Hol \u00e9s ki\u00advel is kel\u00adle\u00adne kez\u00adde\u00adni a Ke\u00adreszt\u00far iro\u00addal\u00admi \u00e9let\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 be\u00admu\u00adtat\u00f3t?, te\u00adszem fel ma\u00adgam\u00adnak n\u00e9mik\u00e9pp za\u00advar\u00adtan a k\u00e9rd\u00e9st, hisz e v\u00e1ros tal\u00e1n nem b\u00fcszk\u00e9lked\u00adhet olyan nagy ne\u00advek\u00adkel, mint Nagy\u00adga\u00adlamb\u00adfal\u00adva K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor\u00adral, vagy Far\u00adkas\u00adla\u00adka Tam\u00e1si \u00c1ron\u00adnal (hogy a p\u00e9ld\u00e1l\u00f3z\u00e1ssal csak a sz\u0171kebb r\u00e9gi\u00f3ban ma\u00adrad\u00adjak). Igaz ugyan, hogy Tom\u00adpa L\u00e1szl\u00f3 Bet\u00adfalv\u00e1n sz\u00fcle\u00adtett (s Bet\u00adfal\u00adva ma\u00adnaps\u00e1g m\u00e1r Sz\u00e9kely\u00adke\u00adreszt\u00far ad\u00admi\u00adniszt\u00adrat\u00edv r\u00e9sze, utc\u00e1ja), s\u0151t, az ele\u00admi is\u00adkol\u00e1t is Ke\u00adreszt\u00faron v\u00e9gez\u00adte, k\u00f6lt\u0151v\u00e9 azon\u00adban Ud\u00advar\u00adhe\u00adlyen v\u00e1lt, munk\u00e1ss\u00e1ga ink\u00e1bb ah\u00adhoz a v\u00e1ros\u00adhoz k\u00f6t\u0151dik, an\u00adnak a \u201em\u00e1rka\u00adne\u00adve\u201d.<\/p>\n
Orb\u00e1n Bal\u00e1zsunk is csak f\u00e9lig van: egy ki\u00adcsit mi is ma\u00adgunk\u00e9nak tart\u00adjuk, mert is\u00adko\u00adlai \u00fcgye\u00adink\u00adnek (is) p\u00e1rt\u00adfog\u00f3ja volt, (utca \u00e9s is\u00adko\u00adla is vi\u00adse\u00adli nev\u00e9t v\u00e1ro\u00adsunk\u00adban), \u0151 azon\u00adban len\u00adgyel\u00adfal\u00advi sz\u00fclet\u00e9s\u0171, Ud\u00advar\u00adhe\u00adlyen di\u00e1kos\u00adko\u00addott, \u00e9lete utols\u00f3 ne\u00adgyed\u00e9t pe\u00addig jobb\u00e1ra Bu\u00adda\u00adpes\u00adten t\u00f6lt\u00f6tte.
\nVan Ke\u00adreszt\u00farnak azon\u00adban egy Orb\u00e1n J\u00e1nosa, aki tal\u00e1n nem olyan h\u00edres, mint Orb\u00e1n Bal\u00e1zs, a v\u00e1ros azon\u00adban m\u00e9lt\u00e1n le\u00adhet b\u00fcszke r\u00e1, hisz olyan iro\u00addal\u00admi meg\u00adval\u00f3s\u00edt\u00e1st tud\u00adhat mag\u00e1\u00e9nak, mellyel felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00adja a v\u00e1rost az eml\u00edt\u00e9sre \u00e9rde\u00adme\u00adsek k\u00f6z\u00e9. Meg\u00edrta a Sz\u00e9kely\u00adke\u00adreszt\u00far t\u00f6rt\u00e9nete c\u00edm\u0171 nagy munk\u00e1t, mely c\u00edme sze\u00adrint els\u0151sor\u00adban helyt\u00f6rt\u00e9neti \u00edr\u00e1s, te\u00adlep\u00fcl\u00e9smo\u00adnogr\u00e1fia, \u00e9n azon\u00adban sz\u00e9piro\u00addal\u00admi k\u00f6nyvk\u00e9nt is te\u00adkin\u00adtek r\u00e1. Mert szerz\u0151je sz\u00e9p\u00edr\u00f3i v\u00e9n\u00e1val ren\u00addel\u00adke\u00adzik: k\u00f6nyv\u00e9t sz\u00ednes, plasz\u00adti\u00adkus nyel\u00adve\u00adzet, oly\u00adkor me\u00adta\u00adfo\u00adri\u00adkus besz\u00e9dm\u00f3d, il\u00adlet\u00adve bi\u00adzo\u00adnyos r\u00e9szei\u00adben izz\u00f3 szen\u00adved\u00e9ly jel\u00adlem\u00adzi. Mind\u00adezek pe\u00addig a sz\u00e9p\u00edr\u00f3i st\u00edlus saj\u00e1tjai. Term\u00e9sze\u00adte\u00adsen mind\u00adazok az ada\u00adtok \u00e9s do\u00adku\u00admen\u00adtum\u00e9rt\u00e9k\u0171 le\u00edr\u00e1sok is meg\u00adtal\u00e1lhat\u00f3k ben\u00adne, ame\u00adlyek egy helyt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6tett\u0151l elv\u00e1rhat\u00f3k, de nem sz\u00e1ra\u00adzon, ha\u00adnem ol\u00advasm\u00e1nyos k\u00f6r\u00edt\u00e9ssel. A k\u00f6tet 1943-ban l\u00e1tott els\u0151 \u00edzben nap\u00advil\u00e1got a ko\u00adlozsv\u00e1ri Mi\u00adner\u00adva Kiad\u00f3n\u00e1l, \u00e9s mag\u00e1n vi\u00adse\u00adli a m\u00e1so\u00addik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1ni hurr\u00e1op\u00adti\u00admiz\u00admus halv\u00e1ny nyo\u00adma\u00adit. Nem cso\u00adda, ha az 1945-\u00f6s vissza\u00adren\u00addez\u0151d\u00e9s, majd \u00e1lla\u00admos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n e k\u00f6tet elt\u0171nt a for\u00adga\u00adlomb\u00f3l, in\u00addex\u00adre ker\u00fclt, per\u00adsze, az\u00e9rt j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny ke\u00adreszt\u00fari csal\u00e1d \u0151riz\u00adget\u00adte tit\u00adkos he\u00adlyen. En\u00adnek el\u00adlen\u00e9re eg\u00e9szen 2015-ig olyan kul\u00adtuszk\u00f6nyv\u00adnek sz\u00e1m\u00edtott, amely\u00adhez le\u00adhe\u00adtet\u00adlen volt hozz\u00e1jut\u00adni, amelyr\u0151l j\u00f3val t\u00f6bben hal\u00adlot\u00adtak, mint ah\u00e1nyan ol\u00advast\u00e1k. Ezt az \u00e1ldat\u00adlan \u00e1lla\u00adpot 2015-ben sz\u0171nt meg, ami\u00adkor testv\u00e9rte\u00adlep\u00fcl\u00e9s\u00fcnk, Kunt\u00adszent\u00admikl\u00f3s V\u00e1ros \u00d6nkorm\u00e1ny\u00adza\u00adta a ke\u00adreszt\u00fari Moln\u00e1r Istv\u00e1n M\u00faze\u00adum\u00admal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve \u00fajra ki\u00adad\u00adta. Re\u00adprint, ha\u00adsonm\u00e1s kiad\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, a r\u00e9gi bor\u00edt\u00f3t \u00e9s a sz\u00f6veg\u00adbe \u00e1gya\u00adzott f\u00e9nyk\u00e9pe\u00adket is fel\u00adhaszn\u00e1lva.
\nOrb\u00e1n J\u00e1nos 32 \u00e9ven \u00e1t volt ka\u00adto\u00adli\u00adkus pl\u00e9b\u00e1nos Sz\u00e9kely\u00adke\u00adreszt\u00faron, 1907-t\u0151l 1939-ig, a \u201eki\u00adcsi ma\u00adgyar vil\u00e1g\u201d idej\u00e9n nyugd\u00edjask\u00e9nt, kedv\u00adtel\u00e9sb\u0151l \u00edrta meg k\u00f6nyv\u00e9t, mely\u00adnek ge\u00adrinc\u00e9t a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zti id\u0151szak adja. Vagy\u00adis a k\u00f6tet\u00adben a szerz\u0151 saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9ny\u00advil\u00e1ga, ta\u00adpasz\u00adta\u00adla\u00adtai, \u00edgy v\u00e9lem\u00e9nye is meg\u00adje\u00adle\u00adnik. J\u00f3 ked\u00e9ly\u0171 em\u00adber\u00adnek mu\u00adtat\u00adja a k\u00f6nyv a szerz\u0151j\u00e9t, aki sze\u00adre\u00adti a tr\u00e9f\u00e1t, ugyan\u00adak\u00adkor sze\u00adre\u00adti nev\u00e9n ne\u00advez\u00adni a dol\u00adgo\u00adkat, amo\u00adlyan oda\u00admond\u00f3san. Az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul \u00edgy re\u00adfer\u00e1l: \u201eA leg\u00adna\u00adgyobb \u00f3va\u00adtoss\u00e1ggal j\u00f6ttek, \u00e9s ami\u00adkor ki\u00adta\u00adpo\u00adgatt\u00e1k, hogy itt nincs harc\u00adrak\u00e9sz ma\u00adgyar, a k\u00f6zs\u00e9gh\u00e1za el\u0151tti t\u00e9ren zsi\u00adva\u00adjos t\u00e1ncot ren\u00addez\u00adtek. A ka\u00adton\u00e1kr\u00f3l ca\u00adfa\u00adtok\u00adban l\u00f3gott le a rongy, n\u00e9me\u00adlyi\u00adke fe\u00adlem\u00e1s n\u0151i f\u00e9lcip\u0151t vi\u00adselt \u00e9s ron\u00adgyos pap\u00adlant l\u00f3ga\u00adtott a h\u00e1t\u00e1n. K\u00fcl\u00f6nben Erd\u00e9ly\u00adszer\u00adte legt\u00f6bb hely\u00e9n \u00edgy volt, g\u00fanyj\u00e1ra a ma\u00adgyar\u00adnak.\u201d
\nA fen\u00adti r\u00e9szben ki\u00adta\u00adpint\u00adhat\u00f3 n\u00e9mi re\u00advansv\u00e9teli igye\u00adke\u00adzet, a tov\u00e1bbi\u00adak\u00adban a st\u00edlus azon\u00adban nem v\u00e1lik sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gess\u00e9, meg\u0151rzi szi\u00adgor\u00fa hig\u00adgadts\u00e1g\u00e1t. Az oly\u00adkor el\u00adko\u00admo\u00adrul\u00f3 r\u00e9sze\u00adket j\u00f3l oldj\u00e1k olyan bet\u00e9tek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szerz\u0151 \u00e1ltal gy\u0171jt\u00f6tt ke\u00adreszt\u00fari adom\u00e1k, anek\u00addot\u00e1k, de az ipa\u00adri\/\u200bgaz\u00addas\u00e1gi tev\u00e9ke\u00adnys\u00e9gek be\u00admu\u00adtat\u00e1sa mel\u00adlett e k\u00f6nyv\u00adben tal\u00e1lunk legr\u00e9szle\u00adte\u00adsebb le\u00edr\u00e1st a ke\u00adreszt\u00fari Ka\u00adszin\u00f3, a N\u0151egy\u00adlet \u00e9s a J\u00f3t\u00e9konyc\u00e9l\u00fa Polg\u00e1ri T\u00e1rsask\u00f6r m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l is. Olyan k\u00f6nyv ez teh\u00e1t, amely\u00adnek min\u00adden lok\u00e1lpat\u00adri\u00f3ta k\u00f6ny\u00adves\u00adpolc\u00e1n ott kell len\u00adnie, amely\u00adre b\u00fcszk\u00e9k le\u00adhet\u00adnek a ke\u00adreszt\u00fariak. E k\u00f6nyv\u00adben ol\u00advas\u00adhat\u00f3 Pet\u0151fi ke\u00adreszt\u00fari tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1nak \u00e9s utols\u00f3 va\u00adcsor\u00e1j\u00e1nak leg\u00adpo\u00e9ti\u00adku\u00adsab\u00adban meg\u00edrt t\u00f6rt\u00e9nete is. Ap\u00adrop\u00f3, Pet\u0151fi: ki\u00adcsit mag\u00e1\u00e9nak tart\u00adja Ke\u00adreszt\u00far, l\u00e9v\u00e9n, hogy 1849. j\u00falius 30-\u00e1n ide \u00e1llom\u00e1so\u00adzott be a l\u00e1ng\u00adlelk\u0171 k\u00f6lt\u0151 is, Bem ha\u00adda\u00adi\u00adval egy\u00fctt, hogy m\u00e1snap meg\u00fctk\u00f6zz\u00f6n Feh\u00e9regyh\u00e1z\u00e1n\u00e1l az orosszal, s \u00f6r\u00f6kre nyo\u00adma vesszen. Orb\u00e1n J\u00e1nos \u00edgy tesz pon\u00adtot a Pet\u0151fi holl\u00e9t\u00e9t, il\u00adlet\u00adve hol nem l\u00e9t\u00e9t fir\u00adtat\u00f3 vit\u00e1ra: \u201e(\u2026) b\u00e9k\u00e9ben hagyj\u00e1k Pet\u0151fit, hogy pi\u00adhen\u00adjen a leg\u00adszebb s\u00edrban: a ma\u00adgyar lel\u00adkek\u00adben\u201d.
\n\u00cdr\u00e1som be\u00adve\u00adzet\u0151j\u00e9ben m\u00e1r sz\u00f3ba hoz\u00adtam K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndort, de ez\u00fattal Pet\u0151fi \u00e9s Ke\u00adreszt\u00far vo\u00adnat\u00adkoz\u00e1s\u00e1ban is eml\u00edte\u00adnem kell: egy ide\u00adig e v\u00e1ros\u00adban di\u00e1kos\u00adko\u00addott \u0151 is, azt\u00e1n m\u00e1r ki\u00adfor\u00adrott k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt, az 1970-es \u00e9vek\u00adben a hal\u00addokl\u00f3 Gy\u00e1rf\u00e1s-ker\u00adti Pet\u0151fi-k\u00f6rte\u00adfa meg\u00adih\u00adlet\u00adte: a vers ma is ol\u00advas\u00adhat\u00f3 egy m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1n az az\u00f3ta re\u00adha\u00adbi\u00adlit\u00e1lt k\u00f6rte\u00adfa t\u00f6v\u00e9n\u00e9l: \u201eHal\u00addok\u00adlik az \u00f6reg tan\u00fa\/\u200bPet\u0151fi v\u00e9n k\u00f6rtef\u00e1ja.\/\u200bAzt besz\u00e9lik: \u0151 l\u00e1tta volt\/\u200bVer\u00adset \u00edrni utolj\u00e1ra\u201d.
\n(Csak z\u00e1r\u00f3jel\u00adben, mert nem tar\u00adtoz\u00adnak szo\u00adro\u00adsan mos\u00adta\u00adni \u00f6ssze\u00adfog\u00adlal\u00f3m t\u00e1rgy\u00e1hoz: Orb\u00e1n J\u00e1nos k\u00f6nyve mel\u00adlett k\u00e9t m\u00e1sik ki\u00adadv\u00e1nyt is eml\u00edten\u00fcnk kell, me\u00adlyek v\u00e1rost\u00f6rt\u00e9neti szem\u00adpontb\u00f3l je\u00adlent\u0151sek, b\u00e1r ezek nem sz\u00e9piro\u00addal\u00admi jel\u00adleg\u0171ek, szerz\u0151ik sem ke\u00adreszt\u00fariak: a V\u00e1radi P\u00e9ter P\u00e1l \u2013 L\u0151wey Lil\u00adla szerz\u0151p\u00e1ros: Feh\u00e9r-Nyik\u00f3 \u00e9s Ke\u00adreszt\u00far vid\u00e9ke c. k\u00f6tet\u00e9t (Viza Kft., 1998), il\u00adlet\u00adve Vof\u00adko\u00adri Gy\u00f6rgy Sz\u00e9kely\u00adke\u00adreszt\u00far k\u00e9pes t\u00f6rt\u00e9nete (Po\u00adlis Kiad\u00f3, Ko\u00adlozsv\u00e1r, 2002). c. ki\u00adadv\u00e1ny\u00e1t.
\nVan\u00adnak m\u00e9g sz\u00e9p\u00edr\u00f3k, akik\u00adre Ke\u00adreszt\u00far b\u00fcszke, k\u00e9rd\u00e9s, hogy a nagy\u00advil\u00e1g sz\u00e1mon tart\u00adja-e, hogy \u0151k ilyen vagy olyan \u00e9rte\u00adlem\u00adben ke\u00adreszt\u00fariak (is). A ho\u00admor\u00f3dalm\u00e1si sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Szab\u00f3 Gyu\u00adla (1930-2004) p\u00e9ld\u00e1ul szint\u00e9n itt di\u00e1kos\u00adko\u00addott, \u00edr\u00f3k\u00e9nt is gyak\u00adran viss\u00adzaj\u00e1rt a v\u00e1ros\u00adba. Eml\u00e9kszem, mek\u00adko\u00adra d\u00f6bbe\u00adnet\u00adtel les\u00adtem 1993-ban, ti\u00adzen\u00adegye\u00addi\u00adkes di\u00e1kk\u00e9nt, amint a gimn\u00e1zium alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak 200. \u00e9vfor\u00addul\u00f3j\u00e1ra szer\u00adve\u00adzett \u00fcnneps\u00e9gen leg\u00adke\u00adve\u00adsebb sz\u00e1z\u00f6tven (!) da\u00adra\u00adbot de\u00addik\u00e1l a fris\u00adsen meg\u00adje\u00adlent Os\u00adto\u00adrod volt-e Ro\u00addost\u00f3 c. k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l. Az, hogy a v\u00e1ros meg\u00adbecs\u00fcli Szab\u00f3 Gyul\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb is ki\u00adfe\u00adjez\u00e9sre ju\u00adtott: 2000 m\u00e1jus\u00e1ban Sz\u00e9kely\u00adke\u00adreszt\u00far d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1v\u00e1 avatt\u00e1k, a laud\u00e1ci\u00f3t mond\u00f3 Nagy Emma tan\u00e1rn\u0151 \u00edgy fo\u00adgal\u00admaz\u00adta meg a ra\u00adgasz\u00adkod\u00e1st: \u201eSzab\u00f3 Gyu\u00adla m\u00e1r hossz\u00fa id\u0151k \u00f3ta Ke\u00adreszt\u00far egyik b\u00fcszkes\u00e9ge… \u0150 az \u00f6r\u00f6k ha\u00adzaj\u00e1r\u00f3…\u201d
\nAmi\u00adkor az in\u00adnen raj\u00adtol\u00f3, de kar\u00adri\u00adert m\u00e1shol meg\u00adval\u00f3s\u00edt\u00f3 em\u00adbe\u00adrek ker\u00fclnek sz\u00f3ba, min\u00addig fel\u00admer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s ben\u00adnem: va\u00adjon, ha itt ma\u00adrad\u00adnak, mi lesz bel\u0151l\u00fck??
\nHe\u00adged\u0171s Imre J\u00e1nos (sz. 1941, Sz\u00e9kely\u00adhi\u00addegk\u00fat) iro\u00adda\u00adlomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, kri\u00adti\u00adkus is els\u0151sor\u00adban is\u00adkol\u00e1i r\u00e9v\u00e9n kap\u00adcsol\u00f3dik Ke\u00adreszt\u00farhoz, de tu\u00addom, hogy sz\u00e1mon tart\u00adja a v\u00e1rost, pe\u00addig messzi\u00adre so\u00addor\u00adta a sors: \u00e9ve\u00adkig Auszt\u00adri\u00e1ban, je\u00adlen\u00adleg Bu\u00adda\u00adpes\u00adten \u00e9l. Nem mu\u00adlaszt\u00adja el, mos\u00adtans\u00e1g sem, hogy be ne mu\u00adtas\u00adsa rend\u00adre meg\u00adje\u00adlen\u0151 k\u00f6ny\u00adve\u00adit a ke\u00adreszt\u00fari k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek is (ilyen szem\u00adpontb\u00f3l leg\u00adut\u00f3bbi k\u00f6nyve igen besz\u00e9des c\u00edm\u0171: Sz\u00e9kely\u00adorsz\u00e1g: sze\u00adrel\u00admes f\u00f6ld\u00adrajz), s az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1st n\u00e1la a ha\u00adzaj\u00f6ve\u00adte\u00adlek cik\u00adli\u00adkuss\u00e1ga hat\u00e1roz\u00adza meg.
\nHa\u00adzaj\u00e1r\u00f3 em\u00adber\u00adnek te\u00adkint\u00adhetj\u00fck Sz\u00e1vai G\u00e9z\u00e1t is, b\u00e1r \u0151 is csak a k\u00f6z\u00e9pis\u00adkol\u00e1t v\u00e9gez\u00adte itt (sz. 1950, K\u00fcsm\u00f6d): a ma\u00adgyar-fran\u00adcia sza\u00adkos dip\u00adlo\u00adma meg\u00adszerz\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6vid ide\u00adig tan\u00e1rko\u00addott a k\u00f6rny\u00e9ken, de azt\u00e1n r\u00f6vi\u00adde\u00adsen Bu\u00adka\u00adrest\u00adbe ker\u00fclt, 1988 \u00f3ta pe\u00addig Bu\u00adda\u00adpes\u00adten \u00e9l.
\nDe, hogy ne csak az el\u00admen\u0151kr\u0151l ess\u00e9k sz\u00f3: van n\u00e9h\u00e1ny fi\u00ada\u00adta\u00adlabb kort\u00e1rs szerz\u0151 is Ke\u00adreszt\u00faron, akik az ott\u00adhon ma\u00adrad\u00e1st (ha\u00adzat\u00e9r\u00e9st) v\u00e1lasz\u00adtott\u00e1k.
\nAz 1972-es sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Szen\u00adte B. Le\u00adven\u00adte sor\u00adsa szo\u00adro\u00adsan \u00f6ssze\u00adfon\u00f3dik a v\u00e1ros\u00e9val, nem csup\u00e1n az\u00e9rt, mert k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9let\u00e9ben is tev\u0151le\u00adge\u00adsen r\u00e9szt v\u00e1llal(t) \u2013 dol\u00adgo\u00adzott a he\u00adlyi te\u00adlev\u00edzi\u00f3 ri\u00adpor\u00adte\u00adrek\u00e9nt, a Kisv\u00e1ros c. lap szer\u00adkeszt\u0151jek\u00e9nt, stb. \u2013, ha\u00adnem az\u00e9rt is, mert \u0151 itt, a v\u00e1ros\u00adlak\u00f3k sze\u00adme l\u00e1tt\u00e1ra v\u00e1lt k\u00f6lt\u0151v\u00e9, \u00e9s adja ki rend\u00edthe\u00adtet\u00adlen ki\u00adtart\u00e1ssal ver\u00adsesk\u00f6ny\u00adve\u00adit (Az els\u0151 \u00e9j, \u00d6r\u00f6k sz\u00e9l dala, Toll\u00adka\u00adlit\u00adka, T\u00fck\u00f6rszil\u00e1nk), de gy\u0171jt\u00f6tt n\u00e9pmes\u00e9t, \u00e9s \u00edrt m\u0171mes\u00e9t is.
\nBal\u00e1zs K. At\u00adti\u00adla (sz. 1973) elv\u00e9gez\u00adte a vil\u00adla\u00admosm\u00e9rn\u00f6kit, azt\u00e1n a ma\u00adgyar-an\u00adgol sza\u00adkot, s j\u00f3 ide\u00adig Ang\u00adli\u00e1ban k\u00eds\u00e9rtet\u00adte a sze\u00adrencs\u00e9t, v\u00e9g\u00fcl azon\u00adban \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, ha\u00adzak\u00f6lt\u00f6zik, itt alap\u00edt csal\u00e1dot \u00e9s \u00e9p\u00edt \u00e9le\u00adtet. Ver\u00adsesk\u00f6nyve (Vizu\u00e1li\u00e1k, 2009), majd reg\u00e9nye (A z\u00f6ld fo\u00adtel lak\u00f3ja, 2013) m\u00e1r ha\u00adzat\u00e9rte ut\u00e1n je\u00adlent meg, ez azt p\u00e9ld\u00e1zza, hogy itt\u00adhonr\u00f3l is le\u00adhet \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni.
\nV\u00e1ri Csa\u00adba (sz. 1978) \u00e9ve\u00adkig Ko\u00adlozsv\u00e1ron ke\u00adres\u00adte bol\u00addo\u00adgul\u00e1s\u00e1t, egyet\u00adlen ver\u00adsesk\u00f6nyve (K\u00e1v\u00e9, f\u00e9lke\u00adser\u0171, 2008) ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l val\u00f3, azt\u00e1n ha\u00adzat\u00e9rt, s je\u00adlen\u00adleg \u00fagy t\u0171nik, p\u00e1ly\u00e1ja n\u00e9mik\u00e9pp ki\u00adsik\u00adlott, k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt azon\u00adban van annyi\u00adra te\u00adhets\u00e9ges, hogy b\u00edzom ben\u00adne: fog \u0151 m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny l\u00edrai meg\u00adle\u00adpet\u00e9st okoz\u00adni.
\nDe P\u00e1lffy Tam\u00e1s Sza\u00adbolcsr\u00f3l (sz.1979) is sz\u00f3t kell ej\u00adten\u00fcnk, aki az in\u00adter\u00adne\u00adtes iro\u00addal\u00admi t\u00e9rben vi\u00adszony\u00adlag r\u00e9g je\u00adlen van, els\u0151 e-book-ja \u00c1tl\u00e9ptem a Ru\u00adbi\u00adcont c\u00edmmel je\u00adlent meg, de 2018-ban is je\u00adlent\u00adke\u00adzett egy \u00e9rde\u00adkes ki\u00adadv\u00e1nnyal: a Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1kkal ra\u00addar\u00adba fut\u00adni c. anek\u00addot\u00adagy\u0171jtem\u00e9nnyel (Ga\u00adra\u00adbont\u00adzia Kiad\u00f3, Ma\u00adrosv\u00e1s\u00e1rhely, 2018).
\nZ\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt, a ha\u00adzat\u00e9r\u0151k sor\u00e1ban \u00f6nma\u00adga\u00admat is meg\u00ademl\u00edtem. Az a Zsid\u00f3 Fe\u00adrenc, aki \u00edr\u00f3k\u00e9nt va\u00adgyok, 1976-ban sz\u00fcle\u00adtett, ma\u00adgyar-n\u00e9met sza\u00adkos tan\u00e1r, k\u00f6zben pe\u00addig \u00edro\u00adgat\u00adja pr\u00f3zak\u00f6te\u00adte\u00adit (Szal\u00admat\u00e1nc, 2002, Csi\u00adga\u00adter\u00adpesz, 2005, Aut\u00f3stop\u00adpal Eur\u00f3p\u00e1ban, 2007, Las\u00adka La\u00adjos, 2012, Hu\u00adszonn\u00e9gy, 2017-2018). Igen, ha\u00adzak\u00f6lt\u00f6zve, Ke\u00adreszt\u00faron. S most r\u00f6vi\u00adden vissza kell utal\u00adnom Orb\u00e1n J\u00e1nos\u00adra: 1943-ban meg\u00adje\u00adlent k\u00f6tet\u00e9ben azt \u00edrja, Ke\u00adreszt\u00far la\u00adkoss\u00e1ga 4637 f\u0151. Je\u00adlen\u00adleg 9-10 ezer k\u00f6z\u00e9 te\u00adhet\u0151. Vagy\u00adis meg\u00addupl\u00e1z\u00f3dott. Ez nem (els\u0151sor\u00adban) a term\u00e9sze\u00adtes n\u00e9psza\u00adpo\u00adru\u00adlat\u00adnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, ha\u00adnem an\u00adnak, hogy az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdt\u00e9k felh\u00fazni a t\u00f6mbh\u00e1za\u00adkat Ke\u00adreszt\u00faron is, s a k\u00f6rny\u00e9k fal\u00adva\u00adib\u00f3l az em\u00adbe\u00adre\u00adket be\u00adte\u00adlep\u00edteni. S hogy en\u00adnek a hir\u00adte\u00adlen gy\u00f6k\u00e9rte\u00adlenn\u00e9 v\u00e1l\u00f3 ge\u00adner\u00e1ci\u00f3nak \u00fajra ki kel\u00adlett tal\u00e1lnia \u00f6nmag\u00e1t. Ezt a je\u00adlens\u00e9get pr\u00f3b\u00e1lom meg\u00adfog\u00adni Hu\u00adszonn\u00e9gy c\u00edm\u0171 blokk\u00adreg\u00e9nyem\u00adben, azt j\u00e1rva k\u00f6r\u00fcl, mi\u00adlyen az \u00e9let egy sz\u00e9kelyf\u00f6ldi \u00e1tla\u00adgos t\u00f6mbh\u00e1zban. Fikt\u00edv t\u00f6rt\u00e9net, de Ke\u00adreszt\u00farra (is) \u00e9rv\u00e9nyes.
\n(\u00c9s ism\u00e9t csak z\u00e1r\u00f3jel\u00adben: van\u00adnak m\u00e9g \u00fajon\u00adnan felt\u0171n\u0151 szerz\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul T\u00f3dor Csa\u00adba unit\u00e1rius lelk\u00e9sz, ki\u00adnek nemr\u00e9g ol\u00advas\u00adtam \u00edg\u00e9re\u00adtes no\u00advell\u00e1j\u00e1t a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld foly\u00f3irat\u00adban, vagy a Ke\u00adreszt\u00farr\u00f3l Bu\u00adda\u00adpest\u00adre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Fa\u00adluv\u00e9gi Anna, aki ver\u00adset is, pr\u00f3z\u00e1t is \u00edr, vagy eg\u00e9szen fi\u00ada\u00adtal te\u00adhets\u00e9gek, mint a k\u00f6lt\u00e9szet\u00adtel el\u00adjegy\u00adzett Mih\u00e1lyde\u00e1k An\u00adnam\u00e1ria. \u00c9s\u2026 L\u00e1m, m\u00e1ris be\u00e1llt a b\u0151s\u00e9g za\u00adva\u00adra: az is le\u00adhet, va\u00adla\u00adki ki\u00adma\u00adradt a fel\u00adso\u00adrol\u00e1sb\u00f3l, mert p\u00e9ld\u00e1ul a Bar\u00addocz Le\u00adven\u00adte \u00e1ltal kez\u00addem\u00e9nye\u00adzett, \u00e9s kb. 2012-2016 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u0151 Fel\u00adol\u00advas\u00f3 k\u00f6r\u00f6n is buk\u00adkan\u00adhat\u00adtak fel \u00edg\u00e9re\u00adtes ne\u00advek, kik\u00adnek \u201ebe\u00e9rkez\u00e9se\u201d ezut\u00e1n v\u00e1rhat\u00f3. Min\u00adden\u00adeset\u00adre: b\u00edzha\u00adtunk az iro\u00addal\u00admi ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sban Ke\u00adreszt\u00faron.)
\nA sor\u00adnak itt nincs v\u00e9ge; tud\u00adjuk, vagy leg\u00adal\u00e1bbis v\u00e9lj\u00fck, hogy Ke\u00adreszt\u00farr\u00f3l fo\u00adlya\u00adma\u00adto\u00adsan \u00e1ram\u00adlik fel a hum\u00e1ner\u0151forr\u00e1s a k\u00f6zpon\u00adtok\u00adba \u2013 Ko\u00adlozsv\u00e1rra vagy \u00e9ppen Bu\u00adda\u00adpest\u00adre \u2013, mely\u00adnek bi\u00adzo\u00adnyos h\u00e1nya\u00adda ki\u00admunk\u00e1ltan visszat\u00e9r. Mi, sz\u00e9kelyf\u00f6ldi\u00adek, sze\u00adretj\u00fck azt hin\u00adni, hogy n\u00e9lk\u00fcl\u00fcnk ezek a k\u00f6zpon\u00adtok nem is lenn\u00e9nek azok, amik. Sze\u00adretj\u00fck azt hin\u00adni, hogy az\u00e9rt mi is meg\u00adma\u00adra\u00addunk: iro\u00adda\u00adlom\u00adban \u00e9s m\u00e1sk\u00e9pp.<\/p>\n
Forr\u00e1s: eirodalom.ro<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Hol \u00e9s ki\u00advel is kel\u00adle\u00adne kez\u00adde\u00adni a Ke\u00adreszt\u00far iro\u00addal\u00admi \u00e9let\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 be\u00admu\u00adtat\u00f3t?, te\u00adszem fel ma\u00adgam\u00adnak n\u00e9mik\u00e9pp za\u00advar\u00adtan a k\u00e9rd\u00e9st, hisz e v\u00e1ros tal\u00e1n nem b\u00fcszk\u00e9lked\u00adhet olyan nagy ne\u00advek\u00adkel, mint Nagy\u00adga\u00adlamb\u00adfal\u00adva K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor\u00adral, vagy Far\u00adkas\u00adla\u00adka Tam\u00e1si \u00c1ron\u00adnal (hogy a p\u00e9ld\u00e1l\u00f3z\u00e1ssal csak a sz\u0171kebb r\u00e9gi\u00f3ban ma\u00adrad\u00adjak). Igaz ugyan, hogy Tom\u00adpa L\u00e1szl\u00f3 Bet\u00adfalv\u00e1n sz\u00fcle\u00adtett (s Bet\u00adfal\u00adva ma\u00adnaps\u00e1g m\u00e1r […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-84813","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84813","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=84813"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/84813\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=84813"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=84813"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=84813"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}