K\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n volt, mire haza\u00e9rt Andr\u00e1s a v\u00e1rosb\u00f3l. A kapu el\u0151tt, a porka h\u00f3ban nyom nem l\u00e1tszott, ezek szerint senki se kereste. Beny\u00falt \u00e9s levette a kulcsot a szegr\u0151l, kiz\u00e1rta a kaput. A kutya apr\u00f3kat ugatott, azt\u00e1n elhallgatott, ahogy hozz\u00e1sz\u00f3lt. Kab\u00e1tja bels\u0151 zseb\u00e9b\u0151l el\u0151kereste a kulcsokat, kiv\u00e1lasztotta a legf\u00e9nyesebbiket, az j\u00e1rt az ajt\u00f3ba. Hideg volt bent. Letette a barna t\u00e1sk\u00e1t az \u00e1gyra, \u00e1t\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, enni adott az \u00e1llatoknak.
\nT\u00fczet gy\u00fajtott, azt\u00e1n kipakolt a t\u00e1sk\u00e1b\u00f3l. A pap\u00edrokat a kredenc fels\u0151 fi\u00f3kj\u00e1ba tette, majd az asztalra az apr\u00f3s\u00e1gokat: piros paprik\u00e1t, fahajat, kekszet, cigarett\u00e1t, cukork\u00e1t, egy kis tasakban apr\u00f3 szeget, cip\u0151f\u0171z\u0151t, m\u0171anyag t\u00f6lcs\u00e9rt, lapos dobozban f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3t, k\u00e9t \u00f6ngy\u00fajt\u00f3t meg a kenyeret, szal\u00e1mit. A k\u00e1lyha k\u00f6zep\u00e9re h\u00fazta a vizesfazakat, a kamr\u00e1b\u00f3l egy l\u00e1bast hozott ki \u00e9tellel.
\nMire megmelegedett a leves, mindent hely\u00e9re pakolt, asztalt ter\u00edtett. A kredencb\u0151l el\u0151vett egy \u00fcveget, kortyolt a p\u00e1link\u00e1b\u00f3l. Nekil\u00e1tott az \u00e9telnek, mert egy kiflivel volt reggel \u00f3ta. Csak \u00fagy a l\u00e1basb\u00f3l kanalazott, nagyokat falt hozz\u00e1 a puha keny\u00e9rb\u0151l. A toj\u00e1sr\u00e1ntotta am\u00edg megs\u00fclt, korp\u00e1t hozott a mosl\u00e9kos vederbe, le\u00f6nt\u00f6tte meleg v\u00edzzel \u00e9s egy fadarabbal \u00f6sszekavarta. Megette a toj\u00e1st, azt\u00e1n kivitte a mosl\u00e9kot. Adott bel\u0151le a kuty\u00e1nak is. R\u00e1gy\u00fajtott, \u00e9s hogy t\u00e9tlen\u00fcl ne \u00fclj\u00f6n, k\u00f6zben megseperte a j\u00e1rd\u00e1t.
\nBement, le\u00fclt az \u00e1gyra. Esz\u00e9be jutott, f\u0151zhetne m\u00e1snap paszulylevest f\u00fcst\u00f6lt szalonn\u00e1val. Meleg vizet t\u00f6lt\u00f6tt egy l\u00e1basba, r\u00e1 hideget is, hogy csak langyos legyen, mutat\u00f3 ujj\u00e1t belem\u00e1rtva ellen\u0151rizte. Paszulyt hozott a kamr\u00e1b\u00f3l, k\u00e9t marokkal tett a v\u00edzbe.
\nMegn\u00e9zte az \u00f3r\u00e1t. M\u00e9g kor\u00e1n van, h\u00e1t kiment az ajt\u00f3 el\u00e9, r\u00e1gy\u00fajtott. Tiszta az \u00e9g, hideg lesz az \u00e9jjel. A macska az ajt\u00f3ban v\u00e1rta, egyet ny\u00e1vogott, az ajt\u00f3nyit\u00e1sra besurrant. Enni adott a levesb\u0151l, kenyeret apr\u00edtott bel\u00e9. A macska ahogy j\u00f3llakott, lefek\u00fcdt a k\u00e1lyha el\u00e9.
\nAndr\u00e1s villanyt gy\u00fajtott \u00e9s az asztalhoz \u00fclt, egy vastag k\u00f6nyvet vett maga el\u00e9. Lassan olvasott, egy r\u00e9gi favonalz\u00f3t tett k\u00f6nyvjelz\u0151nek, amikor fel\u00e1llt.
\nM\u00e9g egy cigarett\u00e1ra kiment a h\u00e1z el\u00e9, zsebre dugott k\u00e9zzel p\u00f6f\u00e9kelt, b\u00e1multa a csillagokat. Azt\u00e1n bez\u00e1rta a kaput. Elengedte a kuty\u00e1t, eltaposta a cigarett\u00e1t, bement, kezet mosott, im\u00e1dkozott \u00e9s lefek\u00fcdt. M\u00e9g egy darabig olvasott, azt\u00e1n letette a k\u00f6nyvet az asztalra. F\u00e1radtnak \u00e9rezte mag\u00e1t, kor\u00e1n kelt, \u00e9s eg\u00e9sz nap j\u00e1rt a v\u00e1rosban.
\nReggel kor\u00e1n \u00e9bredt. T\u00fczet gy\u00fajtott, ell\u00e1tta az \u00e1llatokat, k\u00f6zben vizet tett egy faz\u00e9kban a paszulynak. A kutya k\u00e9s\u0151n j\u00f6tt el\u0151, enni adott \u00e9s megk\u00f6t\u00f6tte. Akkor jutott esz\u00e9be, hogy ki sem nyitotta m\u00e9g a kaput. Ki\u00e1llt a kapuba, sz\u00e9tn\u00e9zett. Senki se j\u00e1rt az utc\u00e1ban. Hely\u00e9re akasztotta a kulcsot \u00e9s bement a h\u00e1zba. F\u0151ni tette a paszulyt, \u00e9s behozott egy kos\u00e1r cs\u00f6ves kukoric\u00e1t, a k\u00e1lyha el\u00e9 \u00fclve fejtette.
\nZ\u00f6rrent a kapu, ugatni kezdett a kutya. Egy f\u00e9rfi kopogtatott, Andr\u00e1s az ablakon kereszt\u00fcl l\u00e1tta, nem ismerte. Ahogy bel\u00e9pett, k\u00f6sz\u00f6nt, el\u0151bbre l\u00e9pett \u00e9s kezet ny\u00fajtott. Bemutatkozott, de Andr\u00e1s nem \u00e9rtette a nev\u00e9t. Fekete poszt\u00f3kab\u00e1tot, s\u00f6t\u00e9t sz\u00f6vetnadr\u00e1got viselt, b\u0151rkeszty\u0171j\u00e9t \u00e9s lapos bundasapk\u00e1j\u00e1t kez\u00e9ben fogta. Andr\u00e1s nem \u00fclt vissza, sz\u00e9ket h\u00fazott ki az idegennek. Az le\u00fclt, sapk\u00e1j\u00e1t \u00e9s keszty\u0171j\u00e9t az asztalra tette. Mosolyogva besz\u00e9lt, n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t v\u00e1ltottak a t\u00e9lr\u0151l, h\u00f3r\u00f3l, hidegr\u0151l, takarm\u00e1nyr\u00f3l. Na, itt ugrik a majom a v\u00edzbe, gondolta Andr\u00e1s, vagy sz\u00e9n\u00e1t akar venni, vagy \u00e1llatot. M\u00e1r sz\u00fcletgetnek a b\u00e1r\u00e1nyok is, h\u00e1tha az kell neki. De \u00fagy \u00e1tsiklottak m\u00e1s t\u00e9m\u00e1ra, hogy nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi c\u00e9lz\u00e1s erre.
\nSose gondolta volna Andr\u00e1s, hogy egy idegen emberrel ilyen ked\u00e9lyesen el lehet besz\u00e9lgetni. Azt v\u00e1rta, hogy megtudja j\u00f6vetele c\u00e9lj\u00e1t. Nem a vid\u00e9kr\u0151l val\u00f3, \u00e1llap\u00edtotta meg besz\u00e9de, kiejt\u00e9se alapj\u00e1n, m\u00e9gis annyi mindent tud\u2026 Ismer\u0151sei vannak a szomsz\u00e9d falvakban, \u00e9s \u00fagy t\u0171nt, valahol errefel\u00e9 lakik. Pap lenne? Nem \u00fagy besz\u00e9l. J\u00f3kedv\u0171en kacag, nem komolykodik egy\u00e1ltal\u00e1n.
\nR\u00e9g nem besz\u00e9lgetett ilyen j\u00f3t. Az idegen \u00e9rt a lovakhoz is, b\u00e1r utols\u00f3 gondolata lenne, hogy kupecnek n\u00e9zze. K\u00fcl\u00f6nben meg se k\u00e9rdezte, tart-e most lovat Andr\u00e1s. Azt\u00e1n a t\u00e1ncokr\u00f3l besz\u00e9ltek, meg a priccses nadr\u00e1gokr\u00f3l, k\u0151h\u00e1zakr\u00f3l, a napsz\u00e1mr\u00f3l.
\nValami ad\u00f3szed\u0151f\u00e9le lenne? Akkor apr\u00f3l\u00e9kosabban elk\u00e9rdezett volna ezt-azt. Vagy pr\u00e9dik\u00e1tor? Andr\u00e1s \u00e1tford\u00edtotta a sz\u00f3t, a templomjav\u00edt\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lt. \u0150 ugyan nem j\u00e1r minden alkalomkor a templomba, de olvassa a bibli\u00e1t, im\u00e1dkozni is szokott, mondta komolyan, \u00e9s minden nemzets\u00e9ge hith\u0171 reform\u00e1tus volt. Figyelte a f\u00e9rfit, arca se rezzent. Ha akarna, most azt\u00e1n mondhatna err\u0151l. De nem, az nem aff\u00e9le. El\u0151h\u00fazta a csomag cigarett\u00e1t, odak\u00edn\u00e1lta. Nem doh\u00e1nyzik, mosolygott a f\u00e9rfi, de gy\u00fajtson r\u00e1 nyugodtan, \u0151t nem zavarja. R\u00e1 is gy\u00fajtott Andr\u00e1s, azt\u00e1n el\u0151vette a p\u00e1link\u00e1t, t\u00f6lt\u00f6tt egy-egy poh\u00e1rral. Elkoccintott\u00e1k, a f\u00e9rfi elismer\u0151en csettintett. No, ez biztos nem papf\u00e9le, gondolta Andr\u00e1s, \u00e9s ism\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tt. Le\u00fclt \u0151 is.
\nMi\u00e9rt j\u00f6het hozz\u00e1 egy ismeretlen ember – t\u00f6rte a fej\u00e9t, csak nem valami p\u00e1rtba akarja beszervezni? Akkor meg mi\u00e9rt szapor\u00edtja a sz\u00f3t? T\u00e9rjen m\u00e1r a l\u00e9nyegre! Rajta ugyan nem fog ki, egy p\u00e1rtnak se tagja, \u00e9s nem is akar lenni. \u00dagysem k\u00e9rdezik \u0151t meg, ha odafent valamir\u0151l d\u00f6nteni akarnak. A politika nem tartozik r\u00e1 – mondta ki hangosan a nagy csendben. A f\u00e9rfi felkapta a fej\u00e9t, azt\u00e1n b\u00f3lintott. Ez m\u00e1sokra tartozik, tette hozz\u00e1, akik ezzel foglalkoznak. Andr\u00e1snak az apja jutott esz\u00e9be, \u00e9let\u00e9ben egyszer vegy\u00fclt bele a politik\u00e1ba, az sem j\u00f3l s\u00fclt el. Elmondta azt\u00e1n az idegennek, m\u00e9g a kul\u00e1kvil\u00e1gban egy gy\u0171l\u00e9sen az apja felsz\u00f3lalt, mert egyik bar\u00e1tj\u00e1t, egy kul\u00e1kcsemet\u00e9t, ahogy akkor nevezt\u00e9k, kitiltott\u00e1k a b\u00e1lb\u00f3l, mert hogy a kul\u00e1kok a halad\u00e1s ker\u00e9kk\u00f6t\u0151i. Az apja nem \u00e9rtette, mi\u00e9rt kevesebb ember az, aki \u00e9ppen \u00fagy dolgozik, mint m\u00e1s, senkinek se v\u00e9tett, m\u00e9gis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik. A p\u00e1rthoz h\u00edvatt\u00e1k, hogy gyakoroljon \u00f6nkritik\u00e1t. Az apja azt tal\u00e1lta mondani az elvt\u00e1rsaknak, hogy a dolgoz\u00f3 embereknek egyforma joguk van, \u00edgy tan\u00edtott\u00e1k nekik, h\u00e1t mik\u00e9nt lehet egyszerre k\u00e9tf\u00e9le m\u00e9teressel m\u00e9rni? R\u00e1 is \u00e1llottak azt\u00e1n, minden gy\u0171l\u00e9sen besz\u00e1moltatt\u00e1k, a k\u00e9pe hamar leker\u00fclt az \u00e9lmunk\u00e1sok t\u00e1bl\u00e1j\u00e1r\u00f3l. A legrosszabb helyeken m\u00e9rt\u00e9k ki neki a kap\u00e1lnival\u00f3t, a kerekess\u00e9ggel is fel kellett hagynia, annyit piszk\u00e1lt\u00e1k. Ebb\u0151l azt\u00e1n megtanulta, hogy a nagykuty\u00e1k mellett a kisebbeknek csak kuss!
\nEg\u00e9szen belehev\u00fclt, ahogy elmondta. Most is megvannak a szersz\u00e1mok, de m\u00e1r nem \u00e9rdemes dolgozni. Jav\u00edt\u00e1son k\u00edv\u00fcl alig ker\u00fcl munka. R\u00e1fos szek\u00e9r kev\u00e9s van m\u00e1r a faluban, egy fejszeny\u00e9l\u00e9rt egy deci p\u00e1linka \u00e1r\u00e1t sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k, h\u00e1t ebb\u0151l nem lehet meg\u00e9lni. Az erd\u0151t sem adt\u00e1k m\u00e9g vissza, j\u00f3 faanyag kev\u00e9s van, mib\u0151l is dolgozna? Gerebly\u00e9t is m\u0171anyagot vesznek, pedig ahhoz is \u00e9rtene\u2026
\nA f\u00e9rfi kiitta a p\u00e1link\u00e1t, sz\u00f3tlanul \u00fclt, Andr\u00e1s megrakta a t\u00fczet, \u00e9s f\u00e9lreh\u00fazta a paszulyt. \u00dagy t\u0171nt, mintha r\u00e9g ismern\u00e9k egym\u00e1st, pedig m\u00e9g nem is l\u00e1tta a mai napig. T\u00f6lt\u00f6tt a p\u00e1link\u00e1b\u00f3l, kekszet vett el\u0151, azt ropogtatt\u00e1k. A kutya ugatni kezdett, a szomsz\u00e9d leg\u00e9nyke j\u00f6tt be egy gyalu\u00e9rt. Andr\u00e1s h\u00e1trament a m\u0171helybe, hozta a gyalut, a leg\u00e9nyk\u00e9t is megk\u00edn\u00e1lta egy poh\u00e1r p\u00e1link\u00e1val. Az beh\u00fazta, \u00e9s m\u00e1r ment is el.
\nAndr\u00e1s restellte szemt\u0151l szembe megk\u00e9rdezni, mi\u00e9rt j\u00f6tt hozz\u00e1 a f\u00e9rfi. Az der\u0171sen mes\u00e9lt egy t\u00f6rt\u00e9netet, j\u00f3t kacagtak a csattan\u00f3j\u00e1n. A f\u00e9rfi megjegyezte, nem akar alkalmatlankodni, biztosan akad tennival\u00f3. Andr\u00e1s b\u00f3lintott. Az \u00e1llatokat kell ell\u00e1tni mindj\u00e1rt, de fontosabb dolga nincsen m\u00e1ra. A f\u00e9rfi fel\u00e1llt, kez\u00e9be vette a keszty\u0171t \u00e9s a sapk\u00e1t, elkoccintott\u00e1k a kit\u00f6lt\u00f6tt p\u00e1link\u00e1t, \u00e9s elb\u00facs\u00fazott. Andr\u00e1s kezet ny\u00fajtott, kik\u00eds\u00e9rte a kapuig. A f\u00e9rfi p\u00e1r l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n megfordult, \u00e9s visszaintett. Andr\u00e1s magasba emelte a kez\u00e9t, \u00e9s mosolygott.
\nAhogy bement, eltette a p\u00e1link\u00e1t, elmosta a poharakat, belen\u00e9zett a paszulyos faz\u00e9kba, r\u00e1gy\u00fajtott \u00e9s vissza\u00fclt a kukorica mell\u00e9. Fejtett egy darabig, azt\u00e1n ell\u00e1tta az \u00e1llatokat, megeb\u00e9delt, zs\u00e1kot hozott a kukoric\u00e1nak, amit a malomba kell k\u00fcldeni. K\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1nra j\u00e1rt, mire megtelt a zs\u00e1k, de eg\u00e9sz v\u00e9gig az idegenre gondolt, akivel olyan j\u00f3l elbesz\u00e9lgetett. Vajon hov\u00e1 val\u00f3? Megk\u00e9rdezhette volna\u2026
\nEsz\u00e9be jutott, hogy a paszulyt is el kellene k\u00e9sz\u00edteni. Amikor v\u00e9gzett, feltette a kamara ablak\u00e1ba h\u0171lni. Kiment az ajt\u00f3 el\u00e9, r\u00e1gy\u00fajtott. S\u00f6t\u00e9t volt m\u00e1r, els\u00e9t\u00e1lt a kapuig, kin\u00e9zett az utc\u00e1ra. Senkit se l\u00e1tott. Hideg volt, az \u00e9g is tiszta, mintha onnan \u00e1radna a v\u00e9gtelen hideg. A kapu k\u00f6r\u00fcl t\u00e9bl\u00e1bolt, am\u00edg elsz\u00edvta a cigarett\u00e1t, azt\u00e1n a parazsat kipattintotta bel\u0151le, a cigarettav\u00e9get bent a k\u00e1lyh\u00e1ba dobta. Megrakta a t\u00fczet, felvette a jobbik szvetter\u00e9t \u00e9s a r\u00f6vid poszt\u00f3kab\u00e1tot, p\u00e9nzt tett mag\u00e1hoz \u00e9s elindult a kocsm\u00e1ba.
\nA hatalmas ablakokra r\u00e1fagyott a p\u00e1ra, egyetlen \u00e9g\u0151 vil\u00e1g\u00edtott bent. Andr\u00e1s egy deci rumot k\u00e9rt, \u00e9s odak\u00e9rezkedett k\u00e9t fiatalember mell\u00e9. Kezet fogtak, \u00e9s elindult a besz\u00e9d. Koccintottak, na eg\u00e9szs\u00e9g, d\u00f6rm\u00f6gte Andr\u00e1s, apr\u00f3t kortyolt, \u00e9s nagyokat hallgatott.
\nNem sok \u00fajdons\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nt a faluban, amir\u0151l ne hallott volna. Eladtak n\u00e9h\u00e1ny \u00e1llatot, a cimbalmos Misi fia hazaj\u00f6tt Olaszorsz\u00e1gb\u00f3l. A feles\u00e9ge s\u00fclt olasz, egy mukkot nem tud magyarul, de a saj\u00e1t nyelv\u00e9n ann\u00e1l szapor\u00e1bban\u2026 \u00c9s azt besz\u00e9lik, j\u00f6v\u0151 h\u00f3napt\u00f3l t\u00f6bbet fizetnek a teh\u00e9ntej\u00e9rt. Andr\u00e1s legyintett – nem hisz \u0151 ebben.
\nA kocsm\u00e1ban sokan megfordulnak egy este. Van, aki egy f\u00e9ldecire l\u00e9pik be, f\u00f6lhajtja, \u00e9s m\u00e1r megy is, m\u00e1s pedig le\u00fcl, hallgat vagy besz\u00e9l, aszerint, hogy milyen a term\u00e9szete. Vagy \u00e9ppen hogyan \u00e1ll kedv dolg\u00e1ban. K\u00e9t-h\u00e1rom poh\u00e1r ut\u00e1n ink\u00e1bb besz\u00e9dess\u00e9 v\u00e1lik. \u00cdgy azt\u00e1n sok mindent lehet itt hallani. Az\u00e9rt is j\u00e1r ide n\u00e9ha, nem mintha otthon nem ker\u00fclne egy poh\u00e1r ital. Az ker\u00fcl. De t\u00e1rsas\u00e1g ritk\u00e1bban. Ilyenkor, t\u00e9len m\u00e9g szomsz\u00e9dol est\u00e9nk\u00e9nt az ember, mert \u00fagyis igen hossz\u00fa az \u00e9jszaka, de azt\u00e1n dologid\u0151ben\u2026 Aki k\u00e9s\u0151n ker\u00fcl haza a mez\u0151r\u0151l, annak m\u00e9g ott az esti dolog, esetleg a kapu el\u00e9 gy\u0171lnek \u00f6ssze a szomsz\u00e9dok, ink\u00e1bb az \u00f6regje. F\u00e9l napok is eltelnek, hogy sz\u00f3t se mond ki a sz\u00e1j\u00e1n. A kocsm\u00e1ban pedig lehet besz\u00e9lni.
\nMost neki is lenne mit elmondani. Hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt ma vele. De nem hozza sz\u00f3ba, h\u00e1tha valakit\u0151l hall err\u0151l az idegenr\u0151l. F\u00fclel erre-arra, mert az asztalok k\u00f6zel vannak egym\u00e1shoz. A besz\u00e9lget\u00e9s akadozik, h\u00e1rman h\u00e1romfel\u00e9 hallgatnak.
\n– Ebb\u0151l se lesz pletyka – kacag az egyik fiatalember. Fel\u00e1ll, \u00e9s a pulthoz indul. H\u00e1rom poh\u00e1r italt hoz. Andr\u00e1s az els\u0151 deci v\u00e9g\u00e9t \u00e1t\u00f6nti a m\u00e1sik poh\u00e1rba. Koccintanak, a sz\u00e9na \u00e1r\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lnek, \u00e9s Andr\u00e1s belekezd egy v\u00e1s\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9netbe. Mire befejezi, egyik szomsz\u00e9dja \u00e9rkezik, le\u00fcl mell\u00e9j\u00fck.
\n– L\u00e1ttam, ma vend\u00e9ged volt – ny\u00fajtja a kez\u00e9t.
\n– Igen.
\n– Valami menyecske? – v\u00e1g a szem\u00e9vel az egyik fiatalember.
\n– Alighanem m\u00e1sk\u00e9ppen volt, mert konty helyett bajusza volt neki – sim\u00edtja a dolgot a szomsz\u00e9d, \u00e9s p\u00e1link\u00e1t k\u00e9r a pultn\u00e1l.
\n– Adt\u00e1l vagy vett\u00e9l? – k\u00edv\u00e1ncsiskodnak.
\n– Egyik se – n\u00e9z maga el\u00e9 Andr\u00e1s.
\n– H\u00e1t akkor?
\n– H\u00e1t csak\u2026 egyet besz\u00e9lgett\u00fcnk.
\n– Ilyen is kell – b\u00f3logat a szomsz\u00e9d.
\n– S h\u00e1t ugyanbiza mir\u0151l – somolyog a fiatalember.
\n– Ott n\u00e9\u2026 mindenf\u00e9l\u00e9r\u0151l.
\n– Nem akartak megt\u00e9r\u00edteni? Mert \u00fagy m\u00e9g m\u00e1s is j\u00e1rt.
\n– A nem, egy cseppet se. Nem kell engem t\u00e9rengetni.
\n– M\u00e1st eleget t\u00e9renget az asszony – kacag vastagon a szomsz\u00e9d.
\n– Andr\u00e1shoz k\u00f6zel kell \u00e1llni – ereszti ki a hangj\u00e1t a fiatalember. – Azt\u00e1n h\u00e1t ennyi volt?
\n– Ennyi – b\u00f6ki oda Andr\u00e1s. Kortyol az italb\u00f3l. – Egyet j\u00f3t besz\u00e9lgett\u00fcnk – teszi le a poharat.
\n– Az nem sok, de nem is semmi – kuncog a m\u00e1sik fiatalember.
\nMeg\u00e9rkezett az aut\u00f3busz, az ajt\u00f3 fel\u00e9 lesnek, ki \u00e9rkezik.
\n– M\u00e9g egy poh\u00e1rral\u2026 – \u00e1ll fel Andr\u00e1s.
\n– Hagyjunk holnapra is – \u00e1ll fel a szomsz\u00e9d.
\n– \u00c9n vagyok a soron – n\u00e9z r\u00e1juk Andr\u00e1s.
\n– Ne f\u00e9lj, nem kamatozik addig – kacag a fiatalember, aki az italt hozta. – Ugye, J\u00f3ska? – ki\u00e1lt a kocsm\u00e1rosnak.
\n– Mit mondasz? – emeli f\u00f6l a fej\u00e9t J\u00f3ska.
\n– Itt \u00e9ppen gy\u0151zk\u00f6dj\u00fck egym\u00e1st, hogy igyunk meg m\u00e9g egy decit. Mi is j\u00f3l j\u00e1runk, s te is.
\n– Igaz, igaz! Nem kell mind a bankba tenni.
\n– Azt mondja Andr\u00e1s, hogy ma csak hitelbe tud inni.
\nJ\u00f3ska a kez\u00e9vel integet.
\n– Hadd el, igyon, ha j\u00f3lesik, \u00fagyse k\u00e1rty\u00e1zza el a p\u00e9nzt. Ha az ember iszik, az legal\u00e1bb l\u00e1tszik rajta\u2026
\n– Az igen, csak ahhoz annyit kell inni! – sz\u00f3l bele a szomsz\u00e9d, \u00e9s indul is. Andr\u00e1s is ut\u00e1na.
\n– Van itt el\u00e9g a polcon, ne idegeskedj, mert az \u00e9jjel nem tudsz nyugton aludni! – harsogja ut\u00e1nuk a kocsm\u00e1ros.
\n– Azzal nem lesz baj, b\u00e9vett\u00fck m\u00e1r az altat\u00f3t – fordul vissza az ajt\u00f3ban a szomsz\u00e9d. Elk\u00f6sz\u00f6nnek mind a n\u00e9gyen.
\nAhogy bez\u00e1rta a kaput Andr\u00e1s, esz\u00e9be jutott a kutya. H\u00e1trament, elengedte, azut\u00e1n nyitott ajt\u00f3t. J\u00f3 meleg volt bent. Levetette a kab\u00e1tot, szvettert, le\u00fclt az asztalhoz olvasni. Hej, ha \u0151 \u00edr\u00f3 lenne – t\u00e1masztotta fel az \u00e1ll\u00e1t -, leghamarabb err\u0151l az idegenr\u0151l \u00edrna. Hogy ki az, mi az. S hogy mit keresett n\u00e1la. Amikor leoltotta a villanyt, akkor is ez j\u00e1rt a fej\u00e9ben.
\nVajon elj\u00f6n-e m\u00e9g hozz\u00e1?<\/p>\n
Forr\u00e1s: Idegenek k\u00f6z\u00f6tt. Novell\u00e1k.<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" K\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n volt, mire haza\u00e9rt Andr\u00e1s a v\u00e1rosb\u00f3l. A kapu el\u0151tt, a porka h\u00f3ban nyom nem l\u00e1tszott, ezek szerint senki se kereste. Beny\u00falt \u00e9s levette a kulcsot a szegr\u0151l, kiz\u00e1rta a kaput. A kutya apr\u00f3kat ugatott, azt\u00e1n elhallgatott, ahogy hozz\u00e1sz\u00f3lt. Kab\u00e1tja bels\u0151 zseb\u00e9b\u0151l el\u0151kereste a kulcsokat, kiv\u00e1lasztotta a legf\u00e9nyesebbiket, az j\u00e1rt az ajt\u00f3ba.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-88101","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/88101","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=88101"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/88101\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=88101"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=88101"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=88101"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}