
{"id":84693,"date":"2019-07-26T02:51:14","date_gmt":"2019-07-26T02:51:14","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=84693"},"modified":"2019-07-24T13:36:00","modified_gmt":"2019-07-24T13:36:00","slug":"dancs-artur-nyar-cikadaszarnyon-az-olasz-rivieran-5","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=84693","title":{"rendered":"Dancs Artur: Ny\u00e1r cik\u00e1dasz\u00e1rnyon az olasz rivi\u00e9r\u00e1n (5)"},"content":{"rendered":"<h2><em><strong>Az \u00fat a hegyen t\u00falra<\/strong><\/em><\/h2>\n<p>Miel\u0151tt Olaszorsz\u00e1gba utaztam, forgalmas id\u0151szakok j\u00e1rtak r\u00e1m, ami, mint olyan nem b\u00e1ntott, ink\u00e1bb aggodalmat keltettek bennem mindenf\u00e9le \u2013 a korral j\u00e1r\u00f3 \u2013 f\u00e1jdalmak a l\u00e1bamban, derekamban \u00e9s egy\u00e9b nyavaly\u00e1k. Mert b\u00e1r azokban a pillanatokban, amikor menetk\u00f6zben a mindennapokban v\u00e1gyakozva felid\u00e9ztem magamban tervezett napjaimat a rivi\u00e9r\u00e1n, a tengerparton k\u00e9pzeltem magam, amint fekszem a k\u00f6ves parton, a tengercsapkod\u00e1s csendj\u00e9ben olvasgatok, vagy azt, hogy este a piazzett\u00e1n vagy a barett\u00f3ban beh\u0171t\u00f6tt pinot grigi\u00f3t illogatok jegyzeteket k\u00e9sz\u00edtve k\u00e9s\u0151bbi \u00edr\u00e1saimhoz, vagy csak kifel\u00e9 b\u00e1mulva a gondolataimb\u00f3l merengek, igaz\u00e1b\u00f3l mindig is tudtam, hogy ami itt legink\u00e1bb v\u00e1r r\u00e1m, az v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 barangol\u00e1sok. <!--more-->Hogy a ventimigliai csavarg\u00e1s majdnem h\u00fasz kilom\u00e9teres napja ut\u00e1n is frissen, tiszta inget \u00f6ltve m\u00e1sztam fel k\u00e9s\u0151 este a bordigherai \u00f3v\u00e1rosba meg\u00e9rinteni n\u00e9h\u00e1ny boldogs\u00e1gpontot a kor\u00e1bbiakb\u00f3l, \u2013 \u00e9s \u00fajabbakat is l\u00e9trehozva \u2013 nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette, hogy a l\u00e1bam, s \u00e1ltal\u00e1ban a szervezetem is teljesen \u00e1t\u00e1llt. Olyan \u00e1llapot ez, amikor az emberben tudatosul m\u00e9lyen valahol, hogy most \u00e9s nem m\u00e1skor van itt a lehet\u0151s\u00e9g a boldogs\u00e1gpontok ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s ezek a boldogs\u00e1gpontok adott pillanatban majd megh\u00e1l\u00e1lnak minden \u00e9rt\u00fck hozott \u00e1ldozatot, ak\u00e1r hatv\u00e1nyozottan is. Mert ezek a boldogs\u00e1gpontok hat\u00e1rozz\u00e1k meg tov\u00e1bbi \u00e9let\u00fcnket, boldogs\u00e1gunkat, s ez\u00e1ltal eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnket is. Bele\u00e9rtve a fr\u00e1nya iz\u00fcleti f\u00e1jdalmakat is, amit a tengerv\u00edzn\u00e9l, a naps\u00fct\u00e9sn\u00e9l \u00e9s a boldogs\u00e1gn\u00e1l jobban semmi ken\u0151cs vagy var\u00e1zsszer nem gy\u00f3gy\u00edt hat\u00e9konyabban tapasztalataim szerint.<\/p>\n<p>Az olasz rivi\u00e9ra legd\u00e9lebbi cs\u00fccsk\u00e9t, valamint a Riviera dei Fiori \u00e9s a Sanremo-\u00f6b\u00f6l elv\u00e1laszt\u00f3pontj\u00e1t jelz\u0151 Cape Sant\u2019Ampelio szikl\u00e1s tengerpartja mellett l\u00e9pkedtem le a k\u0151be v\u00e1gott l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n, amelyeken a szikl\u00e1kon napoz\u00f3 strandol\u00f3k is lej\u00e1rnak a v\u00e1rosv\u00e9d\u0151 szent kis k\u00e1poln\u00e1ja alatti r\u00e9szre, hogy a zajos strandokt\u00f3l t\u00e1vol \u00e9lvezhess\u00e9k a hull\u00e1mver\u00e9st \u00e9s ezt a kis elszigetelt paradicsomot. \u00c9jszaka a Citt\u00e0 Alta fel\u0151l hazafel\u00e9 ereszkedve tekintettem ki SanRemo fel\u00e9 az \u00f6b\u00f6lre, \u00e9s a kik\u00f6t\u0151 f\u00e9nyeit\u0151l, a hosszan a v\u00edzbe ny\u00fal\u00f3 m\u00f3l\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t\u00f3l, a rendben \u00e9s ritmusra ringat\u00f3z\u00f3 jachtokt\u00f3l kedvet kaptam egy kik\u00f6t\u0151b\u00e9li s\u00e9t\u00e1ra is. \u00c9s arra is, hogy a kik\u00f6t\u0151b\u0151l felj\u00f6vet, majd Bordighera ezen t\u00falfel\u00e9t is bej\u00e1rjam \u00fajabb mes\u00e9k, tengerparti teraszos h\u00e1zak \u00e9s egy\u00e9b titkok felkutat\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Megn\u00e9zni k\u00f6zelr\u0151l is a Grand Hotelt, amir\u0151l csak teleobjekt\u00edves fot\u00f3im voltak, s amir\u0151l csak olvastam addig. \u00c9s mint mindig, a legink\u00e1bb az izgatott, ami az eg\u00e9sz m\u00f6g\u00f6tt van, az, amit nem ismertem m\u00e9g, az, ami a dombon vagy a kanyaron t\u00fal nem volt a v\u00e1rosb\u00f3l l\u00e1that\u00f3. Szeretem, amikor siker\u00fcl magam ilyen felfokozott izgalommal \u00fatra tenni. Ilyenkor \u00e9rzem, hogy csod\u00e1latos dolgok t\u00f6rt\u00e9nnek majd meg velem, mert ilyenkor megfel\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben k\u00edv\u00e1ncsi is vagyok arra, amit tal\u00e1lhatok, s ugyanakkor a v\u00e9gtelens\u00e9gig is nyitott b\u00e1rmilyen kalandra.<\/p>\n<p>Ennek az \u00edg\u00e9rt\u00e9vel l\u00e9pegettem a m\u00f3l\u00f3 fel\u00e9 a magasan fekv\u0151 utc\u00e1r\u00f3l m\u00e1snap kora d\u00e9lel\u0151tt. Sant\u2019Ampeliot \u00e9s Savoyai Margitnak, az olaszok kedvelt kir\u00e1lyn\u00e9j\u00e1nak, Regina Margherit\u00e1nak a Marabutto alatti kertben fel\u00e1ll\u00edtott feh\u00e9r szobr\u00e1t is magam m\u00f6g\u00f6tt hagyva. A tengerre kitekintve egy a szikl\u00e1kra, a v\u00edz f\u00f6l\u00e9 \u00e9p\u00edtett teraszvend\u00e9gl\u0151t pillantottam meg. Egy p\u00e1r reggelizett n\u00e9ha fej\u00fcket \u00f6sszedugva, vid\u00e1man felemlegetve az elm\u00falt \u00e9jszaka \u00e9lm\u00e9nyeit, gondolom \u2013 m\u00edg egy m\u00e1sik asztaln\u00e1l egy magamf\u00e9le ember k\u00e1v\u00e9zott a t\u00e1jba feledkezve. Az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge nem \u00e9rti meg ezeket. Azokat, akik magukban utazgatnak, akik magukban k\u00e1v\u00e9znak egy ir\u00edgyl\u00e9srem\u00e9lt\u00f3an pazar kil\u00e1t\u00e1s mellett, akiket nem vesz k\u00f6r\u00fcl zajos t\u00e1rsas\u00e1g, akik nem b\u00fajnak \u00f6ssze senkivel a reggeli f\u00f6l\u00f6tt, sem a vacsor\u00e1n\u00e1l k\u00e9s\u0151 este fenn a piazzett\u00e1n, amikor m\u00e1r al\u00e1bbhagyott kicsit a nappal melege. \u00c9s azt is hiszik, hogy ezek az emberek mag\u00e1nyosak vagy tal\u00e1n \u00e9pp boldogtalanok is. Ez \u00e9ppen olyan mell\u00e9fog\u00e1s, mint b\u00e1rmi, amit nem vagyunk k\u00e9pesek teljesen meg\u00e9rteni, ez\u00e9rt a magunk szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00edt\u00e9l\u00fcnk meg, kifejezetten csak saj\u00e1t felfog\u00e1sunk fel\u00fcletes t\u00fckr\u00e9ben. Mik\u00f6zben annyi mag\u00e1nyt, annyi trag\u00e9di\u00e1t l\u00e1tok egy-egy zajos t\u00e1rsas\u00e1gban, s\u0151t, egy-egy p\u00e1rkapcsolatban is, amit k\u00e9nyelemb\u0151l sokan k\u00e9pesek \u00e9let\u00fck v\u00e9g\u00e9ig keresztk\u00e9nt cipelni, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l ott vannak ezek a boldog egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3k. Persze, hamis lenne, ha nem tenn\u00e9m hozz\u00e1, mindk\u00e9t oldalnak megvan a m\u00e1sik v\u00e9glete is, a boldog p\u00e1rok, \u00f6sszeforrott t\u00e1rsas\u00e1gok \u00e9s a mag\u00e1nyos mag\u00e1nyosok is. A magamf\u00e9le mag\u00e1nyos utaz\u00f3knak ott van t\u00e1rsnak mindenki \u00e9s minden, akit \u00e9s amit \u00fatj\u00e1ba tal\u00e1l. Nincsenek k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gei is \u2013 b\u00e1rmikor let\u00e9rhet egy \u00fatr\u00f3l, visszafordulhat, vagy felkutathat egy olyat, amelynek a kock\u00e1zat\u00e1t m\u00e1s nem v\u00e1llaln\u00e1. \u00c9s ha \u00e9ppen az a m\u00e1s az \u0151 t\u00e1rsa, akkor ez m\u00e1r \u00f6sszetettebb\u00e9 teszi a d\u00f6nt\u00e9st, lecsonk\u00edt valamit, amir\u0151l m\u00e9g azt sem tudtuk, mi lett volna, ha nem v\u00e1gj\u00e1k r\u00f6vidre egy kompromisszummal.<\/p>\n<p>Amikor egyik \u00e9letemb\u0151l a m\u00e1sikba cs\u00f6ppentem, amikor otthoni \u00e9letemmel magam m\u00f6g\u00f6tt hagytam az otthon \u00e9s t\u00e1rsas\u00e1gom k\u00e9nyelm\u00e9t, hirtelen csend vett k\u00f6r\u00fcl. Egy \u00faj vil\u00e1gban voltam, idegenek k\u00f6zt, idegen helyeken, idegen nyelv k\u00f6rnyezet\u00e9ben, mondhatni teljesen egyed\u00fcl. Hirtelen nem voltak ott a bar\u00e1taim, nem voltak ott szeretteim, nem volt ott senki, csak egy nagy \u0171r, \u00e9s egy hozz\u00e1vet\u0151legesen tiszta lap. \u00c9n akkor kezdtem el besz\u00e9lgetni. Akkor \u00edzleltem meg annak a nagyszer\u0171 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, hogy \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb besz\u00e9lget\u00e9sekbe elegyedek teljesen ismeretlen helyeken, teljesen ismeretlen emberekkel. Ha nem szabadulok ki szeretteim \u00e9s bar\u00e1taim v\u00e9d\u0151burk\u00e1b\u00f3l, akkor \u00e9n sohasem ismerem meg a vil\u00e1got. T\u00fal k\u00e9nyelmes vagyok ahhoz, hogy ezt megtettem volna. Annyi volt a vil\u00e1g, kerek volt, t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ggel fel\u00e9r az ember lelk\u00e9ben, ha csak olyanok veszik k\u00f6rbe, akik ismerik, meg\u00e9rtik \u00e9s szeretik kik\u00f6t\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl. \u00c9n nem vagyok, soha nem is voltam hangos egy t\u00e1rsas\u00e1gban. Hallgatni szeretek. Ha bar\u00e1taim k\u00f6zt vagyok, az\u00e9rt, mert szeretem hallgatni \u0151ket. Ha olyanok k\u00f6zt, akiket nem szeretek \u2013 ezt igyekszem elker\u00fclni, de n\u00e9ha kivitelezhetetlen megtenni \u2013 akkor meg az\u00e9rt, mert nem \u00e9rdekel sem az, amit \u0151k mondanak, \u00e9s az sem, amit \u00e9n mondan\u00e9k, ha megsz\u00f3laln\u00e9k. Min\u00e9l kevesebben vannak mellettem, ann\u00e1l k\u00f6nnyebben ered meg a besz\u00e9lget\u00e9s fonala. \u00c9s eg\u00e9sz \u00e9letem a bizony\u00edt\u00e9k r\u00e1, amennyiben bizonygatni kellene, hogy nem felt\u00e9tlen\u00fcl az\u00e9rt, mert zavarban lenn\u00e9k. Ma pedig m\u00e1r egyik legnagyobb kedvtel\u00e9semet lelem abban, ha idegen emberekkel meg\u00e1llhatok besz\u00e9lgetni. Ott vannak p\u00e9ld\u00e1ul a pinc\u00e9rek. Mindenhol ott vannak. \u00c9s egy pinc\u00e9r a legkev\u00e9sb\u00e9 sem id\u0151zik el p\u00e1rok vagy t\u00e1rsas\u00e1gok mellett egy-egy semleges anekdot\u00e1n vagy sz\u00f3fordulaton t\u00fal, de egy pinc\u00e9rrel mindig nagyokat lehet besz\u00e9lgetni, ha az ember egyed\u00fcl \u00fcl be egy vend\u00e9gl\u0151be. Nem utols\u00f3 sorban, helyi szinten az utca embere \u00e9s a pinc\u00e9r, az elad\u00f3 a kisboltban az, aki a leghitelesebb t\u00f6rt\u00e9netekkel vagy tan\u00e1csokkal l\u00e1that el adott helyr\u0151l.<\/p>\n<p>Nemr\u00e9g Ath\u00e9nban j\u00e1rtamban ismertem meg Thanost. Amikor megismertem, nem tudtam, hogy pinc\u00e9r, csak azt, hogy folyton belem\u00e1szk\u00e1l az \u00e1ltalam kital\u00e1lt fot\u00f3ba. M\u00e9g dohogtam is fennhangon emiatt. \u0150 pedig hallotta, de nem \u00e9rtette, mert mosolyogva odaj\u00f6tt, \u00e9s mik\u00f6zben f\u00e9nyk\u00e9pekr\u0151l, sz\u00e1rmaz\u00e1somr\u00f3l \u00e9s a forr\u00f3s\u00e1gr\u00f3l v\u00e1ltottunk gondolatokat, mintha csak a gondolataimban olvasott volna, elmagyar\u00e1zta, hol vannak a legjobb helyek Ath\u00e9n \u00f3v\u00e1ros\u00e1ban feh\u00e9r fal\u00fa h\u00e1zak k\u00f6zt sik\u00e1torokat fot\u00f3zni az Akropolisszal a h\u00e1tt\u00e9rben. Ha Thanos nincs, nem tal\u00e1lom meg azokat a titkos kis utc\u00e1kat. Aznap biztos, nem. Azt\u00e1n k\u00e9s\u0151bb, amikor a fot\u00f3z\u00e1sb\u00f3l visszat\u00e9rve \u00e9ppen azon a teraszon \u00fcltem le eb\u00e9delni \u00e9s ejt\u0151zni, mik\u00f6zben Thanos t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t hallgattam az Amerik\u00e1ba szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lni kiutazott \u00f6ccs\u00e9r\u0151l \u00e9s egy\u00e9b \u00e9rdekes sztorikat, az is megfordult a fejemben, hogy Thanos \u00e9rthette is ak\u00e1r, amikor szidtam a fot\u00f3bomb\u00e1z\u00e1s miatt, de tudta, hogyan sz\u00f3ljon hozz\u00e1m ahhoz, hogy k\u00e9s\u0151bb \u0151 is j\u00f3l j\u00e1rjon, \u00e9s \u00e9n is j\u00f3kedv\u0171 legyek. Soha olyan pontos helyi inform\u00e1ci\u00f3t nem tartalmazhat egy \u00fatik\u00f6nyv, mint amit egy helyit\u0151l els\u0151k\u00e9zb\u0151l aj\u00e1nd\u00e9kba kaphat az ember, ha siker\u00fcl megsz\u00f3laltatnia.<\/p>\n<p>N\u00e9ha egy metr\u00f3n kialakult besz\u00e9lget\u00e9s vagy \u00e9jszaka a rep\u00fcl\u0151n egy poh\u00e1r v\u00edz\u00e9rt kicsoszog\u00f3 utassal elkezdett t\u00e1rsalg\u00e1s felfoghatatlan t\u00e1vols\u00e1gokba vihet. Ha valakivel vagyok, ha t\u00e1rsas\u00e1gban vagyok, nem \u00e9rzem sem sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t, sem a var\u00e1zs\u00e1t ennek. Magamban kell lennem ahhoz, hogy ezek az instant, legt\u00f6bbsz\u00f6r tiszavir\u00e1g-\u00e9let\u0171 kapcsolatok l\u00e9trj\u00f6jjenek. \u00c9s nem baj, ha tiszavir\u00e1g-\u00e9let\u0171ek, mert a l\u00e9nyeg abban van, ami ut\u00e1nuk marad. Sok\u00e1ig azt hittem, ez az egykor volt riporter k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga bennem, de \u00f6r\u00f6mmel j\u00f6ttem r\u00e1 id\u0151vel, hogy a riporter m\u00e1r r\u00e9g nem l\u00e9tezik, \u00e9s ez csak a legegyszer\u0171bb \u00e9s legtiszt\u00e1bb emberi k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g az \u00faj \u00e9s az izgalmas ismeretlen ir\u00e1ny\u00e1ban.<\/p>\n<p>Magamban j\u00e1rni az utc\u00e1kat, a v\u00e1rosokat vagy a vil\u00e1got sz\u00e1momra nemhogy nem j\u00e1rt hi\u00e1ny\u00e9rzettel soha, de legink\u00e1bb \u00edgy szeretem. Bar\u00e1taim tal\u00e1n az egyetlen k\u00f6zeg, ahol err\u0151l teljesen ny\u00edltan besz\u00e9lgethet\u00fcnk. Sokszor nevetve mondj\u00e1k, hogy az ilyen emberek, mint \u00e9n, maguknak val\u00f3k. Tudom, nem b\u00e1nt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal, m\u00e9g csak nem is szemreh\u00e1ny\u00f3an teszik ezt. S\u0151t, teljesen elfogadj\u00e1k, m\u00e9g ha nem teljesen \u00e9rtik is ezt a f\u00e9le \u00e9letvitelt. A legki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3bb az, amikor ilyen szempontb\u00f3l teljesen idegen emberek seg\u00edts\u00e9g sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val kijel\u00f6lt bar\u00e1tokat vagy \u00e9pp p\u00e1rt akarnak er\u0151szakkal a magamfajt\u00e1k mell\u00e9 int\u00e9zni. Persze, primit\u00edvs\u00e9g\u00fckben \u0151k nem is sejthetik, hogy amikor az az ember ott \u00fcl egyed\u00fcl ann\u00e1l az asztaln\u00e1l a k\u00e9k tenger reggeli csillog\u00e1sa f\u00f6l\u00f6tt k\u00e1v\u00e9zva, lelk\u00e9ben minden bar\u00e1tja vele lehet \u00e9pp, \u00e9s \u00e9lete valamennyi szeret\u0151je is. Nem hiszek a t\u00e1vols\u00e1gban. Hogyan is tehetn\u00e9m? Eg\u00e9sz \u00e9letem d\u0151lne kupacba k\u00e1rtyav\u00e1rk\u00e9nt, ha elkezden\u00e9m hinni a fizikai t\u00e1vols\u00e1got. \u00c9s ebben az \u00e1tkarolhat\u00f3 v\u00e9gtelenben \u00e9n a rajong\u00e1sig szeretem a bar\u00e1taimat \u00e9s szeretteimet, mint ahogy \u0151k is engem \u2013 felt\u00e9telekt\u0151l mentesen. \u00c9s soha nem cser\u00e9ln\u00e9m le \u0151ket m\u00e1sokra, mint ahogy egyiket sem mindenkori szeret\u0151im k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\n<p>Ezekbe a gondolatokba feledkezve id\u0151ztem el a korl\u00e1t mellett a teraszra len\u00e9zve. Ir\u00edgyeltem \u0151ket. Ott van az ellentmond\u00e1s ebben, nyilv\u00e1nval\u00f3an. Hisz akkor \u00fclhetn\u00e9k le a sok \u00fcres asztal ak\u00e1rmelyik\u00e9hez, amikor akarom. Ugyanakkor minden percet sajn\u00e1ln\u00e9k, amit ezen az es\u0151mentes reggelen m\u00e1sra ford\u00edtan\u00e9k, mint a felfedez\u00e9sek, amelyekre kor\u00e1bban felaljzottam magam.<\/p>\n<hr \/>\n<p>Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/dancsartur.wordpress.com\/\"><strong>\u00c9gb\u0151l kapott mes\u00e9<\/strong><\/a>k<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az \u00fat a hegyen t\u00falra Miel\u0151tt Olaszorsz\u00e1gba utaztam, forgalmas id\u0151szakok j\u00e1rtak r\u00e1m, ami, mint olyan nem b\u00e1ntott, ink\u00e1bb aggodalmat keltettek bennem mindenf\u00e9le \u2013 a korral j\u00e1r\u00f3 \u2013 f\u00e1jdalmak a l\u00e1bamban, derekamban \u00e9s egy\u00e9b nyavaly\u00e1k. Mert b\u00e1r azokban a pillanatokban, amikor menetk\u00f6zben a mindennapokban v\u00e1gyakozva felid\u00e9ztem magamban tervezett napjaimat a rivi\u00e9r\u00e1n, a tengerparton k\u00e9pzeltem magam, amint [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-84693","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84693","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=84693"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84693\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=84693"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=84693"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=84693"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}