Hetvenes \u00e9vek, a messzi Norv\u00e9gia, elit-\u00e9rtelmis\u00e9gi \u00e9s m\u0171v\u00e9sz-filoz\u00f3fus mili\u0151, \u00e9letek \u00e9s hal\u00e1lok, alkoholizmusok \u00e9s kitetts\u00e9gek t\u00f6megei. Belefogsz a reg\u00e9nybe, de m\u00e1r a harmadik oldalon r\u00e1 kell j\u00f6nn\u00f6d: valahonnan ismer\u0151s az \u00fczenet, korszakosan visszat\u00e9r a tal\u00e1ny, f\u00f6lder\u00fcl a labirintus-j\u00e1r\u00e1s t\u00e9r-\u00e9lm\u00e9nye\u2026, sok-sok \u00e9v s \u00e9vtized m\u00falt\u00e1n m\u00e1r kezelni lehets\u00e9ges \u201eretro-k\u00f6z\u00e9rzet\u201d j\u00f6n r\u00e1d. Tal\u00e1n az (\u00f6r\u00f6k? irodalmi? eszt\u00e9tikai? politikafiloz\u00f3fiai? antropol\u00f3giai?) r\u00e1\u00e9bred\u00e9s lesz els\u0151bb ismer\u0151s, majd csak k\u00e9s\u0151bb a t\u00f3nus, a kih\u00edv\u00e1sok, a rossz reflexi\u00f3k, a problematika, a nemv\u00e1lasz-v\u00e1laszok, a megoldatlanul maradt, \u00e9vtizedek sokas\u00e1g\u00e1n \u00e1t is feszenget\u0151 alapk\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6re is. Kell ez nekem, egy k\u00f6zel f\u00e9lsz\u00e1z \u00e9ve megjelent \u201emodern reg\u00e9ny\u201d, tal\u00e1nyaival, \u00fcgyesen adagolt meglepet\u00e9seivel, \u201eidej\u00e9tm\u00falt\u201d koroszt\u00e1lyos h\u00fcpp\u00f6g\u00e9seivel, avittas keresg\u00e9l\u00e9s\u00e9vel a m\u00faltbeli \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt, vagy a jelenben m\u00e9g \u00e9pp\u00fagy has\u00edt\u00f3 gondok k\u00f6r\u00e9vel\u2026?
\nM\u00e9g miel\u0151tt kider\u00fclne az Olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, mir\u0151l is sz\u00f3lhat ez a visszan\u00e9z\u0151-\u00fajra\u00e9rz\u0151 ismertet\u0151\u2026 (mert persze ki fog der\u00fclni), csak el\u0151villantom: egy koroszt\u00e1lyi kisebbs\u00e9gr\u0151l, vil\u00e1gn\u00e9zeti \u00e9s ellenkultur\u00e1lis csoportozatr\u00f3l, melynek l\u00e9tforma-tanuls\u00e1gai b\u00e1r r\u00e9gebbiek, de \u00e9pp ma \u00e9s \u00e9pp itt\/most kezdenek r\u00e1\u00e9bred\u00e9seket h\u00edvogatni az irodalomismer\u0151k, t\u00e1rsadalom-episztemol\u00f3gusok, irodalomfirtat\u00f3k sz\u00e9les k\u00f6reiben. T\u00falbesz\u00e9lve itt az el\u0151sz\u00f3 hely\u00e9t\u2026, a norv\u00e9g \u00edr\u00f3, Stein Mehren magyarul is egykoron megjelent k\u00f6tet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, melynek eredeti kiad\u00e1sa Osl\u00f3ban bukkant fel 1974-ben, t\u00edz \u00e9v m\u00falt\u00e1n min\u00e1lunk is, s \u00e9pp id\u00e9n, ez \u00e9vben hunyt el a szerz\u0151, kit (tapasztalatom, benyom\u00e1som, avagy a hivatkoz\u00e1sok sz\u00e1ma alapj\u00e1n) tal\u00e1n t\u00fal keveseknek siker\u00fclt f\u00f6lfedeznie. Pedig\u2026<\/p>\n