, sem az azt k\u00f6vet\u0151 peri\u00f3dusban. A v\u00e1zlatos bemutat\u00e1s j\u00f3r\u00e9szt felsorol\u00e1sokban \u00f6lt testet. Az 1945\u20131948 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak \u2013 a tot\u00e1lis elhallgattat\u00e1s \u00e9vei \u2013 j\u00e9gkorszaka lassan old\u00f3dott, az Irodalmi Szemle 1958-ban t\u00f6rt\u00e9nt megalak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, ind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151, majd a Mad\u00e1ch Kiad\u00f3 1969-es l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val ny\u00fajtott lehet\u0151s\u00e9get a nyilv\u00e1noss\u00e1g fel\u00e9. Az irodalom c\u00e9lkeresztj\u00e9be a kisebbs\u00e9gi, az \u00e1t\u00e9lt viszontags\u00e1gok \u00e9s h\u00e1nyattat\u00e1sok meg\u00edr\u00e1sa ker\u00fclt. E t\u00e9mak\u00f6rh\u00f6z k\u00f6thet\u0151k Duba Gyula \u00e9s Dobos L\u00e1szl\u00f3 alkot\u00e1sai; a l\u00edrai meg\u00fajul\u00e1st szolg\u00e1lt\u00e1k, k\u00e9pviselt\u00e9k T\u0151zs\u00e9r \u00c1rp\u00e1d, Csel\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3. A pr\u00e1gai tavaszt k\u00f6vet\u0151 hetvenes \u00e9vek meg\u00fajhod\u00e1st hoz\u00f3 szellemi \u00e1ramlata az irodalmi horizont kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9t hozta mag\u00e1val, \u00faj eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9get teremtett, sz\u00e1mottev\u0151en megpezsd\u00edtette azt, tehets\u00e9ges fiatalok bekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1val teremtett mozgalmas irodalmi \u00e9letet. Az 1990 ut\u00e1ni felvid\u00e9ki irodalom taglal\u00e1sa a v\u00e1zlatok v\u00e1zlata lett, alig m\u00e1sf\u00e9l oldalon, szerz\u0151k \u00e9s m\u0171vel felsorol\u00e1s\u00e1ra szor\u00edtkozva jelzi a szabadd\u00e1 v\u00e1lt irodalmi \u00e9let b\u0151s\u00e9ges term\u00e9s\u00e9t. Irodalmunk e hajt\u00e1s\u00e1t taglal\u00f3 fejezetben alig tal\u00e1lunk \u2013 joggal hi\u00e1nyoljuk! \u2013 m\u0171elemz\u0151 sz\u00f6veget, \u00e9letp\u00e1ly\u00e1k is csak bekezd\u00e9snyi terjedelmet kapnak.<br \/>\nSzerencs\u00e9re, a k\u00e1rp\u00e1t\u2013medencei magyar irodalom teljess\u00e9g\u00e9t megismerni v\u00e1gy\u00f3, az ir\u00e1nt \u0151szint\u00e9n \u00e9rdekl\u0151d\u0151 olvas\u00f3 a d\u00e9lvid\u00e9ki magyar irodalomr\u00f3l \u00fajra a szerkeszt\u0151i koncepci\u00f3t k\u00f6vet\u0151\/kiteljes\u00edt\u0151 teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel tal\u00e1lkozhat. A t\u00f6rt\u00e9nelmi\u2013t\u00e1rsadalmi h\u00e1tt\u00e9rrajz h\u0171 k\u00e9pet rajzol arr\u00f3l a sorsk\u00e9pletr\u0151l, amelyben \u2013 az erd\u00e9lyi \u00e9s felvid\u00e9ki magyars\u00e1ggal anal\u00f3g m\u00f3don \u2013 a d\u00e9lszl\u00e1v nyelvcsal\u00e1d perem\u00e9re szorult mintegy f\u00e9lmilli\u00f3nyi magyars\u00e1gnak r\u00e9sze lett: jogveszt\u00e9s \u00e9s csorb\u00edt\u00e1s, a t\u00f6mbmagyars\u00e1g egys\u00e9g\u00e9nek, l\u00e9leksz\u00e1m\u00e1nak be\u2013 \u00e9s kitelep\u00edt\u00e9sekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bomlaszt\u00e1sa\/apaszt\u00e1sa, nemzetis\u00e9gi \u00e9s nyelvhaszn\u00e1lati jogaik alkotm\u00e1nyos korl\u00e1toz\u00e1sa\u2026 Saj\u00e1tos \u00e9s tragikus t\u00f6rt\u00e9net a titoista band\u00e1k v\u00e9rengz\u00e9se, melynek t\u00f6bbt\u00edzezer magyar esett \u00e1ldozatul. Ugyancsak saj\u00e1tos az az \u00e1llapot, amely az \u00f6tvenes \u00e9vekben pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1st hozott: \u00f6nigazgat\u00e1s bevezet\u00e9se; az anyanyelvi oktat\u00e1s kiterjeszt\u00e9se, az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara keret\u00e9ben 1959-ben l\u00e9trehozott Magyar Nyelv\u2013 \u00e9s Irodalom Tansz\u00e9k; az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 politikai cselekv\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek megnyit\u00e1sa, 1990 ut\u00e1n; a \u201edarabokra szaggatatol\u201d dr\u00e1mai, nem egyszer tragikus folyamata k\u00f6vetkezt\u00e9ben felgyorsult l\u00e9leksz\u00e1mapad\u00e1s\u2026<br \/>\nA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n legl\u00e1tv\u00e1nyosabban a sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9let bontakozott ki: Magyar N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z (1945), \u00dajvid\u00e9ki Sz\u00ednh\u00e1z (1973), Tanyasz\u00ednh\u00e1z (1978). Ugyanekkor, l\u00e9p\u00e9sr\u0151l\u2013l\u00e9p\u00e9sre haladva indult meg s \u00e9rlelt \u00fajabb s \u00fajabb gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t, b\u0151v\u00fclt az \u00fajvid\u00e9ki f\u0151iskola hat\u00f3sugar\u00e1ban a magyars\u00e1g\u2013tudom\u00e1ny. A F\u00f3rum Kiad\u00f3 l\u00e9trehoz\u00e1sa,1957-ben, az \u00daj Symposion foly\u00f3irat, a Magyar Sz\u00f3 napilap a kisebbs\u00e9gi kult\u00fara g\u00f3cpontjaiv\u00e1 v\u00e1ltak. Jugoszl\u00e1via feloszl\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n kell besz\u00e9ln\u00fcnk a Szerbi\u00e1hoz tartoz\u00f3 Vajdas\u00e1g \u00e9s a Horv\u00e1torsz\u00e1ghoz csatolt, j\u00f3val kisebb l\u00e9leksz\u00e1m\u00fa magyars\u00e1g kultur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l. Fontos mozzanatnak tekinthet\u0151 az \u00f6nismeret, az \u00f6nazonoss\u00e1g jellemz\u0151 von\u00e1sait felt\u00e1r\u00f3, elm\u00e9ly\u00edt\u0151 szociogr\u00e1fiai, n\u00e9prajzkutat\u00e1si hull\u00e1m kibontakoz\u00e1sa. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos ez a k\u00f6zel sz\u00e1z \u00e9v alatt fel\u00e9re apadt kisebbs\u00e9g sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldh\u00f6z k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9nek, kultur\u00e1lis, n\u00e9pi, m\u0171v\u00e9szi gy\u00f6kereinek er\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<br \/>\nAz irodalmi \u00e9let kezdeti kibontakoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nyk\u00e9nt v\u00e1llalt\u00e1k maguk\u00e9nak a szabadkai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151t, a Versecen sz\u00fcletett Herczeg Ferencet, az \u00d3verb\u00e1szon sz\u00fcletett Molter K\u00e1rolyt\u2026 Az \u00f6nmagukra, saj\u00e1tos \u00e9lethelyzet\u00fckre \u00e9bred\u00e9s irodalmi kit\u00fckr\u00f6z\u00e9se volt az 1928-ban l\u00e9trehozott becsei Helikon, amely meghirdette \u201ea d\u00e9lvid\u00e9ki magyar irodalom \u00f6n\u00e1ll\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak programj\u00e1t\u201d. Ennek nyom\u00e1n jelent meg a Szenteleky Korn\u00e9l szerkesztette Kalangya, 1932-ben, j\u00f6tt l\u00e9tre, 1934-ben a H\u00edd foly\u00f3irat. Ez id\u0151szak termelte ki az olyan \u00e9letm\u0171veket, amelyek Csuka Zolt\u00e1n, Herceg J\u00e1nos, Szirmai K\u00e1roly, Dud\u00e1s K\u00e1lm\u00e1n, B\u00f6rcs\u00f6k Erzs\u00e9bet nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dnek, kiknek \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e1thajlik a k\u00f6vetkez\u0151 peri\u00f3dus, az 1945 ut\u00e1ni id\u0151kbe. F\u00f3rumuk az \u00daj Symposion \u00e9s az \u00dczenet. A hozz\u00e1juk k\u00f6t\u0151d\u0151 alkot\u00f3k sor\u00e1ban ott tal\u00e1ljuk Hornyik Mikl\u00f3st, Matuska M\u00e1rtont, Feh\u00e9r Ferenc, N\u00e9meth Istv\u00e1n, Gion N\u00e1ndor, Dud\u00e1s K\u00e1roly\u2026 nev\u00e9t.<br \/>\nAz 1990 ut\u00e1n kialakul\u00f3, tov\u00e1bb \u00e9l\u0151 irodalmi \u00e9letre is kihatott a politikai v\u00e1ltoz\u00e1s. Az el\u0151z\u0151ekben ki\u00e9p\u00edtett \u00faton haladt tov\u00e1bb a Vajdas\u00e1gban Domonkos Istv\u00e1n, Tolnai Ott\u00f3, Juh\u00e1sz Erzs\u00e9bet, Tari Istv\u00e1n, Kontra Ferenc\u2026, Horv\u00e1torsz\u00e1gban Baranyai Istv\u00e1n, Dud\u00e1s K\u00e1roly, Herceg J\u00e1nos\u2026<br \/>\nA Duna\u2013medence magyar irodalm\u00e1nak legfiatalabb hajt\u00e1sa a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n kibontakoz\u00f3 magyar irodalom. E zaklatott sors\u00fa nemzetr\u00e9sz \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szellemi \u00e9let\u00e9nek gy\u00f6kerei 1920-ig az egyetemes magyar irodalomhoz k\u00f6t\u0151dik. Az \u00f6r\u00f6k peremvid\u00e9k \u00e1ldatlan t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzete miatt nem alakultak ki region\u00e1lis szellemi k\u00f6zpontok. Ez volt\/maradt a jellemz\u0151 az 1918 ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt csehszlov\u00e1kiai sorshelyzetben is, amikor a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet magyar kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gai, a szlovenszk\u00f3i magyar irodalmi \u00e9lethez k\u00f6t\u0151d\u0151 helyi szerz\u0151k \u2013 Simon Menyh\u00e9rt,, Tam\u00e1s Mih\u00e1ly, S\u00e1f\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3 \u2013 alkot\u00e1sai k\u00e9pviseltek, hoztak saj\u00e1tos \u00edzt a magyar irodalomba.<br \/>\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben \u2013\u0618 felvid\u00e9ki, d\u00e9lvid\u00e9ki sorst\u00e1rsaikhoz hasonl\u00f3an \u2013 a k\u00e1rp\u00e1taljai magyars\u00e1g \u00faj l\u00e9thelyzetbe sodr\u00f3dott: Ukrajna, a Szovjetuni\u00f3 r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Kollekt\u00edve r\u00e1s\u00fct\u00f6tt\u00e9k a h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6s nemzet b\u00e9lyeg\u00e9t, a m\u00e1lenkij robotra hurcoltat\u00e1s megtizedelte soraikat, a jogveszt\u00e9s, az anyanyelvi korl\u00e1toz\u00e1s bilincse s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt. Ism\u00e9telten a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let volt az, amely \u00e9letjelt, h\u00edrt adhatott r\u00f3luk, magas m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonala elismer\u00e9st szerzett sz\u00e1mukra. Old\u00f3d\u00e1sr\u00f3l csak \u00e9vtizedek m\u00falt\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk, el\u0151bb a napi sajt\u00f3, a szovjet \u00e9let dics\u0151\u00edt\u00e9s\u00e9t hirdet\u0151 irodalmi alkot\u00e1sok, antol\u00f3gi\u00e1k r\u00e9v\u00e9n. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzetis\u00e9gi magyar irodalom sz\u00fclet\u00e9se\/l\u00e9te az 1967\u20131971 k\u00f6z\u00f6tt, Kov\u00e1cs Vilmos szellemi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u0151 Forr\u00e1s St\u00fadi\u00f3hoz k\u00f6thet\u0151, annak hatalmi betilt\u00e1sa\/felsz\u00e1mol\u00e1sa ut\u00e1n pedig a Balla L\u00e1szl\u00f3, a K\u00e1rp\u00e1ti Igaz Sz\u00f3 f\u0151szerkeszt\u0151je \u00e1ltal l\u00e9trehozott\/ir\u00e1ny\u00edtott mell\u00e9kletek\u00e9nt megjelen\u0151 J\u00f3zsef Attila Irodalmi St\u00fadi\u00f3 k\u00f6r\u00e9 csoportosult k\u00f6lt\u0151k, \u00edr\u00f3k alkot\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n kelt val\u00f3ban \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letre, az ahogy lehet l\u00e9thelyzete \u00e9s parancsa szerint. Kettej\u00fck egy\u00e9ni \u00e9letm\u0171ve jelenti azt a k\u00e9t v\u00e9gpontot, amely a beh\u00f3dol\u00e1s \u00e9s a szembehelyezked\u00e9s k\u00f6zt fesz\u00fclt, az anyanyelven t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megsz\u00f3lal\u00e1s, az ahhoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s, az identit\u00e1s\u0151rz\u00e9s \u00e9s \u00e1pol\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9vel. Tagadhatatlan, hogy ebben az er\u0151t\u00e9rben izmosodott, n\u0151tt fel az az \u00edr\u00f3g\u00e1rda, amely val\u00f3ban egyetemes ig\u00e9ny\u0171, saj\u00e1tos ig\u00e9nyeket kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u00e9s szolg\u00e1l\u00f3 literat\u00far\u00e1t teremtett a K\u00e1rp\u00e1tok alatt, az erd\u00e9lyi Rem\u00e9nyik S\u00e1ndor megfogalmazta \u201eahogy lehet\u201d sorsk\u00e9plete \u00e9s a Kov\u00e1cs Vilmos \u00e1ltal hirdetett \u201eholnap is \u00e9l\u00fcnk\u201d rem\u00e9nysugara k\u00f6zt fesz\u00fclve.<br \/>\n1991 \u2013 K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1n is hat\u00e1rk\u0151. Az ideol\u00f3giai k\u00e9nyszerzubbonyb\u00f3l kiszabadult szellem l\u00e1ngja tal\u00e1n \u00e9pp itt csapott a legmagasabbra. A \u201eharmadik kisebbs\u00e9gi korszak\u201d f\u00e9rfikorba \u00e9rett tehets\u00e9gei, s a mell\u00e9j\u00fck felsorakozott ifjabbak megteremtett\u00e9k az irodalmi \u00e9let infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t, szervezetei \u00e9s kiad\u00f3i h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, s \u201ea hatodik s\u00edp\u201d hangj\u00e1n b\u00e1tran \u00e9s kend\u0151zetlen \u0151szintes\u00e9ggel besz\u00e9ltek\/besz\u00e9lnek a szenved\u00e9s k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1s esztendeir\u0151l, a megmarad\u00e1st szolg\u00e1l\u00f3\/\u00e9ltet\u0151, rem\u00e9nyt kelt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kr\u00f3l \u2013 a t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 dokumentum-irodalomt\u00f3l a sz\u00e9pirodalom sz\u00ednes palett\u00e1j\u00e1t lek\u00e9pez\u0151 alkot\u00e1sokig. Az ezt az id\u0151szakot feldolgoz\u00f3 szerz\u0151p\u00e1ros, a k\u00f6tet h\u00e1rmas id\u0151tagol\u00e1s\u00e1t f\u00f6l\u00fcl\u00edrva, egys\u00e9ges, \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pet rajzol el\u00e9nk, id\u0151ben visszat\u00e9rve a megel\u0151z\u0151 korszakokra is, ami, a szerves \u00e9p\u00edtkez\u00e9s folyamat\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1n t\u00fal, elker\u00fclhetetlen ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sekhez vezet. A gazdags\u00e1g b\u0151s\u00e9ges \u00e1rad\u00e1sa a helyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, szerkeszt\u0151 \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9spolitikus Dupka Gy\u00f6rgy p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t\u00f3l a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia tags\u00e1g\u00e1ig eljut\u00f3 V\u00e1ri F\u00e1bi\u00e1n L\u00e1szl\u00f3ig terjed, sz\u00e1mos alkot\u00f3 \u00e9let\u00fatja, alkot\u00e1sai bemutat\u00e1s\u00e1n t\u00falmen\u0151en, a lexikonok c\u00edmszavai t\u00f6m\u00f6rs\u00e9g\u00e9vel, adatgazdags\u00e1g\u00e1val jelzi, mindenk\u00e9pp \u00e9rdemes odafigyelni r\u00e1juk. (Sajn\u00e1latos t\u00e9ved\u00e9s, hogy Balla D., K\u00e1roly korai hal\u00e1lh\u00edr\u00e9t keltik, j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6tet\u00e9t posztumusz kiadv\u00e1nyk\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, holott a szerz\u0151 ma is \u00e9l \u00e9s alkot.)<br \/>\nA k\u00f6tet irodalomt\u00f6rt\u00e9neti fejezet\u00e9nek szerves tartoz\u00e9ka, \u00e9s az irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e1ltal nagy haszonnal \u00e9rt\u00e9kes\u00edthet\u0151 adal\u00e9ka az irodalomt\u00f6rt\u00e9neti bibliogr\u00e1fia, amely \u2013 a szerkeszt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka szerint \u2013 \u201eaz itt felsorolt munk\u00e1k, el\u0151ad\u00e1s\u2013hivatkoz\u00e1sok nem csup\u00e1n a hivatkozott munk\u00e1kat tartalmazza, hanem a k\u00e9zik\u00f6nyvh\u00f6z felhaszn\u00e1lt, tov\u00e1bb\u00e1 a felmer\u00fcl\u0151 t\u00e9m\u00e1khoz, t\u00e1rgyalt alkot\u00f3khoz aj\u00e1nlott szakirodalmat is\u201d.<br \/>\nEzt eg\u00e9sz\u00edti ki a k\u00e9zik\u00f6nyv szerz\u0151it bemutat\u00f3 \u00e9letrajzi \u00e9s tudom\u00e1nyos munk\u00e1it ismertet\u0151\/bemutat\u00f3 adatt\u00e1r.<\/p>\n<hr>\n<p><strong>II.<\/strong><\/p>\n<p>A k\u00f6tet t\u00f6bb mint fel\u00e9t kitev\u0151 sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyt a k\u00f6tetszerkeszt\u0151 Takar\u00f3 Mih\u00e1ly azoknak aj\u00e1nlja. \u201eakik val\u00f3ban \u00f6sszmagyar kult\u00far\u00e1ban gondolkoznak, vagyis nemzet\u00fcnk kultur\u00e1lis egys\u00e9g\u00e9rt helyre\u00e1ll\u00edtand\u00f3nak tekintik\u201d. Teljes\u00fcl\u2013e az \u00f6sszmagyar bemutat\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9ka?<br \/>\nA k\u00f6tetre jellemz\u0151 szubjektivizmus, t\u00f6redezetts\u00e9g, ar\u00e1nytalans\u00e1g itt m\u00e9g ink\u00e1bb ki\u00fctk\u00f6zik. Nem azt tessz\u00fck sz\u00f3v\u00e1, hogy ki mi\u00e9rt ker\u00fclt be \u00e9s ki mi\u00e9rt maradt ki bel\u0151le, hisz az \u00fajabb kiv\u00e9telezetts\u00e9g vagy kirekeszt\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t hordozn\u00e1\u2026<br \/>\nAz, ami a t\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9szben \u00e9s a sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyben jelen van, mindenk\u00e9pp pozit\u00edv hozad\u00e9ka a k\u00f6tetnek. Aki azonban csak e k\u00f6tetb\u0151l nyer t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st a K\u00e1rp\u00e1t\u2013medence magyar irodalm\u00e1r\u00f3l nemcsak a hivatalos k\u00e1nonb\u00f3l kirekesztett, \u00e1ltala elhallgatott\/f\u00e9lre\u00e9rtelmezett-magyar\u00e1zott ismerethalmazt kap.<br \/>\nAmint becsukjuk a vaskos k\u00f6tetet, k\u00e9rd\u00e9sek halmaza tolul el\u00e9nk.<br \/>\nElgondolkodhatunk azon, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a F\u00fcggel\u00e9kben k\u00f6z\u00f6lt k\u00f6tetr\u00e9szben az anyaorsz\u00e1gi irodalomb\u00f3l csak lez\u00e1rt \u00e9letm\u0171vekb\u0151l szemelget, mi\u00e9rt nem olvashatunk egy sort sem a mai irodalom alkot\u00f3it\u00f3l? Mi igazolja azt az ar\u00e1nytalans\u00e1got, hogy e peri\u00f3dus erd\u00e9lyi vonatkoz\u00e1sai mind\u00f6ssze hat, a felvid\u00e9ki kett\u0151, a d\u00e9lvid\u00e9ki tizen\u00f6t, a k\u00e1rp\u00e1taljai pedig harminck\u00e9t oldalban reprezent\u00e1lt? Elfogadhat\u00f3\u2013e, hogy egy ilyen ig\u00e9nyesnek \u00edg\u00e9rkez\u0151 opus-ban a felvid\u00e9ki irodalom csak v\u00e1zlatk\u00e9nt jelenjen meg, senkit sem siker\u00fclt megnyerni a bemutat\u00e1s\u00e1ra? Ugyan mivel magyar\u00e1zhat\u00f3, mik\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, hogy az erd\u00e9lyi sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny csak a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti irodalmi term\u00e9sb\u0151l v\u00e1logat? Az \u00e9vtizedekig val\u00f3 ismeretlens\u00e9get k\u00edv\u00e1nja k\u00e1rp\u00f3tolni azzal, hogy a k\u00e1rp\u00e1taljai szerz\u0151k m\u0171vei oly t\u00e1g teret kapnak?<br \/>\n<em>\u2026ami a lelt\u00e1rb\u00f3l kimaradt vagy fenn akadt a rost\u00e1n \u2013 \u00edrtam c\u00edmk\u00e9nt soraim elej\u00e9re. Ez\u00fattal is \u2013 mint minden \u00e1tfog\u00f3 irodalomt\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1ban \u2013 valamif\u00e9le lelt\u00e1r k\u00e9sz\u00fcl. A f\u00e9lig tele, f\u00e9lig \u00fcres poh\u00e1r metafora elker\u00fclhetetlen szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zv\u00e9st, \u00e9rtelmezhetj\u00fck e k\u00f6tetet, \u00f6rvendve annak, megk\u00f6sz\u00f6nve azt, ami benne van, \u00e1m sajn\u00e1lva azt, aki\/ami kimaradt. Ami a szerz\u0151g\u00e1rda kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban egyfel\u0151l sokf\u00e9le sz\u00ednt, szeml\u00e9letbeli \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9sbeli gazdags\u00e1got hoz, m\u00e1sfel\u0151l az egys\u00e9ges koncepci\u00f3 \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t csorb\u00edtja.<\/em><\/p>\n<p><em>(*)M\u00e9ry Ratio Kiad\u00f3, 2017<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Aki figyelemmel k\u00f6vette\/k\u00f6veti \u00e9s kedveli a N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 d\u00edjjal kit\u00fcntetett Takar\u00f3 Mih\u00e1ly irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek a Duna telev\u00edzi\u00f3ban l\u00e1that\u00f3, nemzeti szellemben fogant sorozatait \u2013 Magyar klasszikusok \u00faj k\u00f6nt\u00f6sben, Sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt magyar irodalom, Elfeledett nagy magyarok, T\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s irodalom mindenkinek \u2013, \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel fogadta a h\u00edrt: az \u00e1ltala \u00edrott\/szerkesztett, sz\u00e9les szerz\u0151g\u00e1rd\u00e1t felvonultat\u00f3 alkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g egy\u00fcttes \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1val megjelentetett k\u00f6tet megjelen\u00e9s\u00e9t, [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-82282","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82282","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=82282"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82282\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=82282"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=82282"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=82282"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}