J\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyben mintha szeg\u00e9nyesebb lenne a mi irodalmunk, mint m\u00e1s n\u00e9pek\u00e9. Legal\u00e1bbis Boccaccio, Camus \u00e9s M\u00e1rquez mell\u00e9 most hirtelenj\u00e9ben nem tudok egy azonos nagys\u00e1grend\u0171 magyar sz\u00e9ppr\u00f3zai remeket odatenni. Pedig nagy halottaink is vannak, az 1831-es koleraj\u00e1rv\u00e1nyban elhunyt Kazinczy Ferenct\u0151l eg\u00e9szen az 1918-ban a spanyoln\u00e1th\u00e1ba belehalt Kaffka Margitig. De \u0151k nyilv\u00e1n \u00e1ldozatai voltak, nem kr\u00f3nik\u00e1sai a j\u00e1rv\u00e1nynak, b\u00e1r Kazinczynak fennmaradt egy-k\u00e9t napl\u00f3jegyzete a \u201emirigyr\u0151l\u201d, ahogy akkor a koler\u00e1t nevezt\u00e9k. Ha viszont nem a j\u00e1rv\u00e1ny-, hanem \u00e1ltal\u00e1ban a betegs\u00e9girodalmat n\u00e9zem, b\u0151ven tal\u00e1lni remekm\u0171veket n\u00e1lunk is, Janus Pannoniust\u00f3l vagy Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1ly verseit\u0151l eg\u00e9szen Esterh\u00e1zy P\u00e9ter pr\u00f3z\u00e1j\u00e1ig.
\nS\u0151t, verset az\u00e9rt a j\u00e1rv\u00e1nyr\u00f3l is \u00edrtak magyar k\u00f6lt\u0151k, keresg\u00e9l\u00e9s k\u00f6zben akadtam r\u00e1 p\u00e9ld\u00e1ul egy Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151-szonettre:<\/p>\n
J\u00c1RV\u00c1NY<\/strong><\/em><\/p>\n A v\u00e1roson a m\u00fal\u00e1s sz\u00e1rnya reszket,<\/em> Az orvosok s\u00f6t\u00e9t ruh\u00e1ba l\u00e9pnek<\/em> Benn vacsor\u00e1lnak… nincs ott kedv, mosoly,<\/em> A zord ap\u00e1kon terhes gy\u00e1szos \u00e1rny van,<\/em> 1905-ben sz\u00fcletett a k\u00f6ltem\u00e9ny, egyel\u0151re nem siker\u00fclt kider\u00edtenem, hogy mif\u00e9le j\u00e1rv\u00e1nyr\u00f3l lehet sz\u00f3, tal\u00e1n a dift\u00e9ri\u00e1r\u00f3l, vagyis torokgy\u00edkr\u00f3l, amely rettegett betegs\u00e9g volt akkoriban, de persze lehetett ak\u00e1r a szok\u00e1sos influenza is, b\u00e1r ennek ellentmond ez a sor: \u201ea h\u00e1zakon jelz\u0151 piros keresztek\u201d. Els\u0151 olvas\u00e1sra meg\u00e9rint a m\u00e9g kezd\u0151, h\u00fasz\u00e9ves k\u00f6lt\u0151 verse, benne van a kor kiss\u00e9 dekadens, kiss\u00e9 romantikus hangulata, \u00e9s term\u00e9szetesen er\u0151sen eml\u00e9keztet Reviczky Gyul\u00e1ra. Azt\u00e1n elolvasom m\u00e1sodszor, \u00e9s annak ellen\u00e9re, hogy napok \u00f3ta, mint sokan m\u00e1sok, j\u00e1rv\u00e1nyh\u00edrekre figyelve \u00fcl\u00f6k \u00e9n is itthon, most azon veszem \u00e9szre magam, hogy hideg fejjel, mindenr\u0151l megfeledkezve, szedem sz\u00e9t darabjaira a szonettet. Mit tud, mit nem tud a h\u00fasz\u00e9ves Kosztol\u00e1nyi, aki egy\u00e9bk\u00e9nt f\u00e9lk\u00f6tetnyi szonettet \u00edrt akkoriban? \u00c9rzi m\u00e1ris a form\u00e1t, \u00e9rzi a jambust, mikor kell megfesz\u00edteni, mikor kell ellaz\u00edtani, de milyen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s: m\u00e9g legy\u0151zi \u0151t a szonett, mint ugyanabban az id\u0151ben Adyt, k\u00e9s\u0151bb n\u00e9ha Babitsot vagy J\u00f3zsef Attil\u00e1t. \u00dagy \u00e9rtem, hogy j\u00f3 szonetteket \u00edrnak ugyan, de nem mindig k\u00e9pesek a saj\u00e1t egy\u00e9nis\u00e9g\u00fckh\u00f6z hajl\u00edtani ezt a l\u00e1tsz\u00f3lag egyszer\u0171, val\u00f3j\u00e1ban nagyon is rafin\u00e1lt form\u00e1t. A nyugatosok k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n Juh\u00e1sz Gyul\u00e1nak siker\u00fcl egy-k\u00e9t igaz\u00e1n eredeti szonetteket \u00edrni. Csak Szab\u00f3 L\u0151rinc darabos, de formailag m\u00e9gis pontos szonettbesz\u00e9de bizony\u00edtja majd be, hogy mennyire egy\u00e9niv\u00e9 lehet tenni ezt a tizenn\u00e9gy soros strukt\u00far\u00e1t, mennyire vissza lehet neki adni eredeti rendeltet\u00e9s\u00e9t: a dr\u00e1mais\u00e1got.<\/p>\n \u00cdgy teszem-veszem az ifj\u00fakori Kosztol\u00e1nyi-szonettet, \u00e9s magamnak sem vallom be, hogy el\u00e9gt\u00e9tel rajtakapni a zseni\u00e1lis po\u00e9t\u00e1t \u2013 sz\u00e1momra a Hajnali r\u00e9szegs\u00e9g az egyik etalonja a magyar l\u00edr\u00e1nak \u02d7, hogy bizony \u0151 sem teljes fegyverzetben \u00e9rkezett Szabadk\u00e1r\u00f3l. (Mert h\u00e1t a J\u00e1rv\u00e1ny helysz\u00edne ink\u00e1bb Szabadk\u00e1t id\u00e9zi, nem Budapestet.) Azt is j\u00f3 l\u00e1tni persze, hogy az\u00e9rt miket is tud m\u00e1r h\u00fasz\u00e9vesen, p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00e9t terzina \u00f6lelkez\u0151 r\u00edmk\u00e9plete, ahol az els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 sor k\u00f6z\u00e9 n\u00e9gy sor \u00e9kel\u0151dik, \u00e9s m\u00e9gis zen\u00e9l az eg\u00e9sz. B\u00e1tors\u00e1g kellett \u00edgy r\u00edmeltetni a szonettet. Sz\u00e9p vers ez, de m\u00e9g nem igaz\u00e1n Kosztol\u00e1nyi.<\/p>\n
\nn\u00e9m\u00e1k, mogorv\u00e1k mind az emberek,<\/em>
\na h\u00e1zakon jelz\u0151 piros keresztek,<\/em>
\naz arcokon megdermedt d\u00f6bbenet.<\/em><\/p>\n
\na h\u00e1nykol\u00f3d\u00f3 szenved\u0151k k\u00f6r\u00e9<\/em>
\ns a f\u00fcrge higany – sz\u00f3talan it\u00e9let –<\/em>
\nfelsz\u00f6kken a piros vonal f\u00f6l\u00e9.<\/em><\/p>\n
\ntomp\u00e1n cs\u00f6r\u00f6g a villa \u00e9s a t\u00e1l,<\/em>
\nfel-felkel egyik, s\u00edr \u00e9s sz\u00f3tlan \u00e1ll.<\/em><\/p>\n
\ns az orvoss\u00e1gszag\u00fa s\u00f6t\u00e9t szob\u00e1ban<\/em>
\negy l\u00e1zas arcu ifju haldokol.<\/em><\/p>\n