{"id":82601,"date":"2019-04-11T02:50:45","date_gmt":"2019-04-11T02:50:45","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=82601"},"modified":"2019-04-11T03:49:38","modified_gmt":"2019-04-11T03:49:38","slug":"jatszani-is-engedd-2019-aprilis-11","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=82601","title":{"rendered":"\u201eJ\u00e1tszani is engedd…\u201d (2019. \u00e1prilis 11.)"},"content":{"rendered":"
\"\"

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (1): A j\u00e1t\u00e9k \u00e1ldozatai \u2013 1903 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Tartalom:<\/strong><\/h2>\n

* Lev\u00e9l a munkat\u00e1rsaknak<\/strong>
\n* J\u00e1t\u00e9k J\u00f3zsef Attil\u00e1val \u2013 szerk. Cseke G\u00e1bor<\/strong>
\n* Elekes Ferenc: T\u00e1vols\u00e1g \u00e9s \u00fcveggoly\u00f3<\/strong>
\n* Csata Ern\u0151: K\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s j\u00e1t\u00e9k<\/strong>
\n* B. Tomos Hajnal: K\u00f6lt\u00e9szetet j\u00e1tszani \u2013 val\u00f3s\u00e1gosan<\/strong>
\n* J\u00f3na D\u00e1vid: Homo ludens<\/strong>
\n* T\u00f3th M\u00f3nika: Szeretem m\u00e1sok j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t olvasni<\/strong>
\n* Demeter M\u00e1ria: Kicsi dolgok\u2026<\/strong>
\n* Sz\u00e9kely-Bencz\u00e9di Endre: Nem babra megy\u2026<\/strong>
\n* Albert-L\u0151rincz M\u00e1rton: D\u00e1riuszi kincs\u00fcnk<\/strong>
\n* Hadnagy J\u00f3zsef: Az id\u0151 pr\u00e9rij\u00e9n<\/strong>
\n* L\u00f6v\u00e9tei L\u00e1z\u00e1r L\u00e1szl\u00f3: Sz\u00e9na a t\u0171kazalban<\/strong>
\n* Para Olga: Engedtem a j\u00e1t\u00e9knak<\/strong>
\n* N\u00e1szta Katalin: Ha nem j\u00e1tszhatn\u00e9k, ember sem lenn\u00e9k<\/strong>
\n* Dem\u00e9ny P\u00e9ter: J\u00e1t\u00e9k = b\u00e1tors\u00e1g<\/strong>
\n* Kom\u00e1n J\u00e1nos: J\u00e1t\u00e9kos vagy komoly tev\u00e9kenys\u00e9g a vers\u00edr\u00e1s?<\/strong>
\n* Krist\u00f3 Tibor: K\u00e9tsoros j\u00e1tszm\u00e1k<\/strong>
\n*Keszthelyi Gy\u00f6rgy: A gyerek, ki bennem \u00e9l<\/strong>
\n* F\u00fczesi Magda: Merre visz az isten \u00fatja?<\/strong>
\n* Ady Andr\u00e1s: A nincsvanr\u00f3l<\/strong>
\n* Somor\u010d\u00edk Szombath Roz\u00e1lia: Az \u00fcveggoly\u00f3<\/strong>
\n*Szuhay-Havas Marianna: J\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsam, az olvas\u00f3<\/strong>
\n*Demeter Attila: Hidd el, az \u00e9let nem komoly\u2026<\/strong>
\n*Kiss Sz\u00e9kely Zolt\u00e1n: Abszurd j\u00e1t\u00e9kaim<\/strong>
\n*Csel\u00e9nyi B\u00e9la: Ford\u00edtva megv\u00e1laszolhat\u00f3bb lenne<\/strong>
\n*Faluv\u00e9gi Anna: Nem k\u00e9s\u0151 j\u00e1tszani<\/strong>
\n*Albert Csilla: A j\u00e1t\u00e9k az (t\u00e9nyleg mindig) gy\u00f6ny\u00f6r\u0171?<\/strong><\/p>\n

Szerkesztette, a k\u00e9panyagot v\u00e1logatta: Cseke G\u00e1bor<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

Mint minden eddigi, k\u00f6lt\u00e9szet napi j\u00e1t\u00e9kunk, ez is egy ban\u00e1lis szerkeszt\u0151i lev\u00e9llel kezd\u0151d\u00f6tt…<\/strong><\/em><\/p>\n

Kedves Bar\u00e1tunk!<\/p>\n

\u00c1prilis 11-e, a Magyar K\u00f6lt\u00e9szet Napja k\u00f6zeledt\u00e9vel a K\u00e1f\u00e9 F\u0151nix \u00fajabb, J\u00f3zsef Attil\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151 aspektus\u00e1t m\u00e9ly\u00edten\u00e9 el vers\u00edr\u00f3 munkat\u00e1rsai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A vizsg\u00e1lt k\u00e9rd\u00e9s: van-e helye a j\u00e1t\u00e9knak a k\u00f6lt\u00e9szetben? J\u00e1t\u00e9kos avagy komoly tev\u00e9kenys\u00e9g a vers\u00edr\u00e1s? Tekinthet\u0151-e j\u00e1t\u00e9knak az a tev\u00e9kenys\u00e9g, amelynek nyom\u00e1n \u2013 igaz, nem kimondottan a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g ok\u00e1n – oly sok ragyog\u00f3 elme szab\u00e1lyosan elpusztult?<\/em> M\u00e9g az a J\u00f3zsef Attila is, akinek \u00e9leteleme volt a j\u00e1t\u00e9k…
\nValamivel a hal\u00e1la el\u0151tt, 1936-ban a Sz\u00e9p Sz\u00f3 egy nyilv\u00e1nos szerkeszt\u0151i \u00fczenet\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta egy n\u00e9vtelen, kellemetlenked\u0151 olvas\u00f3nak:<\/p>\n

\u201eNem \u00e9rtem, hogy mi\u00e9rt volna alacsonyrend\u0171 a j\u00e1t\u00e9k, a gyermekek \u00f6r\u00f6me. \u00c9n boldog pillanataimban gyermeknek \u00e9rzem magamat \u00e9s akkor der\u0171s a sz\u00edvem, ha munk\u00e1mban j\u00e1t\u00e9kot fedezek f\u00f6l. F\u00e9lek a j\u00e1tszani nem tud\u00f3 emberekt\u0151l \u00e9s mindig azon leszek, hogy az emberek j\u00e1t\u00e9kos kedve el ne lankadjon, hogy azok a sz\u0171k\u00f6s \u00e9letf\u00f6lt\u00e9telek, melyek a j\u00e1t\u00e9k kedv\u00e9t \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t szegik, megsz\u0171njenek.\u201d<\/em><\/p>\n

E ny\u00edlt kijelent\u00e9sen t\u00fal, J\u00f3zsef Attila am\u00fagy eg\u00e9sz k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t eljegyezte a j\u00e1t\u00e9k mot\u00edvum\u00e1val. Se szeri, se sz\u00e1ma verseiben azoknak a fordulatoknak, k\u00e9peknek, ig\u00e9knek, amelyek mind egy ir\u00e1nyba \u2013 a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g fel\u00e9 mutatnak. Nem lehet v\u00e9letlen, hogy a freudizmust m\u00e9lyrehat\u00f3an tanulm\u00e1nyoz\u00f3 k\u00f6lt\u0151 Sigmund Freud v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t osztva fogalmazta meg k\u00f6lt\u0151i \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1t. A nagy l\u00e9lekelemz\u0151 ugyanis A k\u00f6lt\u0151 \u00e9s a fant\u00e1ziam\u0171k\u00f6d\u00e9s c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban ekk\u00e9nt v\u00e9lekedett a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l:<\/p>\n

\u201eNem kellene a k\u00f6lt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g els\u0151 nyomait m\u00e1r a gyermekben keresni?\u2026 A gyermek legkedvesebb \u00e9s legelm\u00e9ly\u00fcltebb foglalatoss\u00e1ga a j\u00e1t\u00e9k. Tal\u00e1n azt mondhatjuk: minden j\u00e1tsz\u00f3 gyermek \u00fagy viselkedik, mint egy k\u00f6lt\u0151, amikor saj\u00e1t vil\u00e1got teremt mag\u00e1nak, helyesebben, vil\u00e1g\u00e1nak dolgait \u00faj, neki tetsz\u0151 rendbe sorolja. Helytelen volna azt hinni, hogy ezt a vil\u00e1got nem veszi komolyan; ellenkez\u0151leg, j\u00e1t\u00e9k\u00e1t nagyon is komolyan veszi, nagy mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9rzelmet ford\u00edt r\u00e1. A j\u00e1t\u00e9k ellent\u00e9te nem a komolys\u00e1g, hanem \u2013 a val\u00f3s\u00e1g.\u201d<\/em><\/p>\n

A k\u00f6lt\u00e9szet, term\u00e9szetesen, nem ismeri el a k\u00f6telez\u0151 recepteket, elm\u00e9leteket. Ah\u00e1ny k\u00f6lt\u0151, annyi k\u00f6lt\u0151i \u00fat, v\u00e9lem\u00e9ny. Ennek ellen\u00e9re, vagy tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt, a magyar k\u00f6lt\u00e9szet \u00fcnnep\u00e9nek \u00fcr\u00fcgy\u00e9n megk\u00e9rdezn\u00e9nk: te hogyan viszonyulsz k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s j\u00e1t\u00e9k k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez? Teret engedsz-e k\u00f6lt\u00e9szetedben a j\u00e1t\u00e9knak? Ha igen, milyen m\u00f3don? Ha meg nem, mi\u00e9rt nem?
\nLehet\u0151s\u00e9g szerint, k\u00e9r\u00fcnk, illusztr\u00e1ld is saj\u00e1t p\u00e9ld\u00e1val v\u00e9lem\u00e9nyedet, amelyre legk\u00e9s\u0151bb \u00e1prilis elsej\u00e9ig f\u00f6lt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00e1m\u00edtunk. M\u0171fajilag, terjedelmileg nincs semmilyen megk\u00f6t\u00e9s\u00fcnk. Amennyiben nem szeretn\u00e9l r\u00e9szt venni k\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkben, l\u00e9gy sz\u00edves, jelezd.
\nA v\u00e1laszokb\u00f3l \u00e1prilis 11-\u00e9n \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00f6z\u00f6ln\u00e9nk. K\u00f6sz\u00f6nettel
\n(a K\u00e1f\u00e9 f\u0151nix nev\u00e9ben):<\/p>\n

Cseke G\u00e1bor<\/strong><\/em><\/p>\n

2019. m\u00e1rcius 7.<\/em><\/p>\n

(A be\u00e9rkezett v\u00e1laszokat \u00e9rkez\u00e9s\u00fck sorrendj\u00e9ben adjuk k\u00f6zre)<\/em><\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (2): Egyszer fent, egyszer lent \u2013 1938 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

J\u00e1t\u00e9k J\u00f3zsef Attil\u00e1val<\/strong><\/h2>\n

Bemeleg\u00edt\u00e9sk\u00e9nt egy p\u00e1r \u00e9ves, J\u00f3zsef Attila verseib\u0151l k\u00e9sz\u00fclt j\u00e1t\u00e9kos p\u00e9ldat\u00e1ramat illesztem ide \u2013 rem\u00e9lve, hogy m\u00e9g nem vesz\u00edtette el id\u0151szer\u0171s\u00e9g\u00e9t.<\/em>
\nEgy este, sok-sok \u00e9ve m\u00e1r, nekifogtam, j\u00f3csk\u00e1n cigarettaf\u00fcstbe burkol\u00f3zva, ceruz\u00e1val a kezemben, s \u00fagy b\u00f6ng\u00e9sztem v\u00e9gig a J\u00f3zsef Attila-\u00f6sszest, hogy majd al\u00e1h\u00fazom benne azokat a sorokat, utal\u00e1sokat, amelyek k\u00f6zvetlen kapcsolatban \u00e1llnak a j\u00e1t\u00e9kkal, a j\u00e1tsz\u00e1ssal. Kezdetekt\u0151l elm\u00fal\u00e1sig.<\/em>
\nSok\u00e1ig megtartottam magamnak a j\u00e1t\u00e9knak is beill\u0151 keresg\u00e9l\u00e9s eredm\u00e9ny\u00e9t. Kihaszn\u00e1lva az alkalmat, most \u00fajra el\u0151veszem…<\/em><\/p>\n

(A sorrend a Sz\u00e9pirodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3 1955-\u00f6s kiad\u00e1s\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6veti. – CsG)<\/em><\/p>\n

1922<\/strong><\/p>\n

… nekem ny\u00edlik minden berek
\n\u2013 a v\u00e9rem j\u00e1t\u00e9kos gyerek \u2013
\ns a Nap el\u00e9m hajol
\n\u00e9s r\u00e1m kacag, milyen ravasz
\n\u2013 \u00f3, pompa, sz\u00edn, \u00f3, d\u00fas Tavasz!
\ncsak M\u00e1rta nincs sehol.
\n(Tavaszi \u00e9nek)<\/em><\/p>\n

Dalol a mad\u00e1rsereg,
\nhogy az erd\u0151 zeng bel\u00e9,
\nmaszatos parasztgyerek
\ninal a foly\u00f3 fel\u00e9.<\/p>\n

A nap is s\u00fct melegen,
\nt\u00fczes\u00edti a leget,
\nnem is l\u00e1tni az egen
\npici keskeny felleget.<\/p>\n

A parasztgyerek hev\u00fcl,
\na foly\u00f3parton led\u00fcl,
\nhomokon gurul tov\u00e1bb,<\/p>\n

kavicsot fog, j\u00f3 lapost,
\na foly\u00f3ba dobja most,
\ns f\u00fcty\u00f6r\u00e9szve \u00e1ll od\u00e1bb.
\n(Perc)<\/em><\/p>\n

Ha nem gy\u00f6t\u00f6rsz, \u00e9n meggy\u00f6t\u00f6rlek,
\ncsak sz\u00e9p j\u00e1t\u00e9k vagy, \u00f6sszet\u00f6rlek,
\nf\u00e9ny\u00e9t veszem nagy, sz\u00e9p szemednek
\n\u2013 \u00d3 nem tudom. Nagyon szeretlek.
\n(Szerelmes vers)<\/em><\/p>\n

1923<\/strong><\/p>\n

Piros labd\u00e1mat f\u00f6l-f\u00f6lhajig\u00e1lom,
\nmost n\u00e9ked j\u00e1tszom, neked egyed\u00fcl.
\n\u00c1ltal a halk, mosolyos viol\u00e1kon
\nsz\u00e9ps\u00e9ged krist\u00e1lyablak\u00e1n bel\u00fcl,
\n\u00f3, n\u00e9zd a labd\u00e1t, \u00e1lom-\u00e9gbe sz\u00e1ll\u00f3n…<\/p>\n

———————————————-<\/p>\n

Mert istene leszel b\u00e1r b\u00e1natomnak,
\nborba vetem sebesre mart sz\u00edvem:
\nragadja vad foly\u00f3ja t\u00e9pett labd\u00e1m,
\nm\u00edg s\u00edrok, j\u00e1t\u00e9kot s szemet siratv\u00e1n.
\n(Tavaszi labdaj\u00e1t\u00e9k)<\/em><\/p>\n

Ti boldogtalanok, nem egyed\u00fcl vagytok,
\nel\u0151ttetek egy ember ment el,
\ns ut\u00e1natok is j\u00f6n egy ember.
\nN\u00e9zzetek apr\u00f3 unok\u00e1itokra:
\nboldog \u00f6r\u00f6mmel \u00e9lik a fog\u00f3csk\u00e1t…
\n(Tan\u00edt\u00e1sok)<\/em><\/p>\n

1924<\/strong><\/p>\n

Van egy sz\u00ednh\u00e1z, v\u00e9gtelen \u00e9s mibenn\u00fcnk lakik,
\nvil\u00e1gtalan angyalaink j\u00e1tszogatnak itt,
\nnyugtalanok, szerep\u00fck egy megfojtott ima.
\n\u00c9s a dr\u00e1ma mindig mindig csak trag\u00e9dia.
\n(Minden rend\u0171 emberi dolgokhoz)<\/em><\/p>\n

S pocsoly\u00e1kba \u00e1rkolt b\u00fas arcomba
\nb\u00edrn\u00e1l-e n\u00e9zni, ha \u00e9n is belel\u00e1tn\u00e9k?…
\n\u00d3 asszonyom, te balga, te bolond,
\nj\u00e1tsz\u00f3t-j\u00e1tsz\u00f3, ostoba, semmi j\u00e1t\u00e9k!
\n(M\u00e9rt hagyt\u00e1l el, hogyha k\u00edv\u00e1nsz)<\/em><\/p>\n

Hogyha goly\u00f3znak a gyerekek,
\naz isten k\u00f6zt\u00fck ott t\u00e9nfereg.
\nS ha egy a szem\u00e9t nagyra nyitja,
\ngoly\u00f3j\u00e1t \u0151 lyukba gur\u00edtja.
\n(Isten)<\/em><\/p>\n

1926<\/strong><\/p>\n

A dombon k\u00e9t gyerek tornyot rakott magosra
\na sz\u00e9p, puha s\u00e1rb\u00f3l,
\n\u00f6sszedugt\u00e1k a homlokukat, n\u00e9zt\u00e9k, fej\u00fck k\u00f6z\u00f6tt
\nelny\u00falva j\u00f6tt f\u00f6l a nap…
\n(A csapat)<\/em><\/p>\n

Csod\u00e1lkoz\u00f3 bogarak k\u00f6zt l\u00e9pkedek b\u00e1tran,
\nha felh\u0151 voln\u00e9k, sz\u00e1razs\u00e1gban j\u00e1rn\u00e9k csak erre,
\nelker\u00fcln\u00e9m a kir\u00e1ndul\u00f3kat, \u00f6sszeszedik \u0151k a pap\u00edrt,
\nnehogy j\u00f6v\u0151re es\u0151 legyen,
\nviseltes ruh\u00e1juk al\u00f3l forr\u00f3 test\u00fck felesel a siet\u0151 ny\u00e1rral,
\nh\u00e9tnapraval\u00f3t j\u00e1tszadoznak \u00e9s egy bujtat\u00f3 lombr\u00f3l
\nfeled\u00e9keny mad\u00e1r figyeli
\naz \u00f6r\u00f6m\u00fcket.
\n(Csod\u00e1lkoz\u00f3 bogarak k\u00f6zt)<\/em><\/p>\n

H\u0151s derekunk hint\u00e1z\u00e1sa, karunk, farunk
\nhull\u00e1mz\u00e1sa,
\nmint harmatos, magas f\u0171ben t\u00edz-h\u00fasz k\u00f6v\u00e9r,
\nv\u00edg gyerek
\nsivalkodva, meztelen\u00fcl, ha rak\u00e1son hempereg.
\nHa az urunk megj\u00f6n este, mosd\u00f3v\u00edzzel, vacsor\u00e1val, cs\u00f3kkal v\u00e1rjuk,
\ningerked\u00fcnk, j\u00e1tszadozunk, csics\u00edtjuk, ha bajjal van…
\n(Fiatal asszonyok \u00e9neke)<\/em><\/p>\n

Akinek kit\u00e1rt a szob\u00e1ja,
\nahhoz a vil\u00e1g \u00edgy szalad be
\n\u00e9s mint pap\u00e1hoz a gyerek,
\nmikor \u00faj ruh\u00e1t kapott
\ns abban is szabad karik\u00e1zni.
\n(A t\u00e1vol \u00faj s \u00faj egeket sz\u00f3r)<\/em><\/p>\n

1928<\/strong><\/p>\n

\u00c9nekelj\u00fcnk \u2013
\nhaja ha!
\nB\u00f6mb\u00f6l\u0151dj\u00fcnk \u2013
\nb\u00f6m-b\u00f6m-b\u00f6m!
\nSusogjunk, hogy
\nsususu \u2013
\n\u00fcss egyet a
\nh\u00e1tamba!
\n(Dalocska)<\/em><\/p>\n

\u00d3h sz\u00edv! nyugodj! Vad bor\u00f3ka hegy\u00e9n
\nszerelem sz\u00f3lal, incseleg fel\u00e9m,
\npirkad\u00f3 mad\u00e1r, karcsu, koron\u00e1s,
\nde \u00e1ttetsz\u0151, mint minden l\u00e1tom\u00e1s.
\n(Oh sz\u00edv! Nyugodj!)<\/em><\/p>\n

Egyszer, ha nem veszi \u00e9szre,
\nn\u00e9zzetek arc\u00e1ba hosszan,
\nmag\u00e1nos f\u00e9rfiak gondolt\u00e1k ki,
\namikor \u00e9n m\u00e9g futballoztam.
\n(Simon Jol\u00e1n)<\/em><\/p>\n

Kit\u00e1rt ajt\u00f3mon szell\u0151 j\u00f6n be,
\nszagl\u00e1sz, vigyorog diadallal
\ns mint rozsvet\u00e9sben kisgyerek,
\n\u00e9lesen r\u00fagkap\u00e1l hajamban.
\n\u00c1lmomban kazalr\u00f3l gurultunk,
\nr\u00f3zs\u00e1mmal bukfencet vetettem,
\nt\u00f3t\u00e1gast \u00e1lln\u00e9k most is \u00e9n,
\nde m\u00e1r munk\u00e1ba kell sietnem.
\n(Reggeli)<\/em><\/p>\n

1929<\/strong><\/p>\n

J\u00e9zus, kinek sz\u00e1ll\u00e1sa s\u00e1rga irka,
\nhever\u0151 pap\u00edrbarmok k\u00f6zt \u00f6r\u00fcl
\ns a t\u0171z f\u00e9ny\u00e9n\u00e9l a j\u00e1mborak mintha
\nugr\u00e1ndozn\u00e1nak a j\u00e1szol k\u00f6r\u00fcl.
\n(Betlehem)<\/em><\/p>\n

1930<\/strong><\/p>\n

Szeleket, melyek \u00fari passzi\u00f3b\u00f3l
\na begy\u0171jt\u00f6tt kis sz\u00e9n\u00e1t sz\u00e9tszedik
\ns a s\u00fcllyedt falun f\u00f6lkapj\u00e1k a h\u00f3b\u00f3l…
\n(Ady eml\u00e9kezete)<\/em><\/p>\n

Aranyos lap\u00e1ly, g\u00f3lyah\u00edr,
\n\u00e1raml\u00f3 k\u00f6nny\u0171s\u00e9g\u0171 r\u00e9t.
\nEz\u00fcst der\u0171vel r\u00e1z a ny\u00edr
\negy szell\u0151csk\u00e9t \u00e9s leng az \u00e9g.
\n(Ny\u00e1r)<\/em><\/p>\n

Mint gyerek a p\u00e1nc\u00e9los bogarat,
\nk\u00e9t ujjal megfogtam h\u00f3na alatt,
\nim\u00edgy morogv\u00e1n: Ez h\u00e1t a vihar!…
\nS kap\u00e1l\u00f3dzott kis vill\u00e1maival.
\n(T\u0171n\u0151d\u0151 \/ Vihar)<\/em><\/p>\n

Ez mind csak j\u00e1t\u00e9k. Ceruz\u00e1val \u00edrom,
\nurakt\u00f3l kapott p\u00e9nzen vett pap\u00edron.
\nM\u00e9g nem g\u00e9pfegyver-z\u00fcm-z\u00fcm e bet\u0171.
\nV\u00e1j, mint a nyomor, cs\u00edp, mint a tet\u0171.
\n(T\u0171n\u0151d\u0151 \/ \u00cdr\u00e1sjel)<\/em><\/p>\n

1932<\/strong><\/p>\n

Tanya, \u2013 k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte k\u00f6rbe
\nfordul e t\u00e1j. A t\u00e9l k\u00f6rme
\noldal\u00e1r\u00f3l egy keveset
\nrepesztgeti m\u00e9g a meszet;
\nelj\u00e1tszik.
\n(Holt vid\u00e9k)<\/em><\/p>\n

1933<\/strong><\/p>\n

\u00c9n is \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lok csal\u00e1s
\nn\u00e9lk\u00fcl sz\u00e9tn\u00e9zni k\u00f6nnyed\u00e9n.
\nEz\u00fcst\u00f6s fejszesuhan\u00e1s
\nj\u00e1tszik a ny\u00e1rfa level\u00e9n.
\n(Rem\u00e9nytelen\u00fcl \/ Lassan, t\u0171n\u0151dve)<\/em><\/p>\n

fiunk ucc\u00e1n, \u00fcveg alatt
\nn\u00e9zi csak \u00e9p\u00edt\u0151kock\u00e1j\u00e1t,
\ns ha l\u00e1nyunk babaruh\u00e1csk\u00e1j\u00e1t
\nk\u00e9ri \u2013 hisz sz\u00f6vetet sz\u00f6v\u00fcnk \u2013
\n\u00f6sszeszor\u00edtja puha sz\u00e1j\u00e1t…
\n(B\u00e9rmunk\u00e1s ballada)<\/em><\/p>\n

1934<\/strong><\/p>\n

Az id\u0151 semmit j\u00e1tszik,
\nlangy t\u00f3csa most, meg\u00e1llt.
\nHogy elleng, abb\u00f3l l\u00e1tszik,
\nhogy remeg a vir\u00e1g.
\n(Ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1n)<\/em><\/p>\n

A gyermek irt\u00f3zatt\u00f3l nyirkos \u2013
\nha adja, mi\u00e9rt veszi el?
\nA le\u00e1ny hideg, mint a gyilkos.
\nAz udvaron vak \u00e9nekel.<\/p>\n

\u00cdgy j\u00e1tszik egy f\u00e9l\u00f3ra hosszat,
\nn\u00e9m\u00e1n \u00e9s mosolytalanul.
\nMikor egy szomsz\u00e9d n\u0151 kopogtat,
\nmegrezzen, m\u00e9gis v\u00e1laszul<\/p>\n

l\u00e1gyan sz\u00f3l ki a hasad\u00e9kon:
\n\u201eT\u00e1n most kap szeg\u00e9nyke fogat!”
\nAzt\u00e1n az alk\u00f3vba \u00fcl s v\u00e9kony
\nt\u00edz kis ujj\u00e1val j\u00e1tszogat.<\/p>\n

——————————————-<\/p>\n

De nyomja nagy mag\u00e1nya itt benn,
\nk\u00edn l\u00f6ki \u2013 j\u00e1tssz\u00e9k odakint.
\nIsm\u00e9t f\u00f6ls\u00edr a gyermek s minden
\nel\u00f6lr\u0151l kezd\u0151dik megint.
\n(Iszonyat)<\/em><\/p>\n

1935<\/strong><\/p>\n

\u00c1m lehet, b\u0171n\u00f6m gyermekes
\n\u00e9s egy\u00fcgy\u0171 nagyon.
\nAkkor a vil\u00e1g kicsi lesz
\ns \u00e9n j\u00e1tszani hagyom.
\n(A b\u0171n)<\/em><\/p>\n

1936<\/strong><\/p>\n

B\u00fasulsz-e, Pista?… A t\u00e9pett es\u0151ben
\nsz\u00e9l verg\u0151dik, mint h\u00e1l\u00f3ban a hal…
\nB\u00fasulsz-e, mondd? \u00c9s j\u00e1tszol-e mer\u0151en
\naz ucc\u00e1k lucskos csill\u00e1maival?
\n(Harag)<\/em><\/p>\n

Szund\u00edt a labda, meg a s\u00edp,
\naz erd\u0151, a kir\u00e1ndul\u00e1s,
\na j\u00f3 cukor is aluszik…
\n(Altat\u00f3)<\/em><\/p>\n

A Duna csak folyt. \u00c9s mint a term\u00e9keny,
\nm\u00e1sra gondol\u00f3 any\u00e1nak \u00f6l\u00e9n
\na kisgyermek, \u00fagy j\u00e1tszadoztak sz\u00e9pen
\n\u00e9s nevetg\u00e9ltek a habok fel\u00e9m.
\n(A Dun\u00e1n\u00e1l)<\/em><\/p>\n

Z\u00fag m\u00e1r az \u0151sz, gy\u0171lik \u00e9s kavarog,
\nfeh\u00e9r habokba szaggatja a z\u00f6ldet.
\nFog\u00f3csk\u00e1znak az apr\u00f3 viharok,
\naz ablakban a legyek megd\u00f6g\u00f6lnek.
\n(Balatonsz\u00e1rsz\u00f3)<\/em><\/p>\n

Nincsen helyem
\n\u00edgy, \u00e9l\u0151k k\u00f6zt. Z\u00fag a fejem,
\ngondom s f\u00e1jdalmam kicifr\u00e1zva:<\/p>\n

mint a gyerek
\nkez\u00e9ben a cs\u00f6rg\u0151 csereg
\nha mag\u00e1ra hagyottan r\u00e1zza.
\n(Nagyon f\u00e1j)<\/em><\/p>\n

Z\u00f6ld naps\u00fct\u00e9s hint\u00e1lt a tenger l\u00e1gy, habos viz\u00e9n,
\nmeztelen\u00fcl, v\u00edgan, nagy messzi be\u00fasztam biz \u00e9n…
\n(Z\u00f6ld naps\u00fct\u00e9s hint\u00e1lt)<\/em><\/p>\n

Kiben zokogva bolyong heves h\u0171s\u00e9g,
\nazt mondj\u00e1k, hogy az szeret.
\n\u00d3h h\u00edvj \u00f6ledbe, k\u00f6nnyes egyszer\u0171s\u00e9g!
\nCsup\u00e1n j\u00e1tszom \u00e9n veled.
\n(Azt mondj\u00e1k)<\/em><\/p>\n

Asszony ha j\u00e1tszott velem hitegetve:
\nhittem igaz\u00e1n \u2013 hadd teljen a kedve!
\nSik\u00e1ltam haj\u00f3t, r\u00e1ntottam az amp\u00e1t.
\nOkos urak k\u00f6zt j\u00e1tszottam a bamb\u00e1t.
\n(K\u00e9sz a lelt\u00e1r)<\/em><\/p>\n

J\u00f6jj el, szabads\u00e1g! Te sz\u00fclj nekem rendet,
\nj\u00f3 sz\u00f3val oktasd, j\u00e1tszani is engedd
\nsz\u00e9p, komoly fiadat!
\n(Leveg\u0151t!)<\/em><\/p>\n

1937<\/strong><\/p>\n

Majd a kiontott v\u00e9rt\u00f3csa fak\u00f3 lesz
\ns mosolyra fakaszt mind, ami ma b\u00e1nt,
\nmajd j\u00e1tszunk b\u00e9k\u00e9s \u00e1llatok gyan\u00e1nt
\n\u00e9s eml\u00e9kezni s meghalni is j\u00f3 lesz.
\n(Majd eml\u00e9kezni j\u00f3 lesz)<\/em><\/p>\n

\u00dagy kellesz nekem, Fl\u00f3ra, mint falun
\nvillanyf\u00e9ny, k\u0151h\u00e1z, iskol\u00e1k, kutak;
\nmint gyermekeknek j\u00e1t\u00e9k, oltalom…
\n(Fl\u00f3ra \/ M\u00e1r k\u00e9t milli\u00e1rd)<\/em><\/p>\n

\u00c9n, akit f\u00f6ltasz\u00edt a l\u00f3,
\ns a porb\u00f3l \u00e9ppen hogy kil\u00e1tszom,
\nnem ember sz\u00edv\u00e9be val\u00f3
\nnagy k\u00ednok k\u00e9seivel j\u00e1tszom
\n(Bukj f\u00f6l az \u00e1rb\u00f3l)<\/em><\/p>\n

Gyors eml\u00e9k-poj\u00e1c\u00e1k
\nforgatnak meg \u00e9bren
\ns alva \u00fajra j\u00e1tssz\u00e1k,
\nmily bolondul \u00e9ltem.
\n(Sz\u00e1radok, t\u00f6r\u0151d\u00f6m…)<\/em><\/p>\n

\u00c9s tudom, mint a kisgyerek,
\ncsak az boldog, ki j\u00e1tszhat.
\n\u00c9n sok j\u00e1t\u00e9kot ismerek,
\nhisz a val\u00f3s\u00e1g elpereg
\n\u00e9s megmarad a l\u00e1tszat.
\n(K\u00f6nny\u0171, feh\u00e9r ruh\u00e1ban)<\/em><\/p>\n

Egy kis j\u00e1t\u00e9kot \u00e9n is \u00e9rdemeln\u00e9k \u2013
\nlibbenjetek el\u0151 ti gy\u00f6nge pill\u00e9k!<\/p>\n

Eml\u00e9kek, kicsi \u00f3lomkaton\u00e1k,
\nkik\u00e9rt annyira s\u00f3v\u00e1rogtam \u00e9n
\ns akiknek egyengettem szurony\u00e1t \u2013
\nt\u00f6r\u00f6k\u00f6k, b\u00farok, gy\u0171ljetek k\u00f6r\u00e9m!
\nKis \u00e1gy\u00fak, ti is \u00e1lljatok f\u00f6l rendben!
\nNeh\u00e9z a sz\u00edvem. V\u00e9djetek meg engem!
\n(K\u00f6nny\u0171 eml\u00e9kek…)<\/em><\/p>\n

\u00c9n \u00e1llat voln\u00e9k \u00e9s sz\u00e9gyentelen,
\nn\u00e9lk\u00fcletek, ki j\u00e1tszotok velem \u2013
\nK\u00f6ztetek lettem bolond, \u00e9n a v\u00e9ges.
\nEmber vagyok, \u00edgy vagyok nevets\u00e9ges.
\n(Le vagyok gy\u0151zve…)<\/em><\/p>\n

\u00cdgy \u00e9ltem s voltam \u00e9n hi\u00e1ba,
\nmeg\u00e1llap\u00edthatom magam.
\nBolondot j\u00e1tszottak velem
\ns m\u00e1r hal\u00e1lom is hasztalan.
\n(\u00cdme, h\u00e1t megleltem haz\u00e1mat…)<\/em><\/p>\n

T\u00f6red\u00e9kek, v\u00e1zlatok, verscs\u00edr\u00e1k<\/strong><\/p>\n

Ny\u00e1ri k\u00f6nny\u0171 szell\u0151k,
\nl\u00e1nyok k\u00f6zt sz\u00f6kell\u0151k,
\nszokny\u00e1kat libbent\u0151k<\/p>\n

j\u00e1tsztok a bokorban,
\nszalmasz\u00e1llal porban
\nboldog gyermekkorban
\n(Ny\u00e1ri, k\u00f6nny\u0171 szell\u0151k)<\/em><\/p>\n

H\u00e9t\u00e9rt \u2013 magamat k\u00e9rdem \u2013
\nadsz-e hatot?
\nJ\u00e1tszom. Az\u00e9 az \u00e9rdem,
\nki j\u00e1tszhatott.
\n(H\u00e9t\u00e9rt…)<\/em><\/p>\n

Vil\u00e1gokat igazgatok:
\n\u00fcveggoly\u00f3kkal j\u00e1tszom.
\nNem szeretnek a gazdagok:
\n\u00e1rva gyereknek l\u00e1tszom.
\n(Vil\u00e1gokat igazgatok)<\/em><\/p>\n

\u00c9n azt akarom, b\u00e1r ostob\u00e1nak l\u00e1tszik
\na v\u00e1gy, mely elm\u00e9m kock\u00e1ival j\u00e1tszik,
\nhogy \u00fagy szeressen az eg\u00e9sz vil\u00e1g
\nt\u00e9ged s engem, mint anya kisfi\u00e1t…
\n(\u00c9n azt akarom…)<\/em><\/p>\n

Fl\u00f3ra, csin\u00e1ljunk gyereket,
\nhadd vessen cig\u00e1nykereket
\nmert \u00e9n neh\u00e9z vagyok m\u00e1r…
\n(Fl\u00f3ra, csin\u00e1ljunk gyereket…)<\/em><\/p>\n

\u00c9n nem vagyok te, \u00e9n nem csup\u00e1n l\u00e1tszom,
\n\u00e9n j\u00e1tszom.<\/p>\n

——————————————————<\/p>\n

Vassal csorb\u00edtott csontv\u00e1z leletek
\nmutatj\u00e1k, hogy itt miv\u00e9 lehetek,
\nha mellemre kit\u0171zn\u00e9m jeletek, \u2013
\ncsirkefog\u00f3k! Nem j\u00e1tszom veletek!
\n(A v\u00e1s\u00e1rt\u00e9ren)<\/em><\/p>\n

R\u00f6gt\u00f6nz\u00e9sek, r\u00edmj\u00e1t\u00e9kok<\/strong><\/p>\n

\u00c9va
\nvigy\u00e1zz, magadat nagyon
\nel ne takard az eszeddel,
\nj\u00e1tszd, ami vagy \u2013 ne t\u00falozz
\nmegl\u00e1sd megkeres
\n\u00c1d\u00e1m.
\n(\u00c9va vigy\u00e1zz…)<\/em><\/p>\n

Megsz\u00fclett\u00e9l l\u00e1bbal, k\u00e9zzel,
\nt\u00e1virati r\u00f6vids\u00e9ggel.
\nSzlemmet szoktak \u00edgy csin\u00e1lni:
\nnem tudtak kilicit\u00e1lni.
\nTe sem gy\u0151zted j\u00f3sz\u00edvvel \u2013 mi? \u2013
\na mam\u00e1nak kibicelni.
\nUntad a sok link bemond\u00e1st,
\npikk helyett a k\u00e1r\u00f3bont\u00e1st.
\nS f\u00f6lvis\u00edt\u00e1l, mint a b\u00edbic:
\n\u201eNem leszek itt tov\u00e1bb kibic!”
\nMam\u00e1d, kis r\u00f6nonsszal \u00e9lve,
\n\u00edgy \u00fct\u00f6tt egy robbert ny\u00e9lbe.
\n(Egy \u00faj hon\u0151rh\u00f6z! \u2013 egy j\u00f3l siker\u00fclt j\u00e1tszma eml\u00e9k\u00e9re)<\/em><\/p>\n

Nem bizonygatok, nem k\u00f6vetkeztetek semmit. Csak t\u00f6prengve figyelem, hogy J\u00f3zsef Attila j\u00e1t\u00e9k\u00e9hs\u00e9ge mik\u00e9nt v\u00e1lik egyre k\u00e9ts\u00e9gbeesettebb\u00e9 \u00e9s hangosabb\u00e1, ahogyan \u00e9lete a v\u00e9gzetes \u00e9vsz\u00e1mhoz k\u00f6zeledik. A d\u00e1tumhoz, amely ut\u00e1n m\u00e1r minden megfoghatatlan, ill\u00f3 j\u00e1t\u00e9k…<\/em><\/p>\n

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Cseke G\u00e1bor<\/strong><\/em><\/p>\n

(Megjelent a megsz\u0171nt Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3 Sz\u00ednk\u00e9p-mell\u00e9klet\u00e9ben, 2005. m\u00e1rcius 26-\u00e1n)<\/em><\/p>\n

\n

Elekes Ferenc: T\u00e1vols\u00e1g \u00e9s \u00fcveggoly\u00f3<\/strong><\/h2>\n

Egy napon azt mondta nekem Amerika, ha k\u00edv\u00e1ncsi vagyok r\u00e1, h\u00fasz doll\u00e1r\u00e9rt minden porcik\u00e1j\u00e1t megmutatja.
\nVettem h\u00e1t h\u00fasz doll\u00e1r\u00e9rt egy utaz\u00e1si pap\u00edrt \u00e9s f\u00f6l\u00fcltem a legels\u0151 t\u00e1vols\u00e1gi buszra.
\nVid\u00e1m, francia fiatalember \u00fclt mellettem a buszon, n\u00e9zt\u00fck a t\u00e1jat, s besz\u00e9lgett\u00fcnk, err\u0151l-arr\u00f3l. K\u00e9rdezte, hov\u00e1 megyek, mondtam, mehetek ak\u00e1rmerre, van egy pap\u00edrom, azzal mehetek, amerre akarok. P\u00e9ld\u00e1ul most egy kit\u00e9r\u0151t is tehetn\u00e9nk Color\u00e1d\u00f3ba, sz\u00e9p az a t\u00e1j, ha van ideje, j\u00f6jj\u00f6n velem, s besz\u00e9lgess\u00fcnk err\u0151l-arr\u00f3l. Azt felelte, neki fontos dolgai vannak, v\u00e1rj\u00e1k \u0151t a gyarmaton.
\n– H\u00e1t vannak m\u00e9g gyarmatok?- k\u00e9rdeztem csod\u00e1lkozva.
\n– Persze, hogy vannak, igaz, m\u00e1r nem hivatalosan, de az\u00e9rt vannak. Nekem francia gyarmatom van, mert ugye, francia vagyok.
\n– \u00c9s ha szabad k\u00e9rdeznem, hogyan szerezte azt a gyarmatot?- k\u00e9rdeztem k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal.
\n– Nem \u00e9n szereztem, hanem az \u0151seim, k\u00f6nnyed\u00e9n, mondhatni, j\u00e1tszadozva, sz\u00ednes \u00fcveggoly\u00f3kkal. Csak az a baj, hogy ez a gyarmat messze van a haz\u00e1mt\u00f3l, nagy a t\u00e1vols\u00e1g.
\nEkkor \u00e9s ott has\u00edtott bel\u00e9m J\u00f3zsef Attila verse, az Altat\u00f3. \u00c9s ment vel\u00fcnk a busz, hallgattam, \u00e9s csak azt mondtam magamban: \u201eA t\u00e1vols\u00e1got, mint \u00fcveggoly\u00f3t, megkapod.\u201d
\nA mi kis Bal\u00e1zsunkr\u00f3l most csak annyit tudunk, nem lett bel\u0151le sem t\u0171zolt\u00f3, sem katona, gyarmatot sem szerzett, de a t\u00e1vols\u00e1got az\u00e9rt megkapta. 1956 ut\u00e1n Kanad\u00e1ba ker\u00fclt, villanyszerel\u0151k\u00e9nt dolgozott. Gyakran j\u00e1rt haza Magyarorsz\u00e1gra, utolj\u00e1ra 1996-ban, pont h\u00fasv\u00e9tkor.
\nGell\u00e9r Bal\u00e1zs k\u00e9t h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb, kanadai otthon\u00e1ban halt meg, a r\u00f3la \u00edrt Altat\u00f3 eredeti k\u00e9zirat\u00e1t Gell\u00e9r Zsuzsa j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l az Irodalmi M\u00fazeum \u0151rzi, az ut\u00f3kornak.
\nMost \u00e9pp \u00e9n vagyok az ut\u00f3kor, aki t\u00e1vols\u00e1ggal s \u00fcveggoly\u00f3kkal j\u00e1tszadozom\u2026<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (3): Gy\u00ed lovacsk\u00e1m \u2013 1910 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Csata Ern\u0151: K\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s j\u00e1t\u00e9k<\/strong><\/h2>\n

A k\u00f6lt\u00e9szet egy v\u00e9gtelen \u00e9s kimer\u00edthetetlen j\u00e1t\u00e9k a gondolatokkal, az \u00e9rzelmekkel, a mondatokba f\u0171zhet\u0151 szavakkal, ami J\u00f3zsef Attil\u00e1n\u00e1l er\u0151teljesen megjelenik nagyon sok vers\u00e9ben, p\u00e9ld\u00e1ul ebben a r\u00f6vidben is:<\/p>\n

K\u00e9t hexameter<\/strong><\/p>\n

M\u00e9rt legyek \u00e9n tisztess\u00e9ges? Kiter\u00edtenek \u00fagyis!
\nM\u00e9rt ne legyek tisztess\u00e9ges! Kiter\u00edtenek \u00fagyis.
\n(1936)<\/p>\n

K\u00e9t egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151 mondat, de mindkett\u0151 hexameter, ez\u00e9rt a ford\u00edt\u00e1sa nem \u00e9ppen j\u00e1t\u00e9k:<\/p>\n

Doi hexametri<\/strong><\/p>\n

Spune-mi, eu de ce a\u0219 fi cinstit? De moarte tot nu scap!
\nSpune-mi, eu de ce n-a\u0219 fi cinstit! De moarte tot nu scap.
\n(2019)<\/p>\n

Traducere de Csata Ern\u0151<\/em><\/p>\n

Saj\u00e1t k\u00f6lt\u00e9szetemben lehet j\u00e1t\u00e9k a m\u00falt eml\u00e9kekb\u0151l val\u00f3 kirak\u00e1sa, olyan j\u00e1t\u00e9koknak k\u00e9pzelve a t\u00e1rgyi eml\u00e9keket, amelyekb\u0151l \u00f6sszerakhat\u00f3 lehetne egy gyerekkor, de amelyek m\u00e9gis hi\u00e1nyoznak megfoghat\u00f3 elemekk\u00e9nt, ez\u00e9rt csup\u00e1n mint gondolatdarabok maradtak meg:<\/p>\n

Gyermekkorom<\/strong><\/p>\n

Erekly\u00e9m, ha volna, k\u00f6ly\u00f6ktincs,
\nkapunkon teny\u00e9rbe simul\u00f3 kilincs,
\n\u00e9rinthettem, d\u00edszes kincs,
\nmegz\u00f6rgetn\u00e9m, de m\u00e1r nincs.<\/p>\n

Hajtincsem is volt, galambb\u00fagos kapunkon nagy, teny\u00e9rbe simul\u00f3, kov\u00e1csolt kilincs is, de sajnos m\u00e1ra ezek mind a m\u00falt\u00e9, ak\u00e1rcsak a gyermekkorom, csak ez a j\u00e1t\u00e9kos n\u00e9gy sor maradt bel\u0151l\u00fck.
\nA szavakkal lehet j\u00e1tszani, mint a leg\u00f3kkal: \u00f6sszetenni, sz\u00e9tv\u00e1lasztani, mindig m\u00e1s-m\u00e1s \u00e9rtelmet fejezni ki vel\u00fck:<\/p>\n

Dalom<\/strong><\/p>\n

Ifj\u00fakor,
\nkis forradalom,
\nfolytonosan
\nforr a dalom,
\nazut\u00e1n
\na lakodalom,
\nbe\u0151r\u00f6l
\na sokadalom,
\nm\u00e1ra nem
\nj\u00f3 t\u00e1rs a dalom,
\nd\u00fadoljad
\na r\u00e9gi dalom,
\nha kivet
\na t\u00e1rsadalom,
\nmarad majd
\nt\u00e1rsad, a lom.<\/p>\n

A k\u00f6lt\u00e9szetben m\u00e9g a legnemesebb \u00e9rzelem is megjelenhet egy tengerparti j\u00e1t\u00e9kk\u00e9nt, ahol a homokba karcolt n\u00e9v reggelre a ring\u00f3 hull\u00e1mok karjaiba vesz \u00e9s az \u00e9rzelmek egym\u00e1ssal j\u00e1tszanak:<\/p>\n

Tengerparton<\/strong><\/p>\n

Nesztelen l\u00e9ptedr\u0151l
\npirkadat zizzen,
\nf\u00fcrdik a szerelem
\na hajnali csendben.
\nSir\u00e1lyok dala,
\nszir\u00e9n muzsika
\ncs\u00e1b\u00edt, b\u0171v\u00f6l\u0151 lesz,
\nhomokba karcolt neved,
\nring\u00f3 hull\u00e1mok
\nkarjaiba vesz.
\n\u00c1lmosan \u00e9bred,
\nm\u00e9g simogat a v\u00e1gy,
\nsuttog a hajnal:
\nne menj el!
\nDe, sz\u00edvemb\u0151l
\naz ap\u00e1llyal,
\nifj\u00fa \u00e9veim
\n\u00fasznak el.<\/p>\n

M\u00e1sik nagy j\u00e1t\u00e9kos k\u00f6lt\u0151nk Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151, akinek az Akarsz-e j\u00e1tszani c\u00edm\u0171 vers\u00e9re v\u00e1laszoltam a XXI. sz\u00e1zadb\u00f3l, amikor az emberek elkezdtek egyre vesz\u00e9lyesebb j\u00e1t\u00e9kokat kital\u00e1lni \u00e9s alkalmazni egym\u00e1ssal szemben. Term\u00e9szetesen ma senki sem szeretne Csernobil, Fukusima vagy ezekn\u00e9l is vesz\u00e9lyesebb j\u00e1t\u00e9kokat j\u00e1tszani, sem az ezekb\u0151l lehull\u00f3 porban hemperegni \u00f6nfeledtem, mint \u00e1rtatlan kisgyerek a homokoz\u00f3ban.<\/p>\n

J\u00e1t\u00e9kban<\/strong>
\n\u2026 Kosztol\u00e1nyival<\/strong><\/p>\n

J\u00e1tszani, j\u00e1tszani szeretn\u00e9k,
\nha \u00fagyis j\u00e1t\u00e9k az \u00e9let,
\nde akkor mire j\u00f3 a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9let?
\n\u00c9n sz\u00ednekkel j\u00e1tszottam mindig,
\nlez\u00e1rva apr\u00f3 tintatart\u00f3kba,
\nsz\u00e9p\u00edr\u00e1s \u00f3r\u00e1kon gy\u00f6ngybet\u0171kkel \u00edrtam
\n\u00e9s kr\u00e9taporral mindent telesz\u00f3rtam.
\nHi\u00e1ba tanultam, hogy a feh\u00e9rb\u0151l
\nt\u00f6rik a sziv\u00e1rv\u00e1ny s minden \u00e1rnyalat
\ncsak rezg\u00e9ssz\u00e1m, egy tal\u00e1ny,
\n\u00e9letemre \u2013 e nagy f\u00fczetre \u2013
\nmindig esett egy folt,
\nhi\u00e1ba akartam vonatot, haj\u00f3t,
\naj\u00e1nd\u00e9kot s mindenf\u00e9le j\u00f3t.
\nBorb\u00f3l, v\u00edzb\u0151l m\u00e9rt\u00e9kkel
\nt\u00f6lteni nem szeretn\u00e9k,
\nmert ez m\u00e1r a val\u00f3s\u00e1g
\n\u00edze lenne \u00e9s nem j\u00e1t\u00e9k.
\nNem szeretn\u00e9k m\u00e9g
\nj\u00e1tszani atomreaktorokban
\nrobban\u00e1st, sem felsz\u00e1ll\u00f3
\nsz\u00ednes p\u00e1rag\u0151zt,
\nnem szeretn\u00e9k \u00edgy
\n\u00e9lni, \u00e9lni mind\u00f6r\u00f6kk\u00f6n,
\nsug\u00e1rz\u00f3 vir\u00e1gok k\u00f6zt
\nfek\u00fcdni lenn a f\u00f6ld\u00f6n,
\nrettegve, fuldokolva
\na hal\u00e1losan sz\u00ednes
\nradioakt\u00edv porban.<\/p>\n

N\u00e9ha komoly dolgokkal is j\u00e1tszunk, enyh\u00edtend\u0151 az ebb\u0151l, esetleg r\u00e1nk es\u0151, k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket, mint az al\u00e1bbi haikukban:<\/p>\n

Vesek\u0151<\/strong>
\nHa ves\u00e9be l\u00e1tsz,
\nr\u00e9g nyugszik ott egy kavics.
\nB\u00e9ke por\u00e1ra!<\/p>\n

vagy<\/p>\n

\u00d6regkor<\/strong>
\nHegy m\u00f6g\u00e9 b\u00fajt el
\na Nap. A t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9snek
\n\u00edgy befellegzett.<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9k, a humor, a vid\u00e1ms\u00e1g az \u00e9let velej\u00e1r\u00f3i, n\u00e9lk\u00fcl\u00fck lehet, de mindig szomor\u00faan \u00e9lni nem \u00e9rdemes.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (4): J\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsak \u2013 1922 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

B. Tomos Hajnal: K\u00f6lt\u00e9szetet j\u00e1tszani \u2013 val\u00f3s\u00e1gosan<\/strong><\/h2>\n

Ha azt vessz\u00fck alapul, hogy a k\u00f6lt\u0151 \u201evil\u00e1g\u00e1nak dolgait, \u00faj, neki tetsz\u0151 rendbe sorolja\u201d(Freud) \u00e9s ez nem mindig t\u00fckr\u00f6z egy szemmel l\u00e1that\u00f3 val\u00f3s\u00e1got, akkor a k\u00f6lt\u00e9szet val\u00f3ban hasonl\u00edt a gyermek j\u00e1t\u00e9k\u00e1hoz. Ez ut\u00f3bbi, a rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 kock\u00e1kb\u00f3l gyakorlatilag v\u00e9gtelen alakzat\u00fa \u00e9s szerkezet\u0171 \u201e\u00e9p\u00edtm\u00e9nyt\u201d eszkab\u00e1lhat \u00f6ssze \u00e9s azt val\u00f3s\u00e1gosnak tekinti. A k\u00f6lt\u0151 sz\u00f3kincs\u00e9nek elemeib\u0151l, a szavakb\u00f3l \u201e\u00e9p\u00edtkezik\u201d, s b\u00e1r saj\u00e1t vil\u00e1g\u00e1t, l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t vet\u00edti ki m\u0171v\u00e9ben, nem csup\u00e1n a maga sz\u00f3rakoztat\u00e1s\u00e1ra alkot. Minden le\u00edrt mondattal embert\u00e1rsainak \u00fczen \u00e9s minden \u00e1tadott sz\u00f3\u00e9rt felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llal. Ez a j\u00e1t\u00e9k m\u00e1r hal\u00e1losan komoly, mert a l\u00e1tsz\u00f3lagos j\u00e1t\u00e9kszerek is \u2013 gyakor\u00edt\u00f3 ig\u00e9k, tr\u00e9f\u00e1s fordulatok, alliter\u00e1ci\u00f3k, ellent\u00e9tes k\u00e9pek stb.- a k\u00f6lt\u0151 mondand\u00f3j\u00e1t, vagy egy bizonyos hangulat megteremt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k. Ebb\u0151l \u00fagy vonn\u00e1m le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy EZT a j\u00e1t\u00e9kot (a k\u00f6lt\u0151\u00e9t) nem lehet AZZAL a j\u00e1t\u00e9kkal (a gyermek\u00e9vel, a klasszikus \u00e9rtelemben vett j\u00e1t\u00e9kkal) egyenl\u0151v\u00e9 tenni. Hajlan\u00e9k a Freud \u00e1ltal le\u00edrt meghat\u00e1roz\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba \u2013 \u201eA j\u00e1t\u00e9k ellent\u00e9te nem a komolys\u00e1g, hanem \u2013 a val\u00f3s\u00e1g\u201d, de ez is kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre szorul. \u00dagy \u00e9rzem, a mai vers\u00edr\u00f3nak mindh\u00e1rmat \u00f6ssze kellene egyeztetnie : \u00fagy j\u00e1tszani k\u00f6lt\u00e9szetet, hogy a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l se rugaszkodjon el t\u00fals\u00e1gosan. Egy\u00e9bk\u00e9nt ki \u00e9rten\u00e9 meg \u00fczenet\u00e9t, v\u00e9gs\u0151 soron, kinek \u00edrn\u00e1 verseit?
\nSzem\u00e9ly szerint nem mondhatn\u00e1m, hogy vannak kimondottan j\u00e1t\u00e9kos verseim. A n\u00e9ha \u201ebevetett\u201d tr\u00e9f\u00e1s-gunyoros kifejez\u00e9sek, j\u00e1t\u00e9kos r\u00edmek vagy alliter\u00e1ci\u00f3k is legt\u00f6bbsz\u00f6r komor aspektusokat \u2013 a mai t\u00e1rsadalom vissz\u00e1ss\u00e1gait, a sz\u00fcrke h\u00e9tk\u00f6znapok monot\u00f3ni\u00e1j\u00e1t, a kisember tehetetlens\u00e9g\u00e9t \u2013 hivatottak \u00e9rz\u00e9keltetni. Al\u00e1bb ezekb\u0151l k\u00edn\u00e1lok \u00edzel\u00edt\u0151t:<\/p>\n

Helyzetjelent\u00e9s<\/strong><\/p>\n

R\u00e1 kell j\u00f6nn\u00f6m, hogy a f\u00f6ld\u00f6n
\nEmber f\u00f6l\u00f6tt Tegnap d\u00f6nt\u00f6tt.
\nZajlik persze sorsa rendbe\u2019,
\nCsak a szeme kicsit ferde.
\nMert a sokon n\u00e9ha tarol,
\nSosem el\u00e9g, folyton markol,
\nS b\u00e1r a m\u00e1snap \u00e9pk\u00e9zl\u00e1b,
\nGy\u0171l rajta a szarkal\u00e1b.
\nMost, mikor az agy is mos
\nS az ingatlan sem holtbiztos,
\nR\u00e9gi lyukas tariszny\u00e1b\u00f3l
\nVel\u0151 folyik potroh\u00e1b\u00f3l
\n\u00c9s ha ritk\u00e1n len\u00e9z az \u00dar,
\nSzita lyukj\u00e1n gl\u00f3ri\u00e1t f\u00faj.<\/p>\n

Homo electronicus<\/strong><\/p>\n

A konyha m\u00e1r csak portya-t\u00e9r,
\nf\u00e9mes gombok k\u00f6zt oszlik
\na zs\u00fafolt k\u00e9tszern\u00e9gy \u2013
\npizza legyen el\u0151bb
\nvagy online-men\u00fc,
\ndagaszt\u00f3g\u00e9p l\u00e1mp\u00e1ja villan,
\nakarva-akaratlan
\nk\u00e9pek sora illan,
\nmint utcapor arcomon,
\nnapok h\u00edre
\ngy\u0171lik fel valahol,
\ns mindennek ostora az
\n\u201e\u00fcl\u00f6k a t\u0171k\u00f6n\u201d
\nperceim porci\u00f3zom
\na billenty\u0171k\u00f6n,
\npersze nem tudom,
\nhov\u00e1 surran k\u00f6zben
\na f\u00fcrge l\u00e9t-atom
\n\u00e9s nem l\u00e1thatom,
\nhogy programom
\nv\u00e9g\u00e9t jelzi
\negy pislog\u00f3 csillag-gomb.<\/p>\n

Receptre<\/strong><\/p>\n

Bemondj\u00e1k az id\u0151t
\n\u00e9s az id\u0151j\u00e1r\u00e1st,
\nmerr\u0151l f\u00faj a sz\u00e9l,
\nhol van frontvonul\u00e1s,
\nmennyit nyom
\naz orrod hossza,
\nhogyan szeretsz
\negy \u00e9v m\u00falva.<\/p>\n

Nem kell olvasnod
\na csillagos \u00e9gb\u0151l,
\nmindent megtudhatsz
\na karossz\u00e9kb\u0151l.<\/p>\n

Receptre kapsz
\nnyarat-telet
\ns bajod is csak
\nakkor lehet,
\nha befogott orral
\nmindezt lenyeled.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (5): Robinson \u2013 1938 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

J\u00f3na D\u00e1vid: Homo ludens<\/strong><\/h2>\n

Ne fintorogd, ez nem csak j\u00e1t\u00e9k,
\nsz\u00e9pen \u00edvelt r\u00edmpar\u00e1d\u00e9k,
\na leg\u0151szint\u00e9bb aj\u00e1nd\u00e9k,
\nmit adhatok Neked…<\/p>\n

Ezekkel a sorokkal ind\u00edtottam anno a K\u00eds\u00e9rletezik az \u00e9let\u00f6szt\u00f6n c\u00edm\u0171 versk\u00f6tetemet. \u201eA klasszikus eszt\u00e9tikai gondolkod\u00e1sban f\u0151leg Schiller hangs\u00falyozta a j\u00e1t\u00e9k jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t (Levelek az ember eszt\u00e9tikai nevel\u00e9s\u00e9r\u0151l). A j\u00e1t\u00e9k\u00f6szt\u00f6nt \u00fagy hat\u00e1rozza meg, mint ami a passz\u00edv anyag- \u00e9s az akt\u00edv forma\u00f6szt\u00f6n k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll, s amely \u00f6sszek\u00f6ti az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9get \u00e9s az \u00e9szt, a term\u00e9szetet \u00e9s a szabads\u00e1got.\u201d Schillern\u00e9l a j\u00e1t\u00e9k a szabads\u00e1g legfels\u0151bb foka, egyfajta elrugaszkod\u00e1s. \u201eKant \u00e9s Schiller egyar\u00e1nt azt hangs\u00falyozza, hogy a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g jellemz\u0151je a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 szabad j\u00e1t\u00e9ka.\u201d A k\u00e9pzelet, a fant\u00e1zia pedig az \u00e9rtelem j\u00e1t\u00e9ka, a korl\u00e1tait\u00f3l val\u00f3 megszabadul\u00e1sa, l\u00e9nyeg\u00e9ben az emberi mivolt szebbik oldala. Ahogy Buddha mondta, hogy \u201eaz elme messzire k\u00f3borolhat testetlen\u00fcl\u201d. Az elme a legszuperebb j\u00e1tsz\u00f3teret hozza l\u00e9tre, \u00f6nmag\u00e1t teremti meg.<\/p>\n

Teh\u00e1t az alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g: k\u00e9pzelet \u2013 j\u00e1t\u00e9k \u2013 szabads\u00e1g, ehhez j\u00f6n a \u201ecsomagol\u00e1s\u201d st\u00edlus- \u00e9s ar\u00e1ny\u00e9rz\u00e9k, forma \u00e9s tartalom \u00f6sszhangja, id\u0151z\u00edt\u00e9s (dramaturgia), sz\u00e9p\u00e9rz\u00e9k. A j\u00e1t\u00e9k az \u00e9let pr\u00f3b\u00e1ja, felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s. Lev Tolsztoj \u00edrja, hogy \u201esemmiben sem nyilv\u00e1nul meg olyan vil\u00e1gosan az emberek jelleme, mint a j\u00e1t\u00e9kban\u201d. A j\u00e1t\u00e9kban elj\u00e1tszunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha; felvesz\u00fcnk karaktereket, megtanulunk nyerni \u00e9s vesz\u00edteni. Belehelyezked\u00fcnk (szerepj\u00e1t\u00e9k), kipr\u00f3b\u00e1ljuk magunkat, k\u00eds\u00e9rletez\u00fcnk. Ilyen az, amikor \u00edrunk, fest\u00fcnk, sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1st hozunk l\u00e9tre. A j\u00e1t\u00e9k a kutat\u00e1s legjobb m\u00f3dja \u2013 \u00edrja Albert Einstein.<\/p>\n

Zal\u00e1n Tibor \u00edrta, hogy j\u00e1tszani annyi, mint felf\u00fcggeszteni az \u00e9let mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t felett\u00fcnk. Hankiss Elem\u00e9r tan\u00e1rom azt mondta, hogy \u201eid\u0151nk\u00e9nt ki kell ugranunk a kauzalit\u00e1s b\u00f6rt\u00f6n\u00e9b\u0151l, mely szigor\u00faan meghat\u00e1rozza mindennapi \u00e9let\u00fcnket. \u00c9s a j\u00e1t\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 teszi, an\u00e9lk\u00fcl, hogy t\u00fal sokat kock\u00e1ztatn\u00e1nk.\u201d Val\u00f3j\u00e1ban l\u00e9trehozunk egy p\u00e1rhuzamos univerzumot, saj\u00e1t vagy \u00e1tvett szab\u00e1lyok, keretek mellett. Ma tal\u00e1n az a baj, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e1ltal gener\u00e1lt, szimul\u00e1ci\u00f3s j\u00e1t\u00e9k sokkal val\u00f3s\u00e1gosabb, mint az \u00e9let, s\u0171r\u00edtett \u00e9s sz\u00ednes, izgalmas \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos, mag\u00e1ba szippant, nem enged, s hamar ez a vil\u00e1g v\u00e1lik a komfortz\u00f3n\u00e1v\u00e1.<\/p>\n

Kosztol\u00e1nyi nagyszer\u0171, sokak \u00e1ltal ismert vers\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsat keres, mert a j\u00e1t\u00e9k interakci\u00f3, egy\u00fctt-\u00e9lm\u00e9ny. Csuk\u00e1s Istv\u00e1n \u00edrta le, hogy \u201enem tudok ann\u00e1l szomor\u00fabb \u00e9s mag\u00e1nyosabb dolgot elk\u00e9pzelni, mint mikor egy gyerek \u00fcl a k\u00e9perny\u0151 el\u0151tt, \u00e9s egyed\u00fcl j\u00e1tszik. J\u00e1tszani legal\u00e1bb ketten kell, de ink\u00e1bb t\u00edzen, h\u00faszan, mert a k\u00f6z\u00f6s j\u00e1t\u00e9k a legnagyobb dolog az \u00e9letben.\u201d<\/p>\n

Az alkot\u00f3 ember j\u00e1tszik a szavakkal (humor, ir\u00f3nia), gondolatokkal, mert l\u00e9tre akar hozni valami \u00fajat, eredetit, m\u00e1st. Mert k\u00e9pes arra, hogy l\u00e9trehozzon. Az alkot\u00e1sban teljesedik ki, ezen kereszt\u00fcl \u00e9rti meg a vil\u00e1got, vagy legal\u00e1bb \u00f6nmag\u00e1t.<\/p>\n

Az eredetileg feltett k\u00e9rd\u00e9sre l\u00e1tensen m\u00e1r ott volt a v\u00e1laszom: a j\u00e1t\u00e9kot l\u00e9nyegi elemnek tartom, ha az alkot\u00f3 embert, ez esetben \u00f6nmagam hat\u00e1rozom meg. L\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk olyan s\u00edkj\u00e1nak tartom, ami id\u0151nk\u00e9nt ellen\u00e1ll az emberis\u00e9g sz\u00e1momra \u00e9rtelmetlennek \u00e9s v\u00e1llalhatatlannak \u00edt\u00e9lt jelenl\u00e9t\u00e9nek.<\/p>\n

Csak \u00e1llok a parton \u2013 J\u00f3na D\u00e1vid<\/strong><\/p>\n

Csak \u00e1llok a parton, csak \u00e1llok a csendben,
\nh\u00f6mp\u00f6lyg\u0151 v\u00edzben fodroz a m\u00falt,
\nt\u00fck\u00f6rk\u00e9pem \u00e1ll velem szemben,
\na val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l megszabadult.<\/p>\n

Jelezni pr\u00f3b\u00e1l, besz\u00e9lni hozz\u00e1m,
\nhogy f\u00e9lelmeimre v\u00e1lasz a hit,
\nfelsejlik n\u00e9h\u00e1ny eml\u00e9k-foszl\u00e1ny,
\nmagamban \u00e9rzem darabjait.<\/p>\n

Furcsa kis j\u00e1t\u00e9k, igaz \u00e9s d\u00f6lyf\u00f6s,
\nfelkavart elme, vet\u00edt, ha kell,
\n\u00edgy lesz a foly\u00f3n folyami g\u0151z\u00f6s
\na polcon tartott haj\u00f3modell.<\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl \u201eNem az\u00e9rt felejt\u00fcnk el j\u00e1tszani, mert meg\u00f6regsz\u00fcnk, hanem att\u00f3l \u00f6regsz\u00fcnk meg, hogy elfelejt\u00fcnk j\u00e1tszani.\u201d George Bernard Shaw<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (6): Mese\u00f3ra \u2013 1938 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

T\u00f3th M\u00f3nika: Szeretem m\u00e1sok j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t olvasni<\/strong><\/h2>\n

1.
\nTe hogyan viszonyulsz a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s j\u00e1t\u00e9k viszony\u00e1hoz?<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g t\u00f6bb k\u00f6lt\u0151nk saj\u00e1tja: Csokonainak, Dsid\u00e1nak, Szil\u00e1gyi Domokosnak, Kov\u00e1cs Andr\u00e1s Ferencnek \u00e9s sorolhatn\u00e1m m\u00e9g tov\u00e1bb…
\nA k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s j\u00e1t\u00e9k \u00f6sszekapcsol\u00f3dik sz\u00e9pen nagyjaink k\u00f6lt\u0151i m\u0171veiben.
\nSzeretem m\u00e1sok j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t olvasni.
\nCsak egy Kosztol\u00e1nyi-sort mondjak, milyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171:<\/p>\n

”Akarsz-e j\u00e1tszani k\u00edgy\u00f3t, madarat,
\nhossz\u00fa utaz\u00e1st, vonatot, haj\u00f3t,
\nkar\u00e1csonyt, \u00e1lmot, mindenf\u00e9le j\u00f3t? ”<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g szerintem elengedhetetlen kell\u00e9ke a k\u00f6lt\u00e9szetnek, csak az alkot\u00f3kon \u00e1ll vagy bukik, hogy haszn\u00e1lj\u00e1k-e vagy sem.<\/p>\n

2.
\nTeret engedsz-e k\u00f6lt\u00e9szetedben a j\u00e1t\u00e9knak?
\nHa igen, mily m\u00f3don ?
\nHa meg nem, mi\u00e9rt nem?<\/p>\n

Sajnos, nem engedek teret a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gnak k\u00f6lt\u00e9szetemben, pedig sokszor \u00e9rzem, hogy a v\u00e1ltoztat\u00e1sra sz\u00fcks\u00e9gem lenne.
\nK\u00e9s\u0151re \u00e9r\u0151 t\u00edpus vagyok, ki tudja, mikor fogok v\u00e1ltoztatni, sz\u00e1momra is rejt\u00e9ly.
\nPesszimista alkat vagyok, komors\u00e1g, ridegs\u00e9g, elidegened\u00e9s a mindennapi kenyerem.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (7): Sereglet \u2013 1929 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Demeter M\u00e1ria: Kicsi dolgok\u2026<\/strong><\/h2>\n

Hogyan viszonyulok \u00e9n a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s j\u00e1t\u00e9k k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez ?
\nJ\u00e1tszani…<\/p>\n

„\u00d6r\u00f6kk\u00f6n f\u00e1jdalmas az ember,
\n\u00f6r\u00f6kk\u00f6n kicsik a dolgok.”
\n(J\u00f3zsef A.)<\/p>\n

Kicsi dolgok, gyermek kez\u00e9be val\u00f3k \u2013<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9kra val\u00f3 hajlam a l\u00e9lek m\u00e9ly, \u0151si megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, mely a gyermekekben \u00e9s k\u00f6lt\u0151kben nagyon elevenen \u00e9l. J\u00e1tszani lehet \u00f6r\u00f6mmel \u00e9s szomor\u00faan, szel\u00edden \u00e9s puszt\u00edt\u00f3n.<\/p>\n

Kincs\u0151 unok\u00e1m, m\u00e9g \u00f3vod\u00e1s kor\u00e1ban (most 14 \u00e9ves) kor\u00e1n kelt, k\u00f6veket szedett \u00f6ssze, azokat t\u00f6rte, a kicsi darabk\u00e1kat felrakta az ablakp\u00e1rk\u00e1nyra \u00e9s n\u00e9zte, hogyan csillognak a reggeli ver\u0151f\u00e9nyben. \u2013 Mami, \u00e9n k\u0151t\u00f6r\u0151 leszek, hogy kincset tal\u00e1ljak \u2013 mondta \u00f6r\u00f6mt\u0151l sug\u00e1rz\u00f3, ragyog\u00f3 szemekkel… Gyakran jut eszembe ez, amikor a szavakat teszem egym\u00e1s mell\u00e9, t\u00f6r\u00f6m a mondatot. J\u00e1t\u00e9k ez is. A var\u00e1zssz\u00f3 keres\u00e9se.
\nFiatalon \u00e1lmaim voltak, most eml\u00e9keim \u00e9s a mindennapi apr\u00f3s\u00e1gok. Azokkal j\u00e1tszom.
\nH\u00fasz \u00e9vesen nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 Akarsz-e j\u00e1tszani c. verse, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban versekben kerestem a l\u00e9nyeges dolgokat. Mintha a kezdett\u0151l, a kisgyerekkort\u00f3l csermelyk\u00e9nt elindult \u00e9rz\u00e9s foly\u00f3v\u00e1 n\u0151tt volna. Ez a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e1rad\u00e1sa, nemcsak a gyerek j\u00e1t\u00e9ka mindennel, m\u00e9g a hal\u00e1llal is.
\nAz \u0151szinte, \u00e1rtatlan, tiszta sz\u00edv\u00fc j\u00e1t\u00e9k nem azonos a sz\u00f3rakoz\u00e1ssal. A bens\u0151nkben vibr\u00e1l. Ebben a f\u00e9szekben j\u00f3l \u00e9rzi mag\u00e1t a k\u00f6lt\u00e9szet.<\/p>\n

A j\u00e1t\u00e9k ellent\u00e9te a val\u00f3s\u00e1g?<\/p>\n

„Valamikor volt a tett,
\nabb\u00f3l lett a gy\u00fcl\u00f6let,
\nebb\u0151l pedig szeretet,
\ns a vil\u00e1gnak v\u00e9ge lett.”
\n(J\u00f3zsef A.)<\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1g t\u00f6bb mint a k\u00f6rnyezet, a t\u00e1rsadalmi viszonyok, \u00f6r\u00f6meink, f\u00e1jdalmaink. Valamilyen sz\u00fcntelen v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s \u00e9sszel felfoghatatlan egys\u00e9g, az evil\u00e1gi \u00e9s f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali egy\u00fcttl\u00e9te, amit csak a zsenik \u00e9rz\u00e9kelnek, az istenemberek, akik saj\u00e1t vil\u00e1got teremtenek.<\/p>\n

„Menj, sz\u00f3l a mad\u00e1r, gyermekhad van a lomb m\u00e9ly\u00e9n,
\nHev\u00fclten b\u00fajk\u00e1lnak, bensej\u00fck kacag\u00e1s.
\nMenj, menj, sz\u00f3l a mad\u00e1r, t\u00fal sok val\u00f3t
\nNem b\u00edr el az emberi fajta.
\nM\u00falt id\u0151 \u00e9s j\u00f6v\u0151 id\u0151,
\nAmi lehetett volna \u00e9s ami lett
\nEgy c\u00e9lra t\u00f6r, s az mindig jelen van.”
\n(T. S. Eliot: Burnt Norton)<\/p>\n

…A k\u00f6lt\u00e9szet ideje sz\u00e1momra a hajnal \u00e9s a naplemente. K\u00f6z\u00e9j\u00fck ter\u00edtem \u2013kezdet \u00e9s v\u00e9g k\u00f6z\u00e9 \u2013 sz\u00ednes sz\u0151nyegem, v\u00e9gtelen hossz\u00fa napom. Egyszer \u00f6ssze\u00e9rnek. A v\u00e9g\u00e9n. Amikor az \u00fat nagyon sz\u0171k\u00fcl, m\u00e1r csak v\u00e9kony sz\u00e1l, mint p\u00f3kfon\u00e1l.
\nJ\u00f3 ellenni a k\u00e9pzelet vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9s gondolatokkal j\u00e1tszani.<\/p>\n

Sivatag a m\u00falt?
\nHol n\u0151 az id\u0151
\nhomokhalomba –
\nRagyog\u00f3 feh\u00e9r ingben
\neml\u00e9kez\u00e9s h\u00faz l\u00e1gyan,
\nmegyek kiny\u00falva hosszan
\nmint \u00e1rny\u00e9k, es\u0151t v\u00e1gy\u00f3n,
\nlelkem sziv\u00e1rv\u00e1ny\u00e1t
\ntal\u00e1n megl\u00e1thatom.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (8): Kard ki kard! \u2013 1966 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Sz\u00e9kely-Bencz\u00e9di Endre: Nem babra megy…<\/strong><\/h2>\n

(Van-e helye a j\u00e1t\u00e9knak a k\u00f6lt\u00e9szetben?)<\/em>
\nNyugodt l\u00e9lekkel jelenthetem ki: IGEN!
\nMagamr\u00f3l biztosan tudom, de most \u201ea j\u00e1t\u00e9k nem babra megy.\u201d A gyermek a maga szab\u00e1lyai szerint j\u00e1tszik, ha nem akarj\u00e1k a nagyok minden\u00e1ron \u201esz\u00f3fogad\u00e1sra\u201d nevelni.
\nFegyelem kell. A feln\u0151tteknek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, de az a gyermekkori tapasztalatok, a k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l ellesett mint\u00e1k talaj\u00e1ban kell gy\u00f6keret n\u00f6vesszen\u2026
\nSzerencs\u00e9s, \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyekben gazdag, szeret\u0151 szabads\u00e1ggal meg\u00e1ldott gyermekkorom volt. Falun voltam gyermek. (V\u00e1rosba most sem k\u00edv\u00e1nkozom.) A bet\u0171k, a k\u00f6nyvek vil\u00e1ga \u00faj t\u00e1vlatokat nyitott. A legszebb aj\u00e1nd\u00e9k a k\u00f6nyv volt, amit az Angyal hozott. Az biztos, hogy sem k\u00f6lt\u0151, sem \u00edr\u00f3 nem akartam lenni (ink\u00e1bb traktorista, mert f\u00f6ldk\u00f6zelibb volt!)…
\nAmikor verset kezdtem \u00edrni, az is csak j\u00e1t\u00e9k volt, valamif\u00e9le gy\u00f3gy\u00edr a szigor\u00fa \u201ecsendben marad\u00e1s\u201d ellen. Ilyenkor a \u201et\u00e9ma\u201d k\u00f6zelebb volt hozz\u00e1m, mint k\u00e9s\u0151bb, amikor m\u00e1r feln\u0151tt\u00e9 kellett v\u00e1lni.<\/p>\n

(Teret engedek-e k\u00f6lt\u00e9szetemben a j\u00e1t\u00e9knak?)<\/em>
\nIgen! Volt \u00fagy, hogy egy id\u0151re letagl\u00f3zott az irodalom \u201efels\u0151bb emeleteir\u0151l\u201d \u00e9rkez\u0151 \u00edt\u00e9let: amit \u00edrok, abban t\u00fals\u00e1gosan sok a parlagi, f\u00f6ldk\u00f6zeli, az \u201eutc\u00e1n l\u00e1tott b\u00e1rmi\u201d.
\nAki k\u00f6nyvespolcok k\u00f6z\u00f6tt n\u0151tt fel, annak val\u00f3ban nehez\u00e9re esik meg\u00e9rteni a verseim \u00fczenet\u00e9t.
\nA verseimbe bevitt j\u00e1t\u00e9k viszont folytat\u00f3dik. Szerintem a magyar nyelv a vil\u00e1g legj\u00e1t\u00e9kosabb nyelve. Szavaink v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1val pontosan kifejezhet\u0151ek a komoly gondolatok is j\u00e1t\u00e9kosan. (We\u00f6res S\u00e1ndor, J\u00f3zsef Attila, K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor \u00e9s m\u00e1sok\u2026)
\nFoglalkoz\u00e1som: matematik\u00e1t tan\u00edtani. Ebb\u0151l \u00e9lt\u00fcnk. A vers\u00edr\u00e1s amolyan szabadid\u0151s \u201ej\u00e1t\u00e9k\u201d-nak sz\u00e1m\u00edtott, de egyre komolyabb\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s \u00e9rtelmet adott \u00e9letem jobbik fel\u00e9nek.
\nNem tudom, ki hogyan hordozza mag\u00e1ban a gyermekkor\u00e1t, de azt tudom, hogy amikor sorra \u00e9rkeztek az unok\u00e1k, vel\u00fck \u00e9ltem \u00e1t \u00fajra a gyermekkoromat; \u00edgy sz\u00fclettek a gyermekversek teljesen szabadon, felr\u00fagva minden elemezhet\u0151 verstani szab\u00e1lyt. (K\u00f6tetben: Sz\u00edvmeleg ujjak arcomon).<\/p>\n

(Ah\u00e1ny k\u00f6lt\u0151, annyi k\u00f6lt\u0151i \u00fat…)<\/em>
\nIgaz. Van aki megel\u00e9gszik azzal, amelyiken elindult, van aki magasabbra t\u00f6r. Szeretem a magam \u00fatj\u00e1t j\u00e1rni, m\u00e9g akkor is, ha ez az \u00fat a fi\u00f3kba vezet. A hivatalosan KOMOLY k\u00f6lt\u00e9szet nehezen fogadja el a \u201ekomolytalannak\u201d tartott j\u00e1t\u00e9koss\u00e1got. Ezt elfogadom, de n\u00e9ha sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1.
\n\u00c1rny\u00e9kban is \u00e9rezheti j\u00f3l mag\u00e1t az ember, ha csak a r\u00e9seken \u00e1t s\u00fct is r\u00e1 a Nap.<\/p>\n

N\u00e9zz\u00e9tek a k\u00f6lt\u0151 szem\u00e9t<\/strong><\/em><\/h3>\n

K\u00f6lt\u0151 sz\u00fcletett<\/strong><\/p>\n

ha f\u00f6ld \u00e9s v\u00edz
\nkeresett
\negym\u00e1sban mened\u00e9ket<\/p>\n

s szerelm\u00fckre hozott
\n\u00e1ld\u00e1st a t\u0171z<\/p>\n

*
\nSzerzette gondjait<\/strong><\/p>\n

e f\u00f6ldre a k\u00f6lt\u0151<\/p>\n

telve csonttal a b\u0151re
\nmint c\u00e9ljavesztett t\u00f6ml\u0151<\/p>\n

v\u00e1ll\u00e1n m\u00e9g l\u00f6ty\u00f6g
\naz ember\u00f6lt\u0151<\/p>\n

nem itathat szomjast
\nse borral se v\u00e9rrel<\/p>\n

szerelme elsz\u00e1llt
\negy denev\u00e9rrel<\/p>\n

\u00e1lmodik nappal
\nhogy \u00e9ber legyen \u00e9jjel<\/p>\n

csillagra akaszt majd
\nha ideje elj\u00f6tt<\/p>\n

egy m\u00e1sra szabott
\ns\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrke \u00f6lt\u00f6nyt<\/p>\n

kifekszik a h\u00f3ra
\nmint az \u00e1rny\u00e9k<\/p>\n

nyitott szem\u00e9re
\nhold kacsint:<\/p>\n

lehet hogy l\u00e1t m\u00e9g<\/p>\n

*
\nNem csemeg\u00e9zett<\/strong><\/p>\n

egy t\u00e1lb\u00f3l prib\u00e9kkel
\nsem m\u00e9zet
\nsem csereszny\u00e9t<\/p>\n

csak ajk\u00e1r\u00f3l nyalogatott
\nkev\u00e9ske v\u00e9rt<\/p>\n

ha a nagy\u00farral szemben\u00e9zett
\n\u00e9s nem l\u00e1tott semmi f\u00e9nyt<\/p>\n

nem hazudhatta
\nnappall\u00e1 az \u00e9jszak\u00e1t<\/p>\n

b\u00e1r gy\u00f6ny\u00f6rt m\u00e1r
\natt\u00f3l sem rem\u00e9lt<\/p>\n

csak h\u00fcvelykje b\u00fajt el\u0151
\na mutat\u00f3 m\u00f6g\u00fcl<\/p>\n

s az \u00e9hs\u00e9get kellett
\nviselni ember\u00fcl<\/p>\n

*
\nH\u00e1ttal \u00e1llt<\/strong><\/p>\n

Nem vizelt
\nszembe a sz\u00e9llel<\/p>\n

aminek lehetett
\nh\u00e1ttal \u00e1llt<\/p>\n

m\u00e9gis e f\u00f6ld\u00f6n
\nkeresett mened\u00e9ket<\/p>\n

ha test\u00e9t f\u00e9ny \u00fct\u00f6tte \u00e1t<\/p>\n

csak b\u00e1mult a foltra
\nahov\u00e1 eshetett volna<\/p>\n

s nem tudta
\nemelni \u00e9p kez\u00e9t:<\/p>\n

h\u00e1trat\u00f6rt gyakran
\na jobbja<\/p>\n

ha takarni akarta
\nf\u00e9l szem\u00e9t<\/p>\n

*
\nNem korcsoly\u00e1zott<\/strong><\/p>\n

t\u00f6r\u00e9keny j\u00e9gen a k\u00f6lt\u0151<\/p>\n

s mert nem esett
\nk\u00e9z\u00fcgybe cs\u00f6rg\u0151<\/p>\n

partr\u00f3l visongott \u00e9szveszejt\u0151n
\nmikor a b\u00e1trabb elmer\u00fclt<\/p>\n

csak a csutak foszforeszk\u00e1lt
\nfurcs\u00e1n<\/p>\n

mert el\u0151bb a hull\u00e1t
\nvitt\u00e9k el a ment\u0151k<\/p>\n

\u00e9s nem \u0151t
\naki lyukas fog\u00e1ra harapott<\/p>\n

m\u00edg \u00fcv\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt<\/p>\n

a korhadt csutak is sz\u00e9tesett
\nde \u00e9pebb nem ker\u00fclt<\/p>\n

*
\nK\u00f6lt\u0151nek nem szabadna<\/strong><\/p>\n

m\u00e9rni v\u00e9rnyom\u00e1st
\nminden v\u00e9reret csapra ver<\/p>\n

t\u00fck\u00f6rb\u0151l lesi
\nszem\u00e9n a hat\u00e1st<\/p>\n

ha se \u00e1llat se ember
\nnincs k\u00f6zel<\/p>\n

de csalni k\u00e9ptelen<\/p>\n

homlok\u00e1n keresi pulzus\u00e1t
\na v\u00e9dtelen f\u00e9ltek\u00e9n<\/p>\n

ahov\u00e1 \u00e1rkokat
\nkarcol a f\u00e9ny<\/p>\n

*
\nZsin\u00f3ron r\u00e1ngatott<\/strong><\/p>\n

a k\u00f6lt\u0151 d\u00e9lib\u00e1bot
\nde ut\u00e1lta a r\u00f3zsasz\u00edn mez\u0151t<\/p>\n

forgol\u00f3dott a d\u00e9lel\u0151tt
\nalag\u00fat lett a d\u00e9lut\u00e1n<\/p>\n

az estben lobogtak szokny\u00e1k
\na megcs\u00faszott domb m\u00f6g\u00f6tt<\/p>\n

kast\u00e9ly \u00faszott a horizonton
\negy \u00e1tutaz\u00f3 \u00fcst\u00f6k\u00f6s r\u00e1k\u00f6sz\u00f6nt<\/p>\n

*
\nNem volt \u00fcgyn\u00f6k<\/strong><\/p>\n

a k\u00f6lt\u0151
\nsem Isten el\u0151tt str\u00e9ber<\/p>\n

A Parnasszusb\u00f3l
\nteny\u00e9rnyit sem b\u00e9rel<\/p>\n

fogai k\u00f6zt homok a sz\u00f3
\nde sz\u00f3rja<\/p>\n

ki tudja
\nt\u00e1n lesz bel\u0151le \u00fat<\/p>\n

valamikor valahova<\/p>\n

*
\nNem kell a k\u00f6lt\u0151nek<\/strong><\/p>\n

kat\u00e9ter m\u00edg \u00e9ber<\/p>\n

s nem rajta m\u00falik ha \u00f6ntudatlan \u00e9l<\/p>\n

nem olvass\u00e1k
\nverseit a g\u00e9pek<\/p>\n

s felh\u00e1bor\u00edt\u00f3
\nhogy m\u00e9gis lenni kell<\/p>\n

*
\nCsettintett<\/strong><\/p>\n

a k\u00f6lt\u0151
\na leveg\u0151nek itthon \u00edze volt<\/p>\n

meleget adott
\nha k\u00f6rm\u00e9re lehelt<\/p>\n

de idegenek j\u00f6ttek
\nvitt\u00e9k a fenyvest<\/p>\n

s nyelve az \u00edny\u00e9re
\nr\u00e1keseredett<\/p>\n

*
\nN\u00e9zz\u00e9tek a k\u00f6lt\u0151 szem\u00e9t<\/strong><\/p>\n

nem hunyor\u00edt
\nnem kacsint<\/p>\n

b\u0151re sem vedlik hajnalonta
\nha l\u00e9gyottra \u00faj nap int<\/p>\n

nem tapsolja t\u00f6meg
\naz \u00e1lmait<\/p>\n

titokban karcolta vissza
\naz utat
\namerre v\u00e1gya vitt<\/p>\n

mindent
\namit adhatott<\/p>\n

s ha hegyek cs\u00faszhatnak
\ntalp al\u00e1<\/p>\n

csak \u0151 \u00e9rzi \u00fajra a k\u00ednt<\/p>\n

*
\nCsak akkor<\/strong><\/p>\n

hagy nyomot a k\u00f6lt\u0151
\nha \u00e9gbe megy<\/p>\n

a dobbant\u00f3
\nsok\u00e1ig rezeg<\/p>\n

visszafel\u00e9 l\u00e1tszik
\n\u00e9gni a meteor<\/p>\n

fej\u00fckre \u00e1llnak
\naz emberek<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (9): Havas j\u00e1t\u00e9k \u2013 1941\u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Albert-L\u0151rincz M\u00e1rton: D\u00e1riuszi kincs\u00fcnk<\/strong><\/h2>\n

A j\u00e1t\u00e9k \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1laszthatatlanok, egym\u00e1sba fog\u00f3dz\u00f3 fogalmak, hiszen ugyanabb\u00f3l a gy\u00f6k\u00e9rb\u0151l fakadnak. Ez az emberi elme szabads\u00e1g \u00e9s alkot\u00e1s ig\u00e9nye. Mindkett\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, vil\u00e1gteremt\u0151 cselekv\u00e9s, t\u00f6bb-kevesebb val\u00f3s\u00e1gtartalom \u00e9s k\u00e9pzeleti elem \u00f6tv\u00f6zete.<\/p>\n

Ha vers, akkor \u00e9rtelmezett val\u00f3s\u00e1g, szubjekt\u00edven, er\u0151s \u00e9rzelmi t\u00f6ltettel lek\u00e9pezett val\u00f3s\u00e1gszelet, amit \u00e9pp felt\u00e1r a k\u00f6lt\u0151 \u2013 felismer, \u00f6sszek\u00f6t \u00e9s kifejez, a nyelvi szimb\u00f3lumok, a szavak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy m\u00e1sokat is bevonjon ebbe a teremt\u0151 folyamatba.<\/p>\n

Ha j\u00e1t\u00e9k, akkor kiszabadul\u00e1s egy m\u00e1smilyen, v\u00e1lasztott, megfejt\u00e9sre vagy felfedez\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 \u2013 esetleg \u00e1t\u00e9rtelmezhet\u0151 vagy \u00e1tl\u00e9nyeg\u00edtett \u2013 t\u00e9rid\u0151be, ami val\u00f3j\u00e1ban \u00f6nfeledt id\u0151t\u00f6lt\u00e9s, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy a gyermek vagy a feln\u0151tt vil\u00e1gteremt\u0151 sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9r\u0151l van-e sz\u00f3 \u00e9ppen.<\/p>\n

Egyikr\u0151l sem mondhat\u00f3, hogy komolytalan lenne. A befogad\u00e1s \u00e9s az \u00f6nkifejez\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 megnyilv\u00e1nul\u00e1sai, az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g alapform\u00e1i. \u00c1ltaluk fedezz\u00fck fel \u00e9s alkotjuk \u00fajra, eredeti m\u00f3don a vil\u00e1got.<\/p>\n

Nem c\u00e1folom, hogy a k\u00f6znapi besz\u00e9dben a j\u00e1t\u00e9knak valami felment\u0151 konnot\u00e1ci\u00f3ja is van, hiszen sokszor v\u00e9dekez\u00fcnk a \u201ene vedd komolyan, csak j\u00e1t\u00e9k\u201d kiengesztel\u00e9ssel, de h\u00e1nyszor megtapasztaljuk, hogy a j\u00e1t\u00e9k miatt \u00f6sszeakaszkodnak a bar\u00e1tok, birokra kelnek a cimbor\u00e1k, csal\u00f3nak mondja egyik a m\u00e1sikat, a vesztes elszomorodik, a gy\u0151ztes \u00fcnnepel \u2013 erre mondhatjuk, \u201ev\u00e9rre megy a j\u00e1t\u00e9k\u201d, s ez m\u00e1r nem tr\u00e9fa.<\/p>\n

A versbesz\u00e9d is ehhez hasonl\u00f3, indulatokat hordoz\u00f3 cselekedet. A versnek \u00e9s a j\u00e1t\u00e9knak is er\u0151s \u00e9rzelmi t\u00f6ltete van. Ez a vibr\u00e1l\u00e1s sodr\u00f3 \u00e9s mag\u00e1val ragad\u00f3.<\/p>\n

\u00dagy v\u00e9lem, hogy a k\u00f6lt\u0151i l\u00e9t egyetlen m\u00f3dusza a j\u00e1t\u00e9k, hiszen a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s a vers kapcsolata pont olyan, mint az ember j\u00e1t\u00e9khoz val\u00f3 viszonya: \u00f6nk\u00e9ntes, k\u00e9nyszermentes \u00f6r\u00f6maktus. A felszabadult, teremt\u0151 j\u00e1t\u00e9k \u00f6r\u00f6mforr\u00e1s, j\u00e1t\u00e9k a nyelvvel, a f\u00e1jdalommal, a mag\u00e1nnyal, a k\u00e9jjel, az \u00e9lvezettel. A ki- \u00e9s beteljesed\u00e9s.<\/p>\n

Ugyanakkor a j\u00e1t\u00e9k komoly szab\u00e1lyok szerint t\u00f6rt\u00e9n\u0151 cselekv\u00e9s, amelyben az \u00f6szt\u00f6n\u00f6ss\u00e9g \u00e9pp\u00fagy jelen van, mint a tudatos \u00e9p\u00edtkez\u00e9s. A szabad asszoci\u00e1ci\u00f3kat a tudat rendezi alkot\u00e1ss\u00e1. A gyermeki fant\u00e1zi\u00e1t a val\u00f3s\u00e1g szedi r\u00e1ncba, hogy a j\u00e1t\u00e9k a fejl\u0151d\u00e9s elem\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhasson. Minden szint hordozza a maga eszk\u00f6z- \u00e9s st\u00edlusk\u00e9szlet\u00e9t.<\/p>\n

A k\u00f6lt\u0151 meg kell hogy tal\u00e1lja saj\u00e1t hangj\u00e1t \u00e9s eszk\u00f6zeit, amelyekkel j\u00e1tszani tud. Ha nincs a j\u00e1t\u00e9knak st\u00edlusa, nincs lelke sem. Ha nincs lelke a versnek, nincs \u00e9lete sem. A gyermeki j\u00e1t\u00e9k kezdetben a saj\u00e1t testre \u00f6sszpontos\u00edt, majd fokozatosan veszi birtok\u00e1ba a vil\u00e1got, hogy megtanulhassa haszn\u00e1lni a t\u00e1rgyakat \u00e9s egyedi m\u00f3don meg\u00e9lni a kapcsolatokat. Az teszi mindkett\u0151t saj\u00e1toss\u00e1 \u2013 legyen \u00f6r\u00f6mteli vagy f\u00e1jdalmas, belet\u00f6r\u0151d\u0151 vagy harcias, szeml\u00e9l\u0151d\u0151, v\u00e1gyakoz\u00f3 stb. \u2013, hogy a l\u00e9lek nyelv\u00e9n sz\u00f3l, \u00e9s alkot\u00f3ja vil\u00e1g\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi a maga eredeti m\u00f3dj\u00e1n.<\/p>\n

A k\u00f6lt\u0151k d\u00e1riuszi kincse a nyelv, ebben d\u00fask\u00e1lhatnak kedv\u00fck \u00e9s istenadta tehets\u00e9g\u00fck szerint. J\u00e1tszhatnak a nyelvvel \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet eszk\u00f6zeivel; a k\u00f6lt\u0151 t\u00e1rgyias\u00edt, megszem\u00e9lyes\u00edt, elvonatkoztat, szeml\u00e9ltet \u00e9s \u00e1t\u00e9rtelmez, felruh\u00e1z \u00e9s lemeztelen\u00edt, mindig \u00e9s folyamatosan j\u00e1tszik a val\u00f3s\u00e1ggal, a k\u00e9pzelettel, a lehet\u0151s\u00e9ggel \u00e9s a lehetetlennel. A hal\u00e1losan komoly dolgokat nem mondja ki \u00e9s m\u00e9gis folyv\u00e1st azokr\u00f3l besz\u00e9l, nem oktat ki \u00e9s m\u00e9gis ir\u00e1nyt jelez, nem tudja a tutit, de megsejteti, mert amit \u00e9s ahogy megfogalmaz, azzal val\u00f3s vil\u00e1got teremt, ahogy a j\u00e1t\u00e9k is, amely val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 objektiv\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n

Az igazi j\u00e1t\u00e9kos nem p\u00e9nz\u00e9rt j\u00e1tszik, hanem \u00e9lvezetb\u0151l, szenved\u00e9lyb\u0151l. A k\u00e9nyszer csak bel\u00fclr\u0151l fakadhat, k\u00fcls\u0151 k\u00e9nyszerb\u0151l nem sz\u00fclethet j\u00f3 vers, ahogyan parancsra j\u00e1tszani sem lehet.<\/p>\n

A fenti \u00e9rvel\u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3an hordozza a magam vallom\u00e1s\u00e1t: a j\u00e1t\u00e9k benne van az \u00e9n verssz\u00f6vegeimben is, m\u00e1skent nem lehet. J\u00e1tszom a szavak \u00e9rtelm\u00e9vel, mint minden \u00edr\u00e1stud\u00f3, aki versre vetemedik. Arra t\u00f6rekszem, hogy a megtal\u00e1lt sz\u00f3kapcsolatok, szimb\u00f3lumok, metafor\u00e1k, kompoz\u00edci\u00f3k \u00fagy hordozz\u00e1k a tartalmat, mintha kiszakadn\u00e1nak a konkr\u00e9t t\u00e9rid\u0151b\u0151l, mint a j\u00e1t\u00e9k maga, amely egyszerre expon\u00e1l \u00e9s transzpon\u00e1l valamit a meg\u00e9lt \u00e9s \u00e1tl\u00e9nyeg\u00edtett val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\n

***<\/p>\n

(Bolha)<\/strong><\/p>\n

Bolha bolyong a b\u0151r\u00f6d\u00f6n,
\nbizserget, kir\u00e1z az undor,
\nvakar\u00f3dzol felt\u0171n\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl,
\nmintha nem lenne hozza k\u00f6z\u00f6d.<\/p>\n

S hogy az legyen, hogy tettre k\u00e9sz vagy,
\n\u00fagy teszel, mint a sz\u00f3t ki b\u00edrja,
\nnyelved szaggatod, \u00f6sszevarrod,
\na m\u00fal\u00f3 perc a t\u0171 s a c\u00e9rna.<\/p>\n

Zaklat folyv\u00e1st a sz\u00f3, a bolha,
\nvers lesz bel\u0151le, ha \u00f6sszet\u00f6r\u00f6d,
\ns enyvet kavarsz a r\u00e9sek k\u00f6z\u00e9,
\nlehetne \u00e9leted monol\u00f3gja.<\/p>\n

(K\u00e9z kezet)<\/strong>
\navagy: maradjon k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk<\/em><\/p>\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, nem kellett volna…
\nDe nem felejtem el, becs\u00fcletsz\u00f3ra
\nVisszaseg\u00edtem, meg\u00edg\u00e9rem,
\nA K\u00f6rben \u00edgy gurul az \u00e9rem.<\/p>\n

Te volt\u00e1l ma a gyurmagy\u00e1ros,
\n\u00c9n a gyurma, s most csod\u00e1l a v\u00e1ros,
\nJ\u00f3 tett hely\u00e9be j\u00f3t rem\u00e9lj,
\nMa te adsz, holnap adok \u00e9n.<\/p>\n

A sort Adyval folytatom:
\nDiszn\u00f3fej vagyok, v\u00e1llalom…
\nH\u00e1t lenn\u00e9k ily magasztos gyurma,
\nHa bar\u00e1tk\u00e9z \u00e9rtem nem ny\u00falna?<\/p>\n

De tudd, a k\u00e1non oly bar\u00e1ti,
\nMa f\u00f6nt vagyok, s ha m\u00e9r a T\u00e1rki,
\nOtt l\u00e9ssz b\u00edzv\u00e1st a legjobbak k\u00f6z\u00f6tt,
\nFalra nem fest\u00fcnk mi \u00f6rd\u00f6g\u00f6t.<\/p>\n

\u00c9s ne feledd, b\u00e1r figur\u00e1d viasz,
\nA k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9g el nem riaszt.
\nMa \u00e9n \u00e1llom az \u00e1ldom\u00e1st,
\nTe leszel holnap a Mikul\u00e1s.<\/p>\n

Gurul, gurul a kerek \u00e9rme,
\nF\u00e9nyezetlen\u00fcl mit sem \u00e9rne,
\nErk\u00f6lcs urunk vicces kedv\u00e9ben
\nMossa kezeit szennyes v\u00edzben.<\/p>\n

*
\n(Lev\u00e9l Tirolb\u00f3l)<\/strong><\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6s csend, tiroli csend,
\nsz\u00e9l szaggatja a gleccsereket,
\na foly\u00f3 megb\u00favik medr\u00e9ben,
\nh\u00f6r\u00f6g a v\u00edz s a k\u00e9k est\u00e9be
\nbelemossa a h\u00f3 lev\u00e9t.<\/p>\n

S\u00f6lden z\u00f6ldje a r\u00fcgyben \u00e9rik,
\nm\u00e1rcius van, m\u00e9g t\u00e9lben f\u00e9lig,
\na fens\u00e9g formaterveit,
\nhegyek Isten-l\u00e1t\u00f3 szemeit,
\nvihar hom\u00e1lyba vonni k\u00e9sz\u00fcl.<\/p>\n

A kurta \u00e9let most \u00f6ntelt b\u00e1jjal
\nomlik el\u00e9m, felejt, hom\u00e1lyba
\nt\u00e9r, karj\u00e1n a b\u00fav\u00f3 Holddal,
\na t\u00e1jba belel\u00f3g\u00f3 hegyoldal
\nhavat etet a t\u00e9lfal\u00f3val.<\/p>\n

Nem titkolom, az \u00e9rz\u00e9s r\u00e9gi,
\n\u00edgy m\u00falt el a gyergy\u00f3i t\u00e9li
\n\u00e1lom is, farsang hav\u00e1t feledve,
\notthagyottan \u00e9s ott lebegve
\na v\u00e1rakoz\u00e1s s a hon k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (10): Babagy\u00e1rban \u2013 1957 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Hadnagy J\u00f3zsef: Az id\u0151 pr\u00e9rij\u00e9n<\/strong><\/h2>\n

Minden eg\u00e9szs\u00e9ges ember velesz\u00fcletett, term\u00e9szetes v\u00e1gya, hogy nyomot hagyjon az id\u0151 pr\u00e9rij\u00e9n. Kis t\u00falz\u00e1ssal: ah\u00e1ny ember, annyi ir\u00e1ny; \u00e9s bokorra, f\u00e1ra annyi kritik\u00e1t, d\u00edjat akasztanak manaps\u00e1g, hogy WiNnetou, Csingacsguk \u00e9s S\u00f3lyomszem egy\u00fcttv\u00e9ve sem tudn\u00e1nak eligazodni, mely \u00f6sv\u00e9ny hov\u00e1 vezet.
\nMegsz\u00fclet\u00fcnk, \u00e9l\u00fcnk, le\u00edrunk egy sorsp\u00e1ly\u00e1t, amit tal\u00e1n m\u00e9g k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3 ismer\u0151seink, bar\u00e1taink sem ismernek igaz\u00e1n, azt\u00e1n egy nap elt\u0171n\u00fcnk a l\u00e1that\u00e1ron, mint a vadnyugati h\u0151s\u00f6k a western-filmek v\u00e9g\u00e9n. Szinte mindent elfelejtenek \u2013 esetleg egy darabig m\u00e9g emlegetik poh\u00e1remel\u0151 vagy nem emel\u0151 er\u00e9nyeinket, b\u00e1tors\u00e1gunkat vagy gy\u00e1vas\u00e1gunkat, j\u00f3s\u00e1gunkat vagy gonoszs\u00e1gunkat stb. \u2013, kiv\u00e9ve egyet: hogy a l\u00f3, amelyen \u00e1tl\u00e9pt\u00fck l\u00e9t \u00e9s neml\u00e9t, illetve m\u00e1sl\u00e9t hat\u00e1r\u00e1t, fekete.
\nMit lehet ez ellen tenni? Hogyan ellens\u00falyozhat\u00f3 term\u00e9szetes ig\u00e9ny\u00fcnk, hogy itt j\u00e1rtunknak valami nyoma maradjon? Hangs\u00falyos k\u00e9rd\u00e9s ez, hiszen sok \u00e9rz\u00e9keny ember belerokkan az \u00e9let hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g\u00e1ba. Ha f\u0171re l\u00e9p\u00fcnk, a f\u0171 visszaegyenesedik, ha betonra, legfeljebb egy-k\u00e9t porszem, hullt lev\u00e9l, tov\u00e1bb r\u00fagott kavics helye v\u00e1ltozik meg a vil\u00e1grendben. Ez nem sok a l\u00e9lek egyens\u00faly\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1ra. Az id\u0151 hatalmas pr\u00e9rij\u00e9n a palota sem t\u00f6bb l\u00f3pata \u00e1ltal f\u00f6lt\u00fart f\u00f6ldn\u00e9l.
\nNem hiszem, hogy erre a k\u00e9rd\u00e9sre csup\u00e1n egy v\u00e1lasz van. S azt sem hiszem, hogy a k\u00f6lt\u00e9szet \u00f6nmag\u00e1ban b\u00e1rmif\u00e9le k\u00e1ros hat\u00e1ssal lehet a lelki eg\u00e9szs\u00e9gre. A k\u00e1ros hat\u00e1s szerintem a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szete viszony\u00e1ban keresend\u0151. Ha a k\u00f6lt\u0151 t\u00f6bbet v\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t\u0151l, mint amennyit az az adott felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt ny\u00fajthat, t\u00fal az alkot\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9n; k\u00f6nnyen belekeseredhet, s ha ezen nem teszi t\u00fal mag\u00e1t, de nagyon gyorsan, a keser\u0171s\u00e9g gy\u00f6keret ver, \u00e9s eg\u00e9sz l\u00e9ny\u00e9t \u00e1tsz\u00f6vik a keser\u0171s\u00e9g m\u00e9rgez\u0151, t\u00e9boly\u00edt\u00f3 nedvei.
\n\u00d6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00fcnk alapja lehet a tudat, hogy valamennyi ember kor\u00e1nak saj\u00e1tos lenyomata, az adott kor pedig el\u0151z\u0151 korok t\u00f6bb-kevesebb nyomelem\u00e9t is tartalmazza. Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag az \u00f6nkifejez\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban is nyomhordoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny. A k\u00f6lt\u00e9szet pedig az \u00f6nkifejez\u00e9s j\u00e1t\u00e9kos form\u00e1ja.<\/p>\n

J\u00e1tssz\u00e1l, mondat!<\/strong><\/p>\n

\u00datnak indult s \u00f6sv\u00e9ny se lesz bel\u0151le,
\nhol lefel\u00e9 megy, hol emelkedik,
\nm\u00f6g\u00e9m l\u00e1tok, mikor n\u00e9zek el\u0151re,
\nk\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sem: negyedik,<\/p>\n

\u00f6t\u00f6dik, hatodik? Nem tudom, pedig
\nj\u00f3 volna tudni elejit\u0151l v\u00e9gig.
\n\u00d3, h\u00e1nyszor j\u00e1rtam \u00e9n poty\u00e1ra eddig!<\/p>\n

Hogy tapossak nyomot az id\u0151pr\u00e9rin,
\nha s\u00falyom a lepk\u00e9\u00e9n\u00e9l nem nagyobb,
\ns a c\u00e9l aligha ker\u00fcl k\u00f6zelebb,
\ns ak\u00e1rha a semmibe l\u00e9pn\u00e9k, dacol<\/p>\n

a r\u00f6g: a nyom nagyobb s\u00falyt k\u00f6vetel\u2026
\nJ\u00e1tssz\u00e1l, mondat, \u00e9g s f\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt a versbe\u2019!
\nsz\u00f3r\u00f3l sz\u00f3ra sz\u00e1ll\u00f3 sziv\u00e1rv\u00e1ny-lepke\u2026<\/p>\n

Bowlingp\u00e1lya<\/strong><\/em><\/h3>\n

A vers\u00edr\u00e1s, k\u00e9pzeletemben, hasonl\u00edt a bowlingoz\u00e1shoz. Bowlinggoly\u00f3m a versind\u00edt\u00f3 sz\u00f3 vagy mondat. Bowlingp\u00e1ly\u00e1t nem kell v\u00e1lasztanom, az eleve adott: olvasm\u00e1nyaim, tapasztalataim, \u00e9letszeml\u00e9letem, term\u00e9szet- \u00e9s vil\u00e1gszeml\u00e9letem, \u00e9rzelem- \u00e9s gondolatvil\u00e1gom, az eg\u00e9sz \u00e1ltalam ismert t\u00f6rt\u00e9nelem, tov\u00e1bb\u00e1 a p\u00e1lyas\u00edk g\u00f6rb\u00fcleteit, lejt\u00e9seit k\u00e9pez\u0151 alkatom. Amikor kezemben a bowlinggoly\u00f3, eldobom, s rem\u00e9lem, \u00fajabb szavakat, mondatokat csavarva mag\u00e1ra, megfelel\u0151 nagys\u00e1g\u00fara n\u00f6vekszik, \u00e9s led\u00f6nti a b\u00e1bukat vagy azok egy r\u00e9sz\u00e9t. A vers\u00edr\u00e1s ut\u00e1ni el\u00e9gedetts\u00e9g vagy el\u00e9gedetlens\u00e9g bels\u0151, saj\u00e1tos, semmihez sem hasonl\u00edthat\u00f3 hangja jelzi a dob\u00e1s eredm\u00e9ny\u00e9t. Na meg a k\u00fcls\u0151 visszajelz\u00e9sek.
\nMivel az eredm\u00e9nyt nem tudom sz\u00e1mszer\u0171s\u00edteni, nevet, azaz c\u00edmet adok neki.
\nAz egyes bowlinggoly\u00f3k (versind\u00edt\u00f3 szavak, mondatok) p\u00e1ly\u00e1ja nem egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra k\u00e9sz\u00fcl. Ott vannak bennem m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta.
\nA g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hat\u00e1st gyakorolt r\u00e1m m\u00e1r fiatal koromban, amikor m\u00e9g k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban sem \u00e1lltam az \u00edr\u00e1ssal. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Herkules tragikus t\u00f6rt\u00e9nete. A zsarnok Eur\u00fcsztheusz h\u00e1l\u00e1tlans\u00e1ga Herkules teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9vel szemben mindig f\u00f6lh\u00e1bor\u00edtott, ah\u00e1nyszor csak eszembe jutott valamilyen hasonl\u00f3 eset kapcs\u00e1n. Sok ilyen esetet sorolhatna f\u00f6l b\u00e1rki.<\/p>\n

**<\/p>\n

BOWLINGGOLY\u00d3K<\/strong><\/em><\/h3>\n

Eur\u00fcsztheusz<\/strong><\/p>\n

Eur\u00fcsztheusz, te nagy gazember,
\nv\u00e1rosnyi Herkules sem mer
\nellened vonulni mert, mert,
\nmert, mert, mert \u2013 v\u00e9ge-hossza
\nnincs a sornak.<\/p>\n

L\u00e1t\u00e1st\u00f3l vakul\u00e1sig dolgoznak
\n\u00e9rted, parancsodra
\naz \u00e1tkozottak.<\/p>\n

Nem b\u00edrnak elb\u00e1nni veled
\na v\u00e1rost cipel\u0151 Herkulesek,
\nveszten\u00e9nek, ha megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e1k.<\/p>\n

Er\u0151ss\u00e9geid, ha le\u00e9gnek,
\nv\u00e9denek t\u00f6r\u00e9keny agyaged\u00e9nyek \u2013<\/p>\n

naponta f\u00f6ldh\u00f6z v\u00e1god \u0151ket,
\nnaponta \u00f6sszet\u00f6rnek,
\ns m\u00e1snapra \u00edm ott vannak ism\u00e9t:
\negyben mindegyik; moss\u00e1k
\nkegyetlens\u00e9ged koszos ing\u00e9t\u2026<\/p>\n

Herkules h\u00e1borog<\/strong><\/p>\n

Eur\u00fcsztheusz, mikor
\nlesz m\u00e1r ennek v\u00e9ge?
\nMit tal\u00e1lsz m\u00e9g ki nekem?
\nEgyetlen \u00e9letem munk\u00e1m b\u00e9re?<\/p>\n

Elv\u00e9geztem mindent,
\namit r\u00e1m b\u00edzt\u00e1l,
\nmeg\u00f6ltem nem egy oroszl\u00e1nt \u2013
\nhelyetted pirul az orc\u00e1m,
\nh\u00e1zat, teret, utc\u00e1t kih\u00edzt\u00e1l,<\/p>\n

s h\u00edzol tov\u00e1bb gonoszs\u00e1god
\ncsontjain,
\nkegyetlenebb vagy,
\nmint Kain:<\/p>\n

\u0151 csak egyszer \u00f6lt,
\nte minden nap sok milli\u00f3szor meg\u00f6lsz,
\nminden \u00e1ldott nap sok milli\u00f3 sejtem
\nhal meg, ha r\u00e1d gondolok,
\nha neved egyszer is kiejtem\u2026<\/p>\n

Ha az agysejtekkel kapcsolatos ismereteim p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n ind\u00edtok, Eur\u00fcsztheusz alakja h\u00e1tt\u00e9rbe szorul, \u00e9s ezeknek az apr\u00f3 Herkuleseknek a tragikus v\u00e9ge fel\u00e9 gurul a bowlinggoly\u00f3.<\/p>\n

Sok apr\u00f3 Herkules<\/strong><\/p>\n

Mi mindenre volna k\u00e9pes
\na sok apr\u00f3 Herkules:
\naz agysejt, ha nem k\u00fcld\u00f6zgetn\u00e9k
\njobbra-balra mindenfel\u00e9 balga
\nfeladatra.
\nMire utols\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t
\nteljes\u00edti, m\u00e1r \u00e9g a m\u00e1glya,
\nrecsegnek-ropognak a csontok
\na f\u00f6lsz\u00e1ll\u00f3 f\u00fcst alatt \u2013
\nf\u00e1j, sajog minden,
\nami a liliputi munk\u00e1k
\nbefejez\u00e9se ut\u00e1n f\u00e1jhat,
\nsz\u00e9l f\u00e9s\u00fcli felh\u0151nek
\nhomlokra a hajat\u2026<\/p>\n

Herkules, Herkules<\/strong><\/p>\n

Herkules, Herkules,
\nel\u00e9gsz a sejtek rakta m\u00e1gly\u00e1n,
\ns ha lelked is el\u00e9g,
\naz \u00f6rd\u00f6g nyer a k\u00e1rty\u00e1n,
\namit ember az id\u0151vel j\u00e1tszik,
\nn\u00e9zd! a f\u00f6ld f\u00f6lborul,
\nf\u00e9rfiv\u00e9 a n\u0151, f\u00e9rfi n\u0151v\u00e9 v\u00e1lik,
\nh\u00fass\u00e1 v\u00e1lik a vas, a dr\u00f3t,
\n\u00e9s l\u00e9lekk\u00e9 benne az \u00e1ram,
\nhallgass a sz\u00edvedre, az nem halott,
\ntartja v\u00e1ll\u00e1n az \u00e9gi f\u00e1kat\u2026<\/p>\n

Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy a l\u00e9lek teljess\u00e9g\u00e9b\u0151l sz\u00f3l a k\u00f6lt\u00e9szet sz\u00e1ja is. Nem nagyon tudok elk\u00e9pzelni tiszta k\u00f6lt\u00e9szetet tiszta forr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Tr\u00e1gy\u00e1val telt l\u00e9lekist\u00e1ll\u00f3kban nem sz\u00fclethet sem tiszta, sem id\u0151t\u00e1ll\u00f3 vers. Ez\u00e9rt irigylem Herkules \u00f6t\u00f6dik, ist\u00e1ll\u00f3takar\u00edt\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t (Augeiasz ist\u00e1ll\u00f3ja).<\/p>\n

Valamelyik nap laptopz\u00e1r\u00e1s el\u0151tt, mi\u00e9rt, mi\u00e9rt nem, eszembe jutott, mit \u00edrt M\u00e1rai S\u00e1ndor a \u201evil\u00e1g szennyes akarat\u00e1val szemben\u00e1ll\u00f3\u201d V\u00f6r\u00f6smartyr\u00f3l, Berzsenyir\u0151l, Aranyr\u00f3l \u00e9s Pet\u0151fir\u0151l:<\/p>\n

\u201eVolt egy id\u0151, gondolta Szindb\u00e1d, mikor minden \u00edr\u00f3 sz\u00edve m\u00e9ly\u00e9n V\u00f6r\u00f6smartyra szeretett volna hasonl\u00edtani, aki igazi \u00far volt, magyar \u00e9s \u0151r\u00fclt, nemes \u00e9s komor, ahogy kell \u00e9s illik a vil\u00e1g szennyes akarat\u00e1val szemben; \u00far, mindenk\u00e9ppen \u00e9s k\u00f6lt\u0151, minden\u00e1ron, borosan \u00e9s koldusszeg\u00e9nyen is, sz\u00edv\u00e9ben a haza minden f\u00e1jdalm\u00e1val, mag\u00e1nosan, szemk\u00f6zt a Balatonnal, ereiben a gonosz cs\u00f3k m\u00e9rg\u00e9vel, \u00fcveges, boros pillant\u00e1ssal b\u00e1mulva a magyar t\u00e1jat, s megbicsakl\u00f3 nyelvvel, h\u0171l\u0151 ajakkal a v\u00e9n cig\u00e1ny esk\u00fcig\u00e9it skand\u00e1lva\u2026 Berzsenyi \u00far volt, dohogott a haj\u00f3s, Arany is az volt, \u00e9s Pet\u0151fi is. Nem a rang \u00e9s m\u00f3d jelentette a haj\u00f3s sz\u00e1m\u00e1ra az urat, hanem a nagylelk\u0171s\u00e9g \u00e9s az igaz indulat, mellyel valaki v\u00e1llalja sors\u00e1t \u00e9s szerep\u00e9t a vil\u00e1gban.\u201d (M\u00e1rai S\u00e1ndor: Szindb\u00e1d hazamegy)<\/p>\n

\u00c9s eszembe jutott az is, hogy Kosztol\u00e1nyi szerint \u201eA gondolat egyszer\u0171en nem old\u00f3dik fel a k\u00f6lt\u00e9szet anyag\u00e1ban, ott marad nyersen, mint egy darab k\u0151.\u201d (Nyelv \u00e9s l\u00e9lek). Gyorsan eldobtam a bowlinggoly\u00f3t ezen a p\u00e1ly\u00e1n, k\u00edv\u00e1ncsian, hogy van-e egy\u00e1ltal\u00e1n b\u00e1bu a v\u00e9g\u00e9n, \u00e9s amikor befejeztem a verset, az eredm\u00e9nyjelz\u0151n ez a c\u00edm jelent meg: Herkules k\u00e9t megold\u00e1sa.<\/p>\n

Herkules k\u00e9t megold\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

Mi\u00e9rt, mi\u00e9rt nem, most, laptopz\u00e1r\u00e1s
\nel\u0151tt,
\nHerkules jut eszembe, mi mindent m\u0171velt
\ne h\u0151s.
\nK\u00e9t megold\u00e1s\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen
\nirigylem:<\/p>\n

Az ist\u00e1ll\u00f3takar\u00edt\u00e1s pr\u00f3b\u00e1ra teszi a
\ngerincem.
\n\u00c9s mit tesz \u0151? K\u00e9t foly\u00f3t vezet \u00e1t
\na tr\u00e1gy\u00e1n.
\nV\u00e1ltoztathatok-e a gondolat
\nfoly\u00e1s\u00e1n?
\nS \u00e9rzelmeim foly\u00f3ja asz\u00e1lyos
\nvid\u00e9ken
\nhalad \u00e1t; sodr\u00e1sa nem el\u00e9g sem-
\nmik\u00e9ppen\u2026<\/p>\n

Sz\u00fcntelen l\u00e1tom, amint Herkules v\u00e1llai
\ntartj\u00e1k
\naz \u00e9gboltot, am\u00edg Atlasz az arany-
\nalm\u00e1t
\nelhozza neki a Heszperid\u00e1k
\nkertj\u00e9b\u0151l\u2026 \u00c9rz\u00e9s, sz\u00edv Atlasza,
\nadd \u00e1t \u2013!
\nM\u00edg visszat\u00e9rsz, tartom \u00e9n azt a
\nlabd\u00e1t\u2026<\/p>\n

Tudom, hogy Herkulesnek tizenk\u00e9t munk\u00e1t kellett elv\u00e9geznie. mert Eur\u00fcsztheusz kett\u0151t \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edtett. Ez \u00fajabb p\u00e1ly\u00e1kat nyit meg bowlingoz\u00f3 kedvem el\u0151tt.<\/p>\n

F\u00e9lelmek k\u00e1osz\u00e1ban<\/strong><\/p>\n

Mi\u00e9rt nem csapolj\u00e1k le a mocsarakat
\nminden\u00fctt, ahol a h\u00fcdra \u00e9l? V\u00e1rosok,
\n\u00e1llatok pusztulnak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, s hi\u00e1ba
\nnyisszantj\u00e1k le b\u00e1rmelyik fej\u00e9t, kett\u0151 n\u0151
\nhelyette \u2013 ehhez a munk\u00e1hoz Herkules
\nnem el\u00e9g. Sz\u00e1jr\u00f3l sz\u00e1jra sz\u00e1ll a h\u00edr, hogy
\nmily h\u00e1l\u00e1tlan munka ez; m\u00e1r a g\u00e9nek is
\ntudj\u00e1k: Eur\u00fcsztheusz* nem ismeri el.
\nKell neki a h\u00fcdra \u00e9s cinkosa, a r\u00e1k \u2013
\nf\u00f6nntartj\u00e1k uralm\u00e1t f\u00e9lelmek k\u00e1osz\u00e1ban\u2026<\/p>\n

Diom\u00e9d\u00e9sz** lovai <\/strong><\/p>\n

Emberev\u0151 lovat tartott a zsarnok.
\n\u00d3, h\u00e1nyszor megesett az\u00f3ta!
\nEmberev\u0151 lovak
\nteh\u00e1t vannak, milli\u00f3 Herkules sem
\nvolna k\u00e9pes befogni \u0151ket,
\nist\u00e1ll\u00f3jukat titok \u00f6vezi,
\npat\u00e1juk szikr\u00e1zik, mint part fel\u00e9
\nv\u00e1gt\u00e1z\u00f3 v\u00e9rhull\u00e1m viharos es\u0151ben\u2026<\/p>\n

B\u00e9ke<\/strong><\/p>\n

Forradalom t\u00f6bb\u00e9 nem lesz, kit\u00f6rt
\na b\u00e9ke: az utols\u00f3, sok elv\u00e9gzett
\n\u00e9s sok befejezetlen munka ut\u00e1n;
\nPandora szelenc\u00e9je \u00fcresen t\u00e1tong:
\nkisz\u00e1llt bel\u0151le az utols\u00f3 sz\u00e1l pihe is,
\n\u00e9s szikl\u00e1hoz l\u00e1ncolva Prom\u00e9theusz
\nmaga eteti a sast \u2013 Herkulesnek
\n\u00edgy semmi dolga, mehet elv\u00e9gezni
\na tizenkettedik munk\u00e1t, az utols\u00f3t\u2026<\/p>\n

Maradt n\u00e9gy elv\u00e9gzend\u0151 munk\u00e1m, illetve dob\u00e1som. Ha eddig eljutottam, nem hagyom abba. Eur\u00fcsztheusz, mint minden ezen a vil\u00e1gon, sokarc\u00fa. Kezdem megszeretni azt az Eur\u00fcsztheuszt, aki fogva tart, vers\u00edr\u00e1sra fog.<\/p>\n

Stockholm-szindr\u00f3ma***<\/strong><\/p>\n

H\u00e1ny munk\u00e1t b\u00edzzak m\u00e9g Herkulesre?
\nk\u00e9rdezi az enyh\u00fcl\u0151 zsarnok.
\nM\u00e1r nem fiatal,
\ns magam is \u00f6reg vagyok.<\/p>\n

Szid, mint a bokrot.
\nCsak szidjon.
\nHa nem hajtom,
\nr\u00e9g ledobta volna mag\u00e1t
\naz els\u0151 h\u00eddr\u00f3l.<\/p>\n

M\u00e9g \u00e9n uralom \u0151t:
\npihen, ha parancsolom,
\ns pihenek magam is.<\/p>\n

Azt hiszem, megszeretett.
\nMunk\u00e1j\u00e1nak id\u0151 az ad\u00f3ja.
\nA mi id\u0151nk.
\nJ\u00f3 dolog ez a Stockholm-szindr\u00f3ma \u2026<\/p>\n

Az utols\u00f3 munka<\/strong><\/p>\n

\u00c1tl\u00e9pni hat\u00e1rt \u00e9let s hal\u00e1l
\nk\u00f6z\u00f6tt \u2013
\nb\u00fcntet\u00e9s nagyobb enn\u00e9l \u00e9l\u0151
\nembert
\nm\u00e1r nem \u00e9rhet. A Nap Herkules
\nm\u00f6g\u00f6tt
\nel\u00e1rasztja a f\u00f6ldet \u00e9s a
\ntengert,
\nneki meg mennie kell, hagyva
\nmindent,
\nal\u00e1 kell mer\u00fclnie a
\ns\u00f6t\u00e9tbe,
\ns ha t\u00fal van rajta, s j\u00e1r\u00e1s k\u00f6zben
\nbiccent,
\nr\u00fat kondorkesely\u0171k gy\u0171lnek
\nf\u00f6l\u00e9je \u2013
\nhi\u00e1baval\u00f3 munka, mintha
\ntudn\u00e1k,
\nez\u2019t\u00e1n is kuty\u00e1k lesznek a
\nkuty\u00e1k,
\n\u00e9s h\u00e1l\u00e1tlans\u00e1g a munka
\nh\u00f3h\u00e9ra.
\nNem k\u00f6ny\u00f6r\u00fcl Herkulesen Zeusz,
\nsem H\u00e9ra.
\nMajd, ha lelke ut\u00e1n teste is
\nel\u00e9g,
\ncsak azt\u00e1n lehet Ol\u00fcmposzi
\nfens\u00e9g\u2026<\/p>\n

Senki nem k\u00e9nyszer\u00edt<\/strong><\/p>\n

Senki nem k\u00e9nyszer\u00edt
\nfeladatokat t\u0171zni magam el\u00e9.
\n\u00d6nmagam zsarnoka vagyok.
\nMost, zsarnoks\u00e1gom v\u00e9ge fel\u00e9,
\nt\u00f6r\u00f6m a fejem, mit
\nkezdek az \u00e9n Herkulesemmel,
\nha egyszer
\naranyalma n\u00e9lk\u00fcl t\u00e9r haza,
\nmeddig tartja az \u00e9gboltot
\nhalhatatlan lelke, sz\u00edv Atlasza?<\/p>\n

Herkules meg\u0151r\u00fclt<\/strong><\/p>\n

Herkulesnek elment az esze,
\n\u00faj munk\u00e1kat v\u00e1llal mag\u00e1ra,
\npedig nyugodnia kellene.
\nT\u00e9l van, nagy t\u00e9l, vastag hav\u00e1ra<\/p>\n

j\u00e1tszani \u00e9rkeznek a varjak,
\nle-f\u00f6l r\u00f6pk\u00f6dnek, kerget\u0151znek,
\n\u00fagy n\u00e9z ki, ilyenkor nyaralnak\u2026
\nAzt sugallj\u00e1k az \u00f6reg h\u0151snek:<\/p>\n

helye e korban a szob\u00e1ban,
\nr\u00f6pk\u00f6dni gondolatban ide-
\noda, r\u00e9gm\u00falt tavaszba, ny\u00e1rba,
\nnyugodjon meg a fesz\u00fclt ideg.<\/p>\n

Hiszen munk\u00e1j\u00e1t befejezte \u2026
\nnagyr\u00e9szt; igaz, \u00e1tadva nincsen
\n(a hat\u00e1rid\u0151 cs\u00faszik egyre) \u2026
\nKi ellen\u0151rzi, melyik isten?<\/p>\n

\u00c9rtelmez\u00e9semben a zsarnok\u2013szolga viszony az egyes emberben is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. N\u00e1lam eg\u00e9sz biztos. Vers\u00edr\u00e1s tekintet\u00e9ben magam vagyok a zsarnok \u00e9s a szolga egyszem\u00e9lyben. Az ihlet, k\u00e9sztet\u00e9s: zsarnoks\u00e1g. Elvon m\u00e1s, tal\u00e1n fontosabb munk\u00e1kt\u00f3l, nem k\u00e9rdezi meg, van-e id\u0151m, \u00e9s a jutalomr\u00f3l is megfeledkezik; \u00f6r\u00f6k el\u00e9gedetlens\u00e9ggel, k\u00e9tked\u00e9ssel jutalmaz. Annyiban kedvesebb m\u00e1s zsarnokn\u00e1l, hogy megk\u00e9rdezi, van-e kedvem. Ilyenkor mintha azt k\u00e9rdezn\u00e9: \u201eAkarsz-e j\u00e1tszani?\u201d Ki tudja, mi t\u00f6rt\u00e9nne velem, ha kedvem ellen\u00e9re \u00edrn\u00e9k. Ha nincs kedvem \u00edrni, ink\u00e1bb megn\u00e9zek egy j\u00f3 filmet, egy j\u00f3 meccset, olvasok, keresztrejtv\u00e9nyezek, s\u00e9t\u00e1lok, be\u00fcl\u00f6k egy k\u00e1v\u00e9z\u00f3ba besz\u00e9lgetni, vagy bowlingozom az ut\u00f3korral.<\/p>\n

K\u00d6VETKEZTET\u00c9S<\/strong><\/em><\/h3>\n

\u201eMinden \u00edr\u00e1s, mely m\u00f6g\u00f6tt nincs az eg\u00e9sz \u00e9let titka, \u00e9rtelmetlen. Mit fecseg az, aki \u00e9rti az \u00e9letet? Az igazi k\u00f6lt\u0151 nem \u00e9rti az \u00e9letet, s az\u00e9rt \u00edr, hogy az \u00edr\u00e1ssal mint tettel meg\u00e9rtse. (Nem az\u00e9rt, hogy m\u00e1sokkal, mint valami tan\u00edt\u00f3mester, meg\u00e9rtesse.)\u201d
\nKosztol\u00e1nyi Dezs\u0151: Mi\u00e9rt \u00edrunk?<\/p>\n

A vers\u00edr\u00e1s teh\u00e1t j\u00e1t\u00e9k, de komoly j\u00e1t\u00e9k, mert a k\u00f6lt\u0151 valamennyi l\u00edrai nekifut\u00e1sa k\u00eds\u00e9rlet \u00f6nmaga \u00e9s saj\u00e1t \u00e9lete meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

*M\u00fck\u00e9n\u00e9i kir\u00e1ly a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1ban. Herkulesnek az \u0151 szolg\u00e1lat\u00e1ban kellett vezekelnie v\u00e9rb\u0171n\u00e9\u00e9rt, amit a H\u00e9ra \u00e1ltal r\u00e1k\u00fcld\u00f6tt \u0151r\u00fcletben k\u00f6vetett el; \u00e1ldozati \u00e1llatoknak n\u00e9zte saj\u00e1t gyermekeit.<\/em>
\n** Diom\u00e9d\u00e9sz g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3giai alak, tr\u00e1k kir\u00e1ly, n\u00e9gy kanc\u00e1j\u00e1t emberh\u00fassal etette.<\/em>
\n*** \u201eA Stockholm-szindr\u00f3ma (Helsinki-szindr\u00f3ma n\u00e9ven is ismert) egy stockholmi t\u00faszdr\u00e1m\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t. L\u00e9nyege, hogy a t\u00faszok \u2013 \u00e9s a kiszolg\u00e1ltatott helyzetben l\u00e9v\u0151 emberek \u00e1ltal\u00e1ban \u2013 szeretetet kezdenek \u00e9rezni k\u00ednz\u00f3ik, rabtart\u00f3ik ir\u00e1nt.\u201d<\/em><\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (11): Apu j\u00e1tszik \u2013 1963 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

L\u00f6v\u00e9tei L\u00e1z\u00e1r L\u00e1szl\u00f3: Sz\u00e9na a t\u0171kazalban<\/strong><\/h2>\n

…K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a felk\u00e9r\u0151 levelet, izgalmas t\u00e9m\u00e1t feszeget, s ha lenne id\u0151, t\u00e9nyleg meg\u00e9rdemeln\u00e9 az alapos kifejt\u00e9st, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy m\u00e9g a \u201elegb\u00favalb\u00e9leltebb” magyar k\u00f6lt\u0151 is \u201ej\u00e1t\u00e9kos” k\u00f6lt\u0151 — nyilv\u00e1n, a maga m\u00f3dj\u00e1n. A n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet n\u00e9vtelenjeinek j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t f\u00f6l\u00f6sleges magyar\u00e1zni, elk\u00e9peszt\u0151en invenci\u00f3zusok tudtak lenni, ha el kellett rejteni a f\u00fclnek-\u00e9sznek \u201ek\u00ednos\u201d tartalmat ilyen-olyan metafor\u00e1k m\u00f6g\u00e9. Vagy itt van Balassi. Ki hinn\u00e9, hogy ez a marcona katona ennyire tudott j\u00e1tszani, \u00e9s nem csak f\u00e9rfias j\u00e1t\u00e9kokat, amikor is „vagdalkoznak, futtatnak”! Mi m\u00e1s lenne p\u00e9ld\u00e1ul, mint j\u00e1t\u00e9k a Celia-versek al\u00e1bbi, r\u00edmeket halmoz\u00f3 versszaka (m\u00e9g meger\u0151ltetn\u00fcnk se nagyon kell a fant\u00e1zi\u00e1nkat, hogy l\u00e1ssuk magunk el\u0151tt a huncutul hunyorg\u00f3 k\u00f6lt\u0151t):<\/p>\n

\u201eK\u00e1rty\u00e1t j\u00e1tszv\u00e1n velem, vet sz\u00edvet tromfomra,
\nKit az b\u00f6lcs szerelem \u00edgy magyar\u00e1z j\u00f3mra,
\nMondv\u00e1n: Ne f\u00e9lj, s\u0151t v\u00edgan \u00e9lj, mert ti\u00e9d az sz\u00e9p szem\u00e9ly,
\nVeres lev\u00e9l tromfodra k\u00e9l, csak az\u00e9rt, hogy j\u00f3t rem\u00e9lj,
\nSemmi gonoszt te ne v\u00e9lj…\u201d<\/p>\n

S persze, itt vannak a \u201egyermekj\u00e1t\u00e9kos\u201d verseink is: nem tudom, mi\u00e9rt, de a Pet\u0151fi-f\u00e9le „\u00fcrge\u00f6nt\u00e9s” ut\u00e1n nekem Arany J\u00e1nos Naturam furc\u00e2 expellas [tamen usque recurret] c\u00edm\u0171 verse ugrik be. Tal\u00e1n a t\u00f6kharang miatt, amit a k\u00f6lt\u0151 le is rajzolt. Vagy az\u00e9rt, mert a c\u00edmben szerepl\u0151 Horatius-id\u00e9zetet (Bede Anna ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban: „\u0170zd vasvill\u00e1val, de a term\u00e9szet bej\u00f6n \u00fajra”) \u00e9n is haszn\u00e1ltam „ecloga” c\u00edm\u0171 haikumban: a Wall Streeten s\u00e9t\u00e1lva addig b\u00e1multam New York ac\u00e9l-\u00fcveg felh\u0151karcol\u00f3it, am\u00edg a k\u00f6zismert sz\u00f3l\u00e1st („T\u0171t keres a sz\u00e9nakazalban”) im\u00edgyen ford\u00edtottam a vissz\u00e1j\u00e1ra:<\/p>\n

„seg\u00edts \u00f3 Daphnisz
\nmegtal\u00e1lni a sz\u00e9n\u00e1t
\na t\u0171kazalban…”<\/p>\n

Percig se \u00e1ll\u00edtom, hogy az eml\u00edtett tizenh\u00e9t sz\u00f3tag h\u0171-de-j\u00e1t\u00e9kos-vers lenne! Vagy csak annyiban az, mint minden vers, ami komolyan veszi \u00f6nmag\u00e1t: hogy ti. az irodalom nem \u201e\u00e1lland\u00f3sult sz\u00f3kapcsolatok\u201d ism\u00e9telget\u00e9se, hanem igenis j\u00e1t\u00e9k a nyelvvel.
\nJ\u00f3 \u00fcnnepl\u00e9st!<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (12): Birodalmam \u2013 1963 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Para Olga: Engedtem a j\u00e1t\u00e9knak<\/strong><\/h2>\n

Van-e helye a j\u00e1t\u00e9knak a k\u00f6lt\u00e9szetben?
\nAz \u00e9n hat\u00e1rozott v\u00e9lem\u00e9nyem: van, mindenk\u00e9ppen. Hiszen val\u00f3j\u00e1ban mindenik k\u00f6lt\u0151 a lelke m\u00e9ly\u00e9n megmarad nagy gyermeknek, s hisz a le\u00edrt szavak erej\u00e9ben, \u00e9s \u00e9n azt hiszem, M\u00e1rai S\u00e1ndornak van legink\u00e1bb igaza:<\/p>\n

„A m\u0171v\u00e9szet, titokban \u00e9s m\u00e9lyen, a m\u0171v\u00e9sz lelk\u00e9ben, semmi egy\u00e9b, mint a j\u00e1t\u00e9k\u00f6szt\u00f6n egyik megnyilv\u00e1nul\u00e1sa.”
\n(M\u00e1rai S\u00e1ndor)<\/p>\n

Hal\u00e1lkomoly elkesered\u00e9semben komolytalankodva m\u00e9gis \u00f6nmagamat ostoroz\u00f3 verset \u00edrtam \u00f6nter\u00e1piak\u00e9nt. \u201eJ\u00e1tszani is engedd, sz\u00e9p, komoly fiadat\u201d (J\u00f3zsef Attila ) alapon\u2026 \u00c9s \u00e9n engedtem e j\u00e1t\u00e9knak , \u00edgy sz\u00fcletett a H\u00fclye c\u00edm\u0171 versem.<\/p>\n

H\u00dcLYE<\/strong><\/p>\n

\u201eMutassatok egy norm\u00e1lis embert, s \u00e9n k\u00e9t h\u00e9t alatt meggy\u00f3gy\u00edtom!\u201d<\/em>
\n(Dr. Jung)<\/em><\/p>\n

\u00f6nmaga \u00edr\u00f3ja
\n\u00f6nmaga olvas\u00f3ja<\/p>\n

m\u00e1snak nagyon
\nizgat\u00f3<\/p>\n

a dilisnek mi a
\nj\u00f3<\/p>\n

minden s semmi
\naranyszab\u00e1ly<\/p>\n

m\u00e1s logika
\nm\u00e1s akad\u00e1ly<\/p>\n

\u00e9rtelmet ott
\nne keress
\nahol semmi sincs<\/p>\n

csak a \u201ejeges \u0170r\u201d
\nlakik ott m\u00e9lyen
\ntudattalan<\/p>\n

ezt sz\u00fcli \u201efelsz\u00ednre\u201d
\na boldogtalan<\/p>\n

(Szil\u00e1gycseh, 1999. febru\u00e1r 2. )<\/em><\/p>\n

U. i. A l\u00e9nyeg csak ott van legbel\u00fcl, k\u00f6rbeker\u00fclgetj\u00fck, nem \u00e9rezz\u00fck hat\u00e1rait pontosan. Nincsenek szavak, csak a gondolat szintj\u00e9n kering ott legbel\u00fcl, s ha \u201emegsz\u00fcletik,\u201d m\u00e1r nem az igazi, mert nem lehet csak \u00fagy ki\u00edrni, se kib\u00edrni, mert oly s\u00f6t\u00e9t, komor, k\u00ednz\u00f3 f\u00e1jdalom, melyhez nem illenek szavak, mert a szavak csak cseppek ebb\u0151l az el nem mondhat\u00f3 f\u00e1jdalom tenger\u00e9b\u0151l…<\/p>\n

(\u2026)<\/p>\n

Az igazi kicsi unok\u00e1mmal val\u00f3 j\u00e1tsz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 versem m\u00e1r igaz\u00e1n j\u00e1t\u00e9kos, tartalm\u00e1ban, hangulat\u00e1ban egyar\u00e1nt.<\/p>\n

AZ \u00c9N V\u00c1RAM<\/strong><\/p>\n

A mam\u00e1m mondja:<\/p>\n

\u201caz \u00e9n nappalim<\/em>
\na h\u00e1l\u00f3szob\u00e1m<\/em>
\na h\u00e1l\u00f3 mellett<\/em>
\na sz\u00e1mcsi sz\u00e1mcsi\u201d<\/em><\/p>\n

h\u00e1t hogy az mi
\ntal\u00e1ld csak ki<\/p>\n

h\u00e1t \u0151 az \u00e9n
\nmam\u00e1m p\u00e1rja
\ncsak \u0151t n\u00e9zi
\n\u0151t im\u00e1dja<\/p>\n

ha nem vagyok
\n\u00e9n mellette
\n\u00e9n a mam\u00e1m
\nkis kedvence<\/p>\n

a szob\u00e1mban
\nsarkocska a
\nszob\u00e1j\u00e1ban
\nitt val\u00f3ban
\nminden elf\u00e9r<\/p>\n

a nappali
\naz eb\u00e9dl\u0151
\nmindig minden
\nnagyon fincsi
\nj\u00f3 itt nagyon
\neb\u00e9delni<\/p>\n

s ha tele hassal
\nasztal alatt
\nj\u00e1tszom \u00e9n \u00e1m
\nnagyon sokat
\nna de mindig
\nmegtal\u00e1lnak<\/p>\n

azt\u00e1n k\u00f6nyvt\u00e1r
\nkir\u00e1mol\u00e1s
\nut\u00e1na j\u00f6n a
\nfelolvas\u00e1s<\/p>\n

mami olvas:<\/p>\n

\u201eP\u00e9ter \u00farfinak sok szeretettel<\/em>
\negy nagy csoki mell\u00e9, ha majd tud olvasni.\u201d<\/em>
\nNeked dedik\u00e1lta Lackfi J\u00e1nos<\/em><\/p>\n

\u00edr\u00f3k k\u00f6lt\u0151k
\nnekem \u00edrnak
\nszeretettel
\ndedik\u00e1lnak
\nb\u00e1r nem tudok
\nm\u00e9g olvasni<\/p>\n

s azt sem tudom
\ndedik\u00e1ci
\n\u00f3
\n\u00f3 az meg mi<\/p>\n

a vasal\u00e1s
\na nagy rumli
\nvasal\u00f3desz
\nka helyett<\/p>\n

az asztal viszi
\ne szerepet<\/p>\n

paplanhuzat
\nbebor\u00edtja
\nj\u00f3t vigadok \u00e9n
\nalatta
\nm\u00e9g mama is
\nmell\u00e9m b\u00fajik<\/p>\n

azt\u00e1n vih\u00e1ncolva kel\u00fcnk
\nh\u00fa ebben \u00e9n remekelek
\nmajd felseg\u00edtem
\na mam\u00e1mat<\/p>\n

s mint k\u00e9t j\u00f3 gyerek
\nvasalt ruh\u00e1t le nem verek<\/p>\n

dics\u00e9r mami
\nf\u0171nek-f\u00e1nak<\/p>\n

\u201eJ\u00f3 dolga van<\/em>
\nAttil\u00e1nak!\u201d<\/em><\/p>\n

rendrak\u00e1s j\u00f6n
\na k\u00f6nyvt\u00e1rban
\nnappaliban
\nkis kuck\u00f3mban<\/p>\n

\u00e1gybab\u00faj\u00e1s
\nk\u00f6vetkezik
\nmocorgunk a
\npaplan alatt
\na k\u00e9t gyerek
\naddig mulat
\ns a farkasok
\nelkotr\u00f3dnak<\/p>\n

s ut\u00e1na a
\nmese alatt
\nszund\u00edtok \u00e9n
\n\u201ecukorfalat\u201d
\naz vagyok \u00e9n
\na mam\u00e1mnak<\/p>\n

mindig puszil
\nenne m\u00e1r meg
\n\u201ehazamen\u00e9s\u201d
\n\u00e9n pityergek<\/p>\n

meg\u00edg\u00e9ri nekem mami
\nholnap is elhoz apuci
\nv\u00e1rlak Kincsem
\nholnap is majd<\/p>\n

elmaszatolok egy k\u00f6nnyet
\ns m\u00e1r mindk\u00e9t szemem nevet<\/p>\n

hisz a kuck\u00f3m pici v\u00e1r
\nmam\u00e1m is v\u00e1r v\u00e1r a v\u00e1r<\/p>\n

De az \u00e9n k\u00f6lt\u00e9szetemben legink\u00e1bb hal\u00e1losan komoly j\u00e1t\u00e9k, gondolok itt az elhunyt fiamnak eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt\u00f3 A Csillag \u00e9s a Lant c\u00edm\u0171 k\u00f6tetem verseire, valahol a tudat alatt m\u00e9lyen van bennem, hogy v\u00e9gtelen\u00fcl hiszek a sz\u00f3 erej\u00e9ben, hiszem, hogy led\u00f6nthetem a val\u00f3 vil\u00e1g korl\u00e1tait, ut\u00e1na k\u00fcldve sirat\u00f3 szavaim, s hiszek, hiszi a sz\u00edvem, de a tudat hi\u00e1ba c\u00e1fol sz\u00e1zszor is, mert m\u00e9g mindig \u00edrnom kell, mert mint a j\u00e1t\u00e9k: \u201ek\u00e1b\u00edt, \u00e1lmot ad\u201d \u00edrta Szil\u00e1gyi Domokos, s igaza van, oldja a fesz\u00fclts\u00e9get, a lelki g\u00f6rcs\u00f6ket le\u00edrva a ki\u00edrhatatlant…, teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gem volt erre a vigaszra, a vers gy\u00f3gy\u00edr, mank\u00f3, ment\u0151\u00f6v volt sz\u00e1momra \u00e9s maradt.
\n\u00c9s j\u00e1t\u00e9k, az eszem szerint j\u00e1t\u00e9k, de hal\u00e1losan komoly j\u00e1t\u00e9k. Am\u00edg \u00edrok, vele vagyok a v\u00e9gtelenben gondolatban, mintha ez val\u00f3s\u00e1g lenne a sz\u00edv sz\u00e1m\u00e1ra. (\u2026)<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (13): Csuszda \u2013 1947 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

N\u00e1szta Katalin: Ha nem j\u00e1tszhatn\u00e9k, ember sem voln\u00e9k<\/strong><\/h2>\n

Azt \u00edrom, ami bennem kialakult \u00e9s alakul, ami\u00f3ta tollat ragadtam.<\/p>\n

\u201eMellette val\u00e9k, mint k\u00e9zm\u00edves, \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ge val\u00e9k mindennap, j\u00e1tszva \u0151 el\u0151tte minden id\u0151ben. J\u00e1tszva az \u0151 f\u00f6ld\u00e9nek kereks\u00e9g\u00e9n, \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9gemet lelve az emberek fiaiban.\u201d
\nP\u00e9ldabesz\u00e9dek 8. fejezet 30-31<\/p>\n

Ha nem j\u00e1tszhatn\u00e9k, ember sem voln\u00e9k. De tehetem, teh\u00e1t nem csak ember voln\u00e9k. Kicsit Istenb\u0151l is van bel\u0151lem.
\nAhogy egyre jobban k\u00f6zeledek valami fel\u00e9, amit \u00f6regs\u00e9gnek? tapasztalatnak? b\u00f6lcsess\u00e9gnek? h\u00edvunk, azt l\u00e1tom: ha nem tudunk j\u00e1tszani, megvadulunk. \u00c9s hogy ne vaduljunk meg, j\u00e1tszunk. A kez\u00fcnk \u00fcgy\u00e9be es\u0151 dolgokkal. Nagyon, nagyon szeret\u00fcnk j\u00e1tszani. Mindent, mert \u00edgy kipr\u00f3b\u00e1lhatunk valamit, ami lehets\u00e9ges.
\nB\u00e1r, a hazudni csak igazat szabad (Arany) k\u00f6lt\u0151i parancs\u00e1ra ijedten olvasom: nem lehet j\u00e1tszani a szavakkal, m\u00e9gis megk\u00f6nnyebb\u00fclten veszem tudom\u00e1sul, hogy j\u00e1tszani nemcsak j\u00f3: parancs. Minden idegsz\u00e1lammal ellen\u00e1llok a vil\u00e1gnak, aki el akar nyelni, ez\u00e9rt elj\u00e1tszom, hogy nem vagyok benne. Hihet\u0151 \u00e1llapotokat teremtek magamnak. Gyermeki voltom sosem m\u00falik, csak \u00f6regebbnek t\u0171n\u00f6k a tel\u0151 id\u0151ben, de alapj\u00e1ban semmi sem v\u00e1ltozott. Kiny\u00fajtom a kezem \u00e9s leemelem a csillagot az \u00e9gr\u0151l, m\u00e1ris itt van feh\u00e9ren-feket\u00e9n. Persze, mikor megk\u00e9rdik, hol hagytam a homlokomr\u00f3l, v\u00e1laszolni is tudok: elrejtettem, hogy meg ne vakulj, ha r\u00e1m n\u00e9zel. \u00d3, j\u00e1tszani, igazat mondani, hazugs\u00e1got megvallani \u2013 mind isteni k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk. A j\u00e1t\u00e9kban megteremtj\u00fck az \u00f6nfeledts\u00e9g szob\u00e1it, ahova nincs bej\u00e1r\u00e1suk a j\u00e1tszani nem akar\u00f3knak, akik magukban akarnak lenni mindig. Mi sz\u00e1rnyakat kaptunk, amik befele n\u0151ttek. Felm\u00e9rhetetlen t\u00e1vols\u00e1gokat tudunk berep\u00fclni pillanatok alatt.
\nMikor isteni parancsra r\u00e1ncba szedem gondolataimat, a vil\u00e1g kivet mag\u00e1b\u00f3l, mert az \u00e1ltala fel\u00e1ll\u00edtott szab\u00e1lyoknak ellen\u00e1llok. De m\u00e9g sok\u00e1ig vakoskodok a kiszabadul\u00e1som el\u0151szob\u00e1iban, nem \u00e9rtv\u00e9n Isten tilalomf\u00e1inak t\u0171n\u0151 szavait. Azt\u00e1n mikor elj\u00f6n a pillanat \u2013 mert megl\u00e1togat \u2013, felismerem a j\u00e1t\u00e9k \u00f6r\u00f6m\u00e9ben rejl\u0151 \u00f6r\u00f6ks\u00e9gem, miket a fentebb id\u00e9zett isteni besz\u00e9dek rejtenek. A teremt\u00e9shez, alkot\u00e1shoz, a l\u00e9tez\u00e9shez egyetlen isteni forr\u00e1sunk a j\u00e1t\u00e9k, amihez mindenki tehets\u00e9get kapott. Hogy ki mit j\u00e1tszik \u2013 embere v\u00e1logatja. Van, aki \u00e9p\u00edt\u00e9szt, van aki \u00e9letet-hal\u00e1lt, mint Kosztol\u00e1nyi. Nagy k\u00e9rd\u00e9s, mikor pusztulunk bele j\u00e1t\u00e9kainkba. Ha abba egy\u00e1ltal\u00e1n.
\nJ\u00e1t\u00e9k az is, \u00e9n mit gondolok, \u0151 mit gondol. S hogy \u00f6sszeeresztj\u00fck-e gondolatainkat. Meg a felel\u0151tlen gondolatokkal is b\u00e1nnunk kell. A j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat ismerni k\u00f6telez\u0151. A keretek mindig adottak.
\nA k\u00f6lt\u00e9szet szab\u00e1lyai az egyetlenek, ahol fizikai akad\u00e1ly nincs, ez\u00e9rt a felel\u0151ss\u00e9g itt a legnagyobb. F\u0151szab\u00e1ly arra vigy\u00e1zni, hogy aminek nevet adunk, azt etetni, itatni vagyunk hivatottak. Munka van vele, nem mindegy, miv\u00e9 fejl\u0151dik, mi lesz bel\u0151le.
\nJ\u00e1tszom a verssel, \u00e9s a vers is j\u00e1tszik velem. \u00d3v\u00f3 tekintetnek pedig f\u00f6l\u00f6tt\u00fcnk az Isten, aki egyetlen szem\u00e9lynek adott nevet, \u0150 tulajdons\u00e1got, cselekv\u00e9st is jelent: szabad\u00edt\u00f3. Abb\u00f3l, amib\u0151l kimentett \u00e9s ahov\u00e1 elmentett: ennek param\u00e9terei h\u00e1trahagyott szavaiban \u00e9s sz\u00edv\u00fcnkben vannak.
\nNincs nagyobb j\u00e1t\u00e9kos, nagyobb k\u00f6lt\u0151 sem N\u00e1la. Deleg\u00e1lta fiait ide, vigy\u00e9k vissza hozz\u00e1 az elraboltakat, akik v\u00edz n\u00e9lk\u00fcli, kisz\u00e1radt, hal\u00e1los k\u00fatban tikkadoznak. \u00cdgy t\u00e9rtem vissza eredeti rendeltet\u00e9semhez. Igazat mondva, hazugs\u00e1got megvallva, meztelen j\u00e1t\u00e9kosnak a szavak ruh\u00e1iban \u2013 hogy felismerhet\u0151 legyen j\u00e1t\u00e9komban a Mester keze. A t\u00f6rv\u00e9ny szavai bilincsbe z\u00e1rnak. De a vel\u00fcnk az Isten kiszabad\u00edt \u2013 nem a mintha szabads\u00e1gra, hanem eredeti rendeltet\u00e9s\u00fcnkre: \u00edrd le mindazokat, amiket hallasz t\u0151lem.
\nDe f\u00e9lre a tr\u00e9f\u00e1val, sz\u00f3l a mond\u00e1s \u2013 mint aki megunta a j\u00e1t\u00e9kot. Visszatereli a l\u00e9tet a k\u00f6telezetts\u00e9gek ig\u00e1j\u00e1ba, ami, Istenemre mondom, irdatlanul neh\u00e9z. Pedig \u0150 azt \u00edg\u00e9rte, ig\u00e1ja k\u00f6nny\u0171 \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ges. Kit k\u00f6vetsz sz\u00edvesen? Ha parancsai sz\u00edvedbe \u00edrtak m\u00e1r nem t\u00f6rv\u00e9nyt teljes\u00edtesz, sz\u00edvedb\u0151l j\u00e1tszol neki, Neki. Igazat hazudsz, mert f\u00f6ldi nyelved t\u00f6k\u00e9letlen, ismereted t\u00f6red\u00e9kes. De itt\u00e1l m\u00e1r abb\u00f3l a poh\u00e1rb\u00f3l, ami az \u00e9let viz\u00e9vel van tele. Ha be is \u00fasznak fekete gy\u00e1szhusz\u00e1rok \u00e9les vonalakk\u00e9nt a k\u00e9pbe, tudod: a m\u00fal\u00f3 id\u0151nek is hat\u00e1rt szabott az id\u0151tlens\u00e9g \u00f6r\u00f6kl\u00e9te.<\/p>\n

A gondolat szabad ugyan, ez\u00e9rt kell befogni \u0151ket, mint lovakat, hogy egyir\u00e1nyba h\u00fazzanak. Ide-oda sz\u00e1guldozva csak kifutnak a vil\u00e1gb\u00f3l, aminek Isten szabott hat\u00e1rt. Az egyetlen ir\u00e1ny, ahova tartaniuk kell, az a fent, a menny, az elj\u00f6vend\u0151. Minden, ami lent van, itt, csak arra val\u00f3, hogy mederben tartson. Azt mondja, megb\u00fcntetem a gondolataitokat, azt is mondja: ejts\u00e9tek foglyul \u0151ket, hogy annak engedelmeskedjenek, aki elh\u00edvott benneteket\u2026 Van munka ezzel, hiszen mi m\u00e1ssal tudunk b\u00e1rmit el\u00e9rni ezen a f\u00f6ld\u00f6n, mint a gondolataink, amikkel megismerhetj\u00fck a vil\u00e1g szab\u00e1lyait. \u00c9s kell is. Ez a kett\u0151ss\u00e9g v\u00e9gigk\u00eds\u00e9r \u00e9let\u00fcnkben, ahogy a tudat is meghasonlott a f\u00f6ldi \u00e9s isteni k\u00f6z\u00f6tt, b\u00e1r egyben van.
\nMikor zabol\u00e1tlanul sz\u00e1guldoznak \u00e9s nem vagyok ott, hogy f\u00e9ken tartsam \u0151ket, velem szaladnak ki id\u0151m el\u0151tt a vil\u00e1gb\u00f3l. M\u00e9g versben sem tehetem meg ezt felel\u0151tlen\u00fcl. Akkor \u00e9rzem, hiszem l\u00e9tjogosultnak elcs\u00e1ng\u00e1l\u00e1saikat, ha keresnek, igazs\u00e1g ut\u00e1n nyomoznak.
\nJ\u00f3zsef Attila egyvalamire k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl megtan\u00edtott azzal, hogy annak mutatkozott mindenkor, aki volt. Felhasadt sz\u00edvvel \u00e9lt \u00e1t teljes l\u00e9ny\u00e9vel minden \u00e9rz\u00e9st, gondolatot. A verseivel olyan bizonys\u00e1got hagyott maga ut\u00e1n, amit az ut\u00f3kor kiv\u00e1lasztott a k\u00f6lt\u00e9szet napj\u00e1ul, az istenember pedig tudja, hogy annak \u00fatja merre kell hogy vezessen.
\n\u00c9n \u00fagy vagyok, hogy m\u00e1r sz\u00e1zezer \u00e9ve n\u00e9zem, amit megl\u00e1tok hirtelen \u2013 enn\u00e9l pontosabban senki nem \u00edrta le, milyen az, amikor isteni felismer\u00e9sre jut az ember. Nem tett m\u00e1st, csak hagyta, hogy lelk\u00e9b\u0151l szabadon folyjon, mint a Duna \u2013 a zavaros, b\u00f6lcs \u00e9s nagy ismeretek t\u00e1ra\u2026 Ha p\u00e9lda valamiben, az \u0151szintes\u00e9g\u00e9ben az, amivel \u00fagy tette pap\u00edrra mindazt, ami benne volt, mint senki. Egyszeris\u00e9ge vil\u00e1g\u00edt korszakokon \u00e1t. Mert: \u00c9n mondom, m\u00e9g nem nagy az ember, de k\u00e9pzeli, h\u00e1t szertelen. K\u00eds\u00e9rje k\u00e9t sz\u00fcl\u0151je szemmel: a szellem \u00e9s a szerelem. Enn\u00e9l szebben aligha lehet megfogalmazni isteni rendeltet\u00e9s\u00fcnket.<\/p>\n

A megad\u00f3 csoda<\/strong><\/p>\n

mikor a sz\u00f3ba szerelmes lettem
\nIstenbe szerettem
\ncsak m\u00e9g nem ismertem
\nolyan \u00e9lesek \u00e9s korl\u00e1toltak voltak
\ntudtam, az igazit kell keresnem
\na feh\u00e9r lap, mi\u00f3ta \u00edrni megtanultam
\narra v\u00e1rt, hogy tele\u00edrjam
\nap\u00e1m mondta \u2013 meg is kell tennem<\/p>\n

sz\u00f3t fogadtam \u00e9s szava megfogott
\nversek m\u00e9ly\u00e9r\u0151l buktak f\u00f6l a titkok
\nnem \u00e9rdekelt ki \u00edrta \u0151ket
\na csoda megadta mag\u00e1t
\nrabul ejtett<\/p>\n

A k\u00f6lt\u00e9szet napj\u00e1ra<\/strong><\/p>\n

azt gondoln\u00e1d, Istent j\u00e1tszik
\nnevet ad mindennek, amit l\u00e1t
\n\u00f6sszeilleszti, ami sz\u00e9tszakadt
\nelv\u00e1lasztja mi \u00f6sszetartozik
\nkih\u00faz a polcb\u00f3l egy poros fi\u00f3kot
\nasztalra teszi, ami nincsen
\nc\u00e1folatok, igenek k\u00f6zt barangol
\nt\u00e9vhitek cs\u00facs\u00e1r\u00f3l n\u00e9zi Istent
\narcot, alakot festene neki
\nruh\u00e1t is adna r\u00e1, hogy meztelen-
\nre vetk\u0151ztesse, ha szottyan kedve
\nmajd nyomoz\u00f3 lesz, aki kital\u00e1lja
\na m\u00e1sikat, tal\u00e1nyt \u00f6lt mag\u00e1ra
\npelerinnek k\u00e9ts\u00e9geket ter\u00edt
\nv\u00e1ll\u00e1ra, v\u00e1lladra \u2013 mintha \u00f6lelne
\ntudja, vagy csak sejti, amit tesz
\nnem puszt\u00e1n embervolt\u00e1b\u00f3l fakad
\nmagja van, mib\u0151l kikel vir\u00e1g, gond
\nlegyez\u0151sz\u00e1rnyak pillangulnak rajta
\nmegnevez k\u00e9pet, verset, hangot
\nteszi mire ura el\u0151sz\u00f3l\u00edtotta
\na l\u00e1thatatlanb\u00f3l, amit nincsnek h\u00edvott
\nhogy van-jon, ahogy Isten rendelte
\n\u00fcltetett kertj\u00e9be mindenf\u00e9le ig\u00e9t
\nj\u00e1t\u00e9knak, kital\u00e1lni adta
\njutalmul \u00f6v\u00e9 lesz, minek nevet ad
\nhopp itt egy versl\u00e1b, ott a k\u00e9pe
\namott pedig a pedigr\u00e9je
\nmarkomban r\u00e9g\u00f3ta melegszik
\nk\u00e9zfejemen pillang\u00f3k legyezik
\narcotok, lelketek – kedveseim
\ns a h\u00e1z, amit szerkesztek lak\u00e1sotok
\n\u00fcsse k\u0151!
\nveletek j\u00e1tszom ott vill\u00e1mot
\nfr\u00fcst\u00f6k\u00f6t<\/p>\n

2019-03-09<\/em><\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (14): J\u00e1t\u00e9kosok \u2013 1949 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Dem\u00e9ny P\u00e9ter: J\u00e1t\u00e9k = b\u00e1tors\u00e1g<\/strong><\/h2>\n

A j\u00e1t\u00e9k az\u00e9rt nem alacsonyrend\u0171, mert az, hogy az ember le\u00fcl egy pap\u00edr mell\u00e9 vagy a k\u00e9perny\u0151 el\u00e9 verset \u00edrni, eleve j\u00e1t\u00e9k abban az \u00e9rtelemben, hogy kiz\u00f6kkenti mag\u00e1t a mindennapokb\u00f3l, p\u00e9nzkeres\u0151, a csal\u00e1dban \u00e9s a vil\u00e1gban j\u00e1tszott szerep\u00e9b\u0151l, \u00e9s \u201ebelez\u00f6kkenti” mag\u00e1t a vers\u00edr\u00f3 valaki szerep\u00e9be. Ezt a j\u00e1t\u00e9kot \u00e9ppen olyan komolyan veszi, mint a gyermek, aki f\u00e9l a j\u00e1t\u00e9ktigrist\u0151l, mik\u00f6zben tudja, hogy j\u00e1tszik a sz\u00fcleivel.
\nAz nagyon igaz viszont, hogy ebben a folyamatosan szomor\u00fa rom\u00e1niai magyars\u00e1gban a j\u00e1t\u00e9kot valami frivol dolognak tartott\u00e1k f\u0151leg 1989 el\u0151tt, \u00e9s tartj\u00e1k sokan \u00e9s els\u0151sorban bizonyos ter\u00fcleteken m\u00e1ig. Nem \u00e9rzem v\u00e9letlennek, hogy We\u00f6resnek nem siker\u00fclt az \u0151t megillet\u0151 helyre ker\u00fclnie, \u00e9s hogy egy Rem\u00e9nyikr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 esten, amelyen k\u00f6lt\u00e9szete „\u00e1lomhal\u00e1sz” aspektusait is emlegetik, \u00e9s el lehetne indulni egy friss olvasat fel\u00e9, a b\u00e1nat \u00e9s b\u00fa domin\u00e1l, hogy a Csipik\u00e9t id\u00e9zzem.
\nEml\u00e9kszem, 2013-ban Tompa G\u00e1bor el\u0151ad\u00e1st rendezett A teljess\u00e9g fel\u00e9 alapj\u00e1n. A v\u00e9g\u00e9n odal\u00e9pett hozz\u00e1m az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g egyik f\u00e1rosza, id\u00e9zett egy Illy\u00e9s-verset, \u00e9s azt mondta: „Egy Illy\u00e9s-sorban az eg\u00e9sz We\u00f6res.”
\nSz\u00e1momra We\u00f6res minden: a mer\u00e9szs\u00e9ge, a vakmer\u0151s\u00e9ge, a kalandv\u00e1gya, a nyugtalans\u00e1ga, a forma- \u00e9s egy\u00e9b k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga. Az Altwien \u00e1br\u00e1nd \u00e9pp\u00fagy j\u00e1t\u00e9k, mint a Ha a vil\u00e1g rig\u00f3 lenne, a H\u00e1rom ver\u00e9b hat szemmel \u00e9pp\u00fagy, mint a Rongysz\u0151nyeg.
\nA j\u00e1t\u00e9k – b\u00e1tors\u00e1g. \u00c9s az nagyon komoly dolog.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (15): Matador \u2013 1908 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Kom\u00e1n J\u00e1nos: J\u00e1t\u00e9kos vagy komoly tev\u00e9kenys\u00e9g a vers\u00edr\u00e1s?<\/strong><\/h2>\n

A v\u00e1lasz k\u00f6nny\u0171: j\u00e1t\u00e9kosnak \u00e9s egy\u00fattal komoly tev\u00e9kenys\u00e9gnek is nevezhet\u0151 a vers\u00edr\u00e1s. \u00dagy tapasztaltam, hogy minden k\u00f6lt\u0151i eszk\u00f6z sz\u00f3rakoztat\u00f3 j\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rs lehet. J\u00e1tszhatunk a r\u00edmekkel, a ritmussal, a sz\u00f3k\u00e9pekkel, a st\u00edlusalakzatokkal, j\u00e1tszhatunk a humoros, megnevettet\u0151 gondolatokkal stb. De a felelet indokl\u00e1s\u00e1t valamivel b\u0151vebben is igazolni kellene. R\u00f6viden a k\u00f6vetkez\u0151ket mondhatom:
\nHa a k\u00f6lt\u00e9szet j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lek, kiindul\u00e1sk\u00e9ppen a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetre kell gondolnom, \u00e9s ebbe bele\u00e9rtem a gyerekek mond\u00f3k\u00e1it is. Nem k\u00e9rt\u00e9k ezek a r\u00edmes, ritmusos j\u00e1t\u00e9kversek verstani, eszt\u00e9tikai ismeretek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t, alkalmaz\u00e1s\u00e1t. Sz\u00e1mos olyan ismert, mindegyre megism\u00e9telt, nagyon szeretett n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti alkot\u00e1st hallhatunk, melyeknek szerz\u0151i sem \u00edrni, sem olvasni nem tudtak, viszont az \u00e9let ritmusait, a r\u00edmesen cseng\u0151, mondjuk \u00fagy, hogy a felesel\u0151 szavakat, a ritmusok t\u00e1ncl\u00e9p\u00e9seit megt\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, \u00f6sszehangolt\u00e1k az \u00e9rzelmek sz\u00edvver\u00e9seivel. Ilyenkor harm\u00f3ni\u00e1t \u00e9szlel\u00fcnk. \u00c9s mennyi j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ga van annak a n\u00e9pi humornak, mely a r\u00edmek csengetty\u0171ivel nevettet. A n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetben \u00e9szlelhet\u0151 j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gok, ezek f\u00f6lt\u00e1r\u00e1sa seg\u00edthet az \u00e9rt\u00e9kes l\u00edrai alkot\u00e1sok j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1nak a kiemel\u00e9s\u00e9ben. E k\u00e9rd\u00e9s felelet\u00e9nek alaposabb kitereget\u00e9se sz\u00e1mos gondolatot \u00e9breszt, melyeket szeml\u00e9ltet\u0151 p\u00e9ld\u00e1kkal kellene igazolnom.
\nValamennyi k\u00f6lt\u0151nk, a legjelent\u0151sebbek is, p\u00e1ly\u00e1juk kezdet\u00e9n ink\u00e1bb csak n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti ismeretekkel rendelkeztek, \u00e9s egyesek k\u00e9s\u0151bb is csak nagyon kev\u00e9s verstani, eszt\u00e9tikai tudnival\u00f3kat saj\u00e1t\u00edtottak el, de a tehets\u00e9g, az egy\u00e9ni hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s k\u00e1rp\u00f3tolta a hi\u00e1nyoss\u00e1gokat. Ha valaki azt tanulm\u00e1nyozn\u00e1, hogy egyik-m\u00e1sik k\u00f6lt\u0151 verseiben mennyire mutathat\u00f3 ki a komoly k\u00f6lt\u0151i f\u00f6lk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutna, hogy meg lehet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a tud\u00f3s k\u00f6lt\u0151ket a t\u00f6bbiekt\u0151l, de ezt a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st nem tartom rangsorol\u00e1si krit\u00e9riumnak.
\nMagam a humoros gondolatok vid\u00e1ms\u00e1g\u00e1t kedvelem. Egyik latin k\u00f6lt\u0151nk epigramm\u00e1j\u00e1val \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny s\u00edrversemmel szeml\u00e9ltetem ezt a fajta j\u00e1t\u00e9koss\u00e1got.<\/p>\n

Quintusr\u00f3l<\/strong><\/p>\n

A f\u00e9lszem\u0171 Thaist megl\u00e1tta Quintus,
\n\u00e9s szeret\u0151je lett \u0151.<\/p>\n

Thaisnak csak f\u00e9lszeme hi\u00e1nyzott.
\nQuintusnak mind a kett\u0151.<\/p>\n

(Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 ford\u00edt\u00e1sa)<\/em><\/p>\n

Most m\u00e1r nem lesz t\u00f6bb\u00e9 kedve,
\nelvitte a sz\u0151l\u0151 nedve.<\/p>\n

*<\/p>\n

Nem hallott\u00e1k, amit mondtam.
\n\u00cdme, itt sok hallgat\u00f3m van!<\/p>\n

*<\/p>\n

Nem nyaralhattam \u00e9n ny\u00e1ron.
\nItt t\u00f6lt\u00f6m a szabads\u00e1gom.<\/p>\n

*<\/p>\n

Ne szomorkodj t\u00f6bbet \u00e9rtem,
\nsikeresen c\u00e9lba \u00e9rtem!<\/p>\n

*<\/p>\n

Nem j\u00f3l j\u00f3soltak a papok.
\n\u00dczenem, hogy mennyben vagyok.<\/p>\n

*<\/p>\n

Sokszor kereste a hal\u00e1lt.
\nNa, most azt\u00e1n re\u00e1 tal\u00e1lt.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (16): Sz\u00e1mh\u00e1bor\u00fa \u2013 1958 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Krist\u00f3 Tibor: K\u00e9tsoros j\u00e1tszm\u00e1k<\/strong><\/h2>\n

Koboz kobz\u00f3<\/strong><\/p>\n

ha mesterednek nincs koboza
\nhangszeredet elkobozza<\/p>\n

Ez napi<\/strong><\/p>\n

a Nap a mindennapos
\nnem lehet m\u00e1snapos<\/p>\n

Canis K\u00f3bor<\/strong><\/p>\n

itt is nyomok ott is nyomok
\nmindenikbe merg\u00e1t nyomok<\/p>\n

\u00c9rem nem \u00e9rem<\/strong><\/p>\n

amott egy p\u00e9nz\u00e9rem
\nszinte el\u00e9rem<\/p>\n

V\u00e9gv\u00e1riasan<\/strong><\/p>\n

mert mindig ment\u00fcnk a t\u00f6r\u00f6kre
\n\u00edgy juta aranyid\u0151nk t\u00f6nkre<\/p>\n

F\u00e9nykor<\/strong><\/p>\n

nekem is volt f\u00e9nykorom
\na f\u00e9ny rajtam m\u00e1r korom<\/p>\n

A 2018-as foci-vil\u00e1gbajnoks\u00e1g marg\u00f3j\u00e1ra<\/strong><\/p>\n

Sz\u00e9p g\u00f3lt l\u0151tt\u00e9l jap\u00e1n testv\u00e9r Haragucsi*
\nezen v\u00edgad hun bar\u00e1tod Haragosi**<\/p>\n

*k\u00edv\u00e1l\u00f3 jap\u00e1n focista, a belg\u00e1k elleni<\/em>
\negyik g\u00f3l szerz\u0151je<\/em>
\n** We\u00f6res S\u00e1ndor n\u00e9vtal\u00e1lm\u00e1nya<\/em><\/p>\n

Metrikusan<\/strong><\/p>\n

vers\u00edr\u00f3nak nem \u00e1rt a rum
\nett\u0151l cs\u00faszik j\u00f3l a metrum<\/p>\n

Csetepat\u00e9<\/strong><\/p>\n

forrhat b\u00e1rmely fokra dalom
\nabb\u00f3l nem lesz forradalom<\/p>\n

\u00d6ntelten<\/strong><\/p>\n

azt hiszik a ked\u00e9lyesek
\ncsak \u0151k lehetnek es\u00e9lyesek<\/p>\n

K\u00e9s\u0151kor<\/strong><\/p>\n

v\u00e9ns\u00e9gemre
\nj\u00f6v\u00f6k r\u00e1 kicsinys\u00e9gemre<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (17): Utc\u00e1n \u2013 1915 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Keszthelyi Gy\u00f6rgy: A gyerek, ki bennem \u00e9l<\/strong><\/h2>\n

Utols\u00f3 pillanatig pr\u00f3b\u00e1ltam el\u0151hozni magamb\u00f3l a gyereket, aki tudom, hogy bennem \u00e9l, de j\u00f3 ideje sz\u00e1momra is elkeser\u00edt\u0151 m\u00f3don nem mutatkozik.
\nVisszat\u00e9rhetn\u00e9k a m\u00faltba, de az m\u00e1r nem lenne hiteles (vagy nem \u00e9rezn\u00e9m annak).
\nK\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a lehet\u0151s\u00e9get, tal\u00e1n lesznek m\u00e9g sz\u00e9p napjaink.<\/p>\n

\n

F\u00fczesi Magda: Merre visz az isten \u00fatja?<\/strong><\/h2>\n

\u201eValami nincs sehol\u201d!
\nV\u00e1ci Mih\u00e1ly sokszor id\u00e9zett s\u00f3haja nem hagy nyugodni, amikor megpr\u00f3b\u00e1lok v\u00e1laszolni a k\u00e1f\u00e9 f\u0151nix k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re: Van-e helye a j\u00e1t\u00e9knak a k\u00f6lt\u00e9szetben?
\nJ\u00f3, h\u00e1t vizsg\u00e1ljuk meg a k\u00e9rd\u00e9snek J\u00f3zsef Attil\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151 aspektus\u00e1t. De el\u0151bb tal\u00e1n barangoljunk a magyar k\u00f6lt\u00e9szet m\u00e1s t\u00e1jain. Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul j\u00e1t\u00e9k-\u00fcgyben megker\u00fclhetetlen. K\u00f6zismert nyelvi j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ga, az Akarsz-e j\u00e1tszani c\u00edm\u0171 vers\u00e9t folyton morzsolgatjuk. Szeretj\u00fck. K\u00f6nnyednek tartjuk. Pedig a k\u00f6nny\u0171 sz\u00e1rnyon lebegtetett mondanival\u00f3 a vers utols\u00f3 sor\u00e1ban zuhan r\u00e1nk f\u00e9lelmetesen: \u201eakarsz-e, akarsz-e j\u00e1tszani hal\u00e1lt?\u201d
\nSz\u00e9p Ern\u0151 Nem volt j\u00e1t\u00e9kom c\u00edm\u0171 verse is sokunk sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s. Tanulgathatjuk is, sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk lesz r\u00e1. Parafraz\u00e1ljunk egy kicsit: egyszer mindny\u00e1jan ki\u00e1llunk majd a Tej\u00fatra, arra visz az isten \u00fatja \u00e9s megsz\u00f3lalunk sz\u00e9pen csendben: \u201eK\u00e9rem \u00e9n m\u00e9g nem j\u00e1tszottam, \/ Nem j\u00e1tszottam, \/ Nem j\u00e1tszottam, \/ J\u00e1tszani szeretn\u00e9k mostan.\u201d J\u00e1tszani, m\u00e9g akkor is, ha m\u00e1r k\u00e9s\u0151\u2026
\nJ\u00e1tszani, elv\u00e1gy\u00f3dni, mert valami nincs sehol. Mint Babits Mih\u00e1ly \u00edrta a Messze\u2026 messze\u2026 c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben: \u201e\u00d3 mennyi v\u00e1ros, mennyi n\u00e9p.\/ \u00d3 mennyi messze sz\u00e9p vid\u00e9k!\u201d \/ Rabsorsom milyen mostoha, \/ hogy mind nem l\u00e1thatom soha!\u201d \u00dagy gondolom, ez a folytonos hi\u00e1ny\u00e9rzet lehet a kataliz\u00e1tor, amely kiv\u00e1ltja a k\u00f6lt\u0151ben a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gra val\u00f3 hajlamot.
\nBorong\u00f3s csapong\u00e1sunkb\u00f3l t\u00e9rj\u00fcnk vissza a kijel\u00f6lt \u00fatra, J\u00f3zsef Attil\u00e1hoz. Hangulatingadoz\u00e1s ide vagy oda, rosszindulattal sem mondhatjuk r\u00f3la, hogy verseib\u0151l hi\u00e1nyzik a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g, a nyelvi bukfenc. Lapozgatva az \u201e\u00d6sszes\u201d-t, \u00fajfent v\u00e9gigborzongatott a gondolat, hogy a mind\u00f6ssze harminck\u00e9t esztend\u0151t \u00e9lt k\u00f6lt\u0151 mennyi sz\u00ednnel gazdag\u00edtotta a magyar irodalmat! V\u00e9g\u00fcl az \u201eAlkalmi r\u00f6gt\u00f6nz\u00e9sek\u201d ciklusban bolyongtam, a magam sz\u00e1m\u00e1ra nagy felfedez\u00e9seket t\u00e9ve. K\u00edn\u00e1lgat\u00f3 c\u00edm\u0171 versj\u00e1t\u00e9k\u00e1t olvasgatva sz\u00fcl\u0151falum, a k\u00e1rp\u00e1taljai Nagybereg lakodalmas v\u0151f\u00e9lyversei jutnak eszembe, amikor \u00c9tkek \u00e1radata alc\u00edm alatt ilyen sorokat g\u00f6rget el\u00e9nk J\u00f3zsef Attila:<\/p>\n

Halmajonez<\/strong>
\nMajonezb\u0151l b\u00e1rmi kev\u00e9s
\nH\u00e1romnapos hideglel\u00e9s.<\/p>\n

Hideg rosztbif k\u00f6r\u00edtve<\/strong>
\nRosztbif reuma forr\u00e1sa,
\nAki eszi, k\u00e1r\u00e1t l\u00e1ssa.<\/p>\n

Pog\u00e1cs\u00e1k \u00e9s s\u00f3s s\u00fctem\u00e9nyek<\/strong>
\nPog\u00e1cs\u00e1t\u00f3l kezed reszket,
\nVegyed tudom\u00e1sul eztet.<\/p>\n

\u00c9s m\u00e9g sorolhatn\u00e1m f\u00e9l oldalon kereszt\u00fcl. A k\u00f6lt\u0151 mosolyogva figyel r\u00e1nk a versek m\u00f6g\u00fcl \u00e9s id\u0151nk\u00e9nt \u00f6sszekacsint az \u00e9rt\u0151 olvas\u00f3val, hogy l\u00e1m, ilyet is tud, \u00e9s \u201ebar\u00e1tok k\u00f6z\u00f6tt\u201d a suks\u00fck\u00f6l\u00e9st is megengedheti mag\u00e1nak
\nS ha m\u00e1r j\u00e1t\u00e9k, a n\u00e9gy Szonettj\u00e1t\u00e9k se maradjon eml\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. A k\u00f6lt\u0151 j\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsa Illy\u00e9s Gyula volt. Nem tudom, manaps\u00e1g h\u00e1nyan veszik a tollat \u00e9s \u00edrnak r\u00edmp\u00e1rokat, hogy azokkal tegy\u00e9k pr\u00f3b\u00e1ra a k\u00f6lt\u0151t\u00e1rsak fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t, de 1928-ban irodalmi berkekben k\u00f6zismert id\u0151t\u00f6lt\u00e9s lehetett. A j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g mindk\u00e9t k\u00f6lt\u0151 j\u00f3 tulajdons\u00e1gai k\u00f6z\u00e9 tartozhatott, ha J\u00f3zsef Attila ilyen r\u00edmeket k\u00edn\u00e1lt Illy\u00e9s Gyul\u00e1nak A m\u00e1sodfok\u00fa f\u00fcggv\u00e9nyek egyenletei c\u00edm\u0171 opusz meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz:<\/p>\n

\u201eKonstantin, \u00e1polj!
\nSzemere Elek!\u201d
\nerre felkelek
\nKonstantin\u00e1poly<\/p>\n

berekben kele v\u00e9sz
\nbukaresti banda
\n\u201eA luk ha festi randa\u201d
\na gyermekben kelev\u00e9z<\/p>\n

Salmon
\nmalmom
\ncsiribiri fitty<\/p>\n

Beregi eridj
\nhoroszk\u00f3p
\ngonosz p\u00f3k<\/p>\n

De fant\u00e1zi\u00e1ban Illy\u00e9s Gyula sem maradt alul. A Reggeli \u00e1jtatoss\u00e1g c\u00edm\u0171 k\u00f6z\u00f6s vers\u00fckben r\u00edmh\u00edv\u00f3k\u00e9nt ott tal\u00e1ljuk a fuszekli, vasp\u00e1nt, skatullya, jelent\u00e9sben egym\u00e1st\u00f3l igencsak t\u00e1vol \u00e1ll\u00f3 fogalmakat. Lesz\u00f6gezhetj\u00fck: a vers\u00edr\u00f3 p\u00e1rbaj \u201ej\u00f3 mulats\u00e1g, f\u00e9rfimunka volt\u201d. Vagy j\u00e1t\u00e9k. Nagy szellemek, ha tal\u00e1lkoznak. Vagy nagy Homo Ludensek. S bizony-bizony a j\u00e1t\u00e9knak t\u0171n\u0151 versezetek m\u00f6g\u00f6tt szellemi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek sora rejt\u0151zik. De egy vers \u00e9ppen att\u00f3l sz\u00e9p \u00e9s szerethet\u0151, hogy megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek folyamata soha nem \u00e9rhet\u0151 tetten.
\n\u00d6r\u00f6mmel t\u00e9velyegtem k\u00fcl\u00f6n bej\u00e1rat\u00fa j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9letem labirintus\u00e1ban. S hogy a magam h\u00e1za t\u00e1j\u00e1n is sz\u00e9tn\u00e9zzek: boh\u00f3c l\u00e9lekkel meg\u00e1ldott ember l\u00e9v\u00e9n, a dolgok sz\u00edn\u00e9n t\u00fal a fon\u00e1kj\u00e1t is keresem. Verseimben van helye a j\u00e1t\u00e9knak is, de komolyan gondolom, amit le\u00edrok. \u201e\u2026az igazat mondd, ne csak a val\u00f3dit\u201d, \u00fczeni J\u00f3zsef Attila, s nek\u00fcnk, az anyaorsz\u00e1g hat\u00e1rain t\u00fal \u2013 az \u00e9n esetemben a Szovjetuni\u00f3ban \u2013 szocializ\u00e1l\u00f3dott magyaroknak fokozottan oda kellett figyeln\u00fcnk erre az \u00fczenetre, hiszen a nemzet\u00fcnkt\u0151l idegen vil\u00e1gban a magyar \u00edr\u00e1stud\u00f3 gyakran csak \u201ej\u00e1tsz\u00e1sib\u00f3l\u201d mondhatta ki az igazat. H\u00e1rom ilyen versemet jegyzem le ide mutat\u00f3ba.<\/p>\n

Gyermeksz\u00e1j<\/strong><\/p>\n

Szerencse, hogy sz\u00fcl\u0151haz\u00e1m
\nn\u00e9kem ez az orsz\u00e1g,
\nahol sorsom \u00e9nhelyettem
\nm\u00e1sok kov\u00e1csolj\u00e1k.<\/p>\n

\u00dagy nevelnek, \u00fagy oktatnak,
\nm\u00e9g emberr\u00e9 v\u00e1lok!
\nMindenr\u0151l j\u00f3l kifaggatnak,
\nmit hogyan csin\u00e1lok.<\/p>\n

Haz\u00e1mt\u00f3l csak egyet k\u00e9rek,
\nha meg tudja adni:
\n\u00fagy szeretn\u00e9k \u00f6nmagammal
\nmagamra maradni!<\/p>\n

Tempora mutantur\u2026<\/strong><\/p>\n

\u201eCirkuszt s kenyeret a n\u00e9pnek!\u201d
\nsz\u00f3lt egy b\u00f6lcs uralkod\u00f3.
\nT\u00f6bb kenyeret, kisebb cirkuszt,
\nk\u00e9rte az alattval\u00f3.<\/p>\n

\u00c1m ha engem k\u00e9rdezn\u00e9nek,
\nnem mondhatn\u00e9k egyebet:
\nha keny\u00e9r van, cirkusz n\u00e9lk\u00fcl
\nvalahogy csak megleszek.<\/p>\n

Szerencsefia<\/strong><\/p>\n

J\u00f3l megfogtam az isten l\u00e1b\u00e1t,
\nmikor e t\u00e1jra megsz\u00fclettem!
\nA g\u00f3lya, amely itt hagyott,
\nr\u00f6h\u00f6gve suhant el mellettem.<\/p>\n

Majd negyven \u00e9vem elpergettem,
\ns mikor a sorst\u00f3l b\u00e9rem k\u00e9rtem,
\naz isten, kinek l\u00e1b\u00e1t fogtam,
\nelv\u00e1gtatott t\u00fczes szek\u00e9ren.<\/p>\n

Igaz, m\u00e9g egyszer r\u00e1m mosolygott,
\nmiel\u0151tt v\u00e9gleg elhagyott:
\nj\u00f3l megfeddte a balga sorsot,
\ns adott egy rozsd\u00e1s csillagot\u2026<\/p>\n

H\u00e1t igen. Ezek a versek tulajdonk\u00e9ppen \u201eszomoreszkek\u201d: \u00e1m m\u00e9giscsak t\u00f6bb benn\u00fck a j\u00e1t\u00e9k, mint a sir\u00e1nkoz\u00e1s. De hogy m\u00e9gse maradjunk mosoly n\u00e9lk\u00fcl, \u00e1lljon itt v\u00e9g\u00fcl egy vers a bar\u00e1tomr\u00f3l, akit nagyon szeretek.<\/p>\n

Bar\u00e1tom a Meggylek v\u00e1r<\/strong><\/p>\n

Legyen t\u00e9l, tavasz vagy ny\u00e1r,
\nbar\u00e1tom, a Meggylek v\u00e1r<\/strong>.
\nV\u00e1r a polcon, a kamr\u00e1ban,
\n\u00fcnnepl\u0151 \u00fcvegruh\u00e1ban.
\nArra v\u00e1r, hogy megegyem,
\nKolozsv\u00e1ron, Enyeden.<\/strong><\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (18): Csatat\u00e9r \u2013 1958 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Ady Andr\u00e1s: A nincsvanr\u00f3l<\/strong><\/h2>\n

Ha j\u00f3 b\u00f6cs\u00fcletesen elmerengek ezen a t\u00e9m\u00e1n \u2013 s megvallom, t\u00e1n el\u0151sz\u00f6r teszem \u2013, akkor els\u0151 sorban az jut eszembe, hogy az olvas\u00f3i visszajelz\u00e9sek alapj\u00e1n, b\u00e1rmit \u00edrtam, \u00edrok az alapkiszerel\u00e9sben komoly, de ink\u00e1bb komor, \u00edgy nem jut hirtelen eszembe, hogy hol lenne a j\u00e1t\u00e9k, vagy j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g mot\u00edvuma b\u00e1rmiben is, amit eddig \u00f6ssze\u00edrtam\u2026 vagy fogok ezent\u00fal. De \u00e9ppen ennek a k\u00e9rd\u00e9ssornak a hat\u00e1s\u00e1ra, megpr\u00f3b\u00e1ltam j\u00e1t\u00e9kos lenni, l\u00e1sd majd a verses \u201emell\u00e9kletemben\u201d. Lehet, hogy \u00edgy kellene, lehet, hogy t\u00f6bbet. Az egyik vers, a szonett, erre az alkalomra sz\u00fcletett, a m\u00e1sikat a legjobb kritikusom, a feles\u00e9gem v\u00e1lasztotta ki. Ezek szerint m\u00e9gis akad j\u00e1t\u00e9k, j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g. Nem hittem volna. A gyermekverseimre most nem reflekt\u00e1lok (hosszan), az m\u00e1s kateg\u00f3ria, egy, amelyet elpatkol\u00e1sig pr\u00f3b\u00e1lgatni fogok s mely pont addig nem lesz \u2013 sz\u00e1momra \u2013 meggy\u0151z\u0151. Ott az apr\u00f3 m\u00fazsa hozta, hogy a versek j\u00e1t\u00e9kos \u201esz\u00f3ruh\u00e1t\u201d kaptak, vagy nem is kaptak, csak egyszer\u0171en le\u00edrtam, amit a gyereksz\u00e1j kimondott, a versl\u00e1bak \u201egyermekcip\u0151be\u201d b\u00fajva ugrabugr\u00e1ltak, ott jelen volt (jelen lesz?) a sz\u00f3beli, a kifejez\u00e9sbeli j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g, a szitu\u00e1ci\u00f3s j\u00e1t\u00e9kjelleg, de jelen a mindenf\u00e9le versk\u00e9pletek, r\u00edmek \u00f6sszekacsint\u00e1sa is. A gyermekversek puszt\u00e1n matematikai szempontb\u00f3l nem jellemz\u0151ek, nem m\u00e9rvad\u00f3ak egyel\u0151re a \u201efeln\u0151tt versek\u201d szempontj\u00e1b\u00f3l: sz\u00e1mszer\u0171en nincsenek annyian, mint az el\u0151bbiek. A verseimben \u2013 \u00e9s tudatosan \u2013 csak enyh\u00e9n arg\u00f3, n\u00e9ha n\u00e9piesked\u0151 vagy t\u00e1jszavakkal, gyakrabban a besz\u00e9lt nyelvben haszn\u00e1latos \u201evag\u00e1nykod\u00f3\u201d form\u00e1kkal, vagy egyenesen az akart polg\u00e1rpukkaszt\u00e1ssal \u00e9rek el, ha el\u00e9rek j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gi hat\u00e1st, \u00e9s itt rendszerint meg is \u00e1llok. Egy id\u00e9z\u0151jeles szab\u00e1ly betart\u00e1s\u00e1ban, azonban sosem \u00e1llok meg, \u00e9s megjegyzem, hogy nem egyf\u00e9le \u00f6ncenz\u00far\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, vagy b\u00e1rmif\u00e9le hat\u00e1svad\u00e1szatr\u00f3l, t\u00e1n complaisance-r\u00f3l a j\u00f6vend\u0151beli olvas\u00f3 fel\u00e9. Nem, dehogy. Arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy annak tudat\u00e1ban \u00edrok, hogy ez egy \u00fajabb interakci\u00f3 lesz. Egyfajta, ami vagy v\u00e1laszra tal\u00e1l vagy nem az olvas\u00f3ban, s tudni fogok err\u0151l valaha, vagy sosem. De att\u00f3l m\u00e9g interakci\u00f3 k\u00e9t szem\u00e9ly k\u00f6z\u00f6tt, akiket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rdekek, m\u0171velts\u00e9gek, motiv\u00e1ci\u00f3k \u201emozgatnak\u201d \u00edr\u00e1s \u00e9s olvas\u00e1s k\u00f6zben. Az \u00edr\u00f3 felel a saj\u00e1t akci\u00f3-reakci\u00f3i\u00e9rt \u00e9s versben f\u0151leg, az olvas\u00f3…az ismeretlen-ismer\u0151s. Nekem, b\u00e1rmi fur\u00e1n hangzik is, sejtenem kellene az olvas\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1it, mert f\u00fcggetlen\u00fcl is f\u00fcgg\u00f6k ett\u0151l, mert l\u00e1tni v\u00e9lem reakci\u00f3it \u00e9s \u00e9n is reag\u00e1lok…\u00e9s el\u0151re ha abszurd-hat\u00e1rosan lehet. Magyar\u00e1n: ez is egy j\u00e1t\u00e9kfolyamat, strat\u00e9gi\u00e1kkal val\u00f3 j\u00e1tsz\u00e1s, s lenne egyoldal\u00fa, ha nem lenne haszon\u00e9lvez\u0151je a vers, mely \u00edgy fejl\u0151d\u0151k\u00e9pes.<\/p>\n

Propoz\u00edci\u00f3<\/strong><\/p>\n

K\u00f6lcs\u00f6nk\u00e9rtelek, hogy
\nkipr\u00f3b\u00e1ljam: milyen \u00e9lni?
\nCsak ekkora kamatvesz\u00e9llyel,
\nde bev\u00e1lt, s most m\u00e1r nincs
\nmib\u0151l, nem sp\u00e1jzoltam eleget,
\nk\u00e9ptelens\u00e9g, hogy csak \u00fagy, egy
\n\u00f6sszegben visszafizesselek!
\nHa neked meg\u00e9r annyit, s mert nem
\nl\u00e1tom m\u00e1s, \u00fari m\u00f3dj\u00e1t a t\u00f6rleszt\u00e9snek:
\nelmehetek hozz\u00e1d hossz\u00fa lej\u00e1rat\u00fa f\u00e9rjnek?<\/p>\n

Trill\u00e1rom…<\/strong><\/p>\n

Nincs k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gem semmihez, senkihez!
\nTrill\u00e1rom \u00e1m! Mondom addig, am\u00edg
\nelhiszem, s\u0151t hiszem: az amennyihez
\nnem tartok, a semmivel, aff\u00e9rom h\u00edg.<\/p>\n

Trill\u00e1rom, bizisten: van nekem egy nincs-
\nhitem, de akkora, hogy nincsen is,
\nlopn\u00e9k \u00e9n boldogan, de hol az a kincs,
\nmit ismern\u00e9k eny\u00e9mnek? Bizony, semmis<\/p>\n

a lophat\u00f3 s a lop\u00f3 mind, oldom
\n\u00e9s k\u00f6t\u00f6m magam, de csak magammal
\nk\u00f6t\u0151d\u00f6m, s hogy nincs k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g, mondom:
\nhallgasd meg, ha m\u00e1r olvasod, szavammal<\/p>\n

adom szavam: thanatosz ez, \u00e9roszk\u00e9nt.
\nHej! L\u00e9t-neml\u00e9t, kezdeti v\u00e9gsz\u00f3k\u00e9nt!<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (19): Egy\u00e9l! \u2013 1930 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Somor\u010d\u00edk Szombath Roz\u00e1lia: Az \u00fcveggoly\u00f3<\/strong><\/h2>\n

Nem eml\u00e9kszem arra, hogy gyermekk\u00e9nt valaha is \u00f6nfeledten j\u00e1tszottam volna testv\u00e9reimmel. Akkor m\u00e9g J\u00f3zsef Attil\u00e1r\u00f3l \u00e9s Freudr\u00f3l sem hallottam, tal\u00e1n ha ismertem volna \u0151ket, akkor b\u00e1trabb lettem volna a j\u00e1tsz\u00e1s fel\u00e9.
\nV\u00e9gtelen f\u00e9lelemre, k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sre, szomor\u00fas\u00e1gra eml\u00e9kszem, ami k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk lappangott \u00e1lland\u00f3an, der\u0171s, vid\u00e1m j\u00e1tsz\u00e1sra nem.
\nJ\u00e1tszani \u00e9s m\u00e1ssal nem t\u00f6r\u0151dni!
\n\u00c1m a gyermekek az utc\u00e1n, kik csak \u00fagy \u00f6sszeterel\u0151dtek, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151. koroszt\u00e1lybeliek, mindig kital\u00e1ltak valamit, v\u00e1gni lehetett a hallgat\u00e1st k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk, \u00e9s m\u00e9gis ink\u00e1bb j\u00e1tszani akartunk.<\/p>\n

a f\u00f6ld\u00f6n<\/strong><\/p>\n

az
\nigazi f\u00f6ld fel\u00fclete sima,
\nled\u00f6ng\u00f6lt,
\nkorrekt agyag, mert korrekt
\nkell,
\nhogy legyen.<\/p>\n

a f\u0171, az igazi f\u0171 sz\u00edne z\u00f6ld,
\ntapint\u00e1sa f\u0171 marad \u00f6r\u00f6kre, s a
\nf\u0171re l\u00e9pni nem tilos,
\ns f\u0171r\u0151l a f\u00f6ldre gurulni \u00e9lvezet.<\/p>\n

eldobni az agyaggoly\u00f3kat, hogy
\nguruljanak,
\napr\u00f3,
\nc\u00e9lt tal\u00e1lt \u00f6r\u00f6m\u00f6k \u00e9s az
\nagyaggoly\u00f3kat, a j\u00e1t\u00e9kot,
\nv\u00e1szonzacsk\u00f3kban
\nhaza vinni
\naz igazi otthonba.<\/p>\n

Mikor m\u00e1r a f\u00f6ld\u00f6n fek\u00fcdt\u00fcnk, vitatkoztunk, agyaggoly\u00f3ink gurultak, szinte c\u00e9ltalanul, de a vez\u00e9r, mert mindig volt egy, akinek a legnagyobb sz\u00e1ja volt, az ujj\u00e1val belenyomott a sz\u00e9p, friss f\u00f6ldbe egy m\u00e9lyed\u00e9st, s azt mondta, ez a c\u00e9l, ebbe kell beletal\u00e1lnotok.
\nGimist\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltam hirtelen, kital\u00e1ltunk n\u00e9h\u00e1nyan egy sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kot: \u00e9rtelmetlen mondatokat, sz\u00f3kapcsolatokat alkottunk szavakb\u00f3l, \u00e9s nevett\u00fcnk.
\nG\u00f6rgett\u00fck a szavakat, miket n\u00e9ha kap\u00e1sb\u00f3l, vagy jegyzetekb\u0151l el\u0151szedt\u00fcnk, ord\u00edtva, fulladozva-nevetve, vagy csak halkan odadobtuk egym\u00e1snak, csin\u00e1ltuk bel\u0151l\u00fck a l\u00e1tsz\u00f3lag \u00e9rtelmetlent.
\nAzok igazi \u00f6nfeledt j\u00e1t\u00e9kok voltak, minden t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g, vagy szab\u00e1ly n\u00e9lk\u00fcl. Tal\u00e1n ezek alapozt\u00e1k meg a merszet a szavakkal val\u00f3 j\u00e1tsz\u00e1shoz.<\/p>\n

A mostani j\u00e1t\u00e9k, a versj\u00e1t\u00e9k m\u00e1r nem vid\u00e1m.
\nNem \u00f6nfeledt, nem der\u0171s.
\nVagy az \u00fcveggoly\u00f3m. Volt egy, egy f\u00e9ltett, s egy versem is r\u00f3la. Mindkett\u0151 elveszett.
\nK\u00e9pzelj\u00fcnk el egy szok\u00e1sos kicsi asztalt egy poros, vid\u00e9ki v\u00e1s\u00e1rban, rajta h\u00e1rom, sz\u00e1j\u00e1val lefel\u00e9 ford\u00edtott nem \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 plasztpoh\u00e1r, az egyik alatt tal\u00e1lhat\u00f3 az \u00fcveggoly\u00f3.
\nAz \u00fcveggoly\u00f3 szeretni val\u00f3, valamennyire \u00e1tengedi a f\u00e9nyt, vagy csak megcsillan rajta, olykor-olykor elgurul, leesik a f\u00f6ldre, de nem gurul messzire, nem t\u00fal s\u00falyos, hogy saj\u00e1t s\u00falya messzire vigye, nem is tud elgurulni \u00f6r\u00f6kre.
\nA versben az \u00fcveggoly\u00f3 vezeti a szemet, \u00e9s csak azok figyelik, akik teljesen k\u00f6zel \u00e1llnak, k\u00f6r\u00fclveszik a k\u00e9pzeletbeli asztalt.
\nDe az utcai boh\u00f3c nyeres\u00e9get akar, min\u00e9l t\u00f6bb l\u00e1togat\u00f3t.
\nA versben el van rejtve a legfontosabb, n\u00e9ha t\u00f6bb ott az alleg\u00f3ria, mint ahogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g gondoln\u00e1, de mindenki m\u00e1st l\u00e1t.
\nSzeretem, ha legal\u00e1bb kett\u0151, de maxim\u00e1lisan h\u00e1rom allegorikus \u00fcveggoly\u00f3 mozdul, morajlik, vagy csak sut\u00e1n meglapul a versben.
\nAz utcai boh\u00f3c nem adja, nem adn\u00e1, csak megmutatja.
\nForgatja, tologatja a poharakat, \u00fcgyel, hogy a goly\u00f3 megmaradjon. Sohasem vesz\u00edtheti el, mert az az \u0151 lelke, a mindene. A poharakat mindig m\u00e1sk\u00e9pp tologatja, sohasem egyform\u00e1n, csak szavai, mikkel a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get csalogatja j\u00e1t\u00e9k k\u00f6zben, azok egyform\u00e1k l\u00e1tsz\u00f3lag.
\nVagy m\u00e9gse?<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (20): Homokv\u00e1r \u2013 1928 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Szuhay-Havas Marianna: J\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsam, az olvas\u00f3<\/strong><\/h2>\n

Minden vers \u00f6nfelfedez\u00e9st okoz\u00f3 var\u00e1zslatos j\u00e1t\u00e9kszer, ami megmozd\u00edtja a szunnyad\u00f3 \u00e9rz\u00e9seket, illetve \u00fajakat t\u00e1maszt. M\u00e1r az is m\u00e1gikus, ahogy a szerz\u0151 l\u00e9trehozza, \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l \u00e9s valami t\u00f6bb\u0151l, m\u00e1sb\u00f3l, hogy a m\u0171 ak\u00e1r \u00e9vezredekig hat\u00e1ssal lehessen az emberekre. Mint minden k\u00f6lt\u0151, \u00e9n is j\u00e1tszom a szavakkal, az olvas\u00f3 pedig ismeretlen\u00fcl is t\u00e1rsam ebben.<\/p>\n

H\u0171s\u00e9g<\/strong><\/p>\n

pomp\u00e1s napok f\u00e9nye
\n\u00e9le \u00e9s \u00e9ke visszavert
\nkis h\u00e1bor\u00fak dics\u0151s\u00e9ge
\nhangulatba kevert
\na k\u00e9z k\u00e9zben titkos
\npontjaink tal\u00e1lkoz\u00e1sa
\nv\u00e1gyunk terasz\u00e1n biztos
\nv\u00e1r kett\u0151nk feloldoz\u00e1sa.<\/p>\n

Lehett\u00e9l volna<\/strong><\/p>\n

Lehett\u00e9l volna kaszkad\u0151r,
\nc\u00e1pavad\u00e1sz vagy orvl\u00f6v\u00e9sz,
\nChil\u00e9ben n\u0151i b\u00f6rt\u00f6n\u0151r,
\nvalaki d\u00f6g\u00f6sen mer\u00e9sz,<\/p>\n

akit nem v\u00e1r haza csal\u00e1d,
\n\u00e9s az asztal\u00e1n nincs eb\u00e9d,
\nmindegy j\u00f3 vagy tot\u00e1l gal\u00e1d:
\nodaadn\u00e1d egyik ves\u00e9d,<\/p>\n

ha most voln\u00e1l gazdag gengszter,
\n\u0151sz \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151 vagy b\u00fav\u00e1r:
\nmert m\u00e1s b\u0151r\u00e9be beleb\u00fajn\u00e1l
\nsokszor, de legal\u00e1bb egyszer.<\/p>\n

Hat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

Finoman egym\u00e1snak hangol,
\nhogy pillant\u00e1s pillant\u00e1sba \u00e9r,
\n\u00f6sszefont \u00fatjainkon barangol,
\n\u00edgy sz\u00edvt\u00e1jhoz alakul a t\u00e9r,
\nahogy testb\u0151l testbe \u00faszik,
\nm\u00e1r tudjuk mit jelez,
\nsoha el nem m\u00falik.
\nigaz \u00e9letf\u0171szer\/ez.<\/p>\n

F\u00e9lsz\u00e1z \u00e9v<\/strong><\/p>\n

Voltam b\u0171nbak \u00e9s b\u00e1m\u00e9szkod\u00f3,
\n\u00e1ldozat \u00e9s \u00e1ldozathoz\u00f3.
\nMost csak \u00fcl\u00f6k,
\negy t\u00e9rjelben felt\u0171n\u00f6k.
\nPar\u00e1nyit v\u00e1rhat m\u00e9g
\na kopog\u00e1sra bez\u00e1rt \u00e9g.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (21): J\u00e1t\u00e9kvillamos az \u00f3vod\u00e1ban\u2013 1969 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Demeter Attila: Hidd el, az \u00e9let nem komoly…<\/strong><\/h2>\n

Hogy van-e helye a j\u00e1t\u00e9knak a k\u00f6lt\u00e9szetben, szerintem nem is lehet k\u00e9rd\u00e9s. A j\u00e1t\u00e9k az emberi l\u00e9t egyik leg\u00e9rt\u00e9kesebb kincse, az emberi alkot\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen eleme, a gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek garanci\u00e1ja. Gondoljuk csak el, mi lenne, ha a kisgyermeknek megtiltan\u00e1nk a j\u00e1t\u00e9kot, \u00e9s azt mondan\u00e1nk neki: \u201eFiam, itt az id\u0151, hogy abbahagyd a j\u00e1t\u00e9kot. M\u00e1t\u00f3l szigor\u00faan komoly tev\u00e9kenys\u00e9geket kell folytatnod, mert az \u00e9let k\u00f6ny\u00f6rtelen harc, \u00e9s fel kell k\u00e9sz\u00fcln\u00f6d egy olyan j\u00f6v\u0151re, amelyben a sz\u00f3rakoz\u00e1snak helye nincs.
\nIjeszt\u0151, ugye?
\nHa a vers\u00edr\u00e1s fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtj\u00fck meg a dolgokat, a l\u00e9nyeg ugyanaz. A k\u00f6lt\u00e9szetet el sem tudom k\u00e9pzelni j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g \u00e9s humor n\u00e9lk\u00fcl, hisz a r\u00edmekkel, gondolatokkal \u00e9s csod\u00e1latos magyar nyelv\u00fcnkkel val\u00f3 j\u00e1tszadoz\u00e1s nemhogy b\u0171n volna, hanem maga a csoda! Csak sajn\u00e1lni tudom a humortalan, v\u00e9gtelen\u00fcl komoly embereket, akik nem tudnak azonos hull\u00e1mhosszra emelkedni egy zseni\u00e1lis verssor, egy szikr\u00e1z\u00f3 r\u00edm vagy po\u00e9n hallat\u00e1n. Nagy nyomor\u00fas\u00e1g, ha egy ember nem \u00e9rti, mit mondanak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte! Egy j\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gban egyenesen alapk\u00f6vetelm\u00e9ny a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g, \u00e9s f\u0151leg az, hogy ne vegy\u00fck hal\u00e1lkomolyan magunkat.
\nMeggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g \u00e9s a humor \u2013 mert \u0151k ketten ikertestv\u00e9rek \u2013 \u00e9let\u00fcnk elix\u00edrjei, hisz \u00e1ltaluk vagyunk k\u00e9pesek az \u00e9let neh\u00e9zs\u00e9gein, a szomor\u00fas\u00e1gon, a szenved\u00e9sen, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sen, \u00e9s ki tudja m\u00e9g milyen trag\u00e9di\u00e1kon \u00farr\u00e1 lenni, vagy legal\u00e1bb tov\u00e1bb l\u00e9pni, \u00e9s hinni abban, hogy az \u00e9let megism\u00e9telhetetlen\u00fcl egyedi, minden buktat\u00f3j\u00e1val egy\u00fctt. A trag\u00e9di\u00e1t is lehet j\u00e1t\u00e9kosan kezelni, ahogyan ezt J\u00f3zsef Attila mesterien tette sz\u00e1mos vers\u00e9ben. A K\u00f6lt\u0151nk \u00e9s kora c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny nagyszer\u0171 p\u00e9lda arra, hogy a zsenialit\u00e1s legt\u00f6bbsz\u00f6r a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gban nyilv\u00e1nul meg:<\/p>\n

\u201eUgy sz\u00e1llong a semmi benne,
\nmintha valaminek lenne
\na pora… \u201d<\/p>\n

A komors\u00e1g mellett rejt\u0151zik a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g :<\/p>\n

\u201eL\u00e1gyan \u00fclnek ki a boldog
\nhalmokon a hullafoltok.
\nAlkony\u00fal.\u201d<\/p>\n

Ha egy ifj\u00fa k\u00f6lt\u0151 t\u0151lem k\u00e9rne tan\u00e1csot , tal\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151ket mondan\u00e1m neki:<\/p>\n

Hidd el, az \u00e9let nem komoly,
\nTe se l\u00e9gy komolyabb:
\nA m\u0171v\u00e9sz is csak egy ember,
\nS te sem vagy boldogabb.<\/p>\n

Nem vigasztallak, j\u00f3bar\u00e1t,
\nMert minden szenved\u00e9s
\nElnyeri v\u00e9g\u00e9n jutalm\u00e1t,
\n\u00c9s ez nem is kev\u00e9s.<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (22): Cs\u00e1b\u00edt\u00f3 kirakat \u2013 1959 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Kiss Sz\u00e9kely Zolt\u00e1n: Abszurd j\u00e1t\u00e9kaim<\/strong><\/h2>\n

n\u00e9gy kentaur v\u00e1gtatott ki a tiszt\u00e1sra
\ns \u00f6sszefogdost\u00e1k a nimf\u00e1k jav\u00e1t<\/p>\n

a vez\u00e9rnek n\u00e9gy l\u00e1ba volt s k\u00e9t keze
\na m\u00e1sodik a sorban csak h\u00e1rom l\u00e1bbal b\u00edrt
\na harmadik k\u00e9t l\u00e1b\u00fa k\u00e9t kez\u0171 l\u00e9ny volt
\na negyediknek csak egy l\u00e1ba volt<\/p>\n

a vez\u00e9rnek j\u00e1rt a legszebb nimfa
\na s\u00e1nta m\u00e1sodik sem panaszkodott
\na harmadik m\u00e1r embernek l\u00e1tszott
\na negyedik csak b\u00e9na volt<\/p>\n

A negyedik kezdte a t\u00e1ncot
\na harmadik szerelmesedett
\na m\u00e1sodik csak beles\u00e1padt
\na negyedik elt\u00e9velyedett<\/p>\n

a n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa d\u0151lt ki leghamar\u00e1bb
\na h\u00e1roml\u00e1b\u00fa megbokrosodott
\naz ember sz\u00edvb\u0151l szerette nimf\u00e1j\u00e1t
\na negyedik belehalt legott<\/p>\n

de csak a negyedik volt boldog
\ngondolattal j\u00e1tszani csak \u0151 tudott<\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (23): Nagysz\u00fcnetben \u2013 1973 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Csel\u00e9nyi B\u00e9la: Ford\u00edtva megv\u00e1laszolhat\u00f3bb lenne<\/strong><\/h2>\n

Ne haragudjatok, a feltett k\u00e9rd\u00e9s t\u00fal hossz\u00fa (majdhogynem v\u00e1laszt sugalmaz\u00f3) volt, \u00e9s nem \u00e9reztem benne a kih\u00edv\u00e1st, ugyanis aki ma megtagadja a k\u00f6lt\u00e9szetben rejl\u0151 j\u00e1t\u00e9k l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t, \u00f6nmag\u00e1t goly\u00f3zza ki a teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 m\u00e9ltat\u00f3k vagy b\u00edr\u00e1l\u00f3k k\u00f6z\u00fcl. Nem k\u00e9pezheti k\u00e9rd\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1t, hogy a versben lehet-e j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g.
\nFord\u00edtva tal\u00e1n megv\u00e1laszolhat\u00f3bb lenne a k\u00e9rd\u00e9s: kiszidolozhat\u00f3-e a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g a k\u00f6lt\u00e9szetb\u0151l? Az a baj, hogy amikor \u00e9n tanultam magyar (\u00e9s rom\u00e1n) irodalmat, akkor az avantg\u00e1rdot t\u00falhaladott, kil\u00e1t\u00e1stalan ir\u00e1nyzatnak b\u00e9lyegezt\u00e9k meg, \u00edgy azt a konkolyt hintve el, hogy a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g \u00f6nc\u00e9l\u00fa.
\nH\u00e1t ezek miatt nem tudtam megv\u00e1laszolni \u00e9rdemlegesen a jogos k\u00e9rd\u00e9st.<\/p>\n

\n

Faluv\u00e9gi Anna: Nem k\u00e9s\u0151 j\u00e1tszani<\/strong><\/h2>\n

Amikor eln\u00e9zem homlokod bar\u00e1zd\u00e1it, r\u00e1ncaidat az arcodon, l\u00e1tom rajtad, hogy milyen \u00e9letet \u00e9lt\u00e9l. Bel\u00e9d iv\u00f3dtak mindennapjaid. Lehet, hogy nem mered magadnak se bevallani, \u00e9s t\u00fals\u00e1gosan \u00f6regnek tartod magad a hazudoz\u00e1shoz\u2026 tal\u00e1n m\u00e1r k\u00e9s\u0151 visszahozni az elm\u00falt id\u0151t.
\nKutatsz a padl\u00e1son j\u00e1t\u00e9kaid k\u00f6z\u00f6tt. V\u00e9n fejjel. Unok\u00e1id is mind feln\u0151tt emberek. De most ez nem \u00e9rdekel t\u00e9ged. N\u00e9zegeted \u00f3sdi eml\u00e9keidet, \u00e9s felt\u00f6r bel\u0151led a m\u00falt. \u00c9rz\u00e9ssel t\u00e1rsul, egy megmagyar\u00e1zhatatlannal. Mintha \u00fajra gyermek lenn\u00e9l. Mintha a saj\u00e1t kezeddel form\u00e1lt agyagkancs\u00f3 \u00e9letre kelne. Ujjaiddal let\u00f6r\u00f6lgeted a falovat, amit a v\u00e1s\u00e1rban vett ap\u00e1d neked. Annyira \u00f6r\u00fclt\u00e9l, most is v\u00e9gigszalad benned az az \u00e9rz\u00e9s. Kutatsz a j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6z\u00f6tt, s k\u00f6zben elt\u0171n\u0151dsz, hov\u00e1 rep\u00fclt az id\u0151, hiszen most is gyermek vagy, ugyanaz, ugyanolyan, aki volt\u00e1l! A kopott, fekete- feh\u00e9r f\u00e9nyk\u00e9pen felismered j\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsadat, \u00e9s kicsit komor lesz a tekinteted. Egy pillanatra. Azt gondolod, romlott a l\u00e1t\u00e1sod, pedig csak a szem\u00fcveged lencs\u00e9j\u00e9n maradt ujjlenyomatod, amikor megt\u00f6r\u00f6lted az el\u0151bb.
\nJ\u00e1tszott\u00e1l gyermekk\u00e9nt, \u00e9s sok-sok eml\u00e9ked \u00f6sszegy\u0171lt, k\u00f6nyvet is \u00edrhatn\u00e1l r\u00f3la. Azt\u00e1n feln\u0151tt\u00e9l, \u00e9s elfelejtetted, hogyan kell. Lek\u00f6t\u00f6ttek az \u00fcgyes- bajos dolgaid, komolyan vetted az \u00e9letet, a munkahelyedet, a csal\u00e1dodat. A gyerekeidre se maradt id\u0151d, azt gondolod, olyan hamar feln\u0151ttek, nem is tudod, hogyan t\u00f6rt\u00e9nhetett. \u00c1lland\u00f3an agg\u00f3dt\u00e1l, f\u00e9lelem t\u00f6lt\u00f6tt el, ha rezgett a l\u00e9c a le\u00e9p\u00edt\u00e9skor. Most fel akarod menteni magad, \u00e9s azt mondod: komolyabb dolgokkal foglalkoztam, nem volt id\u0151m j\u00e1tszani. Azt\u00e1n hozz\u00e1teszed: csak 30 \u00e9vvel lenn\u00e9k fiatalabb\u2026 nem, csak 20 \u00e9vvel\u2026 vagy 10-zel, el\u00e9g lenne, ha 5-tel\u2026 Te is tudod, hogy nem lehet, az id\u0151 kereke nem forog visszafel\u00e9.
\nMost j\u00e1tszan\u00e1l – hiszen j\u00e1t\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl semmit se fejl\u0151dsz legbel\u00fcl. J\u00e1t\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl egy nap \u00f6regnek sz\u00fcletsz, mint te most. Kicsit elgondolkozol, \u00e9s amikor kezedbe veszed a sz\u00ednes \u00fcvegcs\u00e9t, amibe ny\u00e1ron a t\u00f6k vir\u00e1g\u00e1b\u00f3l s\u00e1rga l\u00e9t pr\u00e9selt\u00e9l, \u00e9rzed az illatokat, a friss csal\u00e1n\u00e9t, az orgon\u00e1\u00e9t a kert v\u00e9g\u00e9ben\u2026 \u00e9s tudod: te val\u00f3ban j\u00e1tszott\u00e1l egykor.
\nMost felegyenesedsz. Annyira, amennyire megg\u00f6rnyedt tested engedi, de egy szempillant\u00e1s alatt \u00f6sszeroskadsz, s a gy\u0171r\u00f6tt arcodra ki\u00fcl \u00e9leted gy\u00f6trelme.
\nTehetetlens\u00e9get \u00e9rzel, \u00e9s tudod: elmulasztott\u00e1l eg\u00e9sz \u00e9letedben valamit: j\u00e1tszani. Nem a j\u00e1t\u00e9kaiddal, hanem a gondolatokkal, a szavakkal, mik szebb\u00e9 tett\u00e9k volna mindennapjaid, \u00e9s m\u00e1sok \u00e9let\u00e9t.
\nFigyellek, mosolyogsz. Valami v\u00e1ltozik benned. A m\u00falt m\u00e1r nincs. De te \u00e9lsz, \u00e9s elkezdesz \u00fajra j\u00e1tszani.<\/p>\n

j\u00e1t\u00e9kvar\u00e1zs<\/strong><\/p>\n

ami neked naplemente<\/em>
\nnekem egy v\u00f6r\u00f6s pal\u00e1st<\/em>
\nami neked felh\u0151 az \u00e9gen <\/em>
\nnekem rongyos \u00f3ri\u00e1s<\/em>
\namik neked csillagok fent<\/em>
\nnekem t\u00fcnd\u00e9rszemek<\/em>
\nami neked val\u00f3s\u00e1g<\/em>
\nnekem elk\u00e9pzelt vil\u00e1g<\/em>
\nte nem \u00e9rted<\/em>
\nde \u00e9n tudom<\/em>
\n\u00e9letem j\u00e1t\u00e9kvar\u00e1zs<\/em><\/p>\n

\n
\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (24): A pillanat \u2013 1967 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n

Albert Csilla: A j\u00e1t\u00e9k az (t\u00e9nyleg mindig) gy\u00f6ny\u00f6r\u0171?<\/strong><\/h2>\n

Nem tudom\u2026 Ezt mondja Kosztol\u00e1nyi, \u00e9s illene neki hinnem, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert \u00e9n nem vagyok j\u00e1t\u00e9kos term\u00e9szet\u0171, \u0151 meg az volt. Verset is \u00edrt az \u00e9let nev\u0171 szerepj\u00e1t\u00e9kr\u00f3l, ahol \u201enagy komolyan feln\u0151ttet\u201d j\u00e1tszva tal\u00e1n m\u00e9g elfelejthetj\u00fck azt is, ami minden j\u00e1t\u00e9kot, de az \u00e9let-j\u00e1t\u00e9kot bizonyosan elrontja: a hal\u00e1lt. Mert az ember legt\u00f6bbsz\u00f6r \u201evalami\u00e9rt\u201d kezd el j\u00e1tszani – gy\u0151zelem\u00e9rt, kih\u00edv\u00e1sb\u00f3l, elismer\u00e9s\u00e9rt, d\u00edj\u00e9rt. De itt a v\u00e9g\u00e9n a semmi c\u00e9lszalagj\u00e1t szak\u00edtjuk \u00e1t (hihet\u00fcnk m\u00e1st is, de azt hissz\u00fck, ami persze megint testv\u00e9ri viszonyban van a j\u00e1t\u00e9kkal.) Sz\u00f3val: \u201eLe jeu pour le jeu\u201d? \u2026Ez tetszik, ez a j\u00e1t\u00e9k a j\u00e1t\u00e9k\u00e9rt dolog \u2013 a gy\u0151zelem sosem motiv\u00e1lt\u2026<\/p>\n

Azt hiszem, kev\u00e9s k\u00f6lt\u0151nk van, akinek a gyermekkor\u00e1t olyan brut\u00e1lisan elvette volna a sors, mint J\u00f3zsef Attil\u00e1\u00e9t. M\u00edg a vele egyid\u0151s fi\u00fak jegy\u00e1rust j\u00e1tszottak helyes kis nadr\u00e1gjaikban, miut\u00e1n megitt\u00e1k any\u00e1val a kaka\u00f3t, addig \u0151 val\u00f3ban ott dekkolt jegy\u00e1rusk\u00e9nt a moziban, meg egy\u00e9b feln\u0151ttes dolgokat csin\u00e1lt, amiknek k\u00e9nyszere \u00e9s sz\u00e9gyene kioldott a helyzetb\u0151l minden kalandost. Nem volt m\u00f3dja feln\u0151ttesdit j\u00e1tszania \u2013 neki a feln\u0151tt l\u00e9t siv\u00e1r, id\u0151 el\u0151tti megtapasztal\u00e1sa jutott\u2026 Maga is tudta ezt, amikor k\u00e9s\u0151bb bel\u00e1tja, hogy tejfogai belet\u00f6rtek a vasvil\u00e1gba. Utols\u00f3 versei visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvuma a gyermekkorban r\u00e1nehezed\u0151 nem gyermeknek val\u00f3 l\u00e9t, a s\u00falyoss\u00e1g \u00e9lm\u00e9nye \u2013 a meg nem adatott fokozatoss\u00e1g az \u00e9letkorok v\u00e1ltoz\u00f3 st\u00e1ci\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt. J\u00f3v\u00e1 nem tehet\u0151, ami t\u00f6rt\u00e9nt, legfeljebb a miatta \u00e9rzett f\u00e1jdalom oldhat\u00f3 fel ideig-\u00f3r\u00e1ig: meglehet, ez\u00e9rt lett k\u00f6lt\u0151. Hogy feln\u0151ttk\u00e9nt visszaperelje a gyerekkort. A kimaradt j\u00e1t\u00e9kot. Egy\u2013egy r\u00edmj\u00e1t\u00e9k hull\u00e1m\u00e1n ringva tal\u00e1n elviselhet\u0151bb az a s\u00faly is a sz\u00edven, ami majd leh\u00fazza a m\u00e9lybe\u2026<\/p>\n

Persze, ha nem j\u00e1tszik r\u00edmekkel, k\u00e9pekkel egy k\u00f6lt\u0151, akkor is j\u00e1tszik. Freud p\u00e1rhuzama a gyerek \u00e9s a k\u00f6lt\u0151 k\u00f6z\u00f6tt nagyon is nyilv\u00e1nval\u00f3nak tetszik: egy k\u00e9pzelet sz\u00fclte vil\u00e1got alkotva az elme term\u00e9keny j\u00e1t\u00e9k\u00e1ba mer\u00fcl mindkett\u0151. Ugyanakkor azt gondolom, semmik\u00e9ppen sem ellent\u00e9te a val\u00f3s\u00e1g a j\u00e1t\u00e9knak, ahogy a Freud-id\u00e9zet sugallja. Mi m\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozhatna? Mi m\u00e1sb\u00f3l sz\u00fclethetne a t\u00fcnd\u00e9r aranyhaja, mint az \u00e9let csill\u00e1ml\u00f3 sz\u00edn\u00e9b\u0151l \u00e9s selym\u00e9b\u0151l? \u00c9s mib\u0151l a sz\u00f6rnyalakok, mint az \u00e9jszakai s\u00f6t\u00e9tben dobol\u00f3 sz\u00edv\u00fcnk val\u00f3s f\u00e9lelmeib\u0151l? Nem a j\u00e1t\u00e9k \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g m\u00e1s, hanem az, ahogyan az r\u00e1n\u00e9z\u00fcnk a vil\u00e1gra. Tagadhatjuk-e, hogy gyerekkorunkban igenis elef\u00e1nt volt a felh\u0151? Ugye nem? Ott volt az \u00e9gen? Ott bizony. Helyes kis orm\u00e1ny\u00e1t kicsit sz\u00e9tzil\u00e1lta a sz\u00e9lmozg\u00e1s, de az volt, egy elef\u00e1nt. Hogy ma m\u00e1r csak egy felh\u0151t l\u00e1tok? Nos, a felh\u0151 ugyanaz maradt\u2026 Nem \u00fagy van, hogy van a vil\u00e1g, \u00e9s van a k\u00e9pzelet \u2013hanem hogy van a vil\u00e1g, \u00e9s benne a k\u00e9pzelet v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa lehet\u0151s\u00e9ge.
\nHogy az \u00edr\u00f3n\u00e1l az alkot\u00e1s folyamata sosem a val\u00f3s\u00e1g kiz\u00e1r\u00e1sa, akkor sem, ha hatalmas fekete macska sz\u00e1ll fel Moszkv\u00e1ban a villamosra, azt \u00e9ppen J\u00f3zsef Attila h\u00edres kategorikus imperat\u00edvusza mondja ki: \u201eAz igazat mondd, ne csak a val\u00f3dit!\u201d A k\u00f6lt\u00e9szet var\u00e1zsp\u00e1lc\u00e1ja vil\u00e1gokat teremthet \u00e9s teremt, de nem a semmib\u0151l, hanem abb\u00f3l val\u00f3s tapasztal\u00e1sb\u00f3l, amely benn\u00fcnk \u00e9rik, \u00e9s amely t\u00f6bbet, m\u00e9lyebbet l\u00e1t: meg\u00e9rzi \u00e9s meg\u00e9rti a l\u00e1that\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt felsejl\u0151 igazs\u00e1got.<\/p>\n

Ha \u00edgy tekint\u00fcnk a k\u00f6lt\u0151i elme \u201efelel\u0151s j\u00e1t\u00e9k\u00e1ra\u201d, na, h\u00e1t az az\u00e9rt tud nagyon vesz\u00e9lyes, s\u0151t komor dolog is lenni. Mert a fel\u00fcletet tapintva ugyan elszomorodunk, de ha m\u00f6g\u00e9 n\u00e9z\u00fcnk, d\u00f6bbenetes m\u00e9lys\u00e9geket l\u00e1thatunk meg. \u201eNem ember sz\u00edv\u00e9nek val\u00f3 nagy k\u00ednok k\u00e9seivel j\u00e1tszom\u201d \u2013 \u00edrja egyik vers\u00e9ben J\u00f3zsef Attila, \u00e9s igen\u2026 .az is j\u00e1t\u00e9k, hogy a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g igazs\u00e1gait is l\u00e1tni tudja a k\u00e9pzelet. \u00c9s ebbe bele is lehet pusztulni\u2026<\/p>\n

Ha \u00e9n a j\u00e1t\u00e9k sz\u00f3 ellent\u00e9t\u00e9t keresn\u00e9m, tal\u00e1n azt mondan\u00e1m: f\u00fcggelem. Vagy a k\u00f6lt\u00e9szet-j\u00e1t\u00e9k fel\u0151l n\u00e9zve: a j\u00e1t\u00e9k f\u00fcggetlens\u00e9g. Igen, a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l, az \u00e9ppen regn\u00e1l\u00f3 pillanat nyom\u00e1s\u00e1t\u00f3l val\u00f3 t\u00f6k\u00e9letes f\u00fcggetlened\u00e9s, szabads\u00e1g. Magyartan\u00e1rk\u00e9nt h\u00e1nyszor \u2013 \u00e9s nem sok sikerrel \u2013 pr\u00f3b\u00e1lom meg\u00e9rtetni a di\u00e1kokkal, m\u00e9rt is fontos a \u201el\u00e9lek balga f\u00e9ny\u0171z\u00e9se\u201d, hab\u00e1r nem adnak \u00e9rte men\u00fct a gyors\u00e9tteremben\u2026 Hogy tal\u00e1n lesz \u00e9let\u00fcknek olyan perce, amikor egy verssor seg\u00edt megmenek\u00fclni. Amikor egy sz\u00e9p pentameter lesz a kitart\u00e1st seg\u00edt\u0151 \u201eenergiaital.\u201d Amikor a katarzis kicsordul\u00f3 k\u00f6nnycseppje mossa le a sz\u00e9lv\u00e9d\u0151t, hogy l\u00e1ssam, merre is kell menni, vagy csak egyszer\u0171en \u201ekitisztul\u201d a t\u00e1j\u2026 Azt hiszem, \u00e9n ezt tal\u00e1lom a legnagyszer\u0171bbnek mindenf\u00e9le j\u00e1t\u00e9kban, de legf\u0151k\u00e9ppen az \u00edr\u00e1sban: hogy megsz\u0171nnek a l\u00e9tez\u00e9sem adott koordin\u00e1t\u00e1i, \u00e9s le is gy\u0151zetnek.<\/p>\n

M\u00e1rmost ami engem szem\u00e9lyesen illet, ahogy azt az elej\u00e9n lesz\u00f6geztem: a sz\u00f3 hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelm\u00e9ben nem vagyok j\u00e1t\u00e9kos alkat, mert egyr\u00e9szt nem \u00e9rdekel a gy\u0151zelem, m\u00e1sr\u00e9szt melankolikus term\u00e9szetem miatt ehhez nincs meg bennem a megfelel\u0151 k\u00f6nnyeds\u00e9g. Ez\u00e9rt p\u00e9ld\u00e1ul ritk\u00e1n j\u00e1tszom csak \u00fagy a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt a szavakkal, \u00e9s ha vannak is ilyen verseim \u2013 mert vannak \u2013, azokat k\u00f6nnyebb fajs\u00faly\u00fanak \u00e9rzem. Mindig \u00fagy \u00edrok, hogy\u201dmondani akarok valamit\u201d \u2013 \u00e9s hi\u00e1ba tudom, hogy a j\u00e1t\u00e9kos is tud sokatmond\u00f3 lenni, nekem ez kev\u00e9ss\u00e9 megy. De \u00e1mulva olvasom azokat, akiknek nagyon is: p\u00e9ld\u00e1ul a semmir\u0151l j\u00e1tszva \u00e9nekl\u0151 Kosztol\u00e1nyit.
\nHa a j\u00e1t\u00e9kon azt is \u00e9rtj\u00fck, hogy f\u00fcggetlenedve a jelent\u0151l a k\u00e9pzelet\u00fcnkkel teremteni, abban azt hiszem, gyerekkorom \u00f3ta j\u00f3 vagyok. Kisl\u00e1nyk\u00e9nt is lovagokat l\u00e1ttam k\u00f6zeledni azon az \u00faton, ahol a KGST-orsz\u00e1gok m\u00e9rs\u00e9kelt diz\u00e1jn\u00fa aut\u00f3i robogtak. \u00c9s ha \u00edrok, ma is elhalv\u00e1nyulnak a pillanat \u00e9les kont\u00farjai, viszont egyre tiszt\u00e1bban l\u00e1tom az alakokat, a ruh\u00e1jukat, \u00e9rzem az \u00edz\u00e9t a bornak, amit megisznak, arcomba f\u00faj a sz\u00e9l, b\u0151r\u00f6mre permetez a k\u00f6d, ami k\u00f6r\u00fclveszi \u0151ket. Ez mag\u00e1nyos j\u00e1t\u00e9knak tetszik, de val\u00f3j\u00e1ban nem az: nemcsak engem szabadit fel \u00e9s meg,hanem m\u00e1sokat is. Persze csak ha el\u00e9g j\u00f3 vagyok\u2026<\/p>\n

Sz\u00f3val, tal\u00e1n nem is mondtam igazat. Nagyon is fontos nekem a gy\u0151zelem. Hogy kinyissam a \u201esz\u00edvn\u00e9mas\u00e1gra\u201d sz\u00fcletettek verb\u00e1lis b\u00f6rt\u00f6n\u00e9nek ajtaj\u00e1t.
\n\u00c9s ha ez \u00edgy van, akkor \u00e9n \u2013 \u00e9s minden k\u00f6lt\u0151, a legmag\u00e1nyosabb is \u2013 igaz\u00e1b\u00f3l csapatj\u00e1t\u00e9kos? … J\u00f3 erre gondolnom\u2026<\/p>\n

\"\"<\/a>

J\u00e1t\u00e9kos huszadik sz\u00e1zad (25): Babaszemle \u2013 1939 \u2013 Fortepan.hu arch\u00edvum<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tartalom: * Lev\u00e9l a munkat\u00e1rsaknak * J\u00e1t\u00e9k J\u00f3zsef Attil\u00e1val \u2013 szerk. Cseke G\u00e1bor * Elekes Ferenc: T\u00e1vols\u00e1g \u00e9s \u00fcveggoly\u00f3 * Csata Ern\u0151: K\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s j\u00e1t\u00e9k * B. Tomos Hajnal: K\u00f6lt\u00e9szetet j\u00e1tszani \u2013 val\u00f3s\u00e1gosan * J\u00f3na D\u00e1vid: Homo ludens * T\u00f3th M\u00f3nika: Szeretem m\u00e1sok j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t olvasni * Demeter M\u00e1ria: Kicsi dolgok\u2026 * Sz\u00e9kely-Bencz\u00e9di Endre: Nem babra […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[5,4],"tags":[],"class_list":["post-82601","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-foto","category-vers"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82601","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=82601"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82601\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=82601"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=82601"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=82601"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}