![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/Amundsen-Fram.jpg\")
<\/a>A Fram a d\u00e9li j\u00e9gmez\u0151k\u00f6n<\/em><\/p><\/div>\n Hogy az antarktikus p\u00f3lus felfedez\u00e9se \u00e9s a val\u00f3sz\u00edn\u0171 Antarktisz \u00faj vil\u00e1gr\u00e9sz meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa mi\u00e9rt nem csup\u00e1n tudom\u00e1nyos idealizmusb\u00f3l \u00e9s hi\u00fa h\u0151sk\u00f6d\u00e9sb\u0151l \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s fontos, ennek a magyar\u00e1zata a k\u00e9t p\u00f3lus eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nnem\u0171 term\u00e9szet\u00e9ben rejlik. Az \u00e9szaki p\u00f3lus tengervid\u00e9k, szakadozott f\u00f6lddarabokkal, szigetekkel, f\u00e9lszigetekkel k\u00f6r\u00fclvett ny\u00edlt tenger, a d\u00e9li p\u00f3lus ellenben sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n fekszik. Ez olyannyira bizonyoss\u00e1g, hogy k\u00e9t t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 hegy is, az Erebusz \u00e9s a Terror tesznek l\u00e1ngtorkukkal bizonys\u00e1got r\u00f3la, hogy itt a sz\u00e1razf\u00f6ld \u00e9rintkezik a D\u00e9litenger partvid\u00e9k\u00e9vel. Ez is azut\u00e1n az oka annak, hogy az antarktikus p\u00f3lus mindig nehezebben volt megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 az arktikusn\u00e1l. Mert a kontinent\u00e1lis klima mindig ridegebb \u00e9s merevebb, mint a tenger \u00e9ghajlata. De ennek a kontinensnek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra gyakorlati sz\u00fcks\u00e9g is volt, a mivolt\u00e1nak a kikutat\u00e1sa pedig a leggyakorlatibb tudom\u00e1ny\u00e1gakat mozd\u00edtja el\u0151re. Mert ebb\u0151l lesz majd meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, vagy legal\u00e1bb is m\u00e9g jobban megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 a F\u00f6ldg\u00f6mb\u00f6t \u00e1t\u00f6lel\u0151 k\u00e9t nagy hegys\u00e9g-abroncsnak az igazi jelent\u0151s\u00e9ge. Ez az egyik abroncs az Antill\u00e1kn\u00e1l kezd\u0151dik el, \u00e1th\u00faz\u00f3dik az \u00f3ce\u00e1n alatt \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban mint Pir\u00e9neusz bukkanik fel megint, hogy azut\u00e1n tov\u00e1bb folytat\u00f3dj\u00e9k az Alpesekben, a K\u00e1rp\u00e1tokban, a Kauk\u00e1zusban, \u00edgy t\u00f6rve \u00e1t \u00c1zsi\u00e1ba. Ez az eur\u00e1ziai hegyegys\u00e9g. Csupa t\u00f6rmel\u00e9khegy. A m\u00e1sik \u00e9szakt\u00f3l d\u00e9lre h\u00faz\u00f3dik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jellemz\u0151en Amerika nyugot\u00e1n, ahol el\u0151sz\u00f6r Rocky-mountain a neve, azut\u00e1n Amerika csipej\u00e9n m\u00e1r vulk\u00e1nikuss\u00e1 v\u00e1lik, D\u00e9l-Amerika perem\u00e9n pedig mint az Andesek hegyl\u00e1ncolata h\u00faz\u00f3dik v\u00e9gig. Ez viszont nem t\u00f6rmel\u00e9k, hanem r\u00e9teghegys\u00e9g, teh\u00e1t sokkal fiatalabb sz\u00fcl\u00f6ttje a f\u00f6ldnek, mint az eur\u00e1ziai vonal. Ez\u00e9rt okozta p\u00e9ld\u00e1ul a szanfranciszk\u00f3i \u00e9s valparaiz\u00f3i f\u00f6ldreng\u00e9st is nem vulk\u00e1nikus er\u0151, hanem r\u00e9tegcsuszaml\u00e1s.<\/p>\n Sz\u00e9less\u00e9 v\u00e1lna a magyar\u00e1zata annak, hogy mennyire fontos az ember gazdas\u00e1gi \u00e9let\u00e9re n\u00e9zve a hegyek t\u00f6k\u00e9letes ismerete \u00e9s hogy id\u0151j\u00e1r\u00e1s, term\u00e9s, j\u00f3ll\u00e9t vagy balsors mennyire a hegyekt\u0151l f\u00fcgg. E k\u00e9t eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nnem\u0171 f\u00f6ldabroncsnak a magyar\u00e1z\u00e1s\u00e1t, szinte az eg\u00e9sz titk\u00e1t rejti mag\u00e1ban az Antarktisz kontinense. Aminek a felkutat\u00e1sa teh\u00e1t nem turisztika, nem el\u00e1br\u00e1ndul\u00e1s, hanem edisoni pozit\u00edvs\u00e9g\u0171 tudom\u00e1nyos nyeres\u00e9g \u00e9s emberi haszon lesz. \u00c9s ez\u00e9rt kell izgatottan v\u00e1rnunk az \u00fajabb jelent\u00e9seket, amelyek err\u0151l a nagyon komoly szenz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hamar \u00e9s teljesen megb\u00edzhat\u00f3 form\u00e1ban fognak meg\u00e9rkezni.\u201d (1912)<\/em><\/p>\n