{"id":85830,"date":"2019-09-29T03:00:04","date_gmt":"2019-09-29T03:00:04","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85830"},"modified":"2019-09-26T05:58:25","modified_gmt":"2019-09-26T05:58:25","slug":"cseke-peter-pomogats-bela-turelmes-targyilagossaga","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=85830","title":{"rendered":"Cseke P\u00e9ter: Pomog\u00e1ts B\u00e9la \u201et\u00fcrelmes t\u00e1rgyilagoss\u00e1ga\u201d"},"content":{"rendered":"

Aligha meglep\u0151, hogy a Kuncz-monogr\u00e1fia sikere ut\u00e1n Pomog\u00e1ts B\u00e9la a transzilvanizmus irodalmi hat\u00e1st\u00e9nyez\u0151j\u00e9vel foglalkozik; ha csak az nem, hogy 1977-ben sz\u00fcletett munk\u00e1j\u00e1nak eszmet\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u0171 alc\u00edmet adott (Az Erd\u00e9lyi Helikon ideol\u00f3gi\u00e1ja<\/em>). Igaz, egy\u00e9bk\u00e9nt sem is ker\u00fclhette volna ki az erd\u00e9lyi gondolat bels\u0151 dimenzi\u00f3iban val\u00f3 m\u00e9lyebb mer\u00edtkez\u00e9st. Hiszen a Fekete kolostornak az \u00edr\u00f3i vil\u00e1gk\u00e9pe maga a transzilvanizmus1 (Egy terminol\u00f3giai megjegyz\u00e9s k\u00edv\u00e1nkozik ide. K\u00f6nyve c\u00edm\u00e9ben Pomog\u00e1ts a kiss\u00e9 archaiz\u00e1lt v\u00e1ltozatot haszn\u00e1lja. A kilencvenes \u00e9vekig a \u201etranszilvanizmus\u201d volt \u00e9rv\u00e9nyben, s csak az 1999-ben k\u00f6zz\u00e9tett \u00faj helyes\u00edr\u00e1si szab\u00e1lyzat v\u00e1ltoztatta \u201etranszszilvanizmus\u201d-ra. D\u00e1vid Gyula a Rom\u00e1niai Magyar Irodalmi Lexikon<\/em> szerkeszt\u00e9se sor\u00e1n \u201eszembement\u201d ezzel az elj\u00e1r\u00e1ssal, \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9ben jeles szaktekint\u00e9lyek t\u00e1mogatt\u00e1k. Fell\u00e9p\u00e9s\u00fck hat\u00e1s\u00e1ra a 2015-\u00f6s szab\u00e1lyzat sz\u00f3jegyz\u00e9k\u00e9ben ism\u00e9t a \u201etranszilvanizmus\u201d-sal tal\u00e1lkozhatunk.)2
\nNem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy serkent\u0151leg hatott Pomog\u00e1ts munk\u00e1j\u00e1nak a megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9re az Erd\u00e9lyi Helikon szerkeszt\u0151inek irodalom-felfog\u00e1sa. Kuncz Alad\u00e1r sz\u00e1mvet\u00e9s\u00e9b\u0151l3 tudjuk, hogy az indul\u00f3 foly\u00f3irat nem csup\u00e1n \u00edg\u00e9retet jelentett az akkori irodalmi \u00e9letben; m\u00e1r megjelen\u00e9se is nagy eredm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtott, hiszen \u00e9ppen a kor\u00e1bbi t\u00f6rekv\u00e9sek, irodalomteremt\u00e9si k\u00eds\u00e9rletek tett\u00e9k sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 \u00e9letre kelt\u00e9s\u00e9t. Az \u00c1prily-, majd a Kuncz-szerkesztette f\u00f3rum els\u0151 sz\u00e1m\u00e1t\u00f3l kezdve arra v\u00e1llalkozott, hogy az itteni \u00e9letviszonyokkal sz\u00e1mol\u00f3 region\u00e1lis t\u00f6rekv\u00e9seket szint\u00e9zisbe hozza az eur\u00f3pais\u00e1g magasabb szellemi ig\u00e9ny\u00e9vel. \u00c1prily a foly\u00f3irat bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151 cikk\u00e9ben \u00edgy jellemzi az erd\u00e9lyi magyar irodalmat: \u201eerd\u00e9lyis\u00e9ge vil\u00e1gfigyel\u0151 tet\u0151, nem szemhat\u00e1rsz\u0171k\u00edt\u0151 provincializmus\u201d,iv majd k\u00f6zli Babits Eur\u00f3pais\u00e1g \u00e9s regio\u00adnalizmus<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9t, amelyik tudatos\u00edtja: \u201eEur\u00f3pa a term\u00e9keny, halad\u00f3 szellem\u0171 nagy m\u0171velts\u00e9gi \u00e9s politikai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez csup\u00e1n a magukat szabadon kifejez\u0151 regio\u00adna\u00adlizmusok \u00fatj\u00e1n juthat el. El\u0151bb \u00f6ssze kell t\u00f6rni\u00fck a m\u0171egys\u00e9geknek a lehet\u0151 legkisebb darabokra, hogy egy \u00faj \u00e9s \u00f6sszegez\u0151 szellemi \u00e1ramlat megcsin\u00e1lja bel\u0151l\u00fck a val\u00f3di egys\u00e9get.\u201d A vil\u00e1gpolitikai perspekt\u00edva mellett a m\u0171\u00e9rtelmez\u00e9sek szempontj\u00e1b\u00f3l is meghat\u00e1roz\u00f3nak \u00edt\u00e9li a regionalizmus szerep\u00e9t: \u201ea kis irodalmak rem\u00e9nye, hogy fontosat \u00e9s izgat\u00f3t mondhassanak ma, amikor a nagyok is alig tudnak ilyet mondani\u201d.5 Ezeket az \u00e9rt\u00e9keket akarta felsz\u00ednre hozni Kuncz is, amikor foly\u00f3irat\u00e1ban elind\u00edtotta a \u201eKisebbs\u00e9gi irodalom \u2013 vil\u00e1girodalom<\/em>\u201d rovatot, kitekint\u00e9s\u00fcl az akkori Eur\u00f3pa m\u00e1s kisebbs\u00e9geinek (provansz\u00e1l, \u00edr, katal\u00e1n, szud\u00e9tan\u00e9met, zsid\u00f3) szellemi \u00e9let\u00e9re.
\nKuncz rem\u00e9nyei val\u00f3ra is v\u00e1ltak. Hiszen rendre be\u00e9rtek az erd\u00e9lyi magyar irodalom olyan kiemelked\u0151 m\u0171vei, mint Dsida Jen\u0151 k\u00f6lt\u00e9szete, a pr\u00f3z\u00e1ban az \u00c1bel<\/em> \u00e9s a J\u00e9gt\u00f6r\u0151 M\u00e1ty\u00e1s<\/em> (Tam\u00e1si \u00c1ron), az Erd\u00e9lyi t\u00f6rt\u00e9net<\/em> nagyszab\u00e1s\u00fa tril\u00f3gi\u00e1ja (B\u00e1nffy Mikl\u00f3s), Az orsz\u00e1g\u00e9p\u00edt\u0151<\/em> (K\u00f3s K\u00e1roly), a Tibold M\u00e1rton<\/em> (Molter K\u00e1roly), a Fekete \u00e9veim<\/em> (Sz\u00e1nt\u00f3 Gy\u00f6rgy), a Farkasverem<\/em> (Wass Albert), a dr\u00e1m\u00e1ban az \u00c9nekes mad\u00e1r<\/em> (Tam\u00e1si \u00c1ron), a Martinovics<\/em> (B\u00e1nffy Mikl\u00f3s) a Korunk t\u00e1bor\u00e1ban, a \u201etiszta oszt\u00e1lyvonal irodalma\u201d ter\u00e9n pedig az \u00daj p\u00e1sztor<\/em> (Szil\u00e1gyi Andr\u00e1s), Nagy Istv\u00e1n novell\u00e1i \u00e9s \u00d6z\u00f6nv\u00edz el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1ja. Csakhogy Kuncz hal\u00e1l\u00e1val (1931) az Erd\u00e9lyi Helikon nemcsak kiv\u00e1l\u00f3 szerkeszt\u0151j\u00e9t, de az \u201eerd\u00e9lyi gondolat\u201d \u00e9s irodalom folyamatos meg\u00fajul\u00e1sra, \u00f6nkorrekci\u00f3ra k\u00e9pes vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t is elvesz\u00edtette. A harmincas \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben pedig megjelenik az \u00faj erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k, amelyik hat\u00e1rozott szociogr\u00e1fiai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel fordult a t\u00e1rsadalom h\u00e9tk\u00f6znapjai \u00e9s probl\u00e9m\u00e1i fel\u00e9, ugyanakkor kritikusan n\u00e9zett szembe az \u201eerd\u00e9lyis\u00e9g\u201d programj\u00e1val, annak ill\u00fazi\u00f3s elemeivel \u00e9s addigi \u00edr\u00f3i gyakorlat\u00e1val.
\nA II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a transzilvanizmus j\u00f3 ideig a dogmatikus marxista kritika c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt \u2013 olvashat\u00f3 D\u00e1vid Gyula toll\u00e1b\u00f3l a Rom\u00e1niai Magyar Irodalmi Lexikonban. \u201eT\u00e1rgyszer\u0171bb \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se csak az 1960-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben kezd\u0151d\u00f6tt meg: irodalomt\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1kban az els\u0151 id\u0151kben m\u00e9g mindig \u00bboszt\u00e1lyharcos szellemben\u00ab torz\u00edtottan (A magyar irodalom t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> 6. k\u00f6tet\u00e9ben, Bp. 1966) vagy a transzilvanizmust rom\u00e1niais\u00e1gg\u00e1 \u00bbt\u00e1g\u00edt\u00f3\u00ab koncepci\u00f3 (Balogh Edg\u00e1r), a K\u00f3s-\u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek az oszt\u00e1lyharcos hagyom\u00e1nyok sor\u00e1ba \u00e1ll\u00edt\u00e1sa form\u00e1j\u00e1ban (Czine Mih\u00e1ly \u00e9s Varr\u00f3 J\u00e1nos). Egy hitelesebb \u00e9rtelmez\u00e9snek volt el\u0151j\u00e1t\u00e9ka a Kritik\u00e1ban Pomog\u00e1ts B\u00e9la, E. Feh\u00e9r P\u00e1l \u00e9s Tordai Z\u00e1dor r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel lezajlott vita (1973. 8, 1973.11), majd kiteljes\u00edt\u0151je a helikoni vonulatba sorolhat\u00f3 \u00edr\u00f3k m\u0171veinek \u00e9s a korszakra vonatkoz\u00f3 irodalomt\u00f6rt\u00e9neti dokumentumoknak az (\u00fajra)kiad\u00e1sa a Rom\u00e1niai Magyar \u00cdr\u00f3k<\/em> sorozatban.\u201d6
\nBel\u00e1thatjuk, hogy ig\u00e9nyei szerinti monogr\u00e1fi\u00e1t a hetvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben aligha \u00edrhatott volna Pomog\u00e1ts a transzilvanizmus\u00f3l. Nem t\u00e1maszkodhatott p\u00e9ld\u00e1ul olyan alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyekre, mint amilyen a Marosi Ildik\u00f3\u00e9.7 Igaz ugyan, hogy a Kriterionn\u00e1l \u2013 D\u00e1vid Gyula elgondol\u00e1sai alapj\u00e1n \u2013 folyt a helikonista \u00edr\u00f3k m\u0171veinek \u00fajrakiad\u00e1sa, \u00e1m ezek t\u00f6bbnyire csonkoltan \u201ecs\u00fasztak \u00e1t\u201d a cenz\u00far\u00e1n.8\u00a0 A korabeli foly\u00f3iratok \u00e9s h\u00edrlapi k\u00f6zlem\u00e9nyek felkutat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n azonban azt is bizony\u00edtottnak l\u00e1thatta, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi Erd\u00e9lyben sz\u00fcletett transzilv\u00e1n eszmek\u00f6r k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti \u00fajra\u00e9led\u00e9se t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g volt, funkcionalit\u00e1sa a korabeli erd\u00e9lyi magyars\u00e1g l\u00e9tviszonyaib\u00f3l fakadt: \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamis\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl mik\u00e9nt lehet meg\u0151rizni a nemzeti \u00f6nazonoss\u00e1got? Ennek sugall\u00e1sa t\u00f6bb volt irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi feladatn\u00e1l. Nemcsak kisebbs\u00e9gi, hanem nemzeti l\u00e9t\u00e9rtelmez\u00e9s. N\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlennek bizonyult v\u00e1llalkoz\u00e1sa abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is, hogy ideol\u00f3gi\u00e1kban gazdag irodalmunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l \u00e9pp az ideol\u00f3gi\u00e1k jellemz\u00e9se hi\u00e1nyzott a legink\u00e1bb.9 Nem a transzilv\u00e1n ideol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00edrja meg, ellenben t\u00f6rt\u00e9neti mozg\u00e1s\u00e1ban szeml\u00e9li\/mutatja be a jelens\u00e9get. Elj\u00e1r\u00e1sa hat\u00e9konys\u00e1ga hamar megmutatkozott: Erd\u00e9lyben feler\u0151s\u00edtette a transzilvanizmus-\u00e9rtelmez\u00e9seket.
\nAz avantgarde-, illetve baloldali eszmeis\u00e9g\u0171 irodalom felt\u00e1r\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra a hatvanas \u00e9vekt\u0151l kedvez\u0151 volt az ideol\u00f3giai-politikai er\u0151t\u00e9r, csak a cenz\u00faraviszonyok 1968 ut\u00e1ni \u201elazul\u00e1sa\u201d tette lehet\u0151v\u00e9 a helikoni \u00e9rt\u00e9kteremt\u00e9s fokozatos jelz\u00e9s\u00e9t. \u00c1m \u00edgy is az Erd\u00e9lyi Helikonr\u00f3l \u00e9s a Term\u00e9sr\u0151l \u00edrt els\u0151 eszme- \u00e9s irodalomt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok csak a Kriterion m\u00e1sodik \u00e9vtized\u00e9nek kezdet\u00e9n jelenhettek meg. L\u00e9nyeges azonban, hogy amint tisztult az avantgarde \u00e9s a \u201ebaloldali forr\u00e1svid\u00e9k\u201d k\u00e9pe, \u00fagy n\u0151tt meg a term\u00e9szetes ig\u00e9ny a Helikon-\u00f6vezet, illetve a \u201en\u00e9pi\u201d ir\u00e1nyzat t\u00f6rt\u00e9nete ir\u00e1nt.10\u00a0 Pomog\u00e1ts k\u00f6nyve, A transzilv\u00e1nizmus<\/em> v\u00e9g\u00fcl is csak 1983-ban l\u00e1thatott napvil\u00e1got, ami ism\u00e9t arra vall, hogy a k\u00e9zirat \u00e9letre kelt\u00e9s\u00e9hez addig nem volt alkalmas a magyarorsz\u00e1gi politikai-ideol\u00f3giai er\u0151t\u00e9r. F\u0151k\u00e9nt az nem. Hiszen a transzilvanizmus kitart\u00f3 igehirdet\u0151j\u00e9t, K\u00f3s K\u00e1rolyt \u201emegr\u00f6gz\u00f6tt nacionalist\u00e1nak\u201d tekintette akkoriban az MSZMP sz\u00f3cs\u00f6ve.
\nMarosi Ildik\u00f3 k\u00e9tk\u00f6tetes munk\u00e1j\u00e1nak olyan tanulm\u00e1nyok voltak a \u201esz\u00e1ll\u00e1scsin\u00e1l\u00f3i\u201d, mint G\u00e1ll Ern\u0151t\u0151l Az \u201eerd\u00e9lyi l\u00e9lek\u201d: m\u00edtosz \u00e9s val\u00f3s\u00e1g<\/em>,11 Nagy Gy\u00f6rgy elm\u00e9ly\u00fclt eszmet\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei,12 vagy L\u00e1ng Guszt\u00e1v irodalomt\u00f6rt\u00e9neti jegyzetei a transzilvaniz\u00admusr\u00f3l.13 K\u00f6zben megfogalmaz\u00e1st nyert az erd\u00e9lyi gondolatnak az irodalom dimenzi\u00f3in t\u00fali s a megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ellen\u00e9re is \u00e9rv\u00e9nyes aktualit\u00e1sa. \u201eA transzilvanizmust \u2013 \u00edrta F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 \u2013 csak egy demokratikus politikai konszenzus keret\u00e9ben v\u00e1lhatott volna hat\u00e9konny\u00e1. Amib\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy amennyiben egy ilyen konszenzus \u00e9s annak alapfelt\u00e9telek\u00e9nt egy \u00faj, korszer\u0171 azonoss\u00e1g-ideol\u00f3gia megteremt\u00e9se napirendre ker\u00fcl, kiindul\u00f3pontul szolg\u00e1l\u00f3 ideol\u00f3giai mint\u00e1k sor\u00e1b\u00f3l a transzilvanizmust semmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem szabad kifelejten\u00fcnk\u201d.14
\nA tudom\u00e1nyos t\u00e1rgyilagoss\u00e1g jegy\u00e9ben Nagy Gy\u00f6rgy nem fogadta el sem az egyoldal\u00fa historiz\u00e1l\u00e1st, sem a jelen \u00e9rt\u00e9kszempontjainak a m\u00faltra val\u00f3 visszavet\u00edt\u00e9s\u00e9t, illetve az egym\u00e1st\u00f3l l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151 szellemi-kultur\u00e1lis t\u00f6rekv\u00e9sek egybemos\u00e1s\u00e1t. Nem l\u00e1tta bizony\u00edthat\u00f3nak az olyanszer\u0171 kijelent\u00e9seket, miszerint az erd\u00e9lyi n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokban \u00f6r\u00f6kk\u00e9 csak az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s t\u00e9nyez\u0151i hatottak, s a rom\u00e1n\u2013magyar viszony alakul\u00e1s\u00e1ban is mindig a szemben\u00e1ll\u00e1snak volt meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe. Kacs\u00f3 S\u00e1ndorra hivatkozott, aki az 1938-as transzszilvanizmus-vit\u00e1ban m\u00e1ig hat\u00f3 \u00e9rv\u00e9nnyel lesz\u00f6gezte: \u201eAz erd\u00e9lyis\u00e9get nem az \u00e9ppen uralkod\u00f3 nemzet, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 a politikai hatalmat gyakorlatilag is birtokl\u00f3 oszt\u00e1lyok hivatalos t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben kell keresni els\u0151sorban, hanem sokkal ink\u00e1bb azon az oldalon, ahol a szabads\u00e1g\u00e9rt, a szabadabb szellem\u00e9rt, a humanizmus gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt verekedni kellett!\u201d15
\nHogy Pomog\u00e1ts annak idej\u00e9n az eszmet\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st helyezte el\u0151t\u00e9rbe, azt a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek is igazolt\u00e1k. K. Lengyel Zsolt p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy l\u00e1tja, hogy ez a politikai ideol\u00f3gia 1918 el\u0151tt a magyar \u00e1llamkereteken bel\u00fcl a magyar nemzeti \u00e9s region\u00e1lis \u00f6ntudat fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9ben nyert megfogalmaz\u00e1st,16 1918 ut\u00e1n pedig Rom\u00e1ni\u00e1ban v\u00e1lt kult\u00farpolitikai, cselekv\u00e9si \u00e9s irodalmi programm\u00e1, amelyik a k\u00e9nyszer\u0171en \u00f6n\u00e1ll\u00f3sult magyar szellemi \u00e9let megteremt\u00e9s\u00e9t \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeinek kifejleszt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lj\u00e1ul, s programja nyom\u00e1n \u201eErd\u00e9ly lelk\u00e9t\u201d k\u00edv\u00e1nta a sz\u00e9pirodalom programja nyom\u00e1n \u201eErd\u00e9ly lelk\u00e9t\u201d k\u00edv\u00e1nta a sz\u00e9pirodalom eszk\u00f6zeivel kifejez\u00e9sre juttatni.17
\nA Jelsz\u00f3 \u00e9s m\u00edtosz<\/em> c\u00edm\u0171 2003-as k\u00f6tetben maga Pomog\u00e1ts is visszat\u00e9r a transzilvanista ideol\u00f3gia k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9hez, \u00e9s nagyobb t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatban is \u00fagy l\u00e1tja, hogy annak legt\u00f6bb t\u00e9tele szervesen be\u00e9p\u00fclt az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tudat\u00e1ba, az erd\u00e9lyi gondolat a nemzetis\u00e9gi \u00f6nismeret a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kultur\u00e1lis hagyom\u00e1ny szerves r\u00e9sze lett, egyszersmind a k\u00f6z\u00f6s cselekv\u00e9s: a politikai akarat \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t, a kultur\u00e1lis szervez\u0151munka megalapoz\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta.18
\nAmib\u0151l arra is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy az irodalmi nemzet arculatat-\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek t\u00e9m\u00e1i \u201ek\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen\u201d visszat\u00e9rnek Pomog\u00e1ts \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak egy-egy meghat\u00e1roz\u00f3 szakasz\u00e1ban. Az \u201eerd\u00e9lyi gondolat\u201d eszmei h\u00e1tter\u00e9t kutat\u00f3 1983-as k\u00f6tet\u00e9nek v\u00e9gkicseng\u00e9se szerint az igazi probl\u00e9ma 1937-ben nem az volt, hogy mi\u00e9rt nincs (vagy van) transzszilvanizmus, hanem az, hogy mi\u00e9rt nincs t\u00f6bb\u00e9 transzilvanizmus. Az\u00e9rt nincs \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg \u2013, mert \u201eaz erd\u00e9lyi gondolat\u201d t\u00f6rt\u00e9nelmi szerepe v\u00e9get \u00e9rt, mint tudatforma \u00e9s ideol\u00f3gia az eszmet\u00f6rt\u00e9net t\u00e1r\u00e1ba ker\u00fclt. \u201eA v\u00e1ltoz\u00f3 id\u0151k s\u00falyos realit\u00e1sai hat\u00e1rozottabb ideol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s radik\u00e1lisabb progresszi\u00f3t k\u00f6veteltek. A nagyrom\u00e1n nemzetis\u00e9gi elnyom\u00e1s \u00e9s a nagymagyar revanspolitika kett\u0151s kih\u00edv\u00e1s\u00e1val szemben a magyar kisebbs\u00e9gnek a nemzetis\u00e9gi realizmus \u00e9s demokratizmus hat\u00e9konyabb magatart\u00e1s\u00e1t kellett kialak\u00edtania.\u201d19 Bal\u00e1zs Imre J\u00f3zsef figyelt fel arra, hogy a 2003-as k\u00f6tet k\u00eds\u00e9r\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban csup\u00e1n \u00e1rnyalatnyit m\u00f3dosult a szerz\u0151 \u00e1ll\u00e1spontja: \u201eAz \u00bberd\u00e9lyi gondolat\u00ab t\u00f6rt\u00e9nelmi szerepe egy id\u0151re v\u00e9get \u00e9rt, a v\u00e1ltoz\u00f3 id\u0151k s\u00falyos realit\u00e1sai hat\u00e1rozottabb \u00e9s radik\u00e1lisabb progresszi\u00f3t k\u00f6veteltek. A nagyrom\u00e1n nemzetis\u00e9gi elnyom\u00e1s kih\u00edv\u00e1s\u00e1val szemben a magyar kisebbs\u00e9gnek a nemzetis\u00e9gi realizmus \u00e9s demokratizmus magatart\u00e1s\u00e1t kellett kialak\u00edtania.\u201d Ebb\u0151l arra k\u00f6vetkeztet az \u00fajabb nemzed\u00e9keket k\u00e9pvisel\u0151 irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, hogy Pomog\u00e1ts ma a transzilvanista gondolat folytonoss\u00e1ga mellett foglal \u00e1ll\u00e1st, de nem k\u00edv\u00e1n azonosulni egyik f\u00e9l meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saival sem.20
\nPomog\u00e1ts k\u00f6nyv\u00e9nek ut\u00f3\u00e9let\u00e9hez nemcsak a Jelsz\u00f3 \u00e9s m\u00edtosz-vita sz\u00e9les medr\u0171 dokument\u00e1l\u00e1sa tartozik hozz\u00e1. F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151 1982-es aj\u00e1nl\u00e1sa nem sikkadt el a kommunista v\u00e9szkorszakban sem. Pontosabban: els\u0151k\u00e9nt ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe. A Moln\u00e1r Guszt\u00e1v szervezte Limes-k\u00f6r tagjai \u2013 F\u00e1bi\u00e1n jelenl\u00e9t\u00e9ben \u2013 \u201eneotranszilvanista eszmecser\u00e9t\u201d folytattak r\u00f3la, amelynek probl\u00e9mafelvet\u0151 sz\u00f6vege Cs. Gy\u00edmesi \u00c9va Gy\u00f6ngy \u00e9s homok<\/em> c\u00edm\u0171 1986-os k\u00e9zirata volt.21 Ennek a \u201ehamu alatt \u0151rz\u00f6tt parazs\u00e1b\u00f3l\u201d lobbant l\u00e1ngra 1990\u20131991-ben a Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n ind\u00edtott Eur\u00f3pai Id\u0151<\/em> has\u00e1bjain az \u00fajabb transzilvanizmus-vita, amelyben \u201eaz \u00e9rt\u00e9kszempontok a teljes elutas\u00edt\u00e1sig men\u0151en megv\u00e1ltoztak\u201d.22 F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151, K\u00e1ntor Lajos, L\u00e1ng Guszt\u00e1v azonban az erd\u00e9lyi gondolatnak a kisebbs\u00e9gi magyars\u00e1g identit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t emelte ki.
\n\u201eNeotranszilvanista\u201d programmal l\u00e9pett fel a 2000. \u00e9v tavasz\u00e1n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen a k\u00e9tnyelv\u0171 Provincia szerkeszt\u0151bizotts\u00e1ga (a rom\u00e1n kiad\u00e1s felel\u0151s szerkeszt\u0151je Al. Cistelecan, a magyar\u00e9 Moln\u00e1r Guszt\u00e1v volt): \u201eElj\u00f6tt az ideje egy k\u00f6z\u00f6s f\u00f3rum megteremt\u00e9s\u00e9nek az erd\u00e9lyi \u00e9s b\u00e1ns\u00e1gi nyilv\u00e1noss\u00e1gban, amely a vit\u00e1k korszak\u00e1b\u00f3l \u00e1tl\u00e9p a dial\u00f3gus korszak\u00e1ba.\u201d \u00c9rvel\u00e9s\u00fck l\u00e9nyege: \u201eNem akarjuk, hogy a mi provinci\u00e1nk ezut\u00e1n is egy harmadrang\u00fa orsz\u00e1g m\u00e1sodrang\u00fa tartom\u00e1nya legyen.
\nAzt akarjuk, hogy Erd\u00e9ly centrumm\u00e1 v\u00e1ljon. Nem m\u00e1sok f\u00f6l\u00f6tt, hanem egyens\u00falyban \u00e9s partners\u00e9gben m\u00e1s centrumokkal.
\nOlyan Erd\u00e9lyt akarunk, amelyben a vall\u00e1si, etnikai, kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st \u2013 az eg\u00e9sz t\u00e9rs\u00e9g jav\u00e1ra. [\u2026]\u00a0\u00a0Eur\u00f3pai erd\u00e9lyis\u00e9get akarunk, amely ezeket az elt\u00e9r\u0151 hagyom\u00e1nyokat \u00e9s identit\u00e1sokat modern, az egys\u00e9ges\u00fcl\u0151 Eur\u00f3pa szellemis\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zel\u00edt\u0151 konszociat\u00edv rendszerbe tudja foglalni.\u201d23
\nA Provincia r\u00f6vid \u00e9let\u0171 volt, az auton\u00f3mia-t\u00f6rekv\u00e9sek \u00fajabb kori feler\u0151s\u00f6d\u00e9se azonban az eur\u00f3pai erd\u00e9lyis\u00e9g gondolat\u00e1t a jelenben is tov\u00e1bb \u00e9lteti.
\nUgyancsak 2000-es marosv\u00e1s\u00e1rhelyi fejlem\u00e9ny a Helikonr\u00f3l \u00e9s Kem\u00e9ny J\u00e1nosr\u00f3l elnevezett Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9letre kelt\u00e9se, az \u00edr\u00f3 fi\u00e1nak, Kem\u00e9ny Mikl\u00f3snak a kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. A nagy t\u00e1vlat\u00fa c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek k\u00f6zt szerepel a helikoni \u00f6r\u00f6ks\u00e9g meg\u0151rz\u00e9se \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se, munk\u00e1ik \u00fajrakiad\u00e1sa, marosv\u00e9csi eml\u00e9kpark l\u00e9tes\u00edt\u00e9se. A kast\u00e9ly visszaszerz\u00e9se ut\u00e1n jobb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, nagyobb hat\u00e9konys\u00e1ggal folyik az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s: a lesz\u00e1rmazottak rendszeres\u00edtett \u00e9vi tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1val, el\u0151ad\u00e1sokkal, eml\u00e9km\u0171sorokkal, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal stb. Maga Pomog\u00e1ts B\u00e9la is t\u00f6bbsz\u00f6r tartott el\u0151ad\u00e1st a helikoni \u00edr\u00f3kr\u00f3l, kezdve a sort mag\u00e1val Kem\u00e9ny J\u00e1nossal. A marosv\u00e9csi v\u00e1rban<\/em> c\u00edmmel dokumentum-gy\u0171jtem\u00e9nyt \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze, amelyben kidombor\u00edtja azokat a szellemi, k\u00f6z\u00e9leti \u00e9s m\u0171v\u00e9szi elveket, amelyeket a helikoni munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u2013 sokszor egym\u00e1ssal vit\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 \u2013 tagjai vallottak az eur\u00f3pai elk\u00f6telezetts\u00e9g\u0171 nemzeti k\u00fcldet\u00e9s v\u00e1llal\u00e1s\u00e1val egyetemben. Ez az egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151, \u00f6sszegz\u0151 szeml\u00e9let \u00e9s magatart\u00e1s \u2013 bizony\u00edtja a k\u00f6tet \u2013 olyan szellemi, k\u00f6z\u00e9leti \u00e9rt\u00e9kek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, szolg\u00e1lat\u00e1t tette lehet\u0151v\u00e9, amelyek ma is k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ld\u00e1t jelenthetnek.
\nK\u00e1ntor Lajos ezredv\u00e9gi transzilvanizmus-\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re m\u00e1r csak az\u00e9rt is fel kell h\u00edvnunk a figyelmet, mivel ez \u00e1tvezet a n\u00e9pis\u00e9g fogalomk\u00f6r\u00e9hez, Pomog\u00e1ts m\u00e1sik kimer\u00edthetetlen kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz. Szab\u00e9di nyom\u00e1n a tanulm\u00e1ny\u00edr\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a T\u00c1J-transzilvanizmust \u00e9s az ORSZ\u00c1G-transzilvanizmust, \u00e9s ezen az alapon vil\u00e1g\u00edt r\u00e1 az \u201e\u00c1prily-k\u00e9rd\u00e9sre, pontosabban: a re-, illetve expatri\u00e1l\u00e1sra. Mestere k\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi: \u201e\u00c9n [\u2026] nem l\u00e1ttam soha ellentmond\u00e1st abban, hogy a \u00bbTet\u0151n\u00ab k\u00f6lt\u0151je \u00bbcserbenhagyta\u00ab Erd\u00e9lyt. \u00c9rtetlen \u00e9s gyerekes v\u00e1d; a transzilvanista \u00c1prily sohasem hagyta cserben a t\u00e1j\u00e9kot, hiszen a t\u00e1j\u00e9kban a magyar Erd\u00e9lyt magasztalta mindig, \u00e9s azt\u00e1n \u2013 a rom\u00e1n Erd\u00e9lyt nem b\u00edrta tov\u00e1bb.\u201d24
\nAz Erd\u00e9lyi sorsker\u00e9k szerz\u0151je a Szeml\u00e9r Ferenchez sz\u00f3l\u00f3 lev\u00e9l kapcs\u00e1n arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy Szab\u00e9dinak m\u00e1r n\u00e9gy-\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban v\u00e9r\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a n\u00e9pballada, a n\u00e9pdal, a mese (a Vadr\u00f3zs\u00e1k \u00e1ltal tanult meg olvasni is \u00e9desapja seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel), de ugyanakkor J\u00f3zsef Attil\u00e1t, Illy\u00e9s Gyul\u00e1t \u00e9s Szab\u00f3 L\u0151rincet rokon\u00e1nak tartja. Persze, m\u00e9gis m\u00e1s, mint \u0151k. Erd\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t nem tudja transzilvanizmusk\u00e9nt meg\u00e9lni. \u00c9rtelmis\u00e9gi lebeg\u00e9se, a \u201eromokon sodr\u00f3d\u00f3 sorskereke\u201d, \u00f6r\u00f6k\u00f6s otthontalans\u00e1ga folyamatosan arra \u00f6szt\u00f6nzi, hogy beletartozz\u00e9k egy nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe; hogy r\u00e9sze legyen a nemzetnek, ami\u00e9rt \u00e9rdemes \u00e9s k\u00f6teless\u00e9ge is tennie. Kisebbs\u00e9gi mivolt\u00e1t plusz tehernek \u00e9s plusz felel\u0151ss\u00e9gnek \u00e9rzi, persze. Tanulm\u00e1nyokban, vitacikkekben \u00e9s versekben k\u00f6vethet\u0151 nyomon Szab\u00e9di idegenked\u00e9se a n\u00e9pi mozgalom k\u00f6r\u00e9ben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 irracionalizmust\u00f3l, miszticizmust\u00f3l. Az igenl\u00e9s \u00e9s a tagad\u00e1s dialektik\u00e1ja \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a n\u00e9pi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t soha el nem hallgat\u00f3 tud\u00f3s k\u00f6lt\u0151 s a n\u00e9pi \u00edr\u00f3k mozgalm\u00e1nak viszony\u00e1ban is \u2013 \u00e1ll\u00edtja K\u00e1ntor.25
\nA \u201et\u00fcrelmes t\u00e1rgyilagoss\u00e1g\u201d jellemzi Pomog\u00e1ts transzszilvanizmus-k\u00f6nyv\u00e9t. Minden bizonnyal a kisebbs\u00e9gi helyzet megismer\u00e9se \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geinek meg\u00e9rt\u00e9se alak\u00edtotta ki e fog\u00e9konys\u00e1got benne. T\u00e9ny, hogy ezt az el\u0151ny\u00f6s tulajdons\u00e1g\u00e1t k\u00e9s\u0151bb is meg\u0151rizte. P\u00e9ld\u00e1ul a Magyar irodalom Erd\u00e9lyben \u00edr\u00e1sa k\u00f6zben. Ahol nemcsak az \u00f6nszervez\u0151 kisebbs\u00e9gi \u00e9letforma t\u00e9nyeit mutatja be, hanem azt is, ahogyan e t\u00e9nyek a kisebbs\u00e9gi irodalom k\u00e9pvisel\u0151inek gondolkod\u00e1s\u00e1ban lecsap\u00f3dtak, \u00e9s tudat- \u00e9s identit\u00e1sform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sokk\u00e1 v\u00e1ltak. L\u00e1ng Guszt\u00e1v metaforikusan eposzi t\u00e1rgyilagoss\u00e1gnak nevezte ezt a rokonszenves alap\u00e1ll\u00e1st.26<\/p>\n

*R\u00e9szlet a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n\u00e1l megjelen\u0151 monografikus tanulm\u00e1nyb\u00f3l. Forr\u00e1s: Korunk – M\u0171 \u00e9s vil\u00e1ga. 2019\/10. sz\u00e1m<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

Jegyzetek<\/strong><\/em><\/h2>\n

1) V\u00f6.: Bal\u00e1zs Imre J\u00f3zsef: Mindig az \u00fajraolvas\u00e1s sz\u00fcli az \u00f6tletet. Besz\u00e9lget\u00e9s a 80 \u00e9ves L\u00e1ng Guszt\u00e1v irodalom\u00adt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sszel. Helikon, 2016. 12.
\n2) L\u00e1sd: u\u0151: Hogyan lett a transzszilvanizmusb\u00f3l transzilvanizmus? Nyelv\u00fcnk \u00e9s Kult\u00far\u00e1nk. 2017. 1\u20134. 122\u2013124.
\n3) Kuncz Alad\u00e1r: T\u00edz \u00e9v. Erd\u00e9lyi Helikon,1928.1. 2\u20135.
\n4) \u00c1prily Lajos bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151 \u00edr\u00e1sa. Erd\u00e9lyi Helikon,1928.1. 1.
\n5) Babits Mih\u00e1ly: Eur\u00f3pais\u00e1g \u00e9s regio\u00adnalizmus. Erd\u00e9lyi Helikon, 1930. 1. 3\u20136.
\n6) Rom\u00e1niai Magyar Irodalmi Lexikon. V\/2. 924\u2013936.
\n7) Marosi Ildik\u00f3: A Helikon \u00e9s az Erd\u00e9lyi Sz\u00e9pm\u00edves C\u00e9h levelesl\u00e1d\u00e1ja 1924\u20131944. I\u2013II. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Buk., 1981.
\n8) L\u00e1sd: (D. Gy)[D\u00e1vid Gyula]: Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3. In: D\u00e1vid Gyula (szerk.): Rom\u00e1niai Magyar Irodalmi Lexikon III. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Buk., 1994. 270\u2013281.
\n9) V\u00f6. F\u00fczi L\u00e1szl\u00f3: Egy region\u00e1lis ideol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l. In: A magyar irodalom szolg\u00e1lat\u00e1ban. 179\u2013183.
\n10) Pomog\u00e1ts B\u00e9la: A transzilv\u00e1nizmus. Az Erd\u00e9lyi Helikon ideol\u00f3gi\u00e1ja. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Bp., 1983. 6.
\n11) G\u00e1ll Ern\u0151: Az \u201eerd\u00e9lyi l\u00e9lek\u201d: m\u00edtosz \u00e9s val\u00f3s\u00e1g. Utunk, 1972. 30., 31. \u00dajrak\u00f6z\u00f6lve in: G. E.: Tegnapi \u00e9s mai \u00f6nismeret. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Buk., 1975. 32\u201348.
\n12) Nagy Gy\u00f6rgy: A kezdeti transzilvanizmusr\u00f3l. Korunk 1973. 1652\u20131658; u\u0151: Gondolat \u00e9s funkci\u00f3. Bevezet\u00e9s egy eszmet\u00f6rt\u00e9neti monogr\u00e1fi\u00e1hoz. Korunk, 1977. 2. 250\u2013254; u\u0151: Szimbolikus illusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi tartalom. Egy eszme- \u00e9s magatart\u00e1srendszer els\u0151dleges \u00f6sszetev\u0151ir\u0151l. Korunk, 1981. 739\u2013744.
\n13) L\u00e1ng Guszt\u00e1v: Jegyzetek a transzilvaniz\u00admusr\u00f3l. Utunk, 1973. 50.
\n14) F\u00e1bi\u00e1n Ern\u0151: A tudatoss\u00e1g fokozatai. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Buk., 1982. 7.
\n15) Kacs\u00f3 S\u00e1ndor: Az igazi erd\u00e9lyi szellemis\u00e9g. Erd\u00e9lyi Helikon, 1938. 1. 36\u201337.
\n16) A transzilvanizms kezdetei a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ra ny\u00falnak vissza, amikor az 1867-es osztr\u00e1k\u2013magyar kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en Magyarorsz\u00e1g er\u0151teljes polg\u00e1ri fejl\u0151d\u00e9snek indult, ami a vid\u00e9k fokozatos gazdas\u00e1gi \u00e9s szellemi lemarad\u00e1s\u00e1val, alkot\u00f3er\u0151inek a k\u00f6zpont fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00e1s\u00e1val j\u00e1rt egy\u00fctt. Az irodalomban viszont m\u00e1r az 1870-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l jelentkeztek olyan t\u00f6rekv\u00e9sek, amelyeknek c\u00e9lja Budapest elsz\u00edv\u00f3 hat\u00e1s\u00e1val szemben egy-egy vid\u00e9k szellemi er\u0151inek t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9se volt. Ez a t\u00f6rekv\u00e9s hozta l\u00e9tre 1876-ban a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Kem\u00e9ny Zsigmond T\u00e1rsas\u00e1got, 1881-ben az aradi K\u00f6lcsey Egyes\u00fcletet, 1888-ban a Kolozsv\u00e1rt alap\u00edtott Erd\u00e9lyi Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1got, a nagyv\u00e1radi Szigligeti T\u00e1rsas\u00e1got, 1906-ban a temesv\u00e1ri Arany J\u00e1nos T\u00e1rsas\u00e1got.
\n17) K. Lengyel Zsolt: A meghi\u00fasult kompromisszum. A transzilvanizmus eredete \u00e9s alakjai az 19220-as \u00e9vekben. In: K. L. Zs.: A kompromisszum keres\u00e9se. Pro-Print K\u00f6nyvkiad\u00f3, Cs\u00edkszereda, 2007. 217\u2013264.
\n18) Pomog\u00e1ts B\u00e9la: Vit\u00e1k \u00e1ram\u00e1ban. In: Jelsz\u00f3 \u00e9s m\u00edtosz. 17. 5\u201314.
\n19) Pomog\u00e1ts B\u00e9la: A transzilv\u00e1nizmus. 193\u2013206
\n20) Bal\u00e1zs Imre J\u00f3zsef: A transzilvanizmus \u00e9s a dug\u00f3. L\u00e1t\u00f3, 2004. 3. 63\u201370.
\n21) A k\u00f6tet \u2013 \u201eTiltott k\u00f6nyvek \u2013 szabadon\u201d hask\u00f6t\u0151vel ell\u00e1tva 1992-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got a Kriterionn\u00e1l.
\n22) (D. Gy) [D\u00e1vid Gyula]: Transzilvanizmus. In: Rom\u00e1niai Magyar Irodalmi Lexikon V\/2. Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-Egyes\u00fclet, Kolozsv\u00e1r \u2013 Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bukarest\u2013Kolozsv\u00e1r, 2010. 924\u2013936.
\n23) Mit akarunk? Provincia, 2000. \u00e1prilis, 1. sz\u00e1m. Megjelent a Ziua, illetve a Kr\u00f3nika mell\u00e9kletek\u00e9nt a Ny\u00edlt T\u00e1rsadalom Alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.
\n24) K\u00e1ntor Lajos: S\u00e1rk\u00e1ny\u00f6l\u0151. Szab\u00e9di L\u00e1szl\u00f3, a transzilvanizmus \u00e9s n\u00e9pis\u00e9g. Kort\u00e1rs, 1998. 9.
\n25) Uo.
\n26) L\u00e1ng Guszt\u00e1v: \u201eVisszat\u00e9r\u0151\u201d irodalom? Pomog\u00e1ts B\u00e9la: Magyar irodalom Erd\u00e9lyben (1918\u20131944). Kort\u00e1rs Online, 2010. j\u00falius<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Aligha meglep\u0151, hogy a Kuncz-monogr\u00e1fia sikere ut\u00e1n Pomog\u00e1ts B\u00e9la a transzilvanizmus irodalmi hat\u00e1st\u00e9nyez\u0151j\u00e9vel foglalkozik; ha csak az nem, hogy 1977-ben sz\u00fcletett munk\u00e1j\u00e1nak eszmet\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u0171 alc\u00edmet adott (Az Erd\u00e9lyi Helikon ideol\u00f3gi\u00e1ja). Igaz, egy\u00e9bk\u00e9nt sem is ker\u00fclhette volna ki az erd\u00e9lyi gondolat bels\u0151 dimenzi\u00f3iban val\u00f3 m\u00e9lyebb mer\u00edtkez\u00e9st. Hiszen a Fekete kolostornak az \u00edr\u00f3i vil\u00e1gk\u00e9pe maga a transzilvanizmus1 […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-85830","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85830","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=85830"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/85830\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=85830"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=85830"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=85830"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}