
{"id":90663,"date":"2020-06-13T02:58:59","date_gmt":"2020-06-13T02:58:59","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=90663"},"modified":"2020-06-13T03:06:24","modified_gmt":"2020-06-13T03:06:24","slug":"cseke-peter-paskandi-kolozsvari-mufajspektruma","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=90663","title":{"rendered":"Cseke P\u00e9ter: P\u00e1sk\u00e1ndi kolozsv\u00e1ri m\u0171fajspektruma"},"content":{"rendered":"<p><em><strong>A k\u00f6lt\u0151 hatalom n\u00e9lk\u00fcli hatalma<\/strong><\/em><\/p>\n<p>K\u00f6zl\u00e9si jog\u00e1nak visszaszerz\u00e9se ut\u00e1n, 1965-ben jelentkezik m\u00e1sodj\u00e1ra az Utunk has\u00e1bjain. Kezdetben karcolatokkal, majd csaknem valamennyi m\u0171fajjal vagy m\u0171fajk\u00eds\u00e9rlettel, amelyekben (b\u00f6rt\u00f6nl\u00e9t)tapasztalataib\u00f3l fakad\u00f3 gondolatfutamai form\u00e1t \u00f6lthettek. Mintha csak ott folytatn\u00e1, egyre nagyobb elsz\u00e1nts\u00e1ggal, ahol 1957-ben ki\u00fct\u00f6tt\u00e9k kez\u00e9b\u0151l a tollat. Hogy milyen bels\u0151 ind\u00edt\u00e9kok k\u00e9sztett\u00e9k nem egyszer indulatos megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ra? \u201eT\u00e9ny az \u2013 olvashatjuk<em> A \u200bmegvall\u00e1s avagy:Van-e l\u00e9lekr\u00f6ntgen?<\/em> c\u00edm\u0171 confessi\u00f3j\u00e1ban \u2013, hogy az \u201956-os forradalom tett bennem er\u0151ss\u00e9 minden k\u00f6rvonalat. M\u00e1sokat el\u0151h\u00edvott a hom\u00e1lyb\u00f3l vagy a vaks\u00f6t\u00e9tb\u0151l. \u201956 \u00e9s ami ut\u00e1na k\u00f6vetkezett. Olyannyira, hogy m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6n se tudott t\u00falzottan elgy\u00e1v\u00edtani. Az\u00e9rt a \u201960-as, f\u0151leg a \u201970-es \u00e9vek sajt\u00f3vit\u00e1iban egy-k\u00e9t mondatot vagy gondolatmenetet asztalra tettem. Igen, akkor \u2013 olykor \u00fajra \u2013 vakmer\u0151 lettem.\u201di \u00c9let\u00fat-\u00e9rtelmez\u00e9seib\u0151l \u00e9s sors-magyar\u00e1zataib\u00f3l kider\u00fcl: 1956 okt\u00f3bere sorsford\u00edt\u00f3 volt sz\u00e1m\u00e1ra. Azt pedig az Utunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l is tudhatjuk, hogy m\u00e1r a forradalom kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt megmutatkozott \u2013 kor\u00e1ntsem lok\u00e1lpatriotizmusb\u00f3l fakad\u00f3 \u2013 radikalizmusa, amikor a s\u00falyosan megv\u00e1dolt Dsida Jen\u0151 v\u00e9delm\u00e9ben l\u00e9pett p\u00e1stra a dogmatizmus \u00e1d\u00e1z k\u00e9pvisel\u0151ivel szemben.<!--more--><br \/>\n\u201eVakmer\u0151s\u00e9ge\u201d k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl \u00f6sszef\u00fcgg azzal, hogy abban a rendszerben ker\u00fclt szabad l\u00e1bra, amelyik szabads\u00e1g\u00e1t\u00f3l, emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l \u00f6nk\u00e9nyesen megfosztotta. Er\u0151s fenntart\u00e1sokkal figyelte h\u00e1t mind a k\u00f6znapi \u00e9let ellehetetlen\u00fcl\u00e9seit, mind az irodalmi-m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let torz jelens\u00e9geit. Mindent 1956-os \u00e9lm\u00e9nyeihez viszony\u00edtott. Egy k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszolva p\u00e9ld\u00e1ul ezt fejti ki alkot\u00f3i m\u00f3dszereir\u0151l 1968-ban: \u201eMin\u00e9l er\u0151sebb az els\u0151dleges \u00e9lm\u00e9ny, t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben, ann\u00e1l t\u00e1volabbi \u00e9lm\u00e9nyeket, eml\u00e9keket r\u00e1nt mag\u00e1hoz.\u201d Majd \u2013 kifejtetlen\u00fcl is Babitsra utalva \u2013 \u00edgy nyomat\u00e9kos\u00edtott: \u201eAz anyag is form\u00e1l engem, nemcsak \u00e9n az anyagot.\u201dii Ekkor fedezi fel, hogy \u00faj l\u00e9thelyzet\u00e9ben \u00e9pp a b\u00f6rt\u00f6n\u00e9vek \u201e\u00e1ll\u00edthatnak ki\u201d sz\u00e1m\u00e1ra olyasf\u00e9le \u201ejogos\u00edtv\u00e1nyt\u201d, amelyik \u201ehatalmat ad neki a Hatalom f\u00f6l\u00f6tt\u201d. \u00cdr\u00f3i \u00f6nbizalm\u00e1t csak n\u00f6veli, amikor r\u00e1j\u00f6n, hogy \u201ea Rendszer emberei sz\u00e1m\u00e1ra egy adott pillanatban legal\u00e1bb annyira vesz\u00e9lyes lehet az \u0151 m\u0171veinek <em>megfejt\u00e9se<\/em>, mint az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra azok <em>meg\u00edr\u00e1sa<\/em>.\u201diii<br \/>\nAlighanem ezzel az alap\u00e1ll\u00e1ssal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy az Utunk fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak negyedsz\u00e1zados \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n (1971) <em>Els\u0151 felt\u00e1mad\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 vers\u00e9t olvasta fel:<em> \u201eEls\u0151 felt\u00e1mad\u00e1s, l\u00e9pj ki a sorb\u00f3l \/ M\u00e1sodik felt\u00e1mad\u00e1s, l\u00e9pj ki a sorb\u00f3l \/ Harmadik, negyedik, sz\u00e1zadik felt\u00e1mad\u00e1s \/ L\u00e9pj ki a sorb\u00f3l \/ \u00c9s \u00e9n f\u00f6lkeltem \/ F\u00f6lkelt minden felt\u00e1mad\u00e1som \/ \u00d3r\u00e1t se tudva mind kikeltek \/ F\u00f6ldjeikb\u0151l testv\u00e9reim.\u201d<\/em> A k\u00f6lt\u0151, miut\u00e1n kiszabadult sziklas\u00edrj\u00e1b\u00f3l (b\u00f6rt\u00f6nbeli mag\u00e1nz\u00e1rk\u00e1j\u00e1b\u00f3l, a \u201eb\u00fcntet\u0151 lyukb\u00f3l\u201d), iszonyattal szeml\u00e9lte, hogy zsivajos t\u00f6meget alkot\u00f3 testv\u00e9rei \u201eHogy osztoztak a combon, pecseny\u00e9ken \/ Hajba-kap\u00f3n vis\u00edt\u00f3 ricsajokkal \/ Olyan is volt, kit agyontapostak \/ E kezdeti \u00f6nk\u00edv\u00fcletben \/ Csak n\u00e9ztem e cs\u00f6m\u00f6r\u00f6s bolydult kever\u00e9ket \/ T\u00e1rsaimat a felt\u00e1mad\u00e1sban \/ S kipattant fejemb\u0151l \/ Pallaszom \u2013 az Iszony.\u201d A k\u00f6ltem\u00e9ny brav\u00faros v\u00e9gkicseng\u00e9se:<em> \u201eMert sz\u00f6rny\u0171, sz\u00f6rny\u0171, sz\u00f6rny\u0171 elk\u00e9pzelni \/ Hogy \u00f6nmagamban ne lehessen c\u00e9lom \/ S egy k\u00f6lcs\u00f6n-l\u00e9tet ny\u00fajtnak gy\u00e1molul \/ S l\u00e9tem l\u00e9t\u00e9nek \u00e9rv-szolg\u00e1ja l\u00e9gyen \/ H\u00e1t itt vagyok \u00e9n, L\u00e1z\u00e1r, aki elmegy \/ Aki m\u00e1r az emberek fel\u00e9 megy \/ Ki \u00e1tt\u00e1ncol a T\u0171 kisebb fok\u00e1n \/ Istenre f\u00f6lsziszegve \/ Embernek sz\u00f3lni \u00e1ld\u00f3n \/<strong> Megtiltom a felt\u00e1mad\u00e1som<\/strong>.\u201d<\/em><br \/>\nAz el\u0151ad\u00e1st r\u00f6gz\u00edt\u0151 f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telen j\u00f3l kivehet\u0151 a Kolozs megyei p\u00e1rtbizotts\u00e1g els\u0151 titk\u00e1r\u00e1nak, Aurel Duc\u00e1nak az arca, s az is, hogy a m\u00f6g\u00f6tte l\u00e9v\u0151 sz\u00e9ksorb\u00f3l valaki felemelkedik, \u00e9s s\u00fag valamit neki. \u201eMegs\u00fagja\u201d, hogy \u201emir\u0151l sz\u00f3l a vers\u201d? Egy h\u00f3nap m\u00falva \u2013 az els\u0151 vagy \u201emini-kultur\u00e1lis forradalom\u201d meghirdet\u00e9se ut\u00e1n \u2013 a megyevezet\u0151 arca sem lett volna rezzen\u00e9stelen. Ekkor m\u00e1r P\u00e1sk\u00e1ndi is ezt olvashatta a p\u00e1rt ideol\u00f3giai sz\u00f3cs\u00f6v\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 bukaresti hetilapban, a Contemporanulban: \u201eAz ut\u00f3bbi id\u0151ben filoz\u00f3fi\u00e1nkt\u00f3l, a marxizmus-leninizmust\u00f3l idegen \u00e1ramlatok, ir\u00e1nyzatok kaptak l\u00e1bra. Gyeng\u00fcl az ideol\u00f3giai szil\u00e1rds\u00e1g, a k\u00e9rlelhetetlen szigor bizonyos dr\u00e1mai m\u0171vekben. [\u2026] Az egyik p\u00e9lda P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 kapus c\u00edm\u0171 darabja, amely az emberi felt\u00e9telek, helyzetek s\u00f6t\u00e9t, komor, rem\u00e9nytelen k\u00e9p\u00e9t k\u00edn\u00e1lja csak \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban\u00a0 [\u2026] Az abszurd sz\u00ednh\u00e1z \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00f3 konkl\u00fazi\u00f3it haszn\u00e1lja, mindent a hatalom\u00e9rt \u00e9s l\u00e9t\u00e9rt val\u00f3 harck\u00e9nt bemutatva\u2026\u201div <em>A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 kapus<\/em>ra val\u00f3 utal\u00e1sb\u00f3l arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy az egyre magabiztosabban berendezked\u0151 hatalom magyar b\u00e9rtollnokai akt\u00edvan k\u00f6zrem\u0171k\u00f6dtek P\u00e1sk\u00e1ndi megb\u00e9lyegz\u00e9s\u00e9ben, illetve darabjai (<em>A rejtekhely, Vend\u00e9gs\u00e9g<\/em>) sz\u00ednpadi bemutat\u00e1s\u00e1nak letilt\u00e1s\u00e1ban.v<br \/>\nAz 1968-as rom\u00e1niai \u201enyit\u00e1s\u201d viszonylag r\u00f6vid \u00e9let\u0171 volt. A \u201ezsarnok liberaliz\u00e1l\u00e1sa\u201d gyakorlatilag csak hatalm\u00e1nak a megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1ig tartott.vi Az 1971-ben meghirdetett kultur\u00e1lis forradalmat 1974-ben a j\u00f3val drasztikusabb k\u00f6vette. Az els\u0151t a rom\u00e1n szellemi elit sem vette komolyan (<em>apa trece, pietrele r\u0103m\u00e2n = a v\u00edz szalad, a k\u0151 marad<\/em>), de P\u00e1sk\u00e1ndit akkor m\u00e1r nem vigasztalta az \u0151si rom\u00e1n b\u00f6lcsess\u00e9g. Joggal tartott att\u00f3l, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb visszat\u00e9rnek az \u00f6tvenes \u00e9vek ideol\u00f3giai-kult\u00farpolitikai reflexei. Mint <em>Begy\u0171jt\u00f6tt vallom\u00e1saim<\/em> c\u00edm\u0171 1996-os posztumusz k\u00f6tet\u00e9b\u0151l tudjuk, egy ifj\u00fakommunista kor\u00e1b\u00f3l ismert \u201ej\u00f3indulat\u00fa, magyar \u00e9rzelm\u0171 p\u00e1rtpotent\u00e1t\u201d volt a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. Fazekas J\u00e1nosnak r\u00f6viden \u00edgy adta el\u0151 helyzet\u00e9t a KB-titk\u00e1r \u00e9s minisztereln\u00f6k-helyettes bukaresti kertj\u00e9ben: \u201eJobb nektek is, ha elmegyek. L\u00e1tj\u00e1tok a sajt\u00f3t, piszk\u00e1lnak megint. Ha vehemens term\u00e9szetem ok\u00e1n \u00fajra v\u00e1d al\u00e1 helyezn\u00e9nek, ink\u00e1bb f\u0151be l\u00f6v\u00f6m magam, semhogy b\u00f6rt\u00f6nbe jussak. [\u2026] Ha \u00fajra megv\u00e1doln\u00e1nak, vajon mell\u00e9m \u00e1lln\u00e1tok-e? Ha igen, meggy\u0171lne a bajotok a p\u00e1rttal, hogy nem vagytok loj\u00e1lis kisebbs\u00e9gi politikusok. Ha viszont el\u00edt\u00e9ln\u00e9tek ti is, \u00fagy meg erd\u00e9lyi mieink mondan\u00e1k, hogy janics\u00e1r-magyarok vagytok. Egyik rosszabb, mint a m\u00e1sik. Nekem is, nektek is jobb, ha \u00e1ttelep\u00fcl\u00f6k.\u201dvii V\u00e9g\u00fcl is a Ceau\u0219escu al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1val (!) ell\u00e1tott j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1ssal siker\u00fclt az \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9se.<br \/>\nA hal\u00e1la ut\u00e1ni \u00e9vben megjelent Begy\u0171jt\u00f6tt vallom\u00e1saim c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9nek van egy \u201eingaj\u00e1rat\u00fa\u201d alfejezete <em>(1963 \u2013 1973; 1973 \u2013 1963)<\/em>, amelyikben a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9s\u00e9t\u0151l a rom\u00e1n\u2013magyar hat\u00e1ron val\u00f3 \u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9ig tart\u00f3 \u00e9vtizedet \u00e9rtelmezi. Ebben olvashatjuk: \u201eLogikus folyom\u00e1nya \u00e9letemnek, hogy kiszabadul\u00e1somat \u2013 1963-at \u2013 \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9snek tekintem. Ism\u00e9t f\u00fcrdet a vil\u00e1g, m\u00e1sban \u00e9s m\u00e1sk\u00e9nt, p\u00f3ly\u00e1lnak szeret\u0151k s bar\u00e1tok, ism\u00e9t j\u00e1rni kezdek, gerincemet kiegyenes\u00edtem. \u00daj szavakat jegyzek meg. K\u00f6zbesz\u00e9dben, politik\u00e1ban. [\u2026] Megint besz\u00e9lni tanulok \u2013 m\u00e1sk\u00e9nt \u00edrni, mint azel\u0151tt. \u00dajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnk olykor fontosabb a sz\u00fclet\u00e9sn\u00e9l. A priv\u00e1t renesz\u00e1nsz. Arcunkon \u00faj illuminizmus, aufkl\u01dfrizmus \u2013 \u00faj felvil\u00e1gosod\u00e1s.\u201dviii A Magyar Napl\u00f3 Kiad\u00f3n\u00e1l 2019 v\u00e9g\u00e9n megjelent essz\u00e9k\u00f6tet\u00e9ben is visszat\u00e9r ez a mot\u00edvum: \u201eH\u00e1t kij\u00f6ttem [Magyarorsz\u00e1gra]: kv\u00e1zi ez volt a <em>renesz\u00e1nszom<\/em>. \u00dajrasz\u00fclet\u00e9s.\u201dix H\u00e1rom \u00e9vvel f\u00f6ldi t\u00e1voz\u00e1sa el\u0151tt azonban m\u00e9gis \u00edgy s\u00f3hajt fel: \u201eDe j\u00f3 lett volna \u2013 feln\u0151tten \u2013 1989-cel kezdeni e t\u00e1jon!\u201dx<br \/>\nV\u00e1logatott essz\u00e9inek budapesti bemutat\u00e1saxi alkalm\u00e1val az \u00edr\u00f3 \u00f6zvegye, P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 Seb\u0151k Anna m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz <em>Az intellektus m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga<\/em> szerkeszt\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t eleven\u00edtette fel a hagyat\u00e9kot \u0151rz\u0151 Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeumban. Megragadott fejteget\u00e9s\u00e9nek az a mozzanata, amelyikben a mag\u00e1nz\u00e1rk\u00e1kban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 \u00e9s az \u00e9letm\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t villantotta fel. T\u00f6bbet szerettem volna megtudni err\u0151l az id\u0151r\u0151l. A <em>Szemt\u0151l szemben P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9z\u00e1val<\/em> c\u00edm\u0171 1993-as dokumentumfilmet aj\u00e1nlotta figyelmembe, amelyikben a k\u00f6lt\u0151 arr\u00f3l sz\u00f3lt \u2013 igencsak sz\u0171kszav\u00faan \u2013 Feh\u00e9r Gy\u00f6rgy rendez\u0151nek, hogy a cella mag\u00e1ny\u00e1t \u00fagy \u00e9lte meg, mint a szerzetesek; gondolkodott filoz\u00f3fi\u00e1kr\u00f3l, irodalomr\u00f3l, \u00e9letr\u0151l, eszt\u00e9tik\u00e1r\u00f3l stb.xii Ebben rejlik teh\u00e1t \u1fbf63 ut\u00e1ni \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek titka. Amit 1968-as \u201emegvall\u00e1s\u00e1val\u201d kell kieg\u00e9sz\u00edten\u00fcnk: \u201eEszt\u00e9tikailag sohasem a meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9ny a l\u00e9nyeges, hanem az \u00fajra\u00e9l\u00e9s. Az, hogy az \u00edr\u00f3 mit l\u00e1t benne, \u00e9s mit hoz ki bel\u0151le\u2026\u201dxiii<br \/>\nP\u00e1sk\u00e1ndi sz\u0171kszav\u00fas\u00e1g\u00e1t rabt\u00e1rsa, D\u00e1vid Gyula igyekezett besz\u00e9dess\u00e9 tenni. T\u0151le tudjuk, hogy a k\u00f6lt\u0151 a b\u00f6rt\u00f6nben sem adta fel ig\u00e9ny\u00e9t a szellemi egzisztenci\u00e1ra. \u201eS\u0151t, ha valami, akkor \u00e9pp ez volt az, ami megtartotta \u0151t a sokszor embertelen fizikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, a testi megal\u00e1ztat\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt. Ott bent is egyre-m\u00e1sra sz\u00fclettek versei, novella- \u00e9s dr\u00e1macs\u00edr\u00e1i, elm\u00e9lked\u00e9sei. [\u2026] Az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra az alkot\u00e1s egyfajta lelki-szellemi \u00bbsz\u00f6k\u00e9s\u00ab a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l, amit k\u00e9ptelen megakad\u00e1lyozni a kulcsos-bunk\u00f3sbotos Hatalom. Versek, novell\u00e1k, jelenetek sz\u00fcletnek \u00e9s \u00f6ltenek form\u00e1t agy\u00e1ban nemcsak a \u2013 viszonylagos \u00bbalkot\u00f3i nyugalmat\u00ab biztos\u00edt\u00f3 \u2013 b\u00f6rt\u00f6ncell\u00e1kban, hanem kint, a munkatelepen is, am\u00edg v\u00e9gigkap\u00e1lja a maga sor\u00e1t a v\u00e9gtelenbe vesz\u0151 kukoricat\u00e1bl\u00e1ban, vagy mik\u00f6zben tele talicsk\u00e1j\u00e1t feltolja a tavaszi \u00e1rvizek ellen \u00e9p\u00fcl\u0151 g\u00e1tra, vagy a ki\u00fcres\u00edtett talicsk\u00e1val visszaballag a kubikg\u00f6d\u00f6r mell\u00e9.\u201dxiv<\/p>\n<p><em><strong>M\u00e1sk\u00e9nt \u00edrni, mint \u1fbd63 el\u0151tt<\/strong><\/em><\/p>\n<p>A v\u00e1logatott essz\u00e9ket olvasva ismer\u0151s sz\u00f6vegeket kerestem. Olyanokat, amelyekkel az Utunk \u00e9s a Korunk has\u00e1bjain tal\u00e1lkoztam egyetemi hallgat\u00f3, majd p\u00e1lyakezd\u0151 koromban. Nem j\u00e1rtam sikerrel. Hi\u00e1ny\u00e9rzetemet viszont b\u0151s\u00e9gesen k\u00e1rp\u00f3tolta, hogy P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 Seb\u0151k Ann\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megismerhettem azokat az \u00edr\u00e1sokat, amelyekhez 1974 ut\u00e1n nem jutottam hozz\u00e1.xv P\u00e1sk\u00e1ndi \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n Rom\u00e1ni\u00e1ban a nev\u00e9t sem lehetett le\u00edrni, mik\u00f6zben a magyarorsz\u00e1gi foly\u00f3iratok \u00e9s k\u00f6nyvek nem jutottak be Erd\u00e9lybe. (\u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen: egy annot\u00e1lt Utunk-bibliogr\u00e1fia 438 t\u00e9tele jelzi P\u00e1sk\u00e1ndi kolozsv\u00e1ri \u00e9letidej\u00e9nek irodalmi jelenl\u00e9t\u00e9t.)<br \/>\nAz intellektus m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga \u00e9s az Utunk-bibliogr\u00e1fia k\u00e9sztetett arra, hogy a k\u00f6lt\u0151 t\u00e1voz\u00e1s\u00e1nak negyedsz\u00e1zados \u00e9vfordul\u00f3n felt\u00e1rjam kolozsv\u00e1ri \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek m\u0171fajspektrum\u00e1t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen pedig az essz\u00e9hez vezet\u0151 \u00fatj\u00e1t. Nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a b\u00f6rt\u00f6n\u00e9vek alatt beindult szellemi folyamatok k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el\u0151 P\u00e1sk\u00e1ndi elm\u00e9ly\u00fclt gondolatgazdags\u00e1ga \u00e9s \u00edr\u00e1sm\u0171v\u00e9szete egyre l\u00e1tv\u00e1nyosabb kibontakoz\u00e1s\u00e1t a hatvanas \u00e9vek derek\u00e1n. Addigra olyan k\u00f6lt\u0151i eszk\u00f6z\u00f6ket, pr\u00f3zanyelvet, dr\u00e1ma- \u00e9s essz\u00e9k\u00eds\u00e9rleteket is mag\u00e1ba foglal\u00f3 m\u0171fajspektrumot siker\u00fclt kialak\u00edtania, amelyik alkalmasnak bizonyult arra, hogy \u201emondanival\u00f3it a m\u0171veiben megtestes\u00fcl\u0151 l\u00e9thelyzetekre \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kra fog\u00e9kony olvas\u00f3hoz k\u00f6zvet\u00edtse, de \u00fagy, hogy ez a k\u00f6zvet\u00edtend\u0151 tartalom ugyanakkor rejtve maradjon az irodalom-ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s hatalmi szervei el\u0151tt (vagy legal\u00e1bbis \u00bbmegtorolhatatlan\u00ab form\u00e1ban jelen\u00edt\u0151dj\u00e9k meg).xvi A k\u00f6lt\u0151 1999-es \u201el\u00e9lek-r\u00f6ntgen\u201d-k\u00e9pe a vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g \u00e1lland\u00f3 jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik. Mindaz, \u201eamit az \u00e9letr\u0151l, a nyelvr\u0151l, anyagokr\u00f3l \u00e9s szellemr\u0151l, id\u0151r\u0151l \u00e9s t\u00e9rr\u0151l\u201d tudott vagy sejtett az \u00f6tvenes \u00e9vek derek\u00e1n \u2013 olvashat\u00f3 <em>A megvall\u00e1s<\/em>ban \u2013, azt 1965 ut\u00e1n periklizmus\u00e1n \u00e1tpr\u00e9selve juttatta kifejez\u00e9sre.xvii Itt tal\u00e1lunk magyar\u00e1zatot a kisebbs\u00e9g-tudatb\u00f3l ered\u0151 l\u00e9tstilisztika jelent\u00e9s\u00e9re is: \u201eaz embernek, ha (t\u00fal)\u00e9lni \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket alkotni akar, nem szabad ny\u00edltan szembesz\u00e1llnia, hanem furfangosan, az irodalomban nyelvi j\u00e1t\u00e9kokba, k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9gbe \u00e1gyazva lehet (vagy kell) kimondani\/elrejteni az igazs\u00e1got.\u201dxviii<\/p>\n<p><em><strong>M\u0171nemek t\u00e1vlata, m\u0171fajok v\u00e1ltozatoss\u00e1ga<\/strong><\/em><\/p>\n<p>\u201eIntu\u00edci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9se, hogy az \u00fajra\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n milyen m\u0171form\u00e1t v\u00e1laszt mag\u00e1nak egy \u00e9lm\u00e9ny. [\u2026] \u00dajra\u00e9lt anyagom determin\u00e1l, hogy milyen m\u0171form\u00e1ban \u00edrjam meg.\u201d Husz\u00e1r S\u00e1ndornak adott interj\u00faj\u00e1ban fejtette ki ezt 1968-ban.xix Akkor m\u00e1r sokoldal\u00fa \u00edr\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtott. Versben, novell\u00e1ban, dr\u00e1m\u00e1ban egyar\u00e1nt jelen az irodalmi lapok has\u00e1bjain. Vagyis: ebben a m\u0171faji sorrendben l\u00e9tes\u00edtett \u201eingaj\u00e1ratot\u201d magyars\u00e1g \u00e9s egyetemess\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt.xx Varga Domokos szerint m\u00e1r a <em>Holdbumer\u00e1ng<\/em> verseib\u0151l sejteni lehetett, hogy \u201emi lakik P\u00e1sk\u00e1ndiban\u201d. Erre utalva mondja ki 1971-ben<em> Az eb olykor emeli l\u00e1b\u00e1t<\/em> kapcs\u00e1n: \u201eegy nagy \u00edr\u00f3 n\u0151tt fel a szem\u00fcnk el\u0151tt\u201d.xxi<br \/>\nHusz\u00e1rnak azzal \u00e9rvelt P\u00e1sk\u00e1ndi, hogy a sokoldal\u00fas\u00e1g n\u00e1la alkati k\u00e9rd\u00e9s. Ez igaz is, de azt is hangs\u00falyoznunk kell, hogy a k\u00f6lt\u00e9szet gondolati m\u00e9lys\u00e9ge, vil\u00e1g\u00e1tfog\u00f3 attit\u0171dje seg\u00edtette el\u0151 a m\u0171faji v\u00e1ltozatoss\u00e1g megteremt\u00e9s\u00e9t. Ha a vers a szem\u00e9lyis\u00e9get \u00e9s a mindens\u00e9get mag\u00e1ba s\u0171r\u00edt\u0151 pillanat m\u0171ve \u2013 s egy igazi versesk\u00f6nyvben a l\u00e9lek legm\u00e9lye gejz\u00edrk\u00e9nt t\u00f6r a felsz\u00ednre \u2013, az \u00e9letm\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sben meglehet\u0151sen id\u0151ig\u00e9nyes folyamat a pr\u00f3zapo\u00e9tikai elj\u00e1r\u00e1sok kifejleszt\u00e9se \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb a dr\u00e1mai megjelen\u00edt\u0151 er\u0151 ki\u00e9rlel\u00e9se. \u00c9s ezen van a l\u00e9nyeg. Mert j\u00f3llehet P\u00e1sk\u00e1ndi mind\u00f6ssze \u00f6t nap alatt \u00edrta meg a <em>Vend\u00e9gs\u00e9g<\/em>et,xxii de a t\u00e9ma m\u00e1r a b\u00f6rt\u00f6n el\u0151tt is ott lappangott benne.xxiii \u201eAz \u00e9rlel\u0151d\u00e9s a d\u00f6nt\u0151 \u2013 fejtette ki 1972-ben Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3nak \u2013, a meg\u00edr\u00e1s m\u00e1r alig t\u00f6bb, mintha valaki bel\u00fclr\u0151l dikt\u00e1ln\u00e1 tollam al\u00e1 a sz\u00f6veget.\u201dxxiv<br \/>\nKarcolat, reg\u00e9nyelemz\u00e9s, eszt\u00e9tikai \u00e9rtekez\u00e9s, novella, kritika, l\u00edraelm\u00e9let, mitol\u00f3giai j\u00e1t\u00e9k, vers, vitairat, versmagyar\u00e1zat, p\u00e1rbesz\u00e9d, eszt\u00e9tikai \u00e9rtekez\u00e9s, geometriai eposz, irodalom-t\u00f6rt\u00e9neti jegyzet, mesekom\u00e9dia, dr\u00e1mat\u00f6rt\u00e9neti eszmefuttat\u00e1s, kom\u00e9dia, elbesz\u00e9l\u00e9s, irodalmi jegyzet, tudom\u00e1ny-n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9d, tr\u00e9f\u00e1s mese \u2013 1965 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt ezzel a m\u0171faji kavalk\u00e1ddal tal\u00e1lkozunk az Utunk has\u00e1bjain. Ha azonban a m\u0171nemek fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a sz\u00f6vegekhez, nyomban kit\u0171nik azok tudatos m\u0171fajt\u00f6rt\u00e9neti be\u00e1gyazotts\u00e1ga. Egy\u00e9bk\u00e9nt maga P\u00e1sk\u00e1ndi aj\u00e1nlja figyelm\u00fcnkbe ezt az elj\u00e1r\u00e1st. \u201eA novella meg a dr\u00e1ma ink\u00e1bb kollektivit\u00e1sokat t\u00fckr\u00f6z\u0151 m\u0171forma, szemben a l\u00edr\u00e1val, amely individuumokat t\u00e1r el\u00e9nk \u2013 olvashatjuk a Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3nak adott interj\u00faban. \u2013 A dr\u00e1ma \u00e9s a pr\u00f3za nem mondhat le a realizmus l\u00e9nyegi eszk\u00f6zeir\u0151l, mert emberek k\u00f6z\u00f6tti viszonyokat \u00e1br\u00e1zol, amelyek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1t is felt\u00e9telezik. M\u00e9g a legabszurdabb dr\u00e1ma sem mondhat le bizonyos realista m\u00f3dszerekr\u0151l.\u201dxxv<br \/>\nP\u00e1sk\u00e1ndi teh\u00e1t a m\u0171nemek ny\u00fajtotta t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1vlatb\u00f3l k\u00f6zel\u00edt a kort\u00e1rs l\u00edra, epika \u00e9s dr\u00e1ma eszk\u00f6zrendszer\u00e9hez.<em> A v\u00e1ndor-l\u00edra<\/em> sorozat\u00e1ban 1971 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt felfejti a magyar l\u00edra mot\u00edvumainak egym\u00e1sba kapcsol\u00f3d\u00f3 l\u00e1ncolat\u00e1t. A n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szett\u0151l a kort\u00e1rs l\u00edr\u00e1ig k\u00f6veti nyomon az \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sokat, a mot\u00edvumok korokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u201eoda- \u00e9s visszahat\u00e1s\u00e1t\u201d. A mai magyar novella 1970-es antol\u00f3gi\u00e1jaxxvi\u00a0 alkalmat ad sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a m\u0171faj t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9s\u00e9t szeml\u00e9ltesse: \u201eA meghitt l\u00edra Mikest\u0151l, Kr\u00fadyn \u00e1t, Tam\u00e1si \u00c1ronig ott munk\u00e1l a magyar pr\u00f3z\u00e1ban. A sz\u00f3noki hev\u00fclet, a pol\u00e9mikus indulat P\u00e1zm\u00e1ny\u00e9kt\u00f3l Tolnain, Szab\u00f3 Dezs\u0151n \u00e1t a szociografikus pr\u00f3za, a publicisztikus fogantat\u00e1s\u00fa t\u00e1rcanovella fel\u00e9 vezet. A humoros-szatirikus f\u00f6l\u00e9ny a fabula\u00edr\u00f3kt\u00f3l (Heltai, F\u00e1y stb.) Miksz\u00e1thon \u00e1t Ters\u00e1nszkyig, \u00d6rk\u00e9nyig kimutathat\u00f3\u2026\u201dxxvii A<em> Vend\u00e9gs\u00e9g<\/em> (Korunk,1970. 4.) \u00e9s a <em>Tornyot v\u00e1lasztok<\/em> (Korunk, 1972. 1.) megjelen\u00e9se ut\u00e1n 1972. m\u00e1rcius 28-\u00e1n <em>T\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1ma \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi invenci\u00f3<\/em> c\u00edmmel tartott szabadegyetemi el\u0151ad\u00e1st, mintegy r\u00e1hangolva a kolozsv\u00e1ri k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get a Harag Gy\u00f6rgy rendez\u00e9s\u00e9ben sorra ker\u00fcl\u0151 premierekre. A hossz\u00fa t\u00e1vban gondolkod\u00f3 alkot\u00f3 szellemarca villan fel \u00fajb\u00f3l, hiszen m\u00e1r 1969-ben jelezte, hogy dr\u00e1m\u00e1ival szeretn\u00e9 \u201ev\u00e9gigj\u00e1rni\u201d a dr\u00e1mat\u00f6rt\u00e9net nagy korszakait.xxviii<br \/>\nH\u00fasz \u00e9vvel az \u00edr\u00f3i p\u00e1lya lez\u00e1rul\u00e1sa ut\u00e1n Sz\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3 felteszi a k\u00e9rd\u00e9st: van-e kedvelt vagy domin\u00e1ns m\u0171neme, m\u0171faja a szerz\u0151nek? \u201eBet\u0171- \u00e9s oldalsz\u00e1m\u00e1t meg a kritik\u00e1kat tekintve \u2013 olvashatjuk a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l elsz\u00e1rmazott budapesti irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz okfejt\u00e9s\u00e9t \u2013 k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a dr\u00e1mai forma meghat\u00e1roz\u00f3nak mutatkozik, k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1inak \u00e9s mot\u00edvumainak sz\u00f6vegbeli megjelen\u00e9si helyeit figyelve azonban ink\u00e1bb a m\u0171fajok kiegyens\u00falyozotts\u00e1ga jellemz\u0151: mondand\u00f3j\u00e1t mindig \u00e9pp abba a form\u00e1ba \u00f6nt\u00f6tte, amelybe az adott t\u00e9ma k\u00edv\u00e1nkozott. Abban az \u00e9rtelemben, hogy bizonyos tematikus egys\u00e9gei (egy\u00e9n \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, nemzeti jelleg \u00e9s idegens\u00e9g\u00e9rzet, hatalom \u00e9s erk\u00f6lcs, j\u00e1t\u00e9kos k\u00f6nnyeds\u00e9g \u00e9s komor, b\u00f6lcsel\u0151 elm\u00e9ly\u00fclts\u00e9g, haza\u2013sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld\u2013nemzet\u00e1llam konfliktusa) minden m\u0171form\u00e1ban megjelennek, tal\u00e1n meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3: gondolati s\u00falypontjaiban az \u00e9letm\u0171 holisztikus egy\u00f6ntet\u0171s\u00e9get mutat, tematikai-formai v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1ban viszont centripet\u00e1lis sz\u00f3r\u00f3d\u00e1sr\u00f3l, az \u00fajszer\u0171s\u00e9g szerte\u00e1gaz\u00f3 megold\u00e1sair\u00f3l tan\u00faskodik.xxix<\/p>\n<p><em><strong>1. Gondolatok a l\u00edr\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/em><\/p>\n<p>\u201eA metaforikus szeml\u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra nincs testetlen szellem, \u00e9s nincs test, amely ne volna egyben szellemis\u00e9g is. P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben mindennek k\u00f6zvetlen realit\u00e1sa van, \u00e9s minden k\u00f6zvetlen\u00fcl l\u00e9nyegi.\u201d <em>A l\u00edra lehet\u0151s\u00e9gei<\/em> c\u00edm\u0171 elemz\u00e9s\u00e9ben K. Jakab Antal ekk\u00e9pp h\u00edvta fel a figyelmet P\u00e1sk\u00e1ndi korszakv\u00e1lt\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re.xxx A modern l\u00edrai attit\u0171d addigra m\u00e1r szerves\u00fclt a k\u00f6lt\u0151 gondolatrendszer\u00e9ben, amint err\u0151l a Gondolatok a l\u00edr\u00e1r\u00f3l eszmefuttat\u00e1saiban is igyekszik meggy\u0151zni kritikusait, illetve a k\u00f6lt\u00e9szet \u201ehaszon\u00e9lvez\u0151it\u201d:xxxi \u201eA l\u00edra olvas\u00e1sa sokkal nagyobb \u00e9rtelmi \u00e9s \u00e9rzelmi koncentr\u00e1lts\u00e1got k\u00e9r \u00e9s kell hogy k\u00e9rjen az olvas\u00f3t\u00f3l, mint a pr\u00f3z\u00e1\u00e9. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt is, mert intenz\u00edvebb, s\u0171r\u00edtettebb \u00e9rzelmi-\u00e9rtelmi h\u0151vel, nyelvvel, kifejez\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00edrt\u00e1k. A l\u00edra eleve bizonyos jelrendszerben dolgozik: egyezm\u00e9nyes jelei vannak.\u201dxxxii<br \/>\nGondolatainak b\u0151vebb kifejt\u00e9s\u00e9re az Utunk 1971 \u0151sz\u00e9n ind\u00edtott +1 oldala adott alkalmat. Irodalom \u00e9s iskola szorosabb kapcsolat\u00e1nak megteremt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a szerkeszt\u0151s\u00e9g ugyanis az irodalom nyitottabb szellem\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. P\u00e1sk\u00e1ndi l\u00edrat\u00f6rt\u00e9neti essz\u00e9it (<em>A v\u00e1ndor-l\u00edra<\/em>) szerencs\u00e9sen eg\u00e9sz\u00edtette ki Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3nak a modern k\u00f6lt\u00e9szetet bemutat\u00f3 sorozata (<em>B\u00f3ly\u00e1k<\/em>), valamint L\u00e1ng Guszt\u00e1v verstana. P\u00e1sk\u00e1ndi sorozata azonban <em>Csokonai vil\u00e1gszelid\u00edt\u00e9s\u00e9<\/em>n\u00e9l abbamaradt.xxxiii<br \/>\nA szellemi mer\u00e9nylettel fel\u00e9r\u0151 fordulat alighanem az \u00edr\u00f3k orsz\u00e1gos konferenci\u00e1j\u00e1n elhangzott Ceau\u0219escu-besz\u00e9ddel f\u00fcgg \u00f6ssze. Az Utunk 1972. j\u00fanius 2-i sz\u00e1m\u00e1nak vez\u00e9rcikke az \u00faj formalizmus, az \u00faj eszt\u00e9ticizmus, a neo-l\u1fbdart pour l\u1fbdart k\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9t visszhangozza. K\u00e9t h\u00e9t m\u00falva megjelenik Sz\u0151cs Istv\u00e1n <em>Ki groteszk?<\/em> c\u00edm\u0171 glossz\u00e1ja,xxxiv \u00fajabb k\u00e9t h\u00e9t m\u00falva P\u00e1sk\u00e1ndi replik\u00e1ja.xxxv Ez alatt a cikk alatt olvashat\u00f3 a \u201eszerkeszt\u0151s\u00e9gi \u00e1ll\u00e1spont\u201d: \u201eSz\u0151cs Istv\u00e1n glossz\u00e1ja \u00e9s P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za fentebbi vitacikke mintegy jelz\u00e9s sz\u00e1munkra: P\u00e1sk\u00e1ndi<em> A v\u00e1ndor-l\u00edra<\/em> c\u00edm\u0171, az Utunk harminch\u00e1rom sz\u00e1m\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s irodalomelm\u00e9leti \u00bb\u00fatirajza\u00ab valamennyi d\u00f6nt\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t \u00e9rinti eszt\u00e9tikai k\u00f6ztudatunk alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak, s ez\u00e9rt igen nagy jelent\u0151s\u00e9ge lehet e k\u00e9rd\u00e9sek tudom\u00e1nyosan megalapozott vit\u00e1j\u00e1nak. Rem\u00e9lj\u00fck, erre sor ker\u00fcl P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za tanulm\u00e1nya k\u00f6tetben val\u00f3 megjelentet\u00e9se [\u2026] ut\u00e1n.\u201d<br \/>\nAmikor a szerkeszt\u0151s\u00e9g elnapolta a vita lefolytat\u00e1s\u00e1t, voltak\u00e9ppen \u201eel\u0151re menek\u00fclt\u201d, hiszen nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, hogy a sorozat \u00fagysem fog megjelenni. Aminthogy nem is jelent meg \u2013 Magyarorsz\u00e1gon sem. Ezeknek az \u00edr\u00e1soknak a cs\u00edr\u00e1ib\u00f3l azonban megsz\u00fclettek a<em> Mesterek kort\u00e1rs szemmel<\/em> essz\u00e9i.xxxvi Nyomjel\u00fcket felfedezhetj\u00fck a 2019-es gy\u0171jtem\u00e9nyben is: \u201e<em>A v\u00e1ndor-l\u00edra<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny-sorozatunkban [\u2026] a magyar k\u00f6lt\u00e9szet saj\u00e1tos \u00e9rt\u00e9keit pr\u00f3b\u00e1ltuk felt\u00e9rk\u00e9pezni s a mot\u00edvumok staf\u00e9t\u00e1j\u00e1t k\u00f6lt\u0151t\u0151l k\u00f6lt\u0151ig, hogy Balassi mintegy \u00bbl\u00f3h\u00e1tr\u00f3l l\u00e1tja a fens\u00e9ges term\u00e9szetet\u00ab, Csokonai \u00e9s Fazekas pedig lehajolnak a n\u00f6v\u00e9nyekhez, mert a term\u00e9szet mikroszkopikus dimenzi\u00f3i kezdik \u00e9rdekelni \u0151ket. V\u00f6r\u00f6smarty \u00e9s Pet\u0151fi romantikus lend\u00fclet\u0171nek l\u00e1tja a t\u00e1jat, szellemek tany\u00e1j\u00e1nak, viharosnak vagy gyermekkorian idillikusnak. Berzsenyi t\u00e1jain az antik f\u00e1tum szele f\u00faj: m\u00edtoszi alakokat id\u00e9z\u0151, \u00e9s ha a t\u00e9l \u00bbk\u00f6zel\u00edt\u00ab, ebben m\u00e1r-m\u00e1r az Id\u0151 jelz\u00e9sei hallatszanak. Ady t\u00e1ja \u00bblapos\u00ab, mert a Kisszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a Zsenialit\u00e1s kontraszthoz \u2013 t\u00fal a t\u00e1rsadalmi ellentmond\u00e1sok emleget\u00e9s\u00e9n \u2013 ez kell. Itt vagy \u00bbler\u00e1nt\u00ab, \u00bbleh\u00faz\u00ab a t\u00e1j sara, vagy pedig babon\u00e1s; csak ritk\u00e1n fens\u00e9ges\u00fcl, ha eg\u00e9szen \u00bbbens\u0151 t\u00e1jj\u00e1\u00ab v\u00e1lik, ilyenkor a sz\u0151l\u0151hegy \u00e1tt\u0171nik az \u00bbelillant \u00e9vek sz\u0151l\u0151hegy\u00e9v\u00e9\u00ab, s a k\u00f6lt\u0151t koszor\u00fazni hivatott. Ki-ki saj\u00e1t \u00e9letrajz\u00e1n sz\u0171ri \u00e1t teh\u00e1t a t\u00e1j\u00e9lm\u00e9nyt. [\u2026] Az annyiszor meg\u00e1ldott erd\u00e9lyi t\u00e1j Dsida verseiben nem egyszer dr\u00e1mai t\u00e1jj\u00e1 v\u00e1ltozik.\u201dxxxvii<br \/>\nA P\u00e1sk\u00e1ndi\u00e9hoz hasonl\u00f3 \u00fajabb \u201ekalandot\u201d aj\u00e1nlott az olvas\u00f3k figyelm\u00e9be Mark\u00f3 B\u00e9la 2019-ben.xxxviii<em> L\u00edra\u00e9rtelmez\u00e9si\u00a0gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9<\/em>t Borcsa J\u00e1nos nyomban irodalomt\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1vlatba \u00e1ll\u00edtotta. A szem\u00e9lyes hangolts\u00e1g\u00fa, vil\u00e1gos gondolatvezet\u00e9s\u0171 Mark\u00f3-k\u00f6tet \u2013 \u00edrja \u2013 \u201ea magyar vers szubjekt\u00edv, izgalmas \u00fatik\u00f6nyvek\u00e9nt\u201d avatja \u00e9lm\u00e9ny\u00fcnkk\u00e9 mintegy n\u00e9gysz\u00e1z \u00e9v magyar k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek \u00fczenet\u00e9t \u2013 a klasszikusokt\u00f3l a kort\u00e1rs alkot\u00f3kig.xxxix Mark\u00f3nak eredetileg nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban P\u00e1sk\u00e1ndi \u2013 abbahagyatott \u2013 v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1t folytatni, de bevall\u00e1sa szerint tanult is bel\u0151le, hiszen mindketten szerves eg\u00e9sznek tekintik a k\u00f6lt\u00e9szetet: \u201eAmi mindenk\u00e9ppen k\u00f6z\u00f6s benn\u00fcnk: \u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt nem szeretek elvonatkoztatni az irodalomt\u00f6rt\u00e9neti kronol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l \u2013 ezt sokszor elmondtam, meg\u00edrtam \u2013, mert szerintem V\u00f6r\u00f6smarty n\u00e9lk\u00fcl Pet\u0151fit, Pet\u0151fi n\u00e9lk\u00fcl Aranyt, Arany n\u00e9lk\u00fcl Babitsot, Vajda J\u00e1nos n\u00e9lk\u00fcl Adyt, Ady n\u00e9lk\u00fcl Kosztol\u00e1nyit vagy J\u00f3zsef Attil\u00e1t neh\u00e9z pontosan \u00e9rteni.\u201dxl<\/p>\n<p><em><strong>2. P\u00e1sk\u00e1ndi eszm\u00e9nyi pr\u00f3zanyelve<\/strong><\/em><\/p>\n<p>\u201eA pr\u00f3z\u00e1nak d\u00edsztelens\u00e9g a legnagyobb csillog\u00e1sa\u201d \u2013 \u00edrta <em>Az \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rgy\u00e1t l\u00e1ttat\u00f3 nyelvr\u0151l<\/em> sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben.xli Szerinte az az<em> eszm\u00e9nyi pr\u00f3zanyelv<\/em>, amelyik t\u00e1rgy\u00e1t k\u00edv\u00e1nja l\u00e1ttatni, s nem \u00f6nmag\u00e1t. \u201eOlyan, mint a leveg\u0151: azt, hogy van, csak k\u00f6zvetve \u00e9rezz\u00fck, abb\u00f3l, hogy z\u00f6ld\u00fclnek a f\u00e1k, fodrosodik az \u00e9g, hull\u00e1mzik a foly\u00f3, t\u00fcd\u0151nk boldogan sz\u00edvja be, \u00e9s \u00e9l\u00fcnk \u00e1ltala, kit\u00e1rulkozunk l\u00e1thatatlan j\u00f3s\u00e1g\u00e1ban.\u201d Mindenekel\u0151tt a pontoss\u00e1g jellemzi, s ez m\u00e1r eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ria. \u201eA pr\u00f3z\u00e1ban a dolog a maga s\u00falyoss\u00e1g\u00e1ban kell hogy jelentkezz\u00e9k, a st\u00edlusterhelts\u00e9gnek, a f\u00f6l\u00f6sleges d\u00edsznek helye nincs, ezek mind a t\u00e1rgyt\u00f3l \u00bbelt\u00e9r\u0151 hadmozdulatok\u00ab.\u201dxlii<br \/>\nAmikor k\u00e9t karcolat ut\u00e1n k\u00f6nyvismertet\u00e9st \u00edr Kem\u00e9ny J\u00e1nos <em>V\u00edziboszork\u00e1ny<\/em> (1965) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9r\u0151l, eleve a reg\u00e9ny \u00e9s a novella k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel ind\u00edt. \u201eAz \u00e9let ezerszob\u00e1s kast\u00e9ly; a novellista az olvas\u00f3t ablakhoz viszi, kiss\u00e9 f\u00e9lreh\u00fazza a f\u00fcgg\u00f6nyt, csak kukucsk\u00e1lni engedi; azt l\u00e1thatja, amit \u0151 (az \u00edr\u00f3) akar. A reg\u00e9ny\u00edr\u00f3 viszont a f\u0151bej\u00e1rathoz vezeti olvas\u00f3j\u00e1t, s azon \u00e1t emeletr\u0151l emeletre, szob\u00e1r\u00f3l szob\u00e1ra kalauzolja. A novella leskel\u0151d\u00e9s, a reg\u00e9ny szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s. A novella reflexi\u00f3, a reg\u00e9ny kontempl\u00e1ci\u00f3 egy \u00e9s ugyanazon val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, melyet az els\u0151 intenzit\u00e1s\u00e1ban, a m\u00e1sodik \u00f6ml\u0151 elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9ben \u00e1br\u00e1zol. A novella cselekm\u00e9ny, a reg\u00e9ny eklekt\u00edv.\u201dxliii<br \/>\nA k\u00e9t m\u0171faj k\u00f6z\u00fcl P\u00e1sk\u00e1ndi a novell\u00e1t r\u00e9szes\u00edtette el\u0151nyben. A novellat\u00e9ma mindig izgalomban tartotta, a reg\u00e9nyhez sosem volt kell\u0151 nyugalma (\u201ehossz\u00fa es\u0151s \u0151sz\u00f6k, k\u00e1lyhat\u0171z \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9s\u201d). A kolozsv\u00e1ri korszak \u00e1t\u00fct\u0151 sikereit a m\u0171v\u00e9szi s\u0171r\u00edt\u00e9s remekm\u00edv\u0171 novell\u00e1ival aratta, amelyekben \u201ea t\u00e9r \u00e9s id\u0151 s\u00edkjai sz\u00e9tsz\u00e1lazhatatlanul \u00f6sszemos\u00f3dnak; a szerepl\u0151k teh\u00e1t egyszerre l\u00e9teznek a puszta tudat \u00e1ltal gener\u00e1lt virtu\u00e1lis \u00e9s a t\u00e1rsadalom t\u00f6rv\u00e9nyei \u00e1ltal meghat\u00e1rozott val\u00f3s\u00e1gos l\u00e9tszinten, a szerepl\u0151k cselekv\u00e9s\u00e9t vagy (egy\u00e1ltal\u00e1n nem cselekv\u0151, csupasz) egzisztenci\u00e1j\u00e1t pedig a h\u00e1tt\u00e9rben az elbesz\u00e9l\u0151 nyelvi lelem\u00e9nyei, paradox\u00e1lis logik\u00e1ja m\u0171k\u00f6dteti\u2026\u201dxliv \u00cdz, szag, sz\u00edn, l\u00edra, dr\u00e1ma, epika mind elegyedik a novell\u00e1ban \u2013 t\u00e9r vissza \u00f6t \u00e9v m\u00falva a novella \u00e9s a reg\u00e9ny viszony\u00e1ra \u2013, de egyiknek sincs k\u00fcl\u00f6n \u00e9lete. \u201eAz az \u00fattalan hirtelens\u00e9g, amellyel a novellista egy vil\u00e1gba cs\u00f6ppenti olvas\u00f3j\u00e1t, olyan \u00e9rz\u00e9st kelt, mint egyb\u0151l egy sohse l\u00e1tott szob\u00e1ba l\u00e9pni: megcsap a b\u00fator illata, \u00fczen a t\u00e1rgyakba iv\u00f3dott emberi l\u00e9lek, a t\u00e1rgyak hangtalan biztons\u00e1ggal gy\u0171jt\u0151ikr\u0151l besz\u00e9lnek. Ezt a szob\u00e1t nem szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra festett\u00e9k-meszelt\u00e9k, nem szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra b\u00fatorozt\u00e1k be, mint a reg\u00e9nyben vagy elbesz\u00e9l\u00e9sekben szok\u00e1s, ezt a szob\u00e1t k\u00e9szen kaptuk, s az el\u0151zetesre, a folyamatra, az \u00fatra, a fejl\u0151d\u00e9sre csak l\u00e9gk\u00f6re mutat vissza sejtelmes \u00e9s szem\u00e9rmes mozdulattal.\u201dxlv<\/p>\n<p><em><strong>3. Dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelem<\/strong><\/em><\/p>\n<p>Egy 1969-es interj\u00faban olvashatjuk: \u201eLegel\u0151sz\u00f6r \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen fogtam a darab\u00edr\u00e1shoz. K\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n, t\u00f6bb darab meg\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e1r valamif\u00e9le elm\u00e9letet is kerek\u00edtettem hozz\u00e1, amit essz\u00e9 form\u00e1j\u00e1ban nemsok\u00e1ra r\u00e9szletesen is meg\u00edrok.\u201dxlvi Egy Utunk-h\u00edrb\u0151l k\u00e9s\u0151bb kider\u00fcl, hogy az essz\u00e9 val\u00f3ban elk\u00e9sz\u00fclt, szabadegyetemi el\u0151ad\u00e1sk\u00e9nt hangzott el 1972. m\u00e1rcius 28-\u00e1n, majd nyomtat\u00e1sban is megjelent.<br \/>\nP\u00e1sk\u00e1ndi el\u0151sz\u00f6r is kifejtette, hogy mit \u00e9rt \u0151 a t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1ma fogalm\u00e1n, majd irodalomt\u00f6rt\u00e9neti folyamatoss\u00e1gukban mutatta be annak t\u00edpusait. Ha a reg\u00e9ny\u00edr\u00f3 otthonosan mozog k\u00e9pzelt kast\u00e9ly\u00e1nak termeiben, a t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1ma szerz\u0151je a m\u0171v\u00e9szet \u00e1lkulcs\u00e1val felnyitja a lez\u00e1rt m\u00faltat, felt\u00e1rja annak h\u00e9tpecs\u00e9tes titkait, \u00e9s \u201eaz id\u0151ben l\u00e9v\u0151 ott-l\u00e9tet az itt-l\u00e9tbe helyezi\u201d. \u00daj s\u00falypontokat jel\u00f6l ki, \u201eaz esem\u00e9nyek rendj\u00e9t felbor\u00edtja, \u00faj szem\u00e9lyeket enged be az esem\u00e9nyek h\u00e1z\u00e1ba, akik nem \u00e9ltek ugyan, de \u00e9lhettek is volna\u201d, megkeresi az \u00e1tmeneti nyelvet \u201eaz archaikus \u00e9s az \u00e9l\u0151, a besz\u00e9lt \u00e9s besz\u00e9lhet\u0151 k\u00f6z\u00f6tt, s hagyja sz\u00e1zad\u00e1nak filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t r\u00e1sug\u00e1rozni mindezekre\u201d. Teh\u00e1t egyszerre filozofikum\u00e1ban \u00e9s eszt\u00e9tikum\u00e1ban ragadja meg t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ez a filoz\u00f3fiai alap\u00e1ll\u00e1s teszi saj\u00e1toss\u00e1 a P\u00e1sk\u00e1ndi nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett sz\u00ednpadi m\u0171veket is. \u201eA parabola \u00e9s az igazi t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1ma k\u00f6z\u00f6tt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g f\u0151k\u00e9nt abban van \u2013 mutat r\u00e1 mintegy a Harag Gy\u00f6rgy rendez\u00e9s\u00e9ben bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 m\u0171veinek \u201ebeaj\u00e1nl\u00e1sak\u00e9nt\u201d \u2013, hogy a parabol\u00e1ban a p\u00e9ld\u00e1zat-tendencia azonnal evidens, m\u00edg a val\u00f3di t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1ma csak asszociat\u00edve villantja fel a parabolisztikumot mint lehets\u00e9ges \u00e9rtelmez\u00e9st.\u201dxlvii<br \/>\nAmikor P\u00e1sk\u00e1ndi kialak\u00edtja a maga sz\u00e1m\u00e1ra azt a m\u0171form\u00e1t, amelyet \u201eabszurdoidnak\u201d nevez el, voltak\u00e9ppen a Ionesco, Beckett, Mro\u017cek \u00e9s t\u00e1rsai \u00e1ltal k\u00e9pviselt nagy eur\u00f3pai ir\u00e1nyzathoz kapcsol\u00f3dott. Hogy a magyar irodalomban is voltak ennek el\u0151zm\u00e9nyei? A Kort\u00e1rs Kiad\u00f3 1995-\u00f6s <em>Curriculum vitae-k\u00f6tet\u00e9ben<\/em> arra utal, hogy Miksz\u00e1thb\u00f3l, Karinthyb\u00f3l, s\u0151t Tam\u00e1sib\u00f3l ismerte m\u00e1r az abszurd gondolkod\u00f3kat, Adyb\u00f3l \u00e9s J\u00f3zsef Attil\u00e1b\u00f3l pedig az egzisztencialist\u00e1kat.xlviii<\/p>\n<p><em><strong>4. Az essz\u00e9 befogad\u00f3 terei<\/strong><\/em><\/p>\n<p>Az \u00f6nreflexi\u00f3, saj\u00e1t m\u0171veinek filoz\u00f3fiai-eszt\u00e9tikai boncolgat\u00e1sa vezette el a tanulm\u00e1ny, az essz\u00e9 m\u0171faj\u00e1hoz \u2013 olvashatjuk a Rom\u00e1niai Magyar Irodalmi Lexikon P\u00e1sk\u00e1ndi-sz\u00f3cikk\u00e9ben. A szign\u00f3 K\u00e1ntor Lajos nev\u00e9t rejti, aki a P\u00e1sk\u00e1ndi-dr\u00e1m\u00e1k \u201esz\u00e1ll\u00e1scsin\u00e1l\u00f3ja\u201d volt a Korunkn\u00e1l, \u00e9s egyszersmind k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek, pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak, dramaturgi\u00e1j\u00e1nak \u00e9rtelmez\u0151je is \u2013 L\u00e1ng Guszt\u00e1vval egyetemben.<br \/>\nA hatvanas \u00e9vek derek\u00e1n fedezi fel P\u00e1sk\u00e1ndi, hogy \u201eszab\u00e1lytalan szerelmei\u201d \u00faj m\u0171faj becserk\u00e9sz\u00e9s\u00e9re cs\u00e1b\u00edtj\u00e1k. Kezdetben \u201ekv\u00e1zi-essz\u00e9nek\u201d nevezi ezeket a gondolat-futamokat .xlix \u201eSzab\u00e1lytalan szerelmek k\u00eds\u00e9rnek \u2013 \u00edrja vallom\u00e1s\u00e1ban \u2013: m\u0171v\u00e9szetek, tudom\u00e1nyok, sportok, amelyekhez frigytelen\u00fcl k\u00f6t\u0151d\u00f6m: fest\u00e9szet, futball, szobr\u00e1szat, film, nyelv\u00e9szet, sz\u00ednh\u00e1z, t\u00e9v\u00e9, filoz\u00f3fia, zene. Sz\u00e9pek \u00e9s t\u00e1voliak, de mert a szimult\u00e1n-\u00e9l\u00e9s \u00f6rd\u00f6ge nyugodni sose hagy, nem tudok r\u00f3luk lemondani, b\u00e1r \u00f6r\u00f6k\u00f6sen \u00e9rzem: egyoldal\u00fa ez a szerelem. Tal\u00e1n nem is \u0151k vonzanak val\u00f3j\u00e1ban, hanem benn\u00fck az Essz\u00e9: saj\u00e1t gondolataim lehet\u0151s\u00e9ge.\u201dl<br \/>\nAmint eszmefuttat\u00e1saiban elid\u0151z az \u00e9rtekez\u0151 pr\u00f3za krit\u00e9riumain\u00e1l, megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett figyelmet sz\u00e1n a szabatoss\u00e1gra, a t\u00f6m\u00f6rs\u00e9gre, a pontoss\u00e1gra. Alapt\u00e9tele: az essz\u00e9 a t\u00e9nyeket nem sorolja f\u00f6l, de a t\u00e9nyanyagot ott \u00e9rezz\u00fck az \u00edr\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt. M\u00edg az \u00e9rtekez\u0151 pr\u00f3za \u201esz\u00e1razs\u00e1g\u00e1t\u201d a felt\u00e1rt anyag gazdags\u00e1ga, v\u00e1logatotts\u00e1ga, \u201ea logikus rendszerez\u00e9s architekt\u00f3ni\u00e1ja, a felfedez\u00e9s \u00e9s a k\u00f6vetkeztet\u00e9s izgalma nemes\u00edti meg\u201d, az essz\u00e9 \u201esz\u00e9ps\u00e9ge a s\u0171r\u00edtett gondolatis\u00e1gban, a m\u0171v\u00e9szi st\u00edlusban, a szem\u00e9lyess\u00e9g \u00e9s t\u00e1rgyilagoss\u00e1g \u00f6sszhangj\u00e1ban van\u201d.li<br \/>\nEls\u0151 essz\u00e9k\u00f6tet\u00e9ben \u2013 utaltunk m\u00e1r r\u00e1 \u2013 <em>A v\u00e1ndor-l\u00edra<\/em> gondolatcs\u00edr\u00e1ib\u00f3l \u00e9p\u00edtkezett. <em>Mesterek kort\u00e1rs szemme<\/em>l c\u00edmmel k\u00f6zreadott gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9tlii Borcsa J\u00e1nos \u00fagy aj\u00e1nlotta figyelm\u00fcnkbe az essz\u00e9\u00edr\u00f3 P\u00e1sk\u00e1ndit, mint aki \u201enagy gondolat\u00f6vezeteket j\u00e1r be, igazi eszmei \u00e9s stil\u00e1ris-nyelvi kalandokba bocs\u00e1tkozik, hogy valamely \u00e1ltala fontosnak tartott k\u00e9rd\u00e9st becserk\u00e9sszen, min\u00e9l teljesebben felt\u00e1rja annak kapcsolatait, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit. [\u2026] Elemz\u00e9seiben t\u00f6rt\u00e9nelmi, l\u00e9lektani, stilisztikai \u00e9s nyelvi t\u00e9nyekre-megfigyel\u00e9sekre \u00e9p\u00edt\u0151 argument\u00e1ci\u00f3t egyar\u00e1nt tal\u00e1lni.\u201dliii A v\u00e1logatott essz\u00e9k gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben mindenekel\u0151tt az a szembet\u0171n\u0151, hogy \u201ea sz\u00e9pirodalom gondolati-kifejez\u00e9si-sz\u00f6vegform\u00e1l\u00e1si hat\u00e1rait akarja meghaladni\u201d, m\u00e1sr\u00e9szt \u201ef\u00f6l\u00fcl akar emelkedni az irodalomra (illetve a m\u0171v\u00e9szetekre) vonatkoz\u00f3 tudom\u00e1nyok bel\u00fclr\u0151l kialakult kateg\u00f3ri\u00e1inak dogm\u00e1in, bej\u00e1ratott szab\u00e1lyain \u00e9s s\u00e9m\u00e1kk\u00e1 merevedett m\u00f3dszertan\u00e1n\u201d.liv<\/p>\n<p><em><strong>Hagyom\u00e1ny \u00e9s moderns\u00e9g<\/strong><\/em><\/p>\n<p>A k\u00f6lt\u0151 \u00f6zvegye \u00fagy bocs\u00e1totta \u00fatj\u00e1ra a Mesterek kort\u00e1rs szemmel essz\u00e9it, hogy egyszersmind tudatos\u00edtotta: P\u00e1sk\u00e1ndit hal\u00e1l\u00e1ig klasszikusaink szellem\u00e9nek \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa foglalkoztatta. \u00d6nmag\u00e1ban<em> A v\u00e1ndor-l\u00edra<\/em> is meggy\u0151z\u0151en bizony\u00edtotta ezt, de a t\u00e9teles kifejt\u00e9sre is r\u00e1bukkanunk az Utunk 1973-as \u00e9vfolyam\u00e1ban. Aki a k\u00f6lt\u0151 \u00e1tteleped\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t ismeri, bizony\u00e1ra meglep\u0151dik azon, hogy t\u00edz \u00e9vvel a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l val\u00f3 szabadul\u00e1sa ut\u00e1n tagja lesz egy Jugoszl\u00e1vi\u00e1ba l\u00e1togat\u00f3 rom\u00e1niai \u00edr\u00f3k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gnek. Szabadk\u00e1n r\u00e9szt vett egy kerekasztal megbesz\u00e9l\u00e9sen, amelynek hagyom\u00e1ny \u00e9s moderns\u00e9g viszonya volt a t\u00e9m\u00e1ja. P\u00e1sk\u00e1ndi kifejtette, hogy semmif\u00e9le ellentmond\u00e1st nem l\u00e1t a k\u00e9t fogalom k\u00f6z\u00f6tt, hiszen a tegnapi modernek ma hagyom\u00e1nyt jelentenek. \u201eAdyn\u00e1l modernebb k\u00f6lt\u0151nk egy se volt annak idej\u00e9n, de archaikusabb nyelv\u0171 sem, lehet, hogy a szimbolizmust j\u00f3r\u00e9szt a franci\u00e1kt\u00f3l tanulta, de n\u00e1la senki jobban nem sz\u00edvta fel a r\u00e9gi magyar vers ritmusvil\u00e1g\u00e1t, nyelvi \u00edzeit, fordulatait. Meg azt\u00e1n: a hagyom\u00e1ny sem homog\u00e9n, hanem heterog\u00e9n. Hagyom\u00e1ny V\u00f6r\u00f6smarty romantik\u00e1ja, de hagyom\u00e1ny Csokonai j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ga is. Hagyom\u00e1ny Babits z\u00e1rt formavil\u00e1ga, antik sz\u00e9ps\u00e9geszm\u00e9nye, de hagyom\u00e1ny Kass\u00e1k (egy\u00e9bk\u00e9nt Berzsenyin edzett) szabad verse is. [\u2026] A hagyom\u00e1nyt \u00fagy kell felfogni, mint egy vas\u00fati g\u00f3cpontot: bel\u0151le s\u00ednek szaladnak minden ir\u00e1nyba, s e g\u00f3con valamennyi \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151 \u00e1thalad, illetve onnan indul: m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s ir\u00e1nyba. A moderns\u00e9g nem m\u00e1s \u2013 szerintem \u2013 mint a hagyom\u00e1nyb\u00f3l magunk sz\u00e1m\u00e1ra kiv\u00e1lasztott eszm\u00e9nyek legk\u00f6vetkezetesebb tov\u00e1bb\u00edr\u00e1sa, tov\u00e1bbgondol\u00e1sa, egy hagyom\u00e1nybeli eszm\u00e9ny legmer\u00e9szebb lehet\u0151s\u00e9geinek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa, lehets\u00e9ges \u2013 j\u00e1rhat\u00f3 \u2013 \u00fatjainak felismer\u00e9se \u00e9s v\u00e9gigj\u00e1r\u00e1sa.\u201dlv<br \/>\nEzzel az irodalom-szeml\u00e9lettel l\u00e9pte \u00e1t 1974 febru\u00e1rj\u00e1ban a rom\u00e1n\u2013magyar hat\u00e1rt. Az Erd\u00e9lyi triptichon k\u00eds\u00e9rte \u00fatj\u00e1n, meg\u00e9rkez\u00e9sekor az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi triptichon fogadta.<\/p>\n<hr \/>\n<p><em><strong>Forr\u00e1s: Helikon, XXXI. \u00e9vf. 2020. 10, 11. (792, 793.) \u2013 m\u00e1jus 24, j\u00fanius 10.<\/strong><\/em><\/p>\n<p><em><strong>Jegyzetek<\/strong><\/em><\/p>\n<hr \/>\n<p>i P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za: A megvall\u00e1s avagy: Van-e l\u00e9lekr\u00f6ntgen? Vallom\u00e1sok, eml\u00e9kiratok. Nap Kiad\u00f3, Bp., 1999. 187.<br \/>\nii Husz\u00e1r S\u00e1ndor: P\u00e1sk\u00e1ndival \u2013 m\u0171form\u00e1kr\u00f3l. Utunk, 1968. 15. Ua. in: H. S.: Az \u00edr\u00f3 asztal\u00e1n\u00e1l. Irodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3, Buk., 1969. L\u00e1sd m\u00e9g: Babits: \u201eNem az \u00e9nekes sz\u00fcli a dalt: \/ a dal sz\u00fcli \u00e9nekes\u00e9t.\u201d<br \/>\niii V\u00f6.: D\u00e1vid Gyula: Az alkot\u00e1s g\u00fazsba k\u00f6t\u00f6tts\u00e9ge \u00e9s szabads\u00e1ga. P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za meg\u00e9lt \u00e9s meg\u00edrt b\u00f6rt\u00f6n\u00e9lm\u00e9nyei. Irodalmi Jelen, 2016. november 4.<br \/>\niv L\u00e1sd: Cseke P\u00e9ter: Klasszikusaink testamentuma. In: Cs. P.: Erd\u00e9lyi \u00e9rt\u00e9khorizontok. \u00dajabb eszmet\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Magyar Napl\u00f3 \u2013 \u00cdrott Sz\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1ny. Bp., 2015. 263\u2013273.<br \/>\nv \u201eA Vend\u00e9gs\u00e9g p\u00e9ld\u00e1ul az utols\u00f3 percben leker\u00fclt a kolozsv\u00e1ri magyar sz\u00ednh\u00e1z b\u00e9rleti m\u0171sor\u00e1r\u00f3l, tal\u00e1n st\u00fadi\u00f3-el\u0151ad\u00e1sban l\u00e1thatjuk \u2013 de az elm\u00falt \u00e9vek tapasztalatai alapj\u00e1n nemigen b\u00edzhatunk a kolozsv\u00e1riak st\u00fadi\u00f3-\u00edg\u00e9reteiben.\u201d (K\u00e1ntor Lajos: H\u0151sis\u00e9g \u00e9s dehoneszt\u00e1l\u00e1s. Korunk, 1970. 10.)<br \/>\nvi Bodor P\u00e1l: A zsarnok \u201eliberaliz\u00e1l\u201d. Magyar M\u00e9dia, 2000. 1. 50\u201356.<br \/>\nvii P\u00e1sk\u00e1ndi: Begy\u0171jt\u00f6tt vallom\u00e1saim. Antol\u00f3gia Kiad\u00f3, Lakitelek, 1996. 135\u2013136.135\u2013136.<br \/>\nviii U\u0151.: I. m. 33.<br \/>\nix U\u0151.: B\u0171ntudat az alig-l\u00e9tez\u0151\u00e9rt\u2026 In: P. G.: Az intellektus m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga. V\u00e1logatott essz\u00e9k. Magyar Napl\u00f3 \u2013 \u00cdrott Sz\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1ny, Bp., 2019. 176\u2013185.<br \/>\nx U\u0151.: Z\u00e1rsz\u00f3 helyett \u2013 adoma. In. P. G.: Begy\u0171jt\u00f6tt vallom\u00e1saim. Antol\u00f3gia Kiad\u00f3, Lakitelek, 1966. 227.<br \/>\nxi 2020. jan. 22., Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum.<br \/>\nxii P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 Seb\u0151k Anna elektronikus levele Cseke P\u00e9ternek 2020. \u00e1prilis 6-\u00e1n.<br \/>\nxiii Husz\u00e1r S\u00e1ndor: I. m. I. h.<br \/>\nxiv D\u00e1vid Gyula, Az \u00edr\u00f3 rabs\u00e1ga \u00e9s szabads\u00e1ga. P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za b\u00f6rt\u00f6n\u00e9vei. Kort\u00e1rs, 1999. 2. 2\u20136.<br \/>\nxv Sz\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3: Hogyan (nem) tal\u00e1lkoztam P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9z\u00e1val? Hitel, 2008. 8. 60\u201364.<br \/>\nxvi D\u00e1vid Gyula: Az alkot\u00e1s g\u00fazsbak\u00f6t\u00f6tts\u00e9ge \u00e9s szabads\u00e1ga.<br \/>\nxvii L\u00e1sd: P\u00e1sk\u00e1ndi: Fenyegetetts\u00e9g \u00e9s ihletforr\u00e1s. Korunk, 1971. 6.<br \/>\nxviii P\u00e1sk\u00e1ndi: A megvall\u00e1s. 69.<br \/>\nxix Husz\u00e1r S\u00e1ndor: P\u00e1sk\u00e1ndival \u2013 m\u0171form\u00e1kr\u00f3l. I. h.<br \/>\nxx V\u00f6.: K\u00e1ntor Lajos: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za utca. In: K\u00e1ntor Lajos \u2013 L\u00e1ng Guszt\u00e1v: Sz\u00e1z \u00e9v kaland. Erd\u00e9ly magyar irodalm\u00e1r\u00f3l. Bookart, Cs\u00edkszereda, 2018. 395\u2013396.<br \/>\nxxi Varga Domokos: Az \u00e9rtelem indulata. P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za: Az eb olykor emeli l\u00e1b\u00e1t.<br \/>\n\u00c9let \u00e9s Irodalom, 1971. 39.<br \/>\nxxii 1969 kar\u00e1csony\u00e1t\u00f3l szilveszterig. P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 Seb\u0151k Anna sz\u00edves k\u00f6zl\u00e9se.<br \/>\nxxiii P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 elmond\u00e1sa szerint K\u00e1ny\u00e1di tal\u00e1lta meg a dr\u00e1ma v\u00e1zlat\u00e1t egy szarufa m\u00f6g\u00e9 rejtett k\u00e9ziratk\u00f6tegben.<br \/>\nxxiv Kir\u00e1ly L\u00e1szl\u00f3: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za munkarendje. Utunk, 1972. 20.<br \/>\nxxv U\u0151.: uo.<br \/>\nxxvi F\u00f6ld, csillag. V\u00e1logatta \u00e9s a bevezet\u0151t \u00edrta: K\u00e1ntor Lajos. Tanul\u00f3k K\u00f6nyvt\u00e1ra. Al-<br \/>\nbatrosz K\u00f6nyvkiad\u00f3, Buk., 1970.<br \/>\nxxvii P\u00e1sk\u00e1ndi: Ablakon \u00e1t \u2013 vil\u00e1gba. Utunk, 1970. 29.<br \/>\nxxviii Farkas Ildik\u00f3: K\u00f6lt\u0151 a sz\u00ednpadon. Utunk, 1969. 10.<br \/>\nxxix Sz\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3: P\u00e1sk\u00e1ndi G\u00e9za \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151. Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia, 2017.<br \/>\nxxx K. Jakab Antal: A l\u00edra lehet\u0151s\u00e9gei. Utunk, 1967. \u00e1pr. 14.<br \/>\nxxxi P\u00e1sk\u00e1ndi: Egy kritikusi ir\u00e1ny hatty\u00fadala. Utunk, 1968. 45.<br \/>\nxxxii U\u0151.: A l\u00edra logik\u00e1tlans\u00e1ga \u00e9s a kritika logik\u00e1ja. Utunk, 1967. 29.<br \/>\nxxxiii V\u00f6.: P\u00e1sk\u00e1ndi: Csokonai vil\u00e1gszelid\u00edt\u00e9se. Utunk, 1972. 23.<br \/>\nxxxiv Sz\u0151cs Istv\u00e1n: Ki groteszk? Utunk, 1972. 24.<br \/>\nxxxv P\u00e1sk\u00e1ndi: A m\u00e9lys\u00e9g magass\u00e1g\u00e1b\u00f3l egy glossza m\u00e9lys\u00e9g\u00e9be. Utunk, 1972. 26.<br \/>\nxxxvi L\u00e1sd P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 Seb\u0151k Anna k\u00f6tet-aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ban.<br \/>\nxxxvii P\u00e1sk\u00e1ndi: Az intellektus m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga. 96\u2013111.<br \/>\nxxxviii Mark\u00f3 B\u00e9la: A k\u00f6lt\u00e9szet rendeltet\u00e9sszer\u0171 haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l. Bookart, Cs\u00edkszereda, 2019.<br \/>\nxxxix Borcsa J\u00e1nos: Mark\u00f3 essz\u00e9, Mark\u00f3-vers. Helikon, 2019. 17.<br \/>\nxl Mark\u00f3 B\u00e9la elektronikus levele Cseke P\u00e9ternek 2020. \u00e1prilis 5-\u00e9n.<br \/>\nxli P\u00e1sk\u00e1ndi: Az \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rgy\u00e1t l\u00e1ttat\u00f3 nyelvr\u0151l. Utunk, 1966. 46.<br \/>\nxlii U\u0151.: uo.<br \/>\nxliii P\u00e1sk\u00e1ndi: A meg\u00e9p\u00edtetts\u00e9g sikere. 1965. nov. 3.<br \/>\nxliv Sz\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3: I. m. I. h.<br \/>\nxlv P\u00e1sk\u00e1ndi: Ablakon \u00e1t \u2013 vil\u00e1gba. I. h.<br \/>\nxlvi Farkas Ildik\u00f3: K\u00f6lt\u0151 a sz\u00ednpadon. Utunk, 1969. 10.<br \/>\nxlvii P\u00e1sk\u00e1ndi: T\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1ma \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi invenci\u00f3. I. h.<br \/>\nxlviii L\u00e1sd: Curriculum vitae. 30 kort\u00e1rs magyar \u00edr\u00f3 \u00f6n\u00e9letrajza. Kort\u00e1rs Kiad\u00f3, Bp., 1995. 325.<br \/>\nxlix P\u00e1sk\u00e1ndi: M\u00e9g egy v\u00e9s\u0151nyomot. Szab\u00e1lytalan szerelmek. Korunk, 1965. 11. 1535\u20131536.<br \/>\nl U\u0151.: Gondolattalans\u00e1g. Szab\u00e1lytalan szerelmek. Korunk, 1966. 7. 1037\u20131038.<br \/>\nli U\u0151.: Egy fontos k\u00f6nyvr\u0151l. Utunk, 1969. jan. 17.<br \/>\nlii U\u0151.: Mesterek kort\u00e1rs szemmel. V\u00e1logatta, a sz\u00f6veget gondozta \u00e9s az el\u0151sz\u00f3t \u00edrta P\u00e1sk\u00e1ndin\u00e9 Seb\u0151k Anna. Kr\u00e1ter M\u0171hely Egyes\u00fclet, Pom\u00e1z, 2005.<br \/>\nliii Borcsa J\u00e1nos: Az essz\u00e9\u00edr\u00f3 P\u00e1sk\u00e1ndi. Irodalmi Jelen, 2006. j\u00fanius. Ua. in: B. J.: Mer\u00edt\u00e9s. Kritik\u00e1k, tanulm\u00e1nyok, jegyzetek, 2005\u20132008. Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3, Kolozsv\u00e1r, 2009. 59\u201362.<br \/>\nliv J\u00e1nosi Zolt\u00e1n: Az essz\u00e9\u00edr\u00f3 P\u00e1sk\u00e1nd i G\u00e9za. In: Az intellektus m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga. 289\u2013305.<br \/>\nlv P\u00e1sk\u00e1ndi: Vajdas\u00e1gi jegyzet. Utunk, 1873. 8.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A k\u00f6lt\u0151 hatalom n\u00e9lk\u00fcli hatalma K\u00f6zl\u00e9si jog\u00e1nak visszaszerz\u00e9se ut\u00e1n, 1965-ben jelentkezik m\u00e1sodj\u00e1ra az Utunk has\u00e1bjain. Kezdetben karcolatokkal, majd csaknem valamennyi m\u0171fajjal vagy m\u0171fajk\u00eds\u00e9rlettel, amelyekben (b\u00f6rt\u00f6nl\u00e9t)tapasztalataib\u00f3l fakad\u00f3 gondolatfutamai form\u00e1t \u00f6lthettek. Mintha csak ott folytatn\u00e1, egyre nagyobb elsz\u00e1nts\u00e1ggal, ahol 1957-ben ki\u00fct\u00f6tt\u00e9k kez\u00e9b\u0151l a tollat. Hogy milyen bels\u0151 ind\u00edt\u00e9kok k\u00e9sztett\u00e9k nem egyszer indulatos megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ra? \u201eT\u00e9ny az \u2013 olvashatjuk [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-90663","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/90663","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=90663"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/90663\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=90663"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=90663"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=90663"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}