Megijedni nem kell, mert az oktalan ijedelem a legnagyobb ellens\u00e9ge a b\u00f6lcs f\u00e9lelemnek, de az\u00e9rt j\u00f3, ha m\u00e1r most sz\u00e1razon tartjuk a puskaporunkat \u00e9s ment\u00fcl szorgalmasabban mosogatjuk a kez\u00fcnket. Nem Pil\u00e1tussal, hanem valamelyes karbololdat hozz\u00e1\u00f6nt\u00f6tte v\u00edzzel, mert kezd D\u00e9csi Imr\u00e9nek, a mi Florestanunknak a klasszikus \u00e9s minden iskolaoszt\u00e1ly fal\u00e1ra felt\u00e9tlen\u00fcl kif\u00fcggesztend\u0151 aforizm\u00e1ja kiterjedtebb \u00e9rtelemben is aktu\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lni: „Akinek tiszta a keze, az nem h\u00fcl meg”. \u00dagy kell sz\u00e9tterjeszteni, m\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosabb\u00e1 tenni ezt az igazs\u00e1got, hogy: akinek tiszta a keze, arra nem ragad r\u00e1 semmif\u00e9le bakt\u00e9rium okozta betegs\u00e9g. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen pedig nem az a s\u00e1rga r\u00e9m, amelyik most k\u00f6zeledik kelet fel\u0151l \u00e9s \u2013 ism\u00e9tlem, nem kell megijedni \u2013 egy h\u00e9t mulva eg\u00e9szen bizonyosan itt lesz m\u00e1r Budapesten is.<\/p>\n
A kolera ellen k\u00e9t eg\u00e9szen biztos v\u00e9dekez\u0151 m\u00f3dunk van. Az egyik a k\u00f6r\u00f6mkef\u00e9re b\u0151s\u00e9gesen r\u00e1kent s azut\u00e1n a kez\u00fcnkr\u0151l sok v\u00edzben leold\u00f3d\u00f3 szappan, a m\u00e1sik pedig a szolgab\u00edr\u00f3.<\/p>\n
K\u00fcl\u00f6n\u00f6s, teh\u00e1t az\u00e9rt igaz, hogy a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek veszedelemadt\u00e1n m\u00e9g jobban \u00f6sszetal\u00e1lkoznak, szinte wildei paradoxonok boszork\u00e1nyt\u00e1nc\u00e1t j\u00e1rj\u00e1k \u00e9s \u00edgy bukkanik itt f\u00f6l az igazs\u00e1g, hogy a szappan nem eg\u00e9szen megb\u00edzhat\u00f3 kult\u00faram\u00e9rt\u00e9k, a szolgab\u00edr\u00f3 pedig nem f\u00f6lt\u00e9tlen szimb\u00f3luma az antikultur\u00e1nak. A maori nyugodtan megeszik egy skatul\u00e1nyi szappant is, ellenben a szolgab\u00edr\u00f3 nem evett meg eddig m\u00e9g egy bok\u00e1nyi dezs\u0151t sem.<\/p>\n
A szolgab\u00edr\u00f3nak a szappannal val\u00f3 emez eszmet\u00e1rs\u00edt\u00e1sa az\u00e9rt jut most az eszembe, mert a legut\u00f3bbi koleraveszedelmet Magyarorsz\u00e1gon egy f\u0151szolgab\u00edr\u00f3 csipte nyakon \u00e9s fojtotta meg m\u00e1r a keletkez\u00e9s\u00e9ben. A s\u00e1ri puszt\u00e1n k\u00f3bor cig\u00e1nyok \u00fct\u00f6ttek s\u00e1trat, valahonnan a Havasalf\u00f6ldr\u0151l j\u00f6ttek \u00e9s magukkal hozt\u00e1k nemcsak az \u00e1rja kult\u00far\u00e1t, hanem az \u00e1zsiai koler\u00e1t is. Szerencs\u00e9re a s\u00e1ri puszt\u00e1nak nagyon intelligens \u00e9s nagyon energikus birtokosa volt akkor, – B\u00e9k\u00e1ssyn\u00e9, a Bezer\u00e9dj Viktor napaasszonya – ez lovasemberrel beizent Veszpr\u00e9mbe, hogy baj van, orvos kell. Az orvos kiment \u00e9s konstat\u00e1lta, hogy a cig\u00e1nyok, \u00e1mb\u00e1r \u00fcrg\u00e9t ettek, m\u00e9gis rizsk\u00e1s\u00e1t h\u00e1nynak, meg hogy a bok\u00e1jukon fel\u00fcl a vastagh\u00fast h\u00fazkodja a g\u00f6rcs. K\u00e9t k\u00e9ts\u00e9gtelen jelens\u00e9ge a „cholera morbus”-nak. Az orvos jelent\u00e9st tett a f\u0151szolgab\u00edr\u00f3nak, n\u00e9vszerint Kletz\u00e1r Ferencnek, aki erre mag\u00e1hoz vett tizenk\u00e9t csend\u0151rt, harminc kil\u00f3 szappant \u00e9s egy olyan l\u00f3ny\u00edr\u00f3-oll\u00f3t. Azut\u00e1n a csend\u0151r\u00f6kkel k\u00f6r\u00fcl\u00e1llatta a cig\u00e1nytelepet, a birkany\u00edr\u00e1sban legtapasztaltabb b\u00e9ressel lenyiratta a cig\u00e1nyok fej\u00e9r\u0151l az \u00f6sszes sz\u0151rt, azut\u00e1n pedig friss patakv\u00edzben felhabozva, r\u00e1juk kenette mind a harminc kil\u00f3 szappant. M\u00e9g k\u00e9t asszony – mert hogy a n\u0151i nemmel finomabban b\u00e1ntak a csend\u0151r\u00f6k – belehalt a koler\u00e1ba, de ezzel v\u00e9ge is lett a veszedelemnek. Ez a brut\u00e1lis szolgab\u00edr\u00f3 a legbarb\u00e1rabb m\u00f3don megfosztotta a kolerabacillusokat a szabad gy\u00fclekez\u00e9s jog\u00e1t\u00f3l \u00e9s egyszer\u0171en – hogy sz\u00e9p fr\u00e1zist mondjak – csend\u0151rszuronnyal tekerte ki a nyakukat.<\/p>\n
De miut\u00e1n a kolera \u00e9ppen \u00fagy tiszt\u00e1ra csak az oszt\u00e1lynyomor r\u00e9v\u00e9n kaphat hatalomra, mint ahogy a t\u00fcd\u0151v\u00e9sznek az igazi oka nem a bakt\u00e9rium, hanem a mai t\u00e1rsadalmi rend, – teh\u00e1t ne csin\u00e1ljunk most szoci\u00e1lpolitik\u00e1t, hanem besz\u00e9lj\u00fcnk mag\u00e1r\u00f3l a t\u00e1rgyr\u00f3l, kr\u00f3nik\u00e1s-feladatunk szerint a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n
A t\u00e9ma pedig most a muszka veszedelem, amelyik, b\u00e1rmit tegy\u00fcnk is, felt\u00e9tlen\u00fcl ide fog szakadni hozz\u00e1nk.<\/p>\n
Azokban a napokban t\u00f6rt\u00e9nt, amikor a Janszky-f\u00e9le t\u00fcntet\u00e9sekre Rudolf kir\u00e1lyfi hal\u00e1la \u00f6nt\u00f6tte r\u00e1 a b\u00fab\u00e1natnak minden hull\u00e1mot elcsillap\u00edt\u00f3 olaj\u00e1t, hogy a lapokban, a „T\u00e1viratok”-nak senkit\u0151l nem olvasott rovat\u00e1ban megjelent egy kurta, apr\u00f3 bet\u0171vel szedett kis h\u00edr, hogy P\u00e9terv\u00e1ron kit\u00f6rt az influenza-j\u00e1rv\u00e1ny. Ez 1889-ben, azt hiszem febru\u00e1riusnak az elej\u00e9n volt. Akkor itt n\u00e1lunk az influenz\u00e1nak m\u00e9g a nev\u00e9t is csak az ismerte, aki a nagy oktat\u00f3mesternek, annak az embernek, aki mindent tudott, \u00e9ppen \u00fagy mint Rengeteghy Ott\u00f3, teh\u00e1t pont olyan \u00e9lhetetlen volt mint Rengeteghy Ott\u00f3, J\u00f3kainak elolvasta a „N\u00e9vtelen v\u00e1r” c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l azt a fejezetet, amelyben Cambray vicomte-ot meg\u00f6li az orosz n\u00e1tha. Az influenz\u00e1t teljesen Oroszorsz\u00e1g bel\u00fcgy\u00e9nek tekintett\u00fck \u00e9s m\u00e9g csak annyi \u00fcgyet sem vetett\u00fcnk r\u00e1, mint p\u00e9ld\u00e1ul a krimi h\u00e1bor\u00fara, amelynek ok\u00e1\u00e9rt – kellemetes viszontszolg\u00e1latk\u00e9ppen 1849-\u00e9rt – megfigyel\u0151 hadsereget \u00e1ll\u00edtottunk a holicsi hat\u00e1rra.<\/p>\n
Az influenza elbujt a borgisz kompressz t\u00e1viratok k\u00f6z\u00e9 \u00e9s egy h\u00e9t m\u00falva fellend\u00fclt a zsebkend\u0151ipar Budapesten. Elkezdt\u00fcnk t\u00fcssz\u00f6gni, s\u0151t pr\u00fcszk\u00f6lni, a bronchusainkba belop\u00f3zkodott a Szahara homokj\u00e1n\u00e1l \u00e9get\u0151bb sz\u00e1razs\u00e1g, a csontjainkba a vill\u00e1mvonagl\u00e1s\u00fa f\u00e1jdalom, amely \u00e9lesebb mint a tat\u00e1r nyila. Itt volt \u00e9s bel\u00e9nk gy\u00f6kerezett az influenza. Annyib\u00f3l okos dolog volt t\u0151le, hogy az orvosok m\u00e9g t\u00edz esztend\u0151vel ezel\u0151tt is r\u00e1ja tudt\u00e1k kenni, mint vajat a keny\u00e9rre, a „let\u00e1lis kimenetelt”, amikor sehogyan sem akart szukced\u00e1lni a diagn\u00f3zis.<\/p>\n
Ma m\u00e1r ebben a tekintetben jobban vagyunk, mert itt van a vakb\u00e9lgyullad\u00e1s \u00e9s az \u00fct\u0151\u00e9relmeszesed\u00e9s, akik szint\u00e9n vannak olyan j\u00f3 fi\u00fak, hogy a boncol\u00e1sn\u00e1l r\u00e1juk lehet fogni mindent. Az influenz\u00e1t divatjam\u00faltt\u00e1 tette ez a k\u00e9t nemragad\u00f3s betegs\u00e9g, ellenben a kolera \u00fagy l\u00e1tszik, soha sem megy ki a divatb\u00f3l, olyan, mint a krinolin, amely hol \u00edgy, hol am\u00fagy, hol ac\u00e9lbord\u00e1ban, hol pedig a szoknyaszor\u00edt\u00e1sig igaz term\u00e9szetben mint a feminizmus legkidomborod\u00f3bb c\u00e1folata t\u00e9r vissza.<\/p>\n
De ne besz\u00e9lj\u00fcnk „quibusdam rebus aliis”, hanem ragaszkodjunk szorosan felvett t\u00e1rgyunkhoz, a koler\u00e1hoz. Tudniillik, ha az olvas\u00f3nak is kedve van ehhez.<\/p>\n
Fogatlanabb r\u00e9m ma m\u00e1r a koler\u00e1n\u00e1l csak a pestis. A mai esz\u00fcnkkel, a mai k\u00f6r\u00f6mkef\u00e9inkkel \u00e9s a v\u00edznek, a csodat\u00e9v\u0151 v\u00edznek – nem bels\u0151 haszn\u00e1latr\u00f3l besz\u00e9lek – a mai nagy hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9vel el sem tudjuk k\u00e9pzelni, hogy alig p\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt a pestis olyan orsz\u00e1gr\u00e1z\u00f3 borzalmakat tudott elk\u00f6vetni, hogy a legszebb haldokl\u00e1s-vonalak tabl\u00f3j\u00e1ra ihlette r\u00e1 azt az olasz piktort, aki miattam lehetett Rafael is, de bizonyosat csak annyit tudok r\u00f3la, hogy nem tudom bizonyosan, hogy ki volt.<\/p>\n
A pestis ma m\u00e1r egy lehetetlen ember, olyan let\u00f6rt hajdan\u00far, mint akit kigoly\u00f3ztak a kaszin\u00f3b\u00f3l. Triesztben is, Hevicsev\u00f3b\u00f3ban is t\u00fcst\u00e9nt nyakoncs\u00edpik \u00e9s lokaliz\u00e1lj\u00e1k, mert csak a testi \u00e9rintkez\u00e9s r\u00e9v\u00e9n terjed. Az influenz\u00e1t, a t\u00fcd\u0151v\u00e9szt, a bronchusok hurutj\u00e1t, s\u0151t tal\u00e1n m\u00e9g a margueritnek is nevezett trachom\u00e1t is maga a leveg\u0151 sz\u00edveskedik k\u00f6zvet\u00edteni, de a pestist\u0151l is, a koler\u00e1t\u00f3l is megvonja a szabad postai sz\u00e1ll\u00edt\u00e1snak eme jog\u00e1t. Ezek a bogarak, m\u00e1r hogy a bacillusok, akik gomb\u00e1k ugyan, de akiket lamarcki panteizmussal bog\u00e1rnak \u00e9rez, vagy sejt a ma ember\u00e9nek az \u00e1tlaggondolkoz\u00e1sa, nem tudnak m\u00e1szni a leveg\u0151n. Csak a szil\u00e1rd mat\u00e9ri\u00e1nak, f\u0151k\u00e9ppen pedig az emberi testnek az \u00e9rintkez\u00e9s\u00e9vel terjedhetnek tov\u00e1bb.<\/p>\n
Az\u00e9rt a sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1rosunkba matematikai bizonyoss\u00e1ggal ell\u00e1togatand\u00f3 kolera ellen k\u00f6nny\u0171 a v\u00e9dekez\u00e9s. Csak k\u00e9t j\u00f3 szok\u00e1sr\u00f3l kell leszokni \u00e9s k\u00e9t rossz szok\u00e1sra kell r\u00e1szokni. A j\u00f3 szok\u00e1sok egyike a k\u00e9zfog\u00e1s, a m\u00e1sik pedig a cs\u00f3kol\u00f3dz\u00e1s. Mind a kett\u0151 az eszkim\u00f3 orr\u00f6sszed\u00f6rg\u00f6l\u00e9snek m\u00e9g ma is k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk \u00e9l\u0151 cs\u00f6kev\u00e9nye. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a gyermekcs\u00f3kol\u00e1s az, amire nem is lehet ma m\u00e1r igazabb sz\u00f3t mondani, mint: b\u0171nt\u00e9ny.<\/p>\n
A k\u00e9t rossz szok\u00e1s k\u00f6z\u00fcl pedig, amelyekre r\u00e1 kell szoknunk, az egyik az, hogy ev\u00e9s el\u0151tt is, ev\u00e9s ut\u00e1n is mindig megmossuk a kez\u00fcnket, a m\u00e1sik pedig az, hogy ne egy\u00fcnk semmif\u00e9le olyan \u00e9telt, ami a megehet\u0151s\u00e9ge el\u0151tt ki nem \u00e1llta azt a melegs\u00e9gfokot, amelyet R\u00e9aumur – csak a francia tudom\u00e1ny\u00e9sz logik\u00e1ja tudja, hogy mi\u00e9rt – \u00e9ppen nyolcvan fokban hat\u00e1rozott meg. \u00c9s akkor lec\u00e1fol\u00f3dik a berhidai k\u00f6lt\u0151, aki ezernyolcsz\u00e1zharminckett\u0151ben, a nagy koleraj\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n ekk\u00e9nt \u00e9nekelt: „Mit vigyorogsz, te boh\u00f3, por fedi testedet \u00f3, t\u00e9ged is elseper a lengedez\u0151 kolera”.<\/p>\n
A kolera nem lengedez, hanem m\u00e1szik. Rabl\u00f3barlangja az emberi k\u00f6r\u00f6m apr\u00f3 bolthajt\u00e1sa alatt van, maj\u00e1list pedig a nyers, vagy f\u00e9lig f\u0151tt \u00e9teleken tart.<\/p>\n
De az\u00e9rt nem kell mindj\u00e1rt az eg\u00e9sz vil\u00e1got szanat\u00f3riumnak n\u00e9zni. Egy kocka Gervais imperi\u00e1l, egy poh\u00e1r pincehidegs\u00e9g\u0171 csopaki, egy-egy az el\u0151szoba bizalmas f\u00e9lhom\u00e1ly\u00e1ban ellopott k\u00e9zcs\u00f3k meg nem \u00e1rt akkor sem, amikor m\u00e1r az \u00f6sszes j\u00e1rv\u00e1nyk\u00f3rh\u00e1zak riportert\u00e1rsaim helyes besz\u00e9de szerint szin\u00fcltig telve vannak koler\u00e1s beteggel.<\/p>\n
A hidegv\u00e9r \u00e9s a tiszta k\u00f6r\u00f6m eg\u00e9szen biztos k\u00e9t v\u00e9dekez\u0151 m\u00f3d a kolera ellen.<\/p>\n