{"id":87041,"date":"2019-12-02T02:58:27","date_gmt":"2019-12-02T02:58:27","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=87041"},"modified":"2019-12-02T04:00:49","modified_gmt":"2019-12-02T04:00:49","slug":"olah-istvan-a-torpe-vilaghatalom","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=87041","title":{"rendered":"Ol\u00e1h Istv\u00e1n: A t\u00f6rpe vil\u00e1ghatalom"},"content":{"rendered":"
\"\"<\/a>

A felfedez\u00e9sek eml\u00e9km\u0171ve. (Fot\u00f3 Ol\u00e1h Istv\u00e1n)<\/strong><\/em><\/p><\/div>\n

Portug\u00e1li\u00e1r\u00f3l igaz\u00e1b\u00f3l keveset tudni ahhoz k\u00e9pest, hogy a nyugat-eur\u00f3pai \u00e1llamokr\u00f3l mennyit. Kir\u00e1lyai ak\u00e1rmekkor\u00e1k is voltak, sz\u00e1munkra teljesen ismeretlen\u00fcl uralkodtak egy ismeretlen \u00e1llamban, amely j\u00f3 \u00f3r\u00e1iban csup\u00e1n annyit tehetett, hogy megh\u00faz\u00f3dott a nagyobb \u00e9s er\u0151sebb spanyol kir\u00e1lys\u00e1g \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. F\u00f6ldm\u0171vel\u0151 D\u00e9nes, B\u00e1tor Alfonz, Sz\u00e9p Ferdin\u00e1nd, Igazs\u00e1goszt\u00f3 P\u00e9ter, T\u00f6k\u00e9letes J\u00e1nos, \u00e9s Tenger\u00e9sz Henrik testv\u00e9re, \u00c9kessz\u00f3l\u00f3 Edu\u00e1rd nev\u00e9t is most hallom el\u0151sz\u00f6r s t\u00e1n soha, hogy ha nem Portug\u00e1li\u00e1nak vessz\u00fck az ir\u00e1nyt. S ki volt ugyan els\u0151 M\u00e1nuel, akit a maked\u00f3n S\u00e1ndorhoz, meg a n\u00e9met-r\u00f3mai birodalom megteremt\u0151j\u00e9hez, K\u00e1rolyhoz, a mi Lajosunkhoz, a porosz Frigyeshez, az orosz P\u00e9terhez hasonl\u00f3an Nagynak mondanak, \u00e9s akinek uralkod\u00e1sa alatt \u00f6ssze\u00e1ll a portug\u00e1l gyarmatbirodalom. Shakespeare\u2013nek egyben-m\u00e1sban kort\u00e1rsa volt, ak\u00e1rcsak a spanyol Cervantesnek a portug\u00e1lok mindm\u00e1ig egyik legnagyobb k\u00f6lt\u0151je, Camoes, n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge viszont messze nem \u00e9r fel a m\u00e1sik kett\u0151\u00e9vel. \u00dagy t\u0171nik, le\u00e9rt\u00e9kelem Portug\u00e1lia s\u00faly\u00e1t-szerep\u00e9t a spanyol kapcsolatokban. Igazs\u00e1g szerint nemcsak a j\u00f3val nagyobb szomsz\u00e9d \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban l\u00e9tezett ez a mai Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9vel megegyez\u0151 ter\u00fcleten fekv\u0151 orsz\u00e1g (egy\u00e9bk\u00e9nt ma valamivel t\u00f6bb mint t\u00edzmilli\u00f3n lakj\u00e1k), hanem a f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en is: I. J\u00e1nos legy\u0151zte Kaszt\u00edli\u00e1t, ez 1385-ben volt, ut\u00e1na pedig a spanyolok k\u00e9s\u0151bbi tengeri riv\u00e1lis\u00e1val, Angli\u00e1val l\u00e9pett szerz\u0151d\u00e9ses viszonyba. A vil\u00e1g feloszt\u00e1s\u00e1t is sz\u00e9pen lerendezte Spanyolorsz\u00e1ggal, 1494-ben a tordesillasi szerz\u0151d\u00e9sben, ami szerint a Z\u00f6ldfoki-szigetekt\u0151l sz\u00e1m\u00edtva a nyugati hossz\u00fas\u00e1g 48.fok\u00e1t\u00f3l nyugatra es\u0151 ter\u00fcletek a spanyolok, a keletre es\u0151k pedig a portug\u00e1lok \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba ker\u00fcltek m\u00e1r f\u00f6lfedez\u00e9s\u00fck el\u0151tt. Nagyj\u00e1b\u00f3l \u00edgy kezd\u0151d\u00f6tt egy vil\u00e1gbirodalom, amelyet szinte minden \u00e9vben \u00fajabb gyarmatokkal gyarap\u00edtottak, illetve betelep\u00edtett\u00e9k a lakatlan szigeteket, szigetcsoportokat. Ceut\u00e1t \u00e9pp Tenger\u00e9sz Henrik tan\u00e1cs\u00e1ra foglalja el kir\u00e1ly apja, J\u00e1nos az arabokt\u00f3l m\u00e9g 1415-ben. A Madeira-szigetek betelep\u00edt\u00e9se 1425-ben t\u00f6rt\u00e9nik, az Azori-szigetek\u00e9 hat \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, a Z\u00f6ld-fokiak\u00e9 majd csak 1461-ben, t\u00edz \u00e9vre r\u00e1 elfoglalj\u00e1k Tangert, Mozambikot 1498-ban gyarmatos\u00edtja Vasco da Gama, 1500-ban Braz\u00edli\u00e1t gyarmatos\u00edtj\u00e1k, Ceylon egy r\u00e9sz\u00e9t, Go\u00e1t, Malakk\u00e1t is n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl. A spanyolok ebben az\u00e9rt r\u00e1juk vertek, mert igaz, hogy id\u0151ben megel\u0151zt\u00e9k \u0151ket a portug\u00e1lok, \u00e9s hatalmas ter\u00fcleteket k\u00e9nyszer\u00edtettek bele birodalmukba (s e vil\u00e1gbirodalom agya az Ib\u00e9riai-f\u00e9lsziget mindm\u00e1ig v\u00e1ltozatlanul egy keskeny s\u00e1vj\u00e1n volt), \u00e1m Amerika f\u00f6lfedez\u00e9se a spanyol katolikus kir\u00e1lyok, Ferdin\u00e1nd \u00e9s Izabella h\u00edrnev\u00e9t \u00f6regb\u00edtette. S ahogyan Kaszt\u00edli\u00e1ba \u00f6ml\u00f6tt az arany e felfedez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, \u00fagy \u00e9rkeztek keletr\u0151l a f\u0171szerek, Braz\u00edli\u00e1b\u00f3l a cukor, Afrik\u00e1b\u00f3l az arany meg a rabszolg\u00e1k Lisszabonba.
\nCsak ezek ut\u00e1n indulunk a Felfedez\u0151k monument\u00e1lis eml\u00e9km\u0171v\u00e9hez, ez egy hatalmas karavella, fed\u00e9lzet\u00e9n az ismeretlen vil\u00e1gnak indul\u00f3 els\u0151 eur\u00f3pai utasok. A felfedez\u0151k, egyben gyarmatos\u00edt\u00f3k. Lisszabon ak\u00e1rcsak R\u00f3ma, h\u00e9t dombra \u00e9p\u00fclt, de a Tejo torkolat\u00e1n\u00e1l. H\u00e1rom nagy szeletb\u0151l \u00e1ll, a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rosr\u00e9szb\u0151l, ez a Bel\u00e9m, a v\u00e1rosk\u00f6zpont neve Baixa, v\u00e9g\u00fcl az arab nev\u0171 \u00f3v\u00e1ros, az Alfama. Bel\u00e9m kik\u00f6t\u0151 volt a nagy f\u00f6ldrajzi felfedez\u00e9sek idej\u00e9n. Da Gama innen indult Indi\u00e1ba, utols\u00f3 \u00e9jszak\u00e1j\u00e1t a leg\u00e9nys\u00e9ggel egy\u00fctt \u00e1tim\u00e1dkozta a Szent Jeromos-kolostorban. 1755-ben a rettenetes f\u00f6ldreng\u00e9s \u00e9s sz\u00f6k\u0151\u00e1r elpuszt\u00edtotta Lisszabont, az egy Bel\u00e9m kiv\u00e9tel\u00e9vel szinte minden v\u00e1rosr\u00e9sz megsemmis\u00fclt. A mai Baixa mindenk\u00e9ppen. A kolostort \u00e9s templomot I. M\u00e1nuel alap\u00edtotta, a manuelin-korszakban nem is \u00e9p\u00fclhetett m\u00e1sk\u00e9nt, csakis M\u00e1nuel-st\u00edlusban, ami a g\u00f3tika \u00e9s a renesz\u00e1nsz hat\u00e1rmezsgy\u00e9je, \u00e9s mindk\u00e9t st\u00edlusir\u00e1nyzatb\u00f3l b\u0151ven \u00e1temel. Vir\u00e1gokat, \u00e1llatokat, tengeri csillagokat, k\u0151korallokat, az emberi k\u00e9pzelet meseszer\u0171 l\u00e9nyeit. A Bel\u00e9m-torony, ahova a negyvenegy fokos h\u0151s\u00e9gben elindultunk, ugyancsak M\u00e1nuel idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, ugyancsak M\u00e1nuel-st\u00edlusban, \u00e9s a kik\u00f6t\u0151t v\u00e9dte, de a Tejo d\u00e9lebbre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt id\u0151k\u00f6zben, \u00fagyhogy az er\u0151d\u00edtm\u00e9ny most a parton \u00e1ll.Lisszabon egy\u00e9bk\u00e9nt a mindenkori kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosok szab\u00e1lyai szerint \u00e9p\u00fclt. Minden\u00fctt van egy kik\u00f6t\u0151t \u2013 \u00e1ltal\u00e1nosabban pedig a v\u00e1rost \u2013 v\u00e9d\u0151 er\u0151d\u00edtm\u00e9ny. M\u00e1lt\u00e1n egy hossz\u00fa f\u00f6ldnyelvre telep\u00edtett t\u00f6bb kilom\u00e9teres,k\u00e9toldalt b\u00e1rmelyik pillanatban t\u00fczel\u00e9sre k\u00e9sz er\u0151d\u00edtm\u00e9nyrendszer \u00f3vja a kik\u00f6t\u0151t, a v\u00e1rost, mintegy al\u00e1h\u00fazva a hely strat\u00e9giai fontoss\u00e1g\u00e1t. Itt a tornyok gy\u0171r\u0171s g\u00f6mbjei Portug\u00e1lia tengeri hatalm\u00e1t szimboliz\u00e1lt\u00e1k. A Felfedez\u00e9sek eml\u00e9km\u0171v\u00e9r\u0151l r\u00e9szletesebben: 1960-ban \u00e9p\u00fclt, Tenger\u00e9sz Henrik hal\u00e1l\u00e1nak 500. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. Maga Henrik \u00e1ll a karavella orr\u00e1ban, kez\u00e9ben egy portug\u00e1l \u00e1rbocos modellje. Az eml\u00e9km\u0171 k\u00e9t oldal\u00e1n az orsz\u00e1g c\u00edmere l\u00e1that\u00f3, a felj\u00e1r\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt pedig a kir\u00e1lyi Avis-h\u00e1z kardja. A nyugati oldalon I. M\u00e1nuel \u00e1ll gy\u0171r\u0171s f\u00f6ldg\u00f6mbbel a kez\u00e9ben, azt\u00e1n Camoes, a k\u00f6lt\u0151. A keleti oldalon V. Alfonz, az els\u0151 felfedez\u00e9sek t\u00e1mogat\u00f3ja, Vasco da Gama, Pedro Alvarez Cabral, Braz\u00edlia felfedez\u0151je \u00e9s Fernando Magellan, aki el\u0151sz\u00f6r haj\u00f3zta k\u00f6rbe a F\u00f6ldet. M\u00e1r a Baix\u00e1ban, a v\u00e1rosk\u00f6zpontban vagyunk, mintha a gyakorlatias amerikai mint\u00e1ra \u00e9p\u00edtkeztek volna, \u00e1m err\u0151l sz\u00f3 sincs. Az 1755-\u00f6s nagy f\u00f6ldreng\u00e9s a f\u00f6lddel tette egyenl\u0151v\u00e9 a belv\u00e1rost, az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s h\u00e1l\u00f3 alaprajz\u00fa, egym\u00e1sra mer\u0151leges utc\u00e1kat hozott l\u00e9tre. A Rua August\u00e1n sokat f\u00e9nyk\u00e9pezek, az \u00e9benfeket\u00e9n ragyog\u00f3, nagyon sz\u00e9p n\u0151k az egykori vil\u00e1gbirodalomra eml\u00e9keztetnek. A Keresked\u0151k tere a mienkn\u00e9l sokkal terjedelmesebb s\u00e1rtorerd\u0151vel az udvarhelyi h\u00f3v\u00e9gi v\u00e1s\u00e1rokat hozza be, most \u00fcresek a placcok, k\u00fcl\u00f6nben sem \u00fcl\u00fcnk annyit, hogy kiv\u00e1rjuk a v\u00e1s\u00e1rnapot. A t\u00e9rr\u0151l a belv\u00e1rosba hatalmas diadal\u00edven \u00e1t lehet bel\u00e9pni, maga a t\u00e9r \u00fcnnepek, mulats\u00e1gok, kiv\u00e9gz\u00e9sek, s\u0151t, egy kett\u0151s kir\u00e1lygyilkoss\u00e1g sz\u00ednhelye is volt: itt l\u0151tt\u00e9k le 1908. febru\u00e1r elsej\u00e9n I. K\u00e1rolyt \u00e9s fi\u00e1t, Lajos F\u00fcl\u00f6p tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6st. Ezzel v\u00e9ge is lett a Braganza-h\u00e1z k\u00f6zel n\u00e9gysz\u00e1z\u00e9ves orsz\u00e1gl\u00e1s\u00e1nak, kezd\u0151d\u00f6tt a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g kora, bevad\u00edtva a spanyol Franc\u00f3\u00e9k\u00e9val nagyj\u00e1b\u00f3l egyid\u0151s Salazar-diktat\u00far\u00e1val.De addig m\u00e9g ell\u00e1togatunk a Pena-palot\u00e1ba, amely a m\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151, s\u0151t m\u0171v\u00e9sz I. K\u00e1roly \u00e9s csal\u00e1dja ny\u00e1ri rezidenci\u00e1ja. (a kir\u00e1ly eg\u00e9sz tehets\u00e9ges szecesszi\u00f3s fest\u0151 volt), \u00e9s amely meglehet\u0151sen bizarr st\u00edlusban (eklektik\u00e1j\u00e1ra figyelve: st\u00edlusokkal veteked\u0151 st\u00edlustalans\u00e1gban) \u00e9p\u00fclt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Portug\u00e1li\u00e1r\u00f3l igaz\u00e1b\u00f3l keveset tudni ahhoz k\u00e9pest, hogy a nyugat-eur\u00f3pai \u00e1llamokr\u00f3l mennyit. Kir\u00e1lyai ak\u00e1rmekkor\u00e1k is voltak, sz\u00e1munkra teljesen ismeretlen\u00fcl uralkodtak egy ismeretlen \u00e1llamban, amely j\u00f3 \u00f3r\u00e1iban csup\u00e1n annyit tehetett, hogy megh\u00faz\u00f3dott a nagyobb \u00e9s er\u0151sebb spanyol kir\u00e1lys\u00e1g \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. F\u00f6ldm\u0171vel\u0151 D\u00e9nes, B\u00e1tor Alfonz, Sz\u00e9p Ferdin\u00e1nd, Igazs\u00e1goszt\u00f3 P\u00e9ter, T\u00f6k\u00e9letes J\u00e1nos, \u00e9s Tenger\u00e9sz Henrik testv\u00e9re, \u00c9kessz\u00f3l\u00f3 Edu\u00e1rd nev\u00e9t is […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,5],"tags":[],"class_list":["post-87041","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-foto"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87041","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=87041"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87041\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=87041"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=87041"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=87041"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}