{"id":89398,"date":"2020-04-07T02:59:49","date_gmt":"2020-04-07T02:59:49","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=89398"},"modified":"2020-04-04T14:32:09","modified_gmt":"2020-04-04T14:32:09","slug":"demeny-peter-ivan-karamazov-korona-valtozatok-15","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=89398","title":{"rendered":"Dem\u00e9ny P\u00e9ter \/ Ivan Karamazov\/: Korona-v\u00e1ltozatok – 15"},"content":{"rendered":"

Tompaandre\u00e1san<\/strong><\/em><\/h2>\n

Csak az a j\u00e1rv\u00e1ny ne j\u00f6tt volna, a szerecsi\u00e1ba. Mert ha megj\u00f6tt, h\u00e1t el is vitt sokat k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk. Igaz, nem ismertem egyet sem, mert a mi sz\u00e9ki fajt\u00e1nk j\u00f3 sz\u00e9ki fajta, de h\u00e1t na. A l\u00e9nyeg, hogy otthon maradhatott volna, s g\u00e1t\u00e1. \u00c9desany\u00e1m m\u00e9g eml\u00e9kezett a hisp\u00e1n j\u00e1rv\u00e1nyra, ami az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban volt, de kit \u00e9rdekeltek akkor a hisp\u00e1nok? Mindenkinek volt jobb dolga is, hogy p\u00e9ld\u00e1ul v\u00e9dje a malac\u00e1t. Nem is eml\u00e9kezem \u00e9n arra, hogy \u00e9desany\u00e1m maszkokr\u00f3l meg dekr\u00e9tokr\u00f3l besz\u00e9lt volna nekem, soha. Volt el\u00e9g miz\u00e9ria, de hogy m\u00e9g dekr\u00e9tok is legyenek, az sok lett volna mindenkinek, biztos. Nem el\u00e9g, hogy l\u0151nek, m\u00e9g ordon\u00e1nc\u00e1k is meg nyavaly\u00e1k? Igaz, akkor nem \u00edgy mondt\u00e1k, akkor m\u00e9g nem ol\u00e1h vil\u00e1g volt, vagy rom\u00e1n, na. De h\u00e1t \u00e9n m\u00e1r csak \u00edgy tudom mondani, ennyit tudok. Parasztasszony vagyok \u00e9n, mondja eleget az \u00far. Bezzeg amikor b\u00e9j\u00f6n hozz\u00e1m, s akkora, hogy majd sz\u00e9tszakad, akkor j\u00f3 vagyok neki. De h\u00e1t ilyenek ezek mind, a szerecsi\u00e1ba. Csak azt akarj\u00e1k, azt\u00e1n mennek, ahogy szeg\u00e9ny \u00e9desany\u00e1m mondta, pedig annak nem lehetett panasza, az ap\u00e1m elesett a h\u00e1bor\u00faban. H\u00e1t ez az ember nem fog elesni, csak mellettem, az is biztos. De m\u00e1r esne el egyszer, legyen v\u00e9ge s g\u00e1t\u00e1.<\/p>\n

\n

Andersenesen<\/strong><\/em><\/h2>\n

De sz\u00e9p is volt azon a tavaszon a t\u00e9l! A bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontok bez\u00e1rtak, a kocsm\u00e1kb\u00f3l hazamentek a kitart\u00f3 italoz\u00f3k, a vend\u00e9gl\u0151k nem adtak napi men\u00fct, csak a csend uralkodott a t\u00e1jon minden\u00fctt.
\nEgy nap azt\u00e1n felpattant az els\u0151 lak\u00e1s ajtaja, egy anyuka, egy gyermek meg egy kiscica jelent meg a t\u00e9ren. Eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rezt\u00e9k itt magukat, mint a sz\u0171k lak\u00e1sban, szorongatta is az anyuka az egyik kez\u00e9vel a gyermeket, a m\u00e1sikkal a nyilatkozatot! A cic\u00e1t el is engedhett\u00e9k volna, az hazatal\u00e1l \u00fagyis, de akkor b\u00fcntet\u00e9st kapnak, amit pedig az apuka nem t\u0171r sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, nem mintha b\u00e1rmi m\u00e1st sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl t\u0171rne.
\nHirtelen megsz\u00f3lalt a kiscica: – Mi\u00e9rt nem hozt\u00e1tok \u0151t is? Az anyuka \u00e9s a kisl\u00e1ny (mert az volt, sz\u00fcleinek szeme f\u00e9nye, egy takaros kis cs\u00f6pps\u00e9g, egyik kez\u00e9ben a cic\u00e1j\u00e1t, a m\u00e1sikban a mobilj\u00e1t szorongatta), \u0151k ketten teh\u00e1t d\u00f6bbenten n\u00e9ztek k\u00f6r\u00fcl. \u2013 Ne csod\u00e1lkozzatok, hanem v\u00e1laszoljatok! \u2013 mondta a kiscica, mik\u00f6zben lankadatlanul mosakodott. \u00dagy l\u00e1tszik, \u0151 is fert\u0151tlen\u00edt, gondolta az asszony.
\n\u2013 Tudja, kedvesem, az \u00e9let nem olyan egyszer\u0171 \u2013 pr\u00f3b\u00e1lkozott az anyuka a szok\u00e1sos mondattal, mely a sz\u00fcleivel mindig remek\u00fcl bev\u00e1lt. Azt mondt\u00e1k, „h\u00e1t az biztos”, \u00e9s b\u00e9k\u00e9n hagyt\u00e1k. A kiscic\u00e1t azonban m\u00e1s f\u00e1b\u00f3l faragt\u00e1k.
\n\u2013 Mi\u00e9rt, milyen az \u00e9let? \u2013 k\u00e9rdezte tov\u00e1bbra is nyalakodva.
\n\u2013 Az \u00e9let bonyolult \u2013 v\u00e1gta ki mag\u00e1t az anyuka.
\nA kisl\u00e1ny a Minimaxot n\u00e9zte a neten, de az\u00e9rt f\u00e9l f\u00fcllel odahallgatott. Anya el\u00e1rulhatn\u00e1 az igazs\u00e1got, \u00e9s akkor a kiscica elhallgatna.
\n– Mi a bonyolult? Hogy a f\u00e9rjed egy pokr\u00f3c? \u2013 k\u00e9rdezte a kiscica, \u00e9s most m\u00e1r a karmocsk\u00e1it kezdte harapd\u00e1lni. – Gondolod, ha v\u00e9get \u00e9r a karant\u00e9n, nem lesz az?
\n– Semmi k\u00f6z\u00f6d hozz\u00e1! – v\u00e1gta oda az anyuka azt a mondatot, amelyet az akad\u00e9koskod\u00f3knak sz\u00e1nt.
\n– Mi\u00e9rt? \u00c9n nem \u00e9rezn\u00e9m j\u00f3l magam, ha nem r\u00fagn\u00e1nak bel\u00e9m mindennap?
\n– Nem is r\u00fag bel\u00e9d mindennap, Iszkiri! – pr\u00f3b\u00e1lkozott az anyuka egy \u00fajabb felvet\u00e9ssel. Most m\u00e1r a nev\u00e9n sz\u00f3l\u00edtotta az \u00e1llatot, h\u00e1tha \u00fagy megb\u00e9k\u00edti. Az azonban nem hagyta lekenyerezni mag\u00e1t.
\n– Nekem mindegy, \u00e9n el is menek\u00fclhetek. De ha nem vigy\u00e1zol, Viola is egy s\u00edr\u00f3s, tehetetlen n\u0151v\u00e9 v\u00e1ltozik.
\n– Az \u00e9n l\u00e1nyom, vagy nem?! – horkant fel az anyuka. Ez a kand\u00far m\u00e9giscsak t\u00fal sokat enged meg mag\u00e1nak!
\n– Dehogynem. \u00c9s a te \u00e9leted. Meg a te d\u00f6nt\u00e9sed – besz\u00e9lt tov\u00e1bb Iszkiri. – Majd m\u00e9g tal\u00e1lkozunk – b\u00facs\u00fazott azt\u00e1n v\u00e1ratlanul.
\n– Hov\u00e1 m\u00e9sz? – rend\u00fclt meg az anyuka hirtelen.
\n– J\u00e1rv\u00e1nymacska lettem – \u00e1rulta el Iszkiri. – \u00c9n besz\u00e9lgetek azokkal, akik \u00e1ltatj\u00e1k \u00f6nmagukat. Ez azonban h\u00e1rom m\u0171szakos \u00e1ll\u00e1s – s\u00f3hajtott, \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen elvonult. Az anyuka \u00e9s Viola t\u00e1tott sz\u00e1jjal n\u00e9ztek ut\u00e1na. A t\u00e9l tov\u00e1bbra is ragyogott, a j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r der\u0171sen v\u00e1rakozott, a kuk\u00e1k rend\u00fcletlen\u00fcl mosolyogtak, \u00e9s a napnak is ugyanaz volt az illata, mint r\u00e9gen.<\/p>\n

Rab Zsuzsa ford\u00edt\u00e1sa<\/em><\/p>\n

\n

B\u00e1nffysan<\/strong><\/em><\/h2>\n

A f\u00e9rfiak a f\u00e1t v\u00e1gt\u00e1k. B\u00e1ric Demeter, Kozma Bandika, Suciu Tivadar, a t\u00f6bbiek. K\u00f6pk\u00f6dtek, k\u00e1romkodtak, hogy ez a rohadt v\u00edrus! Az \u00f6reg Ilia megsz\u00f3lalt: majd a Dumnyezu! A Dumnyezu istenit!, heveskedett a fiatal Styef\u00e1n, de m\u00e1r erre az anyja, a katrinc\u00e1s Maria n\u00e9ni is kidugta a kend\u0151j\u00e9t az eresz al\u00f3l. Mingy\u00e1 hozz\u00e1d v\u00e1gom ezt a momolig\u00e1t!, mondta apr\u00f3donk\u00e9nt.
\nAz\u00e9rt az asszonyok sem szerett\u00e9k a koron\u00e1t. Nem val\u00f3 az nekik, mindig mondt\u00e1k. Annak a H\u00f3r\u00e1nak se kellett egy\u00e9b, azt\u00e1n mi lett bel\u0151le. Meg J\u00e1nku is megbolondult, pedig sz\u00e9pen f\u00fajta a flujer\u00e1s\u00e1t. Am\u00edg tudta, n\u00e9ztek huncutul egym\u00e1sra, holott m\u00e1r vagy sz\u00e1z \u00e9vesek is megvoltak.
\nA fa v\u00e1g\u00f3dott, a t\u0171z rak\u00f3dott, a f\u00e9rfiak se v\u00e1ltoztak, a n\u0151k sem. A farkasok meg a Vlegy\u00e1sza gerinc\u00e9n \u00fcv\u00f6lt\u00f6ttek, mint az \u00e1rul\u00f3k mindig. Mindegyik \u00c1nika f\u00e9ltette a maga ur\u00e1t, \u00e9s mindegyik Juon el\u0151bb gondolt a maga \u00c1nik\u00e1j\u00e1ra, mint a baksz\u00e1szra odale Bukarestben. Az tudja, amit csin\u00e1l, de ha nem tudja, ide \u00fagyse nagyon \u00e9r el, csak a rossz. Az mindig el\u00e9r, Isten sem \u00e9rti. De h\u00e1t ezen nem is \u00e9rdemes sokat tanakodni. Ami van, az lesz, s azt\u00e1n \u00fagy lesz, ahogy van.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tompaandre\u00e1san Csak az a j\u00e1rv\u00e1ny ne j\u00f6tt volna, a szerecsi\u00e1ba. Mert ha megj\u00f6tt, h\u00e1t el is vitt sokat k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk. Igaz, nem ismertem egyet sem, mert a mi sz\u00e9ki fajt\u00e1nk j\u00f3 sz\u00e9ki fajta, de h\u00e1t na. A l\u00e9nyeg, hogy otthon maradhatott volna, s g\u00e1t\u00e1.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-89398","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89398","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=89398"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/89398\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=89398"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=89398"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=89398"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}