{"id":84623,"date":"2019-07-22T02:55:46","date_gmt":"2019-07-22T02:55:46","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=84623"},"modified":"2019-07-20T13:41:08","modified_gmt":"2019-07-20T13:41:08","slug":"dancs-artur-nyar-cikadaszarnyon-az-olasz-rivieran-3","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=84623","title":{"rendered":"Dancs Artur: Ny\u00e1r cik\u00e1dasz\u00e1rnyon az olasz rivi\u00e9r\u00e1n (3)"},"content":{"rendered":"

Vannak bizonyos ritu\u00e1l\u00e9im, olyan helyekre visszat\u00e9rve, ahov\u00e1 hosszabb ideje v\u00e1gytam vissza. Amennyire nem szeretem a k\u00f6t\u00f6tts\u00e9geket \u00e9s a lesz\u00f6gezett programokat, annyira fontos m\u00e9gis visszat\u00e9rve egy-egy r\u00e9gi kedves helyre meg\u00e9rinteni mindent, ami ott fontos volt valaha is nekem. Eml\u00e9kszem, mikor New Yorkba kezdtem utazgatni t\u00f6bb-kevesebb gyakoris\u00e1ggal, ma is ismerem az \u00fatvonalaimat, amelyeket az els\u0151 nap els\u0151 \u00f3r\u00e1iban le kellett futnom ahhoz, hogy nyugalmam legyen a Central Parkt\u00f3l a Times Square-ig \u2013 amit ma m\u00e1r olyan nagyon megvetek, de akkoriban a v\u00e1rost jelentette nekem, amit annyira szerettem \u2013 a Seaportt\u00f3l a Battery Parkig \u00e9s a Village, a j\u00f3 \u00f6reg Greenwich Village. Minden \u00e1ltalam kicsit is kedvelt helyen megvannak ezek a pontok, amiket mind meg kell \u00e9rintenem ma m\u00e1r ahhoz, hogy tudatos\u00edtsam magamban, itt vagyok, visszaj\u00f6ttem. Mintha be kellene jelentkeznem nekik, ahogy a mai virtu\u00e1lis vil\u00e1gban mondan\u00e1k, be kell csekkolni onnan. \u00cdgy van ez Bordigher\u00e1val is. Ott meg azt\u00e1n k\u00e9t nap alatt annyi ilyen pontot hoztam l\u00e9tre \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl magamnak egy \u00e9vvel ezel\u0151tt, hogy amikor els\u0151 \u00e9jszaka lefutottam a tengerpartra, csak a bej\u00e1rhatatlan t\u00e1vols\u00e1gok, a k\u00e9sei \u00f3ra \u00e9s a kimer\u00fclts\u00e9gem szabott korl\u00e1tot sz\u00e1momra, hogy ne induljak frissiben neki az \u00f3v\u00e1rosnak, a Monet-kil\u00e1t\u00f3nak a v\u00e1ros felett, a Marabuttonak meg a kis piazzett\u00e1nak a Garibaldi-t\u00e9r felett, ahol der\u0171s reggeleken a Piave-eml\u00e9km\u0171 mediterr\u00e1n feny\u0151inek \u00e1rny\u00e9k\u00e1b\u00f3l lel\u00e1tni a tengerre \u00e9s Sant\u2019Ampelio kis k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ra is.<\/p>\n

De ahogy mondtam, a szabads\u00e1g ig\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s \u00edg\u00e9ret\u00e9vel \u00e9rkeztem sz\u00edvemben, \u00e9s noha nagyon szerettem volna egyszerre mindent l\u00e1tni \u00e9s meg\u00e9rinteni, amit Bordigher\u00e1n ismertem \u00e9s szerettem, m\u00e9gis egy m\u00e1sik, ismeretlen ir\u00e1nyban indultam el m\u00e1snap reggel is. Tudtam, hogy van id\u0151m sorra visszat\u00e9rni mindenhov\u00e1, hisz gazdag vagyok: annyi id\u0151m van, hogy az fel\u00e9r egy milliomosi st\u00e1tusszal ebben a helyzetben. Nem utols\u00f3 sorban tel\u00edtve voltam k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal \u00e9s izgalommal rengeteg \u00fajat is felfedezni. Nem voltak konkr\u00e9t c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seim, \u00e9s m\u00e1r igaz\u00e1b\u00f3l nem is kerestem semmit, csak menni \u00e9s l\u00e1tni akartam, meg\u00e9lni Bordigher\u00e1t teljes odaad\u00e1ssal. Azt azonban nem vesz\u00edthettem pillanatra sem szem el\u0151l, hogy ezt a csod\u00e1t \u00e9n Andr\u00e9 Acimannek k\u00f6sz\u00f6nhetem, az \u00edr\u00f3nak, aki ezid\u0151 alatt megv\u00e1ltoztatta az \u00e9letem. Akinek a k\u00f6nyveit sorra fogyasztottam el, \u00e9s aki ugyanolyan m\u00e9ly rajong\u00e1ssal sz\u00f3l Bordigher\u00e1r\u00f3l, amikor csak sz\u00f3ba ker\u00fcl. \u00c9s Aciman mellett Eliot \u00e9s Olivert sem feledhetem, akiknek nyomdokai ut\u00e1n kutatva hozott ide a sorsom egy \u00e9vvel kor\u00e1bban. \u00c9s amikor kora d\u00e9lel\u0151tt elindultam Vallecrossia fel\u00e9 a fel\u00faj\u00edtott Lungomare Argentin\u00e1n, akkor titokban azt is rem\u00e9ltem, id\u00e9n siker\u00fcl kisz\u00farnom azt a tengerparti vill\u00e1t francia ablakokkal, k\u00f6rterasszal, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, lig\u00fariai korl\u00e1tokkal, amelynek nyikorg\u00f3 kis kertkapuj\u00e1n ak\u00e1r \u00e1t is lehet ugorni, ha az ember olyan nagyon siet le a tengerpartra reggeli el\u0151tt \u00faszni, vagy eb\u00e9d ut\u00e1n ejt\u0151zni. S amelynek l\u00e1t\u00f3sugar\u00e1ban ott van a v\u00edzben az a szikla, ahol Oliver \u00e9s Vimini oly sok d\u00e9lut\u00e1nt t\u00f6lt\u00f6tt el nagyokat besz\u00e9lgetve az \u00e9let nagy dolgair\u00f3l, m\u00e1r amit egy huszon\u00e9ves vil\u00e1gj\u00e1rta egyetemi tan\u00e1r pal\u00e1nta \u00e9s egy tizen\u00e9ves le\u00e1nyka, akinek r\u00f6vidke \u00e9let\u00e9nek napjai megsz\u00e1ml\u00e1ltak, err\u0151l tudhat. \u00c9s m\u00e9g nagyobb titokban nagyon rem\u00e9ltem azt is, hogy ha a vill\u00e1t meglelem, akkor ott lesznek m\u00f6g\u00f6tte az elhagyott vas\u00fatvonalak, amelyek a monarchia kor\u00e1ban Bordigher\u00e1t Nizz\u00e1val k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k \u00f6ssze, \u00e9s amit a gyom felvert m\u00e1r akkor, amikor egy harminck\u00e9t \u00e9vvel azel\u0151tti ny\u00e1ri reggelen Elio odavitte a New Yorkb\u00f3l frissen \u00e9rkezett Olivert a f\u00e9lreh\u00fazott \u00e9s v\u00e1ndorcig\u00e1nyok \u00e1ltal belakott kir\u00e1lyi c\u00edmeres vas\u00fati kocsikat megn\u00e9zni. Hogy azt\u00e1n felkaptassanak a Vallecrossia \u00e9s Ventimiglia k\u00f6z\u00f6tti domb oldal\u00e1n szerpentinez\u0151 \u00f6sv\u00e9nyen San Giacomoba, a harangl\u00e1b torny\u00e1ba, szertesz\u00e9t n\u00e9zni onnan erre az eg\u00e9sz mesevil\u00e1gra.<\/p>\n

Nekem nem volt ugyan kertkapum, kirontottam a h\u00e1zb\u00f3l, \u00e9s lefel\u00e9 igyekezve a tengerpartra, beugrottam a kisboltba valami reggeliznival\u00f3\u00e9rt. \u00c9ppen meg\u00e9rkeztek a friss p\u00e9ks\u00fctem\u00e9nyek, \u00e9s term\u00e9szetesnek t\u0171nt, hogy sajtos lig\u00far focacci\u00e1t viszek magammal az \u00fatra, de amikor a frissen szedett kajszibarackokat megl\u00e1ttam a kiskosarakban kirakva, egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt a d\u00f6nt\u00e9s, a focacci\u00e1t egy m\u00e1sik reggelre halasztottam. \u00c9lveztem a kis bolt hangulat\u00e1t is, ahogyan minden bet\u00e9r\u0151t ismer\u0151sk\u00e9nt k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6ttek, \u00e9s \u00e9l\u00e9nk t\u00e1rsalg\u00e1sokba elegyedtek az elm\u00falt nap vagy \u00e9pp az aznap reggel fontos dolgai felett. Persze, engem itt senki sem ismer, s mint olyan, kicsit t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3bbak, \u00e1m roppan kedvesek voltak velem szemben. Olaszul sz\u00f3ltam, \u00e9s igyekeztem besz\u00e9dbe elegyedni. Az elad\u00f3, r\u00e9gi v\u00e1g\u00e1s\u00fa, de fiatal ember, feh\u00e9r k\u00f6penyben, bar\u00e1ts\u00e1gos mosollyal fogadta az udvariass\u00e1gk\u00e9nt elk\u00f6nyvelt gesztust, \u00e9s cser\u00e9ben angolul v\u00e1laszolt. Intettem, erre nincs sz\u00fcks\u00e9g, hisz ha itt nem, akkor hol t\u00f6k\u00e9letes\u00edtsem olasz nyelvtud\u00e1somat, \u00e9s kacagtunk. A m\u00f6g\u00f6ttem \u00e1ll\u00f3 \u00f6reg\u00far m\u00e1ris megk\u00e9rdezte \u2013 olaszul \u2013, honnan j\u00f6ttem, \u00e9s mondom, honnan. Mindenki elismer\u0151en b\u00f3logat, persze, ilyenkor mindig azt is elmondom, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben eur\u00f3pai vagyok, \u00e9s hogy innen s innen sz\u00e1rmazom. Ritk\u00e1n j\u00e1rnak turist\u00e1k az \u00e9lelmiszerboltba, mondja az elad\u00f3, \u00e9n meg elmagyar\u00e1zom, hogy lak\u00e1st b\u00e9relek itt, \u00e9s nekem ez \u00edgy k\u00f6nnyebb, m\u00e1r ha az emberekhez \u00e9s v\u00e1rosukhoz akarok k\u00f6zel ker\u00fclni. Egyet\u00e9rt velem ebben, \u00e9s k\u00e9r, mindenk\u00e9pp n\u00e9zzek m\u00e9g be, holnap friss gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t \u00e9s h\u00fasterm\u00e9keket is kapnak. A p\u00e9k\u00e1ru meg minden reggel friss.<\/p>\n

Ami a promen\u00e1don, a Lungomare Argentin\u00e1n els\u0151re szemebe \u00f6tlik, mikor a vas\u00fats\u00ednek alatti alag\u00faton kil\u00e9pek a tengerpartra, az a Baretto. Nem l\u00e1tom a pinc\u00e9rt, \u00edgy azt sem, mennyire Maurizio az vagy sem. Csak a k\u00e1v\u00e9jukba \u00e9s a ma reggel sz\u00fcrk\u00e9s-k\u00e9k tenger kiss\u00e9 k\u00f6d\u00f6s l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ba feledkezett reggeli t\u00f6rzsvend\u00e9geket az asztalokn\u00e1l \u00fajs\u00e1got olvasgatva. Nem a megszokott ir\u00e1nyba, a tengerparti luxussz\u00e1llodasor fel\u00e9 \u00e9s a Sant\u2019Ampelio k\u00e1polna ir\u00e1ny\u00e1ba indulok, hanem jobbra t\u00e9rek. \u00d6r\u00f6mmel tapasztalom, hogy ahol a lungomare v\u00e9get \u00e9r, m\u00e1r nincs ker\u00edt\u00e9s. A promen\u00e1dot tov\u00e1bb \u00e9p\u00edtett\u00e9k Vallecrossi\u00e1ig, ezzel pedig \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a Ventimigli\u00e1n \u00e1t szinte a francia hat\u00e1rig h\u00faz\u00f3d\u00f3 tengerparti l\u00e1tv\u00e1nys\u00e9t\u00e1nnyal. Szemben velem a Francia Alpok t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki a panor\u00e1m\u00e1t, \u00e9s karny\u00fajt\u00e1snyira t\u0171ntek, olyan volt, mintha egy komolyabb nekiiramod\u00e1ssal ak\u00e1r Menton vagy Cap-Martin is k\u00f6nnyed\u00e9n el\u00e9rhet\u0151 lenne. A t\u00e1voli kanyarban Monte Carlo k\u00f6dben volt, a tenger meg kitartott a sz\u00fcrke-k\u00e9k \u00e1rnyalata mellett. A tenger fel\u0151li oldalon p\u00e1lmaf\u00e1k szeg\u00e9lyezt\u00e9k a s\u00e9t\u00e1nyt, jobbr\u00f3l a r\u00e9gi vill\u00e1k sora meredt r\u00e1 a borong\u00f3s tengerre a vas\u00fati s\u00ednp\u00e1r t\u00falpartj\u00e1n. Fenn a dombon meg Bordighera palot\u00e1i h\u00faz\u00f3dtak, ismer\u0151sen tekintett imm\u00e1r r\u00e1m a Torre dei Mostaccini \u00e9s a Forbes is a magasban. Az E80-as \u00fat viaduktja Bordighera \u00e9s Ventimiglia k\u00f6z\u00f6tt a m\u00e9ly v\u00f6lgy felett meg \u00e9pp azt magyar\u00e1zza, honnan kapta Vallecrossia a nev\u00e9t.<\/p>\n

Tudtam, hogy nem vagyok teljesen elememben, s azt is, hogy nem tiszt\u00e1ztam le m\u00e9g mindig magamban azt a k\u00e9rd\u00e9st, ami \u00e9rkez\u00e9sem est\u00e9j\u00e9n bel\u00e9mnyilallott. Fura zaklatotts\u00e1got \u00e9reztem, \u00e9s rem\u00e9ltem, hogy t\u00falleszek mihamarabb ezen, \u00e9s g\u00f6rcsmentesen \u00e9lvezhetem azt, ami\u00e9rt annyit v\u00e1gyakoztam, \u00e9s ami\u00e9rt ezt a hossz\u00fa utat megtettem. A hangulatom akkor kezdett javulni, amikor valahonnan el\u0151bukkant a nap, \u00e9s a reggeli sz\u00fcrkes\u00e9get, a kor\u00e1bbi napok es\u0151 mosta b\u00e1gyadts\u00e1g\u00e1t mind jobban visszafestette eredeti sz\u00edneibe, \u00e9l\u00e9nk k\u00e9kbe, buja z\u00f6ldbe, ropog\u00f3s feh\u00e9rbe \u00e9s illatos s\u00e1rg\u00e1ba. Ezen fel\u00fcl a piros jelentett m\u00e9g adal\u00e9ksz\u00ednt a palett\u00e1n a megny\u00edl\u00f3 napellenz\u0151k cs\u00edkjain, illetve a feh\u00e9roszlopos erk\u00e9lyekr\u0151l leoml\u00f3 trombita form\u00e1j\u00fa vir\u00e1gok szirmain.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

New York-i, Los Angeles-i \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n fellelhet\u0151 kedvenc v\u00e1rosaimban tett hosszas s\u00e9t\u00e1im f\u00e9ny\u00e9ben ez a tengerparti s\u00e9ta nem t\u0171nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb fizikai megterhel\u00e9snek, a t\u00e1j \u00e9s a l\u00e9lekgy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u0151 panor\u00e1m\u00e1k teljesen elfelejttett\u00e9k velem a kilom\u00e9tereket. \u00c9szre sem vettem, mikor lett Bordigher\u00e1b\u00f3l Vallecrossia, \u00e9s mikor v\u00e1ltott az \u00e1t Campoross\u00f3ba. Csak mentem a p\u00e1lmaf\u00e1kkal h\u00edmzett s\u00e9t\u00e1nyon, \u00e9s hol a tengerre figyeltem, hol a partra emelked\u0151 vill\u00e1kat f\u00fcrk\u00e9sztem. K\u00e1v\u00e9z\u00f3teraszok v\u00e1ltogatt\u00e1k egym\u00e1st menet k\u00f6zben, sehol sem volt tumultus, b\u00e9k\u00e9s, reggeli hangulatban k\u00e1v\u00e9ztak, reggeliztek az emberek a naperny\u0151k alatt, amelyek amellett, hogy v\u00e9delmet ny\u00fajtottak el\u0151le, m\u00e9giscsak a soknapos es\u0151z\u00e9s ut\u00e1ni ujjong\u00e1st jelentett\u00e9k a kitisztul\u00f3 \u00e9gbolt \u00e9s a naps\u00fct\u00e9sben ism\u00e9t k\u00e9k tenger f\u00f6l\u00f6tt. A foly\u00f3hoz \u00e9rtem. Imm\u00e1r p\u00e1rhuzamosan \u00e9s keresztben is v\u00edz vett k\u00f6r\u00fcl. A hegyekb\u0151l \u00e9rkez\u0151 Nervia Vallecrossia \u00e9s Ventimiglia hat\u00e1r\u00e1n \u00f6mlik a tengerbe. Soha nem volt r\u00e9szem abban az \u00e9lm\u00e9nyben, hogy ilyen k\u00f6zelr\u0151l szem\u00fcgyre vehessem egy foly\u00f3 tengeri torkolat\u00e1t. Lesiettem a partra a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi terasz mellett, ahol kisgyermekek sivalkodtak, m\u00edg sz\u00fcleik egy-egy k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sze t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban fek\u00fcdtek elal\u00e9ltan a terasz egyik asztala melletti \u00f6sszetolt sz\u00e9keken pihegve. A kavicsos partra leereszkedve l\u00e1ttam, milyen furcs\u00e1n \u00e9rkezik a foly\u00f3, \u00e9s tereb\u00e9lyesedik ki sz\u00e9les t\u00f3v\u00e1 csak p\u00e1r l\u00e9p\u00e9ssel a tengerbe \u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt, hatalmas pancsol\u00f3t, \u00e9s s\u0171r\u0171 part menti n\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9vel biztons\u00e1gos b\u00fav\u00f3helyet is biztos\u00edtva a sima v\u00edzt\u00fckr\u00f6n vid\u00e1man ide-oda sikl\u00f3 vadkacs\u00e1knak. \u00c9s ott, mintha megtorpanna, nem folyik be sz\u00e9lesen a tengerbe s ez\u00e1ltal a vil\u00e1g\u00f3ce\u00e1n anyai karjaiba, hanem k\u00f6rben j\u00e1r a saj\u00e1t maga \u00e1ltal kialak\u00edtott t\u00f3ban a v\u00edz, \u00e9s egy v\u00e9kony kis patak-eret megeresztve a tenger fel\u00e9, kicsit oldalra ker\u00fclve, diszkr\u00e9ten \u00f6mlik abba. A l\u00e9p\u00e9sekkel fennebb m\u00e9g sz\u00e9les \u00e9s m\u00e9ly foly\u00f3 ism\u00e9t patakk\u00e1, s\u0151t, csak csacsog\u00f3, tisztaviz\u0171 csermelly\u00e9 \u00f6sszezsugorodva fejezi be \u00e9let\u00fatj\u00e1t, amit mez\u00edtl\u00e1bra vetkezve k\u00f6nnyed\u00e9n \u00e1tugrottam, \u00e9s hogy megbizonyosodjak r\u00f3la, hogy nem csal\u00e1s, meg is k\u00f3stoltam az \u00e9des viz\u00e9t, amit\u0151l csak ugyanakkora l\u00e9p\u00e9sre m\u00e1r a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger s\u00f3s vize hull\u00e1mzott. Olyan ez, mint az emberi \u00e9let v\u00e9g\u00e9n visszat\u00e9rni a gyermekkor csermely-idej\u00e9be, levedleni magunkr\u00f3l minden szigor\u00fas\u00e1got \u00e9s merevs\u00e9get, er\u0151t \u00e9s hatalmat, amit az \u00e9let az ember\u00f6lt\u0151 sor\u00e1n nyakunkba rakott, kibontani b\u00e9kly\u00f3inkat a lelk\u00fcnk k\u00f6r\u00fcl, hogy egyszer m\u00e9g utolj\u00e1ra hadd legyen szabad, hadd \u00e9lvezze az \u00e9letet, hadd s\u00fcsse a nap. Pontosan ugyan\u00fagy, ahogyan gyermekkor\u00e1ban tette, amikor m\u00e9g tiszt\u00e1n, \u00e1rtatlanul \u00e1llt a vil\u00e1g el\u0151tt. Ugyan\u00fagy, mint ahogyan most, amikor m\u00e1r maga m\u00f6g\u00f6tt tudhat mindent, amit \u00e9letnek lehet nevezni. \u00c9s minden meg\u00e9rett r\u00e1, hogy az \u00e9let-g\u00fany\u00e1t, a partok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott utat felv\u00e1ltsa egy v\u00e9gtelennel, egy k\u00e9kl\u0151, istenfelettivel.<\/p>\n

Az jutott eszembe ebben a d\u00e9lel\u0151tti tengerparti t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9sben a partr\u00f3l a hegyek ir\u00e1ny\u00e1ba n\u00e9zve \u00e9s a v\u00edzparti z\u00f6ld spalett\u00e1s, franciaablakos vill\u00e1kra leoml\u00f3 vir\u00e1ges\u0151vel az erk\u00e9lyeik korl\u00e1tj\u00e1n, hogy ha megk\u00e9rdezne engem most valaki, szerintem hol \u00e1llt Elio\u00e9k h\u00e1za, akkor mindenk\u00e9ppen erre a narancst\u00f3l roskadoz\u00f3 fa melletti vill\u00e1ra mutatn\u00e9k itt.<\/p>\n

\"\"<\/a>

A szerz\u0151 felv\u00e9telei<\/em><\/p><\/div>\n

\u00c1ts\u00e9t\u00e1lhattam volna Ventimigli\u00e1ba a parton is, \u00e1tugorva a csermelyt, de megpillantottam egy gyalogos pall\u00f3t sz\u00ednesre festett fakorl\u00e1tokkal kicsit fennebb a foly\u00f3 torkolata f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s ink\u00e1bb arra mentem tov\u00e1bb. Mikor a pall\u00f3n ism\u00e9t \u00e1tl\u00e9ptem \u2013 az ott m\u00e9g sz\u00e9les \u2013 foly\u00f3t, a f\u00e1k takar\u00e1s\u00e1b\u00f3l egy kisz\u00e9lesed\u0151 grundra \u00e9rkeztem. Frissen \u00f6nt\u00f6tt barna ker\u00e9kp\u00e1rutak futottak kereszt\u00fcl-kasul, frissen \u00f6nt\u00f6tt j\u00e1rda, egy nemr\u00e9g m\u00e9g elhagyatott \u2013 val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ipari \u2013 ter\u00fcleten egy mostan\u00e1ban ki\u00e9p\u00edtett \u00faj park, j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r, padok, iv\u00f3vizes kutak. Mikor k\u00f6zelebb \u00e9rtem, vettem csak \u00e9szre, az \u00f6sszefut\u00f3 \u00e9s V-alakban sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3 ker\u00e9kp\u00e1rutakat is, \u00e9s a sz\u00e9les s\u00e9t\u00e1l\u00f3utat is vas\u00fati s\u00ednekre \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. Mi sem bizony\u00edtja jobban, mint a m\u00e9g megmaradt oszlopok, amelyek a s\u00ednek ment\u00e9n a fels\u0151 vezet\u00e9keket tartott\u00e1k. Nem kellett t\u00fal sok\u00e1ig t\u00f6prengenem rajta: itt vannak, h\u00e1t az elhagyatott egykori vas\u00fati s\u00ednek! Az olasz-francia hat\u00e1r szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban az az\u00farparti vas\u00fat, amely a francia \u00e9s olasz rivi\u00e9ra ment\u00e9n \u00e9p\u00fclt, egykori sz\u00e1rnyvonala ez, amit \u00e9vtizedek \u00f3ta kivontak a forgalomb\u00f3l, \u00e9s amikor az \u00faj k\u00e9tv\u00e1g\u00e1nyos p\u00e1ly\u00e1t ki\u00e9p\u00edtett\u00e9k, a r\u00e9gi s\u00edneket meghagyt\u00e1k az eny\u00e9szetnek int\u00e9zkedni felett\u00fck. Hogy a kir\u00e1lyi c\u00edmeres vas\u00fati kocsik hov\u00e1 lettek, nem tudtam megfejteni, a cig\u00e1nyoknak is csak bottal \u00fcthettem a nyomukat a bicikli\u00faton visszafel\u00e9 botork\u00e1lva a tengerpartra, imm\u00e1r a ventimigliai oldalon.<\/p>\n

\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: \u00c9gb\u0151l kapott mes\u00e9k<\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Vannak bizonyos ritu\u00e1l\u00e9im, olyan helyekre visszat\u00e9rve, ahov\u00e1 hosszabb ideje v\u00e1gytam vissza. Amennyire nem szeretem a k\u00f6t\u00f6tts\u00e9geket \u00e9s a lesz\u00f6gezett programokat, annyira fontos m\u00e9gis visszat\u00e9rve egy-egy r\u00e9gi kedves helyre meg\u00e9rinteni mindent, ami ott fontos volt valaha is nekem.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-84623","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84623","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=84623"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84623\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=84623"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=84623"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=84623"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}