![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2020\/06\/173xBal\u00e1zsStadion.jpg\")
<\/a><\/p>\n\u201eA magasugr\u00e1s koron\u00e1zatlan kir\u00e1lyn\u0151j\u00e9t\u201d a rom\u00e1n sportsajt\u00f3ban Iolanda Bala\u015f n\u00e9ven jegyezt\u00e9k \u2013 k\u00e9s\u0151bb ezt f\u00e9rje vezet\u00e9knev\u00e9vel eg\u00e9sz\u00edtette ki. (A keresztnev\u00e9t az\u00e9rt \u00edrj\u00e1k I-vel, mert a J-t a rom\u00e1nok zs-nek olvass\u00e1k.) 1957 \u00e9s 1967 k\u00f6z\u00f6tt 140 versenyen gy\u0151z\u00f6tt \u00e9s 14-szer jav\u00edtotta meg a vil\u00e1gcs\u00facsot (1,74 m\u00e9terr\u0151l 1,91 m\u00e9terre). Emellett n\u00e9gyszer ugrott fedett p\u00e1ly\u00e1s vil\u00e1grekordot. P\u00e1lyafut\u00e1sa alatt tulajdonk\u00e9ppen minden d\u00edjat megnyert, t\u00edz\u00e9ves vil\u00e1grekordj\u00e1t csak a Fosbury st\u00edlus meghonosod\u00e1s\u00e1val siker\u00fclt megd\u00f6nteni. Miut\u00e1n egy bedagadt Achilles-\u00edn miatt abba kellett hagynia a versenysportot, a testnevel\u00e9si f\u0151iskol\u00e1n szerzett sporttan\u00e1ri diplom\u00e1t. 1980-ig edz\u0151k\u00e9nt dolgozott, majd 1988 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt a Rom\u00e1n Atl\u00e9tikai Sz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6ke volt. 2012-ben beker\u00fclt a Nemzetk\u00f6zi Atl\u00e9tikai Sz\u00f6vets\u00e9g h\u00edress\u00e9geinek csarnok\u00e1ba. A Track and Field News c\u00edm\u0171 amerikai magazin 2000-ben a 20. sz\u00e1zad legjobb n\u0151i magasugr\u00f3j\u00e1nak v\u00e1lasztotta meg. Hosszan tart\u00f3 betegs\u00e9g ut\u00e1n, nyolcvan\u00e9ves kor\u00e1ban hunyt el, a rom\u00e1n \u00e9s magyar t\u00e1rsadalom megbecs\u00fclt tagjak\u00e9nt. Tisztelet\u00e9re a bukaresti atl\u00e9tikai k\u00f6zpontot r\u00f3la nevezt\u00e9k el: \u201eStadionul Iolanda Balas Soter\u201d n\u00e9ven ismeri a sportvil\u00e1g. Nicolae Robu, Temesv\u00e1r polg\u00e1rmestere 2016-os \u00edg\u00e9rete szerint, Bal\u00e1zs Jol\u00e1nnak szob\u00adrot \u00e1ll\u00edtanak sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u2013 ennek megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1r\u00f3l egyel\u0151re nincs h\u00edr\u00fcnk\u2026<\/p>\n
Atl\u00e9tikai p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t 1949-ben kezdte,1951-ben 14 \u00e9s f\u00e9l \u00e9vesen m\u00e1r \u00faj rom\u00e1niai orsz\u00e1gos cs\u00facsot \u00e1ll\u00edtott fel. A felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek sor\u00e1n fejlesztette ki az oll\u00f3z\u00e1sos technika saj\u00e1tos v\u00e1ltozat\u00e1t, mely sor\u00e1n a test nem fordul el, \u00e9s a l\u00e1bak sz\u00e9tny\u00edlnak. Elmond\u00e1sa szerint S\u0151t\u00e9r J\u00e1nos magasugr\u00f3 (k\u00e9s\u0151bbi f\u00e9rje) fedezte fel a tehets\u00e9g\u00e9t. 1956-ban a melbourne-i olimpi\u00e1n m\u00e1r \u00e9remes\u00e9lyesk\u00e9nt vett r\u00e9szt, \u00e1m csak az \u00f6t\u00f6dik helyet szerezte meg, amit \u00e9lete legnagyobb csal\u00f3d\u00e1s\u00e1nak nevezett. A v\u00e1rtn\u00e1l gyeng\u00e9bb eredm\u00e9nyt t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151vel magyar\u00e1zz\u00e1k. F\u00e9rj\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ul nem engedt\u00e9k ki vele a versenyre, att\u00f3l tartva, hogy disszid\u00e1lnak. De a nemzetk\u00f6zi tapasztalatok hi\u00e1nya \u00e9s az 1956-os magyar forradalom hat\u00e1sai is k\u00f6zrej\u00e1tszhattak.<\/a><\/p>\n
\nEredm\u00e9nyes felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9t, ragyog\u00f3 tehets\u00e9g\u00e9t azt\u00e1n a r\u00f3mai olimpiai j\u00e1t\u00e9kokon siker\u00fclt f\u00e9nyesen bizony\u00edtania: a m\u00e1sodik helyezett el\u0151tt tekint\u00e9lyes 14 centim\u00e9terrel diadalmaskodott. (Amikor m\u00e9g otthon r\u00e1j\u00f6tt, hogy f\u00e9rj\u00e9t ism\u00e9t vissza akarj\u00e1k tartani, karak\u00e1n m\u00f3don berohant a Rom\u00e1n Kommunista P\u00e1rt f\u0151titk\u00e1ra, Gheorghe Gheorghiu-Dej irod\u00e1j\u00e1ba \u00e9s lesz\u00f6gezte: \u00e9lete p\u00e1rja n\u00e9lk\u00fcl nem megy sehova…)<\/p>\n