A G\u00e1bor \u00c1ron hal\u00e1la 170. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n az eresztev\u00e9nyi Benke-k\u00fari\u00e1ban szervezett tudom\u00e1nyos \u00e9rtekezlet alkalm\u00e1b\u00f3l bemutatt\u00e1k D\u00e1vid Antal (1913\u20131988) H\u00e1romsz\u00e9k nem alkuszik, a budapesti M\u00f3ra Ferenc K\u00f6nyvkiad\u00f3 \u00e1ltal 1973-ban megjelentetett \u00e9s a kolozsv\u00e1ri Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l 2018-ban \u00fajb\u00f3l nyomdafest\u00e9ket l\u00e1tott reg\u00e9ny\u00e9t.
\nAz \u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151 legend\u00e1s tetteit meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 szerz\u0151 viszontags\u00e1gos \u00e9let\u00fatj\u00e1t Budapesten \u00e9l\u0151 l\u00e1nya, Fab\u00f3k Gy\u00f6rgyn\u00e9 D\u00e1vid Ildik\u00f3 ismertette.
\nAmint azt meghat\u00f3 \u00e9s megfontoland\u00f3 tanuls\u00e1gokkal f\u0171szerezett el\u0151ad\u00e1sa sor\u00e1n megtudhattuk, h\u00e1rman voltak testv\u00e9rek, de mindenik\u00fck m\u00e1s-m\u00e1s orsz\u00e1gban l\u00e1tott napvil\u00e1got. Ez a t\u00e9ny sokat el\u00e1rul az erd\u00e9lyi magyar sors alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00e9s hozz\u00e1seg\u00edt az \u00edr\u00f3 \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez is.
\nD\u00e1vid Antal Iv\u00e1n K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got \u00f6rm\u00e9ny csal\u00e1d gyermekek\u00e9nt. \u00c9desapja, dr. D\u00e1vid Istv\u00e1n \u00fcgyv\u00e9d, k\u00e9s\u0151bb k\u00e9zdi-, majd marosv\u00e1s\u00e1rhelyi b\u00edr\u00f3, a jogi egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n felv\u00e9telt nyert a budapesti zeneakad\u00e9mi\u00e1ra, \u00e9s Kod\u00e1ly Zolt\u00e1n n\u00f6vend\u00e9ke lett. Tanulm\u00e1nyait apja ellenszeg\u00fcl\u00e9se miatt nem tudta ugyan befejezni, a zen\u00e9hez azonban eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben h\u0171 maradt. A fia t\u0151le \u00e9s a gyakran dalra fakad\u00f3 \u00e9desany\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a sz\u00e9p ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9k\u00e9t, valamint az \u00e9rzelmek m\u0171v\u00e9szi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak hajlam\u00e1t.
\nNagyb\u00e1tyja m\u00e9g gyermekk\u00e9nt aj\u00e1nd\u00e9kozta meg egy f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ppel, amely ett\u0151l kezdve fontos szerepet j\u00e1tszott \u00e9let\u00e9ben, mert seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte zajl\u00f3 esem\u00e9nyek dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett.
\nSzenved\u00e9lly\u00e9 tereb\u00e9lyesedett f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9si v\u00e1gya k\u00e9s\u0151bb b\u00f6rt\u00f6nbe juttatja, \u00e9s az innsbrucki egyetem vegy\u00e9szkar\u00e1n v\u00e9gzett tanulm\u00e1nyai megszak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezet. A gyimesfels\u0151loki vas\u00fati h\u00edd lef\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9se miatt ugyanis a rom\u00e1n csend\u0151rs\u00e9g lecsukatta, \u00e9s kiszabadul\u00e1sa ut\u00e1n nem kapott \u00fatlevelet.
\nItthon ragadv\u00e1n, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1sba kezdett. El\u0151bb a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi Sz\u00e9kely \u00dajs\u00e1g, 1935-ben a Brass\u00f3i Lapok, 1936-t\u00f3l a Keleti \u00dajs\u00e1g riportere \u00e9s munkat\u00e1rsa, 1941-t\u0151l 1944-ig pedig a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Sz\u00f6vetkez\u00e9s c\u00edm\u0171 hetilap felel\u0151s szerkeszt\u0151je lett. A Keleti \u00dajs\u00e1gn\u00e1l egy\u00fctt dolgozott Dsida Jen\u0151vel, akivel szoros bar\u00e1ts\u00e1gba ker\u00fclt. Olyannyira, hogy aj\u00e1nd\u00e9kba kapta t\u0151le a Psalmus hungaricus k\u00e9zirat\u00e1t. T\u00f6bb h\u00edres emberrel ker\u00fcl kapcsolatba, \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00edti meg \u00e9let\u00fatjuk egy-egy fontos pillanat\u00e1t, \u00edgy M\u00e1rton \u00c1ron 1939 febru\u00e1rj\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 szentel\u00e9s\u00e9t is. Riporterk\u00e9nt szerzett tapasztalatai \u00e9s a megismert egy\u00e9nis\u00e9gek szem\u00e9lyis\u00e9gi jegyei reg\u00e9nyeiben k\u00f6sz\u00f6nnek majd vissza.
\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n az oroszok el\u0151l csal\u00e1dost\u00f3l Ausztri\u00e1ig menek\u00fclt, ahonnan Budapestre telepedett vissza, \u00e9s az Angyalf\u00f6ld c\u00edm\u0171 lapot szerkesztette. K\u00e9s\u0151bb a XIII. ker\u00fcleti tan\u00e1cs ad\u00f3csoport-vezet\u0151jek\u00e9nt kereste kenyer\u00e9t. Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l mer\u00edt\u0151 elbesz\u00e9l\u00e9sei, novell\u00e1i \u00e9s reg\u00e9nyei megjelen\u00e9s\u00e9t a kommunista hatalom csak 1969-t\u0151l enged\u00e9lyezte. L\u00e1nya szerint ars poetic\u00e1j\u00e1t legink\u00e1bb a most \u00fajra kiadott reg\u00e9nye \u00e9s annak c\u00edme fejezi ki. G\u00e1bor \u00c1ron alakj\u00e1ban ugyanis nem csak a becs\u00fcletes, lelem\u00e9nyes, igazs\u00e1gszeret\u0151 \u00e9s b\u00e1tor sz\u00e9kely er\u00e9nyei s\u0171r\u0171s\u00f6dnek, hanem a v\u00e1ltoztatni akar\u00f3 \u00e9s tud\u00f3 f\u00e9rfi\u00e9 is.<\/p>\n