Tibit azzal hozt\u00e1k a rendel\u0151mbe, hogy reggeli k\u00f6zben rumlit rendezett a menz\u00e1n. K\u00f6vetelte, hogy ism\u00e9t Botival ehessen, m\u00e1rmint reggel, d\u00e9lben \u00e9s este is csak \u0151, a legjobb \u2013 \u00e9s egyetlen – bar\u00e1tja \u00fclj\u00f6n az asztal t\u00faloldal\u00e1n, \u00fagy ahogy azt k\u00e9t \u00e9ve minden nap v\u00e1ltozatlanul tette.
\nAz t\u00f6rt\u00e9nt ugyanis, hogy Boti el\u0151z\u0151 nap k\u00e9rte, hogy m\u00e1s asztalhoz \u00fclhessen, m\u00e1s sr\u00e1cokkal ehessen, sz\u00f3val ki szeretett volna b\u00fajni a \u201evakvezet\u0151 kutya\u201dszerep\u00e9b\u0151l, aki mindig ott liheg gazd\u00e1ja el\u0151tt \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gesen rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll mindenben. Szeretne v\u00e9gre norm\u00e1lis tinikkel \u00fclni asztalhoz, zaftos \u201etitkokr\u00f3l\u201d dum\u00e1lni vel\u00fck, eg\u00e9szs\u00e9ges po\u00e9nokon vihogni, mint minden hozz\u00e1 hasonl\u00f3 sr\u00e1c. Neki is vannak gondjai-\u00f6tletei, melyeket csak a magakorabeli NORM\u00c1LIS t\u00e1rsaival oszthat meg.
\nSzeretn\u00e9, ha v\u00e9gre \u0151 is norm\u00e1lis \u00e9letet \u00e9lhetne, \u00e9s ne kelljen folyton az autista Tibinek b\u00f3logatnia. Na persze, az\u00e9rt szereti \u0151t \u00e9s tal\u00e1n sajn\u00e1lja is kicsit, megpr\u00f3b\u00e1lt belel\u00e1tni a kopony\u00e1j\u00e1ba is, hozz\u00e1 hasonl\u00f3an gondolkodni, hogy min\u00e9l jobban meg\u00e9rthesse \u00e9s k\u00f6zelebb ker\u00fclhessen hozz\u00e1, de \u00e9rzi, hogy itt meg kell \u00e1llnia. \u0150 m\u00e9gis csak egy norm\u00e1lis ember \u00e9s az is szeretne maradni.
\nEl\u0151bb az osztihoz fordult, azt\u00e1n mindketten hozz\u00e1m, a pszichol\u00f3gushoz, tenn\u00e9k valamit \u00e9rte, an\u00e9lk\u00fcl, hogy Tibi megtudn\u00e1, az \u0151 \u00f6tlete volt.
\nSz\u00f3val, ott \u00fcl\u00f6k kettesben Tibivel a \u201et\u00e1rsalg\u00f3ban\u201d \u00e9s ny\u00fajtom fel\u00e9je a pralin\u00e9s dobozt:
\n– Hallom, rumli volt ma reggel a menz\u00e1n…
\n– Nem volt semmif\u00e9le rumli. Csak, hogy \u00e9n nem ismerem azt a tagot, aki mell\u00e9m \u00fclt. \u00c9n csak Botit ismerem. Mi\u00e9rt \u00fclt Boti m\u00e1s asztalhoz?
\n– N\u00e9zd, \u00e9n ezt nem tudhatom, mert Botit nem ismerem. Nem k\u00e9rhetem t\u0151le, hogy olyat tegyen, amit \u0151 nem akar. Sz\u00f3val, azt sem mondhatom neki, hogy \u00fclj ide vagy oda, \u00e9s arra sem k\u00e9nyszer\u00edthetem, hogy mindig csak melletted \u00fclj\u00f6n a reggelin\u00e9l. Te ugye Botival szeretn\u00e9l lenni minden nap, de neki is lehetnek saj\u00e1t \u00f3hajai. Most \u00e9pp az volt, hogy m\u00e1s sr\u00e1cok asztal\u00e1n\u00e1l reggelizzen. Holnap tal\u00e1n ism\u00e9t visszat\u00e9r a ti k\u00f6z\u00f6s asztalotokhoz.
\n– De Boti az \u00e9n bar\u00e1tom! Mindig kedves hozz\u00e1m! Boti csak velem eszik!
\nAzt\u00e1n fel\u00e9m rep\u00fclt a vir\u00e1gv\u00e1za, falhoz csap\u00f3dott a monitor, s a tele\u00edrt lapok \u00fagy r\u00f6pk\u00f6dtek a rendel\u0151mben, mint valami megkerg\u00fclt, hatalmas pillang\u00f3k.
\nMegnyomtam a seg\u00e9lyh\u00edv\u00f3 gombot. K\u00e9t vasgy\u00far\u00f3 jelent meg \u00e9s lefogt\u00e1k a tombol\u00f3 gyereket.
\nMost m\u00e1r \u00e9n vagyok n\u00e9mileg a Tibi helyzet\u00e9ben: pszichol\u00f3gusra van sz\u00fcks\u00e9gem. Mondan\u00e1 meg, mik\u00e9nt tegyek igazs\u00e1got a k\u00e9t tini k\u00f6z\u00f6tt. Az egyik k\u00f6r\u00f6mszakadt\u00e1ig k\u00fczd, hogy ne ker\u00fclj\u00f6n megint v\u00edz al\u00e1, a m\u00e1sik meg az\u00e9rt, hogy hossz\u00fa fuldokl\u00e1s ut\u00e1n leveg\u0151h\u00f6z juthasson.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Tibit azzal hozt\u00e1k a rendel\u0151mbe, hogy reggeli k\u00f6zben rumlit rendezett a menz\u00e1n. K\u00f6vetelte, hogy ism\u00e9t Botival ehessen, m\u00e1rmint reggel, d\u00e9lben \u00e9s este is csak \u0151, a legjobb \u2013 \u00e9s egyetlen – bar\u00e1tja \u00fclj\u00f6n az asztal t\u00faloldal\u00e1n, \u00fagy ahogy azt k\u00e9t \u00e9ve minden nap v\u00e1ltozatlanul tette.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[23],"tags":[],"class_list":["post-85332","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-rovidproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85332","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=85332"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85332\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=85332"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=85332"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=85332"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}