Am\u00edg \u00e9lveztem a munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9lyt, egyetlen komolyabb elfoglalts\u00e1gom volt: k\u00f6vetni a hirdet\u00e9seket. Tudtam, a kilenc ingyen\u00e9l\u0151 h\u00f3nap hamar elr\u00f6p\u00fcl, s ism\u00e9t ott leszek, ahonnan elindultam, egy vak bag\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl a zsebemben. \u00cdgy azt\u00e1n j\u00f3nak l\u00e1ttam idej\u00e9ben munkahely ut\u00e1n n\u00e9zni. K\u00edn\u00e1lat lett volna b\u0151ven, de egyik sem volt igaz\u00e1n \u00ednyemre. V\u00e9g\u00fcl tal\u00e1ltam egy titk\u00e1rn\u0151i \u00e1ll\u00e1st a v\u00e1ros egyik b\u00fatorgy\u00e1r\u00e1ban. Kics\u00edptem magam \u00e9s jelentkeztem az interj\u00fan. K\u00f6zgazd\u00e1szi diplom\u00e1m, no meg a gyors- \u00e9s g\u00e9p\u00edr\u00f3i technikum b\u0151ven eleget tett a munkahely k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek, a t\u00f6bbi pedig puszt\u00e1n a szerencs\u00e9n m\u00falott. \u00dagy l\u00e1tszik, hogy ez\u00fattal a v\u00e9d\u0151angyalom is beseg\u00edtett, mert kb. k\u00e9t h\u00e9t gy\u00f6trelmes v\u00e1rakoz\u00e1s ut\u00e1n megkaptam az \u00e1ll\u00e1st.
\nKezdetben ment minden, mint a karikacsap\u00e1s. Munkat\u00e1rsam csak kett\u0151 volt, a k\u00f6nyvel\u0151 meg a p\u00e9nzt\u00e1ros. Nem sokat t\u00f6r\u0151dtek velem, de ha valamiben nem tudtam eligazodni, sz\u00edvesen seg\u00edtettek. Sz\u00f3val, m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 olajozottan kezdtek p\u00f6r\u00f6gni a napjaim, amikor egy reggel, a buszmeg\u00e1ll\u00f3ban v\u00e1rakozva, lef\u00e9kezett mellettem egy Dacia. A f\u0151n\u00f6k\u00f6m volt, Pigulin Viorel, a b\u00fatorgy\u00e1r f\u0151dirije. Persze, m\u00e1r ismertem \u0151t, de nem a gy\u00e1rb\u00f3l, hanem a szomsz\u00e9domb\u00f3l.
\nA hatvanas \u00e9vekben vet\u0151d\u00f6tt v\u00e1rosunkba, egy moldvai falub\u00f3l s egyik munkat\u00e1rs\u00e1val szob\u00e1t b\u00e9relt a szomsz\u00e9dban. Ilus n\u00e9ni, a h\u00e1z tulajdonosa, \u00f6zvegyasszony volt s p\u00e1r zs\u00e1k krumpli \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny f\u00fcst\u00f6lt oldalas fej\u00e9ben nyaranta vigy\u00e1zott r\u00e1m \u00e9s n\u00e9gy \u00e9ves \u00f6cs\u00e9mre, am\u00edg sz\u00fcleink a mez\u0151n dolgoztak. \u00cdgy azt\u00e1n nap mint nap l\u00e1thattam a k\u00e9t moldvai fics\u00fart s hallgattam az \u00f6regasszony zs\u00f6rt\u00f6l\u0151d\u00e9s\u00e9t, a leg\u00e9nylak\u00e1sban uralkod\u00f3 \u00e1lland\u00f3 kosz \u00e9s rendetlens\u00e9g miatt. \u00c9rkez\u00e9s\u00fckkor valami piszkossz\u00fcrke gatyaszer\u0171s\u00e9g \u00e9s ugyanolyan sz\u00edn\u0171 lening volt rajtuk, fej\u00fck\u00f6n apr\u00f3 szalmakalap. Mindkett\u0151 hatalmas, barn\u00e1ra festett katonal\u00e1d\u00e1t cipelt, de abban biza csak p\u00f3r\u00e9hagyma s p\u00e1r fal\u00e1s brailai t\u00far\u00f3 volt. Ilus n\u00e9ni minden vas\u00e1rnap reggel kimosta ing\u00fcket-gaty\u00e1jukat, hogy estig sz\u00e1radjon is meg, egy\u00e9bk\u00e9nt h\u00e9tf\u0151n egysz\u00e1l r\u00f6vid als\u00f3ban kellett volna munk\u00e1ba menni\u00fck. De m\u00e9g a frissen mosott g\u00fany\u00e1jukban is, gy\u00e1rban, utc\u00e1n a v\u00e1rosi vig\u00e9cek \u00e1lland\u00f3 g\u00fanyt\u00e1rgyai voltak. \u00cdgy azt\u00e1n igyekeztek min\u00e9l hamarabb megszabadulni \u201erusztikus\u201d szerel\u00e9k\u00fckt\u0151l s az els\u0151 fizet\u00e9s\u00e9b\u0151l Pigulin v\u00e1s\u00e1rolt mag\u00e1nak egy k\u00e1v\u00e9barna trap\u00e9znadr\u00e1got, t\u00e1rsa pedig egy s\u00f6t\u00e9tz\u00f6ldet, de azokra is hasonl\u00f3 sors v\u00e1rt: pihen\u0151napokon m\u00e1r kora reggel a sz\u00e1r\u00edt\u00f3k\u00f6t\u00e9len kellett l\u00f3gniuk, hogy este ki lehessen \u0151ket vasalni.
\nPigulin urat kem\u00e9ny f\u00e1b\u00f3l faragt\u00e1k. Nem dekkolt sok\u00e1ig az egyetlen trap\u00e9znadr\u00e1g mellett, sem a szakk\u00e9pzetlen munk\u00e1s szintj\u00e9n.Esti tagozaton el\u0151bb szakiskol\u00e1t, majd l\u00edceumot v\u00e9gzett, azt\u00e1n mint \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa k\u00e1der\u201d, gy\u00e1ri KISZ-titk\u00e1rr\u00e1* avanzs\u00e1lt. Innen a bukaresti p\u00e1rtiskola \u00e9s a direktori sz\u00e9k m\u00e1r csak egy s\u00e1nta arasznyira volt.
\nDe folytassam t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnket azzal a reggeli jelenettel, amikor az igazgat\u00f3 \u00e9szrevett engem a meg\u00e1ll\u00f3ban \u00e9s kegyesen kit\u00e1rta el\u0151ttem a Dacia ajtaj\u00e1t.
\nN\u00e9h\u00e1ny olcs\u00f3 b\u00f3k \u00e9s lej\u00e1ratott vicc ut\u00e1n m\u00e1r gyakorlott mozdulattal \u201efelejtette\u201d jobb tenyer\u00e9t a combomon. \u00dagy tettem, mintha nem zavarna a dolog s kedvesen megeml\u00edtettem el\u0151tte, hogy bizony, \u00e9n m\u00e1r nagyon r\u00e9gt\u0151l ismerem az igazgat\u00f3 urat. Eleinte nem nagyon figyelt a fecseg\u00e9semre, val\u00f3sz\u00edn\u0171 gondolatban m\u00e1r a randit tervezte, vagy valami pajz\u00e1n viccen t\u00f6rte a fej\u00e9t, de amikor megeml\u00edtettem az Ilus n\u00e9ni meg a moldvai falust\u00e1rsa nev\u00e9t, hirtelen elkomorodott. Mire a gy\u00e1r kapuj\u00e1ig \u00e9rt\u00fcnk, m\u00e1r az \u00f6t\u00f6dik cigarett\u00e1n\u00e1l tartott \u00e9s arca hol els\u00e1padt, hol lil\u00e1s v\u00f6r\u00f6sre v\u00e1ltott .
\nAtt\u00f3l a napt\u00f3l kezdve nem volt nyugtom a gy\u00e1rban. Ah\u00e1nyszor csak bel\u00e9m botlott, k\u00e9sz d\u00fchrohamot kapott. Azt hiszem, lelki szemei el\u0151tt eggy\u00e9 v\u00e1ltam azzal a katonakofferrel, amivel lesz\u00e1llt a brass\u00f3i \u00e1llom\u00e1son, meg az egysz\u00e1l trap\u00e9z nadr\u00e1gj\u00e1val, mely minden vas\u00e1rnap ott cs\u00fcng\u00f6tt a sz\u00e1r\u00edt\u00f3k\u00f6t\u00e9len, mik\u00f6zben \u0151 r\u00f6vid als\u00f3ban m\u00e1szk\u00e1lt fel-al\u00e1 nyomorult alb\u00e9rleti szob\u00e1j\u00e1ban. Pedig h\u00e1ny keserves \u00e9vnek kellett eltelnie, m\u00edg ezek a k\u00e9pek v\u00e9gleg elt\u0171ntek \u00e9let\u00e9b\u0151l, de m\u00e9g a r\u00e9m\u00e1lmaib\u00f3l is. \u00dagy l\u00e1tszott, direktori beoszt\u00e1sa, n\u00e9gyszob\u00e1s luxuslakoszt\u00e1lya \u00e9s vadi\u00faj Daci\u00e1ja m\u00e1ra m\u00e1r kit\u00f6r\u00f6lte eml\u00e9kezet\u00e9b\u0151l azokat a megal\u00e1z\u00f3 \u00e9veket, melyekben r\u00e9sze volt a kezdetekkor, de m\u00e9g poros sz\u00fcl\u0151faluja eml\u00e9k\u00e9t is, ahova az\u00f3ta sem tette be a l\u00e1b\u00e1t, hogy el\u0151sz\u00f6r \u00fclt fel a brass\u00f3i vonatra. S akkor itt j\u00f6v\u00f6k \u00e9n, az \u00fajonc, aki szem\u00e9be meri mondani, hogy ismerte azt a r\u00e9git, a lengaty\u00e1sat, \u00e9s tiszt\u00e1ban van azzal, hogyan ker\u00fclt \u0151 az igazgat\u00f3i sz\u00e9kbe.
\nKezdetben napokig bez\u00e1rk\u00f3zott az irod\u00e1j\u00e1ba \u00e9s csak program ut\u00e1n j\u00f6tt el\u0151, mikor biztos volt benne, hogy m\u00e1r hazamentem. M\u00e1skor valamilyen \u00fcr\u00fcggyel post\u00e1ra, deleg\u00e1ci\u00f3ba k\u00fcld\u00f6tt, csakhogy szabaduljon t\u0151lem. De minden dosszi\u00e9 az \u00e9n kezemen ment \u00e1t, \u00e9n g\u00e9peltem a leveleket meg a hivatalos \u00e1tiratokat, szerveztem meg az \u00fczleti tal\u00e1lkoz\u00f3kat, \u00e9s vittem be reggel a k\u00e1v\u00e9j\u00e1t, sz\u00f3val folyton az \u00fatj\u00e1ban ker\u00fcltem. V\u00e9g\u00fcl m\u00e1r nem b\u00edrta tov\u00e1bb s kimer\u00fclts\u00e9gre hivatkozva, beutaltatta mag\u00e1t az als\u00f3t\u00f6m\u00f6si szanat\u00f3riumba. \u00c9n persze nem v\u00e1rtam ki a \u201egy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1t\u201d, r\u00f6viddel t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n beadtam felmond\u00e1somat. B\u00e1r kezdetben sz\u00f3rakoztatott a gy\u00f6tr\u0151d\u00e9se, ami\u00e9rt kider\u00fclt: nem \u00e9pp az a teljhatalm\u00fa doyen, akinek l\u00e1tszani akar, m\u00e9gsem b\u00edrtam volna tov\u00e1bb dolgozni abban a fesz\u00fclt, ellens\u00e9ges l\u00e9gk\u00f6rben.
\nAzt\u00e1n egy darabig ism\u00e9t az \u00e1ll\u00e1shirdet\u00e9seket b\u00f6ng\u00e9sztem.<\/p>\n
*Kommunista Ifj\u00fas\u00e1gi Sz\u00f6vets\u00e9g<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Am\u00edg \u00e9lveztem a munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9lyt, egyetlen komolyabb elfoglalts\u00e1gom volt: k\u00f6vetni a hirdet\u00e9seket. Tudtam, a kilenc ingyen\u00e9l\u0151 h\u00f3nap hamar elr\u00f6p\u00fcl, s ism\u00e9t ott leszek, ahonnan elindultam, egy vak bag\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl a zsebemben. \u00cdgy azt\u00e1n j\u00f3nak l\u00e1ttam idej\u00e9ben munkahely ut\u00e1n n\u00e9zni.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[23],"tags":[],"class_list":["post-89029","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-rovidproza"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89029","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=89029"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89029\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=89029"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=89029"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=89029"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}