{"id":87931,"date":"2020-01-19T02:53:05","date_gmt":"2020-01-19T02:53:05","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=87931"},"modified":"2020-01-18T20:48:03","modified_gmt":"2020-01-18T20:48:03","slug":"ket-het-a-dunan-1955-ben-16","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=87931","title":{"rendered":"K\u00e9t h\u00e9t a Dun\u00e1n, 1955-ben (16)"},"content":{"rendered":"
\"\"<\/a>

Ada-Kaleh kazamat\u00e1i<\/em><\/p><\/div>\n

A dunai \u00fatirajzok k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelemmel k\u00f6vettem azokat, melyek Ada-Kaleh sziget sors\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1val foglalkoznak. Okan ma m\u00e1r tudni v\u00e9lik: ha nem sietnek annyira a Vaskapu v\u00edzier\u0151m\u0171 meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, a szigetb\u0151l ak\u00e1r a Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g egyik kiemelt helysz\u00edne v\u00e1lhatott volna. Legal\u00e1bb is \u00edgy eml\u00e9kszik vissza az a Sv\u00e1jcban \u00e9l\u0151 fest\u0151m\u0171v\u00e9szn\u0151, aki 2008-ban a bukaresti Adevarul rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1totta visszaeml\u00e9kez\u00e9seit gyermekkora var\u00e1zsos sz\u00ednhely\u00e9re. Visszaeml\u00e9kez\u00e9se Az utols\u00f3 l\u00e1togat\u00e1s Ada-Kaleh sziget\u00e9n<\/strong> c\u00edmmel l\u00e1tott napvil\u00e1got.<\/p>\n

„Nevem Geafer Adele G\u00fclsen, \u00e9desany\u00e1m magyar-cseh kever\u00e9k, \u00e9desap\u00e1m pedig t\u00f6r\u00f6k-n\u00e9met volt. Ez\u00e9rt azt\u00e1n a csal\u00e1dban hol magyarul, hol n\u00e9met\u00fcl t\u00e1rsalogtunk egym\u00e1ssal, illetve a f\u00e9rfiak maguk k\u00f6zt t\u00f6r\u00f6k\u00fcl. Csal\u00e1dunkban a katolikus, a luther\u00e1nus, a mohamed\u00e1n vall\u00e1s egyar\u00e1nt jelen volt.
\nUtolj\u00e1ra 1967-ben j\u00e1rtam a szigeten. Azon a ny\u00e1ron, m\u00e1r csak r\u00f6vid id\u0151re mehettem Ada-Kal\u00e9h-ra. Orsov\u00e1n, az \u00e1llom\u00e1st\u00f3l vagy h\u00e1rom kilom\u00e9tert kellett gyalogolnunk \u00e9desany\u00e1mmal, mire megpillantottuk a szigetet. Ott csak \u00e1tki\u00e1ltottunk a cs\u00f3nakosnak: Yusuf! Mire \u0151 \u00e1tevezett hozz\u00e1nk, hogy \u00e1tvigyen.
\nYusuf csontsov\u00e1ny, izmos, er\u0151sen napbarn\u00edtott kortalan f\u00e9rfi volt, \u00e9n mindig ugyanolyan \u00f6regnek l\u00e1ttam. Ahogy a cs\u00f3nak elindult, le sem vettem a szemem a szigetr\u0151l, mint mindig, er\u0151sen dobogott a sz\u00edvem, lestem, h\u00e1tha ismer\u0151st l\u00e1tok meg. De m\u00e1r messzir\u0151l felt\u0171nt nekem: mintha kop\u00e1rabb lett volna a sziget! Hol vannak a f\u00e1k?! Mikor partot \u00e9rt\u00fcnk, mellbev\u00e1gott a l\u00e1tv\u00e1ny: a hatalmas f\u00e1k t\u00f6vig kiv\u00e1gva, a parkon t\u00fal l\u00e1tni lehetett a sziget t\u00faloldal\u00e1t. Micsoda vand\u00e1l puszt\u00edt\u00e1s, gondoltam.
\nAnyai nagymam\u00e1m k\u00f6zel lakott a cs\u00f3nak kik\u00f6t\u0151h\u00f6z. Elindultunk a h\u00e1za fel\u00e9, mik\u00f6zben a puszt\u00edt\u00e1s l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t\u00f3l, a d\u00fcht\u0151l \u00f6sszeszorult a gyomrom. Tavaly m\u00e9g \u00e9let volt a szigeten, akkor m\u00e9g fel sem tudtam fogni, hogy egyszer ez megt\u00f6rt\u00e9nhet; hiszen nagymam\u00e1m, L\u0151csey Gizella, akkor m\u00e9g a k\u00f6nyvesboltot igazgatta, most pedig a csomagol\u00e1ssal bajl\u00f3dott. A nagy h\u00e1zb\u00f3l csak annyit vihet mag\u00e1val, amennyi a sz\u00e1m\u00e1ra Temesv\u00e1ron kiutalt egyszoba konyh\u00e1s lak\u00e1sban elf\u00e9r.
\nMikor \u0151 \u00e9s nagypap\u00e1m fiatalok voltak, Kolozsv\u00e1ron \u00e9ltek, \u00e9s nyaral\u00f3nak vett\u00e9k meg ezt a h\u00e1zat, majd k\u00e9s\u0151bb a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, v\u00e9glegesen bel\u00e9k\u00f6lt\u00f6ztek. K\u00f6zben nagymam\u00e1mt\u00f3l megtudtam, hogy az apai nagysz\u00fcleim h\u00e1z\u00e1t tankokkal lerombolt\u00e1k, mik\u00f6zben az esem\u00e9nyt filmre vett\u00e9k. \u00d3mam\u00e1\u00e9kat a strand melletti h\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k, ahonnan a tulajdonosok m\u00e1r kiv\u00e1ndoroltak T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba. Apai r\u00e9szr\u0151l \u00f3pap\u00e1m volt t\u00f6r\u00f6k, Geafer Iliyas, \u00f3mam\u00e1m viszont, Novi Anna, erd\u00e9lyi sz\u00e1sz asszony. Hamarosan hozz\u00e1juk indultam, \u0151k a sziget t\u00fals\u00f3 v\u00e9g\u00e9ben laktak, de most m\u00e1r csak a strandig kellett mennem, oda k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k \u00e1t \u0151ket.
\nMikor bel\u00e9ptem a h\u00e1zukba, \u00e1gyban fek\u00fcdtek, m\u00e1r hetvenen t\u00fal voltak. \u00d3mama azt mondta, ha m\u00e1r el kell hagyniuk Ada-Kaleh-t, akkor \u0151 az anyaorsz\u00e1g\u00e1ba, N\u00e9metorsz\u00e1gba akar menni. A szigeten m\u00e1r nem l\u00e9tezett sem rend\u0151rs\u00e9g, sem orvosi rendel\u0151, \u00e9s \u00e9lelmiszer bolt. \u00c9desap\u00e1m naponta j\u00f6tt \u00e1t Orsov\u00e1r\u00f3l, hozott nekik keny\u00e9rt\u0151l kezdve minden egyebet, amire sz\u00fcks\u00e9g\u00fck volt, hogy \u00e1tv\u00e9szelj\u00e9k ezeket a neh\u00e9z id\u0151ket. \u00cdgy azt\u00e1n csomagjaik t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r csak az \u00fatlev\u00e9lre v\u00e1rtak.
\nMikor b\u00facs\u00fat vettem t\u0151l\u00fck, sz\u00e1nd\u00e9komban volt elmenni a h\u00e1zhoz, ahol gyerekkorom legszebb \u00e9veit t\u00f6lt\u00f6ttem; de p\u00e1r l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n meggondoltam magam, nem akartam az elpusztult otthon sz\u00ednhely\u00e9t l\u00e1tni, ink\u00e1bb le\u00fcltem a parton. Eml\u00e9keztem. Lehunytam a szemem, gondolatban bel\u00e9ptem a bolt\u00edves kapun, v\u00e9gigmentem a r\u00f3zs\u00e1kkal teli \u00f6sv\u00e9nyen, besz\u00edvtam a vir\u00e1gillatot, felkerestem kedvenc gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1imhat, a kuty\u00e1nkat, felm\u00e1sztam a kert Dun\u00e1ra n\u00e9z\u0151 oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 di\u00f3f\u00e1ra, \u00e9s gondolatban v\u00e9gigp\u00e1szt\u00e1ztam a partot, az utc\u00e1t, felid\u00e9zve, hogy melyik h\u00e1zban ki is lakott…
\nA di\u00f3f\u00e1n sokszor el\u00fcld\u00f6g\u00e9ltem, amolyan t\u00f6rzshelyem volt ez, ahol kedvemre \u00e1br\u00e1ndozhattam, de meghallv\u00e1n a t\u00e1voli haj\u00f3k\u00fcrt\u00f6t, gyorsan lem\u00e1sztam a f\u00e1r\u00f3l, hogy l\u00e1ssam kik\u00f6t-e vajon a szigeten a haj\u00f3? Olykor m\u00e9g egy kos\u00e1r f\u00fcge \u00e9s r\u00f3zsalekv\u00e1rral teli kosarat is ki kellett cipelnem \u00f3pap\u00e1mnak, a turist\u00e1knak adta el. Szerettem a ny\u00fczsg\u00e9st \u00e9s alkalomadt\u00e1n felaj\u00e1nlkoztam a turist\u00e1k b\u00e1mulat\u00e1ra, hogy idegenvezet\u0151 leszek, hol magyarul, hol n\u00e9met\u00fcl kalauzoltam \u0151ket, nehogy elt\u00e9vedjenek a kazamat\u00e1k k\u00f6zt. Jutalom fej\u00e9ben megh\u00edvtak a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zba, ihattam egy s\u00f6rbetre vagy egy br\u00e1g\u00e1t\u2026 Ez ut\u00f3bbi kukoric\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00fcd\u00edt\u0151 ital.
\n\u00d3pap\u00e1nak valamikor baz\u00e1rja volt, ahol mindenf\u00e9le csecsebecs\u00e9t \u00e1rult benne. \u0150 mes\u00e9lte, hogy egyszer nagyon rosszul ment neki az \u00fczlet. Meg\u00e9lhet\u00e9si gondokkal k\u00fcszk\u00f6dtek. Viszont a szigetnek l\u00e9tezett egy szentje, Miskin Bab\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k, aki ugyan m\u00e1r nem \u00e9lt, de ha valaki felkereste a s\u00edrj\u00e1t, j\u00f3 tan\u00e1csokat kapott t\u0151le. \u00d3papa gondolta, szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1l. Elment hozz\u00e1, \u00e9s egy v\u00e1szonzacsk\u00f3ba f\u00f6ldet gy\u0171jt\u00f6tt a s\u00edrj\u00e1r\u00f3l, majd estet a p\u00e1rn\u00e1ja al\u00e1 rejtette. \u00c1lm\u00e1ban megjelent Miskin Baba, \u00e9s azt mondta neki: \u201ePakolj meg egy b\u0151r\u00f6nd\u00f6t ikonnal, \u00e9s vidd el Craiov\u00e1ra, ott j\u00f3 p\u00e9nzt fogsz vele csin\u00e1lni\u201c. \u00d3papa sz\u00f3t fogadott \u00e9s amikor meg\u00e9rkezett Craiov\u00e1ra, el\u0151bb sz\u00e1llod\u00e1t keresett. H\u00e1t nem egy ada-kaleh-i ismer\u0151sre tal\u00e1lt pultn\u00e1l?! Na azt\u00e1n, nagy volt az \u00f6r\u00f6m, \u00d3papa elmes\u00e9lte neki, mi j\u00e1ratban van. T\u00f6bb sem kellett, az ismer\u0151s mindj\u00e1rt ki is rakatott \u00f3pap\u00e1mmal ezekb\u0151l az ikonokb\u00f3ll a pultra egy sort, hadd l\u00e1ss\u00e1k a vend\u00e9gek. Ezek ut\u00e1n \u00f3papa a szob\u00e1j\u00e1ba vonult, de j\u00f3form\u00e1n be sem rendezkedett, m\u00e1ris sz\u00f3lt neki a port\u00e1s, hogy hozzon m\u00e9g le a k\u00e9peib\u0151l, mert a h\u00f6lgyek \u00fagy veszik mint a cukrot. Annyira felp\u00f6rg\u00f6tt az \u00fczlet, hogy \u00f3papa t\u00e1viratozott \u00f3mam\u00e1nak: k\u00fcldj\u00f6n m\u00e9g egy b\u0151r\u00f6ndnyi ikont. Teh\u00e1t \u00fagy lett, ahogy \u00e1lm\u00e1ban, Miskin Baba tan\u00e1csolta, s\u0151t, az asszonyoknak a szigetr\u0151l is munk\u00e1t tudtak adni ez\u00e1ltal…
\nFel\u00e1lltam \u00e9s visszafordultam az egyik kazamat\u00e1n \u00e1t, nem akartam az elpuszt\u00edtott gyerekkor sz\u00ednhely\u00e9t l\u00e1tni, a k\u00f6zpont fel\u00e9 tartottam. Persze, az eml\u00e9kek mindenhol jelen voltak.
\nKeskeny utca vezetett az iskola fel\u00e9, ami a kazamat\u00e1ra \u00e9p\u00fclt. Mivel az iskol\u00e1ban az oktat\u00e1s rom\u00e1n nyelven folyt, csak az utols\u00f3 \u00f3ra, amit a hodzsa tartott, zajlott t\u00f6r\u00f6k\u00fcl, mi gyerekekpedig hol rom\u00e1nul, hol t\u00f6r\u00f6k\u00fcl besz\u00e9lt\u00fcnk egym\u00e1ssal. A k\u00f6zpont fel\u00e9 haladva l\u00e1ttam: minden be volt m\u00e1r z\u00e1rva, m\u00e1r csak a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Jobb\u00e1ra idegenek tart\u00f3zkodtak bent, csak h\u00e1rom adakaleh-it ismertem fel. Furcsa volt bez\u00e1rva l\u00e1tni a k\u00f6nyvesboltot, a post\u00e1t, az \u00e9lelmiszerboltot, a p\u00e9ks\u00e9get, a konfekci\u00f3 \u00fczemet, a kis doh\u00e1nygy\u00e1rat, ahol apuk\u00e1m f\u0151k\u00f6nyvel\u0151 volt. A rah\u00e1t illata sem t\u00f6lti be a teret, minden kihalt, csak idegenek vannak minden\u00fctt, akiknek az dolguk, hog m\u00faltt\u00e1 tegy\u00e9k az itteni \u00e9let\u00fcnket.
\nA doh\u00e1nygy\u00e1ron t\u00fal eszembe jutott, hogy amikor est\u00e9nk\u00e9nt moziba mentek, a film kezd\u00e9se el\u0151tt, az emberek m\u00e9g s\u00e9t\u00e1ltak egyet, \u00f3papa pedig \u00fagy k\u00f6sz\u00f6nt, hogy \u201eaksam seriflerimis hayrolsum\u201c… Az \u00e1ramszolg\u00e1ltat\u00e1st, k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1nt\u00f3l este tizenegy \u00f3r\u00e1ig a helyi \u00e1ramfejleszt\u0151 \u00fczem ny\u00fajtotta nek\u00fcnk. Megmosolyogtat m\u00e9g ma is, amikor arra gondolok, hogy milyen sokszor szakadt meg a film, \u00e9s ez milyen j\u00f3 alkalom volt egym\u00e1ssal terefer\u00e9lni, egyesek ilyenkor kimentek r\u00e1gy\u00fajtani egy cigarett\u00e1ra… Mire v\u00e9ge volt a mozinak, el\u0151vett\u00fck az eleml\u00e1mp\u00e1kat, \u00e9s a s\u00f6t\u00e9tben, kazamat\u00e1kon kereszt\u00fcl, haza\u00e9rve, petr\u00f3leuml\u00e1mp\u00e1t kellett gy\u00fajtani, hogy lefekv\u00e9shez k\u00e9sz\u00fcl\u0151dj\u00fcnk… Mivel Temesv\u00e1ron j\u00e1rtam iskol\u00e1ba (csak az els\u0151 k\u00e9t oszt\u00e1lyt j\u00e1rtam Ada-Kaleh-n), valamennyi sz\u00fcnid\u0151met itt t\u00f6lt\u00f6ttem nagysz\u00fcleimn\u00e9l. A tavaszi sz\u00fcnid\u0151ben, mikor \u201ehaza j\u00f6ttem\u201c sokszor annyira megn\u0151tt a Duna szintje, hogy ker\u00fcl\u0151vel lehetett csak az \u00f3pap\u00e1\u00e9khoz eljutni, az \u00e1rkok pedig megteltek v\u00edzzel a kazamat\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. A ramadan, a h\u00fasv\u00e9t, mind-mind \u00f6r\u00f6mteli \u00fcnnepek volt. F\u0151leg a sok finoms\u00e1g, amit ilyenkor k\u00e9sz\u00edtettek! Az asszonyok a fej\u00fck\u00f6n vitt\u00e9k a p\u00e9khez a kerek, szinte egy m\u00e9teres \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 tepsiket, rajtuk n\u0151i kebleknek nevezett s\u00fctem\u00e9nyek voltak. Egyik kedvencem volt ez az illatos, sziruppal \u00e1titatott \u00e9dess\u00e9g.
\nA parkhoz \u00e9rve, ahol tavaly m\u00e9g hatalmas geszteny\u00e9k, szentj\u00e1noskeny\u00e9rf\u00e1k pomp\u00e1ztak, most a letarolt fat\u00f6rzsek szomor\u00fa l\u00e1tv\u00e1nya d\u00f6bbentett r\u00e1, hogy nem lesz t\u00f6bb\u00e9 hov\u00e1 hazaj\u00f6n\u00f6m. \u00c1tmentem a parkon, hogy m\u00e9g egyszer v\u00e9gigs\u00e9t\u00e1ljak a szerbek fel\u00e9 es\u0151 oldalon. D\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt unokahugommal, vagy bar\u00e1tn\u0151inkkel b\u00fajocsk\u00e1ztunk itt a kazamat\u00e1kban, vagy a tetej\u00fck\u00f6n lev\u0151 eperf\u00e1kon m\u00e1szk\u00e1ltunk. Miskin Baba s\u00edrj\u00e1nak, ahol mindig gyertya \u00e9gett, m\u00e1r csak a nyoma l\u00e1tszott a f\u00f6ld\u00f6n… . Emitt meg az Aranka n\u00e9ni\u00e9k h\u00e1za, aki Bics\u00e9rdinek volt a l\u00e1nya. \u00d3mam\u00e1\u00e9k fiatal kor\u00e1ban vagy t\u00edz \u00e9vig, szint\u00e9n a bics\u00e9rdi vegetarianizmus h\u00edvei voltak. Aranka n\u00e9ni f\u00e9rje pedig Omer b\u00e1csi volt.
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ennyien voltunk, vegyes nemzetis\u00e9g\u0171 csal\u00e1dok a szigeten. Igaz, tal\u00e1n volt egyp\u00e1r rom\u00e1n ember is, de mivel majdnem mindenki besz\u00e9lt t\u00f6r\u00f6k\u00fcl, fel sem t\u0171nt nekem.
\nM\u00e9g egyszer magamba sz\u00edvtam a kazamat\u00e1k t\u00e9gl\u00e1inak illat\u00e1t, \u0151k voltak az elm\u00falt id\u0151k tan\u00fai, k\u00e9s\u0151bb \u00f6r\u00f6kre elhallgattak a v\u00edz alatt. V\u00e9ge lett a gyerekkornak, az otthonnak, de az\u00f3ta is sokszor bej\u00e1rom gondolatban Ada-Kaleh minden kis zug\u00e1t, hogy ne felejtsek.
\nSok\u00e1ig tartotta mag\u00e1t a legenda, hogy az el\u00e1raszt\u00e1s sor\u00e1n a mecset tornya mutat\u00f3ujjk\u00e9nt m\u00e9g sok\u00e1ig eml\u00e9keztetett a szigetre, de miel\u0151tt minden elmer\u00fclt volna, azt is elbontott\u00e1k. Vajon hol lehetnek most a k\u00f6vei?”<\/p>\n

Ford\u00edtotta: Cseke G\u00e1bor<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A dunai \u00fatirajzok k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelemmel k\u00f6vettem azokat, melyek Ada-Kaleh sziget sors\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1val foglalkoznak. Okan ma m\u00e1r tudni v\u00e9lik: ha nem sietnek annyira a Vaskapu v\u00edzier\u0151m\u0171 meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, a szigetb\u0151l ak\u00e1r a Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g egyik kiemelt helysz\u00edne v\u00e1lhatott volna. Legal\u00e1bb is \u00edgy eml\u00e9kszik vissza az a Sv\u00e1jcban \u00e9l\u0151 fest\u0151m\u0171v\u00e9szn\u0151, aki 2008-ban a bukaresti Adevarul rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1totta visszaeml\u00e9kez\u00e9seit […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-87931","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87931","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=87931"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87931\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=87931"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=87931"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=87931"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}