Karen ujjai gyorsan j\u00e1rtak a billenty\u0171k\u00f6n, arc\u00e1ba hull\u00f3 tincseit a megszokott mozdulattal sim\u00edtotta h\u00e1tra, de a rakonc\u00e1tlan tincsek \u00fajb\u00f3l a szem\u00e9be hullottak. N\u00e9h\u00e1ny nap szabads\u00e1got k\u00e9rt, \u00e9s ma be kell fejeznie a jelent\u00e9st. K\u00e1v\u00e9j\u00e1b\u00f3l is csak \u00edr\u00e1s k\u00f6zben kortyolt. V\u00e9gre befejezte, k\u00e9nyelmesen h\u00e1trad\u0151lt a sz\u00e9k\u00e9n, \u00e1tolvasta a munk\u00e1j\u00e1t, \u00e9s betette a k\u00e9sz mapp\u00e1ba. Gyorsan a t\u00fckr\u00e9be pillantott, megigaz\u00edtotta a sminkj\u00e9t, \u00e9s hazaindult. A metr\u00f3n nem volt t\u00f6meg, az ablak mellett helyet kapott. Georg, a f\u00e9rje j\u00e1rt az esz\u00e9ben, aki m\u00e1r egy \u00e9ve t\u00e1vol van K\u00f6zel-Keleten a hadsereggel. Gyakran besz\u00e9ltek az interneten, telefonon, de harci bevet\u00e9sek alatt tilos volt minden kapcsolatteremt\u00e9s, hetekig semmit sem tudott r\u00f3la. Ilyenkor nem tal\u00e1lta a hely\u00e9t, rettegett kedves\u00e9\u00e9rt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00f3ta, hogy Georg egyik csapatt\u00e1rs\u00e1t s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekkel leszerelt\u00e9k, \u00e9s hazak\u00fcldt\u00e9k a k\u00f3rh\u00e1zba. Megl\u00e1togatta ott Karen, de a fi\u00fa nem besz\u00e9lt a keleti bevet\u00e9sr\u0151l. Bez\u00e1rk\u00f3zott mag\u00e1ba, csak fek\u00fcdt hallgatagon. John, Georg bar\u00e1tja is vele ment, hi\u00e1ba. Igaz, otthon\u00e1ban is gyakran megl\u00e1togatta \u0151t, mert Georg Johnra b\u00edzta \u0151t, k\u00e9rte, vigy\u00e1zzon r\u00e1, am\u00edg t\u00e1vol lesz. J\u00f3 bar\u00e1tok voltak mindh\u00e1rman, ha vele volt, szorong\u00f3 lelke felengedett. \u00c1m t\u00fal gyakran j\u00e1rt hozz\u00e1, n\u00e9ha k\u00ednosan \u00e9rezte mag\u00e1t vele a t\u00e1rsas\u00e1gban, a legt\u00f6bben \u00f6ssze is kombin\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. K\u00ednos mosollyal tiltakozott, de Johnt ez nem zavarta, m\u00e9g s\u00fctk\u00e9rezett is az \u00faj szerepben. Linda eljegyz\u00e9s\u00e9n v\u00e9g\u00fcl betelt a poh\u00e1r. Az italok, a j\u00f3kedv a tet\u0151fok\u00e1ra h\u00e1gott, amikor v\u00e1ratlanul John sz\u00e1jon cs\u00f3kolta, a t\u00f6bbiek pedig megtapsolt\u00e1k. Karen ell\u00f6kte a kapatos fi\u00fat, haragosan tiltotta meg a tov\u00e1bbi kapcsolatot vele. Kapott n\u00e9h\u00e1ny magyar\u00e1zkod\u00f3, bocs\u00e1natk\u00e9r\u0151 e-mailt Johnt\u00f3l, de nem v\u00e1laszolt r\u00e1juk. Hadd \u00e9rtse meg, hogy \u00edgy nem k\u00e9r a bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Georgnak m\u00e9g nem mes\u00e9lte el, a hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1nra hagyta a dolgot.
\nA villan\u00f3 metr\u00f3 ablak\u00e1ban megpillantotta mag\u00e1t. El\u00e9gedetten nyugt\u00e1zta a l\u00e1tottakat, csak szeme alatt volt kiss\u00e9 s\u00f6t\u00e9tebb a b\u0151r. Az ut\u00f3bbi napok nyugtalans\u00e1g\u00e1nak a nyomai. Nem agg\u00f3dott miatta, egy kis sminkkel eltakarja. Georg szerint \u00fagyis \u0151 a legszebb l\u00e1ny a vil\u00e1gon. Tetszett neki a dics\u00e9ret, de gyakori hangoztat\u00e1sa k\u00e9nyelmetlen\u00fcl \u00e9rintette. F\u0151k\u00e9nt, ha a bar\u00e1tn\u0151i vagy m\u00e1s l\u00e1nyok el\u0151tt tette. Nem \u00e9rtette meg John, hogy ezzel a t\u00f6bbiek \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t b\u00e1nthatja. Am\u00fagy szerencs\u00e9s g\u00e9neket \u00f6r\u00f6k\u00f6lt, anyja mandulaszemeit, \u00edvelt szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t, d\u00fas ajk\u00e1t, apja ov\u00e1lis, finom metsz\u00e9s\u0171 arc\u00e1t, v\u00f6r\u00f6ses haj\u00e1t.
\nRend, nyugalom fogadta otthon. Napok \u00f3ta k\u00e9sz\u00fclt, v\u00e1rta haza Georg-ot. R\u00e9g nem besz\u00e9ltek sem interneten, sem telefonon. Val\u00f3sz\u00edn\u0171, bevet\u00e9sen van. Az \u00edg\u00e9rt hazaj\u00f6vetel ideje m\u00e1ra esett, a rep\u00fcl\u0151 hamarosan meg\u00e9rkezik. Megf\u00fcrd\u00f6tt, a legszebb ruh\u00e1j\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, elrejtette leheletnyi p\u00faderrel a szeme alatti s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get, m\u00e9g a magas sark\u00faj\u00e1t is f\u00f6vette, \u00e9s p\u00f6rd\u00fclt egyet a t\u00fck\u00f6r el\u0151tt. K\u00e9nyelmesebb otthoni cip\u0151be b\u00fajt, \u00e9s rendezgette a m\u00e1r feld\u00edsz\u00edtett asztalt. Az \u00e9teleket el\u0151tte elk\u00e9sz\u00edtette.
\nEgyre nyugtalanabb lett, sz\u00edv\u00e9nek szapor\u00e1bb dobban\u00e1sa a tork\u00e1ba k\u00faszott. Bekapcsolta a t\u00e9v\u00e9t, v\u00e1ltogatta a s\u00e1vokat, a kanap\u00e9n l\u00e9v\u0151 k\u00f6nyvet is a kez\u00e9be vette. Hi\u00e1ba, nem b\u00edrt odafigyelni. Hol az \u00f3r\u00e1ra n\u00e9zett, hol az ajt\u00f3t b\u00e1multa. Itt kellene lennie, a rep\u00fcl\u0151t\u00e9rt\u0151l ennyi id\u0151 alatt m\u00e9g gyalog is haza lehetne j\u00f6nni, \u00e9s nyugtalanul n\u00e9zegetett ki az ablakon. A cseng\u0151 hangj\u00e1ra boldogan nyitott ajt\u00f3t, a h\u00e1zfel\u00fcgyel\u0151 hozott egy aj\u00e1nlott levelet. Karen falfeh\u00e9ren vette \u00e1t, sz\u00f3lni sem tudott, remegve ereszkedett le a kanap\u00e9ra. A hivatalos lev\u00e9l csak egyet jelenthet. Jaj, Georg, sik\u00edtott benne a rettenet, arc\u00e1n k\u00f6nnyek peregtek. Meghalt-meghalt, dobolt sz\u00edv\u00e9ben a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s. Istenem, mi\u00e9rt- mi\u00e9rt? Sok\u00e1ig \u00fclt mag\u00e1ba roskadva, az arc\u00e1n leg\u00f6rd\u00fcl\u0151 k\u00f6nnyeit tenyer\u00e9vel t\u00f6r\u00f6lgetve s\u00edrt, zokogott.
\nNy\u00edlt az ajt\u00f3. Georg j\u00f6tt be vid\u00e1man nevetve. Karen zokogva \u00f6lelte \u00e1t kedves\u00e9t, szor\u00edtotta, hogy alig kapott leveg\u0151t. J\u00f3l van, na, babusgatta Karent, itt vagyok, mi\u00e9rt s\u00edrsz m\u00e9g? Karen a hivatalos lev\u00e9lre mutatott. Azt hittem, dadogta, \u00e9s kinyitotta a levelet. Az elt\u00e1voz\u00e1st h\u00edr\u00fcl ad\u00f3 \u00e9rtes\u00edt\u00e9s volt az.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Karen ujjai gyorsan j\u00e1rtak a billenty\u0171k\u00f6n, arc\u00e1ba hull\u00f3 tincseit a megszokott mozdulattal sim\u00edtotta h\u00e1tra, de a rakonc\u00e1tlan tincsek \u00fajb\u00f3l a szem\u00e9be hullottak. N\u00e9h\u00e1ny nap szabads\u00e1got k\u00e9rt, \u00e9s ma be kell fejeznie a jelent\u00e9st. K\u00e1v\u00e9j\u00e1b\u00f3l is csak \u00edr\u00e1s k\u00f6zben kortyolt. V\u00e9gre befejezte, k\u00e9nyelmesen h\u00e1trad\u0151lt a sz\u00e9k\u00e9n, \u00e1tolvasta a munk\u00e1j\u00e1t, \u00e9s betette a k\u00e9sz mapp\u00e1ba.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[23],"tags":[],"class_list":["post-82805","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-rovidproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82805","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=82805"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/82805\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=82805"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=82805"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=82805"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}