{"id":87995,"date":"2020-01-23T02:52:50","date_gmt":"2020-01-23T02:52:50","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=87995"},"modified":"2020-01-18T14:40:21","modified_gmt":"2020-01-18T14:40:21","slug":"sipos-szabo-julia-a-megidezo-media","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=87995","title":{"rendered":"Sipos Szab\u00f3 J\u00falia: A megid\u00e9z\u0151 m\u00e9dia"},"content":{"rendered":"

Ada Kaleh, egy elt\u0171nt sziget \u00e9s hajdani lak\u00f3i<\/strong><\/em><\/h2>\n

Egy r\u00e1di\u00f3dokumentum, az \u00e9lhet\u0151, de sz\u00e9tsz\u00f3rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nyom\u00e1ban<\/strong><\/p>\n

M\u00e9dia kontextus<\/em>
\nA Prix Europa m\u00e9dia fesztiv\u00e1l 26 \u00e9ve l\u00e9tezik. 1987-ben alap\u00edtott\u00e1k Amszterdamban, az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs \u00e9s az Eur\u00f3pai Kultur\u00e1lis Alap\u00edtv\u00e1ny javaslat\u00e1ra. El\u0151sz\u00f6r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helysz\u00edneken rendezt\u00e9k meg a versenyt, majd 1996-t\u00f3l az \u00e1lland\u00f3 sz\u00e9khelye Berlin-Brandenburg lett, az RBB, a R\u00e1di\u00f3 Berlin Brandenburg l\u00e1tja vend\u00e9g\u00fcl \u00e9s szervezi a m\u00e9dia versenyt, amelyben 9 kateg\u00f3ri\u00e1ban vehetnek r\u00e9szt a nem kereskedelmi m\u00e9di\u00e1ban alkot\u00f3k. \u00c9vente d\u00edjazz\u00e1k a legjobb eur\u00f3pai telev\u00edzi\u00f3s, r\u00e1di\u00f3sprodukci\u00f3kat, valamint az \u00fajm\u00e9dia alkot\u00e1sait. A d\u00edjak 6000 Eur\u00f3 \u00e9s a Prix Eur\u00f3pai D\u00edj. \u00c9vente okt\u00f3berben k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1000 m\u00e9dia szakember, szerkeszt\u0151k, riporterek, f\u00fcggetlen producerek vesznek r\u00e9szt az egyhetes rendezv\u00e9nyen, t\u00f6bb mint 40 eur\u00f3pai orsz\u00e1gb\u00f3l. A zs\u0171ri munk\u00e1ja \u00e9s a d\u00edjaz\u00e1s demokratikus \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3 folyamatban zajlik. T\u00e1mogatja az EBU, az Eur\u00f3pai M\u0171sorsug\u00e1rz\u00f3k Uni\u00f3ja.
\nA Prix Eur\u00f3pa m\u00e9diafesztiv\u00e1l egyik kateg\u00f3ri\u00e1ja a r\u00e1di\u00f3 dokumentumok szekci\u00f3ja. A r\u00e1di\u00f3 dokumentumokat m\u0171fajilag a \u201estory telling\u201d, vagyis a t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9s fogalommal azonos\u00edtjuk, \u00cdgy ezek a m\u0171vek Eur\u00f3pa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9neteit mutatj\u00e1k \u00e9s \u0151rzik meg az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra, saj\u00e1tos k\u00f6rk\u00e9pet adva a kontinens t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9geir\u0151l, emberi sorsokon, vagy politikai t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 eseteken kereszt\u00fcl.
\nEbben a kateg\u00f3ri\u00e1ban \u00e9vente k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 30 m\u0171sor hangzik el, a leg\u00e9rdekesebb eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9netek .
\nA dokumentum m\u0171faj, a \u201cstoryt elling\u201dval\u00f3di \u00e9leteket \u00e9s val\u00f3s t\u00e1rsadalmi folyamatokat mutat meg. Ezek elemz\u00e9s\u00e9t v\u00e9gzem el, abb\u00f3l a szemsz\u00f6gb\u0151l vizsg\u00e1lom a m\u0171veket, hogy milyen szerkeszt\u0151i \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclnek el a p\u00e1lyam\u0171vek \u00e9s hogyan t\u00fckr\u00f6zik Eur\u00f3pa soksz\u00edn\u0171 \u00e9rt\u00e9kvil\u00e1g\u00e1t.
\nA m\u00e9dia felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t, szerep\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t nem kell bizonygatnom, ink\u00e1bb id\u00e9zem Umberto Ecot, aki al\u00e1h\u00fazza pozit\u00edv hat\u00e1s\u00e1t ,, amikor Catherine David, Frederic Lenoir \u00e9s Jean-Philippe de Tonnac egy besz\u00e9lget\u0151 k\u00f6nyvben k\u00e9rdezt\u00e9k a \u201et\u00fal\u00e9l\u00e9s marketingj\u00e9r\u0151l\u201d.
\n\u201e\u2026Egyes esetekben a j\u00f3zan megfontol\u00e1s \u00e9s a m\u00e9dia erk\u00f6lcsi nyom\u00e1sa gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1st hozott. Az \u00e9n nemzed\u00e9kem m\u00e9g nem tartotta olyan nagy becsben a f\u00e1kat, mint a mai gyerekek, akik m\u00e1r ebben a szellemben nevelkednek. M\u00e1sk\u00e9nt viszonyulnak a cigarett\u00e1hoz, a sz\u0151rmebund\u00e1hoz \u00e9s m\u00e9g sok minden m\u00e1shoz is. Itt, Olaszorsz\u00e1gban az emberek m\u00e1r hajland\u00f3k h\u00e1rom kuk\u00e1t haszn\u00e1lni, az egyikbe a m\u0171anyagot, a m\u00e1sikba a pap\u00edrt, a harmadikba az \u00fcveget dobj\u00e1k\u2026.\u201d (Jean-Claude Carriere, 1999, p. 264)<\/p>\n

Miut\u00e1n magam is hiszek, egyet\u00e9rtek a m\u00e9dia pozit\u00edv hat\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9ben, ez\u00e9rt egy olyan r\u00e1di\u00f3 dokumentum m\u0171sort mutatok be, amelyik kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv eszk\u00f6z\u00f6k (h\u00e1tt\u00e9rzajok, pl. motorcs\u00f3nak, v\u00edzcsobog\u00e1s) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mutat be egy t\u00f6rt\u00e9netet, egy kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g b\u00e9k\u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9t, amit sz\u00e9tromboltak, ez \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az \u00f6kol\u00f3giai rombol\u00e1ssal, a sziget elt\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel.
\nA rom\u00e1n m\u0171sork\u00e9sz\u00edt\u0151, Liliana Nicolae munk\u00e1ja a 2011-es Prix Eur\u00f3p\u00e1n hangzott el, term\u00e9szetesen az otthoni, vagyis rom\u00e1niai – sug\u00e1rz\u00e1s ut\u00e1n.<\/em><\/p>\n

Ada Kaleh, the Vanished Island (29 perc)<\/strong><\/h2>\n

A dokumentum egy m\u00e1ra elt\u0171nt dunai sziget t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatja be, k\u00f6zben megismerj\u00fck az ott \u00e9l\u0151k kultur\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1t, azt a kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, ami j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de egy politikai d\u00f6nt\u00e9s nemcsak a szigetet, hanem az ott \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get is sz\u00e9trombolta. (A m\u0171sorb\u00f3l az alkot\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val id\u00e9zek.)<\/em><\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\u201eAda Kaleh egy dunai sziget volt eg\u00e9szen addig, ameddig el nem \u00e1rasztott\u00e1k 1970-ben. A kommunista rezsim \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, els\u00fcllyeszti a szigetet, hogy egy v\u00edzier\u0151m\u0171vet \u00e9p\u00edtsen a ter\u00fcletre. Az Ada Kaleh-i lakosokat \u2013 a t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck t\u00f6r\u00f6k etnikum\u00fa volt \u2013 a ter\u00fclet elhagy\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k. Ez a t\u00e1voz\u00e1s sokuk sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3di trag\u00e9di\u00e1t jelentett.
\nLiliana Nicolae elindult a lehetetlenbe, a kor\u00e1bbi lakosok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel fedezi fel a sziget atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t \u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\n

Zela:<\/strong> Nevem Zela. Ezen a szigeten \u00e9ltem 12 \u00e9ves koromig. \u00c9s m\u00e9g ma is, 54 \u00e9vesen, rendszeresen \u00e1lmodozom az Ada Kaleh szigetr\u0151l.
\nEngur:<\/strong> Engur Ahmed vagyok, 26 \u00e9ves koromig \u00e9ltem Ada-Kalehen.
\nRiporter:<\/strong> Ezekkel az emberekkel sz\u00e1lltam egyik reggel cs\u00f3nakba \u00e9s kezdtem el az utaz\u00e1st a Dun\u00e1n.
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: motorcs\u00f3nak, hull\u00e1mok\u2026<\/em>
\nRiporter<\/strong>: Der\u0171s reggel, a Duna szipork\u00e1zik.
\nZela<\/strong>: Pontosan oda megy\u00fcnk, ahol Ada Kaleh volt. A sz\u00edvem ott van.
\nEngur<\/strong>: \u00c9n is \u00e9rzelmes vagyok. El nem tudom mondani, hogy \u00e9rzek\u2026 \u00dagy megy\u00fcnk oda, mintha haza menn\u00e9nk.
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: hull\u00e1mok<\/em>
\nRiporter:<\/strong> Ada-Kaleh \u201eMeger\u0151s\u00edtett Szigetet\u201d jelent, vagy \u201eAz Er\u0151d Szigetet\u201d. De a halform\u00e1j\u00fa sziget, ami megt\u00f6ri a Duna nyugodt foly\u00e1s\u00e1t a kanyarban, ellent\u00e9tben azzal, amit most a v\u00edzier\u0151m\u0171 \u201eVaskapu I.\u201d tesz, sz\u00f3val mondhatjuk, hogy a sziget l\u00e9nyeg\u00e9ben egy er\u0151d otthona.
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: hull\u00e1mok, v\u00edzimadarak<\/em><\/p>\n

\"\"<\/a>
\nRiporter<\/strong>: egy csillag alak\u00fa er\u0151d. Ezt az osztr\u00e1kok \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1444-ben1, a j\u00f3l ismert Vauban rendszerben. Vastag falai a t\u00e1mad\u00e1st megnehez\u00edtik\u2026 alagutakkal vagy katakomb\u00e1kkal, ahogyan a helyiek h\u00edvj\u00e1k.
\nEngur<\/strong>: Most pont a sziget k\u00f6zep\u00e9n vagyunk. Itt volt a tal\u00e1lkoz\u00f3hely. A sziget k\u00e9t r\u00e9szre tagol\u00f3dott: a v\u00e1rosiakra \u00e9s a k\u00fclv\u00e1rosiakra.
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: motorcs\u00f3nak<\/em>
\nRiporter<\/strong>: Meg\u00e1llunk a cs\u00f3nakkal a Duna k\u00f6zep\u00e9n. Ez az a hely \u2013 mondj\u00e1k \u2013 ahol l\u00e1that\u00f3 a mecset tornya, amikor a v\u00edz alacsony.\u201d (Nicolae, 2010)<\/p>\n

A \u201ehely\u201d helye \u00e9let\u00fcnkben<\/em>
\nA dokumentum elej\u00e9n a hallgat\u00f3 \u00e9rzelmileg is r\u00e1hangol\u00f3dik a b\u00e9k\u00e9s sziget hajdani atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ra, mik\u00f6zben kognit\u00edv szembes\u00fcl\u00e9s is t\u00f6rt\u00e9nik, vagyis, hogy itt mecset \u00e1llt valamikor, teh\u00e1t egy muszlim k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9lt a szigeten. A t\u00e9r, az emberi mikrok\u00f6rnyezet, a hely, mint olyan jelent\u0151s\u00e9ge az elm\u00falt \u00e9vtizedekben vil\u00e1gszerte fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt, a m\u0171eml\u00e9kek rekonstrukci\u00f3ja, a \u201ekast\u00e9lykultusz\u201da rendszerv\u00e1lt\u00f3 poszt szocialista orsz\u00e1gokban persze egyfajta t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti folytonoss\u00e1g ir\u00e1nti v\u00e1gyb\u00f3l \u00e9s egy\u00fattal term\u00e9szetesen gazdas\u00e1gi haszon kil\u00e1t\u00e1sokb\u00f3l elegyedett, de a 100 \u00e9ves h\u00e1zak mozgalom, vagy a K\u00c9K, a Kort\u00e1rs \u00c9p\u00edt\u00e9szeti K\u00f6zpont nonprofit v\u00e1rost\u00far\u00e1i mind azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van a r\u00e9gi helyeink ismeret\u00e9re, a hozz\u00e1juk val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9sre, mert ez biztons\u00e1got \u00e9s identit\u00e1st ny\u00fajt egyszerre. A kett\u0151 term\u00e9szetesen \u00f6sszef\u00fcgg.<\/p>\n

Kapit\u00e1ny \u00c1gnes \u00e9s Kapit\u00e1ny G\u00e1bor, a L\u00e1that\u00f3 \u00e9s l\u00e1thatatlan vil\u00e1gok az ezredfordul\u00f3n c\u00edm\u0171 munk\u00e1jukban jegyzik meg, hogy \u201eA kor m\u00e1sik fontos saj\u00e1toss\u00e1ga\u2026 a biztons\u00e1g keres\u00e9se, a biztons\u00e1g fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9se az emberi c\u00e9lok k\u00f6z\u00f6tt\u2026\u201d (G\u00e1bor, 2013, p. 452.)
\nA biztons\u00e1g megszerz\u00e9se, ami az anyagi, egzisztenci\u00e1lis biztons\u00e1got jelenti, igen neh\u00e9z, ugyancsak retteg a kor embere a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9gt\u0151l, a betegs\u00e9gekt\u0151l, a b\u0171n\u00f6z\u00e9st\u0151l, az ellen\u0151rz\u00f6tts\u00e9gt\u0151l \u00e9s sz\u00e1mtalan egy\u00e9b t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gt\u0151l, amelyeket szint\u00e9n a Kapit\u00e1ny h\u00e1zasp\u00e1r id\u00e9zett k\u00f6nyv\u00e9ben olvashatunk r\u00e9szteles felsorol\u00e1sban. Ink\u00e1bb azt a k\u00e9rd\u00e9st tehetj\u00fck f\u00f6l, hogy mit\u0151l nem szorong az ezredfordul\u00f3 embere\u2026?
\nAz a kev\u00e9s ter\u00fclete \u00e9let\u00fcnknek, amib\u0151l biztons\u00e1got mer\u00edthet\u00fcnk, fog\u00f3dz\u00f3t tal\u00e1lhatunk \u00e9ppen a hely, a lokalit\u00e1s, ahol feln\u0151tt\u00fcnk, amit j\u00f3l ismer\u00fcnk, aminek szab\u00e1lyaiban, sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben vett \u00f6sv\u00e9nyein j\u00f3l eligazodunk. Ismerj\u00fck a h\u00e1zat, aminek van h\u00e1ts\u00f3 bej\u00e1rata a m\u00e1sik utc\u00e1b\u00f3l, ismerj\u00fck a r\u00f6videbb utat a falut megker\u00fclve az alm\u00e1skerthez vagy \u00e9ppen az Ada Kaleh-i t\u00f6r\u00f6km\u00e9z- \u00e9s cukorka-\u00e1rus hely\u00e9t, a p\u00e9ks\u00e9get, ahol a legjobb kal\u00e1cs kaphat\u00f3. Ismernek minket is, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, ahol \u00e9l\u00fcnk \u00e1tl\u00e1that\u00f3 \u00e9s biztons\u00e1gos.<\/p>\n

Hogyan jelenik meg mindez Liliana Nicolae r\u00e1di\u00f3 dokumentum\u00e1ban?<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\u201eRiporter<\/strong>: A sziget hossza nem volt t\u00f6bb 600 m\u00e9tern\u00e9l \u00e9s sz\u00e9less\u00e9ge sem haladta meg a 150 m\u00e9tert. \u00c9s egy 1930-as n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s szerint 450-en \u00e9ltek itt, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck t\u00f6r\u00f6k volt.
\nH\u00e1tt\u00e9r: t\u00f6r\u00f6k zene<\/em>
\nRiporter<\/strong>: az \u00e9vsz\u00e1zadok alatt a sziget vagy t\u00f6r\u00f6k, vagy osztr\u00e1k fennhat\u00f3s\u00e1g alatt \u00e1llt. A helyzet 1921-ben megv\u00e1ltozott, amikor egy n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a lakoss\u00e1g a Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1st v\u00e1lasztotta.
\nH\u00e1tt\u00e9r: lapoz\u00e1s zaja<\/em>
\nIoan:<\/strong> Otto Acherl napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l olvasunk, amit Ada-Kalehr\u0151l \u00edrt 1905-ben. \u201eNap nap ut\u00e1n, a f\u00fcgefa r\u00fcgyei kezdenek sarjadni, amikor az els\u0151 levelek nagyra ny\u00edlnak az als\u00f3 r\u00e9gi\u00f3kban. Kis f\u00fcge, mogyor\u00f3f\u00e1k \u00e9s t\u00f6rpe t\u00f6lgyek vad \u00f6sszevisszas\u00e1gban n\u0151nek a domboldalon. Magasabban hatalmas di\u00f3f\u00e1k er\u0151s koron\u00e1val \u00e9s \u00e1gazattal, tele pih\u00e9s bark\u00e1val, t\u00f6rt vil\u00e1gos borosty\u00e1nsz\u00ednben \u00e1tt\u00f6rve. A nap a vir\u00e1gokon cs\u00fcng.\u201d
\nH\u00e1tt\u00e9r: lapoz\u00e1s zaja<\/em>
\nRiporter:<\/strong> A sziget t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n t\u00fal, azon t\u00fal, amit a k\u00f6nyvekben, besz\u00e1mol\u00f3kban tal\u00e1lunk, vagy a sziget egyetlen monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban, amit Ali Ahmen im\u00e1m publik\u00e1lt 1937-ben, megismerhetj\u00fck a szigetet azok t\u00f6rt\u00e9neteib\u0151l, akik itt \u00e9ltek.
\nZela<\/strong>: Gyermekkoromban egy napom \u00edgy n\u00e9zett ki: reggel a nagymama vert ki minket az \u00e1gyb\u00f3l. Minden reggel tejet ittunk \u00e9s ap\u00e1nk, aki p\u00e9k volt, k\u00fcld\u00f6tt hozz\u00e1 mindig k\u00fcrt\u0151s kal\u00e1csot vagy kenyeret. D\u00e9lut\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges t\u00f6r\u00f6k \u00e9teleket ett\u00fcnk.
\nEngur<\/strong>: Mi fi\u00fak futballoztunk a Duna partj\u00e1n. A mi h\u00e1zunk pont a foly\u00f3parton volt, \u00e9s rendszeresen horg\u00e1sztunk a v\u00edzben. Leggyakrabban pontyot fogtunk\u2026
\nZala:<\/strong> Volt r\u00e1k is.
\nEngur<\/strong>: Igen, f\u00e9ltem t\u0151l\u00fck, de finomak voltak.
\nZela:<\/strong> A gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k olyan nagyok voltak, j\u00f3\u00edz\u0171ek, l\u00e9d\u00fasak. Egyetlen birs t\u00f6bbet nyomott, mint egy kil\u00f3. Voltak oltott f\u00fcgef\u00e1k is a szigeten. 10 vagy 7 f\u00fcge volt egy kil\u00f3. Volt egy fajta eperfa is, aminek a gy\u00fcm\u00f6lcse a feketeszeder\u00e9re eml\u00e9keztetett. Volt, hogy pec\u00e1ztunk\u2026 s\u00fctk\u00e9rezt\u00fcnk eg\u00e9sz nap!\u201d (Nicolae, 2010)<\/p>\n

\"\"<\/a>

T\u00f6r\u00f6k h\u00e1z belseje a vaskapui szigetm\u00fazeumban<\/em><\/p><\/div>\n

A sziget, mint szimbolikus k\u00f6rnyezet- harm\u00f3ni\u00e1ban ember \u00e9s term\u00e9szet
\nA hum\u00e1n viselked\u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1t t\u00e1rgyal\u00f3 Cs\u00e1nyi Vilmos meg\u00e1llap\u00edtja, hogy \u201eAz emberi csoportkult\u00far\u00e1kban a csoportszerkezet rendk\u00edv\u00fcl szoros, a csoportnak \u00e1ltal\u00e1ban \u00e1lland\u00f3 vagy hosszabb id\u0151re sz\u00f3l\u00f3 telephelye van. A csoport tagjai er\u0151forr\u00e1saik megszerz\u00e9se \u00e9s egy\u00e9b aktivit\u00e1saik sor\u00e1n folyamatosan \u00e9s magas szinten kooper\u00e1lnak. A csoporton bel\u00fcli agresszi\u00f3 minim\u00e1lis.\u201d (Cs\u00e1nyi Vilmos, 1999, p. 17.old.)
\nL\u00e1m, az Ada-Kaleh sziget t\u00f6r\u00f6k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9s rom\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa lak\u00f3i b\u00e9kess\u00e9gben \u00e9ltek, dolgoztak, sportoltak \u00e9s nevelkedtek a szigeten. Nem uszultak egym\u00e1s ellen, igaz, nem is volt ilyen politikai manipul\u00e1ci\u00f3, megoszt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k, vagy gazdas\u00e1gi szorongatotts\u00e1g, sz\u0171k\u00f6s er\u0151forr\u00e1s a h\u00e1tt\u00e9rben.
\nEz a r\u00e1di\u00f3dokumentum \u2013 ahogyan a hum\u00e1n\u00f6kol\u00f3gia \u2013, egy szimbolikus k\u00f6rnyezetk\u00e9nt mutatja be az egykor nagyon is val\u00f3s\u00e1gos szigetet. Ahogyan L\u00e1nyi Andr\u00e1s m\u00f3dszertani kiindul\u00f3pontk\u00e9nt meghat\u00e1rozza a Term\u00e9szet \u00e9s szabads\u00e1g el\u0151szav\u00e1ban, : \u201eA hum\u00e1n\u00f6kol\u00f3gia a szimbolikus k\u00f6rnyezetben zajl\u00f3 emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st vizsg\u00e1lja\u2026 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sai alapegys\u00e9g\u00e9nek nem a biol\u00f3giai egyedeket tekinti, hanem a t\u00e1rsul\u00e1st, az \u00e9rtelmes \u00e9s \u00e9rtelemalkot\u00f3 interakci\u00f3t, ami szem\u00e9lyi l\u00e9t\u00fcnknek egyszerre felt\u00e9tele \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nye. \u201e\u2026Az elvont egy\u00e9nis\u00e9g \u00e9s m\u00e9g elvontabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g- koncepci\u00f3k helyett kiindul\u00f3pontj\u00e1t a szem\u00e9ly \u00e9let\u00e9t alkot\u00f3 kapcsolatokban keresi.\u201d (L\u00e1nyi, 2000, p. 17.old)
\nA r\u00e1di\u00f3dokumentum szerz\u0151je \u00e9ppen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre volt k\u00edv\u00e1ncsi, azokra az emberi kapcsolatokra, amelyek \u00f6sszef\u0171zt\u00e9k Ada-Kaleh lak\u00f3it, \u00e9s amelyek a sziget elt\u00fcntet\u00e9se, el\u00e1raszt\u00e1sa ut\u00e1n is \u00e9lnek, az eml\u00e9kekben, t\u00f6rt\u00e9netekben.
\n\u201eRiporter:<\/strong> (zajok az iskol\u00e1b\u00f3l) Volt egy iskola is a szigeten. A tanul\u00f3k t\u00f6r\u00f6k\u00fcl \u00e9s rom\u00e1nul tanultak. Azut\u00e1n a v\u00e1rosh\u00e1za, Ali Kadri impoz\u00e1ns h\u00e1zai. \u0150 volt a sziget leggazdagabb lak\u00f3ja. Azt\u00e1n volt egy k\u00f3rh\u00e1z, egy csend\u0151rs\u00e9gi egys\u00e9g is, amit k\u00e9s\u0151bb rend\u0151rs\u00e9gg\u00e9 alak\u00edtottak \u2013 Ali Ahmed visszaeml\u00e9kez\u00e9seib\u0151l id\u00e9zve \u2013 \u201eer\u0151szakos sz\u00f3v\u00e1lt\u00e1s, vagy b\u0171ncselekm\u00e9ny sosem t\u00f6rt\u00e9nt a szigeten\u201d. Ada-Kalehnek saj\u00e1t mozija is volt.
\nZela<\/strong>: H\u00f3napokig j\u00e1tszott\u00e1k ugyanazokat a filmeket, \u00e9s mivel semmi nem t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s unatkoztam volna, m\u00e9gis minden nap ott voltam.
\nEngur<\/strong>: Megtanultuk a filmeket a sz\u00edv\u00fcnkkel. Orosz filmek voltak.
\nZela:<\/strong> \u2026 \u00e9s amerikaiak.
\nEngur:<\/strong> a berlini fal leoml\u00e1s\u00e1r\u00f3l, Szt\u00e1lingr\u00e1dr\u00f3l\u2026
\nFilm hang: \u201eEur\u00f3pa egyik legnagyobb v\u00edzier\u0151m\u0171ve fekszik itt a Gura Vaii G\u00e1tn\u00e1l (zene)\u201d. \u201eA Duna v\u00edzszintje 40 m\u00e9terrel emelkedik meg, \u00e9s teljesen el\u00f6nti az Ada Kaleh szigetet, ami egzotikus b\u00e1j\u00e1r\u00f3l ismert, de m\u00e9g ink\u00e1bb a parti er\u0151d\u00edtm\u00e9nyeir\u0151l.\u201d(zene)<\/em>
\nRiporter:<\/strong> 1968-ban az Alexandru Shaia mozi st\u00fadi\u00f3 k\u00e9sz\u00edtett egy filmet: \u201eAz utols\u00f3 tavasz Ada-Kalehen\u201d. Az emberek Ada-Kalehen nem l\u00e1tt\u00e1k, de meg\u00e9lt\u00e9k a filmet.
\nFilmhang: \u201eEzt a filmet abban a rem\u00e9nyben k\u00e9sz\u00edtett\u00fck, hogy meg\u0151rizz\u00fck Ada-Kaleh sziget eml\u00e9k\u00e9t \u00e9s az er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt, ahogyan az 1968 tavasz\u00e1n \u00e1llt.\u201d<\/em>
\nZela: Gyerek voltam, 11 \u00e9ves, \u00e9s eml\u00e9kszem, hogy a sz\u00fcleim nagyon idegesek voltak. A hat\u00f3s\u00e1gok m\u00e1r kor\u00e1bban megmondt\u00e1k, hogy el fogj\u00e1k \u00f6nteni a szigetet. Nem tudtuk, hogy hov\u00e1 menj\u00fcnk: T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba vagy maradjunk Rom\u00e1ni\u00e1ban? A nagymama d\u00f6nt\u00f6tt: Rom\u00e1ni\u00e1ban maradunk. Szomor\u00faan eml\u00e9kszem vissza any\u00e1m testv\u00e9r\u00e9re, aki \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, elmegy. T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba mentek\u2026 Eml\u00e9kszem a s\u00edr\u00e1sra, amikor elkezdt\u00e9k led\u00f6nteni a h\u00e1zakat. N\u00e9ha m\u00e9g ma is hallom.
\nEngur:<\/strong> Nem hittem a szememnek. Eml\u00e9kszem, n\u00e9ztem a vonatr\u00f3l, ahogyan lerombolj\u00e1k a h\u00e1zunkat. Azt a h\u00e1zat, amelyikben sz\u00fclettem. Ez volt a legnagyobb f\u00e1jdalom, amit valaha \u00e9reztem. Egy-k\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb ker\u00edtettem egy cs\u00f3nakot \u00e9s \u00e1tmentem a szigetre. A h\u00e1z alapj\u00e1ig le volt rombolva, de volt m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny dolgunk ott. Tal\u00e1ltam egy \u00fcveg bort, ber\u00fagtam t\u0151le. S\u00edrtam\u2026\u201d (Nicolae, 2010)<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A t\u00e1rsadalom \u00e9lete c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyban John Dewey kit\u00e9r a m\u00falt \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9nek folyamat\u00e1ra, amikor \u00edgy \u00edr:
\n\u201eA biol\u00f3giai \u00e9lethez hasonl\u00f3an a t\u00e1rsadalom is az \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s folyamatain kereszt\u00fcl l\u00e9tezik. Ez az \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s a tettek, a gondolatok \u00e9s az \u00e9rzelmek k\u00f6zl\u00e9se \u00fatj\u00e1n megy v\u00e9gbe az id\u0151sek \u00e9s a fiatalok k\u00f6z\u00f6tt.\u201d (Dewey, 2000, p. 178) \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt ez Ada-Kaleh sziget\u00e9n is, ahol az \u00f6regek \u00e1tadt\u00e1k a fiataloknak mindazt, ami sz\u00e1mukra fontos \u00e9s megtart\u00f3 tud\u00e1s volt \u00e9s \u00edgy m\u0171k\u00f6dik ez akkor is, amikor a m\u00e9dia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kapunk h\u00edrt egy valaha l\u00e9tezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l. Kommunik\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kommunik\u00e1ci\u00f3, ahogyan John Dewey \u00edrja:
\n\u201eAzt mondhatjuk, hogy a t\u00e1rsadalom nem egyszer\u0171en az \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s \u00e9s a k\u00f6zl\u00e9s folyamatai \u00e1ltal l\u00e9tezik, hanem az \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9sben \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3ban\u2026 A kommunik\u00e1ci\u00f3ban teszi lehet\u0151v\u00e9 a r\u00e9szv\u00e9telt a meg\u00e9rt\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben, ez biztos\u00edtja az intellektu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gok hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1t is. Az ut\u00f3bbiakon m\u00falik, hogy k\u00e9pesek legy\u00fcnk megfelelni a t\u00e1rsadalmi v\u00e1rakoz\u00e1soknak \u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek.\u201d (Dewey, 2000, p. 178.old.)
\nA dokumentum szerz\u0151je mutatja meg sz\u00e1munkra a t\u00f6rt\u00e9netet, amib\u0151l megismerj\u00fck a sziget \u00e9let\u00e9t, a hajdani szigetlak\u00f3k eml\u00e9kei \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9sei \u00e1ltal, egy \u00faj, eml\u00e9kez\u0151 narrat\u00edva sz\u00fcletik, a sok egy\u00e9ni narrat\u00edv\u00e1b\u00f3l.
\n\u201eRiporter<\/strong>: R\u0103\u0163oi Tudor \u2013 a Mehedin\u0163i megyei Nemzeti Arch\u00edvum vezet\u0151je \u2013 szob\u00e1j\u00e1ban egy r\u00e9gi albumot lapozunk. Lassan \u00e9s fokozatosan felid\u00e9zz\u00fck ism\u00e9t Ada-Kaleh vil\u00e1g\u00e1t, ami jelenleg n\u00e9h\u00e1ny tonna v\u00edz alatt fekszik.
\nR\u0103\u0163oi:<\/strong> A sziget megmaradt az emberek eml\u00e9k\u00e9ben az itt termelt kit\u0171n\u0151 \u00e1ruk r\u00e9v\u00e9n: k\u00e1v\u00e9, t\u00f6r\u00f6km\u00e9z, cigaretta\u2026 a szigeti gy\u00e1r 17 f\u00e9le cigarett\u00e1t gy\u00e1rtott.
\nRiporter<\/strong>: M\u00e9g a kir\u00e1lyi csal\u00e1d is v\u00e1s\u00e1rolt cigarett\u00e1t innen!
\nR\u0103\u0163oi<\/strong>: Pontosan. \u00c9s 1931 m\u00e1jus\u00e1ban, II. K\u00e1roly, Rom\u00e1nia kir\u00e1lya megl\u00e1togatta a szigetet. Itt van egy f\u00e9nyk\u00e9p a l\u00e1togat\u00e1sr\u00f3l. A kir\u00e1ly Nicolae Iorg\u00e1val ment a szigetre.
\nRiporter<\/strong>: A sziget egy fajta Port Franco volt. A helyi, tradicion\u00e1lis term\u00e9kek v\u00e1mmentesek voltak. \u00c9s \u00fagy n\u00e9z ki, a kir\u00e1ly nem ment \u00fcres k\u00e9zzel a szigetre, sok aj\u00e1nd\u00e9kot adott a helyieknek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt adott cukrot is, a h\u00edres T\u00f6r\u00f6km\u00e9zhez.
\nR\u0103\u0163oi:<\/strong> Itt van egy eredeti c\u00edmke egy doboz Lokum mogyor\u00f3s t\u00f6r\u00f6km\u00e9zr\u0151l. Ezt az \u00e9dess\u00e9get a szigeten gy\u00e1rtott\u00e1k. Itt egy m\u00e1sik c\u00edmke \u201eA szult\u00e1n kedvence\u201d!<\/p>\n

\"\"<\/a>

Kir\u00e1ndul\u00f3k a szigeten 1964-ben<\/em><\/p><\/div>\n

Riporter:<\/strong> Ism\u00e9t a visszaeml\u00e9kez\u00e9sb\u0151l id\u00e9z\u00fcnk: \u201eOmer Adil gy\u00e1ra 1933-ban n\u00e9gy kond\u00e9r t\u00f6r\u00f6km\u00e9zet gy\u00e1rtott naponta, 20 kil\u00f3 cukor \u00e9s 3 kil\u00f3 kem\u00e9ny\u00edt\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Ezzel t\u00falsz\u00e1rnyalta m\u00e9g a Mehmet Kadri gy\u00e1r\u00e1t is.\u201d
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: csomagol\u00e1s gy\u0171r\u0151d\u00e9se
\nR\u0103\u0163oi:<\/strong> Mmmm. \u00c9des, egy csipetnyi piszt\u00e1cia; a dobozra LoKum van \u00edrva, t\u00f6r\u00f6km\u00e9z \u00e9s egy boltban vettem, ami t\u00f6r\u00f6k \u00e1rukat \u00e1rul. A m\u00faltban ezt k\u00f6zvetlen\u00fcl a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00f3l tudtuk megv\u00e1s\u00e1rolni.
\nIoan:<\/strong> Mindenf\u00e9le fajta \u00e9dess\u00e9get \u00e1rultak: t\u00f6r\u00f6km\u00e9zet, nyal\u00f3k\u00e1t, nug\u00e1tokat, cukork\u00e1kat, mindenf\u00e9le \u00e9dess\u00e9get, amit gy\u00e1rtottak. A mozi el\u0151ter\u00e9ben egy fi\u00fa kib\u00e9relt egy b\u00f3d\u00e9t \u00e9s a sz\u00fcnetekben meg lehetett venni ezeket az \u00e9dess\u00e9geket\u2026 M\u00e9g az iskola el\u00e9 is kimentek. Volt egy t\u00f6r\u00f6k, m\u00e1r meghalt, Isten nyugosztalja, a neve Hassz\u00e1n volt\u2026
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: panelh\u00e1zak<\/em>
\nIoan:<\/strong> A nevem Constantin Ioan \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemtan\u00e1r vagyok. 71 \u00e9vvel ezel\u0151tt sz\u00fclettem, ennek a v\u00edzt\u00e1roz\u00f3nak a fenek\u00e9n. Most val\u00f3sz\u00edn\u0171leg halak \u00faszk\u00e1lnak itt, amit \u00fagy gondolom, 1 m\u00e9ter iszap fedhet. Orsova r\u00e9gi v\u00e1ros\u00e1ra gondolok.
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: panelh\u00e1zak<\/em>\u201d (Nicolae, 2010)<\/p>\n

A feature m\u0171faja – \u00e9rezni \u00e9s \u00e9rteni, avagy a citromdzsem k\u00e9sz\u00edt\u00e9se
\nAz eml\u00e9kez\u0151k szavaib\u00f3l meg\u00e9rti \u00e9s meg\u00e9rzi a hallgat\u00f3, hogy Ada Kaleh-en egy m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9tezett, a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s rom\u00e1n lakoss\u00e1g b\u00e9k\u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9se, ami ir\u00e1nt a nyugat-eur\u00f3pai, vagyis francia Jean-Claude Carriere \u00edgy besz\u00e9lt Jean Delumeaunak, az eml\u00edtett besz\u00e9lget\u0151 k\u00f6nyvben:
\n\u201e\u2026mi, nyugat-eur\u00f3pai emberek, val\u00f3ban a \u00bbsokasod\u00f3 mag\u00e1ny\u00ab, vagy Umberto Eco kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve, \u201e\u00abaz elszigetelt szem\u00e9lyis\u00e9gek\u00ab idej\u00e9t \u00e9lj\u00fck, s a csoportszellem mintha kivesz\u0151ben volna. R\u00e9szben ez\u00e9rt kell n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zn\u00fcnk azt a fajta szolidarit\u00e1st, azt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ny\u00fajtotta t\u00e1maszt, amiben a r\u00e9gi korok ember\u00e9nek r\u00e9sze volt. A hamarosan lez\u00e1rul\u00f3 \u00e9vsz\u00e1zad \u00bbsz\u00e1m\u0171z\u00f6tt\u00ab benn\u00fcnket a hagyom\u00e1nyos bizonyoss\u00e1gok falai k\u00f6z\u00fcl.\u201d (Jean-Claude Carriere, 1999, p. 279.old)
\nAz ezredfordul\u00f3 embere ism\u00e9t fel\u00e9rt\u00e9keli a kor\u00e1bbi tud\u00e1sokat, ahogyan a Kapit\u00e1ny h\u00e1zasp\u00e1r k\u00f6tete meg\u00e1llap\u00edtja:
\n\u201eA kor\u00e1bbi tud\u00e1sok fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se egy\u00fctt j\u00e1r a kor\u00e1bbi korok tisztelet\u00e9vel; a hagyom\u00e1ny, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi trad\u00edci\u00f3k kultusz\u00e1val (s ebben a konzervat\u00edv \u00e9rt\u00e9krendszer kilencvenes \u00e9vekbeli meger\u0151s\u00f6d\u00e9se mellett az ember- hi\u00e1nyok \u00e1ltal feler\u0151s\u00edtett \u2013 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gig\u00e9nye, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gkeres\u00e9se, a r\u00e9gebbi, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gibb \u00e9letform\u00e1k ir\u00e1nti nosztalgia is szerepet j\u00e1tszik.)\u201d (G\u00e1bor, 2013, p. 463.old)
\nEzt a trendet tal\u00e1ljuk, halljuk viszont Liliana Nicolae m\u0171sor\u00e1ban is, vagyis, hogy a hallgat\u00f3k megismerj\u00e9k a m\u00falt egy j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t, amir\u0151l \u2013 e m\u0171sor n\u00e9lk\u00fcl \u2013 az id\u0151vel t\u00e1voz\u00f3 lakosokon k\u00edv\u00fcl \u2013 senki nem tudna. A sziget eml\u00e9ke is elt\u0171nne, a szigettel egy\u00fctt. A m\u00e9dia meg\u0151rz\u0151 felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t is al\u00e1h\u00fazza ez a r\u00e1di\u00f3 dokumentum.
\n\u201eIoan:<\/strong> Mes\u00e9ltem Hassanr\u00f3l\u2026 igen, Hasszan egy k\u00f6z\u00e9pmagas, pocakos fick\u00f3 volt, aki rom\u00e1nul is j\u00f3l besz\u00e9lt.
\nRiporter<\/strong>: Volt bajusza is?
\nIoan<\/strong>: Nem, de mindig feh\u00e9r k\u00f6penyben j\u00e1rt, hogy megfeleljen az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi el\u0151\u00edr\u00e1soknak, ehhez pedig v\u00f6r\u00f6s sz\u00edn\u0171 t\u00f6r\u00f6k fezt hordott. Egy h\u00e1romkerek\u0171 kocsit tolt, amiben k\u00e9t hord\u00f3 j\u00e9g volt, ebben tartotta a fagylaltot. \u00dcveggel volt letakarva, hogy a port t\u00e1vol tartsa. A kocsi feh\u00e9rre volt feste, a felirat rajta \u201eHassz\u00e1n csemeg\u00e9i\u201d. K\u00e1r, hogy senki nem k\u00e9sz\u00edtett f\u00e9nyk\u00e9pet r\u00f3la\u2026
\nAz iskolai sz\u00fcnetekben mindenki Hassz\u00e1nt\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolt. Bement a belv\u00e1rosba, hogy ott \u00e1rus\u00edtson, azt\u00e1n visszament megint az iskol\u00e1hoz. N\u00e9ha a feles\u00e9ge helyettes\u00edtette; \u0151 arckend\u0151t viselt.
\nRiporter<\/strong>: Constantin Ioan mosolyog Hassan eml\u00e9k\u00e9n. \u00c9l\u0151 gyermekkori eml\u00e9kek. Eml\u00e9kszik m\u00e9g a gyermekkor\u00e1b\u00f3l, hogy kihagyott oszt\u00e1lyokat, fogott egy cs\u00f3nakot \u00e9s \u00e1tcs\u00f3nak\u00e1zott Ada-Kalehbe. A sziget volt az alap b\u00fav\u00f3hely. Senki nem gondolta, hogy ott kellene keresni.
\nIoan:<\/strong> Minden alkalommal bementem a mecsetbe. Szerettem megmosni a kezem \u00e9s csod\u00e1lattal b\u00e1multam a hatalmas sz\u0151nyeget a mecsetben. Szerettem a f\u0171ben is leheveredni\u2026
\nRiporter:<\/strong> Az Ada Kalehi l\u00e1nyok egzotikus sz\u00e9ps\u00e9ge mellett a fiatalembert a t\u00f6r\u00f6k \u00e1rusok szak\u00e9rtelme is leny\u0171g\u00f6zte.
\nIoan<\/strong>: Ha egy b\u00f6gre lekv\u00e1rt vagy gy\u00fcm\u00f6lcskomp\u00f3tot 1-2 lej\u00e9rt adtak, 10-15 lejt k\u00e9rtek egy \u00fcveg f\u00fcge dzsem\u00e9rt.
\nRiporter:<\/strong> F\u00fcge dzsemet is hoztunk. Itt van!
\nIoan<\/strong>: Nagyon k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. De mit adhatn\u00e9k cser\u00e9be?
\nRiporter:<\/strong> Az Ada-Kaleh-i t\u00f6rt\u00e9neteidet. A dzsemet egy olyan asszony k\u00e9sz\u00edtette, aki a szigeten \u00e9lt.
\nZela<\/strong>: Hogy k\u00e9sz\u00fcl? Mi a receptje?
\nEngur feles\u00e9ge:<\/strong> Ciromban kell tartani.
\nZela:<\/strong> Any\u00e1m is \u00edgy csin\u00e1lta, citromban tartotta. Kb. k\u00e9t \u00f3ra hosszat. K\u00f6zben elk\u00e9sz\u00edtette a levet, azt\u00e1n hozz\u00e1adta a f\u00fcg\u00e9t, amit el\u0151bb j\u00f3l megmosott\u2026
\nEngur feles\u00e9ge:<\/strong> A receptet a szigeten tanultam\u2026\u201d (Nicolae, 2010)<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Kiemelem, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben egym\u00e1s nyelv\u00e9nek ismerete is fenntartotta a koh\u00e9zi\u00f3t, ahogyan a Monarchia ter\u00fclet\u00e9n b\u00e9k\u00e9sen \u00e9lt egy\u00fctt a sokszor m\u00e1r gyerekk\u00e9nt t\u00f6bbnyelv\u0171 \u00e1llampolg\u00e1r.
\nEnnek az\u00e9rt tulajdon\u00edtok nagy jelent\u0151s\u00e9get, mert ahogyan Cs\u00e1nyi Vilmos meg\u00e1llap\u00edtja:
\n\u201eAz emberi kult\u00far\u00e1k l\u00e9nyeg\u00e9ben a szoci\u00e1lis vonz\u00f3d\u00e1s, a kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9nyszer \u00e9s a t\u00e1rgyszeretet \u00e1ltal folyamatosan m\u0171k\u00f6dtetett funkcion\u00e1lis szab\u00e1lyrendszerek. Ide tartoznak az emberi kapcsolatokra vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyrendszerek, a t\u00e1rgyak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra ( citromdzsem\u2026kiemel\u00e9s SJ.), haszn\u00e1lat\u00e1ra, cser\u00e9j\u00e9re \u00e9s termel\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyok, amelyek a kult\u00fara keletkez\u00e9s\u00e9re, \u00e9rt\u00e9keire, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re, t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re vonatkoznak. A nyelv az az \u00e1ltal\u00e1nos kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszer \u2013 maga is szab\u00e1lyrendszer \u2013, amely a kult\u00far\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 egyes szab\u00e1lyok formul\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, egy\u00e9nek \u00e9s nemzed\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tad\u00e1s\u00e1ban k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik \u00e9s \u00edgy t\u00fckr\u00f6zi az adott kult\u00fara teljess\u00e9g\u00e9t.\u201d (Cs\u00e1nyi Vilmos, 1999, p. 25.old)
\n\u201eRiporter<\/strong>: Nem tudtuk visszautas\u00edtani a t\u00f6r\u00f6k k\u00e1v\u00e9 megh\u00edv\u00e1st, ami egy t\u00f6r\u00f6kt\u0151l \u00e9rkezett, akinek az apja \u00e9s a nagyapja k\u00e1v\u00e9h\u00e1zas volt Ada Kaleh-en. Engur<\/strong> k\u00f6vette a sz\u00fclei nyomdok\u00e1t. A sziget el\u00e1raszt\u00e1sa ut\u00e1n Orsov\u00e1ban egy kocsm\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtette tov\u00e1bb a k\u00e1v\u00e9t
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: konyha.
\nEngur:<\/strong> Felforralod a vizet, majd beleteszed a k\u00e1v\u00e9t \u00e9s a cukrot\u2026 ha 100 k\u00e1v\u00e9t kell k\u00e9sz\u00edtened, akkor is k\u00fcl\u00f6n k\u00e9sz\u00edted. Ez az, ahogyan a t\u00f6r\u00f6k k\u00e1v\u00e9 k\u00e9sz\u00fcl.
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: konyha<\/em>.
\nEngur:<\/strong> 4 nagy k\u00e1v\u00e9 \u00e9s m\u00e9g lesz egy kicsi is\u2026
\nZela<\/strong>: Eml\u00e9kszel r\u00e1m?
\nEngur feles\u00e9ge<\/strong>: Nem nagyon\u2026
\nZela:<\/strong> Az Ada Kaleh-i p\u00e9k l\u00e1nya vagyok.
\nEngur feles\u00e9ge<\/strong>: Eml\u00e9kszem a p\u00e9kre, Luta b\u00e1csira (nevet\u00e9s). Nagyon j\u00f3 kenyeret k\u00e9sz\u00edtett. Meg szoktuk v\u00e1rni a kenyeret, nem ett\u00fcnk addig, am\u00edg kenyeret nem kaptuk t\u0151le (nevet\u00e9s).
\nZela:<\/strong> Eml\u00e9kszik a szigetre, Ada Kalehre?
\nEngur feles\u00e9ge<\/strong>: Persze, hogy eml\u00e9kszem!
\nEngur:<\/strong> Ott szerett\u00fcnk egym\u00e1sba! (nevet\u00e9s). Nem tudtunk megszabadulni egym\u00e1st\u00f3l!
\nEngur feles\u00e9ge<\/strong>: Te szeg\u00e9ny!
\nEngur:<\/strong> A feles\u00e9gem\u2026
\nEngur feles\u00e9ge:<\/strong> Ahmet Mioara. 65 \u00e9ves vagyok \u00e9s a szigeten \u00e9ltem 4 \u00e9ves korom \u00f3ta. A sziget \u00e9s a cigarettagy\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1ztam, ahol dolgoztam. K\u00f6nny\u0171 volt tal\u00e1lkozni a leend\u0151 f\u00e9rjemmel. A sziget kicsi volt, \u00e9s sokat l\u00e1ttuk egym\u00e1st. V\u00e9kony \u00e9s magas volt, sokat dics\u00e9rt engem\u2026 Szerette a hossz\u00fa g\u00f6nd\u00f6r hajamat!
\nEngur:<\/strong> Magas, sz\u00e9p haj\u00fa, karcs\u00fa n\u0151 volt\u2026 megmondtam neki minden nap, hogy szeretem.
\nRiporter:<\/strong> \u00c9s m\u00e9g ma is megmondja neki?
\nEngur:<\/strong> Meg h\u00e1t! \u00c9desem, szeretlek!
\n(mindketten nevettek)
\nZela<\/strong>: Neh\u00e9z lehetett mindkettej\u00fcknek, hiszen vegyes csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaznak.
\nEngur feles\u00e9ge<\/strong>: V\u00e9g\u00fcl megragadtam a kez\u00e9t \u00e9s hazavittem, mivel az \u00e9n embereim nem szerett\u00e9k, mivel t\u00f6r\u00f6k volt, \u00e9s az \u0151 csal\u00e1dja meg nem szeretett engem, mert \u00e9n meg rom\u00e1n voltam. De v\u00e9g\u00fcl a szerelem gy\u0151z\u00f6tt \u00e9s a null\u00e1r\u00f3l kezdt\u00fck.
\nT\u00f6r\u00f6k zene<\/em>
\nEngur:<\/strong> Oh, sz\u00e9p volt a szigeten szerelembe esni\u2026 a Duna partj\u00e1n szoktunk cs\u00f3kol\u00f3zni, a cs\u00f3nak\u00e1z\u00f3k t\u00e1volr\u00f3l figyeltek\u2026
\nEngur feles\u00e9ge<\/strong>: Terveket sz\u0151tt\u00fcnk a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve, de nem volt egyszer\u0171, mivel miut\u00e1n a kommunist\u00e1k el\u00e1rasztott\u00e1k a szigetet, nem tal\u00e1ltunk lak\u00e1st. Minden lehet\u0151s\u00e9get ki kellett pr\u00f3b\u00e1lnunk\u2026.\u201d (Nicolae, 2010)<\/p>\n

Az eml\u00e9kez\u00e9s szerepl\u0151i – kontinuus csoporthoz tartoz\u00e1s<\/em>
\nA dokumentum m\u0171sor szerkeszt\u0151je olyan emberi helyzetet mutat be a hallgat\u00f3nak, ami egy \u201ek\u00e9tkult\u00far\u00e1s\u201dp\u00e1rkapcsolatra utal, a rom\u00e1n f\u00e9rj \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k feles\u00e9g szerelme szint\u00e9n a szigethez k\u00f6t\u0151dik, de t\u00fal\u00e9lte a sziget elt\u0171n\u00e9s\u00e9t, ma is egy\u00fctt \u00e9l a h\u00e1zasp\u00e1r. Enn\u00e9l a mozzanatn\u00e1l is \u00e9rdemes meg\u00e1llnunk egy pillanatra, mert az eml\u00e9kez\u00e9s v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri a m\u0171sort, err\u0151l pedig \u00e9rdemes id\u00e9zni Pl\u00e9h Csaba Halbwacrhsra utal\u00f3 sorait, A term\u00e9szet \u00e9s a l\u00e9lek c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9b\u0151l:
\n\u201eA m\u00falt mindig egy eml\u00e9kezeti sz\u0171r\u0151n \u00e1t jelenik meg sz\u00e1munkra, \u00bbnyers eml\u00e9kek\u00ab tulajdonk\u00e9ppen nincsenek is. Ez a sz\u0171r\u0151 abban az \u00e9rtelemben t\u00e1rsas jelleg\u0171, hogy a \u00bbdolgokra\u00ab mindig egy adott t\u00e1rsadalmi szerep\u00fcnknek megfelel\u0151en eml\u00e9kez\u00fcnk vissza. Nemcsak individu\u00e1lis eml\u00e9kezet\u00fcnk mutatja azonban a csoportnorm\u00e1k hat\u00e1s\u00e1t, hanem a teljesebb eml\u00e9kezeti rendszer abban az \u00e9rtelemben kollekt\u00edv is, hogy a csoporttagok eml\u00e9kei egy norm\u00e1t alak\u00edtanak ki, rekonstrukci\u00f3ik a m\u00faltr\u00f3l az interakci\u00f3 f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben konverg\u00e1lnak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Az eml\u00e9kek kontinuit\u00e1s\u00e1t a csoporthoz tartoz\u00e1s adja meg.\u201d (Pl\u00e9h, 2003, p. 229.old)
\nLiliana Nicolae v\u00e9gigvezeti a hallgat\u00f3t ennek a csoportnak a kollekt\u00edv eml\u00e9kez\u00e9s\u00e9n, alanyai, vagyis besz\u00e9lget\u0151 t\u00e1rsai egy kialak\u00edtott norma alapj\u00e1n eml\u00e9keznek, vagyis a sziget a boldog \u00e9s b\u00e9k\u00e9s gyermekkor, a bukolikus, f\u00fcgeillat\u00fa \u00e9s t\u00f6r\u00f6km\u00e9zillat\u00fa nyarak, a szigeten sz\u00f6v\u0151d\u0151 \u00e9s m\u00e1ig tart\u00f3 h\u00e1zass\u00e1g, mindaz, ami b\u00e9k\u00e9s, \u00e9s harmonikus, nemcsak a term\u00e9szettel, hanem az egy\u00fctt \u00e9l\u0151 emberekkel is harm\u00f3ni\u00e1ban val\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s.
\nRiporter:<\/strong> \u2026.Az Ada Kalehiek nem k\u00f6lt\u00f6ztek Simianra. Miut\u00e1n elhagyt\u00e1k a szigetet, mindenki arra ment, amerre l\u00e1tott. Itt van Tudor R\u0103\u0163oi a Mehedin\u0163i Megyei Arch\u00edvumban, \u00e9s a Vaskapu kor\u00e1bbi igazgat\u00f3ja, Petru P\u0103un.
\nR\u0103\u0163oi:<\/strong> Nem volt k\u00f6nny\u0171 az Ada Kalehi emberek \u00e9lete. Ami vel\u00fck t\u00f6rt\u00e9nt, bizonyos \u00e9rtelemben olyan \u00e1r volt, amit a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben meg kellett fizetni. Tudja, a Vaskapu er\u0151m\u0171nek is megvannak az el\u0151nyei: olcs\u00f3 elektromos energi\u00e1t \u00e1ll\u00edt el\u0151, szab\u00e1lyozza a dunai haj\u00f3z\u00e1st, \u00e9s ennek bizony \u00e1ra van, visszaford\u00edthatatlanul megv\u00e1ltoztatta az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1t \u00e9s egyszer\u0171en elt\u00f6r\u00f6lt bizonyos helysz\u00edneket a t\u00e9rk\u00e9pr\u0151l.
\nPetru P\u0103un<\/strong>: N\u00e9zze, az orsz\u00e1g az er\u0151m\u0171b\u0151l t\u00f6bbet profit\u00e1l, mint egy szigetb\u0151l a Duna k\u00f6zep\u00e9n. Persze sajn\u00e1ljuk azt, ami t\u00f6rt\u00e9nt\u2026 de az embereknek el\u0151re megmondt\u00e1k, hogy biztons\u00e1gban lesznek, ha elk\u00f6lt\u00f6znek a szigetr\u0151l az el\u00f6nt\u00e9s el\u0151tt! Sajn\u00e1ltam, mert a sziget gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 volt. De mint a v\u00edzi er\u0151m\u0171vek szak\u00e9rt\u0151je, aki ott dolgozott, egy\u00e1ltal\u00e1n nem sajn\u00e1lom. Ez a helyzet.
\nZela<\/strong>: Legt\u00f6bben lerombolt\u00e1k a h\u00e1zukat, elhurcolt\u00e1k a t\u00e9gl\u00e1kat \u00e9s \u00fajat \u00e9p\u00edtettek bel\u0151le a foly\u00f3parton. N\u00e9h\u00e1nyan k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk elhagyta Konstanc\u00e1t a Fekete-tengeren. De a nagyi azt mondta, ennek az illata nem olyan, mint a Dun\u00e1\u00e9, \u00e9s visszaj\u00f6tt\u00fcnk onnan, k\u00f6zel a szigethez. Boldogabb volt itt, de hetente egyszer lement a partra s\u00edrni. Kis\u00edrta a sz\u00edv\u00e9t, tudja\u2026
\n\u2026
\nRiporter<\/strong>: A konstancai mecsetben van egy h\u00edres sz\u0151nyeg Ada Kalehr\u0151l. Azt mondj\u00e1k, ez a legnagyobb Eur\u00f3p\u00e1ban.
\nPl\u00e9b\u00e1nos:<\/strong> A sz\u0151nyeg a szigetr\u0151l ker\u00fclt ide, ez a szult\u00e1n aj\u00e1nd\u00e9ka. Egy l\u00e1ny 16 \u00e9vig sz\u0151tte, \u00e9s 420 kil\u00f3 a s\u00falya.
\nRiporter:<\/strong> N\u00e9h\u00e1ny Ada Kaleh-i lakos most Konstanc\u00e1ban \u00e9l, a Fekete-tenger partj\u00e1n.
\nH\u00e1tt\u00e9rzaj: kopog\u00e1s az ajt\u00f3n, ami kiny\u00edlik.<\/p>\n

\"\"<\/a>
\n\u2026
\nRiporter:<\/strong> Egy 70 \u00e9ves n\u0151t l\u00e1togatunk meg \u2013 a fi\u00e1val \u00e9s Laur\u00e1val j\u00f6ttem, aki az Ada Kaleh-i p\u00e9k l\u00e1nya.
\nAz \u00f6regasszony fia<\/strong>: Hadd mutassak be neked valakit. Itt van Luta \u00far unok\u00e1ja!
\n\u00d6regasszony<\/strong>: Luta ki?
\nAz \u00f6regasszony fia<\/strong>: A p\u00e9k!
\nAz \u00f6regasszony:<\/strong> \u00d3! Mit csin\u00e1lsz itt l\u00e1nyom?
\nLaura:<\/strong> Besz\u00e9lgetni j\u00f6ttem\u2026
\nRiporter<\/strong>: Az \u00f6regasszony, Megmet Miriam m\u00e1r egy ideje megvakult \u00e9s a r\u00e9gi eml\u00e9keinek \u00e9l.
\nLaura<\/strong>: Milyen volt az \u00e9let a szigeten?
\n\u00d6regasszony:<\/strong> H\u00e1t, nem volt k\u00f6nny\u0171, tudod, de megszoktuk!
\nLaura<\/strong>: Mire eml\u00e9kszik m\u00e9g a szigetr\u0151l?
\n\u00d6regasszony<\/strong>: Mindenre eml\u00e9kszem. Mindenre!
\nAz \u00f6regasszony els\u00edrja mag\u00e1t.<\/em>
\nAz \u00f6regasszony fia:<\/strong> Ne s\u00edrj! Na, hagyd abba!
\n\u00d6regasszony:<\/strong> Mindig a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldemre gondolok. A t\u00falvil\u00e1gon is eml\u00e9kezni fogok, \u00fagy gondolom. Az ut\u00e1n hagytam el az otthonom, hogy megcs\u00f3koltam a h\u00e1z n\u00e9gy sark\u00e1t. Nem tudtam abbahagyni a s\u00edr\u00e1st, amikor menni kellett. Volt egy kuty\u00e1m\u2026 meg\u00e9rezte, hogy valami nincs rendben \u00e9s nem akarta elhagyni a helyet\u2026.
\nAz \u00f6regasszony ism\u00e9t s\u00edrva fakad:<\/strong> \u00dagy \u00f6r\u00fcl\u00f6k, megint tudtam besz\u00e9lni valakivel a szigetr\u0151l\u2026 De szeretn\u00e9m tudni\u2026 hogy van Alisei, Seidin fia.
\nLaura:<\/strong> P\u00e1r hete halt meg\u2026
\n\u00d6regasszony<\/strong>: Mi van Bic\u00e1val, vagy Lenu\u0163\u00e1val, Reuf l\u00e1ny\u00e1val?
\nAz id\u0151s Miriam nem hagyja, hogy elmenj\u00fcnk. \u00c9s valamit \u00e9nekelni akar, amikor m\u00e9gis megy\u00fcnk.
\nT\u00f6r\u00f6k szerelmi \u00e9nek.\u201d<\/em> (Nicolae, 2010)<\/p>\n

A m\u00e9dia szerep\u00e9rtelmez\u00e9se \u2013 t\u00f6rt\u00e9neteink \u00e9s a felel\u0151ss\u00e9g<\/em>
\nItt \u00e9r v\u00e9get a r\u00e1di\u00f3 dokumentum m\u0171sor.
\nEml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt a szigetnek, felid\u00e9zi az ott \u00e9l\u0151k mindennapjait, k\u00f6zel hozza a hallgat\u00f3hoz a b\u00e9k\u00e9s t\u00f6r\u00f6k \u00e9s rom\u00e1n egy\u00fctt\u00e9l\u00e9st, az egym\u00e1s kult\u00far\u00e1j\u00e1t tisztel\u0151 embereket.
\nAmennyiben a m\u00e9dia feladataira gondolok, ebben az esetben hib\u00e1tlanul t\u00f6rt\u00e9nik meg a t\u00e1rsadalmi interakci\u00f3 \u00fczeneteken kereszt\u00fcl, vagyis a hallgat\u00f3 egyszerre affekt\u00edv \u00e9s kognit\u00edv m\u00f3don tudatosul a k\u00e9rd\u00e9s: val\u00f3ban \u00e9rdemes volt el\u00e1rasztani a szigetet, sz\u00e9tzil\u00e1lni egy b\u00e9k\u00e9s \u00e9s tradicion\u00e1lis emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get? A k\u00e9rd\u00e9sre nem kapunk v\u00e1laszt, ez is el\u0151nye a hangdokumentumnak, puszt\u00e1n arra a felel\u0151ss\u00e9gre mutat r\u00e1, ami egy ilyen d\u00f6nt\u00e9st meghoz\u00e1s\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151kre h\u00e1rul.
\nA hum\u00e1n\u00f6kol\u00f3gia alapgondolat\u00e1t, imperativusz\u00e1t, az emberi felel\u0151ss\u00e9gr\u0151l, vagyis az etikus cselekv\u00e9sr\u0151l \u00e9s az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s a term\u00e9szetbe val\u00f3 durva belesz\u00f3l\u00e1s kapcsolat\u00e1r\u00f3l kifejez\u0151en \u00e9s meggy\u0151z\u0151 er\u0151vel sz\u00f3l, mik\u00f6zben semmilyen tudom\u00e1nyos szakkifejez\u00e9s, ideol\u00f3giai eszmefuttat\u00e1s nem hangzik el a r\u00e1di\u00f3dokumentum m\u0171sorban.
\nNe hagyhatom sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, hogy a hazai k\u00f6zm\u00e9di\u00e1ban j\u00f3 ideje nincsen k\u00e9pviselve a dokumentum m\u0171sor m\u0171faja . A j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9k nem hall majd sem a r\u00f3mai parti cs\u00f3nakh\u00e1zakr\u00f3l, sem a v\u00f6r\u00f6s iszap trag\u00e9di\u00e1r\u00f3l, vagy azokr\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9netekr\u0151l, amelyek a mi gener\u00e1ci\u00f3nk t\u00f6rt\u00e9netei.<\/p>\n

\n

\u00c9rz\u00e9keny\u00edt\u00e9s, avagy \u00e9rtelem \u00e9s \u00e9rzelem<\/em>
\nAz E\u00f6tv\u00f6s L\u00f3r\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi kar\u00e1nak m\u00e1ra m\u00e1r tradicion\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt \u00e9vi konferenci\u00e1ja, a \u201eKulcsk\u00e9rd\u00e9sek\u201d mott\u00f3ja 2013-ban: \u00c9rzelem \u00e9s \u00e9rtelem volt. Val\u00f3ban, kulcsk\u00e9rd\u00e9s, hogy meg\u00e9rts\u00fck, az emberi \u00e9rzelem fontoss\u00e1g\u00e1t, hiszen mindennapjainkat, t\u00e1rsadalmi k\u00f6z\u00e9rzet\u00fcnket \u00e9s politikai gyakorlatunkat is meghat\u00e1rozza a felismer\u00e9s, az embereket \u00e9rzelmeik lebecs\u00fcl\u00e9s\u00e9vel nem lehet \u201emegv\u00e1ltani\u201d, az \u00e9rzelmekkel sz\u00e1molni kell \u00e9s sz\u00e1m\u00edtani is kell ezekre.
\nA m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra am\u00fagy evidenciak\u00e9nt \u00f6sszetartoz\u00f3 k\u00e9t fogalom valahogyan a tudom\u00e1ny (\u00e9s a politika) sz\u00e1m\u00e1ra \u00fajra felfedezend\u0151 n\u00f3vum. A m\u00e9di\u00e1ban e kett\u0151, a kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv hat\u00e1sok alkalmaz\u00e1sa m\u00e9dia m\u0171fajonk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151, a tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 tartalmak rendre a t\u00e9nyeket \u00e9s \u00e9rveket, \u00faj inform\u00e1ci\u00f3kat egym\u00e1s mell\u00e9 sorakoztatva a racionalit\u00e1sra alapoznak, m\u00edg az irodalmi, zenei tartalmak a tartalomfogyaszt\u00f3 \u00e9rzelmeit k\u00edv\u00e1nj\u00e1k mozg\u00f3s\u00edtani. Amikor tartalomr\u00f3l besz\u00e9lek, akkor ezzel is jelzem, al\u00e1h\u00fazom, hogy ma a m\u00e9di\u00e1ban sz\u00e1mtalan m\u0171faji tartalom l\u00e9tezik, ennek hordoz\u00f3ja is lehet a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb eszk\u00f6z, a j\u00f3l ismert digit\u00e1lis konvergencia k\u00f6vetkezt\u00e9ben.
\nA k\u00f6zm\u00e9dia felel\u0151ss\u00e9ge k\u00e9zenfekv\u0151 a k\u00f6rnyezet\u00fcnkkel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l val\u00f3 t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1sban, az ezeknek a k\u00e9rd\u00e9seknek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges tudom\u00e1nyos tartalmaknak a k\u00f6z sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3 \u00e9rthet\u0151 \u00e1tad\u00e1s\u00e1ban, bizonyos id\u0151szakokban ennek a feladat\u00e1nak a k\u00f6zm\u00e9dia megfelel, m\u00e1skor kev\u00e9sb\u00e9. Azonban az ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre val\u00f3 \u00e9rz\u00e9keny\u00edt\u00e9s nem jelenik meg, ami az affekt\u00edv \u00e9s kognit\u00edv eszk\u00f6z\u00f6k egy\u00fcttes alkalmaz\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s ami hossz\u00fat\u00e1von hat\u00e1sosabb eszk\u00f6z az attit\u0171d\u00f6k alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, mint a szigor\u00faan vett tudom\u00e1nyos t\u00e9nyk\u00f6zl\u0151 tartalom.
\nA Descartes t\u00e9ved\u00e9se c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben Antonio Damasio felkavar\u00f3an bizony\u00edtja, hogy az agy \u00e9s l\u00e9lek nem elv\u00e1laszthat\u00f3 egym\u00e1st\u00f3l, a c\u00edm arra utal, hogy kritiz\u00e1lja Descartes dualista felfog\u00e1s\u00e1t.
\nAz a sugallat, hogy a gondolkod\u00e1s \u00e9s az erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9let, valamint a fizikai f\u00e1jdalomb\u00f3l vagy \u00e9rzelmi izgalomb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 szenved\u00e9s a testt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tezhetnek.\u201d (Damasio, 1996, p. 240.old) Damasio nem vitatja, hogy a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e9rzelmek k\u00e1rosak lehetnek, \u00e9s rossz d\u00f6nt\u00e9sekhez vezethetne, \u00e1m elutas\u00edtja azt a n\u00e9zetet, hogy k\u00edv\u00e1natos \u2013 vagy ak\u00e1r lehets\u00e9ges \u2013 lenne csakis „hideg fejjel\u201d \u00e9lni, hiszen \u00e9rzelmek \u00e9s racionalit\u00e1s szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik: \u201eaz \u00e9rzelem \u00e9s az \u00e9rz\u00e9s hi\u00e1nya nem kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e1ros, nem kev\u00e9sb\u00e9 hajlik arra, hogy megrontsa azt a racionalit\u00e1st, amely saj\u00e1tosan emberiv\u00e9 tesz minket, s mely m\u00f3dot ad arra, hogy a szem\u00e9lyes j\u00f6v\u0151nknek, a t\u00e1rsas konvenci\u00f3knak \u00e9s az erk\u00f6lcsi elveknek megfelel\u0151en d\u00f6nts\u00fcnk.\u201d (Damasio, 1996, p. 12.old)
\nDennis Mc Quail a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9dia hat\u00e1sok elemz\u00e9sekor jelent\u0151s szerepet tulajdon\u00edt a v\u00e9lem\u00e9nykl\u00edm\u00e1k form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, \u2013 b\u00e1r a k\u00f6tet megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00e9ve, vagyis 2000 \u00f3ta eltelt id\u0151szak a telev\u00edzi\u00f3 szerep\u00e9nek cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t hozta, \u00e9s sz\u00e1mtalan \u00faj m\u00e9dia jelens\u00e9g sz\u00fcletett, \u00e9ppen az \u00fajm\u00e9dia rohamos terjed\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 a k\u00f6vetkez\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st nem vonom k\u00e9ts\u00e9gbe:
\n\u201eA m\u00e9di\u00e1nak m\u00e9g mindig hitelesnek kell lennie, hogy \u00fczenete c\u00e9lba \u00e9rjen \u00e9s igen sok eredm\u00e9ny igazolja, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gek meglehet\u0151sen szkeptikusak \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g ink\u00e1bb azz\u00e1 v\u00e1lnak.\u201d (McQuail, 2003, pp. 402,old)
\nA teljesen egyforma hangv\u00e9tel\u0171 \u00e9s m\u0171sor strukt\u00far\u00e1j\u00fa kereskedelmi m\u00e9dia \u00e9s az egyre fragment\u00e1ltabb internet alap\u00fa m\u00e9diafogyaszt\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ban felt\u00e9telezem, hogy az emberi sz\u00f3, a vox humana, vagyis a dokumentumok vonzz\u00e1k a tartalomfogyaszt\u00f3t \u00e9s hiteles\u00edtik a tartalmat.
\nA m\u00e9di\u00e1val szemben szkeptikus k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get az emberi t\u00f6rt\u00e9netek, a dokumentum m\u0171sorok, filmek megtal\u00e1lj\u00e1k \u00e9s az \u00e9rtelemre \u00e9s \u00e9rzelemre egyszerre hat\u00f3, hiteles t\u00f6rt\u00e9netek hat\u00e1sa, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa, \u00e9rz\u00e9keny\u00edt\u0151 hat\u00e1sa v\u00e1rhat\u00f3.
\nVisszat\u00e9rve Denis McQuailhez:
\n\u201eA tagadhatatlan szem\u00e9lyes \u201dolvas\u00f3i hatalom\u201d ellen\u00e9re arra is b\u0151ven van bizony\u00edt\u00e9k, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u201dolvasatai\u201d gyakran megszokott \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9si p\u00e1ly\u00e1kat k\u00f6vetnek, \u00e9s hogy az ismertebb m\u00e9dia m\u0171fajokat, p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00edreket \u00e9s a t\u00e9v\u00e9sorozatokat val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a sz\u00e1nd\u00e9knak megfelel\u0151en \u00e9rtik \u2013 legal\u00e1bb olyan gyakran, mint ah\u00e1nyszor nem. A m\u00e9diatartalomnak \u00e9s a m\u00e9diahaszn\u00e1lati aktusoknak t\u00f6bb jelent\u00e9se van \u2013 val\u00f3ban l\u00e9teznek alternat\u00edv \u00e9rtelmez\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u2013 de a m\u00e9diam\u0171fajok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t befogad\u00f3ik t\u00f6bbnyire kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 m\u00f3don \u00e9rtik \u00e9s a jelent\u00e9s j\u00f3r\u00e9szt denotat\u00edv, egy\u00e9rtelm\u0171. Oktalans\u00e1g semmiben venni a sz\u00f6veg erej\u00e9t\u201d (McQuail, 2003, p. 417.old)
\nA sz\u00f6veg erej\u00e9t, Ada Kaleh egykori lak\u00f3inak visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9t, a narrat\u00edv\u00e1t, a megsz\u00f3lal\u00f3k hiteless\u00e9ge, (emberi, \u00e1t\u00e9lt, meg\u00e9lt) szem\u00e9lyess\u00e9ge t\u00e1masztja al\u00e1.
\nAz ilyen tartalmakkal lehet \u2013 meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint \u2013 \u00e9rz\u00e9keny\u00edteni a befogad\u00f3t, mert ennek az \u00e9rzelmi lenyomata hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa, tart\u00f3s. Ennek egyik kulcsa, hogy az ilyen t\u00edpus\u00fa tartalmakban sokszor megjelenik a katarzis, vagyis az a hat\u00e1st\u00edpus, amely a hallgat\u00f3t, n\u00e9z\u0151t megtisztult \u00e9rzelmi \u00e1llapotba emeli. A k\u00f3dol\u00e1s \u00e9s dek\u00f3dol\u00e1s folyamat\u00e1ban a tartalom fogyaszt\u00f3j\u00e1hoz a \u201eprefer\u00e1lt olvasat\u201d er\u0151teljes \u00e9rzelmekhez k\u00f6t\u0151dve jut el.
\nA m\u00e9dia ma m\u00e1r kulcsint\u00e9zm\u00e9nye a k\u00f6zszf\u00e9r\u00e1nak, meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem mondhat le arr\u00f3l, hogy hat\u00e1s\u00e1t a k\u00f6z\u00e9rdek szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtsa, \u00e9s nem hihetj\u00fck azt sem, hogy a k\u00f6zszolg\u00e1lati tartalom el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1st helyettes\u00edtheti az online vil\u00e1gban sz\u00fclet\u0151 szerte\u00e1gaz\u00f3 \u00e9s nagyon hasznos, de er\u0151sem fragment\u00e1lt tartalom el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s.
\n\u201eA k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia lenne az \u00faj k\u00f6z(szolg\u00e1lati) m\u00e9dia?\u201d \u2013 tette fel k\u00e9rd\u00e9st G\u00e1lik Mih\u00e1ly m\u00e9diakutat\u00f3, egy, a k\u00f6zszolg\u00e1latis\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 konferenci\u00e1n el\u0151adott prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. \u00cdgy v\u00e1laszolt a k\u00e9rd\u00e9sre:
\n\u201eA professzion\u00e1lis \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s \u00e9s a civil tartalomk\u00e9sz\u00edt\u00e9s egybefon\u00f3d\u00e1sa, a nem-nyeres\u00e9g\u00e9rdekelt (non-profit) szerepl\u0151k benyomul\u00e1sa a h\u00edrek termel\u00e9s\u00e9be \u00e9s eloszt\u00e1s\u00e1ba, az \u00fagynevezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi probl\u00e9ma elk\u00e9peszt\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge egyenesen vezetett a nagy \u00edv\u0171, mer\u00e9sz t\u00e9telhez (hype), hogy val\u00f3j\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia lesz az \u00faj k\u00f6zm\u00e9dia. B\u00e1rmennyire is n\u00e9pszer\u0171 ez a hype, az\u00e9rt sok m\u00e9diakutat\u00f3 van m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyen, mit tagadjam, magam is.
\nA nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g is a maga k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9keivel, hiedelmeivel, tapasztalataival, s a tagjai k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszetartoz\u00e1st, koh\u00e9zi\u00f3t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia \u00e1ltal is er\u0151s\u00edtett fragment\u00e1l\u00f3d\u00e1s komolyan vesz\u00e9lyezteti. Ehhez m\u00e9g hozz\u00e1tehetj\u00fck, hogy a civil \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s \u00fcde frissess\u00e9ge sem helyettes\u00edtheti a sz\u00f3 nemes \u00e9rtelm\u00e9ben professzion\u00e1lis \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s olyan er\u00e9nyeit a h\u00edrek termel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s eloszt\u00e1s\u00e1ban, mit a pontoss\u00e1g, a megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g, a fontoss\u00e1g, a kontextusok \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se, az etika, a j\u00f3 \u00edr\u00e1sk\u00e9szs\u00e9g, stb. \u201e
\nA professzion\u00e1lis szerkeszt\u0151 \u00e1ltal elk\u00e9sz\u00edtett dokumentum tudja megjelen\u00edteni azt a hat\u00e1st, amely a t\u00f6megm\u00e9diumnak nemcsak k\u00f6vetkezm\u00e9nye, de eredm\u00e9nye is.
\nB\u00e1r \u201ea m\u00e9diahat\u00e1sok (effects of media) a t\u00e1rsadalmi elemz\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjein kereshet\u0151k, a viselked\u00e9si-attit\u0171d vagy affekt\u00edv hat\u00e1sok \u00e9s kognit\u00edv hat\u00e1sok\u201d (McQuail, 2003, p. 433.old) egyik\u00e9r\u0151l sem mondhatunk le, hogy ezekkel a hat\u00e1sokkal \u00e9lve a k\u00f6zm\u00e9di\u00e1ban \u00fczeneteket jutassunk el a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjaihoz.
\nEllenkez\u0151 esetben a kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk Ada Kaleh sors\u00e1ra jut, vagyis elt\u0171nik.<\/p>\n

Budapest, 2013. m\u00e1jus 24.<\/em><\/p>\n

\n

Irodalomjegyz\u00e9k<\/strong><\/em>
\nCs\u00e1nyi Vilmos, 1999. Ezredv\u00e9gi ember. Budapest: Friedrich Ebert Stiftung.<\/em>
\nDamasio, A., 1996. Descartes t\u00e9ved\u00e9se. Budapest: Aduprint.<\/em>
\nDewey, 2000. A t\u00e1rsadalom \u00e9lete. In: L\u00e1nyi, szerk. Term\u00e9szet \u00e9s szabads\u00e1g. Budapest: Osiris, p. 178.<\/em>
\nG\u00e1bor, K. \u00c1. -. K., 2013. L\u00e1that\u00f3 \u00e9s l\u00e1thatatlan vil\u00e1gok az ezredfordul\u00f3n \u00e9s ut\u00e1na. Budapest: Typotex.<\/em>
\nJean-Claude Carriere, J. E. J. G., 1999. Besz\u00e9lget\u00e9sek az id\u0151k v\u00e9gezet\u00e9r\u0151l. Budapest: Eur\u00f3pa.<\/em>
\nL\u00e1nyi, A., 2000. term\u00e9szet \u00e9s szabads\u00e1g. Budapest: Osiris.<\/em>
\nMcQuail, D., 2003. A t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9lete. Budapest: OSIRIS.<\/em>
\nNicolae, L., 2010. Ada Kaleh – The Vanished Island. [Hangfelv\u00e9tel] (Romanian Radio Broadcasting Corporation).<\/em>
\nPl\u00e9h, C., 2003. A term\u00e9szet \u00e9s a l\u00e9lek. Budapest: Osiris.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ada Kaleh, egy elt\u0171nt sziget \u00e9s hajdani lak\u00f3i Egy r\u00e1di\u00f3dokumentum, az \u00e9lhet\u0151, de sz\u00e9tsz\u00f3rt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nyom\u00e1ban M\u00e9dia kontextus A Prix Europa m\u00e9dia fesztiv\u00e1l 26 \u00e9ve l\u00e9tezik. 1987-ben alap\u00edtott\u00e1k Amszterdamban, az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs \u00e9s az Eur\u00f3pai Kultur\u00e1lis Alap\u00edtv\u00e1ny javaslat\u00e1ra. El\u0151sz\u00f6r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helysz\u00edneken rendezt\u00e9k meg a versenyt, majd 1996-t\u00f3l az \u00e1lland\u00f3 sz\u00e9khelye Berlin-Brandenburg lett, az RBB, a […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-87995","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87995","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=87995"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/87995\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=87995"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=87995"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=87995"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}