{"id":89263,"date":"2020-04-01T02:50:51","date_gmt":"2020-04-01T02:50:51","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=89263"},"modified":"2020-04-01T03:39:14","modified_gmt":"2020-04-01T03:39:14","slug":"hajdu-gabriella-a-gorogseg-specialis-helyzete-a-magyarorszagi-kisebbsegek-kozott","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=89263","title":{"rendered":"Hajd\u00fa Gabriella: A g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g speci\u00e1lis helyzete a magyarorsz\u00e1gi kisebbs\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt"},"content":{"rendered":"

…A K\u00e1rp\u00e1t-medence hagyom\u00e1nyosan sok k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00e9pcsoport \u00e1ltal lakott ter\u00fclet. Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelme elv\u00e1laszthatatlan az itt \u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t\u0151l. A \u201cmai magyarok\u201d nagy r\u00e9sze az ismert J\u00f3zsef Attila id\u00e9zethez hasonl\u00f3 vallom\u00e1st mondhatna el mag\u00e1r\u00f3l: \u201ct\u00f6r\u00f6k, tat\u00e1r, t\u00f3t, rom\u00e1n kavarog e sz\u00edvben\u201d. A XIX. sz\u00e1zadban az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint fele nemzetis\u00e9gi volt,8 az 1910-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok szerint az orsz\u00e1g \u00f6sszlakoss\u00e1g\u00e1nak 54,6%-a magyar.9<\/em> A trianoni ter\u00fcletelcsatol\u00e1sok ut\u00e1n a magyarok ar\u00e1nya 86%-ra v\u00e1ltozott.10<\/em> A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a n\u00e9met kitelep\u00edt\u00e9sek, a szlov\u00e1k-magyar lakoss\u00e1gcsere \u00e9s a Jugoszl\u00e1vi\u00e1val szembeni ellens\u00e9ges viszony miatt a nemzetis\u00e9gek sz\u00e1ma m\u00e9g jobban cs\u00f6kkent, a n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok 98,5%-os magyar ar\u00e1nyt mutatnak.11<\/em> 1945-t\u0151l 1990-ig a hivatalos adatok szerint a nemzetis\u00e9giek sz\u00e1ma 660.267 f\u0151r\u0151l 49.209 f\u0151re esett vissza Magyarorsz\u00e1gon, azaz alig 8%-uk maradt meg.12<\/em> Nem szabad szem el\u0151l t\u00e9veszteni azonban, hogy ezek a hivatalos statisztika adatai, \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatok \u2013 pl. zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek \u2013 \u00f3vatoss\u00e1 tett\u00e9k a nemzetis\u00e9ghez tartoz\u00f3kat hovatartoz\u00e1suk megvall\u00e1s\u00e1val szemben.
K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa m\u00e1s orsz\u00e1gaihoz hasonl\u00f3an Magyarorsz\u00e1g t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9t is a gy\u00f6keres politikai v\u00e1ltoz\u00e1sok hat\u00e1rozt\u00e1k meg a k\u00f6zelm\u00faltban. A v\u00e1ltoz\u00e1s bizonytalans\u00e1ga \u00e9s a biztons\u00e1gkeres\u00e9s v\u00e1laszreakci\u00f3i mindannyiunk mindennapi tapasztal\u00e1s\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s fordulata \u00e9s a nemzeti identit\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos er\u0151s\u00f6d\u00e9se jelentette azt a politikai \u00e9s pszichol\u00f3giai h\u00e1tteret, amely el\u0151tt a magyarorsz\u00e1gi nemzeti \u00e9s etnikai kisebbs\u00e9gek \u00f6nszervez\u0151d\u00e9se megindulhatott.
A k\u00f6zelm\u00falt kisebbs\u00e9gekkel kapcsolatos, az eg\u00e9sz orsz\u00e1got \u00e9rint\u0151 legjelent\u0151sebb eredm\u00e9nye a nemzeti \u00e9s etnikai kisebbs\u00e9gek jogair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 1993. \u00e9vi LXXVII. t\u00f6rv\u00e9ny, amelyet 96%-os (!) t\u00f6bbs\u00e9ggel fogadott el az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s. E t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben nemzeti \u00e9s etnikai kisebbs\u00e9g minden olyan, a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n legal\u00e1bb egy \u00e9vsz\u00e1zada honos n\u00e9pcsoport, amely az \u00e1llam lakoss\u00e1ga k\u00f6r\u00e9ben sz\u00e1mszer\u0171 kisebbs\u00e9gben van, tagjai magyar \u00e1llampolg\u00e1rok \u00e9s a lakoss\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t\u0151l saj\u00e1t nyelve \u00e9s kult\u00far\u00e1ja, hagyom\u00e1nyai k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik meg, egyben olyan \u00f6sszetartoz\u00e1s-tudatr\u00f3l tesz bizonys\u00e1got, amely mindezek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re, t\u00f6rt\u00e9nelmileg kialakult k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geik \u00e9rdekeinek kifejez\u00e9s\u00e9re \u00e9s v\u00e9delm\u00e9re ir\u00e1nyul.13<\/em> A kisebbs\u00e9gi l\u00e9t meg\u00e9l\u00e9s\u00e9hez jogi, szervezeti h\u00e1tt\u00e9r biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t jelent\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny tizenh\u00e1rom Magyarorsz\u00e1gon honos kisebbs\u00e9get ismer el. A t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal felsorolt tizenh\u00e1rom n\u00e9pcsoport a bolg\u00e1r, a cig\u00e1ny, a g\u00f6r\u00f6g, a horv\u00e1t, a lengyel, a n\u00e9met, az \u00f6rm\u00e9ny, a rom\u00e1n, a ruszin, a szerb, a szlov\u00e1k, a szlov\u00e9n \u00e9s az ukr\u00e1n.
A n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok szerint 1990-ben 1640 g\u00f6r\u00f6g anyanyelv\u0171 szem\u00e9ly \u00e9lt Magyarorsz\u00e1gon, tov\u00e1bbi 260-an pedig anyanyelv\u00fck\u00f6n k\u00edv\u00fcl besz\u00e9lik a g\u00f6r\u00f6g nyelvet.14<\/em> Mivel nemzetis\u00e9g szerinti \u00f6ssze\u00edr\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9nt, a ma Magyarorsz\u00e1gon \u00e9l\u0151 g\u00f6r\u00f6g\u00f6k l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1r\u00f3l csak becs\u00fclt adatokkal rendelkez\u00fcnk: ezt a legt\u00f6bb forr\u00e1s 3500 \u00e9s 4500 k\u00f6z\u00f6tt hat\u00e1rozza meg. Budapesten k\u00edv\u00fcl nagyobb sz\u00e1mban \u00e9lnek g\u00f6r\u00f6g\u00f6k m\u00e9g Miskolcon, Tatab\u00e1ny\u00e1n, Sopronban, Szegeden, Duna\u00fajv\u00e1rosban, \u00d3zdon \u00e9s P\u00e9csett \u2013 vagyis legink\u00e1bb ott, ahol az 50-es \u00e9s 60-as \u00e9vekben nagy iparos\u00edt\u00e1s volt \u2013 valamint Beloiannisz g\u00f6r\u00f6g k\u00f6zs\u00e9gben.
A Magyarorsz\u00e1gon \u00e9l\u0151 g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g t\u00f6bb szempontb\u00f3l speci\u00e1lis a honos nemzeti kisebbs\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt. Mint elismert kisebbs\u00e9g, term\u00e9szetesen eleget tesz a \u201csz\u00e1z \u00e9vn\u00e9l r\u00e9gebben itt \u00e9l\u0151 n\u00e9pcsoport\u201d krit\u00e9rium\u00e1nak, hiszen az els\u0151 g\u00f6r\u00f6g-magyar kapcsolatok az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s el\u0151tti id\u0151kre ny\u00falnak vissza, majd nagysz\u00e1m\u00fa g\u00f6r\u00f6g keresked\u0151 \u00e9rkezett a XVII. sz\u00e1zadt\u00f3l Magyarorsz\u00e1gra, akik meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszottak a korszak gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9nek fellend\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a korai kapitalizmusba val\u00f3 \u00e1tmenet el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9ben. A mai g\u00f6r\u00f6g diaszp\u00f3r\u00e1t azonban m\u00e1r nem a XVII\u2013XVIII. sz\u00e1zadban \u00e9rkezett keresked\u0151k lesz\u00e1rmazottai (mint e sorok \u00edr\u00f3ja) alkotj\u00e1k, hanem az 1946-49-ben, a g\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gi polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Magyarorsz\u00e1gon mened\u00e9ket tal\u00e1lt politikai emigr\u00e1nsok, imm\u00e1r feln\u0151tt gyerekeikkel, unok\u00e1ikkal. Az egym\u00e1s mellett, k\u00f6z\u00f6s orsz\u00e1gban \u00e9l\u00e9s mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 k\u00f6vetkezm\u00e9nye az akkultur\u00e1ci\u00f315<\/em> megjelen\u00e9se a nemzeti kisebbs\u00e9gek tagjainak k\u00f6r\u00e9ben. A magyarorsz\u00e1gi g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g eset\u00e9ben az akkultur\u00e1ci\u00f3 megval\u00f3sul\u00e1sa egy viszonylag r\u00f6vid id\u0151szakaszon, \u00f6tven \u00e9ven bel\u00fcl vizsg\u00e1lhat\u00f3, \u00edgy k\u00f6zvetlenebb\u00fcl megfigyelhet\u0151, mint egy olyan n\u00e9pcsoport eset\u00e9ben, amelynek tagjain\u00e1l a magyar t\u00e1rsadalomba val\u00f3 integr\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r r\u00e9g lez\u00e1rult folyamat.
Antropol\u00f3giai szempontb\u00f3l igen fontos, hogy az adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai hogyan l\u00e1tj\u00e1k saj\u00e1t csoportjukat, a t\u00e1rsadalmi t\u00e9rben elfoglalt hely\u00fcket. Sz\u00e1mos interj\u00far\u00e9szlet t\u00fckr\u00f6zi, hogy a magyarorsz\u00e1gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6k egy\u00e9rtelm\u0171en saj\u00e1ts\u00e1gosk\u00e9nt, speci\u00e1lisk\u00e9nt \u00e9lik meg saj\u00e1t helyzet\u00fcket. \u201cEz a diaszp\u00f3ra nem hasonl\u00edt semmilyen m\u00e1s diaszp\u00f3r\u00e1hoz, ez egy k\u00e9nyszermegold\u00e1s volt (\u2026), teh\u00e1t az eg\u00e9sz gondolkod\u00e1s m\u00e1s, mint b\u00e1rmilyen m\u00e1s diaszp\u00f3ra, m\u00e1s, mint a kiv\u00e1ndorl\u00e1s (\u2026) \u00c9s ebb\u0151l a szempontb\u00f3l sokkal \u00e9rdekesebb, (\u2026) mint a t\u00f6bbiek. M\u00e1s az\u00e9rt is, mert v\u00e9gig ennek a diaszp\u00f3r\u00e1nak egy \u00e9rdekes dolog az ideigleness\u00e9g.(\u2026) \u0150k soha nem akartak itt maradni, akik ideker\u00fcltek id\u0151sebb korban. Teh\u00e1t mindig abban a hiszemben \u00e9ltek, hogy \u0151k valamikor haza kell menjenek. Egy egyszer\u0171 p\u00e9lda, mikor (\u2026) k\u00e9rtek t\u0151lem hogy \u00edrjam al\u00e1 49-ben egy h\u00e1rom\u00e9ves ipari tanul\u00f3 szerz\u0151d\u00e9st. Nem akartam al\u00e1\u00edrni! Mert h\u00e1rom \u00e9vig nem fogok itt maradni (\u2026) A m\u00e1sik, ami nem hasonl\u00edt a t\u00f6bbi diaszp\u00f3r\u00e1hoz, a t\u00f6bbi kisebbs\u00e9ghez, hogy ez egy politikai emigr\u00e1ci\u00f3 volt, v\u00e9gig volt egy c\u00e9l ezeknek az embereknek (\u2026) teh\u00e1t a politikai r\u00e9sz el\u00e9g er\u0151s volt, s az is maradt. A harmadik dolog pedig az, hogy fiatalabb ez a diaszp\u00f3ra (\u2026) \u00e9s azt hiszem ez a legegys\u00e9gesebb diaszp\u00f3ra ma Magyarorsz\u00e1gon (\u2026) ismerik egym\u00e1st az emberek (\u2026) a szolidarit\u00e1s l\u00e9tezik a mai napig is\u201d (els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s f\u00e9rfi, 9. interj\u00fa).
A saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g speci\u00e1lis helyzet\u00e9nek egy m\u00e1sik \u2013 magyarok \u00e9s g\u00f6r\u00f6g\u00f6k szempontj\u00e1b\u00f3l egyar\u00e1nt fontos \u2013 t\u00f6bbek \u00e1ltal kiemelt aspektus\u00e1t hangs\u00falyozza a k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szlet: \u201cNagyon j\u00f3 g\u00f6r\u00f6gnek lenni Magyarorsz\u00e1gon, mert a g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g az a kisebbs\u00e9g, aki ugye nem hat\u00e1ros Magyarorsz\u00e1ggal, ez egy nagy sz\u00f3, mert ugye aki hat\u00e1ros, azzal mind van valami t\u00f6rt\u00e9nelmi konfliktus, m\u00e1sr\u00e9szt nem zsid\u00f3k, \u00e9rted, azzal is van t\u00f6rt\u00e9nelmi konfliktus, g\u00f6r\u00f6gnek \u00e1llati j\u00f3 lenni. (\u2026) Kev\u00e9s olyan kisebbs\u00e9g van, aki ezt elmondhatja mag\u00e1r\u00f3l. Mert cig\u00e1nynak, zsid\u00f3nak, rom\u00e1nnak, szerbnek, szlov\u00e1knak, kb. ezeknek nagyon nem j\u00f3 lenni, kisebb-nagyobb persze k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel, de kev\u00e9s olyan van, akinek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3 lenni. Mert engem mindig valahogy \u00fagy t\u00e1rt sz\u00edvvel fogadtak, mindig j\u00f3, amikor kider\u00fcl, hogy az ember g\u00f6r\u00f6g, mert besz\u00e9lsz, besz\u00e9lsz, azt hiszik, hogy magyar vagy, azt\u00e1n egyszer megk\u00e9rdezik a nevedet \u00e9s azt mondod, hogy g\u00f6r\u00f6g vagy, ja, mondj\u00e1k erre, nekem is van k\u00e9t g\u00f6r\u00f6g ismer\u0151s\u00f6m, \u00e9s akkor ez egy pozit\u00edv dolog. M\u00e9g \u00fagy is pozit\u00edv, hogy voltam (\u2026) \u00fagymond ilyen r\u00e9gi \u00fari csal\u00e1dokban (\u2026), ahol els\u0151re zsid\u00f3nak n\u00e9znek, mert h\u00e1t g\u00f6rbe orr, fekete haj, feh\u00e9r arcb\u0151r, de abban a pillanatban, hogy kider\u00fcl, hogy g\u00f6r\u00f6g, akkor \u00edgy megny\u00edlnak a sz\u00edvek meg az ajt\u00f3k, \u00e9s akkor a hetvenen fel\u00fcli \u00f6regurak elkezdik az Od\u00fcsszei\u00e1t \u00f3g\u00f6r\u00f6g\u00fcl skand\u00e1lni, mert \u0151k ugye m\u00e9g az iskol\u00e1ban g\u00f6r\u00f6g\u00f6t tanultak, sz\u00f3val mondom g\u00f6r\u00f6gnek j\u00f3 lenni\u201d (m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3s n\u0151, 19. interj\u00fa).
A magyarok k\u00f6r\u00e9ben a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kkel kapcsolatban pozit\u00edv sztereot\u00edpi\u00e1k a meghat\u00e1roz\u00f3ak, ami alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 az interetnikus kapcsolatok kialakul\u00e1sa \u00e9s a t\u00e1rsadalomba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 integr\u00e1ci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6vetkez\u0151 interj\u00far\u00e9szlet is ezt t\u00e1masztja al\u00e1: \u201cEg\u00e9szen addig, am\u00edg nem indult el ez a j\u00e1rv\u00e1nyszer\u0171 G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gba val\u00f3 utaz\u00e1s, addig a magyarok t\u00f6bbs\u00e9ge, amikor a g\u00f6r\u00f6g mivoltom ker\u00fclt sz\u00f3ba, akkor az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g t\u00e1rsadalommal azonos\u00edtottak, teh\u00e1t hogy neked milyen nagy kult\u00far\u00e1d van. Mondtam, hogy igen, nagy kult\u00far\u00e1m, de nem mertem azt mondani, hogy nekem ugyan\u00fagy semmi k\u00f6z\u00f6m ahhoz a kult\u00far\u00e1hoz, mint az \u00fajg\u00f6r\u00f6g kult\u00far\u00e1hoz. Ugyanakkor most meg megv\u00e1ltozott a magyaroknak a k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9se, hogy ink\u00e1bb azt mondj\u00e1k, hogy \u201cG\u00f6r\u00f6g vagy? Jaj, h\u00e1t az egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 orsz\u00e1g!\u201d (m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3s f\u00e9rfi, 14. interj\u00fa).
A befogad\u00f3 t\u00e1rsadalom alapvet\u0151en pozit\u00edv viszonyul\u00e1sai ellen\u00e9re a beilleszked\u00e9s nem volt egyszer\u0171. Az ide\u00e9rkezett g\u00f6r\u00f6g menek\u00fcltek jelent\u0151s r\u00e9sze \u00c9szak-G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g hegyi falvaib\u00f3l sz\u00e1rmazott. Egy kor\u00e1bban alapvet\u0151en \u2013 90-92%-ban \u2013 f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel foglalkoz\u00f3, falusi k\u00f6rnyezetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00e9pess\u00e9g beilleszked\u00e9se nagyv\u00e1rosi ipari k\u00f6rnyezetbe m\u00e9g akkor is a hagyom\u00e1nyos \u00e9letvitel gy\u00f6keres \u00e1talakul\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat vonja mag\u00e1val, ha azonos nyelv\u0171 \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00fa k\u00f6zegbe kell integr\u00e1l\u00f3dniuk. Jelen esetben m\u00e9g \u00f6sszetettebb a k\u00e9rd\u00e9s. B\u00e1rmely t\u00f6bbs\u00e9gi nemzeten bel\u00fcli kisebbs\u00e9g t\u00fckr\u00f6t tart a t\u00f6bbs\u00e9gi nemzet el\u00e9 is, \u00edgy elgondolkoztat\u00f3, hogy egy \u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tt hirtelen, sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re ideker\u00fclt n\u00e9pcsoport milyen \u00faton tal\u00e1lt helyet mag\u00e1nak a magyar t\u00e1rsadalomban, milyen t\u00e9nyez\u0151k nehez\u00edtett\u00e9k, esetleg k\u00f6nny\u00edtett\u00e9k ezt az utat.
A jelenlegi magyarorsz\u00e1gi g\u00f6r\u00f6gs\u00e9gen bel\u00fcl h\u00e1rom term\u00e9szetes gener\u00e1ci\u00f3s kateg\u00f3ria k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el az adott szem\u00e9lyeknek a csal\u00e1di \u00e9s a t\u00e1rsadalmi \u00e9letben bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe alapj\u00e1n: az els\u0151, a nagysz\u00fcl\u0151k (nyugd\u00edjasok) gener\u00e1ci\u00f3ja, a m\u00e1sodik a sz\u00fcl\u0151k (akt\u00edv dolgoz\u00f3k) \u00e9s a harmadik a gyerekek (tanul\u00f3k) csoportja. Az \u00e1ltalam els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ba sorolt szem\u00e9lyek m\u00e9g G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban sz\u00fclettek, menek\u00fcltk\u00e9nt \u00e9rkeztek Magyarorsz\u00e1gra, (60 \u00e9v felettiek). A m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r belesz\u00fcletett egy akkultur\u00e1ci\u00f3s folyamatba (30-60 \u00e9v k\u00f6z\u00f6ttiek) a harmadik gener\u00e1ci\u00f3 (30 \u00e9v alattiak) eset\u00e9n a kett\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s bizonyos m\u00e9rt\u00e9ke eleve adottnak tekinthet\u0151, hiszen a fiatalok d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge vegyes h\u00e1zass\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Term\u00e9szetesen a gener\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1rok csak hozz\u00e1vet\u0151leges pontoss\u00e1ggal \u00e9rtend\u0151k, \u00e1tfed\u00e9sek is vannak. Ha \u00e1ttekintj\u00fck, hogy a magyar t\u00e1rsadalomba val\u00f3 beilleszked\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan hogyan v\u00e1ltoztak a mostani h\u00e1rom gener\u00e1ci\u00f3 \u00e9let\u00e9ben a nemzeti kult\u00fara meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek a magyar \u00e1llam biztos\u00edtotta lehet\u0151s\u00e9gek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben \u2013 amelyek term\u00e9szetesen elv\u00e1laszthatatlanok a mindenkori politikai helyzett\u0151l \u2013 a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem legut\u00f3bbi fejezet\u00e9nek tanuls\u00e1gos olvasat\u00e1t kapjuk, ami saj\u00e1tos m\u00f3don tagolja a mostan\u00e1ban gyakran \u00e9s indokolatlan leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel egys\u00e9gesnek, egysz\u00edn\u0171nek \u00e9s egyhang\u00fanak \u00e1br\u00e1zolt korszakot 45-t\u0151l a rendszerv\u00e1lt\u00e1sig. Ennek \u00e9rtelmez\u00e9se sor\u00e1n \u00e9rdemes szem el\u0151tt tartani Feh\u00e9r Istv\u00e1n gondolat\u00e1t: \u201cA nemzetis\u00e9gi politika sohasem v\u00e1laszthat\u00f3 el az adott orsz\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos politik\u00e1j\u00e1t\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9nelem azt igazolja, hogy ahol csorb\u00edtj\u00e1k valamely nemzet kisebbs\u00e9gi jogait, ott a t\u00f6bbs\u00e9gi nemzet demokratikus jogait sem veszik komolyan\u201d.16<\/em>
\u00d6tven \u00e9v m\u00e9g egy szem\u00e9ly \u00e1ltal is felfoghat\u00f3, k\u00f6zvetlen\u00fcl megtapasztalhat\u00f3 \u201ct\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlat\u201d, hiszen a \u201cnagypolitika\u201d sz\u00ednter\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 er\u0151vonalak, t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek \u00f3hatatlanul visszat\u00fckr\u00f6z\u0151dnek mindenkinek egy\u00e9ni \u00e9let\u00fatj\u00e1n, csal\u00e1dja t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Ezen \u201cmikrohist\u00f3ri\u00e1k\u201d, \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netek megismer\u00e9se teszi megfoghat\u00f3v\u00e1 a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokat, ett\u0151l lesz t\u00f6bb, mint puszt\u00e1n politikai esem\u00e9nyek, d\u00e1tumok \u00e9s adatok halmaza a t\u00f6rt\u00e9nelem, ezeken a csal\u00e1di t\u00f6rt\u00e9neteken kereszt\u00fcl juthatnak el egyik gener\u00e1ci\u00f3t\u00f3l az ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151kig azok az identit\u00e1selemek, \u00e9rt\u00e9krendszerek, amelyek a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt sem vesz\u00edtett\u00e9k el alapjukat, vagy mindenf\u00e9le alap n\u00e9lk\u00fcl is interioriz\u00e1lhat\u00f3k. \u201cAz identit\u00e1selemeknek van t\u00f6rt\u00e9neti m\u00e9lys\u00e9g\u00fck is: huzamos el\u0151t\u00f6rt\u00e9net\u00fck, a szem\u00e9lyes \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net kezdet\u00e9ig visszany\u00fal\u00f3 el\u0151zm\u00e9ny\u00fck\u201d.17<\/em> Az identit\u00e1s kutat\u00e1s\u00e1ban r\u00e9g\u00f3ta elfogadott m\u00f3dszer az \u00e9let\u00fatinterj\u00fa.18<\/em> Az antropol\u00f3gi\u00e1ban egyszerre m\u00f3dszer, kutat\u00e1si eszk\u00f6z \u2013 az adatgy\u0171jt\u00e9s st\u00e1dium\u00e1ban \u2013 majd tekinthet\u0151 a kutat\u00e1s egyedi, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rgy\u00e1nak, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megismerhet\u0151k egy adott kult\u00far\u00e1nak nem csak a mindenki sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1that\u00f3, k\u00edv\u00fclr\u0151l le\u00edrhat\u00f3, az adott kult\u00fara hordoz\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra tudatos ter\u00fcletei, hanem a mindennapi \u00e9let olyan k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1thatatlan szintjei, amelyek gyakran az adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai sz\u00e1m\u00e1ra sem tudatosulva szervezik a k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1s, a kult\u00far\u00e1t alkot\u00f3 jelens\u00e9gek egy\u00fcttes\u00e9t. Az el\u0151z\u0151ekb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy v\u00e1lasztott kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1mat legink\u00e1bb az \u00e9letrajzi m\u00f3dszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6zel\u00edthettem meg, amellyel majd a k\u00e9s\u0151bbiekben r\u00e9szletesebben foglalkozok majd.
A fentebb v\u00e1zlatosan felsorolt bevezet\u0151 gondolatokkal a magyarorsz\u00e1gi g\u00f6r\u00f6g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vizsg\u00e1lata sor\u00e1n felvet\u0151d\u0151 szerte\u00e1gaz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00e9t szerettem volna \u00e9rz\u00e9keltetni, ami\u00e9rt mind v\u00e1lasztott kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1mat, mind az alkalmazott m\u00f3dszert izgalmasnak \u00e9s tanuls\u00e1gosnak tal\u00e1ltam tudom\u00e1nyelm\u00e9leti \u00e9s t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l egyar\u00e1nt. A k\u00f6vetkez\u0151kben arra teszek k\u00eds\u00e9rletet, hogy a nemzeti \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 mindenki sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1that\u00f3 f\u00f3rumain, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi rendezv\u00e9nyeken kereszt\u00fcl \u00e9rz\u00e9keltessem a budapesti g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g speci\u00e1lisan itteni kult\u00far\u00e1j\u00e1nak egyes jellemz\u0151it, a k\u00e9tkult\u00far\u00e1j\u00fas\u00e1ggal, kett\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9ssel egy\u00fctt l\u00e9tez\u0151 g\u00f6r\u00f6g kultur\u00e1lis elemek tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t. Az \u00fcnnepek, mint a szok\u00e1sost\u00f3l, mindennapit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 alkalmak, s\u0171r\u00edtett form\u00e1ban tartalmazz\u00e1k az adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9t szervez\u0151 kultur\u00e1lis mint\u00e1kat, j\u00f3l megfigyelhet\u0151k a k\u00f6z\u00f6s viselked\u00e9smodellek valamint a nemzeti identit\u00e1s kifejez\u00e9s\u00e9re alkalmas etnikai szimb\u00f3lumok. Ez ut\u00f3bbiak meg\u00e9rt\u00e9se csak a t\u00f6rt\u00e9nelmi-t\u00e1rsadalmi el\u0151zm\u00e9nyek ismeret\u00e9ben lehets\u00e9ges, ez\u00e9rt a kutat\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek le\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n a mai budapesti g\u00f6r\u00f6g diaszp\u00f3ra kialakul\u00e1s\u00e1nak fontosabb t\u00e9nyez\u0151it ismertetn\u00e9m.<\/p>\n

\n

Jegyzetek<\/em>
8. FEH\u00c9R Istv\u00e1n 1993 Az utols\u00f3 percben. Magyarorsz\u00e1g nemzetis\u00e9gei 1945-1990. Budapest, Kossuth K\u00f6nyvkiad\u00f3 (A tov\u00e1bbiakban: FEH\u00c9R I.), 9.<\/em>
9. TILKOVSZKY Lor\u00e1nt 1994 Nemzetis\u00e9g \u00e9s magyars\u00e1g. Budapest, Ikva Kiad\u00f3, 7.<\/em>
10. uo.<\/em>
11. uo. p. 11.<\/em>
12. FEH\u00c9R I. p. 9.<\/em>
13. A Nemzeti \u00e9s Etnikai Kisebbs\u00e9gi Jogok Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si Biztosa. 1999. A Kisebbs\u00e9gi \u00d6nkorm\u00e1nyzatok k\u00e9zik\u00f6nyve. Budapest, 139-161.<\/em>
14. Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Korm\u00e1nya J\/3670 sz\u00e1m\u00fa Besz\u00e1mol\u00f3 a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban \u00e9l\u0151 nemzeti \u00e9s etnikai kisebbs\u00e9gek helyzet\u00e9r\u0151l. El\u0151ad\u00f3 Dr. Vastagh P\u00e1l igazs\u00e1g\u00fcgyminiszter. Budapest, 1997. janu\u00e1r.<\/em>
15. Az akkultur\u00e1ci\u00f3 kifejez\u00e9s klasszikus defin\u00edci\u00f3ja szerint azt a folyamatot jel\u00f6li, amelyben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1j\u00fa csoportok folyamatos \u00e9s k\u00f6zvetlen kapcsolatba ker\u00fclnek egym\u00e1ssal, \u00e9s ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9ppen az eredeti kultur\u00e1lis mint\u00e1zat megv\u00e1ltozik az egyik vagy mindk\u00e9t csoportban (Kosztandinidisz Diana: Akkultur\u00e1ci\u00f3s folyamatok, a magyarorsz\u00e1gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6k vizsg\u00e1lata c. szakdolgozata alapj\u00e1n).<\/em>
16. FEH\u00c9R I. p. 11.<\/em>
17. PATAKI p. 23.<\/em>
18. R\u00e9szletesebben ld. NIEDERM\u00dcLLER P\u00e9ter 1988 \u00c9lett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s \u00e9letrajzi elbesz\u00e9l\u00e9s. Ethnographia, No. 3-4:376-389.<\/em><\/p>\n

\"\"<\/a>

Csomor L\u00e1szl\u00f3: Pondoszi g\u00f6r\u00f6g t\u00e1nc \/ Forr\u00e1s: Nemzetis\u00e9geink k\u00e9pekben, 2010, Magyar M\u0171vel\u0151d\u00e9si Int\u00e9zet \u00e9s K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Lektor\u00e1tus Budapest<\/em><\/p><\/div>\n

\n

R\u00e9szlet a szerz\u0151 A nemzeti identit\u00e1s \u00e9s kult\u00fara<\/strong>
a budapesti g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben c. tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. Teljes sz\u00f6veg a Periszk\u00f3p port\u00e1lon<\/a><\/strong><\/p>\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

…A K\u00e1rp\u00e1t-medence hagyom\u00e1nyosan sok k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00e9pcsoport \u00e1ltal lakott ter\u00fclet. Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelme elv\u00e1laszthatatlan az itt \u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9gek t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t\u0151l. A \u201cmai magyarok\u201d nagy r\u00e9sze az ismert J\u00f3zsef Attila id\u00e9zethez hasonl\u00f3 vallom\u00e1st mondhatna el mag\u00e1r\u00f3l: \u201ct\u00f6r\u00f6k, tat\u00e1r, t\u00f3t, rom\u00e1n kavarog e sz\u00edvben\u201d. A XIX. sz\u00e1zadban az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint fele nemzetis\u00e9gi volt,8 az 1910-es n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si adatok szerint […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-89263","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89263","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=89263"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89263\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=89263"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=89263"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=89263"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}