{"id":85440,"date":"2019-09-04T02:59:41","date_gmt":"2019-09-04T02:59:41","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85440"},"modified":"2019-09-04T13:06:48","modified_gmt":"2019-09-04T13:06:48","slug":"dancs-artur-nyar-cikadaszarnyon-az-olasz-rivieran-12","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85440","title":{"rendered":"Dancs Artur: Ny\u00e1r cik\u00e1dasz\u00e1rnyon az olasz rivi\u00e9r\u00e1n (12)"},"content":{"rendered":"

San Giacomo harangl\u00e1bja<\/strong><\/em><\/h2>\n

Amikor egy \u00e9ve elj\u00f6ttem Bordigher\u00e1ba felkutatni Andr\u00e9 Aciman reg\u00e9ny\u00e9nek helysz\u00edneit, tulajdonk\u00e9ppen saj\u00e1t magamat megtal\u00e1lni j\u00f6ttem vissza t\u00f6bb, mint harminc, tal\u00e1n negyven \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l is. \u00c9let\u00fcnk sor\u00e1n saj\u00e1tunkk\u00e1 v\u00e1lik egy-egy fontos vagy kev\u00e9sb\u00e9 fontos pillanat, ami fontoss\u00e1g\u00e1t\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl eml\u00e9kezetes marad. Egy mozzanat\u00e1ban, illat\u00e1ban, z\u00f6rren\u00e9s\u00e9ben \u2013 bel\u00e9nk \u00e9gett pillanatk\u00e9pe form\u00e1j\u00e1ban. Lelk\u00fcnk, mint a fotogr\u00e1fus masin\u00e1j\u00e1nak f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny lemeze \u0151rzi azt meg \u2013 cseppet sem ford\u00edtva figyelmet a pillanat pillanatnyi pillanat-fontoss\u00e1g\u00e1ra. De az is lehet, hogy olyan pillanat eml\u00e9ke r\u00f6gz\u00fcl f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny lemez\u00fcnkre, amelyet sohasem \u00e9lt\u00fcnk meg, csak nagyon szerett\u00fck volna. \u00c9s olyan intenz\u00edven \u00e9l benn\u00fcnk a v\u00e1gyakoz\u00e1s ir\u00e1nta, mint azoknak a fontos vagy kev\u00e9sb\u00e9 fontos pillanatoknak az eml\u00e9ke. Nagyon fel\u00fcletes a hat\u00e1rvonal a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt. Ha belegondolok, nincs is. Mindkett\u0151 mi magunk vagyunk. \u00c9s az eml\u00e9kez\u00e9s t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l pontosan ugyanolyan s\u00fallyal b\u00edr egyik is, mint a m\u00e1sik. \u00c9s egyik sem igazabb \u2013 innen tekintve m\u00e1r \u2013 mint a m\u00e1sik. \u00c9s Aciman, mint ahogy Monet is, pontosan ugyanolyan j\u00f3l tudja ezt. V\u00e1gyakoz\u00e1sb\u00f3l \u00e9p\u00fclt szerelemmel festik le a tengerparti v\u00e1rost v\u00e1szonra \u00e9s k\u00f6nyvlapra \u2013 a helyet, ami igaz\u00e1b\u00f3l sosem volt \u00f6v\u00e9k, de olyan gazdagon \u00e9lt mindig is lelk\u00fckben, hogy elk\u00e9pzelhetetlen lenne azt hinni elmer\u00fclve az alkot\u00e1saikban, hogy l\u00e9tezhet egy\u00e9b szebb hely is a vil\u00e1gon, mint ez a sarok itt, az olasz rivi\u00e9r\u00e1n.
\nEgy \u00e9ve az\u00e9rt volt fontos n\u00e9h\u00e1nyat felkutatni Elio \u00e9s Oliver \u00e9let\u00e9nek ahhoz a ny\u00e1rhoz \u00e9s ehhez a helyhez kapcsol\u00f3d\u00f3 pontjai k\u00f6z\u00fcl, hogy azokat a pontokat \u00f6sszek\u00f6tve, kirajzol\u00f3djon a nagy k\u00e9p, a festm\u00e9ny \u2013 minden sz\u00edn\u00e1rnyalat\u00e1val, \u00edz\u00e9vel, illat\u00e1val, cik\u00e1da-zakatol\u00e1s\u00e1val. A festm\u00e9ny, amelynek r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 akartam v\u00e1lni, hogy \u00e1ltala visszajussak egy elvesztettnek hitt vil\u00e1gba, ami valaha az eny\u00e9m volt. Nem t\u00f6rekedtem finom\u00edt\u00e1sokra, nem egy \u00e9les fot\u00f3t akartam B-r\u0151l, hanem egy \u00e9lettel teli panor\u00e1m\u00e1t, annak minden r\u00e9szlet\u00e9vel ugyan, de semmit sem hangs\u00falyos\u00edtva a nagy eg\u00e9szb\u0151l.
\nPiazzetta, parti szikla, promen\u00e1d, szirtre \u00e9p\u00fclt villa tengerre n\u00e9z\u0151 terasszal, tuj\u00e1k \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1k k\u00f6z\u00e9 b\u00fajtatva, nyikorg\u00f3 kiskapuval a tengerpartra \u00e9s a teniszp\u00e1ly\u00e1kra, az elhagyatott kir\u00e1lyi vas\u00fat s\u00ednp\u00e1rjai \u00e9s c\u00edmeres vagonjai a cig\u00e1nyokkal, az \u00f6reg templom az \u00f3v\u00e1ros tetej\u00e9n, a Monet-kil\u00e1t\u00f3, cik\u00e1d\u00e1k\u2026
\n\u00c9s ott volt m\u00e9g San Giacomo harangl\u00e1bja.
\nEz az egy nem hagyott nyugodni. Az \u00f3v\u00e1rosi templom tornya a majolika-kupol\u00e1s pomp\u00e1s egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel, amit\u0151l Bordighera b\u00e1rmelyik szemsz\u00f6gb\u0151l k\u00f6nnyen felismerhet\u0151, \u00e9s maga a t\u00e9ny, hogy ez a torony \u00e9ppen csak egy harangl\u00e1b, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9ny az \u00f3v\u00e1ros templom\u00e1t\u00f3l a piazzett\u00e1n, a Giacomo t\u00e9r mellett, mindez annyira t\u00f6k\u00e9letesen illett az Aciman \u00e1ltal a k\u00f6nyvben megalapozott narrat\u00edv\u00e1khoz, hogy r\u00f6gt\u00f6n gyanakodni kezdtem. Az \u00edr\u00f3 soha nem adja ilyen k\u00f6nnyen kez\u00fcnkbe a titkokat. \u00c9s Andr\u00e9 Acimant imm\u00e1r j\u00f3l ismerve egy m\u00e1sik dolgot is j\u00f3l tudtam: szereti megh\u00f6kkenteni, sz\u00e1nd\u00e9kosan m\u00e1s ir\u00e1nyba terelni olvas\u00f3j\u00e1t, hogy azt\u00e1n egy frapp\u00e1ns brav\u00farral majd egy utols\u00f3 fejezet, utols\u00f3 mondat\u00e1ban \u2013 amit sok m\u00e1s \u00edr\u00f3 eset\u00e9ben sokszor el sem olvasunk rendesen, mikor \u00e1s\u00edtva m\u00e1r letenni k\u00e9sz\u00fcl\u00fcnk aznapra az olvas\u00e1st, a fejezetv\u00e9get lesve \u2013 csak \u00fagy r\u00e1bor\u00edtsa a p\u00f3kerasztalt az olvas\u00f3ra, szel\u00edden mosolyogva adva tudt\u00e1ra, nagyon mell\u00e9traf\u00e1lt, mindennek \u00e9ppen az ellenkez\u0151je az igaz. De az is meglehet, hogy NEM.
\nHagyhattam volna annyiban is a dolgot a harangl\u00e1b k\u00f6r\u00fcl, de ez sokkal ink\u00e1bb nehezemre esett volna, mint az az er\u0151fesz\u00edt\u00e9s, amibe v\u00e9g\u00fclis a rejt\u00e9ly felg\u00f6ngy\u00f6l\u00edt\u00e9se ker\u00fclt. Minden adva volt: egy harangl\u00e1b az \u00f3v\u00e1rosban, Monet \u00f3ta a v\u00e1ros abszolut jelk\u00e9pe, mindenhonnan bel\u00e1that\u00f3. \u00c9s m\u00f6g\u00f6tte az a bizonyos z\u00e1rt t\u00e9r, Giacomo atya tere, szobra \u00e9s eml\u00e9kh\u00e1za. A ferences testv\u00e9r, Giacomo Viale \u00f6tven \u00e9vig volt a fels\u0151 v\u00e1ros szeretett pl\u00e9b\u00e1nosa, \u00e9s nev\u00e9hez rengeteg j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g f\u0171z\u0151dik, az \u00f3v\u00e1rosi M\u00e1ria-Magdolna templom \u00e9s a tengerparti Sant\u2019Ampelio k\u00e1polna fel\u00faj\u00edt\u00e1sa is. A szel\u00edd lelk\u0171 bordigheraiaknak \u00e9ppen olyan kedves \u0151, mint a v\u00e1ros v\u00e9delmez\u0151je Sant\u2019Ampelio. Ugyan Giacomot soha nem avatta senki szentt\u00e9 valami \u00e1ltalam soha ki nem der\u00edtett rejt\u00e9lyes okn\u00e1l fogva, ez\u00e9rt nem is emlegeti senki San Giacomonak, hanem csak Padre Giacomo \u00e9l a k\u00f6ztudatban. \u00c9s minden er\u0151mmel pr\u00f3b\u00e1ltam ezt a k\u00f6ztudatot besz\u00e9dre b\u00edrni. Az m\u00e1r tavaly felt\u0171nt, hogy senki nem sz\u00f3l\u00edtotta soha a majolika-kupol\u00e1s harangl\u00e1bat a Citt\u00e0 Alt\u00e1ban San Giacomonak \u2013 \u00edgy nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, azzal \u00e9n is mell\u00e9fogtam, nem az a San Giacomo harangl\u00e1bja, m\u00e1shol kell kutatni.
\nAzt is eredm\u00e9nyk\u00e9nt voltam k\u00e9nytelen elk\u00f6nyvelni, hogy azon a d\u00e9lel\u0151tt\u00f6n Sanremoban egy id\u0151s asszony v\u00e9gre felkapta a fej\u00e9t, mikor San Giacomor\u00f3l k\u00e9rdeztem, \u00e9s mondta, hogy van egy olyan falu itt a v\u00f6lgyben, \u00f6sszen\u0151tt a v\u00e1rossal m\u00e1r. Azt tudom\u00e1nya birtok\u00e1ban sem \u00e1ll\u00edthatja, hogy temploma is lenne ennek a falub\u00f3l k\u00fclv\u00e1ross\u00e1 avanzs\u00e1lt helynek, de hogy a busz kij\u00e1r oda minden \u00f3r\u00e1ban, az bizonyos. H\u00e1l\u00e1s voltam ugyan, hogy sz\u00e1nt r\u00e1 id\u0151t meghallgatni, \u00e9s helyi ismereteit szolg\u00e1latomba helyezni, m\u00e9gis tudtam, messze j\u00e1runk az igazs\u00e1gt\u00f3l, amit \u00e9n kutatok.
\nEz a San Giacomo \u00e9s ennek harangl\u00e1bja Bordigher\u00e1t\u00f3l gyalogl\u00e1si t\u00e1vols\u00e1gra van valahol magasan, ahonnan bel\u00e1tni a v\u00e1rost \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t, s ahova eb\u00e9d el\u0151tti s\u00e9ta gyan\u00e1nt csak \u00fagy fel lehet ballagni. \u00c9s ahhoz, hogy fels\u00e9t\u00e1ljunk, a nyikorg\u00f3 kiskapun kil\u00e9pve az elhagyatott kir\u00e1lyi vas\u00fat s\u00ednp\u00e1rjain is \u00e1t kell m\u00e1szni.
\n\u00c9rdekes, hogy egy soksz\u00e1z oldalas reg\u00e9nyb\u0151l, ami \u00f6nmag\u00e1ban is lehengerl\u0151, s ami ki-, majd be-, majd \u00fajra kiforgatja \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l az embert, \u00e9ppen egy ilyen apr\u00f3s\u00e1g marad m\u00e9g megem\u00e9szthetetlen\u00fcl. Azt \u00e9reztem, a mind t\u00f6k\u00e9letesebb k\u00e9pem Bordigher\u00e1r\u00f3l \u00e9s err\u0151l az eg\u00e9sz k\u00e1pr\u00e1zatr\u00f3l a rivi\u00e9r\u00e1n soha nem lehet teljes, m\u00edg meg nem tal\u00e1lom San Giacomo harangl\u00e1bj\u00e1t.
\nFel\u00fct\u00f6ttem a k\u00f6nyvet, \u00e9s m\u00f6g\u00e9 n\u00e9ztem minden egyes sornak, amiben San Giacomo el\u0151fordul. Tudtam, hogy sokat nem kell kutakodnom, a soksz\u00e1z oldalon mind\u00f6ssze h\u00e1rom alkalommal, egy-egy f\u00e9lmondat erej\u00e9ig ker\u00fcl megeml\u00edt\u00e9sre a harangl\u00e1b. De az roppant rafin\u00e1ltan elhelyezve az els\u0151 oldalak egyik\u00e9n, k\u00e9s\u0151bb a kulcsmomentum\u00e1ban a k\u00f6nyvnek egy eml\u00edt\u00e9s erej\u00e9ig, majd a legutols\u00f3 oldalon. M\u00e1rpedig, ha az \u00edr\u00f3 harmadszor is visszat\u00e9r egy mot\u00edvumhoz az utols\u00f3 lap utols\u00f3 oldal\u00e1nak egyik utols\u00f3 bekezd\u00e9s\u00e9ben, akkor az valami\u00e9rt akkora jelent\u0151s\u00e9gre utal, amit nem szabad figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni. Mint egy \u00f3ri\u00e1si kirak\u00f3s utols\u00f3 darabja, San Giacomo m\u00e1r nem csak egy hely volt, hanem a feh\u00e9r folt a k\u00e9pen, az utols\u00f3 puzzle darab. Ez pedig \u2013 ak\u00e1rmennyire is sz\u00e9p \u00e9s sz\u00ednes a tabl\u00f3 t\u00f6bbi r\u00e9sze \u2013 bosszant\u00f3an vir\u00edt ott, \u00e9s mag\u00e1ra vonja a figyelmet, b\u00e1rmennyire is ker\u00fcln\u00e9nk a tekintet\u00fcnk tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t vele.
\nAmikor az els\u0151 napok egyik\u00e9n Ventimigli\u00e1n j\u00e1rtam, elhagyva Bordighera k\u00fcls\u0151s\u00e9geit, Vallercrossia \u00e9s Camporosso k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, az elhagyatott vas\u00fati s\u00ednek hely\u00e9re \u00e9p\u00fclt parkon \u00e1tv\u00e1gva egy szerpentines utat tal\u00e1ltam, ami a k\u00f6rny\u00e9kre magasod\u00f3 hegy teteje ir\u00e1ny\u00e1ba k\u00edgy\u00f3zott felfel\u00e9. Egy\u00e9rtelm\u0171en San Giacomo jutott eszembe. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, hogy beljebb haladva Ventimiglia fel\u00e9, egy szint\u00e9n a hegycs\u00facs fel\u00e9 konverg\u00e1l\u00f3 keskeny \u00fatra is figyelmes lettem: Via San Giacomo. Meg\u00e1ll\u00edtottam egy arra j\u00e1r\u00f3t, \u00e9s k\u00e9rdeztem, hov\u00e1 visz az az \u00fat. Az asszony nem \u00e1llt meg, csak menet k\u00f6zben v\u00e1laszolt:
\n\u2013 Va a San Giacomo. (San Giacomoba)
\nSan Giacomo! Ez, csakis ez lehet az! Ugye, van ott egy templom, k\u00e9rdeztem. Templom mindenhol van, v\u00e1laszolta a n\u0151 szapor\u00e1zva a l\u00e9pteit.
\n\u2013 Una chiesetta\u2026? (Egy kistemplom\u2026?) \u2013 l\u00e9pkedtem mellette, mik\u00f6zben a n\u0151 m\u00e9g szapor\u00e1bban l\u00e9pkedett.
\n\u2013 S\u00ec. C\u2019\u00e8 una chiesa l\u00e0. (Igen, van ott egy templom)
\n\u2013 E una\u2026 un\u2026 come si dice\u2026 belfry\u2026? (\u00c9s egy\u2026egy hogymondj\u00e1k m\u00e1r\u2026 egy belfry) \u2013 makogtam izgatottan, mert nem jutott semmi olasz megfelel\u0151 eszembe az angol harangl\u00e1b sz\u00f3ra. A n\u0151 lass\u00edtott, \u00e9s idegesen r\u00e1mn\u00e9zett:
\n\u2013 Che cosa?! (Mit?!)
\n\u2013 Belfry\u2026 Torre! \u2013 csillant meg a szemem, mikor torony sz\u00f3 eszembe jutott.
\nA n\u0151 legyintett \u00e9s otthagyott.
\nA telefonomon kezdtem el bogar\u00e1szni a t\u00e9rk\u00e9pet, \u00e9s egy bizonyos nagy\u00edt\u00e1sban hirtelen egy ponton egy pillanatra megjelent a San Giacomo felirat az \u00e9szaki oldalon, fenn a hegyen. Izgatottan mozgattam az ujjam a nagy\u00edt\u00e1son, h\u00e1tha valami egy\u00e9b inform\u00e1ci\u00f3 is megjelenik, hisz ezek az online t\u00e9rk\u00e9pek olyanok, hogy minden l\u00e9pt\u00e9kben megmutatnak valami \u00fajabbat is, ugyanakkor egy kor\u00e1bban l\u00e1tott inform\u00e1ci\u00f3 elt\u0171nik a szem\u00fcnk el\u0151l. Alig hittem a szememnek, amikor egy villan\u00e1sra megjelent egy halv\u00e1ny k\u00e9k felirat a Via Maure, a Via Martinazzi \u00e9s a Via Montefontani h\u00e1rmas tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l: Chiesa di San Giacomo. A szirten hosszabban elter\u00fcl\u0151 telep\u00fcl\u00e9s azon oldal\u00e1n jelent meg, amelyikre a vas\u00fati s\u00ednek fel\u0151l felfel\u00e9 indul\u00f3 cikk-cakkos, szerpentines \u00fat vezet. K\u00e9ts\u00e9g nem f\u00e9rt hozz\u00e1, hogy megtal\u00e1ltam a hi\u00e1nyz\u00f3 darabk\u00e1t a kirak\u00f3sb\u00f3l. Aznap m\u00e1r majdnem h\u00fasz kilom\u00e9tert gyalogoltam Bordighera, Vallecrossia \u00e9s Ventimiglia k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, de a felfedez\u00e9s izgalma olyan energi\u00e1kkal t\u00f6lt\u00f6tt fel hirtelen, hogy meg\u00e1ll\u00edtani sem lehetett volna. Csak a napot figyeltem, mennyi id\u0151t ad m\u00e9g nekem alkony el\u0151tt megm\u00e1szni az el\u0151ttem \u00e1ll\u00f3 Colle delle Maur\u00e9t. Elhagytam a v\u00e1rost, Ventimiglia hat\u00e1r\u00e1ban m\u00e9g a r\u00f3mai kori felt\u00e1rt leletek mellett sem id\u0151ztem el hosszabban, hanem sietve v\u00e1gtam neki az \u00e9les kanyarokkal felfel\u00e9 k\u00edgy\u00f3z\u00f3 \u00fatnak az orsz\u00e1g\u00fat ment\u00e9n a kanyarban megh\u00faz\u00f3d\u00f3 ventimigliai k\u00e1polna, a Cristo Re (Krisztus urunk) tornya f\u00f6l\u00e9. \u00c9lveztem, amint az enyh\u00fcl\u0151 melegben, a d\u00e9lut\u00e1ni sz\u00ednek j\u00e1tszottak a domb oldal\u00e1n, \u00e9s mint narancss\u00e1rga \u00e1ttetsz\u0151 ter\u00edt\u0151, a magasb\u00f3l mind jobban kibantokoz\u00f3 t\u00e1jra is sz\u00e9tter\u00fclt. A v\u00e1ros zaja mind t\u00e1volabbra ker\u00fclt, \u00e9s csak halk h\u00e1tt\u00e9rmorajk\u00e9nt volt jelent, \u00e9s amikor a torony\u00f3ra esti mis\u00e9re zen\u00e9lte a v\u00f6lgyben lak\u00f3kat, olyann\u00e1 v\u00e1lt az eg\u00e9sz, mint egy mes\u00e9b\u0151l megelevendett t\u00fcnem\u00e9ny.
\nV\u00e9gtelen sz\u00e9lesen \u00e9s hihetetlen az\u00farban a tenger \u00e9s az \u00e9g bizonytalan hat\u00e1rral egym\u00e1s k\u00f6zt \u00f6lelkezett, alul a v\u00f6lgyben a v\u00e1ros \u00e9s a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s a hat\u00e1ron, a bicikli\u00fatt\u00e1 szel\u00edd\u00fclt elhagyott v\u00e1g\u00e1nyok a r\u00e9gi dep\u00f3k fel\u00e9 a tengerpart ir\u00e1ny\u00e1ba, \u00e9s ott a parti vill\u00e1k eleg\u00e1ns \u00e9s rusztikus girlandja. A m\u00e9ly v\u00f6lgy a hegyek k\u00f6zt, amit a Nervia foly\u00f3 v\u00e1gott ide, hogy Bordigher\u00e1b\u00f3l viadukton \u00e9rkezhessen a nemzetk\u00f6zi orsz\u00e1g\u00fat, \u00f6sszek\u00f6tve a hegyeket ezzel a leny\u0171g\u00f6z\u0151, emberfeletti emberi \u00e9p\u00edtm\u00e9nnyel, d\u00e9lut\u00e1ni f\u00e9ny\u00e9ben \u00faszott, leny\u00falt a foly\u00f3 torkolat\u00e1ig, ahol aznap d\u00e9lel\u0151tt magam is megfordultam cs\u00edkos k\u00f6veket szedni eml\u00e9k\u00fcl \u00e9s megcsod\u00e1lni ezt a csod\u00e1s egyes\u00fcl\u00e9st a tengerrel. A magasban balr\u00f3l Bordighera tornya jelezte, hov\u00e1 kell majd este hazat\u00e9rnem, jobbr\u00f3l pedig tov\u00e1bbi viaduktok \u00e9s magasan h\u00faz\u00f3d\u00f3 hegyi utak folytat\u00e1s\u00e1ban a Francia Alpok. Bordighera ebben a d\u00e9lut\u00e1ni ragyog\u00e1sban pontosan olyan volt, ahogyan Monet festette le a kil\u00e1t\u00f3r\u00f3l sz\u00e1zharminc\u00f6t \u00e9ve, amikor azt \u00edrta kedves\u00e9nek lev\u00e9lben, lehetetlen sz\u00ednek ezek, amiket itt tal\u00e1lt, kital\u00e1lni sem lehetne \u00e9rdekesebbeket. Magasan j\u00e1rtam m\u00e1r a szerpentines \u00faton, forgalom ritk\u00e1n volt, egy-egy aut\u00f3 hagyott csak el, n\u00e9h\u00e1ny a szirtre \u00e9p\u00fclt h\u00e1z kapubej\u00e1rat\u00e1n elt\u0171ntek sorra azok is. Let\u00e9rve az \u00fatr\u00f3l, egy kis tiszt\u00e1s, kil\u00e1t\u00f3szer\u0171 kertaljba jutottam, narancsf\u00e1k, citromf\u00e1k, f\u00fcge \u00e9s kaktuszok liget\u00e9b\u0151l egy \u00fajabb perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l is el\u00e9m t\u00e1rult a kibontakoz\u00f3 tipikus mediterr\u00e1n panor\u00e1ma. Visszat\u00e9rtem az aszfaltos \u00fatra. Egy kanyarban, az egyik, lila pap\u00edrvir\u00e1gokkal \u00e9s s\u00e1rg\u00e1ll\u00f3 vir\u00e1gz\u00f3 kaktuszokkal p\u00e1v\u00e1zott ker\u00edt\u00e9sfal mellett megtorpantott egy felirat: mag\u00e1nter\u00fclet. Ameddig lehetett, a felirat ellen\u00e9re is tov\u00e1bb l\u00e9pkedtem felfel\u00e9, de csakhamar egy villa udvar\u00e1n tal\u00e1ltam magam, amyelynek nyitott kapuja minden bizonnyal a hazat\u00e9r\u0151t h\u00e1zigazd\u00e1t v\u00e1rta, \u00e9s meg sem fordult a fej\u00e9ben, hogy esetleg erre cs\u00e1mborg\u00f3 l\u00e1togat\u00f3k is bet\u00e9vedhetnek. Hirtelen \u00f6r\u00fcltem, hogy nem rontott r\u00e1m n\u00e9h\u00e1ny h\u00e1z\u00f6rz\u0151 vad\u00e1llat valahonnan t\u00fczet ok\u00e1dva, \u00e9s biztons\u00e1gi riaszt\u00f3 sem sz\u00f3lalt meg sehonnan k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. Illedelmesen bocs\u00e1natot k\u00e9rtem a ter\u00fclets\u00e9rt\u00e9s miatt sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl megbiccentve a fejem az \u00fcveges szemekkel r\u00e1m mered\u0151 h\u00e1z el\u0151tt, \u00e9s sietve kil\u00e9ptem a kapun. A kanyarban le\u00fcltem az utat szeg\u00e9lyez\u0151 biztons\u00e1gi korl\u00e1tra, \u00e9s csal\u00f3dottan kortyoltam a napon felmelegedett vizemb\u0151l. Bosszantott, hogy ilyen k\u00f6zel az \u00fatic\u00e9lt\u00f3l egy, az \u00fajvil\u00e1gban odatolakodott h\u00e1z, egy mag\u00e1nter\u00fclet imm\u00e1r elv\u00e1gta az utat a hegy tetej\u00e9n h\u00faz\u00f3d\u00f3 falu \u00e9s a kistemplom fel\u00e9. Igazs\u00e1gtalannak \u00e9reztem, hogy az \u00f6sv\u00e9nyt, amit egykor a j\u00f3 \u00f6reg lig\u00farok kitaposhattak itt, s amire k\u00e9s\u0151bb k\u00f6ves majd modern \u00fat is \u00e9p\u00fclt, most \u00f6nk\u00e9nyesen csak lez\u00e1rhat valaki mag\u00e1nter\u00fclet gyan\u00e1nt. A fejem f\u00f6l\u00e9 n\u00e9ztem, a villa terasza alatt voltam, a kanyarban, egy szinttel imm\u00e1r lennebb. Egy eleg\u00e1ns h\u00e1zik\u00f6nt\u00f6sbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt id\u0151s n\u0151 l\u00e9pett ki a balkonra \u00e9s leki\u00e1ltott:
\n\u2013 Keres valakit?
\n\u2013 San Giacomo harangtorny\u00e1t, signora \u2013 ki\u00e1ltottam vissza.
\n\u2013 Mit mond? Nem \u00e9rtem\u2026 Rosszul hallok. Honnan j\u00f6tt? Idegen?
\n\u2013 Amerik\u00e1b\u00f3l.
\n\u2013 \u00c9s kit keres?
\n\u2013 San Giacomot \u2013 ism\u00e9teltem.
\n\u2013 Nem seg\u00edthetek. Nincs itt\u2026 A f\u0151\u00faton menjen, nem itt! \u2013 \u00e9s a viadukt fel\u00e9 intett a t\u00e1volban Bordighera fel\u0151l. Majd hozz\u00e1tette:
\n\u2013 Vizet ne adjak? J\u00f3l van? \u2013 intettem, rendben vagyok, de j\u00f3lesett a v\u00e1ratlan gesztus.
\nLennebb \u00e9rve egy f\u00e9rfi \u00e9pp felhajtott aut\u00f3j\u00e1val az egyik szirtre hajl\u00f3 villa felj\u00e1r\u00f3j\u00e1n. Odabiccentett, tal\u00e1n azt gondolhatta, mivel odafentr\u0151l \u00e9rkeztem, valami l\u00e1togat\u00f3f\u00e9le vagyok a szomsz\u00e9dokn\u00e1l. Megv\u00e1rtam, am\u00edg kisz\u00e1llt, \u00e9s odak\u00f6sz\u00f6ntem neki. Mikor a kaput becsukni visszaj\u00f6tt, kezet ny\u00fajtott, \u00e9s k\u00e9rdem, hogyan lehets\u00e9ges a hegyen San Giacomot el\u00e9rnem.
\n\u2013 Innen sehogy \u2013 summ\u00e1zta a v\u00e1lasz\u00e1t, majd hozz\u00e1tette, hogy itt a priv\u00e1t ter\u00fcletek tulajdonosai a felj\u00e1ratokat sorra be\u00e9p\u00edtett\u00e9k, \u00e9s ma m\u00e1r csak a nemzetk\u00f6zi orsz\u00e1g\u00fat fel\u0151l megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 aut\u00f3val,a hegy t\u00faloldal\u00e1r\u00f3l. Hihetetlennek hangzott sz\u00e1momra, hogy egy kis telep\u00fcl\u00e9s csak aut\u00f3val el\u00e9rhet\u0151, \u00e9s hegyi \u00f6sv\u00e9nyekr\u0151l, turista\u00fatvonalakr\u00f3l k\u00e9rdeztem.
\n\u2013 Turista?\u2026 Minek menne oda turista? \u2013 meredt r\u00e1m az ember.
\n\u2013 Van ott egy templom\u2026 \u2013 szaladt ki a sz\u00e1mon.
\n\u2013 La capella\u2026 Az van. Ilyenkor az is z\u00e1rva van m\u00e1r. Gyalog nem lehet innen odajutni, higgye el.
\nB\u00f3lintottam, hogy elhiszem, de nem hittem. \u00c9s miel\u0151tt a hegyoldalon r\u00e1ms\u00f6t\u00e9tedett volna, leereszkedtem dolgom v\u00e9gezetlen\u00fcl a v\u00e1rosba.<\/p>\n

\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: \u00c9gb\u0151l kapott mes\u00e9k<\/strong><\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

San Giacomo harangl\u00e1bja Amikor egy \u00e9ve elj\u00f6ttem Bordigher\u00e1ba felkutatni Andr\u00e9 Aciman reg\u00e9ny\u00e9nek helysz\u00edneit, tulajdonk\u00e9ppen saj\u00e1t magamat megtal\u00e1lni j\u00f6ttem vissza t\u00f6bb, mint harminc, tal\u00e1n negyven \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l is. \u00c9let\u00fcnk sor\u00e1n saj\u00e1tunkk\u00e1 v\u00e1lik egy-egy fontos vagy kev\u00e9sb\u00e9 fontos pillanat, ami fontoss\u00e1g\u00e1t\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl eml\u00e9kezetes marad. Egy mozzanat\u00e1ban, illat\u00e1ban, z\u00f6rren\u00e9s\u00e9ben \u2013 bel\u00e9nk \u00e9gett pillanatk\u00e9pe form\u00e1j\u00e1ban. Lelk\u00fcnk, mint a […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-85440","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85440","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=85440"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85440\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=85440"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=85440"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=85440"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}