Nagy csattan\u00e1s hallatszott, a j\u00e1rd\u00e1n az emberek mind a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 fel\u00e9 n\u00e9ztek, n\u00e9h\u00e1nyan meg is \u00e1lltak. A teraszon az egym\u00e1sba rakott, feh\u00e9r m\u0171anyag sz\u00e9kek sz\u00e9tcs\u00faszva hevertek, feh\u00e9r k\u00f6penyes pinc\u00e9rl\u00e1ny szaladt ki bentr\u0151l, karj\u00e1t sz\u00e9tt\u00e1rva n\u00e9zett sz\u00e9t, \u00e9s kacagott. Id\u0151sebb, szak\u00e1llas f\u00e9rfi l\u00e9pett mell\u00e9je, \u00e9s elkezdt\u00e9k visszarakni a sz\u00e9keket. Megsz\u00f3lalt egy telefon. Mazsola kis t\u00e1sk\u00e1j\u00e1b\u00f3l el\u0151kotorta a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket.
\n– Igen, igen – b\u00f3logatott. Meg\u00e1llt a j\u00e1rda sz\u00e9l\u00e9n.
\n– Egy j\u00f3 \u00f3ra m\u00falva, a szobor mellett, a k\u00e1v\u00e9z\u00f3ban\u2026 J\u00f3, rendben. A szokott helyen\u2026
\nVisszatette a t\u00e1sk\u00e1ba a telefont, \u00e9s elindult visszafel\u00e9. A k\u00e1v\u00e9z\u00f3ban egyetlen \u00fcres asztal volt, a sarokban. Le\u00fclt, kab\u00e1tj\u00e1t a sz\u00e9k karj\u00e1ra ter\u00edtette, cigarett\u00e1t \u00e9s jegyzetf\u00fczetet vett el\u0151. Am\u00edg a tollat el\u0151ker\u00edtette, r\u00f6vid szokny\u00e1s, s\u00e1padt arc\u00fa pinc\u00e9rl\u00e1ny cser\u00e9lte ki a hamuz\u00f3t.
\n– Egy k\u00e1v\u00e9t \u00e1sv\u00e1nyv\u00edzzel – mondta Mazsola, azt\u00e1n \u00edrni kezdett egy \u00fcres lapra. Kihozt\u00e1k a k\u00e1v\u00e9t, majd az \u00e1sv\u00e1nyvizet is. Magas, v\u00e9kony fiatalember nyitott be, sz\u00e9tn\u00e9zett, azt\u00e1n Mazsola asztal\u00e1hoz tartott.
\n– R\u00e9g j\u00f6tt\u00e9l?
\n– Csak most. M\u00e9g dolgom volt k\u00f6zben.
\n– Ide figyelj – n\u00e9zett sz\u00e9t a fiatalember, miel\u0151tt le\u00fclt volna. – Hoztam neked valami \u00e9rdekeset.
\nKis dobozt vett el\u0151, az asztalra tette, Mazsol\u00e1t n\u00e9zte.
\n– Hozhatok valamit? – \u00e1llt meg a pinc\u00e9rn\u0151 az asztaln\u00e1l.
\n– K\u00e1v\u00e9t – mondta a fiatalember, oda se n\u00e9zve.
\nMazsola elvette a dobozt, forgatta a kez\u00e9ben. Egy kar\u00f3r\u00e1t vett ki bel\u0151le, n\u00e9zegette egy darabig.
\n– Sz\u00e9p – tette az asztalra. – Csak ez az iz\u00e9\u2026 kicsit \u00edzl\u00e9stelen ez a m\u0171anyag rajta. Rendes sz\u00edjat kellett volna\u2026
\n– Ide figyelj! Ez eg\u00e9szen m\u00e1s lesz\u2026 tudod, m\u00e9g dolgoznak rajta. Tetszik?
\n– Elad\u00f3?
\n– Hogy is mondjam\u2026
\n– Mennyi az \u00e1ra?
\n– Nincsen \u00e1ra.
\n– Hogyhogy? – n\u00e9zett fel Mazsola. – Rekl\u00e1m?
\n– N\u00e9zd meg jobban. Nem rendes \u00f3ra.
\n– Akkor meg mire j\u00f3?
\nA fiatalember az asztal f\u00f6l\u00e9 hajolt. Kez\u00e9be vette az \u00f3r\u00e1t.
\n– L\u00e1tod ezt itt, a k\u00f6zep\u00e9n? Mintha k\u00e9t sz\u00e1mlapja lenne.
\n– Igen, l\u00e1tom. T\u00edzt\u0151l sz\u00e1zt\u00edzig van sz\u00e1mozva, \u00e9s van egy kis, vastag mutat\u00f3ja.
\n– Na l\u00e1tod, ez a l\u00e9nyeg. Ett\u0151l olyan dr\u00e1ga. Sz\u00f3val nem is elad\u00f3 tulajdonk\u00e9ppen. Most tesztelik. Annyi az \u00e1ra\u2026 val\u00f3j\u00e1ban ki se tudn\u00e1m sz\u00e1m\u00edtani, ink\u00e1bb az eszmei \u00e9rt\u00e9ke\u2026 Kipr\u00f3b\u00e1lod?
\n– Mit kell rajta kipr\u00f3b\u00e1lni?
\n– Ez egy tal\u00e1lm\u00e1ny. Ilyent m\u00e9g nem is hallott\u00e1l.
\nA fiatalember kiegyenesedett, \u00e9s Mazsola kez\u00e9be adta az \u00f3r\u00e1t.
\n– Ez olyan\u2026 szabads\u00e1giz\u00e9.
\n– Micsoda?
\n– Ez a m\u00e1sik beoszt\u00e1s mutatja a szabads\u00e1got.
\n– Na j\u00f3, most m\u00e1r el\u00e9g. Van egy j\u00f3 h\u00e9t \u00e1prilis elsej\u00e9ig, eln\u00e9zted a napt\u00e1rt.
\n– Ide figyelj\u2026 ez m\u00e9g tulajdonk\u00e9ppen titok\u2026 teljesen \u00faj felfedez\u00e9s. Ha a kezeden hordod, m\u00e9ri a szabads\u00e1got. Hogy az illet\u0151 mennyire szabad. Most tesztelik. M\u00e9g dolgoznak rajta, digit\u00e1lis kijelz\u0151je lesz. H\u00e1rom h\u00f3napra a ti\u00e9d lehet.
\nMazsola kortyolt a k\u00e1v\u00e9b\u00f3l, \u00e9s maga el\u00e9 n\u00e9zett.
\n– Mi vagyok \u00e9n, k\u00eds\u00e9rleti ny\u00fal?
\n– M\u00e1s \u00f6r\u00fclne ennek, te pedig\u2026 R\u00e9sze lehetsz egy csod\u00e1latos felfedez\u00e9snek. Fel tudod fogni? Csak n\u00e9h\u00e1ny megb\u00edzhat\u00f3 ember l\u00e1thatja. Na, benne vagy?
\n– Miben?
\n– H\u00e1rom h\u00f3napra odakapod, azt\u00e1n egy jelent\u00e9st kell \u00edrni r\u00f3la. Arr\u00f3l, ahogy m\u0171k\u00f6dik. N\u00e9ha megn\u00e9zed, azt\u00e1n fel\u00edrod, hogy a val\u00f3s\u00e1got mutatja-e. \u00c1lland\u00f3an hordani kell, ahogy f\u00f6lteszed, p\u00e1r \u00f3ra m\u00falva m\u00e1r rendesen m\u0171k\u00f6dik.
\n– \u00c9s mi szerint mutatja? Szenzoros? A b\u0151rr\u0151l, vagy a v\u00e9rnyom\u00e1s?
\n– Ez titok. \u00c9n sem tudom. Szerintem ez a l\u00e9nyege az eg\u00e9sznek. Az \u00f3ra csak \u00e1lca, hogy b\u00e1rmikor r\u00e1n\u00e9zhess, mintha az \u00f3r\u00e1t n\u00e9zn\u00e9d. Messzir\u0151l \u00e9szre sem vehet\u0151, mi az. Na, rendben?
\n– J\u00f3, rendben.
\n– Ennyi az eg\u00e9sz? Semmi lelkesed\u00e9s, ujjong\u00e1s? Gondolj csak bele, megv\u00e1ltoztathat ez mindent, h\u00e1t eddig ki gondolt ilyesmire? Sz\u00f3val hogy tudd, hogyan is \u00e1llsz a szabads\u00e1ggal\u2026 Van le\u00edr\u00e1s is vele, abban minden benne van r\u00e9szletesen – h\u00fazott el\u0151 egy \u00f6sszehajtogatott nyomtatv\u00e1nyt a bels\u0151 zseb\u00e9b\u0151l. – Ez\u00e9rt az \u00edzl\u00e9stelen m\u0171anyag\u00e9rt pedig ne agg\u00f3dj, m\u00e1s lesz. Az\u00e9rt m\u0171anyag, hogy lehessen fert\u0151tlen\u00edteni. K\u00fcl\u00f6nben v\u00edz\u00e1ll\u00f3, lehet vele f\u00fcrdeni, meg minden, hogy ne kelljen letenned.
\nMazsola visszatette az \u00f3r\u00e1t a dobozba, \u00e9s a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ba dugta, a pap\u00edrral egy\u00fctt. R\u00e1gy\u00fajtott, \u00e9s azon gondolkodott, mi is a szabads\u00e1g val\u00f3j\u00e1ban?
\nA k\u00f6vetkez\u0151 napokban mindegyre r\u00e1pillantott az \u00f3r\u00e1ra, de az mindig k\u00f6z\u00e9p\u00e9rt\u00e9ket jelzett, negyven-\u00f6tvenet. A k\u00f6nyvt\u00e1rban oldalakat jegyzetelt d\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt a szabads\u00e1g fogalm\u00e1r\u00f3l, a lexikonok ut\u00e1n tanulm\u00e1nyk\u00f6teteket b\u00f6ng\u00e9szett. Minden napr\u00f3l lelkiismeretesen jegyzetelt, figyelte az aznapi legkisebb \u00e9s legnagyobb \u00e9rt\u00e9keket. Csal\u00e1s az eg\u00e9sz, csak bolond\u00edtj\u00e1k az embert – \u00edrta le egy este. Azt\u00e1n reggel, amikor munk\u00e1ba menet sorban \u00e1llt a kis \u00fczletben kifli\u00e9rt meg cigarett\u00e1\u00e9rt, \u00e9szrevette, hogy a mutat\u00f3 a h\u00faszas sz\u00e1m mellett van\u2026 Sietett is, nehogy elk\u00e9ssen, h\u00e1t k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl ment ki. A nagy h\u00eddn\u00e1l meg\u00e1llt, a s\u00e1ros vizet n\u00e9zte, r\u00e1k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lt a karf\u00e1ra. Kab\u00e1tja ujja felcs\u00faszott, kil\u00e1tszott az \u00f3ra. M\u00e9g \u00f6t perc, n\u00e9zte, h\u00e1t a kis mutat\u00f3 nyolcvan \u00e9s kilencven k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llt. Nagyot szusszant. A cigit\u0151l kellene megszabadulni – gondolta. Hogy szabad legyek.
\nNem is gy\u00fajtott r\u00e1 eg\u00e9sz d\u00e9lel\u0151tt. A mutat\u00f3 vissza\u00e1llt a megszokott helyre, \u00e9s aznap nem mozdult semerre, ak\u00e1rh\u00e1nyszor is n\u00e9zte.
\nNem \u00e9rtem – \u00edrta a pap\u00edrra aznap. Felh\u00edvta a bar\u00e1tj\u00e1t, de esz\u00e9be jutott, neki kell eld\u00f6ntenie, igazat jelez-e ez a szabads\u00e1giz\u00e9\u2026 Mert h\u00e9tv\u00e9geken sem mutatott nagyobb \u00e9rt\u00e9keket, mint m\u00e1skor. Az jutott esz\u00e9be, vajon b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt embereket is bevontak a tesztel\u00e9sbe? Nekik is \u00e1lland\u00f3 \u00e9rt\u00e9ket mutat? Mi\u00e9rt nem null\u00e1t\u00f3l kezdt\u00e9k a sz\u00e1moz\u00e1st?
\nM\u00e1rcius utols\u00f3 napjaiban mintha visszat\u00e9rt volna a t\u00e9l, er\u0151s sz\u00e9l f\u00fajt, egyik reggelre a k\u00f6zeli hegyek tetej\u00e9t belepte a h\u00f3. D\u00e9lut\u00e1n a k\u00f6zeli kisv\u00e1rosba utazott, fot\u00f3s bar\u00e1tai munk\u00e1ib\u00f3l ny\u00edlt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Ahogy n\u00e9zegette a torn\u00e1cos h\u00e1zakr\u00f3l, csordahajt\u00e1sr\u00f3l, vid\u00e1m tekintet\u0171 emberekr\u0151l kinagy\u00edtott k\u00e9peket, \u00e9szrevette, hogy a mutat\u00f3 j\u00f3val t\u00f6bbet jelez, mint szokott. A m\u0171\u00e9lvezet szabads\u00e1ga lenne? – t\u00f6rte a fej\u00e9t, k\u00f6zben elszalasztotta a megnyit\u00f3besz\u00e9d l\u00e9nyeg\u00e9t is, m\u00e9gis boldogan, mosolyogva ment ki a teremb\u0151l. A d\u00e9lut\u00e1ni aut\u00f3buszt elk\u00e9ste, \u00f3r\u00e1kig v\u00e1rt alkalmira a sz\u00e9lben, \u00e1tf\u00e1zott, estefel\u00e9 a szabads\u00e1gmutat\u00f3 a harmincas al\u00e1 ker\u00fclt, pedig akkor m\u00e1r egy meleg aut\u00f3ban haladt hazafel\u00e9. M\u00e1snap rosszkedv\u0171en \u00e9bredt, k\u00f6h\u00f6g\u00f6tt. D\u00e9lel\u0151tt pedig bes\u00fct\u00f6tt a nap az irod\u00e1juk ablak\u00e1n. Mintha meg\u00fajult volna a v\u00e1ros aznap. D\u00e9lben szokatlan ny\u00fczsg\u00e9st tapasztalt az utc\u00e1kon, melege volt a vastag kab\u00e1tban. A f\u0151t\u00e9ren, az \u00fatkeresztez\u0151d\u00e9sn\u00e9l \u00e1tment a piroson. A mutat\u00f3 \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl lassan hatvan f\u00f6l\u00e9 emelkedett. M\u00e1snap k\u00e9tszer is \u00e1tkelt asz utc\u00e1n, a mutat\u00f3 minden alkalommal elmozdult. H\u00e1t ez is szabads\u00e1g? Ha kil\u00e9p\u00fcnk a megszokott keretb\u0151l, \u00e9s apr\u00f3 szab\u00e1lytalans\u00e1gokkal sz\u00ednes\u00edtj\u00fck a napot?
\nA j\u00f3 id\u0151 tart\u00f3snak bizonyult, el\u0151ker\u00fcltek a kiv\u00e1gott bl\u00fazok \u00e9s a r\u00f6vid szokny\u00e1k, \u00e1m a h\u0171l\u00e9se nem akart elm\u00falni. Este gy\u00f3gyszert vett be, \u00e9s teleette mag\u00e1t n\u00e1polyi szelettel. Igencsak meglep\u0151d\u00f6tt, amikor a mutat\u00f3 \u00fajb\u00f3l f\u00f6lfel\u00e9 araszolt. Lassan, de biztosan. Eltelt egy \u00f3ra is, mire vissza\u00e1llt szokott hely\u00e9re. Ezt is f\u00f6ljegyezte.
\nP\u00e1r nap m\u00falva egy \u00e9rdekesnek \u00edg\u00e9rkez\u0151 tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1sra \u00fclt be. J\u00f3 \u00f3ra is eltelt, \u00e9s nem akart v\u00e9ge lenni, Mazsola megunta, melege volt a vastag pul\u00f3verben, azt\u00e1n kiosont \u00e9s be\u00fclt egy k\u00e1v\u00e9z\u00f3ba. Nyolcvan! Kilencven! Mi t\u00f6rt\u00e9nik? Sose gondolta volna, hogy a megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s ilyen szoros kapcsolatban van a szabads\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9vel. Megivott egy k\u00e1v\u00e9t, azt\u00e1n s\u00e9t\u00e1lt a v\u00e1rosban.
\nM\u00e1snap sz\u00e1nd\u00e9kosan elk\u00e9sett a munk\u00e1b\u00f3l, b\u00e1r nem f\u0171z\u00f6tt nagy rem\u00e9nyeket ehhez a helyzethez. M\u00e9gis elmozdult a mutat\u00f3: egyszer kisebb, azt\u00e1n nagyobb \u00e9rt\u00e9ket olvasott le Mazsola, b\u00e1r a sorrendet ford\u00edtva v\u00e1rta. D\u00e9lut\u00e1n, ahogy haza\u00e9rt, m\u00e9g eb\u00e9d el\u0151tt el\u0151szedte jegyzeteit, \u00e9s le\u00edrta: el\u0151re kisz\u00e1m\u00edtott helyzetekben is m\u0171k\u00f6dik a szabads\u00e1giz\u00e9. Azzal nem volt tiszt\u00e1ban, hogyan lehetne hat\u00e1rt vonni maga a szabads\u00e1g \u00e9s a szabads\u00e1g \u00e9rzete k\u00f6z\u00f6tt? Vagy a kett\u0151 ugyanaz a m\u0171szer sz\u00e1m\u00e1ra? Akkor meg hogyan m\u00e9ri? \u00dajb\u00f3l elolvasta a haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1st, \u00e1m ott a szabads\u00e1g \u00e9rzet\u00e9r\u0151l egyetlen sz\u00f3 sem esett\u2026
\nM\u00e1r a reggelek nem voltak olyan h\u0171v\u00f6sek, d\u00e9lben pedig r\u00f6vid ujj\u00fa inges fiatalokat l\u00e1tott az utc\u00e1n. Olyan m\u00e1jus-hangulata lett a v\u00e1rosnak m\u00e1r\u2026 Csup\u00e1n azt b\u00e1nta, hogy nem k\u00f3sz\u00e1lhat kedv\u00e9re, vigy\u00e1znia kellett m\u00e9g mag\u00e1ra, a k\u00f6h\u00f6g\u00e9se sem m\u00falt el eg\u00e9szen.
\nH\u00e9t v\u00e9g\u00e9n r\u00e9szt kell venni\u00fck egy rendezv\u00e9nyen, der\u00fclt ki, b\u00e1r semmi kedve nem volt hossz\u00fara ny\u00fajtott d\u00edszbesz\u00e9deket hallgatni. Ez lenne szombatra, vas\u00e1rnap pedig k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa tan\u00e1cskoz\u00e1s, ez m\u00e9g \u00e9rdekelte, este sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1s. Idegen szerz\u0151, ismeretlen darab, semmit se tud r\u00f3la. Meg azt\u00e1n mindenki d\u00edszbe \u00f6lt\u00f6zik, f\u00e9nyesek \u00e9s illatosak a n\u0151k, mosolyg\u00f3sak a f\u00e9rfiak, \u00e9s ha a darab nem tetszik, ki se lehet j\u00f6nni. R\u00e1ad\u00e1sul k\u00f6h\u00f6g is m\u00e9g\u2026 Nem f\u0171lt a foga az eg\u00e9szhez, m\u00e9gis illik ott lenni. K\u00e9sz id\u0151pocs\u00e9kol\u00e1s, \u00e9s \u00e9ppen most, amikor s\u00e9t\u00e1lni is lehetne az erd\u0151ben ez id\u0151 alatt, de h\u00e1t mit tegyen, igencsak \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 ok, ha betegs\u00e9g\u00e9re hivatkozik. Ezek a gondolatok t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be napjait, a mutat\u00f3 h\u00e1rom napja mintha odaragadt volna.
\nP\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n a v\u00e1rosban nagyokat s\u00e9t\u00e1lt, \u00e9lvezte a napf\u00e9nyt, figyelte a vid\u00e1m embereket. A k\u00f3bor kuty\u00e1k a j\u00e1rda sz\u00e9l\u00e9n s\u00fcttett\u00e9k magukat a nappal, egy-egy kirakatot \u00e9ppen \u00e1trendeztek. K\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n egy r\u00e9gi ismer\u0151s\u00e9vel s\u00f6rt ittak, m\u00e1r k\u00e9s\u0151 volt, mire haza\u00e9rt, az eb\u00e9d beillett vacsor\u00e1nak is. Csaknem \u00e9jf\u00e9lig olvasott, b\u00e1r szemei \u00e9gtek, \u00e9s neh\u00e9znek \u00e9rezte a fej\u00e9t. El\u0151kereste a l\u00e1zm\u00e9r\u0151t, sok\u00e1ig szorongatta h\u00f3na alatt. L\u00e1znak nem sok – pislogott a f\u00e9nyes higanysz\u00e1lra, azt\u00e1n te\u00e1t f\u0151z\u00f6tt. Am\u00edg a forr\u00f3 mentate\u00e1t kortyolgatta, eld\u00f6nt\u00f6tte: nem megy sehova m\u00e1snap, \u00e9s nem magyar\u00e1zkodik senkinek. K\u00e9s\u0151bb megleste a mutat\u00f3t: nyolcvan. Fel\u00edrta mag\u00e1nak: a tervek, enn\u00e9lfogva a k\u00e9pzelet szintj\u00e9n is m\u00e9ri a szabads\u00e1got.
\nNem sietett a felkel\u00e9ssel reggel, kik\u00e9sz\u00edtett ruh\u00e1it visszaakasztotta a szekr\u00e9nybe, evett, sepregetett, kiment a piacra krumpli\u00e9rt, z\u00f6lds\u00e9g\u00e9rt. J\u00f6vet be\u00fclt egy cukr\u00e1szd\u00e1ba, k\u00e1v\u00e9t ivott meg \u00e1sv\u00e1nyvizet, \u00e9s am\u00edg a piacr\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 szatyros asszonyokat figyelte, eld\u00f6nt\u00f6tte, m\u00e9g eb\u00e9d el\u0151tt kimegy az erd\u0151be.
\n\u00dagy is lett. A telefon mell\u00e9 \u00edr\u00f3szert \u00e9s pap\u00edrt tett zseb\u00e9be, cigarett\u00e1t nem. A nap meleg\u00edtette h\u00e1t\u00e1t a v\u00e9kony kab\u00e1tban is, am\u00edg ki\u00e9rt a domb alj\u00e1ba. Le\u00fclt, f\u00fcty\u00f6r\u00e9szve b\u00e1multa a v\u00e1rost. Kopasz, nem is kop\u00e1r – mosolygott saj\u00e1t \u00f6tlet\u00e9n. Azt\u00e1n bement az erd\u0151be, kim\u00e1szott a tet\u0151ig, egy kis tiszt\u00e1sig. F\u00fajt a sz\u00e9l – tal\u00e1n att\u00f3l, vagy valami m\u00e1st\u00f3l f\u00e1jni kezdett a foga. Le\u00fclt, tenyer\u00e9t arc\u00e1ra tette, hogy meleg\u00edtse, m\u00e9gsem sz\u0171nt a f\u00e1jdalom. Ki\u00fclt a napra, feltartott arc\u00e1t a f\u00e9nynek kit\u00e1rva, de az sem haszn\u00e1lt, egyre jobban f\u00e1jt.
\nSz\u00e1zon fel\u00fcl mutatott a m\u0171szer. Mazsola el\u0151sz\u00f6r nem hitte, h\u00e1t ez hogyan lehet? Fogf\u00e1j\u00e1ssal?! V\u00e1rt m\u00e9g, pedig egyre t\u00fcrelmetlenebb\u00e9 lett. A mutat\u00f3 nem mozdult.
\nHazugs\u00e1g, csal\u00e1s! – gondolta. H\u00e1t ez a szabads\u00e1g? Vagy h\u00e1t ez is? Az\u00e9rt j\u00f6tt ide, hogy \u00edrjon, nem pedig morogni, b\u00e9k\u00e9tlenkedni, azt\u00e1n m\u00e9gis mi lett bel\u0151le? Felugrott, \u00e9s nagy l\u00e9ptekkel megindult befel\u00e9. Szinte szaladt, percekig. Meg\u00e1llt pihenni, \u00e9s \u00fajb\u00f3l az \u00f3r\u00e1ra n\u00e9zett. M\u00e9g t\u00f6bbet mutat, mint az el\u0151bb. A f\u00e1jdalom nem sz\u0171nt. Ler\u00e1ntotta karj\u00e1r\u00f3l a m\u0171szert, \u00e9s j\u00f3 messzire eldobta. Ez a szabads\u00e1g! Vagyis h\u00e1t\u2026 ki tudja igaz\u00e1n most m\u00e1r?<\/p>\n
Forr\u00e1s: Idegenek k\u00f6z\u00f6tt. Novell\u00e1k. 2020<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Nagy csattan\u00e1s hallatszott, a j\u00e1rd\u00e1n az emberek mind a k\u00e1v\u00e9z\u00f3 fel\u00e9 n\u00e9ztek, n\u00e9h\u00e1nyan meg is \u00e1lltak. A teraszon az egym\u00e1sba rakott, feh\u00e9r m\u0171anyag sz\u00e9kek sz\u00e9tcs\u00faszva hevertek, feh\u00e9r k\u00f6penyes pinc\u00e9rl\u00e1ny szaladt ki bentr\u0151l, karj\u00e1t sz\u00e9tt\u00e1rva n\u00e9zett sz\u00e9t, \u00e9s kacagott. Id\u0151sebb, szak\u00e1llas f\u00e9rfi l\u00e9pett mell\u00e9je, \u00e9s elkezdt\u00e9k visszarakni a sz\u00e9keket. Megsz\u00f3lalt egy telefon. Mazsola kis t\u00e1sk\u00e1j\u00e1b\u00f3l el\u0151kotorta […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-88567","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/88567","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=88567"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/88567\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=88567"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=88567"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=88567"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}