![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2019\/08\/137EmindNJ.jpg\")
<\/a><\/p>\nA Csehimindszenten Pehm J\u00f3zsef n\u00e9ven sz\u00fcletett Mindszentyt 1915-ben szentelt\u00e9k papp\u00e1, 1944-ben nevezte ki a p\u00e1pa veszpr\u00e9mi megy\u00e9s p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9. \u0150 \u00e9s f\u0151papt\u00e1rsai tiltakoztak a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek ellen, amikor pedig a szovjet csapatok megjelentek Kelet-Magyarorsz\u00e1gon, memorandumban s\u00fcrgett\u00e9k, hogy az orsz\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sze ne v\u00e1lj\u00e9k csatat\u00e9rr\u00e9. V\u00e1laszul a nyilasok 1944 november\u00e9ben letart\u00f3ztatt\u00e1k Mindszentyt, akit h\u00fasv\u00e9tkor szovjet katon\u00e1k szabad\u00edtottak ki.
\nA h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a p\u00e1pa esztergomi \u00e9rsekk\u00e9, majd b\u00edboross\u00e1 nevezte ki Mindszentyt, aki egyre m\u00e9lyebb konfliktusba ker\u00fclt az \u00faj hatalommal. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az egyh\u00e1z jogainak \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek korl\u00e1toz\u00e1sai ellen tiltakozott, m\u00edgnem az \u00c1llamv\u00e9delmi Hat\u00f3s\u00e1g 1948 v\u00e9g\u00e9n koholt v\u00e1dakkal letart\u00f3ztatta. 1949-ben l\u00e1tv\u00e1nyos kirakatperben \u00e9letfogytiglani fegyh\u00e1zra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. K\u00e9s\u0151bb enyh\u00edtett\u00e9k fogs\u00e1ga k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, de csak 1956-ban szabadult a felkel\u0151k j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l. R\u00e9ts\u00e1gi katon\u00e1k hozt\u00e1k Budapestre, ahol a forradalom fejlem\u00e9nyeit \u00e9s c\u00e9ljait saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9kelvei ment\u00e9n igyekezett \u00e9rtelmezni, egyebek k\u00f6z\u00f6tt eml\u00e9kezetes r\u00e1di\u00f3besz\u00e9d\u00e9ben. November 4-\u00e9n az amerikai nagyk\u00f6vets\u00e9gre menek\u00fclt, ahol 15 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt \u00f6nk\u00e9ntes sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben. A magyar szervek, a Washington \u00e9s a Vatik\u00e1n k\u00f6z\u00f6tti hossz\u00fa alkudoz\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9ppen Mindszenty J\u00f3zsef 1971 szeptember\u00e9ben elhagyhatta az orsz\u00e1got. Ausztriai, mariazelli \u201eideiglenes\u201d s\u00edrj\u00e1b\u00f3l 1990-es teljes rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en hozt\u00e1k haza, hamvait az esztergomi bazilik\u00e1ban helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra.<\/p>\n
Kolumbia f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak sz\u00e9kesegyh\u00e1z\u00e1ban avatt\u00e1k fel azt a m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1t, amely Mindszenty J\u00f3zsef eml\u00e9k\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edti meg. A h\u00e1nyatott \u00e9let\u0171 f\u0151pap nem sokkal hal\u00e1la el\u0151tt celebr\u00e1lt mis\u00e9t Bogot\u00e1ban. (A t\u00e1bl\u00e1k mellett maga a katedr\u00e1lis is a vil\u00e1gban fellelhet\u0151 magyar eml\u00e9kek sor\u00e1t gyarap\u00edtja.\u00a0A templom patr\u00f3n\u00e1ja ugyanis II. Endre magyar kir\u00e1ly le\u00e1nya, \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Erzs\u00e9bet)<\/p>\n A f\u00f6ldg\u00f6mb m\u00e1sik oldal\u00e1n, a F\u00fcl\u00f6p-szigetekt\u0151l keletre, a Csendes-\u00f3ce\u00e1nb\u00f3l kiemelked\u0151 szigetvil\u00e1gban is tal\u00e1lhat\u00f3 Mindszenty-eml\u00e9k.\u00a0 A 241 kisebb-nagyobb szigetb\u0151l \u00e1ll\u00f3, f\u0151leg az idegenforgalomb\u00f3l \u00e9l\u0151 Palaui K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g 1994-ben v\u00e1lt \u00f6n\u00e1ll\u00f3v\u00e1, s lett az ENSZ egyik tag\u00e1llama, addig az Egyes\u00fclt \u00c1llamok gyakorolta a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n megszerzett gy\u00e1ms\u00e1gi jogot az \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben Budapestn\u00e9l is kisebb ter\u00fclet felett.\u00a0 A palauiak t\u00f6bbs\u00e9ge katolikus (49 sz\u00e1zal\u00e9k), illetve protest\u00e1ns (21,3 sz\u00e1zal\u00e9k).<\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n