{"id":85452,"date":"2019-09-08T02:50:43","date_gmt":"2019-09-08T02:50:43","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85452"},"modified":"2019-09-07T17:36:53","modified_gmt":"2019-09-07T17:36:53","slug":"ujvary-zoltan-szulofoldon-hontalanul-15","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85452","title":{"rendered":"\u00dajv\u00e1ry Zolt\u00e1n: Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld\u00f6n hontalanul* (15)"},"content":{"rendered":"

Az ing\u00f3s\u00e1gok menek\u00edt\u00e9se<\/strong><\/em><\/h2>\n

Minden ing\u00f3s\u00e1got, amit magunkkal hoztunk, b\u00fatorokat, ed\u00e9nyeket, ruhanem\u0171t vissza kell sz\u00e1ll\u00edtani a falumba.
\nHogyan tudom ezt megoldani?
\nPr\u00e1sek d\u00fch\u00f6ng.
\nHa \u00e9szreveszi, hogy viszem a dolgainkat, azonnal jelenti.
\nK\u00e9zi er\u0151vel egy\u00e9bk\u00e9nt sem boldogulok. Kalaf\u00e1t kell megnyerni az \u00fcgynek. \u0150 p\u00e1rtolja a magyarokat. Tudja, hogy minket er\u0151szakkal hurcoltak ide. Otthon \u00e9ppen olyan gazd\u00e1k vagyunk, mint \u0151. A vas\u00fathoz sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra t\u0151le k\u00e9rek szekeret.
\nAmint rem\u00e9ltem, Kalafa beleegyezett, hogy az \u0151 szeker\u00e9vel vigyem a dolgaimat az \u00e1llom\u00e1sra. Mondjam meg neki el\u0151re, hogy mikor akarom a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Akkor \u0151 elmegy hazulr\u00f3l, hogy ne is tudjon r\u00f3la. \u00dagy csin\u00e1ljuk, mintha Gergely S\u00e1ndor, az \u0151 magyar alkalmazottja adn\u00e1 oda a szekeret enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl. K\u00fcl\u00f6nben is, Gergely n\u00e9lk\u00fcl nem lehet int\u00e9zni a dolgot. \u0150 fog be, \u0151 hajtja a lovakat. \u00cdgy Kalaf\u00e1t nem vonhatja felel\u0151ss\u00e9gre a hat\u00f3s\u00e1g. \u0150 nem tud semmir\u0151l. A magyar szolg\u00e1val meg \u00fagysem tudnak mit kezdeni.
\n\u00cdgy azut\u00e1n ez is rendben volt. A vas\u00fati sz\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz azonban \u00e9n nem rendelhettem vagont. De ez is megold\u00f3dott. Levelet \u00edrtam egy unokatestv\u00e9remnek, Bajo \u00c1rp\u00e1dnak. \u0150 a mi falunkhoz nem messzire lakik, Gice faluban, csak \u00e9ppen a hegyen kell \u00e1tmenni. J\u00f3 rokoni kapcsolatot tartottunk egym\u00e1ssal. \u0150 meg\u00faszta az elhurcol\u00e1st. Meg\u00edrtam neki, hogy fontos dologban lenne r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9gem, j\u00f6jj\u00f6n el Protiv\u00ednbe. A lev\u00e9l elk\u00fcld\u00e9se ut\u00e1n az \u00f6t\u00f6dik napon meg\u00e9rkezett. Az \u00e1llom\u00e1son rendelt egy vagont az \u0151 nev\u00e9re. Szab\u00e1lyosan ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a fuvarlevelet, a dijat befizette, s ezzel a dolog rendben volt. \u00c1rp\u00e1d fel\u00fclt egy gyorsvonatra \u00e9s hazautazott.
\nMi lesz holnap? Eg\u00e9sz nap nyugtalan voltam. Alig tudtam a munk\u00e1mra figyelni. Este megmondtam Kalaf\u00e1nak, hogy hajnalban lesz a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Rendben van, akkor \u0151 azon az \u00e9jszaka nem alszik otthon, legyen alibije, nehogy r\u00e1fogja a hat\u00f3s\u00e1g, \u0151 seg\u00edti a magyarok sz\u00f6k\u00e9s\u00e9t. Kezet fogtunk\u00e9s azut\u00e1n a dolgot r\u00e1b\u00edzta S\u00e1ndorra.
\nNem fek\u00fcdtem le. F\u00e9ltem, hogy elalszom. Egy\u00e9bk\u00e9nt se j\u00f6tt volna \u00e1lom a szememre. A k\u00f6zeli templom \u00f3r\u00e1j\u00e1nak a kong\u00e1s\u00e1t hallgattam. Amikor \u00e9jf\u00e9l ut\u00e1n el\u00fct\u00f6tte a kett\u0151t, elindultam.
\nM\u00e9g f\u00e9l h\u00e1rom sem volt, ott \u00e1lltam Kalafa h\u00e1za el\u0151tt.
\nGergely S\u00e1ndorral abban \u00e1llapodtunk meg, hogy h\u00e1rom \u00f3rakor nyitja ki a kaput. Addig m\u00e9g volt egy f\u00e9l \u00f3ra. Nem akartam ott \u00e1lldog\u00e1lni. N\u00e9ztem a kaput. Nagyon magas, de megm\u00e1szhat\u00f3.
\nFelkapaszkodtam r\u00e1, a l\u00e1bamat \u00e1ttettem, a m\u00e1sik oldalra leereszkedtem. Mentem a csel\u00e9dh\u00e1zhoz. Megkocogtattam az ablakot. S\u00e1ndor felpattant. Mag\u00e1ra kapkodta a ruh\u00e1j\u00e1t \u00e9s gyorsan befogtuk a lovakat a nagy gumikerek\u0171 t\u00e1rszek\u00e9rbe.
\nA holmikat minden baj n\u00e9lk\u00fcl felpakoltuk. Seg\u00edtett az \u00e9n n\u00e9met szolgat\u00e1rsam, Franto is. A legnagyobb csendben dolgoztunk, nehogy \u00e9szrevegyenek. Szerencs\u00e9sen kijutottunk az udvarr\u00f3l \u00e9s megindultunk az \u00e1llom\u00e1s fel\u00e9.
\nA gumikerek\u0171 szek\u00e9r nem z\u00f6rg\u00f6tt, csak a lovak pat\u00e1ja kocogott a k\u00f6vezeten. A r\u00e9gi temet\u0151 mellett j\u00e1rtunk, amikor megl\u00e1ttuk, hogy vel\u00fcnk szemben a j\u00e1rd\u00e1n j\u00f6n k\u00e9t csend\u0151r. Megr\u00e9m\u00fcltem, mi lesz, ha meg\u00e1ll\u00edtanak, \u00e9s kider\u00fcl, hogy magyarok vagyunk. R\u00e1nk n\u00e9ztek, nem sz\u00f3ltak, tov\u00e1bb ballagtak.
\nA megrendelt vagon ott volt a rakod\u00f3 mellett. Oda \u00e1lltunk k\u00f6zel a szek\u00e9rrel. Bementem az \u00e1llom\u00e1sra \u00e9s megkerestem a rakt\u00e1rnokot. K\u00e9rtem egy talicsk\u00e1t \u00e9s amilyen gyorsan csak lehetett, a b\u00fatorokat, a l\u00e1d\u00e1kat betologtuk a vagonba. Beh\u00faztam az ajtaj\u00e1t, a vasutas meg r\u00e1tette a plomb\u00e1t. H\u00e1la Istennek, most m\u00e1r biztons\u00e1gban vannak az ing\u00f3s\u00e1gaink. Utaznak a csal\u00e1d ut\u00e1n\u2026
\nAz \u00e1llom\u00e1s mellett egy sz\u00e9p fenyves parkban megh\u00faz\u00f3dtam egy fa m\u00f6g\u00f6tt. Onnan lestem, mi lesz a vagonommal. Nem sok id\u0151 m\u00falva p\u00f6f\u00e9kelve j\u00f6tt egy mozdony. R\u00e1akasztott\u00e1k az \u00e9n vagonomat, azut\u00e1n beh\u00fazt\u00e1k egy m\u00e1sik v\u00e1g\u00e1nyra, \u00e9s egy hossz\u00fa szerelv\u00e9nyhez hozz\u00e1kapcsolt\u00e1k.
\nFell\u00e9legeztem.
\nMegnyugodva mentem haza, de m\u00e1r nem Pr\u00e1sek udvar\u00e1ba, hiszen ott m\u00e1r nincs semmim, hanem az \u00e9n gazd\u00e1mhoz, Re\u017e\u00e1bekhez. Arra nem gondoltam, ami k\u00f6vetkezett.
\nRe\u017e\u00e1bek anyja, az \u00f6reg gazdaasszony v\u00e1rt a kapuban. Ahogy a k\u00f6zel\u00e9be \u00e9rtem, egyre csak azt hajtogatta, hogy skandalum, skandalum. Ebb\u0151l meg\u00e9rtettem, hogy baj van.
\nMegtudtam t\u0151le, Pr\u00e1sek j\u00e1rt ott. Amikor Pr\u00e1sek megl\u00e1tta, hogy nyitva a lak\u00e1sunknak nevezett \u00f3l ajtaja, a b\u00fator nincs benne, r\u00f6gt\u00f6n felfogta, v\u00e9gleg megsz\u00f6kt\u00fcnk.
\nDe \u0151 azt nem engedi. A csend\u0151rs\u00e9gen m\u00e1r bejelentette, hogy a csal\u00e1domat hozz\u00e1k vissza, az ing\u00f3s\u00e1gokr\u00f3l meg azonnal int\u00e9zkedik.
\nElszaladt a hat\u00f3s\u00e1ghoz, bejelentette, hogy \u00e9n is sz\u00f6kni akarok, a b\u00fatorokat m\u00e1r vagonba raktam.
\nNyomban int\u00e9zkedtek az \u00e1llom\u00e1son, megtiltott\u00e1k a vagon elind\u00edt\u00e1s\u00e1t. A szerelv\u00e9nyr\u0151l lekapcsolt\u00e1k \u00e9s kitolt\u00e1k egy sz\u00e9ls\u0151 v\u00e1g\u00e1nyra. A rakt\u00e1rnokot utas\u00edtott\u00e1k, keressen fel, k\u00f6z\u00f6lje, hogy pakoljam ki a c\u00f3km\u00f3kokat a vagonb\u00f3l\u2026
\nAmikor ki\u00e9rtem a vas\u00fatra, az \u00e9n vagonom m\u00e1r ott \u00e1llt a rakt\u00e1r el\u0151tt. A vasutas levette a plomb\u00e1t, s mutatta, hogy a dolgaimat rakjam a peronra…
\n\u00c1llok ott kezem \u00f6sszekulcsolva, r\u00e1m sz\u00f3l a vasutas. Egy j\u00f3s\u00e1gos kin\u00e9z\u00e9s\u0171 \u0151sz haj\u00fa ember volt\u2026 Int, hogy tologassam be a dolgaimat a rakt\u00e1r egyik sark\u00e1ba. Ottmaradhat. Ha t\u0151le k\u00e9rdezik, majd azt mondja, hogy holnap viszem el. Mindig holnap. Majd lesz valahogy, ne nyugtalankodjak.
\nMeg\u00e9rtettem, hogy ki kell v\u00e1rni az alkalmas pillanatot. V\u00e1rni kell, am\u00edg a ked\u00e9lyek lecsillapodnak.
\nAz id\u0151 meg ez a j\u00f3 vasutas nekem dolgozik. Mivel tudn\u00e1m megjutalmazni? Eszembe jutott, hogy az egyik l\u00e1d\u00e1ban \u00f6t kil\u00f3 sz\u0171zdoh\u00e1ny van. Ez most nagy kincs. Neki adom\u2026
\nA volt gazd\u00e1nk, Pr\u00e1sek udvar\u00e1ba csak m\u00e9g egyszer tettem be a l\u00e1bamat.
\nAz elhurcol\u00e1sunk el\u0151tt diszn\u00f3t v\u00e1gtunk. A szalonn\u00e1t a diszn\u00f3\u00f3l-lak\u00e1sunkban nem tudtuk tartani. A Pr\u00e1sek kamr\u00e1j\u00e1ban f\u00fcggesztett\u00fck fel. Ez n\u00e1la maradt. Volt vagy tizen\u00f6t kil\u00f3. Ezt vissza kell szereznem.
\nBez\u00f6rgettem Pr\u00e1sekhoz, de nem mentem be. Meg\u00e1lltam a kapu el\u0151tt. K\u00e9rtem a szalonn\u00e1t. A v\u00e1lasza: nyed\u00e1m, nem adom.
\nErre elkezdtem kiab\u00e1lni, magyarul is, szlov\u00e1kul is, \u00f6sszevissza, hogy f\u00f6lfigyeljenek r\u00e1nk az emberek, f\u0151leg a szomsz\u00e9dok.
\nCs\u0151d\u00fclet t\u00e1madt, hogy mi baja van itt ennek a k\u00e9t embernek.
\nEgyszer csak megjelent Pr\u00e1sek feles\u00e9ge az ajt\u00f3ban \u00e9s odal\u00f6kte nekem a szalonn\u00e1t. \u0150 okosabb volt, mint az ura. Nem akart az emberek sz\u00e1j\u00e1ra ker\u00fclni, hogy a csel\u00e9dje szalonn\u00e1j\u00e1t eltulajdon\u00edtotta. Ez m\u00e9giscsak nagy sz\u00e9gyene lett volna olyan gazdag f\u00f6ldbirtokosnak, mint amilyenek \u0151k voltak\u2026
\nV\u00e1rakozni a legnehezebb. A vasutas megmondta, elrendezi a dolgot. Ne menjek oda, ne l\u00e1ssanak, ne k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6djek\u2026
\nV\u00e1rtam t\u00fcrelmesen nap nap ut\u00e1n. De egyre fesz\u00fcltebb lettem. Alig aludtam valamit. K\u00e9s\u0151n fek\u00fcdtem, kor\u00e1n keltem. Gyakran \u00fcld\u00f6g\u00e9ltem a pajta el\u0151tt. N\u00e9zegettem a ny\u00e1ri \u00e9gen a milli\u00e1rdnyi csillagot. Mily f\u00e9nyesen ragyognak! Eszembe jutott egy n\u00f3ta. Magamban sorr\u00f3l sorra mondtam, \u00e9s felvillant eml\u00e9kezetemben a falum. Mily sz\u00e9pen daloltunk ny\u00e1ri est\u00e9ken a falu k\u00f6zt, a Tur\u00f3c h\u00eddj\u00e1n\u00e1l bar\u00e1taimmal. A l\u00e1nyok a nyitott ablakon \u00e1t hallgatt\u00e1k…
\nJ\u00falius 21-ike volt. Mint mindig, munka ut\u00e1n ezen a napon is ki\u00e1lltam a kapu el\u00e9, h\u00e1tha j\u00f6n az \u00e9n emberem.
\nNagyot dobbant a szivem, amikor megl\u00e1ttam biciklij\u00e9n befordulni a sarkon. Meg\u00e1llt mellettem. Abban a pillanatban a szemk\u00f6zti h\u00e1z kapuj\u00e1n kil\u00e9pett egy f\u00e9rfi. A vasutas \u00fagy tett, mintha a bicikli l\u00e1nc\u00e1t igazgatn\u00e1, amiatt \u00e1llt meg. Azt\u00e1n, ahogy ott babr\u00e1l, halkan s\u00fagja cseh\u00fcl, de meg\u00e9rtettem: holnap reggel h\u00e1rom \u00f3rakor legyek a rakt\u00e1rn\u00e1l.
\nCsak annyit mondtam \u00e9n is halkan: dobzse.
\nAzon az \u00e9jszak\u00e1n nem aludtam egy percet sem.
\nAmikor a torony\u00f3ra \u00e9jf\u00e9l ut\u00e1n a kett\u0151t el\u00fct\u00f6tte, a vackomb\u00f3l kib\u00fajtam \u00e9s \u00f3vatosan, hogy zajt ne csapjak, v\u00e9gigmentem az udvaron. A kapu \u00e9jszak\u00e1ra z\u00e1rva volt. Egy kulcs Frant\u00f3n\u00e1l volt. Amikor reggel kor\u00e1n ment\u00fcnk a mez\u0151re, Franto nyitott kaput, nem kellett a gazd\u00e1t felk\u00f6lteni. Ez \u00edgy szerencs\u00e9sen alakult.
\nA kaput halkan kinyitottam, \u00e9s elindultam az alv\u00f3 v\u00e1ros utc\u00e1in a p\u00e1lyaudvar fel\u00e9. Elkezdett esni az es\u0151. J\u00f3 meleg ny\u00e1ri es\u0151. M\u00e9g f\u00e9l h\u00e1rom sem volt, amikor a vas\u00fathoz \u00e9rtem. Az \u00e1llom\u00e1s el\u0151tt egy nagy park volt, tele fiatal feny\u0151vel. Oda beh\u00faz\u00f3dtam, \u00e9s a f\u00e1k m\u00f6g\u00f6tt rejt\u0151zk\u00f6dve figyeltem az utat, hogy mikor \u00e9rkezik az \u00f6reg vasutas.
\nM\u00e1r kezdett az \u00e9g alja derengeni, amikor az \u00e9n j\u00f3tev\u0151m biciklije megvillant. Kil\u00e9ptem a f\u00e1k k\u00f6z\u00fcl. L\u00e1tta, hogy ott vagyok. Hajtott tov\u00e1bb. Mentem ut\u00e1na. Kinyitott egy kaput. Beosontam ut\u00e1na. Egyenesen a rakt\u00e1rhoz ment\u00fcnk. Gyorsan cipeltem a holmikat, hogy min\u00e9l hamar\u00e9bb v\u00e9gezz\u00fcnk.
\nAmikor az \u00f6reg vasutas a plomb\u00e1t r\u00e1tette a vagon ajtaj\u00e1ra, fels\u00f3hajtottam. A doh\u00e1nyt odaadtam. P\u00e9nzt is akartam adni, de nem fogadta el.
\nElmagyar\u00e1zta, hogy kell vagy t\u00edz nap, am\u00edg a szerelv\u00e9ny Tornalj\u00e1ra \u00e9r. Ha majd Zsoln\u00e1ra meg\u00e9rkezik, akkor \u0151 sz\u00f3l nekem, hogy k\u00fcldhetek t\u00e1viratot, onnant\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva a harmadik napon Tornalj\u00e1n lesz a vagon. Most pedig menjek innen gyorsan, meg ne l\u00e1sson valaki. A fuvarlevelet majd \u0151 elhozza. V\u00e1rjak r\u00e1 este nyolc \u00f3rakor a r\u00e9gi temet\u0151n\u00e9l\u2026
\nArra riadtam, hogy Franto r\u00e1zza a v\u00e1llamat. \u00c9bredjek, megy\u00fcnk kasz\u00e1lni. Eg\u00e9sz nap azut\u00e1n arra v\u00e1rtam, hogy este nyolc \u00f3ra legyen. Amikor a fuvarlevelet \u00e1tvettem ott a r\u00e9gi temet\u0151n\u00e9l, alig tudtam sz\u00f3lni a meghat\u00f3d\u00e1st\u00f3l.
\nCsak n\u00e9ztem h\u00e1l\u00e1san a vasutasra, erre a becs\u00fcletes cseh emberre, aki \u00e9n\u00e9rtem, egy senki magyar\u00e9rt az \u00e1ll\u00e1s\u00e1t kock\u00e1ztatja. Az Isten \u00e1ldja meg.<\/p>\n

\n

* R\u00e9szletek<\/strong><\/p>\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n

El\u0151zm\u00e9nyek: Bevezet\u00e9s<\/strong><\/a> \/ 1. r\u00e9sz<\/a><\/strong>  \/ 2. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 3. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/  4. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 5. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 6. r\u00e9sz<\/strong> <\/a>\/ 7. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 8. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 9. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 10. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 11. r\u00e9s<\/strong><\/a>z \/ 12. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 13. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/ 14. r\u00e9sz<\/strong><\/a> \/<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az ing\u00f3s\u00e1gok menek\u00edt\u00e9se Minden ing\u00f3s\u00e1got, amit magunkkal hoztunk, b\u00fatorokat, ed\u00e9nyeket, ruhanem\u0171t vissza kell sz\u00e1ll\u00edtani a falumba. Hogyan tudom ezt megoldani? Pr\u00e1sek d\u00fch\u00f6ng. Ha \u00e9szreveszi, hogy viszem a dolgainkat, azonnal jelenti.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13],"tags":[],"class_list":["post-85452","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85452","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=85452"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85452\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=85452"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=85452"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=85452"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}