Annak, aki nem vette volna m\u00e9g kez\u00e9be a k\u00f6nyvet, eligaz\u00edt\u00f3ul: a kis reg\u00e9ny tizenk\u00e9t fejezetre oszlik, hossz\u00fas\u00e1guk szesz\u00e9lyesen v\u00e1ltoz\u00f3, mindig a benne felv\u00e1zolt \u00e9lethelyzet \u00e9s a benne fesz\u00fcl\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9dek s\u00faly\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.
\nEz\u00fattal az els\u0151 fejezetet mer\u00edtj\u00fck ki, mint olyant, amely beind\u00edtja a cselekm\u00e9ny lendkerek\u00e9t, s r\u00e1helyezi a f\u0151szerepl\u0151 Otto Silbermannt arra a k\u00e9nyszerp\u00e1ly\u00e1ra, melyen a k\u00f6nyv utols\u00f3 oldal\u00e1ig mozognia k\u00e9nytelen. Hogy a megtett \u00fat mennyire nem az \u0151 d\u00f6nt\u00e9se, kider\u00fcl mindj\u00e1rt az els\u0151 oldalakb\u00f3l, amelyeken ember\u00fcnk, a j\u00f3m\u00f3d\u00fa zsid\u00f3 keresked\u0151 egyezkedni pr\u00f3b\u00e1l az \u00fczlet\u00e9t az \u00e1rj\u00e1s\u00edt\u00e1s sor\u00e1n \u00e1tvev\u0151, haz\u00e1rdj\u00e1t\u00e9kos munkat\u00e1rs\u00e1val, hogy lehet\u0151leg ne herd\u00e1lja el a vagyon\u00e1t a j\u00e1t\u00e9kasztal mellett, merthogy minden kidobott m\u00e1rk\u00e1\u00e9rt k\u00e1r\u2026
\nAz ebb\u0151l kiindult, bar\u00e1ts\u00e1gos k\u00f6nt\u00f6sbe \u00f6lt\u00f6ztetett vit\u00e1ban kapja Otto az els\u0151 cs\u00e1rd\u00e1s pofont is\u2026<\/p>\n
\u201eBecker sz\u00e9les, j\u00f3indulat\u00fa arca, ami az im\u00e9nt egy pillanatra indign\u00e1lt r\u00e1ncokba rendez\u0151d\u00f6tt, most ism\u00e9t felder\u00fclt.<\/em> Otto Silbermann teh\u00e1t pillanatig sem tagadja meg zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Tagadja viszont, hogy emiatt kitasz\u00edtottk\u00e9nt kellene megh\u00faznia mag\u00e1t b\u00e1rki el\u0151tt. Viszont eredend\u0151en f\u00e9l\u00e9nk ember, igyekszik kiker\u00fclni mindenfajta szemben\u00e1ll\u00e1st, szembe fesz\u00fcl\u00e9st. A v\u00e9gs\u0151kig elmen\u0151en b\u00edzik a j\u00f3zan \u00e9szben \u2013 a m\u00e1sok\u00e9ban is. Hogy b\u00e1rmi t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k is a j\u00f6v\u0151ben, \u00e9szszer\u0171tlen, emberietlen d\u00f6nt\u00e9sek teljess\u00e9ggel kiz\u00e1rva. Csakhogy t\u00f6rt\u00e9netesen a krist\u00e1ly\u00e9jszaka el\u0151est\u00e9j\u00e9n j\u00e1runk, amikor otthonukb\u00f3l kir\u00e1ngatj\u00e1k \u00e9s elhurcolj\u00e1k a zsid\u00f3kat. L\u00e1tva az id\u0151k alakul\u00e1s\u00e1t, Silbermann megpr\u00f3b\u00e1lja p\u00e9nzz\u00e9 tenni a lak\u00e1s\u00e1t, hogy vagyon\u00e1nak legal\u00e1bb t\u00f6red\u00e9k\u00e9t \u00e1tmenthesse egy \u00faj \u00e9letbe. Hogy hol? Azt m\u00e9g maga sem tudja. Egyel\u0151re otthon van \u00e9s Theo Findler \u00e1rja \u00fczletemberrel alkudozik a lak\u00e1s \u00e1r\u00e1ra. El\u0151tte m\u00e1r, a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban id\u0151s szomsz\u00e9dasszony\u00e1t\u00f3l, Frau Z\u00e4nkel titkos tan\u00e1csosn\u00e9t\u00f3l megkapja a mag\u00e1\u00e9t:<\/p>\n \u201e\u2013 Hogy van? \u2014 k\u00e9rdezte az asszony bar\u00e1ts\u00e1gosan.<\/em> A vil\u00e1g \u00e1ll\u00e1s\u00e1t odabent, a lak\u00e1sban is jellemz\u0151en osztj\u00e1k-szorozz\u00e1k a h\u00e1ziak \u00e9s vend\u00e9g\u00fck, az \u00e1rja keresked\u0151:<\/p>\n \u201e\u2013 Nem sz\u00f6rny\u0171 gaztett, amit a zsid\u00f3s\u00e1ggal tesznek? \u2013 k\u00e9rdezte Frau Silbermann,…aki m\u00e9g nem szokott le arr\u00f3l, hogy a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek m\u00f6g\u00f6tt az erk\u00f6lcs\u00f6t keresse.<\/em> \u00c9s ez a k\u00e9nyszeredett nevet\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban is h\u00e1tborzongat\u00f3bb, mint a legsz\u00f6rny\u0171bb fenyeget\u00e9s.<\/p>\n K\u00f6vetkezik: Vakrandi, negyedszer<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Annak, aki nem vette volna m\u00e9g kez\u00e9be a k\u00f6nyvet, eligaz\u00edt\u00f3ul: a kis reg\u00e9ny tizenk\u00e9t fejezetre oszlik, hossz\u00fas\u00e1guk szesz\u00e9lyesen v\u00e1ltoz\u00f3, mindig a benne felv\u00e1zolt \u00e9lethelyzet \u00e9s a benne fesz\u00fcl\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9dek s\u00faly\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,1],"tags":[],"class_list":["post-87052","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87052","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=87052"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87052\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=87052"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=87052"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=87052"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n– Egym\u00e1s el\u0151tt igaz\u00e1n nem kell megj\u00e1tszanunk magunkat, Ott\u00f3 – jelentette ki bizalmasan. – Ha vesz\u00edtek, term\u00e9szetesen a te p\u00e9nzedet vesz\u00edtem el, mert h\u00e1t saj\u00e1tom, az nincsen – mondta kuncogva.<\/em>
\n– T\u00e1rsak vagyunk – ism\u00e9telte meg Silbermann nyomat\u00e9kkal.<\/em>
\n– Term\u00e9szetesen – felelte Becker, ism\u00e9t komolyra v\u00e1ltva. – \u00c9s akkor mi\u00e9rt besz\u00e9lsz velem \u00fagy, mintha m\u00e9g mindig az alkalmazottad voln\u00e9k?<\/em>
\n– Csak nem b\u00e1ntottalak meg? – k\u00e9rdezte Silbermann. A kiss\u00e9 ironikus hangnembe enyhe ijedts\u00e9g vegy\u00fclt.<\/em>
\n– Ugyan, marhas\u00e1g – vette h\u00edzelg\u0151sre mindj\u00e1rt Becker. – Olyan r\u00e9gi bar\u00e1tok, mint mi! H\u00e1rom \u00e9v a nyugati fronton, h\u00fasz \u00e9v egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s \u00f6sszetart\u00e1s \u2014 ap\u00e1m, te nem tudsz megb\u00e1ntani engem, legfeljebb kicsit felbosszantani.<\/em>
\nMegint \u00e1tkarolta Ott\u00f3 v\u00e1ll\u00e1t.<\/em>
\n– Ott\u00f3 \u2014 jelentette ki er\u00e9lyes hangon. \u2014 Az ilyen bizonytalan id\u0151kben, az ilyen zavaros vil\u00e1gban csak egyben lehet megb\u00edzni: a bar\u00e1ts\u00e1gban, az igaz f\u00e9r\u00edibar\u00e1ts\u00e1gban! Hadd mondjam meg neked, \u00f6regem, az \u00e9n szememben remek ember vagy \u2014 remek n\u00e9met, nem is zsid\u00f3.<\/em>
\n– De, de, zsid\u00f3 vagyok – er\u0151sk\u00f6d\u00f6tt Silbermann, aki tudta, hogy Becker ink\u00e1bb a vel\u0151s szavak embere…\u201d<\/em><\/p>\n
\n– Alapj\u00e1ban v\u00e9ve j\u00f3l. H\u00e1t a nagys\u00e1gos asszony?<\/em>
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, meglehet\u0151sen. M\u00e1r ahogyan ebben a korban az ember lehet.<\/em>
\nB\u00facs\u00faz\u00f3ul kezet ny\u00fajtott Silbermann-nak.<\/em>
\n– Biztosan neh\u00e9z id\u0151k ezek \u00f6nnek – tette m\u00e9g hozz\u00e1 sajn\u00e1lkozva az asszony -, sz\u00f6rny\u0171 id\u0151k…<\/em>
\nSilbermann be\u00e9rte egy kis figyelmes mosollyal, egyszerre \u00f3vatossal \u00e9s elm\u00e9l\u00e1z\u00f3val, se nem egyet\u00e9rt\u0151vel, se nem elutas\u00edt\u00f3val. – Saj\u00e1ts\u00e1gos szerepet osztottak ki r\u00e1nk, alapj\u00e1ban v\u00e9ve… – mondta azt\u00e1n v\u00e9g\u00fcl.<\/em>
\n– De az\u00e9rt egyszersmind nagy id\u0151k is ezek \u2014 vigasztalta az asszony. – Nyilv\u00e1n igazs\u00e1gtalanul b\u00e1nnak \u00f6nnel, de az\u00e9rt mag\u00e1nak igazs\u00e1gosan \u00e9s meg\u00e9rt\u0151n kell gondolkodnia.\u201d<\/em><\/p>\n
\n– Dehogynem – felelte sz\u00e1razon Findler. – Sok gonoszs\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nik a vil\u00e1gon. \u00c9s sok j\u00f3 dolog is. Hol ezzel, hol azzal. Az egyik t\u00fcd\u0151bajos, a m\u00e1sik zsid\u00f3, a legnagyobb pechje meg annak van, aki egyszerre mind a kett\u0151. Ez m\u00e1r csak \u00edgy van. Ha tudn\u00e1, nekem h\u00e1nyszor volt pechem az \u00e9letben! Ez ellen nincs mit tenni.<\/em>
\n\u2013 Hogy a tapintat nem az er\u00e9nye, Herr Findler – v\u00e1laszolta megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6dve Frau Silbermann \u2013, azt tudtam, de hogy a lelke ilyen rideg \u00e9s… \u2014 a brut\u00e1lis sz\u00f3t lenyelte \u2013 …k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s, az az\u00e9rt \u00faj.<\/em>
\nFindler szenvtelen\u00fcl mosolygott. \u2013 Szeretem a nejemet \u00e9s a l\u00e1nyk\u00e1mat. Az emberis\u00e9g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9hez \u00fczleti kapcsolat f\u0171z. Ez a viszonyom a k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1ghoz. Nem szeretem a zsid\u00f3kat, \u00e9s nem gy\u0171l\u00f6l\u00f6m a zsid\u00f3kat. K\u00f6z\u00f6mb\u00f6sek nekem, \u00e9s csod\u00e1lom benn\u00fck a szorgos keresked\u0151t. Ha igazs\u00e1gtalans\u00e1g \u00e9ri \u0151ket, azt sajn\u00e1lom, de nem csod\u00e1lkozom rajta. Ilyen a vil\u00e1g. Akik \u00e9pp soron vannak, vesztenek, m\u00e1sok meg nyernek.<\/em>
\n\u2013 \u00c9s ha, mondjuk, maga lenne zsid\u00f3?<\/em>
\n– De nem vagyok az! Leszoktam arr\u00f3l, hogy olyasmin t\u00f6rjem a fejemet, mi lenne, ha. Nekem m\u00e1r az is el\u00e9g, ami van.<\/em>
\n– H\u00e1t mindig csak \u00f6nmag\u00e1ra tud gondolni? M\u00e1sok trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t nem k\u00e9pes \u00e1t\u00e9rezni?<\/em>
\n– Velem ugyan ki t\u00f6r\u0151dik, ha nekem van pechem? A kutya se! Theo Findlernek nincsen senkije Theo Findleren k\u00edv\u00fcl. Nekik kettej\u00fcknek \u00f6ssze kell tartaniuk, mint a keny\u00e9rnek a h\u00e9j\u00e1val. Hahaha.\u201d<\/em><\/p>\n
\n