{"id":84723,"date":"2019-07-27T03:02:15","date_gmt":"2019-07-27T03:02:15","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=84723"},"modified":"2019-07-25T09:45:38","modified_gmt":"2019-07-25T09:45:38","slug":"szekedi-ferenc-arcok-szavak-emlekek-96","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=84723","title":{"rendered":"Sz\u00e9kedi Ferenc: Arcok, szavak, eml\u00e9kek (96)"},"content":{"rendered":"

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tv\u00e1logattam a k\u00f6nyveimet, egy utols\u00f3 simogat\u00e1ssal iskol\u00e1knak, k\u00f6nyvt\u00e1raknak, egyetemnek, antikv\u00e1riumnak, rokonoknak, bar\u00e1toknak aj\u00e1nd\u00e9kozva oda mindazokat a k\u00f6teteket, amelyekr\u0151l \u00fagy \u00e9reztem, hogy m\u00e1r aligha fogok \u00fajraolvasni. A dedik\u00e1lt k\u00f6nyvek jelentett\u00e9k a kiv\u00e9telt. A megmarad\u00f3kat.<\/em><\/p>\n

Vajda Jol\u00e1n: II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas napl\u00f3<\/strong><\/h2>\n

(Mag\u00e1nkiad\u00e1s. A sz\u00f6veget gondozta \u00e9s a k\u00f6tetet szerkesztette: Balogh L\u00e1szl\u00f3)<\/em><\/p>\n

Azt tudtam, hogy j\u00f3val el\u0151ttem sz\u00fcletett. De soha nem gondoltam volna, hogy ut\u00e1nam \u00e9retts\u00e9gizett. M\u00e1rpedig a fot\u00f3mell\u00e9kletben ott az \u00e9retts\u00e9gi oklev\u00e9l m\u00e1solata: K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely, Brass\u00f3 tartom\u00e1ny, 1963. Persze, a teljes sz\u00f6veg, a helys\u00e9gnevek is rom\u00e1nul, hiszen oda m\u00e1r nem \u00e9rtek el a Maros Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1ny hat\u00e1rvonalai. Brass\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt, a Cenken, akkor m\u00e9g mindig l\u00e1tszott az Ora\u015ful Stalin, azaz a Szt\u00e1linv\u00e1ros felirat, \u00e9s amikor a vonat elcsattogott alatta, mindig elgondolkodtam a hegyoldal titk\u00e1n: vajon a bet\u0171k kedv\u00e9\u00e9rt v\u00e1gt\u00e1k ki a f\u00e1kat, vagy m\u00e1s sz\u00edn\u0171eket, m\u00e1s lombozat\u00faakat \u00fcltettek, amelyek ak\u00e1r egyetlen \u00e9v alatt is feln\u0151ttek, hiszen a term\u00e9szetet is \u00e1talak\u00edtani \u00f3hajt\u00f3 szocializmus akkoriban nem ismert lehetetlent.
\nA m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a szovjetek uralta kelet- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban egy\u00e9bk\u00e9nt tizenn\u00e9gy v\u00e1rost neveztek el Szt\u00e1linr\u00f3l. Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Szebent szemelt\u00e9k ki, de megmentette a m\u00e1r akkor is h\u00edres szebeni szal\u00e1mi: a Salam de Sibiu ut\u00e1n a Salam de Stalin elnevez\u00e9s b\u00e1lv\u00e1nycs\u00fafol\u00e1snak t\u0171nt volna (istenk\u00e1roml\u00e1st aligha \u00edrhatn\u00e9k), \u00edgy esett a v\u00e1laszt\u00e1s Brass\u00f3ra \u00e9s tartom\u00e1ny\u00e1ra, amelyek csak 1960-ban szabadultak meg a k\u00e9retlen n\u00e9vt\u0151l. Mindenesetre, a Brass\u00f3ban sz\u00fcletett Vajda Jol\u00e1n (1927-2016) a v\u00e1ros t\u00f6bb arc\u00e1t l\u00e1thatta, de Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6t \u00e9s f\u0151k\u00e9nt Kov\u00e1szn\u00e1t is gyakran emlegette, amikor 2000 ut\u00e1n Cs\u00edkszered\u00e1ban, Joli n\u00e9nik\u00e9nt, gyakran tal\u00e1lkoztam vele. Mert elmaradhatlan r\u00e9sztvev\u0151je volt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegnyit\u00f3knak, a k\u00f6nyvbemutat\u00f3knak, a sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1soknak. Rendszerint kor\u00e1n \u00e9rkezett \u00e9s k\u00e9s\u0151n t\u00e1vozott, le\u00fclt az els\u0151 sorban, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem kellett biztatni arra, hogy k\u00e9rdezzen. S\u0151t, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s rendezv\u00e9nyvezet\u0151k\u00e9nt, olykor tomp\u00edtanom kellett keresetlen k\u00e9rd\u00e9sei \u00e9l\u00e9t, mert \u00e9vtizedekre visszamen\u0151 \u00e9les eml\u00e9kezete egyn\u00e9mely jelen lev\u0151 politikusokkal kapcsolatban azt is felsz\u00ednre hozta, ami m\u00e1r nem lett volna ildomos. Gyakran a kezembe nyomta a napl\u00f3it, v\u00e9konyabb vagy vastagabb, k\u00e9z\u00edr\u00e1sos f\u00fczeteket, bele is olvastam hol ebbe, hol abba, \u00e9reztem, hogy imitt-amott a hamu alatt megcsillan az a gy\u00e9m\u00e1nt, amely ann\u00e1l \u00e9rt\u00e9kesebb\u00e9 v\u00e1lik, amint a t\u00f6rt\u00e9nelem a nagy esem\u00e9nyekr\u0151l \u00e1tv\u00e1lt a mikrot\u00f6rt\u00e9nelemre, a szem\u00e9lyes \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netekre. Mindarra, ami teljesen m\u00e1sk\u00e9ppen, aluln\u00e9zetb\u0151l \u00e9s j\u00f3val emberibben mutatja meg mindazt, amit a k\u00f6zelebbi \u00e9s t\u00e1volabbi m\u00faltr\u00f3l csak orsz\u00e1g- \u00e9s vil\u00e1g\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben ismer\u00fcnk. Balog L\u00e1szl\u00f3 (1968) t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00e9, a Sapientia Egyetem k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak igazgat\u00f3j\u00e1\u00e9 az \u00e9rdem, hogy ezeket a gy\u00e9m\u00e1ntokat kikotorta a hamu al\u00f3l, \u00e9s az 1944-1947 k\u00f6z\u00f6tti feljegyz\u00e9seket kiadhat\u00f3v\u00e1 tette, jegyzetanyagokkal ell\u00e1tta. Munk\u00e1j\u00e1ra csup\u00e1n egyetlen \u00e1rny\u00e9k vet\u00fclt: Joli n\u00e9ni m\u00e1r nem \u00e9lhette meg a megjelen\u00e9st. Eml\u00e9ke azonban \u00edgy, a k\u00f6nyv\u00f6n kereszt\u00fcl, imm\u00e1r hiteles dokumentumk\u00e9nt megmarad, \u00e9s ott rejlik benne a k\u00e9sei \u00e9retts\u00e9gi magyar\u00e1zata is.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

A sorozat eddigi darabjait megtal\u00e1lhatja itt:<\/p>\n

Sz\u00e9kedi Ferenc dedik\u00e1lt k\u00f6nyvei<\/a><\/strong><\/h2>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tv\u00e1logattam a k\u00f6nyveimet, egy utols\u00f3 simogat\u00e1ssal iskol\u00e1knak, k\u00f6nyvt\u00e1raknak, egyetemnek, antikv\u00e1riumnak, rokonoknak, bar\u00e1toknak aj\u00e1nd\u00e9kozva oda mindazokat a k\u00f6teteket, amelyekr\u0151l \u00fagy \u00e9reztem, hogy m\u00e1r aligha fogok \u00fajraolvasni. A dedik\u00e1lt k\u00f6nyvek jelentett\u00e9k a kiv\u00e9telt. A megmarad\u00f3kat. Vajda Jol\u00e1n: II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas napl\u00f3 (Mag\u00e1nkiad\u00e1s. A sz\u00f6veget gondozta \u00e9s a k\u00f6tetet szerkesztette: Balogh L\u00e1szl\u00f3) Azt tudtam, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-84723","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84723","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=84723"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84723\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=84723"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=84723"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=84723"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}