{"id":83888,"date":"2019-06-12T02:54:58","date_gmt":"2019-06-12T02:54:58","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=83888"},"modified":"2019-06-10T15:43:28","modified_gmt":"2019-06-10T15:43:28","slug":"cseke-peter-a-magyar-szociografia-erdelyi-aganak-eszmetorteneti-hattere","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=83888","title":{"rendered":"Cseke P\u00e9ter: A magyar szociogr\u00e1fia erd\u00e9lyi \u00e1g\u00e1nak eszmet\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1ttere"},"content":{"rendered":"

A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti Erd\u00e9lyben a szociogr\u00e1fiai t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00e1st ugyan\u00fagy megel\u0151zi a szociol\u00f3giai, ak\u00e1rcsak Magyarorsz\u00e1gon. R\u00e9szben a m\u00e9g elevenen \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nyokra, els\u0151sorban Braun R\u00f3bert \u00e9s Turnowszky S\u00e1ndor meg-megism\u00e9tl\u0151d\u0151 k\u00eds\u00e9rleteire, m\u00e1sr\u00e9szt a Dimitrie Gusti professzor vezette bukaresti szociol\u00f3giai iskola \u00f6szt\u00f6nz\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra1 gondolunk, de nem feledkezhet\u00fcnk meg a pozsonyi Sarl\u00f3, a Szegedi Fiatalok \u00e9s a budapesti Bartha Mikl\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g ilyen ir\u00e1ny\u00fa munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l sem.2 Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel az Erd\u00e9lyi Fiatalok (sz\u00e1z-sz\u00e1zh\u00fasz f\u0151nyi) faluszemin\u00e1rium\u00e1nak hallgat\u00f3i \u2013 Demeter B\u00e9la, Jancs\u00f3 B\u00e9la, Mik\u00f3 Imre \u00e9s Venczel J\u00f3zsef k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel \u2013 a felvid\u00e9ki falvak, a szegedi tanyavil\u00e1g agr\u00e1rsettlement-kutat\u00e1siprogramj\u00e1nak a J\u00f3zsef Attila meg F\u00e1bi\u00e1n D\u00e1niel \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott BMT-k\u00e9rd\u0151\u00edv\u00e9vel3 a zseb\u00fckben indultak az erd\u00e9lyi magyar, illetve vegyes lakoss\u00e1g\u00fa falvak felfedez\u00e9s\u00e9re. Ennek az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek az els\u0151 reprezentat\u00edv eredm\u00e9nye Mik\u00f3 Imr\u00e9nek az Erd\u00e9lyi Fiatalok kiad\u00e1s\u00e1ban 1932-ben megjelent \u2013 m\u00e1ig id\u00e9zett, a korabeli rom\u00e1n sajt\u00f3ban is \u00e9l\u00e9nk visszhangot kelt\u0151 \u2013 faluf\u00fczete volt, Az erd\u00e9lyi falu \u00e9s a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s<\/em>.4<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nAz 1926-ban indult Korunk kezdett\u0151l behozta l\u00e1t\u00f3mezej\u00e9be mind a tudom\u00e1nyos v\u00e9rtezetben jelentkez\u0151, mind a sz\u00e9p\u00edr\u00f3i eszk\u00f6z\u00f6ket \u201emozg\u00f3s\u00edt\u00f3” t\u00e9nyirodalmat. \u00c1m \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letei a nemzetk\u00f6zi kommunista mozgalom v\u00e1ltakoz\u00f3 ideol\u00f3giai premissz\u00e1it k\u00f6vett\u00e9k. Az alap\u00edt\u00f3 Dienes L\u00e1szl\u00f3 nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett korszakban (1926\u20131929) p\u00e9ld\u00e1ul teljesen nyitottnak mutatkozott a val\u00f3s\u00e1gk\u00e9p-form\u00e1l\u00e1s tudom\u00e1nyos \u00e9s sz\u00e9p\u00edr\u00f3i alakzatai ir\u00e1nt, \u00e1m a dogmatikus besz\u0171k\u00fcl\u00e9s idej\u00e9n (I929\u2013I935) kimondottan a teljes elutas\u00edt\u00e1sban volt r\u00e9sz\u00fck a k\u00f6zvetlen val\u00f3s\u00e1gfelt\u00e1r\u00e1sra v\u00e1llalkoz\u00f3 m\u0171helyek (Sarl\u00f3, Bartha Mikl\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g, Erd\u00e9lyi Fiatalok, Szegedi Fiatalok stb.) k\u00eds\u00e9rleti vagy id\u0151t\u00e1ll\u00f3 alkot\u00e1sainak, hogy azt\u00e1n a harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben, az \u00fan. n\u00e9pfrontpolitika \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se idej\u00e9n val\u00f3di jelent\u0151s\u00e9g\u00fckh\u00f6z m\u00e9lt\u00f3 elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcljenek a \u201en\u00e9pi szociogr\u00e1fia” legreprezentat\u00edvabb m\u0171vei. Ga\u00e1l G\u00e1bor ekkor m\u00e1r \u201eellenz\u00e9ki m\u0171fajnak” tekintette a szociogr\u00e1fi\u00e1t. G. G. monogr\u00e1fusa, T\u00f3th S\u00e1ndor mutatta ki egyik tanulm\u00e1ny\u00e1ban, hogy 1936-t\u00f3l kezdve a Korunk has\u00e1bjain h\u00faszn\u00e1l t\u00f6bb ig\u00e9nyes tanulm\u00e1ny \u00e9s k\u00f6zel f\u00e9lsz\u00e1z k\u00f6nyvb\u00edr\u00e1lat foglalkozott a n\u00e9pi szociogr\u00e1fia jelens\u00e9gk\u00f6r\u00e9vel.5 Az 1936-ig tart\u00f3 baloldali \u00e9rtetlens\u00e9g m\u00f6g\u00f6tt az a gyan\u00fa \u00e1llt, hogy a szociografiz\u00e1l\u00e1s nem m\u00e1s, mint figyelemelterel\u00e9s.6 Az Alf\u00f6ld paraszts\u00e1ga, A tardi helyzet, a. Puszt\u00e1k n\u00e9pe<\/em> kritikai fogadtat\u00e1sa7 \u2013 nyomban a m\u0171vek megjelen\u00e9se ut\u00e1n \u2013 m\u00e1r a figyelemfelkelt\u00e9st expon\u00e1lja. Azt, ami ebben a m\u0171fajban a \u201ereg\u00e9nyn\u00e9l \u00e9rdekesebb”. Vagyis: a szociogr\u00e1fia m\u0171vel\u00e9s\u00e9hez a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s t\u00e1rgyilagos szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 vil\u00e1gt\u00e1vlat \u00e9s a felt\u00e1rt mikrovil\u00e1g bens\u0151s\u00e9ges ismerete sz\u00fcks\u00e9geltetik. A Sarl\u00f3 mozgalmat az egykori Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban elind\u00edt\u00f3 Balogh Edg\u00e1r 1937 elej\u00e9n azt \u00e9rt\u00e9keli a Korunk has\u00e1bjain, hogy a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet v\u00e1llal\u00f3 fiatal magyar szociogr\u00e1fusnemzed\u00e9k \u201enemzeti \u00e9s szoci\u00e1lis eszm\u00e9lked\u00e9s\u00e9ben egy mindenk\u00e9ppen korszer\u0171 realizmus t\u00f6r mag\u00e1nak utat”, amely \u00e1talak\u00edtja az irodalmi \u00edzl\u00e9st \u00e9s az irodalmi tudatot.
\nGa\u00e1l G\u00e1bor a klasszikus irodalmi form\u00e1k sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9l a n\u00e9pi szociogr\u00e1fia el\u0151ret\u00f6r\u00e9se kapcs\u00e1n, \u00e9s A mai magyar szociogr\u00e1fia \u00e9s az irodalom c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban a m\u0171faj \u2013 az\u00f3ta is sokat id\u00e9zett \u2013 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozik. \u0150 m\u00e1r nem azt mondja, amit f\u00e9l \u00e9vvel kor\u00e1bban Veres P\u00e9ter \u00e1ll\u00edtott, hogy a szociogr\u00e1fi\u00e1nak nincs szociol\u00f3giai \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge, ellenkez\u0151leg: a szociogr\u00e1fia j\u00f3val t\u00f6bb, mint csup\u00e1n szociol\u00f3giai diszcipl\u00edna. Hiszen \u201emeghaladja a pragmatikus \u00e9rtelemben vett tudom\u00e1nyt”; vagyis: t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi gondolkod\u00e1sban gy\u00f6kerez\u0151 irodalmi alkot\u00e1s.8<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nEzt k\u00f6vet\u0151en eg\u00e9szen 1939 \u0151sz\u00e9ig alig volt olyan lapsz\u00e1m, amelyben a Korunk ne hallatta volna szav\u00e1t a szociogr\u00e1fiai t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00e1s kapcs\u00e1n. A legnagyobb magyar falu<\/em> (Darvas J\u00f3zsef), a Viharsarok<\/em> (F\u00e9ja G\u00e9za), A n\u00e9ma forradalom<\/em> (Kov\u00e1cs Imre), a Fut\u00f3homok<\/em> \u00e9s a Parasztok<\/em> (Erdei Ferenc), a Sz\u00e1mad\u00e1s<\/em> (Veres P\u00e9ter), a Cifra nyomor\u00fas\u00e1g<\/em> (Szab\u00f3 Zolt\u00e1n), a Magyar v\u00e1ros, magyar falu<\/em> (Erdei Ferenc) mind-mind m\u00e9lt\u00f3 elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt. Ugyancsak rendk\u00edv\u00fcl l\u00e9nyeges, hogy a szerkeszt\u0151s\u00e9g ki\u00e1llt a Magyarorsz\u00e1gon perbe fogott fiatal szociogr\u00e1fusok mellett; szorgalmazta, hogy a nagy visszhang\u00fa Magyarorsz\u00e1g felfedez\u00e9se k\u00f6nyvsorozat betilt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en induljon be az Erd\u00e9ly felfedez\u00e9se.
\nEzt tette egy\u00e9bk\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fiatalok is. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 magyar egyetem h\u00edj\u00e1n az Erd\u00e9lyi Fiatalok gener\u00e1ci\u00f3s mozgalma, illetve ennek foly\u00f3irata v\u00e1lik (1930 \u00e9s 1940 k\u00f6z\u00f6tt) a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti \u00e9rtelmis\u00e9gnevel\u00e9s m\u0171hely\u00e9v\u00e9. Ennek a szellemi m\u0171helynek a vil\u00e1gn\u00e9zetek \u00e9s vall\u00e1sfelekezetek-f\u00f6l\u00f6ttis\u00e9ge biztos\u00edtja megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett eszmet\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Kisebbs\u00e9gi helyzetben eszm\u00e9lkedtek, \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcltek, \u00e9s ennek l\u00e9talapj\u00e1t els\u0151sorban a falu vil\u00e1g\u00e1ban l\u00e1tt\u00e1k; \u00f6ntudatosan t\u00f6rekedtek a kisebbs\u00e9gi \u00e9letkeret megismer\u00e9s\u00e9re, illetve egy j\u00f6v\u0151form\u00e1l\u00f3 kisebbs\u00e9gi \u00e9letstrat\u00e9gia megteremt\u00e9s\u00e9re. \u201eHa a t\u00f6bbs\u00e9gi n\u00e9p fiai ilyen \u00f6ntudatosan fordulnak a falu fel\u00e9 \u2013 \u00edrta Fogarasi G\u00e9za joghallgat\u00f3 a lap has\u00e1bjain \u2013, ann\u00e1l ink\u00e1bb kell azt nek\u00fcnk tenni. A mi l\u00e9t\u00fcnk vagy neml\u00e9t\u00fcnk kiz\u00e1r\u00f3lag az erd\u00e9lyi faluhoz van k\u00f6tve.”9<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nEnnek kapcs\u00e1n fejti ki az Erd\u00e9lyi Fiatalok spiritusz rektora, Jancs\u00f3 B\u00e9la: \u201eA kisebbs\u00e9gi sors a t\u00f6bb munk\u00e1t k\u00f6veteli t\u0151l\u00fcnk, \u00e9s mi, \u00edme, annyit sem tudunk dolgozni a falu\u00e9rt, mint a t\u00f6bbs\u00e9giek.”10 Demeter B\u00e9la Bukarestben kezdte tanulm\u00e1nyait, Dimitrie Gusti professzor bukaresti szociol\u00f3giai int\u00e9zet\u00e9ben szerezte a falukutat\u00e1ssal kapcsolatos alapismereteit. Nem v\u00e9letlen, hogy t\u00e1rsai \u0151t v\u00e1lasztott\u00e1k meg az Erd\u00e9lyi Fiatalok faluszemin\u00e1riuma eln\u00f6k\u00e9nek. \u00c9s az sem, hogy az Erd\u00e9lyi Helikon ifj\u00fas\u00e1gi p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1n felt\u0171nt falurajong\u00f3 joghallgat\u00f3 Venczel J\u00f3zsefet titk\u00e1rnak. A felvid\u00e9ki Sarl\u00f3 \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l, falukutat\u00e1sair\u00f3l Mik\u00f3 Imre, k\u00e9s\u0151bb pedig maga Balogh Edg\u00e1r tud\u00f3s\u00edtja a lap olvas\u00f3it. Jancs\u00f3 B\u00e9la \u00e9s Buday Gy\u00f6rgy bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Szegedi Fiatalok agr\u00e1rsettlement-mozgalm\u00e1nak az eredm\u00e9nyei is ismertekk\u00e9 v\u00e1ltak Kolozsv\u00e1ron. Ak\u00e1rcsak a Bartha Mikl\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g\u00e9: a J\u00f3zsef Attila meg F\u00e1bi\u00e1n D\u00e1niel \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott k\u00e9rd\u0151\u00edv (Ki a faluba) eleven inspir\u00e1ci\u00f3t jelentett az erd\u00e9lyi magyar, illetve vegyes lakoss\u00e1g\u00fa falvak felfedez\u00e9s\u00e9re indul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\n\u201eAz emberis\u00e9gnek \u00e9ppen magyar mivoltunkkal tartozunk” \u2013 id\u00e9zi J\u00f3zsef Attil\u00e1t az Erd\u00e9lyi Fiatalok 1930. \u00e9vi okt\u00f3beri sz\u00e1m\u00e1ban Jancs\u00f3 B\u00e9la. \u201eA magyar j\u00f6vend\u0151 sorsa szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a val\u00f3s\u00e1gos n\u00e9p s a n\u00f6vekv\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9g egy\u00fcttmunk\u00e1lkod\u00e1s\u00e1val.”
\nAz 1930\/1931-es tan\u00e9v elej\u00e9n Demeter B\u00e9la \u00e9s Venczel J\u00f3zsef el\u0151ad\u00e1s-sorozatot ind\u00edtott; a szerkeszt\u0151s\u00e9g minden ny\u00e1rra falup\u00e1ly\u00e1zatot \u00edrt ki; \u00e9venk\u00e9nt friss\u00edtett k\u00e9rd\u0151\u00edvekkel seg\u00edtette a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fck felm\u00e9r\u00e9s\u00e9hez hozz\u00e1l\u00e1t\u00f3, vid\u00e9kenk\u00e9nt szervezett munkacsoportokat; az eredm\u00e9nyek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re pedig a legnevesebb szem\u00e9lyis\u00e9geket (K\u00f3s, Szentimrei, Berde Am\u00e1l) k\u00e9rte fel. Az Erd\u00e9lyi Fiatalok faluszemin\u00e1rium\u00e1nak tagjai teh\u00e1t nemcsak elm\u00e9leti szinten foglalkoztak a \u201efaluk\u00e9rd\u00e9ssel”, a ny\u00e1ri vak\u00e1ci\u00f3kra indulva magukkal vitt\u00e9k a 400 pontot tartalmaz\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edvet is11 (Demeter [1931]: Hogyan tanulm\u00e1nyozzam a falu \u00e9let\u00e9t? Erd\u00e9lyi Fiatalok Falu-F\u00fczetei, 2. sz., Kolozsv\u00e1r). Hadd emelj\u00fck ki: a f\u00fczet m\u0171faji megjel\u00f6l\u00e9se ez volt: szociogr\u00e1fiai k\u00e9rd\u0151\u00edv. Ennek fejezeteire \u00e9p\u00fclt 1934-ben a brass\u00f3i \u00c1GISZ \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett falumonogr\u00e1fiasorozat-terv is.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nA k\u00e9rd\u0151\u00edv fejezetei a k\u00e9rd\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak felt\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel: T\u00f6rt\u00e9nelmi, f\u00f6ldrajzi, gazdas\u00e1gf\u00f6ldrajzi k\u00e9rd\u00e9sek (30), N\u00e9pess\u00e9gi viszonyok (14), Birtokmegoszl\u00e1s (13), Mez\u0151gazdas\u00e1g (30), Ipar \u00e9s kereskedelem (19), \u00c9letm\u00f3d (32), K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9k (10), M\u0171velts\u00e9g, szok\u00e1sok (29), Vil\u00e1gn\u00e9zeti, vall\u00e1si \u00e9s erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9sek (28), N\u00e9pm\u0171v\u00e9szet \u00e9s az ezzel szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben l\u00e9v\u0151 n\u00e9prajzi k\u00e9rd\u00e9sek (76), H\u00e1ziipar (20), N\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00e9rd\u00e9sek (110).
\nTeh\u00e1t igyekeztek felt\u00e1rni sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fck t\u00f6rt\u00e9nelmi, gazdas\u00e1gf\u00f6ldrajzi, n\u00e9pesed\u00e9si, etnikai, vall\u00e1si, m\u0171vel\u0151d\u00e9si, n\u00e9prajzi, n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti, n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi stb. viszonyait. Ennek az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek az els\u0151 szer\u00e9ny eredm\u00e9nye mag\u00e1nak Demeter B\u00e9l\u00e1nak Az erd\u00e9lyi falu \u00e9s a szellemi \u00e1ramlatok c\u00edm\u0171 faluf\u00fczete12 volt. El\u0151szav\u00e1ban a faluszemin\u00e1rium eln\u00f6ke kifejezetten szociogr\u00e1fiai kutat\u00e1sokr\u00f3l besz\u00e9l (h\u00e1rom \u00e9v alatt negyven telep\u00fcl\u00e9sen v\u00e9gzett felm\u00e9r\u00e9seket a vegyes lakoss\u00e1g\u00fa Borsa v\u00f6lgy\u00e9ben). Ugyanennek a kisz\u00e1ll\u00e1snak \u00e9s b\u00e1r\u00f3 B\u00e1nffy Ferenc anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en l\u00e1tott napvil\u00e1got Mik\u00f3 Imre \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1ja, Az erd\u00e9lyi falu \u00e9s a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s, amely a korabeli rom\u00e1n sajt\u00f3ban is \u00e9l\u00e9nk visszhangot keltett.
\nA k\u00f6tet 1932-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got az Erd\u00e9lyi Fiatalok kiad\u00e1s\u00e1ban. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb jelenik meg Nagy Lajos Kiskunhalom<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, 1935-ben pedig Illy\u00e9s Gyula Pusztul\u00e1sa. A szakirodalom ma m\u00e1r ezekt\u0151l a m\u0171vekt\u0151l sz\u00e1m\u00edtja a magyar szociogr\u00e1fia megjelen\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nA m\u0171faj front\u00e1tt\u00f6r\u0151 t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa a harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00f6vetkezik be (193 6\u20131939). Nagy szerepet j\u00e1tszott ebben a V\u00e1lasz m\u0171helye, illetve a Magyarorsz\u00e1g felfedez\u00e9se programj\u00e1t kidolgoz\u00f3 S\u00e1rk\u00f6zi Gy\u00f6rgy.
\nErd\u00e9lyben ugyanekkor Bal\u00e1zs Ferenc, B\u00f6z\u00f6di Gy\u00f6rgy, Tam\u00e1si \u00c1ron tolla munk\u00e1lt a m\u0171faj \u201enagykor\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e1” \u00e9rdek\u00e9ben. Bal\u00e1zs Ferenc 1936-os k\u00f6nyv\u00e9nek (A r\u00f6g alattnak) az Erd\u00e9lyi Fiatalok volt a b\u00f6lcs\u0151je, B\u00f6z\u00f6di 1938-as k\u00f6tet\u00e9nek (Sz\u00e9kely b\u00e1nja) a kiad\u00e1s\u00e1t a m\u00e1sodik erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k tagjai v\u00e1llalt\u00e1k, akik ezzel akart\u00e1k megalapozni a tervezett Erd\u00e9ly felfedez\u00e9se sorozatot, a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s Baumgarten-d\u00edjas Tam\u00e1si m\u0171ve (Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldem) legink\u00e1bb alighanem a V\u00e1lasz m\u0171hely\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti a kiforr\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nAz Erd\u00e9lyi Fiatalok m\u00e1r 1934 nyar\u00e1n k\u00f6zreadja a lap alap\u00edt\u00f3-f\u0151munka-, sa ^ ejs\u00bb erd\u00e9lyi szociogr\u00e1fi\u00e1t \u00edr\u00f3 Bal\u00e1zs Ferenc k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00f6nyv\u00e9nek egyik fejezet\u00e9t13 amikor Jancs\u00f3 B\u00e9la – ugyanabban a lapsz\u00e1mban – a falumonogr\u00e1fi\u00e1k \u201ef\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb sz\u00fcks\u00e9ges volt\u00e1r\u00f3l” \u00e9rtekezik. Az alkalmat Tizenegyek-beli t\u00e1rs\u00e1nak, a Brass\u00f3i Lapok f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9nek v\u00e1llalkoz\u00e1sa k\u00edn\u00e1lja, aki munkat\u00e1rsaival felh\u00edv\u00e1st tesz k\u00f6zz\u00e9 az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g \u201e\u00e1llapotrajz\u00e1nak” a r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re – az Erd\u00e9lyi Fiatalok k\u00e9rd\u0151\u00edv\u00e9nek a kib\u0151v\u00edt\u00e9se alapj\u00e1n.14 Az 1935. \u00e9vi t\u00e9li sz\u00e1m A r\u00f6g alatt legeml\u00e9kezetesebb fejezet\u00e9t, az Isten v\u00f6lgy\u00e9t hozza.15<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nAmire m\u00e1r akkor felfigyel az Erd\u00e9lyi Fiatalokat szerkeszt\u0151 L\u00e1szl\u00f3 Dezs\u0151, az mai szempontb\u00f3l is rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes: 1) Bal\u00e1zs Ferenc k\u00f6nyve nem csup\u00e1n szociol\u00f3giai \u201ehelyzetfelv\u00e9telt” ny\u00fajt, hanem t\u00e1rsadalom-\u00e9p\u00edt\u00e9si modellt is teremt; 2) vil\u00e1gt\u00e1vlatb\u00f3l tekint a megoldand\u00f3 kisebbs\u00e9gi gondokra, \u00e9s nem valamely ideol\u00f3gia egyoldal\u00fa propagandisztikus c\u00e9lzat\u00e1val; 3) munk\u00e1ja nem mer\u00edti ki valamely par excellence sz\u00e9pirodalmi m\u0171faj \u2014 a reg\u00e9ny \u2014 fogalm\u00e1t, \u00e1m minden sor\u00e1b\u00f3l ki\u00e9rz\u0151dik, hogy \u00edr\u00f3i k\u00e9nyszerb\u0151l sz\u00fcletett alkot\u00e1s; 4) nem is kimondottan tudom\u00e1nyos szempontokat \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 m\u0171, \u00e9s m\u00e9gis azt \u00e9rezz\u00fck, hogy a szerz\u0151 a vil\u00e1gfolyamatok egyetemes \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer\u00e9be be\u00e1gyazottan vizsg\u00e1lja az \u00e1ltala is alak\u00edtott \u201e\u00e9letdarabot”. Munk\u00e1ja ekk\u00e9ppen v\u00e1lik – alapvet\u0151 c\u00e9ljainak megfelel\u0151en – j\u00f6v\u0151nek fesz\u00fcl\u0151, korszer\u0171 \u00e9letform\u00e1t kimunk\u00e1l\u00f3, az \u00e9rtelemre \u00e9s az \u00e9rzelmekre egyar\u00e1nt hat\u00f3, meggondolkoztat\u00f3 \u00edr\u00e1ss\u00e1. Bal\u00e1zs Ferencet b\u00facs\u00faztatja az 1937. \u00e9vi ny\u00e1ri sz\u00e1m. Sokatmond\u00f3 t\u00e9ny, hogy ebben m\u00e1r a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti korszak olyan – szoci\u00e1lis \u00e9s nemzeti lelkiismeretet \u00e9breszt\u0151 \u2013 alapm\u0171veir\u0151l olvashatunk, mint a Puszt\u00e1k n\u00e9pe (Illy\u00e9s Gyula), A tardi helyzet (Szab\u00f3 Zolt\u00e1n), a Viharsarok (F\u00e9ja G\u00e9za), A n\u00e9ma forradalom (Kov\u00e1cs Imre). L\u00e1szl\u00f3 Dezs\u0151 itt m\u00e1r a fiatal szociogr\u00e1fusok egym\u00e1s ut\u00e1n felz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 nemzed\u00e9k\u00e9r\u0151l besz\u00e9l, \u00e9s m\u0171fajukat egy\u00e9rtelm\u0171en szociogr\u00e1fi\u00e1nak nevezi. Ennek l\u00e9nyeg\u00e9t a szoci\u00e1lis lelkiismeret \u00e9breszt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a nemzetnevel\u00e9s gondjainak felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tja. \u201eLehetetlen \u2013 \u00edrja A n\u00e9ma forradalom kapcs\u00e1n -, hogy ennyi jel nyomtalanul \u00e9s eredm\u00e9nytelen\u00fcl meredjen el a magyar \u00e9let felel\u0151s t\u00e9nyez\u0151inek szemei k\u00f6z\u00e9. Mert ha \u00edgy van \u00e9s \u00edgy lesz, akkor elker\u00fclhetetlen az a magyar forradalom, amelynek el\u0151revet\u0151d\u0151 \u00e1rny\u00e9k\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Kov\u00e1cs Imre k\u00f6nyve mutatja meg. […] Az Illy\u00e9s Gyul\u00e1k, F\u00e9ja G\u00e9z\u00e1k, Kov\u00e1cs Imr\u00e9k, Matolcsy M\u00e1ty\u00e1sok ma m\u00e1r frontot \u00e9s hat\u00e1rozott ir\u00e1nyt jelentenek: szoci\u00e1lis tartalm\u00fa \u00faj magyars\u00e1got. M\u00f6g\u00f6tt\u00fck \u00faj m\u00e1rciusi ifj\u00fas\u00e1g sorakozik. T\u00e9vesen \u00edt\u00e9lnek azok, akik benn\u00fck egys\u00e9gbont\u00f3kat l\u00e1tnak; \u0151k k\u00e9pviselik ma a legsz\u00e9lesebb, legkomolyabb, legerk\u00f6lcs\u00f6sebb \u00e9s ez\u00e9rt a legtartalmasabb magyars\u00e1got, ma \u0151k az igazi nemzetnevel\u0151k, a j\u00f6v\u0151re nevel\u0151k.”16<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nAz Erd\u00e9lyi Fiatalok tov\u00e1bbra is nyomon k\u00f6veti mind a rom\u00e1niai, mind a magyarorsz\u00e1gi szociol\u00f3giai\/szociogr\u00e1fiai kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeit, s\u0151t a Gusti-f\u00e9le monogr\u00e1fi\u00e1i iskola p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ra \u00e9s annak biztat\u00e1s\u00e1ra 1937-ben a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi Sikl\u00f3dra falukutat\u00f3 munkat\u00e1bort is szervez \u2013 amely az akkori politikai bizalmatlans\u00e1g ok\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171en kudarcba fulladt17 \u2013, \u00e1m ett\u0151l kezdve nagyobb figyelmet szentel az \u00edr\u00f3i\/\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i szociogr\u00e1fi\u00e1knak. Meglep\u0151 azonban, hogy az ilyen jelleg\u0171 erd\u00e9lyi munk\u00e1k m\u0171faji meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben m\u00e9g mindig tart a bizonytalans\u00e1g. Jancs\u00f3 B\u00e9la p\u00e9ld\u00e1ul a tudom\u00e1nyos vid\u00e9kmonogr\u00e1fia szempontjainak \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00e9ri sz\u00e1mon a Sz\u00e9kely b\u00e1nja \u00edr\u00f3j\u00e1t\u00f3l.18 Ez pedig abb\u00f3l is ad\u00f3dik, hogy B\u00f6z\u00f6di Gy\u00f6rgy m\u00e9lt\u00e1n h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt k\u00f6nyv\u00e9ben a k\u00f6zvetlen t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00e1s ar\u00e1nya val\u00f3ban eltol\u00f3dik a t\u00f6rt\u00e9nelmi adatfeldolgoz\u00e1s jav\u00e1ra. Jancs\u00f3 eszt\u00e9tikai jud\u00edcium\u00e1ban nem is csalatkozhatunk \u2013 a Nyugatot szerkeszt\u0151 Osv\u00e1t Ern\u0151 egyik nagy felfedezettje volt! \u2013, mert a Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldem megjelen\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6gt\u00f6n r\u00e1\u00e9rzett arra, hogy Tam\u00e1si \u201e\u00faj m\u0171fajt” teremtett, \u201evalami saj\u00e1tos szociogr\u00e1fi\u00e1t”, \u201emelyben semmi tudom\u00e1nyoss\u00e1g nincs, m\u00e9gis a falu mai \u00e9let\u00e9nek minden vonatkoz\u00e1s\u00e1ra m\u00e9lyre hat\u00f3 pillant\u00e1st tud vetni”. \u201eA Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldem tiszta m\u0171v\u00e9szet \u00e9s m\u00e9ly emberi hitvall\u00e1s. Benne Tam\u00e1si, akinek annyi k\u00f6z\u00e9leti harc\u00e1val nem tudtunk egyet\u00e9rteni, megtal\u00e1lta a nem \u00f6nc\u00e9l\u00fa, de a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9rt val\u00f3 irodalom \u00fatj\u00e1n \u00e9s eszk\u00f6zeivel a legink\u00e1bb nekival\u00f3 m\u00f3dj\u00e1t.”19<\/p>\n

\"\"<\/a>
\nAz Erd\u00e9lyi Fiatalok k\u00f6r\u00e9b\u0151l kiv\u00e1lt fiatalabb \u00e9vj\u00e1rat Makkai L\u00e1szl\u00f3val az \u00e9len 1935-ben elind\u00edtja a Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n szellemis\u00e9g\u00e9t f\u00f6lv\u00e1llal\u00f3 Hitelt. Makkai t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n Venczel J\u00f3zsef \u00e9s t\u00e1rsai negyed\u00e9vi foly\u00f3iratk\u00e9nt ind\u00edtj\u00e1k \u00fajra 1936-ban. 1941 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt Venczel egyetemi tan\u00e1r, a Teleki P\u00e1l Int\u00e9zet keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 kolozsv\u00e1ri Erd\u00e9lyi Tudom\u00e1nyos Int\u00e9zet munkat\u00e1rsa. \u0150 szervezi meg \u00e9s vezeti a legnagyobb szab\u00e1s\u00fa, monografikus ig\u00e9ny\u0171 komplex t\u00e1jkutat\u00e1st Erd\u00e9lyben. Venczel \u00e9s munkat\u00e1rsai nem a priori t\u00e9telek igazol\u00e1s\u00e1t, hanem a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9nek a megismer\u00e9s\u00e9t t\u0171zt\u00e9k ki c\u00e9lul, a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9letmegnyilv\u00e1nul\u00e1sainak \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9geinek a r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedtek. Abb\u00f3l a felismer\u00e9sb\u0151l indultak ki, hogy a r\u00e9szletk\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3nak is mindig az eg\u00e9szre kell hogy legyen r\u00e1l\u00e1t\u00e1sa.
\nVenczel sz\u00e1molt azzal, hogy a k\u00e9rd\u0151\u00edves felm\u00e9r\u00e9s egyoldal\u00fas\u00e1ghoz vezet, megmerev\u00edti a kutat\u00e1st, \u00f6n\u00e1ll\u00f3tlans\u00e1gra szoktatja a k\u00e9rdez\u0151t. Vil\u00e1gosan elk\u00fcl\u00f6n\u00edtette teh\u00e1t az informat\u00edv \u00e9s az objekt\u00edv anyaggy\u0171jt\u00e9st. A m\u00f3dszertani el\u0151feltev\u00e9sek, a t\u00e1rsadalomvizsg\u00e1lati form\u00e1k, a kutat\u00e1si technik\u00e1k \u201ehelyzetadekv\u00e1t” alkalmaz\u00e1s\u00e1val a szociol\u00f3giai monogr\u00e1fiak\u00e9sz\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1t akarta \u00e9reztetni tan\u00edtv\u00e1nyaival. Venczelnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Hitel a szociol\u00f3giai m\u00f3dszerekkel felt\u00e1rhat\u00f3 t\u00e1rsadalomismeretnek adott teret, fogalomtiszt\u00e1z\u00f3 kritik\u00e1ival a szociogr\u00e1fiai val\u00f3s\u00e1g\u00e1br\u00e1zol\u00e1s szempontjainak \u00e9s m\u00f3dszereinek a kikrist\u00e1lyosod\u00e1s\u00e1t is el\u0151seg\u00edtette. Az Erd\u00e9lyi Helikon ugyancsak azt tudatos\u00edtotta, hogy a n\u00e9pi \u00edr\u00f3k mik\u00e9nt avatt\u00e1k \u201enemzeti m\u0171fajj\u00e1” a szociogr\u00e1fi\u00e1t a harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben. A m\u00e9ltat\u00f3 elismer\u00e9sek mellett jogos kritikai \u00e9szrev\u00e9teleknek is hangot adott. Erre ann\u00e1l is ink\u00e1bb sz\u00fcks\u00e9g mutatkozott, mivel a val\u00f3di \u00e9rt\u00e9kek mellett a negyvenes \u00e9vek elej\u00e9n gombam\u00f3d elszaporodtak a m\u0171fajt \u00f3hatatlanul diszkredit\u00e1l\u00f3 felsz\u00ednes \u201efalumunk\u00e1k”, a konjunktur\u00e1lis \u201e\u00e1lszociogr\u00e1fi\u00e1k”. Az erd\u00e9lyi szociogr\u00e1fia el\u0151k\u00e9p\u00e9t megteremt\u0151 K\u00f3s K\u00e1roly figyelmeztet\u00e9se ma is helyt\u00e1ll\u00f3: \u201eAz \u00edr\u00f3 tudjon ne csak \u00edrni, de tudjon igazat \u00edrni.” (N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a fiatal \u00edr\u00f3k val\u00f3s\u00e1g-irodalm\u00e1hoz. 1940\/1.)<\/em>
\nA sz\u00e9pirodalmi foly\u00f3irat nagy \u00e9rdeme, hogy nyomat\u00e9kosan felh\u00edvta a figyelmet a magyar szociogr\u00e1fia erd\u00e9lyi \u00e9rt\u00e9kalakzatainak a t\u00e1rsadalmi \u00e9s nemzeti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re. Molter K\u00e1roly telital\u00e1lat-\u00e9rt\u00e9k\u0171 kifejez\u00e9s\u00e9re, az ott-honirodalom-ra gondolok.
\nMivel sem A r\u00f6g alatt<\/em>, sem a Sz\u00e9kely b\u00e1nja<\/em>, sem a Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldem<\/em> szerz\u0151je nem t\u00fcntetett fel semmif\u00e9le m\u0171faji megjel\u00f6l\u00e9st, a kort\u00e1rs \u00e9rtelmez\u0151k els\u0151sorban a m\u0171faj rendhagy\u00f3 jelleg\u00e9t \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k. Nem tulajdon\u00edtottak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb jelent\u0151s\u00e9get a m\u0171konstitu\u00e1l\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 \u2013 Tam\u00e1si eset\u00e9ben kimondottan eszt\u00e9tikai jelleg\u0171 \u2013 jelent\u00e9st\u00f6bbletnek. Molter a t\u00e1rsadalmi \u00e9s nemzeti \u00f6nazonoss\u00e1g-tudat megjelen\u00edt\u00e9se mellett ezt is ig\u00e9nyelte.<\/p>\n

\n

Jegyzetek<\/strong><\/p>\n

1 Bal\u00e1zs S\u00e1ndor (1976): Dimitrie Gusti monografikus szociol\u00f3g\u00e1ja. In Dimitrie Gusti: A szociol\u00f3giai monogr\u00e1fia, Bukarest: Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3; Lengyel Andr\u00e1s (1990): Egy \u201egusti\u00e1nus” erd\u00e9lyi szociol\u00f3gus. V\u00e1zlat Venczel J\u00f3zsefr\u0151l. In u\u0151: T\u00f6r\u00e9svonalak. Budapest: Tekintet Kiad\u00f3, 9-42.<\/em>
\n2 Cseke P\u00e9ter – dr. L\u00e1szl\u00f3 Ferenc (szerk.) (1976\/1990): Erd\u00e9lyi Fiatalok. Dokumentumok, vit\u00e1k (1930\u20141940) – Bukarest: Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3; Tasi J\u00f3zsef (1995): J\u00f3zsef Attila \u00e9s a Bartha Mikl\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g. Budapest: Ecriture-Gal\u00e9ria.<\/em>
\n3 Ki a faluba. L\u00e1sd in F\u00e1bi\u00e1n D\u00e1niel (1974): J\u00f3zsef Attil\u00e1r\u00f3l. Budapest: Kossuth K\u00f6nyvkiad\u00f3.<\/em>
\n4 Mik\u00f3 Imre (1932): Az erd\u00e9lyi falu \u00e9s a nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s. Kolozsv\u00e1r.<\/em>
\n5 T\u00f3th S\u00e1ndor (1980): A szociogr\u00e1fia \u00e9s a r\u00e9gi Korunk. In u\u0151: R\u00f3lunk van sz\u00f3. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, 248-261.<\/em>
\n6 N\u00e9medi D\u00e9nes (1985): A n\u00e9pi szociogr\u00e1fia (1930-1938). Budapest: Gondolat K\u00f6nyvkiad\u00f3, i. m. 69\u201470.<\/em>
\n7 Jeszenszky Moln\u00e1r Erik \u00e9s Remenyik Zsigmond \u00edr\u00e1sai a Korunk 1936. \u00e1prilisi, j\u00falius-augusztusi \u00e9s szeptemberi sz\u00e1m\u00e1ban jelentek meg.<\/em>
\n8 Ga\u00e1l G\u00e1bor (1937): A mai magyar szociogr\u00e1fia \u00e9s az irodalom. Korunk, 5, 406\u2014410. \u00dajrak\u00f6z\u00f6lve in u\u0151: V\u00e1logatott \u00edr\u00e1sok I. Szerk. Sug\u00e1r Erzs\u00e9bet. Bukarest, 1964, Irodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3, 607-613.<\/em>
\n9 Fogarasi G\u00e9za (1932): A rom\u00e1n ifj\u00fas\u00e1g falumunk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Erd\u00e9lyi Fiatalok, 5, 77-78.<\/em>
\n10 Jancs\u00f3 B\u00e9la (1933): Gusti professzor \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyainak falumunk\u00e1ja. Erd\u00e9lyi Fiatalok, 2. Ua. in u\u0151: Irodalom \u00e9s k\u00f6z\u00e9let. Cikkek, essz\u00e9k, tanulm\u00e1nyok. Bukarest, 1973, Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, 273, 321-325.<\/em>
\n11 Demeter B\u00e9la (1931): Hogyan tanulm\u00e1nyozzam a falu \u00e9let\u00e9t? Erd\u00e9lyi Fiatalok Falu-F\u00fczetei, 2. sz\u201e Kolozsv\u00e1r.<\/em>
\n12 Kolozsv\u00e1r, 1932.<\/em>
\n13 Bal\u00e1zs Ferenc (1934): N\u00e9puralom vagy p\u00e1rturalom? Erd\u00e9lyi Fiatalok, II, 56-61.<\/em>
\n14 Dr. Jancs\u00f3 B\u00e9la (1934): Falu-monogr\u00e1fi\u00e1k. Erd\u00e9lyi Fiatalok, II, 68-71. Ua. k\u00f6tetben in u\u0151: Irodalom \u00e9s k\u00f6z\u00e9let. Cikkek, essz\u00e9k, tanulm\u00e1nyok. Bukarest, 1973, Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, 317\u2014320.<\/em>
\n15 Bal\u00e1zs Ferenc (1935) – Isten v\u00f6lgye. Erd\u00e9lyi Fiatalok, IV, in\u2014116.<\/em>
\n16 L. D. [L\u00e1szl\u00f3 Dezs\u0151] (1937): Kov\u00e1cs Imre: A n\u00e9ma forradalom. Erd\u00e9lyi Fiatalok, 2,13.<\/em>
\n17 L\u00e1sd az Erd\u00e9lyi Fiatalok. Dokumentumok, vit\u00e1k (1930-1940) vonatkoz\u00f3 dokumentumait \u00e9s azok jegyzeteit.<\/em>
\n18 Dr. Jancs\u00f3 B\u00e9la (1938): Az els\u0151 tudom\u00e1nyos vid\u00e9k-monogr\u00e1fi\u00e1nkhoz. Erd\u00e9lyi Fiatalok, 2, 7-10.<\/em>
\n19 J. B. [Jancs\u00f3 B\u00e9la] (1939): Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldem. Erd\u00e9lyi Fiatalok, 1,13.<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Szociogr\u00e1fia – K\u00e1rp\u00e1t-medencei k\u00f6rk\u00e9p. Szerkesztette Letenyei L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Tam\u00e1ska M\u00e1t\u00e9. Gondolat, 2018<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti Erd\u00e9lyben a szociogr\u00e1fiai t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00e1st ugyan\u00fagy megel\u0151zi a szociol\u00f3giai, ak\u00e1rcsak Magyarorsz\u00e1gon. R\u00e9szben a m\u00e9g elevenen \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nyokra, els\u0151sorban Braun R\u00f3bert \u00e9s Turnowszky S\u00e1ndor meg-megism\u00e9tl\u0151d\u0151 k\u00eds\u00e9rleteire, m\u00e1sr\u00e9szt a Dimitrie Gusti professzor vezette bukaresti szociol\u00f3giai iskola \u00f6szt\u00f6nz\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra1 gondolunk, de nem feledkezhet\u00fcnk meg a pozsonyi Sarl\u00f3, a Szegedi Fiatalok \u00e9s a budapesti Bartha Mikl\u00f3s […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-83888","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/83888","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=83888"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/83888\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=83888"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=83888"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=83888"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}