Harminc \u00e9ve, 1990-ben A H\u00e9t els\u0151 j\u00faliusi sz\u00e1m\u00e1ban jegyzetelte meg Sz\u00e1sz J\u00e1nos (az utols\u00f3 oldalon rendszeresen megjelen\u0151 publicisztika-sorozat\u00e1ban, a Napl\u00f3ban), hogy \u201ehat h\u00f3napja volt a forradalom\u201d. Ugyanakkor ebben a lapsz\u00e1mban folytat\u00f3dik \u00e9s z\u00e1rul a nagy horderej\u0171 interj\u00fa, amelyet Rost\u00e1s Zolt\u00e1n koll\u00e9g\u00e1nk k\u00e9sz\u00edtett Budapesten Gomb\u00e1r Csab\u00e1val, \u201ea magyar politikai gondolkod\u00e1s egyik legeredetibb k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel\u201d. A kett\u0151t olvasni, \u201e\u00f6sszeolvasni\u201d \u2013 \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s tanuls\u00e1g.<\/p>\n
\u201eMagyarorsz\u00e1gon a K\u00e1d\u00e1r-korszak m\u00e1sodik fel\u00e9ben, amikor takar\u00e9kl\u00e1ngra \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az ideol\u00f3gi\u00e1t, nagyon sokszor mondt\u00e1k, hogy \u201enem \u00e1rt az\u00e9rt egy kis eg\u00e9szs\u00e9ges pragmatizmus”, s \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e1r az, hogy az \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges\u201c-t odatett\u00e9k a pragmatizmus el\u00e9, jelezte, hogy a t\u00falf\u0171t\u00f6tt ideologiz\u00e1l\u00e1ssal ellent\u00e9tben nem is eg\u00e9szs\u00e9ges pragmatizmusra, hanem egyszer\u0171en pragmatizmusra van sz\u00fcks\u00e9g. De erre mi nagyon kev\u00e9ss\u00e9 vagyunk k\u00e9pesek itt Magyarorsz\u00e1gon is. Mindenf\u00e9le t\u00f6rt\u00e9nelmi, mor\u00e1lis, vall\u00e1si be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00fa, nagyon sok esetben er\u0151sen nemzeti \u00e9rt\u00e9kt\u00f6megek jelennek meg, \u00e9s ezek g\u00e1tolj\u00e1k a pragmatikus \u2013 vagy nevezz\u00fck egyszer\u0171en praktikus \u2013 megold\u00e1sokat, amelyek egy\u00e9bk\u00e9nt a nyugati demokr\u00e1ci\u00e1kra jellemz\u0151ek. Ami a ti helyzeteteket [\u00e9rtsd: a rom\u00e1niai helyzetet] illeti, ott is, \u00fagy l\u00e1tom, fennen l\u00e1ngolnak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelleg\u0171 nemzeti \u00e9rzelmek.\u201d \u2013 mondja a magyar politol\u00f3gus.<\/p>\n
Az \u00fajonnan alakul\u00f3 (civil) int\u00e9zm\u00e9nyekr\u0151l meg\u00e1llap\u00edtja: \u201eA korporat\u00edv
\nsziszt\u00e9m\u00e1k kifejezetten antiparlament\u00e1risak, az auton\u00f3mi\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 mozgalmak pedig meglehet\u0151s ellenszenvvel n\u00e9zik a k\u00e9pviseleteken f\u00f6l\u00e9p\u00fcl\u0151 orsz\u00e1gos \u00e9rdekv\u00e9delmi szerveket, f\u0151leg a politikai p\u00e1rtokat. Teh\u00e1t a hivat\u00e1sos politikusok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t minden\u00fctt nem tetsz\u0151 dolognak tekintik az auton\u00f3mi\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 mozgalmak. A politika demokratikus h\u00e9tk\u00f6znapjai tele vannak term\u00e9szetes, napr\u00f3l napra termel\u0151d\u0151 konfliktusokkal, s ezek egy kicsit egym\u00e1s ellen\u00e9ben is f\u00f6ll\u00e9pnek. L\u00e1thatjuk, hogy n\u00e1lunk is az auton\u00f3mi\u00e1k megad\u00e1s\u00e1n\u00e1l reggelt\u0151l estig az hallatszik, hogy \u201elegitim, h\u00e1t mi\u00e9rt ne\u201d \u2013 de a fr\u00e1sz t\u00f6ri ki a k\u00f6zponti hatalmat, hogy val\u00f3ban auton\u00f3mi\u00e1t kell adnia a helyi hatalomnak, az egyetemnek stb. M\u00e1r v\u00e1logatni akar, hogy kinek adjon \u00e9s kinek nem.\u201d<\/p>\n
K\u00f6zben Sz\u00e1sz J\u00e1nos a forradalomr\u00f3l \u00edgy elm\u00e9lkedik: \u201eKant szerint a forradalom t\u00e9nye term\u00e9szeti jelleg\u0171. Ezt azonban nem rousseau-i m\u00f3don \u00e9rtelmezz\u00fck, m\u00e1rmint a term\u00e9szeti jelleget Kantn\u00e1l az er\u0151szak vil\u00e1g\u00e1t jelenti. Keress\u00fcnk egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9netfiloz\u00f3fiai n\u00e9zetet. Nyikolaj Bergyajev \u00edrja: \u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem nem v\u00e1ltja val\u00f3ra a krisztusi igazs\u00e1got, ez\u00e9rt is kell v\u00e9get \u00e9rnie, ez\u00e9rt is kell Isten \u00e1ltal meg\u00edt\u00e9ltetnie. A forradalom egy kisebbfajta t\u00f6rt\u00e9nelmi apokalipszis: a t\u00f6rt\u00e9nelmen bel\u00fcl kimondott \u00edt\u00e9let.\u201c Mona Ozouf kort\u00e1rs, francia t\u00f6rt\u00e9nettud\u00f3s (G\u00e1briel Mably XVIII. sz\u00e1zadi filoz\u00f3fus t\u00e9teleit \u00e9rtelmez\u0151n): \u201eA forradalmak az emberi l\u00e9t viszontags\u00e1gai, a k\u00f6z\u00fcgyek rendk\u00edv\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1sai, a nemzeti sors \u00e1rnyoldalai. Nem fokozatos fordulatr\u00f3l, hanem az \u00fajnak hirtelen is er\u0151szakos felbukkan\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Az el\u0151rel\u00e1that\u00f3t az el\u0151rel\u00e1thatatlan, a rendbont\u00e1s, a rendhagy\u00f3 a rendet helyettes\u00edti.\u201c Sz\u00e1nd\u00e9koltan id\u00e9zek az elm\u00falt \u00e9vtizedek ideol\u00f3giai monop\u00f3lium\u00e1t\u00f3l el\u00fct\u0151 forradalom-k\u00e9pzeteket. Gondolati modelljeikre azonban ugyancsak nem h\u00e9jazhat\u00f3 r\u00e1 a december 22-i forradalom. \u00c9rtelmez\u00e9se, illetve \u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s tagad\u00e1sa megosztotta a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt az elm\u00falt f\u00e9l esztend\u0151ben. A k\u00e9rd\u00e9s azonban m\u00e9gsem parafraz\u00e1ltan hamleti: forradalom vagy nem forradalom. Hanem az egyszer\u0171bbnek tetsz\u0151: mif\u00e9le forradalom zajlott 1989 december 16\u201322 k\u00f6z\u00f6tt Rom\u00e1ni\u00e1ban? Ami k\u00e9ts\u00e9gtelen, a december 16\u201322 k\u00f6z\u00f6tti n\u00e9pfelkel\u00e9s a k\u00f6zakarat jegy\u00e9ben ment v\u00e9gbe. Ez\u00e9rt nevezhet\u0151 zsarnoks\u00e1gellenes szabads\u00e1gharcnak, a demokratikus forradalom kezdet\u00e9nek. Nem is a kezdetekkel volt a baj.\u201d<\/p>\n
Ha m\u00e1r a bajokat eml\u00edtette, a szerz\u0151 a nemzeti k\u00e9rd\u00e9ssel folytatja, amelyr\u0151l \u201ea korm\u00e1nyprogramnak egy szava sincs\u201d. \u201eAz eln\u00f6k [Ion Iliescu] \u00fcnnepi besz\u00e9d\u00e9b\u0151l megtudtuk, hogy a nemzeti kisebbs\u00e9gek m\u00e1r most t\u00f6bb joggal rendelkeznek, mint a m\u00e1s orsz\u00e1gbeliek. F\u00f6lfigyelhett\u00fcnk arra is, hogy a sz\u00f6vegben mindig csak jogokr\u00f3l, sohasem egyenjogokr\u00f3l esik sz\u00f3. Pedig a Front els\u0151 ki\u00e1ltv\u00e1nya, majd nyilatkozata a nemzeti k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l m\u00e9g egyenjog\u00fas\u00e1got hirdetett. F\u00e9l\u0151, hogy a fogalomv\u00e1lt\u00e1s nem stil\u00e1ris, enyh\u00e9n sz\u00f3lva sakkban tartott\u00e1k a korm\u00e1nyzatot, hogy ne folytassa a nemzeti k\u00e9rd\u00e9s rendez\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 akci\u00f3it. (\u2026) Vajon szertefoszlik k\u00e9t nemzed\u00e9k \u00e1lma, vajon a decemberben \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett bizalom visszah\u00faz\u00f3dik a t\u00fal\u00e9rz\u00e9keny csigah\u00e1zba? Avagy m\u00e9gis a nemes \u00e9rtelemben vett harcot v\u00e1lasztjuk?\u201d Sz\u00f3noki k\u00e9rd\u00e9sek, ma m\u00e1r nagyj\u00e1b\u00f3l tudjuk r\u00e1juk a v\u00e1laszt.<\/p>\n
A Gomb\u00e1r-interj\u00fa befejez\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben \u00f3hatatlanul sz\u00f3ba ker\u00fcl a demokratikus Nyugat \u00e9s a nem demokratikus Kelet, k\u00f6zelebbr\u0151l Nyugat-Eur\u00f3pa \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa j\u00f6v\u0151je. \u201e\u00c9n semmi m\u00e9ly \u00e9rtelm\u0171t nem akarok mondani, de az Eur\u00f3p\u00e1ba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9snek egyetlen egy form\u00e1ban van \u00e9rtelmes hozad\u00e9ka: a politikai \u00e9rtelm\u0171 eur\u00f3pai megosztotts\u00e1gon igenis v\u00e1ltoztatni lehet. Teh\u00e1t k\u00fclpolitikai \u00e9rtelemben ez fontos politikai jelsz\u00f3, amely\u00e9rt \u00e9rdemes munk\u00e1lkodniuk a diplomat\u00e1knak. Ezen t\u00fal azonban az \u00e9g vil\u00e1gon semmit sem jelent. Min\u00e9l t\u00f6bbet hangs\u00falyozz\u00e1k az Eur\u00f3p\u00e1ba val\u00f3 bel\u00e9p\u00e9st, ann\u00e1l ink\u00e1bb azt gondolhatja egy budapesti fiatal, hogy olyan \u00e9letsz\u00ednvonalon fogunk \u00e9lni, mint a holland kort\u00e1rsai, vagy olyan aut\u00f3ja lesz, mint a sevillai egyetemist\u00e1nak. Erre egyszer\u0171en nincs lehet\u0151s\u00e9g. Mi fejl\u0151dhet\u00fcnk, s rem\u00e9lhet\u0151leg nagy \u00fctemben, de ak\u00e1rmilyen \u00fctemben fogunk is fejl\u0151dni, arr\u00f3l nem feledkezhet\u00fcnk meg, hogy Nyugat-Eur\u00f3pa a maga lehet\u0151s\u00e9gei szerint hozz\u00e1nk k\u00e9pest m\u00e9g nagyobb \u00fctemben fejl\u0151dik majd. Vagy ha ford\u00edtva n\u00e9zem a dolgot: \u00e9vsz\u00e1zadoknak az az apr\u00f3munk\u00e1ja, amely Amszterdamban vagy m\u00e1sutt a v\u00e1rosi \u00e9letet kialak\u00edtotta, nos, ez egyszer\u0171en nem p\u00f3tolhat\u00f3 \u00e9vek vagy \u00e9vtizedek alatt, nem ugorhat\u00f3 \u00e1t. A teljes\u00edthet\u0151 feladatokon kell munk\u00e1lkodnunk, ak\u00e1rmilyen nagyok is azok. Hogy legyen gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s, folytat\u00f3dj\u00e9k a privatiz\u00e1ci\u00f3, alak\u00edthassunk jog\u00e1llamot \u00e9s val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k a t\u00f6bbi sz\u00e1munkra l\u00e9nyeges dolog. Amelyek igen fontosak, \u00e9s nem el\u00e9rhetetlenek. (\u2026) Nagyon furcsa egy\u00e9bk\u00e9nt, hogy a sajt\u00f3ban meg politikusi nyilatkozatokban fel-felbukkan az \u201eutol\u00e9rj\u00fck\u201c meg a \u201enem \u00e9rj\u00fck utol”. Mit \u00e9r\u00fcnk utol? Milyen form\u00e1ban? A t\u00e1rsadalom alrendszerei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fctemben mozognak, s elk\u00e9pzelhet\u0151k nagyon gyors mozg\u00e1sok, de eg\u00e9sz\u00e9ben sohasem \u00e1llt m\u00f3dunkban \u00e9s most sem \u00e1ll, hogy Ausztri\u00e1val egy szintre ker\u00fclj\u00fcnk. M\u00e1rpedig nek\u00fcnk Ausztri\u00e1ra kell figyeln\u00fcnk, nem arra, ami P\u00e1rizsban \u00e9s Londonban van, mert ez m\u00e9g viszonylag praktikusan \u00e9s pragmatikusan megk\u00f6zel\u00edthet\u0151. (\u2026) Mi fejl\u0151dhet\u00fcnk, de az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g eg\u00e9sz\u00e9t tekintve nem tudunk bemas\u00edrozni Eur\u00f3p\u00e1ba.\u201d<\/p>\n
Ma m\u00e1r mindezekr\u0151l valamivel t\u00f6bbet tudunk. Okosabbak \u00e9s szomor\u00fabbak vagyunk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Harminc \u00e9ve, 1990-ben A H\u00e9t els\u0151 j\u00faliusi sz\u00e1m\u00e1ban jegyzetelte meg Sz\u00e1sz J\u00e1nos (az utols\u00f3 oldalon rendszeresen megjelen\u0151 publicisztika-sorozat\u00e1ban, a Napl\u00f3ban), hogy \u201ehat h\u00f3napja volt a forradalom\u201d. Ugyanakkor ebben a lapsz\u00e1mban folytat\u00f3dik \u00e9s z\u00e1rul a nagy horderej\u0171 interj\u00fa, amelyet Rost\u00e1s Zolt\u00e1n koll\u00e9g\u00e1nk k\u00e9sz\u00edtett Budapesten Gomb\u00e1r Csab\u00e1val, \u201ea magyar politikai gondolkod\u00e1s egyik legeredetibb k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel\u201d. A kett\u0151t olvasni, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-91041","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/91041","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=91041"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/91041\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=91041"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=91041"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=91041"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}