{"id":85532,"date":"2019-09-12T02:56:31","date_gmt":"2019-09-12T02:56:31","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85532"},"modified":"2019-09-09T05:47:26","modified_gmt":"2019-09-09T05:47:26","slug":"dancs-artur-nyar-cikadaszarnyon-az-olasz-rivieran-14","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85532","title":{"rendered":"Dancs Artur: Ny\u00e1r cik\u00e1dasz\u00e1rnyon az olasz rivi\u00e9r\u00e1n (14)"},"content":{"rendered":"

Habitus-pontok Bordigher\u00e1n<\/strong><\/em><\/h2>\n

Annak ellen\u00e9re, hogy el akartam ker\u00fclni mindenf\u00e9le megk\u00f6t\u00f6tts\u00e9get olaszorsz\u00e1gi napjaim idej\u00e9n, nagyon vigy\u00e1ztam ugyanakkor arra is, hogy bizonyos ritu\u00e1l\u00e9k kialakuljanak. \u00c9s ha nem is napi jelleggel, de bizonyos rutinok jellemezz\u00e9k az itt t\u00f6lt\u00f6tt mindennapokat. Ezek a kisebb-nagyobb rendszeress\u00e9ggel megism\u00e9tl\u0151d\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek t\u00e1vol az otthoni rutint\u00f3l, \u00e9s m\u00e9g t\u00e1volabb a munkautak sor\u00e1n helysz\u00ednenk\u00e9nt m\u00e1s-m\u00e1s form\u00e1ban \u00e9letbe l\u00e9p\u0151 szok\u00e1sokt\u00f3l tal\u00e1n az\u00e9rt fontosak nekem, mert vil\u00e1g\u00e9letemben a legalapvet\u0151bb biztons\u00e1g\u00e9rzetet egy adott k\u00f6zegben ezek a biztos kapaszkod\u00f3k adt\u00e1k meg. Mert ezek azok: kapaszkod\u00f3k. Keresztelj\u00fck el habitus-pontnak.
\nEl\u0151fordul h\u00e9tk\u00f6znapjaim sor\u00e1n, hogy egy h\u00e9ten bel\u00fcl n\u00e9gy-\u00f6t orsz\u00e1gban \u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb helysz\u00ednen is megfordulok. Munk\u00e1m sor\u00e1n ugyanazokban a v\u00e1rosokban ugyanazokban a sz\u00e1llod\u00e1kban sz\u00e1llok meg jobb\u00e1ra, \u00e9s ismerem a sz\u00e1llodaszoba \u00e9s a folyos\u00f3k minden zeg-zug\u00e1t. Ha \u00e9jszaka meg\u00e9bredek, nem biztos, hogy els\u0151re tudom, melyik kontinensen \u00e9s milyen v\u00e1rosban illetve id\u0151z\u00f3n\u00e1ban vagyok \u2013 ezek kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e9nyeges inform\u00e1ci\u00f3k abban a pillanatban. Azokban a pillanatokban a l\u00e9nyeges az, hogy tudom, hol vagyok a lesz\u0171k\u00edtett mikrok\u00f6rnyezetemben. Tudom, merre kell ny\u00falni az iv\u00f3v\u00edz\u00e9rt, merre van a mosd\u00f3, hol kattintsam fel az olvas\u00f3l\u00e1mp\u00e1t, hol ny\u00edlik az erk\u00e9lyajt\u00f3, merre kell elindulni reggelizni, \u00e9s kitekintve a nagyobb eg\u00e9szre, az is feldereng bennem hamarosan, mi c\u00e9lb\u00f3l vagyok itt, merre visz az utam tov\u00e1bb, mi a feladatom aznapra. Jelk\u00e9pesen az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 sz\u00e1llodaszob\u00e1k \u00e9s v\u00e1rosok a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain ilyen habitus-pontok. Persze, a konkr\u00e9t habitus-pontok m\u00e9g enn\u00e9l is biztosabb talajt \u00e9p\u00edtenek talpam al\u00e1. Mint p\u00e9ld\u00e1ul a hajnali s\u00e9t\u00e1im Norv\u00e9gi\u00e1ban a korai reggeli ut\u00e1n az erd\u0151ben a kis t\u00f3hoz, vagy Koppenh\u00e1g\u00e1ban a Balti-tenger partj\u00e1n. Meg\u00e9rkezni p\u00e9ld\u00e1ul Miamiba \u00e9s a Publixba sietni r\u00e1ntottcsirk\u00e9\u00e9rt \u00e9s friss kubai keny\u00e9r\u00e9rt, vagy Los Angelesb\u0151l lerontani Santa Monic\u00e1ba a promen\u00e1dra m\u00e9zes-must\u00e1ros csirk\u00e9t enni r\u00e1csosra v\u00e1gott s\u00fcltkrumplival. Vagy \u00fajabban az affogato fenn, Los Felizben. Forr\u00f3 ny\u00e1ri napokon lez\u00fadul\u00f3 z\u00e1por ut\u00e1ni f\u00fclledt p\u00e1r\u00e1ban felmenni Fels\u0151-Mannhattanbe, a Fort Tryonba, az \u00c9deni-kertbe, harmatot szedni a szirmokr\u00f3l. Szatm\u00e1ron j\u00faniusi \u00e9jszak\u00e1n h\u00e1rsfaillatot inni a korz\u00f3n.
\nBordigher\u00e1n ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a reggeli pressz\u00f3k\u00e1v\u00e9 az erk\u00e9lyen, azon, amelyikr\u0151l a tengert \u00e9s a hegyet is l\u00e1tni lehet. \u00d6r\u00fcltem, mikor r\u00e1bukkantam az egyik konyhakredencben a kotyog\u00f3s k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151re. A h\u00e1z asszonya nyilv\u00e1n \u00e9vek \u00f3ta nem haszn\u00e1lhatta, a sz\u00e1ll\u00f3vend\u00e9gek pedig minden bizonnyal a kevesebb macer\u00e1val \u2013 \u00e9s ritu\u00e1l\u00e9val \u2013 j\u00e1r\u00f3 modern k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151t helyezik el\u0151nybe ezzel szemben, m\u00e9g akkor is, ha az eredm\u00e9ny nem kr\u00e9mes \u00e9s habos eszpressz\u00f3, hanem h\u00edg amerikai k\u00e1v\u00e9ital. A szt\u00e1rbakszok vil\u00e1g\u00e1ban nem csoda, ha k\u00e1v\u00e9kult\u00far\u00e1ja m\u00e1r csak nagyon kev\u00e9s embernek maradt, \u00e9s m\u00e9g kevesebb az, aki elhiszi, hogy a k\u00e1v\u00e9 nem egy mindenf\u00e9le \u00edzes\u00edt\u00e9ssel ell\u00e1tott, \u00e9des\u00edtett meleg l\u00f6tty pap\u00edrpoh\u00e1rban. De, persze, nekem nem a vil\u00e1g \u00e9s a kult\u00fara megment\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l fontos a pressz\u00f3k\u00e1v\u00e9, hanem, mert szeretem. Otthonr\u00f3l hoztam, s b\u00e1r nem volt szabad k\u00e1v\u00e9znom gyermekk\u00e9nt \u2013 nem is hi\u00e1nyzott \u2013 a reggeli k\u00e1v\u00e9z\u00e1s szertart\u00e1sai m\u00e9g a legsz\u00fcrk\u00e9bb id\u0151kb\u0151l is sz\u00e9p eml\u00e9kk\u00e9nt k\u00f6sz\u00f6nnek vissza.
\nA reggeli s\u00e9ta a lungomare ment\u00e9n egy m\u00e1sik bordigherai habitus-pont, \u00e9s menet a partra be kell ugrani a f\u0151utca valamelyik p\u00e9ks\u00e9g\u00e9be egy frissen g\u0151z\u00f6lg\u0151 sajtos focacci\u00e1\u00e9rt vagy egy\u00e9b p\u00e9ks\u00fctem\u00e9ny\u00e9rt, de ha a kisbolt esik \u00e9pp k\u00f6nnyebben \u00fatba, friss gy\u00fcm\u00f6lcs is megteszi. Megvan a tengerparti s\u00e9t\u00e1nak az esti v\u00e1ltozata is, ha p\u00e9ld\u00e1ul eg\u00e9sz nap valahol m\u00e1sutt csavargott az ember, j\u00f3 megt\u00e9rni nap v\u00e9g\u00e9n a parti vend\u00e9gl\u0151kt\u0151l esti \u00e9letre kelt promen\u00e1dra. Ilyenkor a Baretto melletti t\u00e1ncos mulat\u00f3ban retr\u00f3 zene sz\u00f3l, a nyolcvanas \u00e9vek sl\u00e1gerei, olaszok \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldiek is. \u00c9s b\u00e1r azt hihetn\u00e9 a ny\u00e1jas szeml\u00e9l\u0151d\u0151, id\u0151sebbeknek akarnak ezzel kedvezni, nem kell sokat n\u00e9zel\u0151dni, hogy kider\u00fclj\u00f6n, a mai fiatalok, ragazz\u00e1k \u00e9s ragazzik \u00e9lvezik ezt a tengerparti retr\u00f3t a legink\u00e1bb a t\u00e1ncparketten.
\nA Citt\u00e0 Alta-nak is megvan a reggeli \u00e9s esti verzi\u00f3ja is. S\u0151t, a d\u00e9li is, ha \u00fagy ad\u00f3dik. Ha kora reggel megyek fel az \u00f3v\u00e1rosba, m\u00e1r az egykori v\u00e1roskapuk egyik\u00e9n bel\u00e9pve belecs\u00f6ppenek a helyiek reggeli \u00fajs\u00e1golvas\u00f3s, k\u00e1v\u00e9z\u00f3s, eszmecser\u00e9s vil\u00e1g\u00e1ba. A k\u0151kock\u00e1kon, a sz\u0171k folyos\u00f3kon \u00e9s sik\u00e1torokon, az \u00e1rk\u00e1dok alatt a kev\u00e9sb\u00e9 hangosan mondott mondatcir\u00e1d\u00e1k szavai is \u00e9l\u00e9nken pattogzanak szerte-sz\u00e9t ebben az \u00f3r\u00e1ban. Az oszlopokra n\u00e9hol vir\u00e1gok futottak fel, onnan hajlanak al\u00e1 figyelni ezt a terefer\u00e9t. Nem is \u00fclnek felt\u00e9tlen\u00fcl egy bizonyos asztal k\u00f6r\u00fcl, hanem egyik itt, m\u00e1sik ott, egyik h\u00e1ttal, m\u00e1sik oldalv\u00e1jszt, harmadik \u00e9pp csak a kij\u00e1ratnak t\u00e1maszkodva. Persze, amikor egy idegen is felbukkan, mindig ad\u00f3dik egy pillanatnyi csend, \u00e9s elker\u00fclhetetlen\u00fcl minden tekintet j\u00f3l megn\u00e9zi mag\u00e1nak az illet\u0151t, majd visszat\u00e9rnek a maguk dolgaihoz. Engem meg, az idegent, hagynak sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl tov\u00e1bb menni.
\nFenn a templom \u00e9s a harangtorony el\u0151tti t\u00e9r \u00fcres, a kis t\u00e9rr\u0151l elnevezett Piazzetta asztalai is \u00e1s\u00edtoznak m\u00e9g, napk\u00f6zben ezt a turist\u00e1knak engedik \u00e1t ink\u00e1bb \u2013 azok meg (eltekintve n\u00e9h\u00e1ny magamf\u00e9le elvetem\u00fclt elveszett l\u00e9lekt\u0151l) sokkal k\u00e9s\u0151bb kezdenek felcs\u00f6rtetni ide, hogy addig a p\u00e9kek \u00e9s a szemk\u00f6zti k\u00e9zm\u0171vesboltos meg a cukr\u00e1szn\u0151 k\u00e9nyelmesen megt\u00e1rgyalhass\u00e1k, amit el\u0151tte nap nem volt alkalmuk. D\u00e9lel\u0151tt m\u00e1r j\u00f6nnek-mennek a l\u00e1togat\u00f3k, zajosak az asztalt\u00e1rsas\u00e1gok is, visszhangzik a piazzetta. Az is be-besiet a templomba, aki am\u00fagy sosem j\u00e1rna be. Mert Olaszorsz\u00e1gban valahogy mindenki kedvet kap bemenni egy-egy templomba. \u00c9s Bordigher\u00e1n meg, aki felmegy az \u00f3v\u00e1ros tetej\u00e9be, automatikusan megteszi a l\u00e1togat\u00e1st Isten h\u00e1z\u00e1ban, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, hogy h\u0171s\u00f6lj\u00f6n cseppet, vagy hogy a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 harangtorony rejt\u00e9ly\u00e9nek ut\u00e1na szimatoljon valamik\u00e9pp. De persze \u2013 \u00e9s mi most itt ugye, \u00f6sszekacsintunk \u2013 az igazs\u00e1g nem ott keresend\u0151. Vannak, akik d\u00e9lire m\u00e1r megj\u00e1rt\u00e1k a Beod\u00f3t is, m\u00e1sok el\u0151bb meguzsonn\u00e1znak a piazzett\u00e1n, miel\u0151tt nekiv\u00e1gn\u00e1nak az \u00fatnak. Ez a mai turista\u00f6sv\u00e9ny egykor a v\u00e1ros v\u00edzvezet\u00e9k\u00e9nek lett ki\u00e9p\u00edtve, amely a mai Padre Giacomo Viale t\u00e9rre, a piazzetta m\u00f6g\u00e9 hozta a friss hegyi forr\u00e1sok viz\u00e9t, onnan elosztva azt a kutaknak \u00e9s v\u00e1rosi v\u00edzelvezet\u0151knek. A Sentiero del Beodo a p\u00e1ratlan kil\u00e1t\u00e1st vad\u00e1sz\u00f3k kincsesb\u00e1ny\u00e1ja, m\u00e1sr\u00e9szt zar\u00e1ndok\u00fat is mindazoknak, akik Claude Monet nyomdokait kutatj\u00e1k a Sasso foly\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9ben.
\nPontosan tudom azt az id\u0151pontot is, amikor \u00fagy kell d\u00e9lben a piazzett\u00e1ra j\u00f6nni, hogy ott ne legyen rajtam k\u00edv\u00fcl senki. Csak a p\u00e9k ism\u00e9t a szemk\u00f6zti k\u00e9zm\u0171vessel \u00e9s a cukr\u00e1szn\u00e9val. \u00c9s a fot\u00f3m kedv\u00e9\u00e9rt m\u00e9g abroszt is cser\u00e9l sietve a n\u0151, nehogy \u00fagy legyen sz\u00e9gyenszemre meg\u00f6r\u00f6k\u00edtve az \u0151 kis terasza, hogy az abrosz nem kifog\u00e1stalanul roppan\u00f3s a d\u00e9li p\u00e1r\u00e1nak a s\u00falya alatt, amit az \u00e1rk\u00e1dok alatt a tenger fel\u0151l idehoz a forr\u00f3 d\u00e9li sz\u00e9l. Este a boh\u00e9mok\u00e9 a t\u00e9r, a Piazzetta asztalai f\u00fcrt\u00f6kben termik a vend\u00e9get, boroz\u00f3st, pizz\u00e1z\u00f3t, t\u00e1rsalg\u00f3st. Zajosak, \u00e9s m\u00e9gsem hangosak. Moraj van. Egy-egy robog\u00f3 t\u00f6ri csak meg a moraj egyhang\u00fas\u00e1g\u00e1t, \u00e9s a biciklin \u00e9rkez\u0151 k\u00f6lyk\u00f6k ker\u00e9kp\u00e1rjainak z\u00f6rg\u00e9se a macskak\u00f6ven. Ilyenkor, este j\u00f3 kis\u00e9t\u00e1lni az \u00e1rk\u00e1d alatt a Via Collira, \u00e9s len\u00e9zni a tengerre. Ha telihold \u00faszik \u00e9pp a tenger felett, a Garnier Villa p\u00e1lmaf\u00e1kba \u00e1gyazott k\u00eds\u00e9rteties feh\u00e9r tornya int vissza, mik\u00f6zben megcsap az esti szell\u0151. Beh\u00fanyt szemmel is tudom, mik\u00f6zben a k\u0151korl\u00e1ton \u00e1t Sanremo fel\u00e9 az \u00f6b\u00f6lbe v\u00e9sz tekintetem, hogy m\u00f6g\u00f6ttem, a kapu k\u00fcls\u0151 fal\u00e1n, az \u00fat fel\u00e9 van egy \u00e1rt\u00e9zi k\u00fat. Mellette egy k\u0151pad. A kocsm\u00e1ros fi\u00fa a piazzetta trattori\u00e1j\u00e1b\u00f3l szokott ide ki\u00fclni este, amikor egy-egy pillanatra \u00e9s egy f\u00fcstre ell\u00f3ghat, csak \u00fagy k\u00f6t\u00e9nyben, \u00e9s a hideg csap alatt felfriss\u00edtheti arc\u00e1t, majd vizes kez\u00e9vel csillog\u00f3 fekete haj\u00e1t h\u00e1trasim\u00edthatja.
\nAz \u00f3v\u00e1ros habitus-pontnak is megvan bennem a maga habitus-pontja: a Marabutto, azaz a kis kil\u00e1t\u00f3 a Cape Pinett\u00e1n, amelyhez az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas Piave eml\u00e9km\u0171t\u0151l az a s\u00e9t\u00e1ny vezet, mely a v\u00e1rosra \u00e9s a k\u00e9kl\u0151 \u00f6b\u00f6lre ny\u00edlik, ahol harmincmegannyi \u00e9ve egy ny\u00e1ri d\u00e9lel\u0151tt\u00f6n Elio \u00e9s Oliver \u00e9let\u00fck meghat\u00e1roz\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9se sor\u00e1n kis\u00e9t\u00e1lt a panor\u00e1ma-teraszra. Este a tin\u00e9dzserekt\u0151l hangos a s\u00f6t\u00e9t park. A fenti hangos diszk\u00f3b\u00f3l sziv\u00e1rognak le ide kamaszkodni \u00e9s szerelmeket is vallani egym\u00e1snak a p\u00e1lmaf\u00e1k \u00e9s kaktuszok v\u00e9delm\u00e9ben j\u00f3l elrejtett padokon. D\u00e9lel\u0151tt id\u0151s emberek \u00fccs\u00f6r\u00f6gnek az eml\u00e9km\u0171 k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s a v\u00edz csobog\u00e1s\u00e1t hallgatj\u00e1k a sz\u00f6k\u0151k\u00fatban. Ilyenkor \u00e9n is hosszabban id\u0151z\u00f6m el itt. Az \u00e9jszakai panor\u00e1ma is leny\u0171g\u00f6z\u0151, der\u00fclt id\u0151ben Nizza f\u00e9nyei is idel\u00e1tszanak Monaco f\u00e9ny\u00e1r-par\u00e1zsf\u00e9szk\u00e9n t\u00fal, de nappal, amikor a tintak\u00e9k tenger \u00e9s a n\u00e1la csak kicsivel vil\u00e1gosabb \u00e9g szeretkezik egym\u00e1ssal a napf\u00fcrdette rivi\u00e9ra teljes l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1val szem\u00e9rmetlen\u00fcl az oldal\u00e1n, az a pillanat olyan, ami\u00e9rt \u00e9rdemes volt megsz\u00fcletni.
\nFenn a hegyen, a Via dei Colli magasan fekv\u0151 el\u00e1gaz\u00e1s\u00e1ban a Monet-kil\u00e1t\u00f3 vitatkozik velem ezen a st\u00e1tuszon, de nem hagyom fel\u00fclkerekedni, b\u00e1rmennyire is fontos sz\u00e1momra ez a hely, ahonnan a mester a Bordigherai l\u00e1tk\u00e9pet festette, s ahova Elio megannyi k\u00f6nyvet olvasni felj\u00e1rt, miel\u0151tt Olivert is beavatta a hely titk\u00e1ba. A kil\u00e1t\u00f3 maga ma m\u00e1r teljesen lez\u00e1rt mag\u00e1nter\u00fclet, \u00e9s a kil\u00e1t\u00e1s, ami a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges haland\u00f3nak m\u00e9g megmaradt abb\u00f3l, amit 1884 nyar\u00e1n Monet, 1987 nyar\u00e1n meg a fiatalok l\u00e1thattak, csak szeg\u00e9nyes t\u00f6red\u00e9k. De felj\u00f6nni ide ugyanolyan fontos habitus-pont, mint b\u00e1rmely kor\u00e1bban eml\u00edtett. Vagy mint a reggeli \u00fasz\u00e1sok vagy a d\u00e9lut\u00e1ni f\u00fcrd\u0151z\u00e9sek a Mediterr\u00e1n viz\u00e9ben.
\nA konyhapulton a megnyitott franciaablakok zsalug\u00e1terein cs\u00edkosan be\u00e1rad\u00f3 reggeli napsug\u00e1rban a San Giacomoban szedett vadvir\u00e1gcsokor meg-meglebben a besurran\u00f3 tengeri szell\u0151ben. Alatta a vessz\u0151kos\u00e1rban illatos s\u00e1rgak\u00f6rte \u00e9s cseng\u0151 barack, mellette egy \u00fcveg Amaretto \u2013 grappa vapore \u2013 aranyl\u00f3, s\u0171r\u0171 kajszinekt\u00e1r meg a piros kotyog\u00f3s. El\u00e1mulok a spont\u00e1n tabl\u00f3n. Enn\u00e9l t\u00f6m\u00f6rebben \u00e9s \u00edzekret\u00f6r\u0151en nem is lehetne \u00f6sszefoglalni ezeknek a napoknak a hangulatait. Nem sz\u00f6sz\u00f6l\u00f6k sokat a kora reggeli t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s k\u00f6r\u00fcl, tudom, nem hagyhatom ki a p\u00e9ks\u00e9get az utols\u00f3 nap reggel\u00e9n sem.
\n\u2013 A szok\u00e1sos sajtost? \u2013 k\u00e9rdi az elad\u00f3n\u0151 az \u00fczletben imm\u00e1r ismer\u0151sk\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lve. \u0150 angolul pr\u00f3b\u00e1lkozik, \u00e9n meg olaszul, ez a mi kis kialakult konvenci\u00f3nk itt tart\u00f3zkod\u00e1som sor\u00e1n. Mondom, nem, legyen valami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen helyi, valami tipikusan lig\u00far. \u00c9deset? S\u00f3sat? Mondom, mindkett\u0151 legyen. Egyik olivaolajjal bekent, durvas\u00f3val meghintett, prosciut\u00f3s, a m\u00e1sik cukros.
\n\u2013 A s\u00f3st mi helyi feh\u00e9rborral fogyasztjuk reggelire \u2013 magyar\u00e1zza Carolina, sietve elism\u00e9telem, amit hallok, nehogy f\u00e9lre\u00e9rtelmezzem, \u0151 meg nevet. Igen, j\u00f3l \u00e9rtettem, szerint\u00fck nincs abban semmi kivetnival\u00f3, hogy reggel az ember egy poh\u00e1r feh\u00e9rbort legur\u00edtson a focacci\u00e1ja mell\u00e9.
\n\u2013 Ezt \u00e9n is \u00edgy l\u00e1tom \u2013 helyeslek k\u00e9szs\u00e9gesen, \u00e9s \u00e9rzem, amint egy fokkal m\u00e9g beljebb ker\u00fcltek a sz\u00edvembe ezek a dr\u00e1ga talj\u00e1nok. Meg is k\u00e9rdem, mi a szok\u00e1s az \u00e9dessel, amell\u00e9 mit kell reggeliben legur\u00edtani?
\n\u2013 Azt tejbe kell m\u00e1rtogatni vagy capuccin\u00f3ba \u2013 j\u00f6n a t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s \u2013 De a reggeli k\u00e1v\u00e9 mell\u00e9 is kit\u0171n\u0151 t\u00e1rs\u00edt\u00e1s \u2013 teszi hozz\u00e1, \u00e9s ezzel a megold\u00e1ssal egyezek ki ebben a pillanatban, ugyanis tudom, hogy terveim k\u00f6zt \u00e9ppen a Baretto derengett fel azon a reggelen, ez\u00e9rt nem is fejeztem be otthon a k\u00e1v\u00e9z\u00e1st az erk\u00e9lyen.
\nA p\u00e9ks\u00e9get elhagyva, a vas\u00fati s\u00ednek alatti \u00e1tj\u00e1r\u00f3n \u00e1t pillanatok alatt a lungomare reggeli naps\u00fct\u00e9s\u00e9t \u00e9lvezve indultam le a szikl\u00e1khoz a v\u00edzpartot paskolgat\u00f3 feh\u00e9rszeg\u00e9ly\u0171 hull\u00e1mok \u00f6lel\u00e9s\u00e9be. Egyed\u00fcl vagyok a k\u00f6rny\u00e9ken, nyugt\u00e1zhattam, csak az egyik beach-b\u00e1r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n t\u00fcst\u00e9nkedik egy takar\u00edt\u00f3 od\u00e9bb, de kisebb gondja is nagyobb n\u00e1lam.<\/p>\n

\n

Forr\u00e1s: \u00c9gb\u0151l kapott mes\u00e9k<\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Habitus-pontok Bordigher\u00e1n Annak ellen\u00e9re, hogy el akartam ker\u00fclni mindenf\u00e9le megk\u00f6t\u00f6tts\u00e9get olaszorsz\u00e1gi napjaim idej\u00e9n, nagyon vigy\u00e1ztam ugyanakkor arra is, hogy bizonyos ritu\u00e1l\u00e9k kialakuljanak. \u00c9s ha nem is napi jelleggel, de bizonyos rutinok jellemezz\u00e9k az itt t\u00f6lt\u00f6tt mindennapokat. Ezek a kisebb-nagyobb rendszeress\u00e9ggel megism\u00e9tl\u0151d\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek t\u00e1vol az otthoni rutint\u00f3l, \u00e9s m\u00e9g t\u00e1volabb a munkautak sor\u00e1n helysz\u00ednenk\u00e9nt m\u00e1s-m\u00e1s form\u00e1ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-85532","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85532","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=85532"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85532\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=85532"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=85532"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=85532"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}