Benedek unatkozva, ugyanakkor betegen hever\u00e9szett a t\u00e1gas, k\u00e9tszem\u00e9lyes rekami\u00e9n. Er\u0151sen n\u00e1th\u00e1s volt, \u00e9s m\u00e1r k\u00e9t napja birk\u00f3zott ezzel a kellemetlen h\u0171l\u00e9ssel.
\n– Semmis\u00e9g! – t\u00f6r\u00f6lgette orr\u00e1t az Alf\u00f6ldi Helikon szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben. – Csak szimpla n\u00e1tha, ami egy-k\u00e9t nap alatt mag\u00e1t\u00f3l is elm\u00falik.
\n– Az lehet, de rag\u00e1lyos, \u00e9s nekem semmi kedvem elkapni – kapta orra el\u00e9 zsebkend\u0151j\u00e9t a feh\u00e9r bajsz\u00fa, eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re k\u00ednosan vigy\u00e1z\u00f3 f\u0151szerkeszt\u0151. – Ami biztos, biztos. Ma n\u00e1tha, holnap influenza, H1N1, B, C v\u00edrus, \u00fagyhogy s\u00f6pr\u00e9s az orvoshoz.
\nAz\u00f3ta otthon f\u00fajja az orr\u00e1t Benedek. Hapci! M\u00e9g j\u00f3, hogy senki sincs mellette, illetve dehogyis j\u00f3, hiszen pont ez\u00e9rt unatkozik \u00fagy, mint egy kiszuper\u00e1lt \u00edr\u00f3g\u00e9p. Kapcsolja be a t\u00e9v\u00e9t, r\u00e1di\u00f3t? Minek, hogy h\u00fasz-harminc percenk\u00e9nt hallgassa v\u00e9gig ugyanazt a rekl\u00e1mot? Irodalom, olvas\u00e1s. Egy\u00e1ltal\u00e1n van ilyesmi, hiszen minden reg\u00e9ny, vers m\u00f6g\u00f6tt egyetlen szem\u00e9ly, a szerz\u0151 maga bok\u00e1zik, akihez viszont az \u00e9gvil\u00e1gon semmi k\u00f6ze sincs. Igaz, hogy ez a trend mostans\u00e1g, de ha ebb\u0151l a vil\u00e1gb\u00f3l kirekesztik az olvas\u00f3t, akkor k\u00f6sz\u00f6ni, de ingyen sem k\u00e9r a k\u00f6nyvekb\u0151l – pislantott a polcokon sorakoz\u00f3 k\u00f6nyvekre, onnan pedig a falon f\u00fcgg\u0151 fot\u00f3kra. Az egyiken sz\u0151ke, keskeny arc\u00fa f\u00e9rfi mosolygott.
\n– Tiszteletem, m\u0171v\u00e9sz \u00far! – \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte \u00f6nmag\u00e1t, merthogy \u0151 mosolygott ott m\u00e9lab\u00fasan, mint a m\u00e1snapos pity\u00f3katok\u00e1ny.
\nDe akadt ott egy\u00e9b fot\u00f3 is: arc-, csoport-, t\u00e1jk\u00e9p \u00e9s hasonl\u00f3k sz\u00e9p sz\u00e1mmal. Na ja, ha fot\u00f3riporter, plusz szalma\u00f6zvegy valaki, mert melyik feles\u00e9g engedn\u00e9, hogy \u00edgy teleaggass\u00e1k a szob\u00e1j\u00e1t. Kamilla asszony sem hagyta, mert…
\n– Egy fot\u00f3 helye az albumban van, nem a falon, ha nem tudn\u00e1d – eml\u00e9kezett vissza fanyarul. – P\u00e1r festm\u00e9ny m\u00e9g elcs\u00faszik, f\u0151k\u00e9nt, ha m\u0171v\u00e9sziek.
\n– Mint a tieid.
\n– Mint az eny\u00e9im, de f\u00e9nyk\u00e9pek… Ilyet csak falun meg a r\u00e9gi szocialista id\u0151kben f\u00fcggesztettek a falakra.<\/p>\n
Elment a nap, t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ba tev\u00e9n
\n\u00fcgyeit, gondjait. Cs\u00f6nd lesz tal\u00e1n.
\nKetten vagyunk most, Lenin meg \u00e9n,
\nLenin mint f\u00e9nyk\u00e9p szob\u00e1m fal\u00e1n.<\/p>\n
– Ismered? Majakovszkij – pukkadozott a nevet\u00e9st\u0151l.
\n– J\u00f3, de akkor szedd le te is azt a tucat festm\u00e9nyed, melyekt\u0151l alig f\u00e9rnek el a fot\u00f3im. Tudod, a bels\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti koncepci\u00f3, mely szerint h\u00e1romn\u00e1l t\u00f6bb k\u00e9pet nem igen illik egy falra aggatni…
\nGyorsan let\u00e9pte, kiv\u00e9ve egy portr\u00e9t, k\u00e9t csend\u00e9letet \u00e9s t\u00e1jk\u00e9pet.
\n– A t\u00f6bbi hely a tied, amennyiben m\u0171v\u00e9szi fot\u00f3kr\u00f3l van sz\u00f3, de miut\u00e1n neked egyetlen ilyen fot\u00f3d sincs… – nevetett g\u00fanyosan f\u00e9rje szem\u00e9be.
\n– S\u00e9rtegetsz? – kapta el akkor Kamilla grabanc\u00e1t.
\nSz\u00e9p hossz\u00fa, sz\u00e9nfekete haja volt, szeme nagy, sz\u00e9pen \u00edvelt szem\u00f6ld\u00f6kkel.
\n– Ejha! Csak nem akarsz megverni?
\nNem gyullad be az egy percre sem, pedig filigr\u00e1n n\u0151 l\u00e9t\u00e9re nem sok es\u00e9llyel v\u00e9dekezhetett volna ellene. K\u00f6nnyek? Semmi, m\u00e9g csak meg sem szidta emiatt.
\n– Bocs\u00e1ss meg! – sz\u00e9gyellte el mag\u00e1t. – Megfeledkeztem magamr\u00f3l.
\n– Csakugyan? Akkor cserd\u00edts ide egyet az arcomba?
\n– Meg\u0151r\u00fclt\u00e9l? M\u00e9g egyszer mondom, bocs\u00e1nat!
\n– L\u00e1tod, ez a te bajod, apusk\u00e1m – gy\u00fajtott cigarett\u00e1ra idegesen a feles\u00e9ge. – Nincs benned el\u00e9g b\u00e1tors\u00e1g, szenved\u00e9ly, m\u00e1rpedig en\u00e9lk\u00fcl m\u0171v\u00e9sz sem lehet valaki.
\n– K\u00e9rlek, ha csak ez hi\u00e1nyzik… – emelte feles\u00e9g\u00e9re az \u00f6kl\u00e9t elsz\u00e1ntan, aki lehunyt szemmel v\u00e1rta, hogy meg\u00fcsse.
\n– Na, mi lesz m\u00e1r? Vagy meggondoltad magadat? – nyitotta ki a szem\u00e9t kaj\u00e1nul.
\nProvok\u00e1l a dr\u00e1ga, csak azt\u00e1n meg ne b\u00e1nja, a szents\u00e9git! – r\u00e1ntotta mag\u00e1hoz kem\u00e9nyen, \u00e9s led\u00f6nt\u00f6tte a sz\u0151nyegre. Szenved\u00e9lyt akarsz? H\u00e1t ide s\u00fcss! Let\u00e9pte a melltart\u00f3j\u00e1t, bugyij\u00e1t, \u00e9s \u00fagy vetette mag\u00e1t feles\u00e9ge form\u00e1s, kecses test\u00e9re, mintha ezer darabra akarn\u00e1 szaggatni.
\n– Hoh\u00f3, ez f\u00e1j! Nem lehetne finomabban, Benedek?
\nEtt\u0151l m\u00e9g jobban begerjedt, \u00e9s alaposan megdugta.
\n– Most m\u00e1r lehet m\u0171v\u00e9sz bel\u0151lem? – k\u00e9rdezte, amint lehengeredett az asszonyr\u00f3l.
\nM\u00e9g sosem volt ilyen k\u00edm\u00e9letlen, de ez a n\u0151 m\u00e9g egy b\u00e1r\u00e1nyt is megvad\u00edt. Feles\u00e9ge nem felelt, csak fek\u00fcdt mozdulatlanul a plafonra szegezett tekintettel.
\n– Ezt v\u00e1rtad t\u0151lem, nem? Megkaptad.
\nEste h\u00e9t \u00f3ra lehetett. Ny\u00e1r. A f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6k meg-meglebbentek a nyitott ablakban. Valahol a k\u00f6zelben r\u00e9szeg ember kornyik\u00e1lt. Kamilla hirtelen felugrott, \u00e9s a szekr\u00e9nyhez sietve, kikapott bel\u0151le k\u00e9t b\u0151r\u00f6nd\u00f6t. H\u0171ha, kezd\u0151dik a cirkusz el\u00f6lr\u0151l! Mint mindig, valah\u00e1nyszor \u00f6sszekapott az asszonnyal. Most sz\u00e9pen becsomagol, bev\u00e1gja mag\u00e1t a kocsiba, \u00e9s meg sem \u00e1ll a mam\u00e1ig, pap\u00e1ig. Csak tudn\u00e1, most speciel mi ingerli!
\n– Hazam\u00e9sz?
\n– Haza.
\n– De h\u00e1t mi\u00e9rt? El\u00e1ruln\u00e1d esetleg nekem is?
\n– Egyszer\u0171: mi ketten, apusk\u00e1m, \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld, t\u0171z \u00e9s v\u00edz vagyunk.
\n– \u00c9s erre \u00e9ppen most j\u00f6tt\u00e9l r\u00e1?
\n– Nem most, r\u00e9gebben, fokozatosan. Ideadn\u00e1d a slusszkulcsot?
\n– Mikor j\u00f6ssz vissza?
\n– Mib\u0151l veszed, hogy visszaj\u00f6v\u00f6k?
\n– Nem j\u00f6ssz?
\n– M\u00e9g megfontolom, illetve megv\u00e1rom, m\u00edg fel\u00e9bredsz, \u00e9s \u00e9rtem j\u00f6ssz. Mag\u00e1ra tal\u00e1lt, igaz ember-, s\u0151t, ha lehet, m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt. Ha nem, az sem baj, csak ne legy\u00e9l ilyen…
\n– Milyen?
\n– Fant\u00e1zi\u00e1tlan ny\u00e1rspolg\u00e1r. Azt hiszed, ezzel a dug\u00e1ssal minden el van int\u00e9zve? Sz\u00f3 sincs r\u00f3la, aranyom! Ett\u0151l m\u00e9g mindig olyan se hideg, se meleg bunk\u00f3 vagy, akivel csak egy ugyanolyan szint\u0171 bunk\u00f3 \u00e9rezheti j\u00f3l mag\u00e1t.
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, ez j\u00f3lesett, csak azt nem v\u00e1gom m\u00e9g, mi\u00e9rt j\u00f6tt\u00e9l akkor hozz\u00e1m feles\u00e9g\u00fcl?
\n– L\u00e1tod, ezt k\u00e9rdezem \u00e9n is folyton magamt\u00f3l. Nos, mindegy. Lehet, hogy h\u00fclyes\u00e9get csin\u00e1lok, de valami azt s\u00fagja, pr\u00f3b\u00e1ljuk meg m\u00e9g egyszer! Adok r\u00e1 egy esztend\u0151t, azt\u00e1n ha ennyi id\u0151 alatt sem v\u00e1ltozol, hivatalosan is elv\u00e1lunk. A slusszkulcsot!
\n– K\u00e9rlek, ahogy \u00f3hajtod – adta fel a rem\u00e9nyt a nyurga, disztingv\u00e1lt modor\u00fa fiatalember. – A slusszkulcsot azonban felejtsd el! Ha nem akarsz gyalogolni, rendelj taxit, vagy v\u00e1s\u00e1rolj magadnak egy \u00faj j\u00e1rg\u00e1nyt, mert ez az eny\u00e9m. Vil\u00e1gos? – utas\u00edtotta el bossz\u00fab\u00f3l, meg is b\u00e1nta csakhamar, de mire f\u00f6leszm\u00e9lt, Kamilla m\u00e1r messze j\u00e1rt.
\nHapci! Milyen kihalt ez a lak\u00e1s n\u00e9lk\u00fcle. El kellene hozni Kamill\u00e1t az anyj\u00e1t\u00f3l. De mi\u00e9rt \u0151 furik\u00e1zz\u00e9k az asszony\u00e9rt? J\u00f6jj\u00f6n vissza \u0151, ha igaz\u00e1n szereti. De vajon szerethet-e ilyen megaszt\u00e1rnyi magasb\u00f3l? – tette fel a k\u00e9rd\u00e9st \u00fajabban egyre t\u00f6bbsz\u00f6r mag\u00e1ban. Aligha, k\u00fcl\u00f6nben nem akarn\u00e1 folyton a saj\u00e1t k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ra form\u00e1lni. Pedig csak egy fest\u0151n\u0151, nem aff\u00e9le pedag\u00f3gus, aki hol oktatni, hol megnevelni akar valakit. Az els\u0151 bar\u00e1tn\u0151je ilyen volt. H\u0171, m\u00e9g most is elakad a l\u00e9legzete, valah\u00e1nyszor csak r\u00e1gondol! H\u00e1l’ istennek, hamar \u00e1tl\u00e1tott rajta, \u00e9s lel\u00e9pett. Tulajdonk\u00e9pp Kamill\u00e1t is otthagyn\u00e1, ha gy\u0171l\u00f6ln\u00e9. Vagyis gy\u0171l\u00f6li, ugyanakkor vonz\u00f3dik is hozz\u00e1, \u00edgy azt\u00e1n sokszor \u00fagy \u00e9rzi, ahogy a latinok fogalmazt\u00e1k meg egykoron: nec possum tecum vivere, nec sine te. Magyarul: nem tudok \u00e9lni sem veled, sem n\u00e9lk\u00fcled.
\n– Te mit szeretsz bennem a legjobban? – tiszt\u00e1zt\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6zt m\u00e9g ismerked\u00e9s\u00fck elej\u00e9n.
\n– H\u00e1t azokat a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 k\u00f6rtemelleid – b\u00f3kolt a le\u00e1nynak.
\n– Most megfogtalak! Te nem is szeretsz, apusk\u00e1m.
\n– Hogyhogy nem szeretlek, hisz \u00e9pp most vallottam be, hogy…
\n– Im\u00e1dod a mellemet. Csakhogy ez szexszimb\u00f3lum, k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6m, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp bennem is csak a n\u0151t l\u00e1tod, feneket, cs\u00edp\u0151t, combokat. Ja, ha igaz\u00e1n szeretn\u00e9l, els\u0151sorban a lelkem jutott volna eszedbe.
\nLehet, hogy igaza volt? – ny\u00fajt\u00f3zkodott el a rekami\u00e9n. Sajnos t\u00fals\u00e1gosan is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. Mint t\u0171z a v\u00edzt\u0151l, pontosan \u00fagy, ahogy Kamilla \u00e1ll\u00edtja. \u00c9s m\u00e9gis van benne valami. Valami, amit\u0151l nemcsak a v\u00e9re, hanem a sz\u00edve is \u00e1tmelegszik. Egyszer megint megk\u00e9rdezte.
\n– Te mit szeretsz bennem legink\u00e1bb?
\nNocsak, elfelejtette volna, hogy ezt m\u00e1r k\u00e9rdezte, vagy egyszer\u0171en ugratja?
\n– Term\u00e9szetesen a lelkedet.
\n– \u00c9s a mellek, fen\u00e9k, cs\u00edp\u0151, combok?
\n– Ugyan, a l\u00e9lek a l\u00e9nyeg! Igen, nekem az a legfontosabb.
\n– Akkor nem is zugt\u00e1l bel\u00e9m igaz\u00e1n, mert akit ezek nem izgatnak, az csak szeret, nem szerelmes.
\n\u00dcgyes, m\u00e1r megint beugrott ennek a frusk\u00e1nak! Abban azonban, t\u00f6k\u00e9letesen igaza van, miszerint 28 \u00e9ves f\u00e9rfi l\u00e9t\u00e9re sem tal\u00e1lt mag\u00e1ra. Gyakran azt sem tudja, mit akar, \u00e9s komoly, eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t \u00e1tfog\u00f3 c\u00e9lja sincs. De h\u00e1t mit tegyen, ha k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben semmi sem \u00e9rdekli? Pontosabban \u00e9rdekeln\u00e9, ha meg is tudn\u00e1 val\u00f3s\u00edtani az \u00e1lmait, terveit, amihez viszont p\u00e9nz, nagyon sok p\u00e9nz kellene. Itt van mindj\u00e1rt ez a garzonnak nevezett skatulya. Ki ne szeretne ehelyett \u00fasz\u00f3medenc\u00e9vel, szaun\u00e1val, teniszp\u00e1ly\u00e1val \u00e9s hasonl\u00f3val ell\u00e1tott csal\u00e1di h\u00e1zban \u00e9ldeg\u00e9lni csendben, gond n\u00e9lk\u00fcl.
\n– Akkor cselekedj, ne csak \u00e1lmodozz, mert mag\u00e1t\u00f3l semmi sem hull az \u00f6ledbe – figyelmeztette anyja j\u00f3zanul, mik\u00f6zben az apja az \u00e1lmodoz\u00e1st\u00f3l f\u00e9ltette.
\n– A cselekv\u00e9st al\u00e1\u00edrom, az \u00e1lmodoz\u00e1s azonban h\u00fclyes\u00e9g, am\u00edg arr\u00f3l fant\u00e1zi\u00e1lsz, amit \u00fagysem tudn\u00e1l megtenni. Na, gyere velem a m\u0171helybe, ne \u00fclj nekem ilyen t\u00e9tlen\u00fcl!
\n\u0150 bezzeg reggelt\u0151l estig dolgozott. Nappal a v\u00e1llalatn\u00e1l, d\u00e9lut\u00e1n otthon, a m\u0171helyben. Nem is unatkozott soha egy percig sem, ez\u00e9rt sehogy sem \u00e9rtette, mi az isten csod\u00e1j\u00e1t \u00e1s\u00edtgat a fia m\u00e9g \u00edgy, gyalul\u00e1s, f\u0171r\u00e9szel\u00e9s \u00e9s egy\u00e9b munka k\u00f6zben is.
\n– Ezek ut\u00e1n m\u00e1r csak arra vagyok k\u00edv\u00e1ncsi, milyen mesters\u00e9get akarsz tanulni – k\u00e9rdezte fejcs\u00f3v\u00e1lva a fi\u00e1t\u00f3l.
\n– Megnyugtatlak, asztalos biztos nem lesz bel\u0151le – hunyor\u00edtott Benedekre az anya cinkosan. – Ebb\u0151l egy is el\u00e9g a csal\u00e1dban. \u00c9n ink\u00e1bb azt szeretn\u00e9m, ha orvosnak tanulna. Ilyen \u00e9sszel, tehets\u00e9ggel isten ellen val\u00f3 v\u00e9tek leragadni egy szutykos m\u0171helyben.
\n– Te-het-s\u00e9g? – h\u00fcmm\u00f6g\u00f6tt a csal\u00e1df\u0151, aki l\u00e1that\u00f3an eg\u00e9sz m\u00e1sk\u00e9nt \u00edt\u00e9lte meg fia talentum\u00e1t; de nem f\u0171z\u00f6tt hozz\u00e1 semmif\u00e9le megjegyz\u00e9st. – Az sem rossz. Csak az a k\u00e9rd\u00e9s, mit sz\u00f3l \u0151 a dologhoz.
\n– \u00c9n? Tulajdonk\u00e9ppen m\u00e9g nem d\u00f6nt\u00f6ttem.
\nV\u00e9g\u00fcl egy bar\u00e1tja tan\u00e1cs\u00e1ra m\u00e9gis m\u00e1shova, pontosabban a Budapesti Kommunik\u00e1ci\u00f3s F\u0151iskol\u00e1ra iratkozott. Anyj\u00e1t majd sz\u00e9tvetette a b\u00fcszkes\u00e9g, kiv\u00e1ltk\u00e9pp, amikor h\u00e1rom \u00e9v tanul\u00e1s ut\u00e1n Benedek a diplom\u00e1j\u00e1t is \u00e1tvette.
\n– Orvos ugyan nem lett bel\u0151led, \u00e1m ez is megj\u00e1rja! F\u0151 az amb\u00edci\u00f3, az akarat! Akiben nincs ilyesmi, sohasem viszi messzire.
\nCsak azt felejtette el a j\u00f3 asszony, hogy kett\u0151j\u00fck k\u00f6z\u00fcl \u0151 volt az akarnok. Benedek csup\u00e1n r\u00e1b\u00f3lintott a dolgokra. Amint v\u00e9gzett, azonnal megp\u00e1ly\u00e1zott egy fot\u00f3riporteri \u00e1ll\u00e1st a helyi lapokn\u00e1l, \u00e9s k\u00e9t h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r ser\u00e9nyen csattogtathatta f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p\u00e9t az Alf\u00f6ldi Helikon szolg\u00e1lat\u00e1ban. No, erre m\u00e1r az apja sem h\u00fcmm\u00f6g\u00f6tt.
\n– Csak azt\u00e1n ki ne f\u00farjanak a helyedr\u0151l. Ezt pedig csak \u00fagy \u00e9rheted el, ha mindenkivel, a port\u00e1st\u00f3l a f\u0151szerkeszt\u0151ig j\u00f3ban vagy – osztogatta atyai tan\u00e1csait megb\u00e9k\u00fclve.
\n\u0150 hallgatott az apj\u00e1ra, ami nem is igen esett nehez\u00e9re, miut\u00e1n term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva el\u0151z\u00e9keny, b\u00e9k\u00e9s term\u00e9szet\u0171 ember volt, kollegak\u00e9nt is szer\u00e9ny, megb\u00edzhat\u00f3 munkat\u00e1rs, amivel azt\u00e1n m\u00e9g a f\u0151n\u00f6ke elismer\u00e9s\u00e9t is kiv\u00edvta. Ha igazi t\u00f6rtet\u0151 lett volna, most kez\u00e9t-l\u00e1b\u00e1t d\u00f6rzs\u00f6ln\u00e9, de ezt megint csak az anyja tette meg helyette.
\n– Kezdetnek nem rossz, \u00e9s ha tov\u00e1bbra is \u00edgy haladsz, m\u00e9g f\u0151szerkeszt\u0151 is lehetsz, megl\u00e1tod. H\u00e1ny \u00e9ves is a f\u0151n\u00f6k\u00f6d?
\n– J\u00f6v\u0151re megy nyugd\u00edjba, de miel\u0151tt b\u00e1rmire is gondoln\u00e1l, sietve k\u00f6zl\u00f6m, miszerint m\u00e1r ki is jel\u00f6lt\u00e9k az ut\u00f3dj\u00e1t. Mellesleg nem is p\u00e1ly\u00e1zom \u00e9n ilyesfajta sz\u00e9kre, bab\u00e9rra.
\n– Hanem milyenre? – faggatta a fia el\u0151menetel\u00e9t ugyancsak sz\u00edv\u00e9n visel\u0151 anyuka.
\n– Egyel\u0151re semmilyenre. El\u0151bb k\u00f6r\u00fcln\u00e9zn\u00e9k kiss\u00e9 a vil\u00e1gban, \u00e9s ha m\u00e1r tapasztaltam egyet-m\u00e1st, eld\u00f6nt\u00f6m, mit kezdjek magammal.
\nH\u00e1t arra ugyan v\u00e1rhattak, mert a vil\u00e1got tov\u00e1bbra is csak messzir\u0151l \u00e9s k\u00edv\u00fclr\u0151l szeml\u00e9lte. Mint egy n\u00e9z\u0151 a sz\u00ednpadot an\u00e9lk\u00fcl, hogy egyszer is szerepet v\u00e1llalt volna valamilyen darabban. Ehelyett megn\u0151s\u00fclt, mire kapott n\u00e1szaj\u00e1nd\u00e9kba egy \u00f6sszkomfortos garzont a sz\u00fcl\u0151kt\u0151l.
\n– Nem \u00e9ppen t\u00e1gas lakoszt\u00e1ly, de els\u0151 nekifut\u00e1sra megj\u00e1rja, am\u00edg nem vesztek ti egy nagyobbat – menteget\u0151dz\u00f6tt Baloghn\u00e9.
\nEgy\u00e9b nem t\u00f6rt\u00e9nt, azaz maradt minden a r\u00e9giben.
\n– Rem\u00e9nytelen eset vagy. A feles\u00e9gedr\u0151l meg jobb, ha hallgatok – f\u00fajt takarod\u00f3t v\u00e9g\u00fcl bossz\u00fasan, \u00e9s sorsukra hagyta az ifj\u00fa p\u00e1rt.
\n\u00d6sszeveszni ugyan nem vesztek, de azont\u00fal m\u00e1r csak akkor tal\u00e1lkoztak, ha Benedek l\u00e1togatta meg a sz\u00fcleit. \u00cdgy is j\u00f3 – vonta fel v\u00e1ll\u00e1t a fiatalember, mi t\u00f6bb, meg is k\u00f6nnyebb\u00fclt, mert am\u00edg az anyja idej\u00e1rt, egyik asszony balr\u00f3l, a m\u00e1sik jobbr\u00f3l kommand\u00edrozta, \u00e9s ha egyiknek engedett, a m\u00e1sik r\u00f6gt\u00f6n ep\u00e9t h\u00e1nyt. Ugyanilyen flegm\u00e1val vette tudom\u00e1sul Kamilla \u00fajabb kirohan\u00e1s\u00e1t is, csup\u00e1n az ultim\u00e1tuma h\u00f6kkentette meg n\u00e9mik\u00e9pp. Eh, mit! Majd visszaj\u00f6nnek, ha akarnak! – legyintett, \u00e9s ann\u00e1l jobban \u00e9lvezte, hogy \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r nem kell alkalmazkodnia senkihez. Igaz, csak itthon, a n\u00e9gy fal k\u00f6z\u00f6tt, de m\u00e1r ez is nagydolog olyan embernek, akit mindig arra neveltek, hogy m\u00e9g a v\u00e9c\u00e9s n\u00e9ninek is kezet cs\u00f3koljon – kapcsolta maxim\u00e1lis hanger\u0151re vadonat\u00faj mp5 lej\u00e1tsz\u00f3j\u00e1t. Vagy itthon sem? – figyelt fel szomsz\u00e9dja \u00e9ktelen d\u00f6r\u00f6mb\u00f6l\u00e9s\u00e9re, \u00e9s lehalk\u00edtotta, k\u00e9s\u0151bb ki is kapcsolta a lej\u00e1tsz\u00f3t.
\nJ\u00f3 ez a csend, nyugalom a munk\u00e1j\u00e1val j\u00e1r\u00f3 l\u00f3t\u00e1s-fut\u00e1s ut\u00e1n. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl el kellene foglalnia mag\u00e1t valamivel, ut\u00f3v\u00e9gre nem b\u00e1mulhat reggelt\u0151l estig a plafonra. Evidens, de mivel, ez itt a nagy k\u00e9rd\u00e9s. Mosson, takar\u00edtson? Nonszensz, amikor No\u00e9mi mindent potom \u00e1ron elv\u00e9gez. No\u00e9mi volt a bej\u00e1r\u00f3n\u0151je, tisztess\u00e9gtud\u00f3, komoly l\u00e1ny, am\u00fagy munkan\u00e9lk\u00fcli \u00e9s cs\u00fanya, mint a s\u00f6t\u00e9t \u00e9jszaka. M\u00e1rmint arcban, mert az alakja ak\u00e1r egy topmodell\u00e9: form\u00e1s, izgat\u00f3an g\u00f6mb\u00f6ly\u0171, amit m\u00e9g olcs\u00f3, divatjam\u00falt ruh\u00e1ja sem rejthetett el eg\u00e9szen. Egyszer k\u00e9sz\u00edt r\u00f3la egy f\u00e9nyk\u00e9pet, term\u00e9szetesen bikiniben. F\u00f6lt\u00e9ve, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n levetk\u0151zik neki e c\u00e9lb\u00f3l. Sz\u00f3val nem h\u00e1ziasszonykodunk. Legfeljebb \u00e1trendezi kiss\u00e9 a szob\u00e1j\u00e1t. Hopp, nem is rossz \u00f6tlet! – ugrott ki az \u00e1gy\u00e1b\u00f3l, \u00e9s nekil\u00e1tott r\u00e1molni. Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p. Elektromos kisug\u00e1rz\u00e1sa miatt nem h\u00e1l\u00f3szob\u00e1ba val\u00f3, de h\u00e1t mit tegyen, ha csak ez az egy szob\u00e1ja van. Toljuk h\u00e1t… Hova is? Min\u00e9l messzebb a rekami\u00e9t\u00f3l, az ablak mell\u00e9 p\u00e9ld\u00e1ul. \u00cdgy, nagyon klassz, legal\u00e1bb ki-kin\u00e9zhet az utc\u00e1ra. \u00c1gy. Bonyolult. Itt meg a f\u00f6ldsug\u00e1rz\u00e1st kellene bem\u00e9rni, \u00e9s m\u00e9g akkor sem biztos, hogy a f\u0171t\u0151test vagy szekr\u00e9nyek nem \u00e1llnak majd \u00fatj\u00e1ba…
\n\u00c9szre sem vette, hogy elsz\u00e1llt a d\u00e9lel\u0151tt. Csak amikor kihozt\u00e1k a k\u00f6zeli \u00e9tkezd\u00e9b\u0151l az eb\u00e9dj\u00e9t, \u00e9bredt r\u00e1, milyen k\u00e9s\u0151 van. Ki is f\u00e1radt alaposan, csak \u00fagy folyt r\u00f3la a verejt\u00e9k. De meg\u00e9rte, mert eg\u00e9szen \u00faj szob\u00e1t var\u00e1zsolt a r\u00e9gib\u0151l. Megtehette: ez\u00fattal senki sem sz\u00f3lt r\u00e1, ezt ne ide, hanem oda helyezze, ez t\u00fal fent van, az t\u00fal ferd\u00e9n \u00e1ll, \u00edzl\u00e9stelen, divatjam\u00falt, vagyis a mag\u00e1nynak is megvan a maga el\u0151nye. K\u00e9rd\u00e9s: mi k\u00f6vetkezhet m\u00e9g ezut\u00e1n, tudniillik ez a cs\u00f6ppnyi v\u00e1ltoz\u00e1s is annyira feldobta, hogy folytat\u00e1s\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g. Na ne, ez abszurdum! Csak az\u00e9rt, ami\u00e9rt arr\u00e9bb tolt n\u00e9h\u00e1ny b\u00fatordarabot? Testedz\u00e9snek, mondjuk, megj\u00e1rja, de csak ennyi, nincs tov\u00e1bb – h\u0171t\u00f6tte le mag\u00e1t, am\u00edg \u00fajra esz\u00e9be nem jutott No\u00e9mi. Sz\u00f3val rusnya csaj, de az \u00e1gyban nyilv\u00e1n remekel, s miut\u00e1n Kamilla \u00fagyis h\u00e1zon k\u00edv\u00fcl van… Megvan, itt a megold\u00e1s! – \u00fct\u00f6tt ekkor a fej\u00e9re. – Mi\u00e9rt ne folytathatn\u00e1 a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st \u00e9pp a le\u00e1nnyal?
\n– No\u00e9mi, megengedi, hogy csin\u00e1ljak mag\u00e1r\u00f3l egy f\u00e9nyk\u00e9pet? – lepte meg a le\u00e1nyz\u00f3t, amint kil\u00e1balt a h\u0171l\u00e9sb\u0151l.
\n– R\u00f3lam? Be akar tenni az \u00fajs\u00e1gba?
\n– \u00c1, nem, csak \u00fagy magamnak.
\n– Mag\u00e1nak mi\u00e9rt?
\nFog\u00f3s k\u00e9rd\u00e9s! Csak nem hiszi azt, hogy tetszik neki, illetve tetszik, csak \u00e9ppen m\u00e1sk\u00e9nt, mint gondolja.
\n– Mert nagyon intelligens arca van.
\n– Komolyan? Ezt sem hallottam m\u00e9g senkit\u0151l.
\n– Teh\u00e1t megengedi. Akkor vegye le, k\u00e9rem, a bl\u00faz\u00e1t, szokny\u00e1j\u00e1t!
\n– Egy portr\u00e9hoz? Figyeljen ide, tisztelt Balogh \u00far! \u00c9n eddig szolid, finom lelk\u0171 f\u00e9rfinak ismertem, de ha azt k\u00e9pzeli, lefekszem mag\u00e1val, ebben a percben felmondok.
\n– Bocs\u00e1nat! – sz\u00f6k\u00f6tt a v\u00e9r Benedek arc\u00e1ba. – F\u00e9lre\u00e9rtett, kedves No\u00e9mi. \u00c9n csak egy \u00e1rtatlan kistot\u00e1lk\u00e9pet szerettem volna \u00f6nr\u0151l csin\u00e1lni. Dresszben, bugyiban, ezt is csak a… a m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1s kedv\u00e9\u00e9rt, de ha kegyedet ez annyira zavarja, felejts\u00fck el az eg\u00e9szet!
\n– \u00c9rtem. Ebben az esetben nem b\u00e1nom. Csak az a k\u00e9rd\u00e9s, mennyi\u00e9rt – borult l\u00e1ngba most a le\u00e1ny arca is. – Tudja, jelenleg \u00e9ppen nem dolgozom, m\u00e1rpedig valamib\u0151l nekem is meg kell \u00e9lnem, fiatal\u00far.
\n– Mi, hogy m\u00e9g \u00e9n fizessek? – k\u00e9pedt el Benedek.
\n– Mi\u00e9rt, nem \u00edgy szokt\u00e1k?
\n– Att\u00f3l f\u00fcgg. Egyeseknek fizetnek, m\u00e1soknak nem.
\n– Aha, \u00e9s ez m\u00e9gis mit\u0151l f\u00fcgg?
\n– Majd… majd egyszer elmagyar\u00e1zom. Addig is fogja ezt a kev\u00e9s apr\u00f3p\u00e9nzt, \u00e9s vegyen rajta tejet, kenyeret, vagy amire sz\u00fcks\u00e9ge van.
\n– Nono, az\u00e9rt m\u00e9g nem s\u00fcllyedtem od\u00e1ig, hogy alamizsn\u00e1ra szoruljak. Tess\u00e9k, fot\u00f3zzon! – b\u00fajt ki a l\u00e1ny a ruh\u00e1j\u00e1b\u00f3l leverten. – Rem\u00e9lem, megb\u00edzhatok mag\u00e1ban.
\n– M\u00e9g egy ilyen \u00e1lszentet! – csod\u00e1lkozott mag\u00e1ban a riporter. – Hanem kiugrasztalak \u00e9n a bokorb\u00f3l. – \u00c9s ha adn\u00e9k mag\u00e1nak k\u00e9tezret, akkor leh\u00fazn\u00e1 a bugyij\u00e1t?
\nA l\u00e1ny arca megr\u00e1ndult, m\u00e9g mondani akart valamit, azt\u00e1n csak lenyelte, fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1vozott.
\n– V\u00e1rjon, hiszen csak vicceltem.
\nElment. A f\u00e9rfi megsz\u00e9gyen\u00fclten b\u00e1mult ut\u00e1na, azt\u00e1n m\u00e9g sok\u00e1ig \u00fcld\u00f6g\u00e9lt a fotelben azon t\u00f6prengve, kivel fek\u00fcdj\u00f6n le ezut\u00e1n. Hi\u00e1ba, aki f\u00e9rfi, f\u00e9rfi. Nem tagadhatja meg a v\u00e1gyait csak az\u00e9rt, mert a feles\u00e9g\u00e9re r\u00e1j\u00f6tt a happ\u00e1r\u00e9. A l\u00e1nnyal ugyan bakot l\u0151tt, szerencs\u00e9re nem \u0151 az egyetlen n\u0151 ebben a v\u00e1rosban. Van is a szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00fckben egy d\u00fas kebl\u0171 gyakornok, aki el\u00e9g k\u00f6nny\u0171v\u00e9r\u0171 \u00e9s karrierista ahhoz, hogy ne utas\u00edtson vissza egy befutott koll\u00e9g\u00e1t.
\n– Szeretn\u00e9k neked valami k\u00fcl\u00f6nlegeset mutatni – h\u00fazta f\u00e9lre egyik nap a d\u00fas kebl\u0171t.
\n– Mutasd!
\n– Nem itt, n\u00e1lam. Teleki S\u00e1muel utca 4, els\u0151 emelet, 2-es lakoszt\u00e1ly. Ma este hatkor, ha \u00e9rdekel.
\n– Nem hinn\u00e9m – l\u00e1tott \u00e1t rajta azonnal a fiatal, \u00e1m ann\u00e1l d\u00f6rzs\u00f6ltebb gyakornok. – M\u00e9g a legk\u00fcl\u00f6nlegesebb b\u00e9lyeg sem, ha netal\u00e1n err\u0151l volna sz\u00f3.
\nEnnek ellen\u00e9re alig \u00fct\u00f6tte el az inga\u00f3ra a hat \u00f3r\u00e1t, ki cs\u00f6ngetett Benedek ajtaj\u00e1n? Term\u00e9szetesen a d\u00fas kebl\u0171.
\n– Te vagy az? Nem v\u00e1rtalak. Ezek szerint m\u00e9giscsak \u00e9rdekelnek a… b\u00e9lyegek.
\n– Azok nem, viszont nem b\u00e1nn\u00e1m, ha el\u00e1ruln\u00e1d, igaz\u00e1b\u00f3l mit akarsz.
\nA fiatalember \u00f6t\u00f6lt-hatolt. Nem igen szokott \u0151 az eff\u00e9l\u00e9hez. De h\u00e1t, a kutyaf\u00e1j\u00e1t, valahol ezt is el kell kezdeni.
\n– Stop! T\u00e9rj m\u00e1r, k\u00e9rlek, a l\u00e9nyegre! Ha j\u00f3l \u00e9rtem, le szeretn\u00e9l fektetni.
\n– Most megb\u00e1ntottalak?
\n– Ezzel? Mit k\u00e9pzelsz? Semmi kifog\u00e1som ellene. De ismered a mond\u00e1st: valamit valami\u00e9rt. Lefekszem, ha cser\u00e9ben elint\u00e9zed a f\u0151n\u00f6kn\u00e9l, hogy st\u00e1tuszba vegyen az \u00fajs\u00e1gn\u00e1l – jelentette ki a l\u00e1ny r\u00f6viden \u00e9s vel\u0151sen.
\n– Hogyhogy st\u00e1tuszba? Csak nem ingyen foglalkoztat Ajkay \u00far?
\n– Ne t\u00e9gy \u00fagy, mintha nem tudn\u00e1d! Szerinte ez a „a leckep\u00e9nz” \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i berkekben, mi t\u00f6bb, \u00e1ldjam a sorsomat, ami\u00e9rt ilyen magasan k\u00e9pzett koll\u00e9g\u00e1k tan\u00edtanak a szakm\u00e1ra.
\n– \u00c9rdekes n\u00e9z\u0151pont. Megl\u00e1tom, mit tehetek – fogta \u00e1t Benedek a n\u0151 derek\u00e1t.
\n– \u00c9n is, miut\u00e1n megkaptam az els\u0151 fizet\u00e9st – siklott ki \u00f6lel\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00fcgyesen a gyakornok. – P\u00e1, p\u00e1, kellemes pihen\u00e9st! – libbent ki az ajt\u00f3n kuncogva.
\nTess\u00e9k, ez az \u00e9n form\u00e1m! – bosszankodott a fot\u00f3riporter. – Alig tervelek ki valamit, m\u00e1r az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n megbotlom. \u00cdgy azt\u00e1n el\u00e9g neh\u00e9z lesz \u00faj \u00e9letet kezdeni.
\nNem is igen pr\u00f3b\u00e1lkozott vele ezut\u00e1n. A n\u0151kkel, \u00fagy l\u00e1tszik, nincs sok szerencs\u00e9je, b\u00e1r \u00e1ll\u00edt\u00f3lag el\u00e9g sz\u00e9p f\u00e9rfi. Bekapcsolta a t\u00e9v\u00e9j\u00e9t, \u00e9s \u00e1s\u00edtozva figyelte, mik\u00e9nt ny\u00edr ki egyetlen fel\u00fcgyel\u0151 t\u00edz rosszfi\u00fat.
\nEgy borong\u00f3s \u0151szi h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n v\u00e1ratlanul ism\u00e9t No\u00e9mi kereste fel a lak\u00e1s\u00e1n.
\n– Visszafogadna, fiatal\u00far? Megbetegedett az \u00e9desany\u00e1m, \u00e9s nincs el\u00e9g p\u00e9nz\u00fcnk gy\u00f3gyszerre.
\nMilyen s\u00e1padt, elesett szeg\u00e9nyke! Szinte ord\u00edt r\u00f3la a nyomor \u00e9s rem\u00e9nytelens\u00e9g – futott v\u00e9gig tekintete a le\u00e1nyon.
\n– \u00c9n nem k\u00fcldtem el. Maga hat\u00e1rozott \u00fagy, hogy fak\u00e9pn\u00e9l hagy.
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. Isten fizesse meg a j\u00f3s\u00e1g\u00e1t – kapott Benedek keze ut\u00e1n a bej\u00e1r\u00f3n\u0151, \u00e9s meg akarta cs\u00f3kolni.
\n– Megbolondult! – kapta el a kez\u00e9t Balogh Benedek. – M\u00e9g ilyet! H\u00e1ny \u00e9ves maga tulajdonk\u00e9pp?
\n– Harminckett\u0151.
\n– \u00c9s melyik sz\u00e1zadban sz\u00fcletett?
\n– Tess\u00e9k?
\n– Azt k\u00e9rdeztem, melyik sz\u00e1zadban sz\u00fcletett?
\n– A XXI-ben. Mi\u00e9rt k\u00e9rdez ilyen furcs\u00e1kat?
\n– Hagyjuk, nem \u00e9rdekes! Mi baja az \u00e9desanyj\u00e1nak?
\n– Izomsorvad\u00e1sa van.
\n– Te j\u00f3 isten, \u00e9s az \u00e9desapja \u00e9l-e m\u00e9g?
\n– Meghalt.
\nA f\u00e9rfi elkezdett mag\u00e1ban sebesen sz\u00e1molni, szorzott, \u00f6sszeadott, majd \u00edgy folytatta:
\n– Nem volna kedve f\u0151zni is nekem, No\u00e9mi? Pontosabban kett\u0151nknek, mert ha m\u00e1r megf\u0151z, mi\u00e9rt ne ehetne maga is ugyanabb\u00f3l az \u00e9telb\u0151l? Persze, ha nem k\u00e9r t\u00fal sokat, \u00e9s a bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1st is v\u00e1llalja.
\nA n\u0151 v\u00e1llalta, meg is egyeztek \u00edziben. No\u00e9mi homloka \u00e9szrevehet\u0151en kisimult.
\n– Akkor viszl\u00e1t holnap…
\n– N\u00e9gy \u00f3rakor. Tess\u00e9k egy kulcs, ezzel b\u00e1rmikor bej\u00f6het a lak\u00e1sba. Mosson, f\u0151zz\u00f6n, takar\u00edtson, am\u00edg haza nem \u00e9rkezem. Nemr\u00e9giben k\u00e9rdezett t\u0151lem valamit. Most ugyanezt k\u00e9rdezem \u00e9n is kegyedt\u0151l: ugye, megb\u00edzhatok mag\u00e1ban?
\n– Pr\u00f3b\u00e1lja ki, de ne f\u00e9ljen, engem nem \u00fagy neveltek. \u00c9n m\u00e9g hiszek Is… Egyre megy, ez m\u00e1r nem tartozik mag\u00e1ra.
\nA fiatalember haj\u00e1t t\u00e9pte m\u00e9rg\u00e9ben, s m\u00e9g akkor is dihegett-dohogott, amikor a l\u00e1ny m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9g az utc\u00e1n t\u00e9nfergett. Hova tette az esz\u00e9t azzal, hogy megesik a sz\u00edve egy ilyen v\u00e9nl\u00e1nyon. M\u00e9g ha olcs\u00f3bban dolgozna, mint egy\u00e9bk\u00e9nt, vagy legal\u00e1bb sz\u00e9p lenne, akinek a kedv\u00e9\u00e9rt elfelejthetn\u00e9 Kamill\u00e1t! Mellesleg nem is lenne tan\u00e1csos, ha a fest\u0151n\u0151 tudom\u00e1st szerezne a v\u00e9nl\u00e1nyr\u00f3l. Ahogy \u0151t ismeri, egyb\u0151l beadn\u00e1 a v\u00e1l\u00f3pert, amit felt\u00e9telezhet\u0151en meg is nyer, ha kider\u00fcl, miszerint m\u00e1s n\u0151vel lakik egy h\u00e1zban, \u0151 meg majd fizetheti a per \u00f6sszes k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t. Ett\u0151l a lehet\u0151s\u00e9gt\u0151l azt\u00e1n \u00fagy megijedt, hogy elhat\u00e1rozta, m\u00e9gsem alkalmazza No\u00e9mit.
\nM\u00e1snap zs\u00fafolt programja volt. Reggel szerkeszt\u0151s\u00e9gi gy\u0171l\u00e9s, ut\u00e1na nyom\u00e1s ki a f\u0151t\u00e9rre, ahol \u00e9ppen a g\u00e1z- \u00e9s villany\u00e1rak emel\u00e9se ellen t\u00fcntettek… \u00datk\u00f6zben, \u00fagy k\u00e9t felv\u00e9tel k\u00f6z\u00f6tt, bekapott egy hamburgert, \u00e9s folytatta a munk\u00e1t, am\u00edg \u00fajra meg nem \u00e9hezett. H\u0171, \u00f6t \u00f3ra! Eddigre m\u00e1r biztosan kih\u0171lt a No\u00e9mi eb\u00e9dje – apr\u00edtott haza szapor\u00e1n. T\u00e9vedett, a l\u00e1ny m\u00e9g mindig otthon v\u00e1rt re\u00e1. Meleg eb\u00e9ddel \u00e9s… mosollyal.
\n– Maga m\u00e9g nem ment haza, kisasszony?
\n– R\u00e1\u00e9rek. Foglaljon helyet, mindj\u00e1rt t\u00e1lalok. Hacsak nem eb\u00e9delt meg a v\u00e1rosban.
\nEg\u00e9sz megsz\u00e9p\u00fcl, ha mosolyog – ragadt r\u00e1 a n\u0151b\u0151l kisug\u00e1rz\u00f3 melegs\u00e9g. Bezzeg Kamilla egyszer sem v\u00e1rta meleg eb\u00e9ddel. Legfeljebb az anyja, annak is van m\u00e1r vagy h\u00fasz \u00e9ve. Ell\u00e1tni ugyan mindennel ell\u00e1tt\u00e1k, \u0151 is meg az apja is, f\u0151leg eff\u00e9le tan\u00e1csokkal: aki a keveset nem becs\u00fcli, a sokat nem \u00e9rdemli. Addig ny\u00fajt\u00f3zkodj, am\u00edg a takar\u00f3d \u00e9r. Anyja szerint: aki kev\u00e9ssel is be\u00e9ri, a sokat nem \u00e9rdemli. Ha kurta a takar\u00f3d, vegy\u00e9l helyette hosszabbat. Azt\u00e1n j\u00f6tt Kamilla, aki megint r\u00e1tett egy lap\u00e1ttal: ha okos embernek tartod magadat, a mennyihez tedd hozz\u00e1 mindig a milyent is. Ny\u00fajt\u00f3zkodni k\u00f6nny\u0171, de mit teszel akkor, ha r\u00f6vid a takar\u00f3d?
\n– Fincsi ez a h\u00fasleves! Nem is sejtettem, hogy ilyen j\u00f3l f\u0151z, \u00c9mike.
\n– \u00d6r\u00fcl\u00f6k, hogy \u00edzlik – t\u00e1lalta fel a n\u0151 ezut\u00e1n a m\u00e1sodik fog\u00e1st, r\u00f3seibnit pulykah\u00fassal, v\u00e9g\u00fcl v\u00f6r\u00f6sbort \u00e9s egy cs\u00e9sze m\u00e9reger\u0151s feket\u00e9t, ahogy a fot\u00f3riporter rendelte.
\nBenedek \u00e1ts\u00e9t\u00e1lt a k\u00e1v\u00e9val a szob\u00e1ba, \u00e9s el\u00e9gedetten s\u00fcllyedt egy \u00f6bl\u00f6s fotelbe.
\n– M\u00e9g egyszer k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m az eb\u00e9det. Minden t\u00e9nyleg nagyon fincsi volt, de…
\nMost, most k\u00e9ne k\u00f6z\u00f6lnie, miszerint m\u00e9gsem tart ig\u00e9nyt a szolg\u00e1lataira. Csakhogy ez nem olyan egyszer\u0171. Eddig m\u00e9g megvoltak ezek a szerencs\u00e9tlenek valahogy, az anya betegs\u00e9ge miatt azonban m\u00e9g sanyar\u00fabb helyzetbe ker\u00fcltek. Igaz, semmi k\u00f6ze hozz\u00e1juk, de akkor is, most n\u00e9zze v\u00e9gig, amint sorban leteszik a kanalat?
\n– M\u00e1skor ne v\u00e1rjon meg! – \u00f3d\u00e1zta el a d\u00f6nt\u00e9st egyel\u0151re. – Ahogy megf\u0151z\u00f6tt, mehet, a meleg\u00edt\u00e9st, kiszolg\u00e1l\u00e1st meg hagyja r\u00e1m, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert teljesen bizonytalan, mikor v\u00e9gzek a dolgommal. Ma \u00f6tkor j\u00f6ttem, holnap h\u00e1romkor, hatkor, mert ez ilyen munka, kedves kisasszony.
\n– Igenis. Akkor menn\u00e9k, csak el\u0151bb k\u00f6z\u00f6lje, mit f\u0151zzek holnapra!
\nEz sem fordult el\u0151 vele mostanig, miut\u00e1n Kamilla f\u0151zni sem igen tanult meg, \u00edgy azt\u00e1n t\u00f6bbnyire a McDonald’s-ban vagy valamelyik bisztr\u00f3ban \u00e9tkeztek. H\u00fazta is a sz\u00e1j\u00e1t eleinte Benedek.
\n– Bocs, csak \u00fagy megjegyzem, n\u00e1lunk a mama szokott f\u0151zni a csal\u00e1dnak.
\n– N\u00e1lunk meg a papa – n\u00e9zett r\u00e1 g\u00f6rb\u00e9n az asszonyka. – \u00c9s? Mit akarsz ezzel mondani?
\n– Semmit. J\u00f3 \u00e9tv\u00e1gyat! – visszakozott Benedek, \u00e9s k\u00e9nytelen-kelletlen megb\u00e9k\u00e9lt az \u00faj renddel.
\nLassan letelt a No\u00e9minak enged\u00e9lyezett hetecske an\u00e9lk\u00fcl, hogy a riporter elb\u00facs\u00fazott volna a le\u00e1nyt\u00f3l. De mi\u00e9rt is b\u00facs\u00fazott volna, amikor No\u00e9mi ugyanolyan j\u00f3l f\u0151z\u00f6tt, mint az anyja valaha, r\u00e1ad\u00e1sul olyan \u00fcgyesen, takar\u00e9kosan v\u00e1s\u00e1rolt, hogy n\u00e9ha m\u00e9g meg is sp\u00f3rolt egy-k\u00e9t forintot.
\n– Ezt meg hogy csin\u00e1lja? Nem tan\u00edtana meg erre engem is?
\n– Minek? Megtanulja azt maga azonnal, ha teszem fel, m\u00e1r\u00f3l-holnapra elveszti az \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, alig b\u00edrja kifizetni a rezsij\u00e9t, vagy… vagy beteg, ez\u00e9rt ha tudna, sem dolgozhat, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9desany\u00e1m.
\n– Bocs\u00e1sson meg! Nem akartam megb\u00e1ntani.
\n– Nem b\u00e1ntott meg. Ilyen az \u00e9let, fiatal\u00far.
\nEgyszer kedve szottyant n\u00e9h\u00e1ny felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edteni a le\u00e1nyr\u00f3l.
\n– Meztelen?
\n– Ruh\u00e1ban – nyugtatta meg a fiatalember. – Volna sz\u00edves fel\u00e1llni erre a dobog\u00f3ra! K\u00f6sz. Most d\u0151lj\u00f6n kiss\u00e9 el\u0151re, \u00e9s emelje fel a fej\u00e9t meg a jobb karj\u00e1t. \u00dagy, \u00fagy, pontosan \u00edgy k\u00e9pzeltem.
\n– De…
\nKitt-katt, j\u00f6het a k\u00f6vetkez\u0151 felv\u00e9tel! Mikor megmutatta a k\u00e9peket, a n\u0151 zavartan meredt a fot\u00f3kra.
\n– Ez lenn\u00e9k \u00e9n?
\n– Nini, kib\u00fajt a zs\u00e1kb\u00f3l a… kritikus! Nem tetszenek?
\n– Sz\u00f3 sincs r\u00f3la! Els\u0151 oszt\u00e1ly\u00faak, csak…
\n– Csak mi?
\n– A p\u00f3zok, a be\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Olyan iz\u00e9… szem\u00e9lytelen, mesterk\u00e9lt.
\n– A be\u00e1ll\u00edt\u00e1s.
\n– Nem? – keveredett meg m\u00e9g jobban a bej\u00e1r\u00f3n\u0151. – H\u00e1t persze, hogy nem! Ezer bocs\u00e1nat! Mit \u00e9rtek \u00e9n a fot\u00f3khoz!
\nA fot\u00f3riporter els\u0151 d\u00fch\u00e9ben majd hazazavarta a bakaf\u00e1ntos \u00f6regl\u00e1nyt. Pont egy ilyen liba tan\u00edtja meg \u0151t m\u0171v\u00e9szien fot\u00f3zni! Na, n\u00e9zz\u00fck \u00e1t m\u00e9g egyszer! – vette sorra ism\u00e9t a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9peket. Ejha, egy icipicit az\u00e9rt igaza van! Ez a felv\u00e9tel itt csakugyan er\u0151sen te\u00e1tr\u00e1lis, a m\u00e1siknak meg a sz\u00ednei lehetn\u00e9nek melegebbek.
\n– K\u00e9rem, \u00e1lljon vissza az emelv\u00e9nyre!
\n– Hagyja, de komolyan! Mi\u00e9rt pocs\u00e9kolna annyi filmet miattam?
\n– Azt tal\u00e1n b\u00edzza r\u00e1m, j\u00f3, \u00e9s tegye azt, amire megk\u00e9rtem!
\n– Most haragszik r\u00e1m? – sz\u00f6ktek ki a k\u00f6nnyek No\u00e9mi szem\u00e9b\u0151l.
\nEzek az asszonyok! Mindegyik raplis, csak kiss\u00e9 m\u00e1sk\u00e9ppen. Kamilla m\u00e1r az els\u0151 sz\u00f3t\u00f3l a plafonig ugrik, ez meg r\u00ed, mint a v\u00edz a fed\u0151 alatt.
\n– Nekem \u00fagy t\u0171nik, mintha \u00e9n b\u00e1ntottam volna meg mag\u00e1csk\u00e1t. B\u00e1r nem tudom, mi\u00e9rt, \u0151szint\u00e9n sajn\u00e1lom, \u00e9s \u00e9n k\u00e9rek bocs\u00e1natot. – ny\u00fajtotta \u00e1t a f\u00e9rfi illatos, patyolatfeh\u00e9r zsebkend\u0151j\u00e9t.
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m – t\u00f6r\u00f6lte meg a n\u0151 mandulav\u00e1g\u00e1s\u00fa, fekete szemeit – H\u00e1l\u00e1s vagyok, hogy ennyire t\u00fcrelmes egy magamfajta oktondi v\u00e9nl\u00e1nnyal.
\n– Ne besz\u00e9ljen szam\u00e1rs\u00e1got, m\u00e1r mi\u00e9rt lenne oktondi?
\n– Mert az vagyok. Tudom \u00e9n azt nagyon j\u00f3l. Tanulatlan \u00e9s rusnya is, aki csak megnehez\u00edti ahelyett, hogy megk\u00f6nny\u00edten\u00e9 az \u00e9let\u00e9t. Mondtam is az any\u00e1mnak, adjunk h\u00e1l\u00e1t istennek, ami\u00e9rt ilyen angyalt k\u00fcld\u00f6tt a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre.
\nHirtelen felpattant, odaszaladt a b\u00e1rszekr\u00e9nyhez, \u00e9s felhajtott egy poh\u00e1r f\u00fcty\u00fcl\u0151st.
\n– H\u00fa\u00fa\u00fa!
\n– V\u00e1lj\u00e9k eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re! – vidult fel az Alf\u00f6ldi Helikon k\u00f6zkedvelt fot\u00f3sa, azt\u00e1n csak \u00e1mult-b\u00e1mult, amikor a l\u00e1ny elkezdett vetk\u0151zni. – Megk\u00e9rdezhetem, mit csin\u00e1l?
\n– J\u00f3tett hely\u00e9be j\u00f3t v\u00e1rj. Nemr\u00e9giben azt mondta, ad k\u00e9tezer forintot, ha levetk\u0151z\u00f6k mag\u00e1nak. H\u00e1t \u00e9n most pontosan ezt teszem, m\u00e9ghozz\u00e1 ingy\u00e9rt, ami\u00e9rt olyan \u00e1ldott j\u00f3ember.
\n– Nana, \u00e9s a 7. parancsolat? Ne par\u00e1zn\u00e1lkodj, ugye, \u00edgy hangzik? – \u00e9lcel\u0151d\u00f6tt a le\u00e1nnyal, ugyanakkor meg is hat\u00f3dott, nagyon j\u00f3l tudv\u00e1n, milyen vall\u00e1sos n\u0151 akarja fel\u00e1ldozni mag\u00e1t neki h\u00e1l\u00e1b\u00f3l.
\nNo\u00e9mi keze meg\u00e1llt a leveg\u0151ben. A fiatalember kapott az alkalmon, \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe hozta a kamer\u00e1t. \u00dajabb kattan\u00e1s, azt\u00e1n m\u00e1st gondolt.
\n– Tudja, mit? \u00daj\u00edtsunk! A v\u00e1ltozatoss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt \u00e1ll\u00edtsa be maga \u00f6nmag\u00e1t!
\n– \u00c9\u00e9\u00e9n? Ne tess\u00e9k m\u00e1r velem viccelni!
\n– Ha maga az \u00e9n be\u00e1ll\u00edt\u00e1saim szerint p\u00f3zolt, ezennel felk\u00e9rem, r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zz\u00f6n. De most azt\u00e1n minden p\u00f3z, maszk n\u00e9lk\u00fcl.
\n– K\u00e9rem, ahogy a fiatal\u00far parancsolja. \u00cdgy megfelel? – rendezte \u00e1t arcvon\u00e1sait a bej\u00e1r\u00f3n\u0151.
\n– Nem eg\u00e9szen – r\u00e1zta meg a fej\u00e9t Benedek. – P\u00f3zolni ugyan t\u00e9nyleg nem p\u00f3zol, de ett\u0151l m\u00e9g mutathatna t\u00f6bbet mag\u00e1b\u00f3l, mert ilyen faarccal m\u00e9g annyira sem \u00e9rdekes, mint azel\u0151tt.
\n– Mi\u00e9rt, az legyek?
\n– Uram, seg\u00edts, nem b\u00e1nn\u00e1m. Csak egyet ne feledjen: ak\u00e1rmilyen pof\u00e1t v\u00e1g, bocs, kicsit vulg\u00e1risan fejeztem ki magam, sz\u00f3val b\u00e1rmit elj\u00e1tszhat, csak natur\u00e1lis legyen \u00e9s \u00e9rdekes – heher\u00e9szett m\u00e1r el\u0151re mag\u00e1ban, hiszen ez olyan feladat, ami m\u00e9g a rutinos fot\u00f3modelleknek sem igaz\u00e1n siker\u00fcl.
\nA n\u0151 maga el\u00e9 meredt, \u00e9s hosszan, fesz\u00fclten koncentr\u00e1lt. Most mit b\u00e1mul? Pr\u00f3b\u00e1lgatja a figur\u00e1t, vagy csak azon t\u0171n\u0151dik, hogyan utas\u00edtsa vissza an\u00e9lk\u00fcl, hogy megb\u00e1ntsa – tal\u00e1lgatta a riporter, majd ugyancsak elcsod\u00e1lkozott, amikor No\u00e9mi v\u00e1ratlanul megl\u00f3dult, \u00e9s term\u00e9szetesnek \u00e9ppen nem mondhat\u00f3 testtart\u00e1sba merev\u00fclt. Lef\u00e9nyk\u00e9pezte, ut\u00e1na m\u00e9g vagy tucatszor mindig m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s pozit\u00far\u00e1ban, arckifejez\u00e9ssel.
\n– El\u00e9g! M\u00e1ra v\u00e9gezt\u00fcnk.
\n– Term\u00e9szetes voltam?
\n– Ahogy vessz\u00fck. Igen is, meg nem is. Mindenesetre megint csak siker\u00fclt meglepnie. Hiszen maga igazi \u0151stehets\u00e9g, aki b\u00e1rmely tehets\u00e9gkutat\u00f3 versenyt sim\u00e1n megnyerne.
\n– \u00c9n? Ilyen arccal? Harminck\u00e9t \u00e9ves koromban?
\n– Bizony. Hallott a Csillag sz\u00fcletik m\u0171sorr\u00f3l?
\n– Hallottam.
\n– Ha ott jelentkezik, \u00e9s mi\u00e9rt ne jelentkezne, p\u00e1r h\u00e9t alatt szuperszt\u00e1rt faragn\u00e1nak mag\u00e1b\u00f3l.
\n– Ha maga mondja. De mib\u0151l gondolja, hogy \u00e9n is ezt szeretn\u00e9m?
\n– Nem szeretn\u00e9? – hitetlenkedett Benedek. – Akkor mit k\u00edv\u00e1n? Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben mosni, f\u0151zni, vasalni?
\n– \u00c9s maga? Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben fot\u00f3zni, utc\u00e1r\u00f3l utc\u00e1ra, \u00e9rtekezletekr\u0151l ki-, gy\u00e1rakba bej\u00e1rni? N\u00e9ha meg\u00edr egy-k\u00e9t cikket, riportot. Sz\u00e9p, de ez a maximum vagy csup\u00e1n a kezdete annak, ami\u00e9rt tanult \u00e9s dolgozik?
\nEz tal\u00e1lt. Nem is olyan naiv ez a v\u00e9nl\u00e1ny, mint eddig gondolta.
\n– Term\u00e9szetesen a kezdete – f\u00fcllentette.
\nDe h\u00e1t mit mondjon? Hogy semmilyen terve, v\u00e1gyai nincsenek. Kiv\u00e9ve egy luxush\u00e1zat, \u00fasz\u00f3medenc\u00e9t, szaun\u00e1t stb., ahol v\u00e9gre \u0151 sem unatkozna napestig. Csakhogy p\u00e9nz n\u00e9lk\u00fcl…? Legy\u00fcnk realist\u00e1k, uraim! Mellesleg m\u00e9g csak m\u0171v\u00e9szi bab\u00e9rokr\u00f3l sem \u00e1lmodhat, miut\u00e1n tehets\u00e9ge sincs, \u00fagy t\u0171nik.
\n– Az m\u00e1s. B\u00e1rcsak nekem is lenn\u00e9nek \u00e1lmaim!
\n– Ez a n\u0151 egyre szimpatikusabb, \u00e9s nem is olyan cs\u00faf, ha jobban megn\u00e9zem – \u00e1llap\u00edtotta meg a f\u00e9rfi mag\u00e1ban. – Mi\u00e9rt, nincsenek?
\n– Jaj, az \u00e9desany\u00e1m! – tekintett No\u00e9mi a falon ketyeg\u0151 \u00f3r\u00e1ra. – Be kell adnom a gy\u00f3gyszer\u00e9t. Viszl\u00e1t! Tal\u00e1lkozunk holnap az eb\u00e9dn\u00e9l.
\n– Szini Elem\u00e9r sz\u00ednm\u0171v\u00e9sz – mutatta be a l\u00e1nyt m\u00e1snap Benedek. – Engedelm\u00e9vel besz\u00e9ltem neki mag\u00e1r\u00f3l, \u00e9s szeretn\u00e9, ha elszavalna neki egy k\u00f6ltem\u00e9nyt.
\n– \u00cdgy van – helyeselt a megnyer\u0151 modor\u00fa, tetszet\u0151s k\u00fclsej\u0171 bonviv\u00e1n. – M\u00e1r persze, ha te is akarod – tegezte le fesztelen\u00fcl No\u00e9mit.
\nA bej\u00e1r\u00f3n\u0151 er\u00e9lyesen ellenkezett, meg l\u00e9v\u00e9n gy\u0151z\u0151dve, hogy semmi m\u0171v\u00e9szi v\u00e9na sincs benne, k\u00fcl\u00f6nben is id\u0151s \u0151 a sz\u00ednpadhoz, tetej\u00e9ben magasabb iskolai v\u00e9gzets\u00e9ggel sem rendelkezik.
\n– Te tudod. Akkor viszontl\u00e1t\u00e1sra! – b\u00facs\u00fazott el Szini a fot\u00f3st\u00f3l.
\n– V\u00e1rj, k\u00e9rlek, ne menj m\u00e9g! \u00c9mike, szavaljon m\u00e1r nek\u00fcnk valamit! – furdalta Benedeket a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, vajon t\u00e9nyleg lappang-e ebben a n\u0151ben talentum. – Ett\u0151l m\u00e9g nem musz\u00e1j benevezni semmif\u00e9le versenyre. Csak elszaval egy verset, azzal m\u00e1r mehet is a dolg\u00e1ra!
\n– Nem b\u00e1nom. De csak a maga kedv\u00e9\u00e9rt – adta be a l\u00e1ny v\u00e9g\u00fcl is a derek\u00e1t, \u00e9s elszavalta Nagy L\u00e1szl\u00f3 egyik k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t.
\n– Br\u00e1v\u00f3! – tapsolta meg a f\u00e9rfi lelkesen. – M\u0171v\u00e9sz \u00far! Itt maga a szakember. Kiengedj\u00fck-e ezt a pillang\u00f3t a markunkb\u00f3l?
\n– Nos, a versmond\u00e1s… megj\u00e1rja. De ez m\u00e9g nem minden, mert szavalni egy, a sz\u00edn\u00e9szi j\u00e1t\u00e9k meg kett\u0151, ugyeb\u00e1r – fontoskodott a sz\u00ednm\u0171v\u00e9sz. – Tal\u00e1n ha elj\u00e1tszana egy jelenetet…
\n– M\u00e1r mi\u00e9rt ne j\u00e1tszana! – v\u00e1gta r\u00e1 No\u00e9mi helyett a fiatalember. – Halljuk a t\u00e9m\u00e1t, m\u0171v\u00e9sz \u00far!
\n– K\u00e9pzelje el, hogy beleesett egy f\u00e9rfiba. Mondjuk bel\u00e9m vagy Bencibe.
\n– Kibe? – pirult el a bej\u00e1r\u00f3n\u0151.
\n– Ak\u00e1rkibe, nem sz\u00e1m\u00edt. A l\u00e9nyeg az, hogy belepistult\u00e1l, \u0151 bel\u00e9d, teh\u00e1t semmi z\u0171r, komplik\u00e1ci\u00f3, ak\u00e1r h\u00e1zass\u00e1gra is l\u00e9phettek, gondolod te, mire kider\u00fcl, egy fen\u00e9ket: n\u0151s ember a bar\u00e1tod. A t\u00f6bbit j\u00e1tszd el szabadon, vagyis r\u00f6gt\u00f6n\u00f6zz.
\n– Jaj, az \u00e9desany\u00e1m! – ki\u00e1ltott fel hirtelen a zavartan feszeng\u0151 No\u00e9mi. – Majd… legk\u00f6zelebb. Most engedelm\u00fckkel elmegyek, mert be kell adnom a gy\u00f3gyszer\u00e9t.
\nA f\u00e9rfi felkacagott.
\n– J\u00f3 tr\u00fckk, de m\u00e1r ismerj\u00fck – vette ki kez\u00e9b\u0151l a retik\u00fclt. – K\u00e9rlek, ne felejtsd, amit \u00edg\u00e9rt\u00e9l!
\nA l\u00e1ny fanyalogva engedelmeskedett, azt\u00e1n fokozatosan belej\u00f6tt, \u00e9s akkor\u00e1t alak\u00edtott, hogy l\u00e1tsz\u00f3lag m\u00e9g a sz\u00edn\u00e9sz tetsz\u00e9s\u00e9t is megnyerte.
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy megl\u00e1togatt\u00e1l – k\u00eds\u00e9rte ki ezut\u00e1n Szinit Benedek. – \u00c9mi? Sz\u00e9na vagy szalma? Te is tehets\u00e9gesnek tartod, vagy…
\n– Pisl\u00e1kol benne valami, ezzel szemben annyira \u00e1rtatlan, mi t\u00f6bb, kishit\u0171, hogy a helyedben k\u00e9tszer is meggondoln\u00e1m, r\u00e1besz\u00e9ljem-e olyan versenyre, ahol a leg\u00edg\u00e9retesebb tehets\u00e9g is elv\u00e9rzik, ha nem tud, esetleg nem is akar foggal-k\u00f6r\u00f6mmel harcolni. Szereted?
\n– Megbuggyant\u00e1l? Ne felejtsd el, hogy n\u0151s vagyok, \u00e9s minden l\u00e1tszat ellen\u00e9re szeretem is Kamill\u00e1t. No\u00e9mi engem kiz\u00e1r\u00f3lag m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l \u00e9rdekel, ugyanakkor sajn\u00e1lom, ami\u00e9rt olyan neh\u00e9z sora van.
\n– Eln\u00e9z\u00e9st! Csak k\u00e9rdeztem, ugyanis \u00fagy n\u00e9ztetek egym\u00e1sra, mint ahogy egyik csillag ragyog a m\u00e1sikra. Egy\u00e9bk\u00e9nt \u0151 is tudja, hogy n\u0151s embernek… dolgozik?
\n– Mert? Van ennek valamilyen jelent\u0151s\u00e9ge?
\n– Passz! K\u00f6lt\u0151i k\u00e9rd\u00e9s volt.
\n\u00cdgy igaz, de Kamilla fel\u00e9 m\u00e1r ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9, ha a feles\u00e9ge is megtudja, kivel sz\u00f3rakozik \u0151 ahelyett, hogy Kamilla kib\u00e9k\u00edt\u00e9s\u00e9n \u00fcgyk\u00f6dne. Mindezek tetej\u00e9ben No\u00e9mi is v\u00e1ltozatlanul hisz abban, miszerint semmi keresnival\u00f3ja azon a versenyen – t\u00f6r\u0151d\u00f6tt bele a l\u00e1ny akarat\u00e1ba lassank\u00e9nt. Egyed\u00fcl az\u00e9rt f\u00fcst\u00f6lg\u00f6tt, ami\u00e9rt \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r t\u0171z ki egy komolyabb er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151, ezenfel\u00fcl abszol\u00fat \u00f6nzetlen c\u00e9lt mag\u00e1nak, \u00e9s erre, tess\u00e9k, k\u00f6sz\u00f6nik, de nem k\u00e9rnek bel\u0151le.
\n– Pedig ha megnyern\u00e9, egyszerre k\u00e9t vagy ak\u00e1r t\u00f6bb legyet is \u00fctne egy csap\u00e1sra. P\u00e9nz garant\u00e1lva, munkahely biztos\u00edtva, vagyis pontosan az, ami\u00e9rt jelenleg a munka\u00fcgyi szervekn\u00e9l is kilincsel – sorolta fel a versenyz\u00e9s el\u0151nyeit ravaszul.
\n– Ha megnyern\u00e9m, amihez k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl annyi az es\u00e9lyem, mint hogy egyszer\u0171 utask\u00e9nt vigyenek fel a kozmoszba. Egy\u00e9bk\u00e9nt sem akarok \u00fagy j\u00e1rni, mint egyik oszt\u00e1lyt\u00e1rsn\u0151m, a Keresztes Gy\u00f6ngyike – m\u00e9l\u00e1zott el No\u00e9mi. – Csinos, kedves le\u00e1ny volt, a legszebb az oszt\u00e1lyban, \u00e9s olyan intelligens, amilyennel az\u00f3ta sem tal\u00e1lkoztam. Az Egy\u00e9b kateg\u00f3ri\u00e1ba jelentkezett, mint gyorsolvas\u00f3 \u00e9s sz\u00e1mol\u00f3m\u0171v\u00e9sz. Meg is nyerte f\u00f6l\u00e9nyesen.
\n– Amit\u0151l mag\u00e1nak egyb\u0151l elillant a j\u00f3kedve.
\n– V\u00e1rja ki a v\u00e9g\u00e9t, a java csak most k\u00f6vetkezik. Egy \u00e9vig minden sim\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. P\u00e9nze volt, \u00e1ll\u00e1sa dett\u00f3. Sajnos ad\u00f3ss\u00e1ga is, amibe a mag\u00e1n\u00f3r\u00e1k miatt keveredett, \u00e9s ezt, ugye, meg is kellett adnia. V\u00e9g\u00fcl m\u00e9g a munkahely\u00e9r\u0151l is kics\u00f6ppent, ahova csak \u00fagy, a h\u00edrneve alapj\u00e1n, \u00e1m minden k\u00e9pzetts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl bedugt\u00e1k.
\n– Sajn\u00e1latos eset. Most mivel foglalkozik?
\n– Semmivel. Egyszer-m\u00e1sszor fell\u00e9pett a cirkuszban, azt\u00e1n megunta. Jelenleg depresszi\u00f3val \u00e9s k\u00e9nyszerk\u00e9pzettel kezelik. Az a r\u00f6geszm\u00e9je, hogy a vil\u00e1g rettenetes katasztr\u00f3fa el\u0151tt \u00e1ll, ami csak a legkiv\u00e1l\u00f3bb elm\u00e9k: tud\u00f3sok \u00e9s \u00e1llamf\u00e9rfiak \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1val h\u00e1r\u00edthat\u00f3 el. Tal\u00e1n \u0151 is tehetne valamit ez \u00fcgyben, de mi haszna, ha meg sem hallgatj\u00e1k.
\nA fot\u00f3riporter nem er\u0151ltette tov\u00e1bb, divatos zsargonnal \u00e9lve lesz\u00e1llt a le\u00e1nyr\u00f3l. Felv\u00e9teleket azonban ezut\u00e1n is k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3la. M\u00e9g egy-k\u00e9t riport\u00fatra is elvitte, \u00e9s id\u0151vel \u00fagy hozz\u00e1szokott, hogy m\u00e1r meg sem tudott lenni n\u00e9lk\u00fcle.
\n– Mit sz\u00f3ln\u00e1l egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz? – vetette fel egyik nap No\u00e9mi (imm\u00e1r tegez\u0151dtek is egym\u00e1ssal). – Rem\u00e9lem, nem horgonyzol le egy szimpla \u00fajs\u00e1gn\u00e1l, hiszen akadnak a k\u00e9peid k\u00f6zt m\u0171v\u00e9szi fot\u00f3k is, melyek t\u00f6bb figyelmet \u00e9rdemelnek.
\nA f\u00e9rfi sz\u00edve megdobbant, \u00e9s h\u00e1l\u00e1san cs\u00f3kolta sz\u00e1jon az \u00f6regl\u00e1nyt. Bezzeg Kamilla sosem \u00e1ll\u00edtott eff\u00e9l\u00e9t. Ellenkez\u0151leg! Szerinte \u0151 csak egy j\u00f3 szem\u0171, \u00fcgyes kez\u0171 f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, aki a k\u00f6zel\u00e9be sem \u00e9r egy fot\u00f3m\u0171v\u00e9sznek. Nem tagadja, van benne n\u00e9mi igazs\u00e1g, de annyira csak nem iparos, hogy egyszer se \u00e1ll\u00edts\u00e1k ki a k\u00e9peit.
\n– Ezt… ezt mi\u00e9rt kaptam? – \u00e1llt el a n\u0151 l\u00e9legzete.
\n– Az\u00e9rt mert szeretlek. Te vagy az \u00e9n \u0151rangyalom – cs\u00f3kolta meg Benedek \u00fajra meg \u00fajra hevesen.
\nHol volt m\u00e1r az az id\u0151, amikor cs\u00fany\u00e1cska, m\u0171veletlen \u00e9s ostoba lib\u00e1nak tartotta. Hirtelen elhalv\u00e1nyult. N\u0151s ember l\u00e9t\u00e9re visszafogottabb is lehetne. No\u00e9mi lehunyta a szem\u00e9t, \u00e9s visszacs\u00f3kolta. A fiatalember sz\u00edv\u00e9be v\u00e9gtelen nyugalom k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Mintha megtal\u00e1lt volna valamit, amit a sz\u00edve m\u00e9ly\u00e9n mindig is keresett an\u00e9lk\u00fcl, hogy tudat\u00e1ban lett volna, v\u00e9geredm\u00e9nyben mit akar. Kamilla? Mostan\u00e1ban alig gondol a nej\u00e9re, pedig nemsok\u00e1ra letelik az a bizonyos pr\u00f3ba\u00e9v, amit az asszony gondolkoz\u00e1si id\u0151nek kit\u0171z\u00f6tt.
\n– Mi lesz a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal? – faggatta a l\u00e1ny p\u00e1r nap m\u00falva Baloghot. – Nem vettem \u00e9szre, mintha b\u00e1rmit is k\u00e9sz\u00fcln\u00e9l ki\u00e1ll\u00edtani, \u00e9desem.
\n– Merthogy nem is k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k. Igen, igen, j\u00f3l tetszett hallani. Nem olyan pr\u00edma fot\u00f3k azok, hogy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezzek bel\u0151l\u00fck. Kamilla szerint…
\n– Kamilla? Ki az a Kamilla?
\nBenedek tork\u00e1n megakadt a csirkeh\u00fas. \u00c9ppen eb\u00e9deltek, amikor No\u00e9mi k\u00e9rd\u00e9se f\u00f6ldh\u00f6z v\u00e1gta a riportert. Eszerint nem tudja? Akkor felt\u00e9telezhet\u0151en azt sem, hogy m\u00e1r n\u0151s ember.
\n– Any\u00e1m egyik bar\u00e1tn\u0151je, egy\u00e9bir\u00e1nt fot\u00f3m\u0171v\u00e9sz \u00e9s kritikus – l\u00f3d\u00edtott imm\u00e1r m\u00e1sodszor is a le\u00e1nynak ahelyett, hogy kerek perec bevallja, milyen f\u00e9rfival cs\u00f3kol\u00f3zik \u0151 mostans\u00e1g.
\nNo, ami k\u00e9sik, nem m\u00falik. \u00c1tmenetileg ugyan hallgat r\u00f3la, \u00e1m el\u0151bb-ut\u00f3bb erre is sor ker\u00fcl, amint tiszt\u00e1zza, mit \u00e9rez val\u00f3j\u00e1ban a n\u0151 ir\u00e1nt.
\n– Ak\u00e1rmit is mondott, t\u00e9vedett, mert a k\u00e9peid k\u00f6zt igenis akadnak els\u0151 oszt\u00e1ly\u00fa fot\u00f3k is, ez\u00e9rt \u00e9n most is arra biztatlak, higgy magadban, \u00e9s taposs a ped\u00e1lra!
\n– Ni csak, ki besz\u00e9l? Az\u00e9rt k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy legal\u00e1bb neked tetszenek a k\u00e9peim – \u00e9rz\u00e9keny\u00fclt el a riporter.
\n– Tetszenek h\u00e1t, legf\u0151k\u00e9pp meg… Te magad – sug\u00e1rozta No\u00e9mi arca, szeme egyszerre, ehelyett azonban ezt mondta: – Az a M\u00e1ria-szoborr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9tel. Sz\u00f3val ki\u00e1ll\u00edtasz? – k\u00e9rdezett r\u00e1 m\u00e9g egyszer, miut\u00e1n a f\u00e9rfi gondolataiba mer\u00fclve hallgatott.
\n– H\u00e1t… \u00c9ppen megpr\u00f3b\u00e1lhatjuk, ha viszonz\u00e1sul te is jelentkezel a Csillag sz\u00fcletik versenyre.
\nHopp\u00e1! No\u00e9mi mindenre, csak erre nem sz\u00e1m\u00edtott!
\n– Szent Habakuk, h\u00e1t nem \u00e9rted? M\u00e9g ha akarn\u00e9k, sem jelentkezhetn\u00e9k, am\u00edg az any\u00e1m b\u00e1rmelyik pillanatban meghalhat – ugrott fel ijedten, mintha a j\u00f3 asszony \u00e9ppen akkor k\u00e9sz\u00fclt volna elhunyni. – Na szia, holnap n\u00e9gykor, ugyanitt.
\nBenedek magabiztosan somolygott. Volt valami a le\u00e1nyban, amib\u0151l arra k\u00f6vetkeztetett, nem sok hi\u00e1nyzik ahhoz, hogy beadja a derek\u00e1t. \u00c9s ha minden j\u00f3l alakul, akkor nemcsak csillag, de egy szt\u00e1rfot\u00f3s is sz\u00fcletik, hozz\u00e1 egy vityill\u00f3… Mam\u00e1m, de j\u00f3 lenne – l\u00f3dult meg a fant\u00e1zi\u00e1ja, \u00e9s azont\u00fal m\u00e1r m\u00e1sra sem tudott gondolni. Csak ez a beteg n\u0151 ne h\u00e1tr\u00e1ltatn\u00e1 annyira.
\nV\u00e9g\u00fcl maga az \u00e9g oldotta meg a gordiuszi csom\u00f3t azzal, hogy december idus\u00e1n mag\u00e1hoz sz\u00f3l\u00edtotta a beteget. A l\u00e1ny l\u00e1zong\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl t\u00f6r\u0151d\u00f6tt Isten akarat\u00e1ba.
\n– Nem \u00e1ll\u00edtom, hogy nem f\u00e1j, de h\u00e1t \u0150 akarta, \u00e9s amit Isten akar, azt el is kell fogadni – t\u00f6r\u00f6lt ki egy k\u00f6nnycseppet a szem\u00e9b\u0151l.
\n– \u00c9s most? – puhatol\u00f3dzott Benedek a temet\u00e9s m\u00e1snapj\u00e1n. – Hogyan tov\u00e1bb, mik a legk\u00f6zelebbi terveid?
\n– Van egy nagyn\u00e9n\u00e9m, aki megh\u00edvott mag\u00e1hoz egy dun\u00e1nt\u00fali v\u00e1rosba.
\n– Ne besz\u00e9lj butas\u00e1got, dehogy k\u00f6lt\u00f6z\u00f6l te a n\u00e9n\u00e9dhez! Itt maradsz velem, \u00e9s ezut\u00e1n is itt \u00e9l\u00fcnk j\u00f3ban-rosszban, mint…
\n– Mint? – csillant fel a n\u0151 szeme.
\n– Mostanig.
\nH\u00e1t ez nem volt sz\u00e9p t\u0151le! F\u00e9rj \u00e9s feles\u00e9get kellett volna mondania. K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl No\u00e9mi is ezt v\u00e1rta, mert \u00fagy n\u00e9z r\u00e1, mint aki birsalm\u00e1ba harapott. Ez\u00e9rt most m\u00e1r nincs mese, be kell vallania Kamill\u00e1t. Azt\u00e1n, ha a l\u00e1ny m\u00e9g ezut\u00e1n is k\u00edv\u00e1nja, j\u00f6het az esk\u00fcv\u0151. En\u00e9lk\u00fcl persze m\u00e9g jobb lenne, mert minek ide esk\u00fcv\u0151? Hiszen sohasem a papon meg a h\u00e1zass\u00e1glev\u00e9len m\u00falik, ki mennyire lesz boldog, ha megn\u0151s\u00fcl.
\n– Kedves vagy, de azt hiszem, jobb lesz nekem a n\u00e9n\u00e9mn\u00e9l.
\nMagyar\u00e1n: h\u00e1zass\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl nincs \u00e9lett\u00e1rsi kapcsolat – vonta le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st a riporter.
\n– Figyelj csak! – pr\u00f3b\u00e1lkozott ennek ellen\u00e9re a le\u00e1nnyal, amikor az \u00fagy estefel\u00e9 el akart k\u00f6sz\u00f6nni a f\u00e9rfit\u0151l. – Maradj itt n\u00e1lam ma \u00e9jjel. Rossz lehet neked otthon most \u00edgy egyed\u00fcl.
\n– Ezt meg sem hallottam – borult el a n\u0151 egyszerre. – Azt hittem, annyira ismersz m\u00e1r, hogy sohase k\u00e9rj t\u0151lem ilyesmit. M\u00e1sr\u00e9szt nincs is \u00e9rtelme, miut\u00e1n \u00fagyis elv\u00e1lunk.
\n– \u00c9s ha sz\u00e9pen megk\u00e9rlek, maradj itt a kedvem\u00e9rt? – karolta \u00e1t Benedek a n\u0151 derek\u00e1t. – Ut\u00f3v\u00e9gre szeretsz, legal\u00e1bbis tegnap m\u00e9g ezt mondtad, \u00e9s ha hozz\u00e1m j\u00f6nn\u00e9l feles\u00e9g\u00fcl…
\nA fene egye meg, kib\u00f6kte! Most m\u00e1r nincs vissza\u00fat, mik\u00f6zben ott van m\u00e9g Kamilla, akir\u0151l m\u00e9g mindig nem besz\u00e9lt. Eh, majd ha lefeksz\u00fcnk – fogadkozott mag\u00e1ban.
\n– Feles\u00e9g\u00fcl? Mi\u00e9rt nem ezzel kezdte a fiatal\u00far? – elevenedett meg egyb\u0151l No\u00e9mi.
\nLefek\u00fcdni azonban tov\u00e1bbra sem fek\u00fcdt le a f\u00e9rfival.
\n– \u00c9rtsd meg m\u00e1r, k\u00e9rlek, n\u00e1lunk, istenh\u00edv\u0151kn\u00e9l ez nem szok\u00e1s. Ne \u00e9rts f\u00e9lre, mi sem tagadjuk \u00e1m a test gy\u00f6ny\u00f6r\u00e9t, hiszen ez is Isten aj\u00e1nd\u00e9ka. De csak m\u00e9rt\u00e9kkel \u00e9s csakis h\u00e1zass\u00e1gon bel\u00fcl szabad \u00e9lvezni.
\nBenedek d\u00fcnny\u00f6g\u00f6tt valamit, el\u0151ker\u00edtett egy matracot, \u00e9s \u00e9jf\u00e9lig forgol\u00f3dott, f\u00e9szkel\u0151d\u00f6tt, am\u00edg siker\u00fclt elszunnyadnia valahogy. \u00c1m alighogy elszunnyadt, vel\u0151tr\u00e1z\u00f3 sikoly has\u00edtott az \u00e9jszak\u00e1ba. J\u00e9zusom, mi t\u00f6rt\u00e9nt? Felgy\u00fajtotta a villanyt, \u00e9s No\u00e9mihoz sietett.
\n– Rosszul vagy? \u00c9mike! Mit n\u00e9zel r\u00e1m \u00fagy, mint egy fantomra? – b\u00fajt mell\u00e9je, \u00e9s megsimogatta.
\nA l\u00e1ny lassan megnyugodott. Kutyabaja volt, csup\u00e1n az anyj\u00e1t v\u00e9lte fel\u00e9je j\u00f6nni a s\u00f6t\u00e9tben. Ett\u0151l \u00fagy bekattant, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt ki\u00e1ltott.
\n– Semmi baj, csak \u00e1lmodt\u00e1l. Sokakkal el\u0151fordul, ha meghal valaki a csal\u00e1dban – cir\u00f3gatta tov\u00e1bb gy\u00f6ng\u00e9den Benedek, \u00e9s \u00e9szre sem vette, amikor a keze r\u00e1simult a l\u00e1ny mell\u00e9re, onnan a has\u00e1ra, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban m\u00e1r a combjai k\u00f6zt matatott.
\n– Ne, ne, k\u00e9rlek! Nem szabad! Ez b\u0171n, ez\u00e9rt m\u00e9g elk\u00e1rhozunk.
\n– Hallgass m\u00e1r! Jegyesek k\u00f6zt ez nem v\u00e9tek – fesz\u00edtette sz\u00e9t a l\u00e1bait, azzal, m\u00e1r bele is csusszant a le\u00e1nyba.
\nReggel kellemetlen berreg\u00e9sre \u00e9bredtek.
\n– Ki az \u00f6rd\u00f6g lehet ilyen hajnalban? – pislantott az inga\u00f3r\u00e1ra.
\nT\u00edz \u00f3ra! Az\u00e9rt m\u00e9g sincs olyan vad hajnal! \u00c1, egyre megy, vas\u00e1rnap van, \u00e9s senkinek sem nyit ajt\u00f3t – ny\u00fajt\u00f3zkodott el a l\u00e1ny mellett. \u00dajabb berreg\u00e9s, mire No\u00e9mi is felriadt.
\n– Csengettek.
\n– Sz\u00e9p vir\u00e1gos j\u00f3 napot!
\n– Nem k\u00e9ne ajt\u00f3t nyitni, Bencik\u00e9m?
\n– Nem. Az Istennek sem, bocs\u00e1nat, semmi kedvem felkelni.
\n– H\u00e1tha t\u00e1viratot kapt\u00e1l, az \u00fajs\u00e1gt\u00f3l vagy \u00f6nkorm\u00e1nyzatt\u00f3l keresnek.
\n– J\u00f3l van, megyek m\u00e1r. Egy perc, \u00e9s itt vagyok – kapta mag\u00e1ra a k\u00f6nt\u00f6s\u00e9t, \u00e9s az ajt\u00f3hoz csoszogott.
\n– Ki az?
\n– Na v\u00e9gre! A f\u00fcleden \u00fclsz, vagy mi a sz\u00f6sz?
\nA feles\u00e9gem! – ismerte fel Kamill\u00e1t r\u00e9m\u00fclten. Most mit csin\u00e1ljon? Ha nem engedi be, abb\u00f3l nagy balh\u00e9 lesz. Ha viszont be, abb\u00f3l tal\u00e1n m\u00e9g nagyobb.
\n– Beengedn\u00e9l, m\u00e1r persze, ha nincs n\u00e1lad valaki.
\nElfogta a p\u00e1nik, bebocs\u00e1totta. Akkor villant esz\u00e9be, hogy fert\u0151z\u0151 betegnek, p\u00e9ld\u00e1ul influenz\u00e1snak kellett volna tettetnie mag\u00e1t, hogy a n\u0151 m\u00e9g a halba se merjen bel\u00e9pni. De tal\u00e1n m\u00e9g nem k\u00e9s\u0151.
\n– Isten hozott idehaza! Szabad a kab\u00e1tod? H\u00e1pci! Bocs, egy kis influenza. H1N1 v\u00edrus, nem v\u00e9szes.
\nKamilla \u00f6sszeh\u00fazott szemmel f\u00fcrk\u00e9szett a f\u00e9rfira, azt\u00e1n \u00fagy, ahogy volt, kab\u00e1tost\u00f3l robbant a szob\u00e1ba.
\n– J\u00f3 napot adjon isten!
\n– J\u00f3 napot!
\nA k\u00e9t n\u0151 farkasszemet n\u00e9zett egym\u00e1ssal.
\n– Benedek, nem mutatsz be benn\u00fcnket?
\n– De… dehogynem! A… a… – h\u00e1pogott a fot\u00f3riporter.
\n– Benedek feles\u00e9ge – sietett seg\u00edts\u00e9g\u00e9re a fest\u0151n\u0151. – Baloghn\u00e9 B\u00e1rsony Kamilla – ny\u00fajtott kezet hanyagul.
\n– A feles\u00e9ge? – kerekedett ki a l\u00e1ny szeme.
\n– Ja. L\u00e1tom, be\u00e1jult\u00e1l. M\u00e9g a v\u00e9g\u00e9n kider\u00fcl, csak most hallasz r\u00f3lam el\u0151sz\u00f6r.
\n– Miket zagyv\u00e1l maga itt \u00f6sszevissza? Fiatal\u00far! Igazat besz\u00e9l ez a n\u0151szem\u00e9ly?
\nA f\u00e9rfi majd a f\u00f6ld al\u00e1 s\u00fcllyedt zavar\u00e1ban \u00e9s sz\u00e9gyen\u00e9ben.
\n– I… igen. V\u00e1rj, mindj\u00e1rt mindent megmagyar\u00e1zok. M\u00e9g az este, nem, enn\u00e9l az\u00e9rt r\u00e9gebben bevallottam volna, azt\u00e1n, \u00f3, de restellem, valahogy kiment a fejemb\u0151l.
\n– \u00dagy, m\u00e9g az este? Teh\u00e1t eg\u00e9sz \u00e9jjel itt dekkolt a babuci – csipkedte meg No\u00e9mi arc\u00e1t Kamilla. – Ejnye, ejnye, „fiatal\u00far”, mi\u00e9rt nem sz\u00f3lt\u00e1l nekem is! Nem lett volna izgisebb h\u00e1rmasban?
\nA l\u00e1ny v\u00e9rig s\u00e9rtve r\u00fagta f\u00e9lre a takar\u00f3t, vill\u00e1mgyorsan fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s az ajt\u00f3 fel\u00e9 iramodott.
\n– H\u00e9, hova rohansz? – ki\u00e1ltott ut\u00e1na a fest\u0151n\u0151. – Maradj m\u00e9g! Besz\u00e9lj\u00fck meg a dolgokat!
\nA riporter megsemmis\u00fclten rogyott egy fotelbe. Kamilla bekapcsolt egy lej\u00e1tsz\u00f3t, \u00e9s elkezdett t\u00e1ncolni, mik\u00f6zben sorra dobta f\u00e9rje arc\u00e1ba az egyes ruhadarabokat. El\u0151bb a kab\u00e1tj\u00e1t, majd a bl\u00faz\u00e1t, melltart\u00f3j\u00e1t, szokny\u00e1j\u00e1t…
\n– Ne csin\u00e1ld, k\u00e9rlek, ne csin\u00e1ld! \u00c9n tiszt\u00e1ban vagyok vele, mit \u00e9rzel, de az az igazs\u00e1g…
\n– Mi? – robbant ki az asszonyb\u00f3l a d\u00fchvel vegyes keser\u0171s\u00e9g, r\u00e1vetette mag\u00e1t a f\u00e9rj\u00e9re, \u00e9s \u00f6sszevissza pofozta. – Mi az igazs\u00e1g, te gazember?
\nBalogh lehajtott fejjel lap\u00edtott.
\n– Megmondjam? Az az igazs\u00e1g, hogy nincs igazs\u00e1g.
\nNy\u00e1r. A riporter \u00fcres kifejez\u00e9ssel meredt a sima v\u00edzt\u00fck\u00f6rre. \u00c1lma teljes\u00fclt, \u00f6r\u00f6k\u00f6lt, helyesebben Kamilla \u00f6r\u00f6k\u00f6lt, egy balatoni ingatlant kerttel, medenc\u00e9vel, vir\u00e1gokkal. No\u00e9mir\u00f3l pedig soha t\u00f6bb\u00e9 nem besz\u00e9ltek. Nem is lett volna \u00e9rtelme, miut\u00e1n a n\u0151 v\u00e9gleg elt\u0171nt a v\u00e1rosb\u00f3l. A fest\u0151n\u0151 h\u00f3napokig d\u00falt-f\u00falt, t\u00fczet-ep\u00e9t ok\u00e1dott, azt\u00e1n megbocs\u00e1tott a f\u00e9rj\u00e9nek. Benedek megk\u00f6nnyebb\u00fclve k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t a h\u0151n \u00f3hajtott vill\u00e1ba, ahol…
\nH\u00e1t igen, nemsok\u00e1ra ugyan\u00fagy unatkozott, mint azel\u0151tt.<\/p>\n
Forr\u00e1s: Egy tiszta lelk\u0171 ember<\/strong><\/a>. Magyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/em> EGY TISZTA LELK\u0170 EMBER Benedek unatkozva, ugyanakkor betegen hever\u00e9szett a t\u00e1gas, k\u00e9tszem\u00e9lyes rekami\u00e9n. Er\u0151sen n\u00e1th\u00e1s volt, \u00e9s m\u00e1r k\u00e9t napja birk\u00f3zott ezzel a kellemetlen h\u0171l\u00e9ssel. – Semmis\u00e9g! – t\u00f6r\u00f6lgette orr\u00e1t az Alf\u00f6ldi Helikon szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben. – Csak szimpla n\u00e1tha, ami egy-k\u00e9t nap alatt mag\u00e1t\u00f3l is elm\u00falik.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132],"tags":[],"class_list":["post-89017","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89017","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=89017"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89017\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=89017"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=89017"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=89017"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nA virtu\u00e1lis k\u00f6nyv interakt\u00edv tov\u00e1bbi tartalomjegyz\u00e9ke:<\/p>\n
\n<\/a>VIKTOR \u00c9S VIKT\u00d3RIA
\n<\/a>A RIDEGV\u00c1RI HARANGOK
\n<\/a>\u00cdGY (NY)\u00cdRUNK MI<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"